Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 488


Jelenleg 50 bejegyzés található konferencia cimkével

Magyar-vietnámi befektetési konferencia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc2489 2
    •  dsc2495 2
    •  dsc2497 2
    •  dsc2509 2
    •  dsc2515 2
    •  dsc2539 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2612 2
    •  dsc2623 2
  • Előző
  • Következő

Jogi, igazgatási és politikai kérdések – többek között ezekről is szó volt azon a magyar és vietnámi konferencián, amelynek a Ludovika Főépület Zrínyi terme adott otthont.

Dr. Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte, külön öröm, hogy az NKE adhat otthont a magyar- vietnámi befektetési együttműködés helyzetét igazgatási és politikai szempontok mentén vizsgáló, elemző, gyorsító szakmai konferenciának, amely öt intézmény neves képviselői véleményének ad helyet. Mint mondta, az esemény a szakmai kérdéskör megvilágítása és a nemzetközi tudástranszfer elősegítése mellett azért is jelentős, mert az NKE két vietnámi egyetemmel az oktatás, a kutatás és a mobilitás elősegítése céljából együttműködési megállapodás aláírására törekszik.

Prof. Dr. Patyi András a rendezvény házigazdájaként kifejezte, megtisztelő, hogy ennek a magas szintű, szakmai konferenciának az NKE adhat helyet. Az NKE rektora kiemelte, hogy Vietnámot megismerni, vele együttműködni minden országnak, az EU tagállamainak is alapvető feladata, hiszen Dél-kelet Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő államáról van szó. „A kölcsönös megismerés és a jó tapasztalat a későbbi barátság alapja lehet” - tette hozzá.

Kecsmár Krisztiánt az Igazságügyi Minisztérium nevében köszöntötte a rendezvényen résztvevőket. Az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár kitért arra, hogy Magyarország és Vietnám vonatkozásában hagyományosan jól szabályozott a kétoldali kapcsolat: van kétoldalú beruházás védelmi megállapodás és a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás is. Az államtitkár ismertette a választottbíróságok és a rendes bíróságok szerepét is. Mint mondta, Vietnám, akárcsak Magyarország részese külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958-as ENSZ egyezménynek, amely biztosítja a választottbírósági határozatok határokon átívelő végrehajtását. Államtitkár úr tájékoztatásul közölte, Magyarországon 2017-ben került elfogadásra az új választottbíráskodásról szóló törvény, amely új alapokra helyezi ennek a szervezeti kereteit. Magyarországon évek óta tervezik a kétoldalú bírósági szerződés felülvizsgálatát, mely kapcsán Kecsmár Krisztián bejelentette, Vietnám lesz az egyik első ország, amellyel megkezdi a tárgyalásokat a magyar állam.

LE Tien Chau, a Hanoi jogi egyetem rektora, aki egyben Vietnám igazságügyi miniszterhelyettese is felidézte a magyar-vietnámi diplomáciai kapcsolatok történetét: a két ország között az elmúlt években előrehaladást mutatott, hogy az elmúlt tíz évben magas rangú delegációcsere történt és tizenöt egyezmény aláíródott a két ország között. Kifejezte, hogy a vietnámi kormány nagy hangsúlyt fektet a Magyarországgal való együttműködésre; szeretnének minél több magyar befektetőt Vietnámba hívni, a konferenciát pedig jó alkalomnak tartotta arra, hogy a felsőoktatási intézmények szakemberei megoszthassák a tapasztalatukat és a tudásukat az adott területen.

Prof. Dr. Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára a Szegedi Tudományegyetem rektorának üdvözletét tolmácsolva köszöntötte a résztvevőket. Az SZTE Összehasonlító Jogi Intézetének intézetvezetője elmondta, nehéz feladat volt az esemény megszervezése, hiszen az négy egyetem és két minisztérium együttműködését igényelte, de a téma fontossága miatt erre mindenképpen sort akartak keríteni.

A konferencián szó esett a szabadkereskedelmi egyezmények, a szabványok és értékstandardok jelentőségéről, a vietnámi törvénykezés és jogi szabályozás alakulására ható múltbéli és jelenlegi tényezőkről, a vietnámi kormány gazdasági stratégiájáról, a hazai tőkebefektetések jogi és gazdasági környezetéről, az európai közös piacokról, valamint a nemzetközi kereskedelmi és beruházási egyezményekről is.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001, a „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS” projektből valósult meg.

A témáról bővebben a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Eljárási jog az Európai Unióban

    •  dsc8553 4
    •  dsc8623 2
    •  dsc8579 2
    •  dsc8581 2
    •  dsc8598 2
    •  dsc8632 2
    •  dsc8724 2
    •  dsc8730 2
    •  dsc8800 2
    •  dsc8830 2
    •  dsc8842 2
    •  dsc8869 2
    •  dsc8884 2
  • Előző
  • Következő

„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.

Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek. 

Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el. 

Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex.  A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.

„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe.  Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.

A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.

„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni.  Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.

