Szűkítés


Kiválasztott Címke

klímaváltozás

Minden Címke 489


Jelenleg 2 bejegyzés található klímaváltozás cimkével

A fenntarthatóság lehetőségei

    • fokep
    •  dsc2214 2
    •  dsc2233 2
    •  dsc2251 2
    •  dsc2255 2
    •  dsc2268 2
    •  dsc2273 2
    •  dsc2281 2
    •  dsc2296 2
    •  dsc2300 2
    •  dsc2308 2
  • Előző
  • Következő

Az éghajlatváltozás kapcsán tett angol, francia és német kormányzati intézkedéseket is megismerhették azok az érdeklődők, akik részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett nemzetközi tudományos konferencián.  A rendezvényen elhangzott, hogy a klímaváltozásra az eddiginél komplexebb megoldásokat kell találni. 

Nyitó beszédében Dr. Baranyai Gábor szólt arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hogyan próbál hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Megjegyezte, hogy az intézményben működik egy fenntarthatósági kabinet, számos tantárgyat oktatnak a témával kapcsolatban és kutatások is folynak, például arról, hogy hogyan lehetne magát az egyetemet fenntarthatóbbá tenni. Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézet Fenntarthatósági Kabinet vezetője szerint megfelelő szakpolitikák alkalmazásával jó eredményeket lehet felmutatni a fenntarthatóság területén.

A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón kötelezték el magukat, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. „A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer része lett az éghajlatváltozás elleni fellépés”- hangsúlyozta előadásában Dr. Zlinszky János. A Regionális Környezetvédelmi Központ főtanácsadója elmondta, hogy az éghajlatváltozást a globális felmelegedés hajtja, aminek fő oka az üvegház hatású gázok kibocsátásának növekedése. Az ez elleni küzdelemben az ENSZ programja 5 cselekvési területet határoz meg, amelyek szorgalmazzák az alkalmazkodási képességek megerősítését, a klímapolitikai intézkedések integrálását a különböző nemzeti politikákba és az azokkal kapcsolatos oktatás, tájékozottság javítását, intézményi kapacitások erősítését. Zlinszky János hozzátette, hogy az 5 feladat mellett még 24 olyan másik feladat is megfogalmazódott más célok kapcsán, amelyek szintén az éghajlatváltozás elleni fellépést segíthetik. Mindezek a célokat a párizsi klímacsúcs töltötte meg tartalommal. A főtanácsadó szerint a konferencia egy nagyon jó lehetőség arra, hogy az európai országok kicseréljék az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerzett tapasztalataikat és a jövőben terveiket.

A rendezvényen az érdeklődők az angol, a francia és a német törekvéseket ismerhették meg részletesebben. „A világban évente személyenként mintegy 7 tonna üvegházhatású gázt bocsátunk ki, ez szeretnénk 2050-re két tonnára mérsékelni” – mondta el előadásában Mike Thompson. A brit Éghajlatváltozási Bizottság munkatársa hangsúlyozta, hogy országukban még 2008-ban fogadta el a Parlament nagy politika és társadalmi konszenzussal az éghajlatváltozási törvényt. Ez a teendőket illetően rövid, közép és hosszú távú célokat fogalmaz meg 2050-ig. „Elérhető célokat tűztünk ki magunk elé és ehhez reális költségvetést is társítottunk”- fogalmazott a brit szakértő, aki az évről évre való fejlődésben hisz. A villamos energia előállítás mellett szerinte a dekarbonizációt ki kell terjeszteni például a közlekedés megújítására is. Nagy-Britanniában a gépjárműveknek jelenleg csupán egy százaléka elektromos meghajtású, ezt az arányt szeretnék 2030-ra 50 százalékra feltornázni. A szakértő arról is szólt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése nemhogy visszavetné a gazdasági fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, pozitívan befolyásolja azt.