A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE is figyel a fenntarthatóságra

    • fokep
    •  dsc4913 2
    •  dsc4924 2
  • Előző
  • Következő

Századunk egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is egyre nagyobb figyelmet fordít – hangzott el a „Közszolgálat karbon lábnyoma” című tudományos rendezvényen, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt arról a felmérésről is, amelyben a Ludovika campust vizsgálták meg a szakemberek ökológiai szempontból. Elhangzott az is, hogy nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoport alakult az egyetemen. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly alakult meg a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK), amely önálló szakpolitikai központként megjeleníti a fenntartható fejlődés szempontjait az intézmény oktatási, kutatási és képzési tevékenységének teljes spektrumán. A kabinet vezetője, Baranyai Gábor elmondta, hogy hamarosan elkészül az a tankönyv, amely az állam szerepét mutatja be a fenntartható fejlődés biztosításában. „Ez a tankönyv már az ősszel induló államtudományi mesterképzés hallgatói számára is elérhetővé válik, akik külön tantárgy keretében tanulmányozhatják a témát”- tette hozzá Baranyai Gábor. A szakember szólt arról is, hogy igyekeznek minél több tudományos rendezvényt is tartani a fenntarthatóságról, a többi között a közeljövőben klímaügyi konferenciát is szerveznek. A kabinet vezetője elmondta, hogy tavaly készítettek az NKE Ludovika campusáról egy fenntarthatósági felmérést, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak a jövőre vonatkozóan. Az ökológia szempontú átvilágítás során a campushoz tartozó épületeket, elsősorban a főépületet, valamint az Orczy-parkot vizsgálták. „Megnéztük a többi között a hűtés-fűtés, az elektromosság, a vízhasználat és a közlekedés helyzetét és ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgoztunk, amelyeket modelleztünk is”- fogalmazott Németh Zsolt, az FFTK tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a főépület energetikai rendszere sok esetben nem működik energia-hatékonyan, például szükség lenne a gázfűtésű kazánok felújítására vagy az épület nanoszemcsés hőszigetelésére. Az elektromos rendszer optimalizálásával, például a számítógépek és egyéb technikai eszközök éjszakára való kikapcsolásával is sok energiát és pénzt takarítana meg az intézmény, aminek már vannak megmutatkozó jelei.  Németh Zsolt elmondta, hogy az ivóvíz takarékosság mellett szükség lenne a csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására és az Orczy parkban található kutak restaurálására. Mindezekkel is jelentős energia-megtakarítást érhetne el az egyetem a szakember szerint. De a kabinet által megfogalmazott javaslatok között vannak olyan érdekességek is, mint egy tanösvény vagy egy közösségi kert létrehozása, amellyel környezettudatosabb szemléletre lehetne nevelni az egyetemi polgárokat.  A tudományos főmunkatárs úgy látja, hogy a campus szervezettebb közlekedési rendszere, a megfelelő vonalvezetésű és kivilágítású utak, vagy például bekamerázott kerékpártárolók építése szintén sokat lendítene az intézmény energiahatékonyabb működésén.

A fenntarthatóság biztosítása a jövő egyik kulcskérdése az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont munkatársa szerint is. Fleischer Tamás elmondta, hogy a környezetvédelem a 70-es években került középpontba, az akkori olajárrobbanás rádöbbentette a döntéshozókat is, hogy komolyan kell venni a fenntarthatóság kérdését, hiszen a Föld energiakészletei végesek. Minderre erősítettek rá később a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek is. A szakember szerint a jelen szükségleteit a jövő lehetőségeinek felélése nélkül kell biztosítani, ezt takarja alapvetően a fenntartható fejlődés kifejezés is. Fleischer Tamás előadásában beszélt az ökológiai lábnyomról, amely azt fejezi ki, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az úgynevezett karbon lábnyom pedig a kibocsájtott szén-dioxid mennyiség egyfajta mérőszáma. Ez az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett világviszonylatban, manapság azonban mintha egy kicsit megállt volna ez a növekedés.

Nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoportot alakult az egyetemen, amelynek működéséről Lakatos Péter egyetemi docens beszélt. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy fő feladatuk a fenntarthatóság közszolgálati aspektusainak vizsgálata, elsősorban a CO2 kibocsájtás mérése és azok közzététele a hallgatók számára. „A kutatócsoport missziója, hogy saját területén és hatókörében támogassa mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a hazai közszolgálat esetében a fenntarthatóság megteremtéséhez”- fogalmazott Lakatos Péter, aki azt is hozzátette, hogy hazai és nemzetközi intézményekkel is kötöttek már együttműködési megállapodást.