A francia főváros fenntartható fejlesztésének részleteiről beszélt előadásában Emmanuel Poussard. A Párizsi Éghajlatváltozási Ügynökség operatív igazgatója szólt a 2007-ben elfogadott klíma akciótervről, amelyben meghatározták a fejlesztés főbb irányvonalait 2050-ig. Ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százalékos csökkentését, és a megújuló energiaforrások arányának 25 százalékra növelését jelenti. A szakértő szerint eddig jól haladnak a folyamatok, hiszen 2014-ig már 9.2 százalékos csökkenést tapasztalhattak, a megújuló energiák aránya pedig elérte a 15 százalékot. Emmanuel Poussard szólt előadásában a közlekedés fejlesztéséről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy 2004 óta mintegy 800 kilométer kerékpárút épült a francia fővárosban. Emellett ma már fejlett közösségi kerékpáros rendszer is működik Párizsban, valamint egyre nagyobb az elektromos autók száma is. A lakások energiahatékonyságának növelése is fontos feladataik közé tartozik, az idén induló programjuk révén 1000 energiahatékony lakás építése és 300 épület felújítása válik lehetővé. Az előadásban szó volt arról is, hogy nagy figyelmet szentelnek a hulladékkezelésre is, azok mintegy 90 százalékát újrahasznosítják az energiatermelésben.

 „A német energiarendszer jövője a megújuló energiákon fog alapulni” – hangsúlyozta beszédében Dr. David Jacobs. A Nemzetközi Energia Átmenet Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2050-re 95 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Grandiózus tervek vannak Németországban az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban is, hiszen 2050-re minden épületet szeretnének ilyen formában felújítani. Mindezeket a változásokat a politikai pártok mellett a lakosság nagy része is támogatja, sőt olyanok is vannak, akik még hajlandóak többet is fizetni a zöld források használatáért. A német szakértő szerint ma már nem igaz az a tétel, hogy a megújuló energia sokkal drágább, mint a hagyományos. Németországban például a napenergiára épülő rendszerek és maga a napenergia is egyre olcsóbban vehető igénybe.

„A klímaváltozásnak számos hatása van, és ezek sokszor együttesen fejtik ki a hatásukat, amely jóval erősebb lehet, mintha ez egyenként történne meg”- mondta el előadásában Szöllősi-Nagy András. A Víz Világtanács kormányzótanácsának tagja szerint nagyon fontos lenne megtartani a párizsi klímacsúcson született megállapodást annak ellenére, hogy vannak ellenvélemények is. Az NKE fenntarthatósági kabinetjében is dolgozó szakember szerint a klímaváltozás egy 200 éves folyamat eredménye, így az ebből való kilábalás is hosszú időt fog igénybe venni. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez szerinte rövid távú stratégiákra is szükség van, például a vízfelhasználás területén is. A professzor szerint tartalékolnunk, tárolnunk kell vizeinket. Emellett továbbra is napirenden kell tartani a megújuló energiák használatának kérdését, és folyamatos adatgyűjtésre is szükség van, amiben a digitális technika nagy segítséget nyújthat. „Az adatgyűjtést a kevésbé fejlett országokra is ki kell terjeszteni és az adatokat megfelelően fel is kell dolgozni”- tette hozzá Szöllősi-Nagy András. A szakember szólt a jövő heti budapesti Víz világtalálkozóról is, amelyen lehetőség lesz a következő 15 év vízügyi kihívásairól és a megoldásokról megosztani a nemzetközi tapasztalatokat.

Szöveg: Szöőr Ádám

Szöveg: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Az éghajlatváltozás alapvetően a vízről szól

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvető feladata, hogy foglalkozzon azzal a kormányzati tevékenységgel, amelynek eredményeképpen megváltoztatható a jogalanyok gazdasági, politikai és állampolgári magatartása - hangsúlyozta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a klíma és víztudomány összefüggéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián, a Ludovika főépület dísztermében. Az országos fenntarthatósági szakmai napon az előadások mellett interaktív kiállítások színesítették a programot, így például mozgólabor, divatbemutató és „csendalagút”, valamint a Tükörben a Világ című kiállítás is várta az érdeklődőket.