Idén a kazahsztáni Astanaban rendezik meg a világkiállítást, amely a jövő energiáit hivatott bemutatni. A június 10-én nyíló expón a világ 100 országából érkező mintegy 140 cég, közöttük két magyar társaság mutatja majd be legújabb fejlesztéseit. A 1.5 milliárdos költségvetésű rendezvényről Kárteszi Nándor attasé, miniszteri biztos beszélt a tudományos konferencia résztvevőinek. A balti országok fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeiről Yugi Agafonov, a rigai egyetem oktatója beszélt a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


CEE E|DEM AND E|GOV DAYS 2017

    • fokep
    •  dsc4822 2
    •  dsc4829 2
    •  dsc4843 2
    •  dsc4850 2
    •  dsc4854 2
    •  dsc4866 2
    •  dsc4883 2
    •  dsc4894 2
    •  dsc4905 2
    •  dsc4908 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4946 2
    •  dsc4953 2
    •  dsc4970 2
  • Előző
  • Következő

Idén a negyedik alkalommal rendezték meg a CEE e-Dem és e-Gov Days eseményt az NKE-n. Az Andrássy University Budapesttel és a Ludwigsburgi-i University of Public Administration and Finance-al közös szervezésű konferencia témája a „digital divide”, vagyis digitális megosztottság kérdésköre a közigazgatásban.

A kétnapos konferenciát Nemeslaki András, az NKE E-government Institute igazgatója nyitotta meg, aki megköszönte a partner egyetemek szervezésben nyújtott segítségét. Kiemelte, a konferencia olyan változatos és érdekfeszítő témákat érint, mint a közösségi média és internet hatásai, az ICT szerepe a tudásfejlesztésben, digitális megoldások a közszférában.

Prof. Dr. Patyi András szerint a mai világban az információ és kommunikációs technológia kiemelt szerepet foglal el az emberek életében, és nagyban előre lendíti a demokrácia fejlődését is. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény az együttműködés egyeteme, több mint száz partnere van az egész világon, amelyek mind támogató partnerei az NKE-nek.

Wolfgang Ernst, a University of Public Administration and Finance rektora bemutatta saját intézményét és elmondta, hogy a különféle teljes- és részképzéseiken nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra és a folyamatos fejlődésre, amelynek fontos része a digitális szolgáltatások és a legmodernebb technológiák megismertetése a hallgatókkal.

Az Andrássy University Budapest képviseletében Prof. Dr. Hendrik Hansen üdvözölte az esemény résztvevőit. Mint mondta, az Andrássy Egyetem egyfajta hídként is szolgál Magyarország és a német nyelvű, továbbá a keleti- és délkelet-európai intézmények között is. Kiemelte, az esemény egyik célja bemutatni és megvitatni a digitális technológiák széleskörű használatát, tanulni egymástól, fejlődni egymás mellett.

A konferencia két vitaindító beszédét Wolfgang Gerstl (Ausztria) és Dusan Stojanovic (Szerbia) tartotta meg. Gerstl, aki az Osztrák Parlamentben alkotmányos ügyekkel foglalkozik, a médiában terjedő hamis hírek veszélyére hívta fel a figyelmet, mely az „új média” melléktermékeként terjed. Az Osztrák Parlamentben fontosnak tartják az elektronikus nyomtatványok használatát, készítettek egy online platformot a parlament honlapjára, aminek a tartalmához bárki hozzá tud szólni, és most egy teljes körű elektromos személyigazolvány bevezetésén dolgoznak.

Véleménye szerint a probléma az, hogy ezeket az elektronikus felületeket nagy valószínűséggel azok az emberek fogják használni, akik már ezelőtt is elkötelezett hívei voltak a hasonló újításoknak. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen igénybe vegyék a szolgáltatásokat, és ha ez nem is megy azonnal, ez egy nagyon fontos első lépés. A modern információs technológia egyben kockázat és lehetőség is, amely iránt felelősséggel tartozunk, és amely a demokrácia biztosításának eszköze.

Dusan Stojanovic, a Szerb Közigazgatási Minisztérium E-kormányzati igazgatója Szerbia kapcsán az elektronikus szolgáltatások jelenlegi helyzetéről beszélt. Az ország egy EU-s skálán jó helyet foglal el az e-services területén, de még mindig aránylag kevesen használják a felkínált lehetőségeket – kevesebb, mint Szerbia lakosságának 15%-a. Az eddigi legsikeresebb projektjük az online óvodai regisztráció/beiratkozás volt, amely megelőzte a hagyományos hivatali ügyintézést. Stojanovic az elektronikus és hagyományos hivatali ügyintézés megosztásában látja a jövőt, és abban, hogy a felhasználók igényeinek minél inkább eleget tudjanak tenni. Az egyik legfontosabb igény a gyorsaság és naprakészség, illetve a jó kommunikáció.

A kétnapos rendezvényen több szekcióban vitatják meg a digitális kérdéseket a téma szakértői. Szó lesz többek között az adatvédelemről, az e-demokrácia jogi, szociális és gazdasági szempontjairól is.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEE GOV, konferencia, 2017

Measuring Governance konferencia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc4194 2
    •  dsc4210 2
    •  dsc4215 2
    •  dsc4225 2
    •  dsc4240 2
    •  dsc4247 2
    •  dsc4268 2
    •  dsc4301 2
    •  dsc4318 2
    •  dsc4321 2
  • Előző
  • Következő
Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet idén 2017. május 3-án kiemelt nemzetközi partnerség-építő konferenciát szervezett „Measuring Governance: Theory and Practice” címmel. Az esemény célja az NKE nemzetközi intézményi kapcsolataiban a tudományos diskurzus és a kutatási együttműködés aktivizálása, illetve a Jó Állam kutatások eredményeinek prezentálása céljából nemzetközi megjelenési lehetőség biztosítása. 
 