„A fenntartható fejlődés mindazt magában foglalja, ami a természettel és önmagával harmóniában élő, emberhez méltó életkörülményeket biztosító társadalmakat jellemzi”- mondta köszöntőjében Patyi András. Az NKE rektora szerint, ha nem változik meg az emberek viszonya természeti környezetükhöz, akkor nem lehet érdemben beszélni a fenntartható fejlődésről. Az NKE ezért is kezdeményezi a fenntarthatósággal foglalkozó tudományágak művelői közötti párbeszédet, hiszen csak így lehet felelősségteljes döntéseket hozni, megfelelő stratégiát alkotni. Elhangzott, hogy az NKE létrehozta saját fenntarthatósági kabinetjét, amely mind a hazai felsőoktatási rendszerben, mind a nemzetközi kapcsolatokban motorja kíván lenni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek terjesztésének. Patyi András elmondta azt is, hogy az egyetem számára különösen fontos, hogy a novemberi Budapest Víz Világkonferencia előkészítésében is szerepet vállalhat.

„Bár évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben globális klímaváltozást okoz, ma is egy jóval forróbb világ felé tartunk” - mondta előadásában Mark S. McCaffrey. Az Earth Child Institute vezető munkatársa hozzátette: a tavalyi volt a valaha mért legforróbb év az emberiség ismert történetében, ráadásul a múlt hónapban új rekordot döntött a globális széndioxid-kibocsátás. A szakember szerint a változás hatásai Magyarországot sem kerülik el, így ha ugyanilyen ütemben égetjük tovább a fosszilis energiahordozókat, a Balaton 2070-re teljesen kiszáradhat. Mark S. McCaffrey beszélt arról is, hogy a jelenlegi migránsválság oka a klímaváltozásban is kereshető, hiszen 2008-ban egy súlyos szárazság miatt több százezer szíriai volt kénytelen elhagyni szülőföldjét.

A következő években, évtizedekben a vízellátás problémája jelenti majd a legnagyobb kockázatot a világban, így nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés fenntartható vízgazdálkodás nélkül – mondta beszédében Stefan Uhlenbrook. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vízügyi programjának (World Water Assessment Program, WWAP) vezetője szerint az ipar 30, míg a mezőgazdaság 90 százalékban függ a víztől, ezért az egyre nagyobb vízhiány jelentősen befolyásolja a fenntartható fejlődést. „A Világbank nemrég közétett tanulmánya szerint a vízzel való hatékonyabb gazdálkodással gazdasági fejlődést lehet elérni” – tette hozzá a szakember. Stefan Uhlenbrook is hangsúlyozta a klímaváltozásnak a tömeges migrációban betöltött szerepét, amelynek kapcsán megjegyezte: a vízhiány és a klímaváltozás miatt 2050-ig mintegy 200 millió embert érinthet a migráció.  A Világbank elemzése rámutat arra is, hogy a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy hat százalékát "élheti fel" a vízhiány a világ számos régiójában, így például Közép-Ázsiában és Kínában, amennyiben nem történnek változások a fenntartható vízpolitika irányába. Stefan Uhlenbrook szerint ilyen megoldást jelenthetnek a fenntartható vízgazdálkodásba történő befektetések, amelyek révén új munkahelyek jöhetnek létre.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Víztudományi Oktató Intézetének volt rektora és az NKE oktatója előadásában úgy fogalmazott: a klímaváltozás legfőképpen a vízről szól, ugyanis a felmelegedés súlyosan érinti a Föld hidrológiai ciklusát, amelynek eredményeként felgyorsult a felhőképződés, több és extrémebb mennyiségű csapadék esik, egyre több az áradás és az aszály is. A szakember elmondta, hogy az elmúlt évtizedek természeti katasztrófáinak 80 százaléka kötődik a vízhez, ezek a jelenségek képesek teljes országok gazdaságát megbénítani, mint ahogy az történt Pakisztán esetében is, 2010-ben. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta: a klímaváltozás hátterében az emberiség létszámának drasztikus növekedése áll, az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége pedig egyre inkább korlátozott. A szakember szerint ebben a helyzetben a mostaninál sokkal rugalmasabb intézmény- és infrastruktúra-rendszereket kell kialakítani a változás káros hatásainak kivédésére. Ebben igyekszik segíteni a Budapestre szervezett novemberi Víz Világtalálkozó is.