A konferenciát Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy az egyetem elkötelezett támogatója a fejlődésnek, amihez elengedhetetlen a részvétel a Jó Állammal kapcsolatos kutatásokban. Fontos, hogy az országok képviselői meg tudják vitatni a különféle nézőpontokat, tapasztalatokat, illetve jó gyakorlatokat cserélni egymással a témában. 
 
A délelőtti szekció első felében Lonti Zsuzsanna, az Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) Költségvetési és Közkiadási Részlegének statisztika és mutatók egységének vezetője vitaindító előadásával indult „Measuring Governance in OECD” címmel. Az OECD által készített, 2017 júliusában megjelenő riport címe „Objectives of Government at a Glance”, mely az OECD tagok és partner országaik kormányának működéséről szóló adatokat dolgozza fel. Hogy miért fontos ez a kötet? Mert sokat lehet tanulni egymás jó gyakorlataiból, tapasztalatokat és ötleteket meríteni. Az OECD a kutatásai során a kormányok folyamataira koncentrált, mert ez a kormány „fekete doboza”, ebben áll a lényeg. A szervezet munkája során a részletekre és a hatékony cselekvőképességre koncentrál, és a saját eszközeit használja a kutatásokhoz. A tanulmány először 2009-ben jelent meg, azóta sok változáson esett át. A mostani, ötödik kiadásban fontos szerepet kap az államháztartás, a nyitott kormány témaköre, a közfoglalkoztatás és a közszféra innovációja. Lonti Zsuzsanna ezen a fórumon beszélt először közönségnek erről a kutatásról.
 
Vladimir Tokarev, a Russian PresidentialAcademy of National Economy and Public Administration (RANEPA Egyetem) professzora  „The system for efficiency evaluation of managing the socio-economic development of the region by the executive authorities of Saint-Petersburg” címmel tartott előadást kutatásáról, amelyet két kollégájával készített. A kutatás a szentpétervári végrehajtó szervek működését vizsgálta komoly képletek segítségével. A tanulmány legfőbb eredményei közé tartozik az, hogy a szentpétervári szervek a második helyen állnak az országos hatékonysági skálán, és hogy az orosz lakosság egy egy-ötös skálán 4.19 pontra értékeli Vladimir Putin elnökségét. Az orosz kormány szerintük jelenleg 79%-ban hatékonyan végzi a munkáját. 
 
A délelőtti szekció Sir John Elvidge, a skót parlament volt titkára, Dr. Alexander Prosser, a Bécsi University of Economics and Business, és Dr. Csath Magdolna közgazdász, az NKE kutató professzorának előadásaival folytatódott. A délutáni program két szekcióban, többek közt a fenntarthatóság, a gazdasági versenyképesség, a kormányzati szerepvállalás és a hatékony közigazgatás témáival folytatódott. 
 
 
Szöveg: Szigeti Julianna
Fotó: Szilágyi Dénes
 
A konferencia alapját képező két angol nyelvű kiadvány elérhető az alábbi linkeken:
 
Good State and Governance Report 2016:

Measurability of Good State II:
Megosztás a Facebook-on


Gyorsítanák a közgyűjteményi digitalizációt, stratégia is készül

    • fokep
    •  dsc3711 2
    •  dsc3723 2
    •  dsc3736 2
    •  dsc3747 2
    •  dsc3767 2
    •  dsc3793 2
    •  dsc3805 2
    •  dsc3813 2
    •  dsc3824 2
    •  dsc3839 2
    •  dsc3859 2
  • Előző
  • Következő

Felgyorsulhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtári állományának digitalizálása azon technikai eszközök segítségével, amelyekhez nemrégiben jutott az egyetem a KÖFOP-projekt keretében. Ezekkel első körben megkezdődik a muzeális értékű könyvek és a rendszerváltás gyűjteménye iratainak digitalizálása - hangzott el a Ludovika főépületben tartott, a közgyűjteményi digitalizáció aktuális kérdéseiről rendezett tudományos konferencián. A témában egy új stratégia is készül, amellyel új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket.

„Az egyetemi fejlesztés révén olyan különleges iratokat is elérhetővé tudunk majd tenni az online térben, mint például a katonatudós Király Béla által írt és gyűjtött dokumentumok, vagy a szintén egyedülálló rendszerváltás gyűjtemény”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a digitalizációval lehetővé válik a speciális had- és rendészettudományi, valamint állam- és közigazgatás-tudományi kulturális örökségünk megőrzése is. A dandártábornok reméli, hogy egyszer majd egyetlen fizikai térben kapnak elhelyezést az egyetem különböző könyvtári egységei, és egy közös portálon elérhetővé válik majd a teljes egyetemi tudáshalmaz.

A 2025-ig szóló közgyűjteményi digitalizálási stratégia részleteiről szólt előadásában Dr. Vígh Annamária. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) főosztályvezetője elmondta, hogy új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket, amelyek meghatározó tartalomszolgáltató pozícióba kerülhetnek majd. A fejlesztések révén egy új szolgáltatási modell honosodhat meg hazánkban, ahol a felhasználónak már nem feltétlenül kell majd fizikailag is felkeresnie a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, hiszen az általuk kínált szolgáltatásokat teljes körűen, online is elérheti majd. Elhangzott, hogy a közgyűjtemények digitalizálása több évtizedes múltra tekint vissza, de a folyamat a nagy kiterjedésű hálózatok megjelenésével gyorsult fel. Fontos elvként fogalmazza meg a kormányzati elfogadás előtt álló stratégia, hogy a digitális másolat könnyen kereshető legyen és többletinformációkat is tartalmazzon a felhasználók számára. Vígh Annamária szerint mindez hozzájárul majd a társadalomban az elzártságból adódó digitális szakadék csökkenéséhez. A szakember szólt arról is, hogy a közgyűjteményekben található dokumentumok mintegy negyedét sikerült eddig digitalizálni, a 2025-ig szóló stratégia az 50 százalékos arányt megközelítő célt tűzi ki. A stratégia hamarosan a kormány elé kerülhet, és ezt követően állhat majd fel, várhatóan nyár közepére a közgyűjteményi digitalizálási kollégium, amely operatív szervként fogja össze és irányítja a stratégiában meghatározott feladatokat.

„Amíg a XX. század az információ, a XXI. század a digitális adatvagyon kora”- mondta előadásában Lakos Lambert István. Az NKE Informatikai Igazgatóság vezetője szerint az egyetemen is megtalálható nagyon nagy mennyiségű adat kezelése nemcsak megfelelő technikai eszközállományt kíván, hanem fontos, hogy mindez a folyamat egy jól szabályozott keretrendszerben történjen. A szakember szerint célszerű egy teljes állományban keresni képes, komplex keresőrendszert létrehozni, amely igény szerint az integrált adatvagyon bármely részét meg tudja jeleníteni a jogosult felhasználó számára. „Amíg sokan már meglévő fejlesztéseket vásárolnak és használnak egy ilyen rendszer kiépítéséhez, az NKE a saját útját járja és egyedi igények kiszolgálásra is alkalmas fejlesztésben gondolkodik” –fogalmazott Lakos István.

De már most is vannak felmutatható eredmények, hiszen a kiszolgáló informatikai struktúra és a portál keretrendszere elkészült, és jelenleg is folyik az egyetemi repozitórium, az egységes fogalomtár és az egységes tudástár kereső alkalmazás fejlesztése.

Az adatok, információk hosszú távú, általában 100 évre szóló digitális megőrzése nagyon költségigényes folyamat - erről Kovács László beszélt előadásában. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet osztályvezetője elmondta, hogy mindehhez egy nagyon komoly archívumrendszert kell létrehozni a megfelelő adatvédelemmel és a működtetést biztosító humán erőforrással. 

Az Európai Unió tagállaiban is már régóta foglalkoznak a kulturális javakat jelentő adatok, információk digitalizálásával, amelyhez kapcsolódóan egy közös szakértői csoport is létrejött. Az ebben működő szakemberek feladata a jó gyakorlatok megosztása, a digitális kulturális örökség online elérhetővé tételével és megőrzésével kapcsolatos információk cseréjének elősegítése. A tömeges digitalizálás európai eredményei kapcsán több felmérés is született már az elmúlt években. „Ez azt mutatja, hogy az unió tagállamaiban a közgyűjteményi digitalizáció terén a múzeumok járnak az élen, míg a levéltárak esetében van a legnagyobb lemaradás” - mondta Dr. Tóth Máté. Az Országos Széchenyi Könyvtár megbízott osztályvezetője szerint uniós szinten is fel kell gyorsítani a folyamatot, és ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség az egyes intézmények között is.

„A szlovák parlamentben már szinte minden dokumentációs tevékenység digitálisan történik. Ide kellene nekünk is eljutnunk”- fogalmazott előadásában Markója Szilárd. Az Országgyűlési Könyvtár igazgatója elmondta, hogy számos eredményt ért már el intézményük a törvényhozással kapcsolatos dokumentumok digitalizálásában, amelynek egy részét saját maguk, más részét külső cégek bevonásával végzeték. „Elmondható, hogy ma már a kurrens könyvtári állomány nagy része elérhető online formában is”- mondta el a szakember, aki szerint a régi, kézzel írt dokumentumok digitalizálása az olvashatóságuk miatt sokszor nehézségekbe ütközik.