Kevin James Noone, a stockholmi egyetem professzora szerint egyetlen személy sem alkalmas a klímaváltozás rendkívül összetett problémájának megoldásához, ehhez olyan fórumokat kell teremteni, ahol a káros hatásokra a társadalom különböző szegmenseiből - kormányzat, civil társadalom, egyházak, gazdasági vállalatok - érkező személyek együttesen keresik a választ.   "Nincs idő a pesszimizmusra" - fogalmazott Kevin James Noone, aki szerint a teljes rendszer szintjén kell gondolkozni.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait leginkább a vízzel kapcsolatos problémákban fogjuk érzékelni- mondta előadásában Joó István. A Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország területének negyede van kitéve az árvíz veszélyének, amelynek fokozódását jól mutatja, hogy az elmúlt 17 évben nagyobb folyóinkon 8-szor volt jelentősebb árhullám. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat a megvalósítás irányába kell elmozdítani, aminek egyik fontos állomása lehet a novemberi budapesti Víz Világtalálkozó. A miniszteri biztos a sürgető feladatok között kiemelte a nemzetközi vízügyi rendszer minél hatékonyabb átalakítását.

Ha egy igazán fenntartható ökológiai rendszert szeretnénk kialakítani, akkor abba érdemes lenne már most belevágni- mondta előadásában Zlinszky János. A biológus, ökológus szakember szerint ehhez a többi között szükséges a nemzeti politikák kialakítása, az intézményépítés, a kockázatbecslés- és kezelés, valamint a minél hatékonyabb katasztrófa megelőzés is.

Ma még nem beszélhetünk a klímaváltozás környezetjogáról, pedig szükséges lenne annak kialakítása - hangsúlyozta a rendezvényen Fülöp Sándor.  Az egykori országgyűlési biztos szerint a klímaváltozás jelentős társadalmi konfliktusokkal is jár, amely lehet generációk közötti és generációkon belüli is. A szakember szólt a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS-2), amely meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához.

Ma már elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekre időben felkészüljünk- mondta előadásában Hetesi Zsolt. Az NKE oktatója szerint az Északi-sark jegének rohamos csökkenése miatt egyre szélsőségesebb lesz időjárásunk, de az olvadással felszabaduló metán tartalmú anyagok is további kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak be. A szakember szerint a magyar táj jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy hatékonyan tartsa meg az országba érkező vizet, erre a kistáji rendszerek kialakítása és megerősítése lehetne egyfajta megoldás.

A rendezvényen a plenáris előadásokat követően több szekcióban folytatódott a munka, ahol olyan témákat mutattak be az előadók, mint az éghajlat változása által kiváltott társadalomi, környezeti, gazdasági jelenségek és az azokra adható megoldások. Szó volt a többi között olyan rendszerekről is, amelyek a társadalom valamely részét képesek ellenállóvá tenni az éghajlatváltozás várható következményeivel szemben. Külön szekció foglalkozott a klímaváltozás biztonságunkat fenyegető hatásaival és az azokra adható válaszok kutatásával csakúgy, mint a bioszféra tűrőképességét is befolyásoló emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttes hatásaival. Külön tagozat tárgyalta a környezeti jog és az éghajlatváltozás, valamint a vízpolitika és a vízgazdálkodás kérdéseit. Az eseményen szó volt a 2015-ös párizsi klímacsúcsról, és a közelgő COP22 csúcsértekezlet hatásainak és lehetőségeinek elemzéséről is. A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on