A tudományos konferencián szó volt még a múzeumi és a levéltári digitalizációról is. Az eseményről részletesebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia az önkormányzati vagyongazdálkodásról

    • fokep
    •  dsc3383 2
    •  dsc3387 2
    •  dsc3396 2
    •  dsc3401 2
    •  dsc3415 2
    •  dsc3491 2
    •  dsc3497 2
    •  dsc3528 2
    •  dsc3551 2
    •  dsc3552 2
  • Előző
  • Következő

„Az önkormányzati tulajdon is a nemzeti vagyon része”- hangzott el a VIII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az elmúlt években az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás módosulása jelentős változást hozott a települések gazdálkodásában is. Az új jogi szabályozás és az önkormányzati adósságkonszolidáció átrendezte a korábbi vagyongazdálkodást érintő tevékenységeket” – mondta köszöntőjében Farkasné Gasparics Emese. Az NKE ÁKK Önkormányzati Kutatóintézet vezetője szerint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és felzárkózás, valamint a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit.

„Az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része”- fogalmazott beszédében Dukai Miklós. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői, de nem veszélyeztethetik kötelező feladataik ellátását. „Az a cél, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást hatékonyan, költségtakarékosan, ugyanakkor színvonalasan lássák el”- mondta Dukai Miklós. Elhangzott, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodását a nemzeti vagyontörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is szabályozza. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a vagyonhasznosítás egyik formájaként az önkormányzati vagyonra a közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 végén az önkormányzatok összvagyona 11600 milliárd forint volt, szemben a rendszerváltás-kori 250 milliárd forintos értékkel. A helyi önkormányzatok 2018-ban várhatóan 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd, ehhez a központi költségvetés mintegy 700 milliárd forinttal járul majd hozzá.

A főváros vagyongazdálkodási stratégiájáról, gyakorlatáról és eredményeiről beszélt előadásában Bagdy Gábor. Budapest főpolgármester helyettese elmondta, hogy a rendszerváltás óta jelentősen változott a fővárosi ingatlanvagyon, a többi között a Budapest és a kerületek közötti vagyonelemek megosztásának is köszönhetően. 2012 után az egészségügyi és köznevelési feladatellátás csökkenése is hozott átrendeződést a fővárosi ingatlanvagyonban, így elmondható, hogy a kétezres évek eleje óta csökkent a főváros kezelésében lévő forgalomképes ingatlanok száma. „Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell létrehozni a fővárosban”- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjairól szólt előadásában Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan nő az állam vagyona, amely 2015 végén mintegy 18 ezer milliárd forint volt. Elhangzott, hogy az államnak mintegy 870 gazdasági társaságban van részesedése. Az államnak ingatlanok tekintetében is sok kapcsolódási pontja van az önkormányzatokkal: 2010 óta mintegy hatvan állami ingatlan került át az önkormányzatokhoz a közfeladatok ellátása céljából. Boros Anita elmondta, hogy pár hónapja indult el a Központi Állami Beruházási Ellenőrző Rendszer, amely az összes hazai forrásból megvalósuló beruházás nyilvántartását végzi. „Ebben eddig 1700 beruházást rögzítettek”- tette hozzá az államtitkár.

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet az állami-önkormányzati felelős gazdálkodás ellenőrzésére”- mondta előadásában Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke szerint ez az akkori eladósodási helyzet miatt volt különösen szükséges. Az ellenőrzés kiterjedt a megyékre, a megyei jogú városokra, a fővárosra, valamint 62 egyéb települési önkormányzatra. Ezek eredményei a többi között azt igazolták, hogy 2010-ig az uniós fejlesztési források felhasználásával és a fejlesztés fenntarthatóságával komoly gondok adódtak az önkormányzatoknál. 2012 után vált lehetővé az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzése. „Nem mindegy, hogy a pénzügyi helyzet fenntartása, javulása vagyonfeléléssel, a közfeladatok színvonalának romlásával, vagy felelős gazdálkodással valósul meg”- fogalmazott Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke hozzátette, hogy ennek érdekében a jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd az önkormányzati rendszer ellenőrzésére, hogy elkerülhetővé váljon a 2010 előtti eladósodás újbóli megjelenése.  

A rendezvényen szó volt még a többi között a helyi adóztatás törvényességéről, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről és a közbeszerzésekről. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek négy szekcióban vitatták meg az önkormányzati vagyongazdálkodás aktualitásait.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Közös fellépéssel a radikalizálódás ellen

    • fokep
    •  dsc4433 2
    •  dsc4440 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4455 2
    •  dsc4487 2
    •  dsc4494 2
  • Előző
  • Következő

A radikalizálódás megelőzése és visszaszorítása érdekében - a témában elsőként - kutatócsoport és szakemberi hálózat alakult Magyarországon - hangzott el azon a kétnapos tudományos konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és a Migrációkutató Intézet szervezett a Ludovika Campuson.

„A megalakult szakemberi hálózatban minden hivatásrend, így a honvédség, a rendvédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, valamint civil szervezetek is képviseltetik magukat”- mondta köszöntőjében Dr. habil. Resperger István ezredes. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat tagjai közül 15-en már egy uniós képzésen is részt vettek és az így megszerzett tudást aktualizálni szeretnék a magyarországi viszonyokra. „A hazai tudásanyag átadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt feladata lesz”- tette hozzá az ezredes. Az intézetigazgató szerint azért időszerű a radikalizmussal tudományos értelemben is foglalkozni, mert a szélsőségessé válás erőszakhoz vezethet, amelynek számos példáját láthattunk az elmúlt években, Európában is. „A konferencia jó lehetőség arra, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a témához kapcsolódó összes szakterületen” – mondta Resperger István.

„Magyarország jelenleg kevésbé van kitéve a radikalizálódás veszélyének, mint a nyugat-európai országok többsége. Ez azonban nem szerencse kérdése, ezért megdolgoztunk” – mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a jelenlegi kedvező helyzet fenntartásában a tudományos és szakmai együttműködéseknek nagy szerepük lehet. Elhangzott, hogy a radikalizmusnak kaméleon természete van, azaz sokáig rejtőzködő marad, és aránylag gyorsan változik az ideológiai háttere is. Ezért a megelőzést és visszaszorítást végző tudományos munkának is folyamatosan figyelemmel kell követnie a változó körülményeket. A szakember példának hozta a tömeges migráció által az Európai Unió országaiba érkező bevándorlókat, akik a befogadó államoktól valószínűleg nem teljesen azt kapták, amit szerettek volna, ezért frusztrálttá válhatnak. „Ez pedig könnyen elvezethet esetükben a radikalizációhoz”- fogalmazott Orbán Balázs. A főigazgató szerint ez a konferencia számukra is az év egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye, mert nem a múltról és a jelenről, hanem a jövőről és a megoldásokról szól.

Az Európai Bizottságnak a szélsőséges radikalizálódás megelőzése érdekében tett intézkedéseiről beszélt előadásában Dr. Zupkó Gábor. Az uniós testület magyarországi képviseletének vezetője szerint sokáig azt gondoltuk, hogy Európa a béke szigete, de ez az érzés néhány évvel ezelőtt alapvetően megszűnt. Elhangzott, hogy a jelentősebb európai terrorcselekményeinek többségét régóta a kontinensen élő szélsőségesek követték el és az Iszlám Államhoz is sok európai születésű ember csatlakozott az elmúlt években. A radikalizálódás elleni fellépést elsősorban tagállami feladatnak nevezte, de mivel a jelenség nem ismer határokat, így szükség van a széleskörű nemzetközi együttműködésre is. Mindezt az Európai Bizottság is szorgalmazza, illetve támogatja különböző programokon keresztül. A testület által még idén nyáron megfogalmazott intézkedéscsomag egyik fő elemét az oktatás jelenti, de szó van benne az erőszakra buzdító illegális médiatartalmak szűréséről, a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzéséről, és a nemzetközi együttműködés megerősítéséről is. Elhangzott, hogy az Európai Bizottság által még évekkel ezelőtt elindított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. A kezdeményezés támogatja a tagállamoknak az erőszakos radikalizálódás és a terrorista tevékenységek céljából történő toborzás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. A hálózat EU-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök és kutatók között. A szakember szerint ezen a területen is van jelentősége az uniós fellépésnek és elsősorban a tapasztalatcsere, valamint a szakemberképzés kapcsán várhatunk jelentősebb eredményeket.

„A Magyar Honvédség külföldön szerzett missziós tapasztalatai is segíthetnek a radikalizmus elleni küzdelemben, annak kezelésében” – hangsúlyozta előadásában Dr. Földváry Gábor. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar katonák például a balkáni missziókban szembesülhettek a radikalizmus különböző fajtáival és annak kezelésében jelentős tapasztalatokat is szerezhettek. Az államtitkár szólt a Honvédelmi Minisztérium törvényelőkészítő munkájáról is, amelynek eredményeként a megváltozott biztonsági környezettel összhangban került sor a honvédelmi törvény és a menedékjogi törvény módosítására is. „Fontos azonban tudatosítani az állampolgárokban, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésben a Magyar Honvédség nem alkalmazva van, hanem csak közreműködik és segíti a rendőrség munkáját a határ rendjének megőrzésében” – tette hozzá Földváry Gábor.

„A rendészeti szervek is jelentős feladatot vállalnak az európai partnerekkel együttműködve a radikalizáció elleni küzdelemben” – mondta előadásában Dr. Tóthi Gábor.  A Belügyminisztérium Európai Együttműködés Főosztály munkatársa szerint Magyarország alapvetően biztonságos országnak számít, nem tartozik a kiemelt terrorista célpontok közé, de nálunk sem lehet teljesen kizárni az ilyen jellegű támadások lehetőségét. A szakember úgy véli, hogy Magyarországra nem elsősorban a külföldi terrorista csoportok, szervezetek jelenléte jelent veszélyt, hanem a jelentős tranzitforgalom. 

A kétnapos tudományos konferencián olyan témákról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, mint például a magányos merénylők szerepe a terrorizmusban, az erőszak és a humánbiztonság kérdése a kibertérben, vagy a mediáció lehetősége a megelőző munkában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az adózói jogkövetést erősítené az adóhatóság

    • fokep
    •  dsc8545 2
    •  dsc8560 2
    •  dsc8593 2
    •  dsc8622 2
    •  dsc8626 2
    •  dsc8638 2
    •  dsc8645 2
  • Előző
  • Következő

Egyensúlyt kell találni az adózók és az adóhatóság érdekei között. Ez volt az egyik fontos üzenete annak a konferenciának, amelyet lengyel és magyar adójogi szakemberek részvételével tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Mindenkitől lehet tanulni, de senkit nem kell utánoznunk”- hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Dr. Bóka János. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint az adóügyi igazgatás és az adózási eljárás rendjének hatékonysága a jó kormányzás egyik legfontosabb mutatója, ezért is lehet hasznos a rendezvény, amelyen lengyel és a magyar szakemberek cserélik ki tapasztalataikat.

Lengyelországban nemrégiben hozták létre az Általános Adójogi Kodifikációs Bizottságot, amelynek feladata egy egységes adójogi kódex megalkotása. A testület elnöke, Prof. Dr. Leonard Etel szerint a közép-kelet európai országok hasonló problémákkal küzdenek az adójogi szabályozásokat illetően, hiszen azok egy jelentős része még az előző rendszerhez köthetőek és emiatt elavultak. A Bialystok-i Egyetem dékánjaként is dolgozó szakember elmondta, hogy Lengyelországban az elmúlt húsz évben mintegy 110 alkalommal változtatták meg az adójogi szabályokat. Szerinte az állandó toldozgatás-foldozgatás helyett új szabályozásra van szükség, de a teljes adójogot szinte lehetetlen kodifikálni, hiszen az adószerkezet változásban van. Náluk például egy népszavazás eredménynek köszönhetően megjelent az az alaptétel, amely szerint kétségek esetén mindig az adózónak van igaza az adóhatósággal szemben. Ezt már a készülő adójogi kódex is tartalmazza, mint ahogy az adóalany jogainak felsorolását is. „Újfajta szemléletre van szükség, amely egyfajta egyensúlyt teremtene az adóalany és az adóhatóság érdekei között”- hangsúlyozta Leonard Etel. Az új kódexet előkészítő bizottságról elmondta: a 15 fős testületben minden érdekelt fél, így a kormány és a tudományos élet mellett az adózók is képviseltetik magukat, ami a bizottság függetlenségének egyik fontos garanciája. A hat fejezetből álló törvénygyűjteményben mindazon korábbi szabályozási elemek megjelennek, amelyek korábban jól működtek.  „A kódex első verziója elkészült, amelyet hamarosan a politikai testületek is tárgyalnak majd”- tette hozzá a bizottság elnöke.

Az új kódex eljárásjogi részeiről beszélt előadásában Dr. Mariusz Popławski. A kodifikációs bizottság tagja elmondta, hogy olyan újdonságok jelennek meg a törvénygyűjteményben, mint például az adózási megállapodás vagy a mediáció lehetősége. Mindkettő üzenete az, hogy ne a büntetés legyen a fő célja az adóhatósági munkának, hanem arra csak végső esetben kerüljön sor. A Bialystok-i Egyetem rektorhelyettese szólt a tervezett egyszerűsített eljárásokról is, amelyekre olyan esetekben kerülhet sor, ahol az adóhatóság minden adattal rendelkezik az adózóról és az hozzá is járul ehhez a speciális lehetőséghez.

Fontos, hogy minél egyértelműbb jogszabályokat alkossanak a törvényhozók és együttműködés legyen az adózó és az adóhatóság között- mondta előadásában Dr. Rafał Dowgier. A lengyel adójogi kodifikációs bizottság tagja szerint azt kell elérni, hogy minden állampolgár érezze: ha tisztességesen adózik, nem lehet gondja az adóhatósággal.

Az adózói jogkövetés további támogatása az adóhatóság egyik fő feladata a jövőben Magyarországon is – fogalmazott Sinkáné Dr. Csendes Ágnes. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adóügyi szakfőigazgatója szerint hazánkban is vissza kell állítani az adózó és adóhatóság érdekei közötti egyensúlyt, mert az jelentősen felbillent az utóbbi javára. Ehhez új szemléletre és az eddiginél még magasabb színvonalú szolgáltatásokra van szükség a szakember szerint. Csendes Ágnes elmondta, hogy a NAV szervezete jelentősen átalakult az elmúlt években, aminek köszönhetően ma már jóval hatékonyabban működnek, mint korábban. Ez a számokban is megmutatkozik, hiszen tavaly már 12 ezer milliárd forint folyt be ilyen módon a költségvetésbe. „Mindez a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájárul”- tette hozzá a főigazgató. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy még mindig jelentősek az adózással kapcsolatos adminisztratív terhek, ezek csökkentése a jövő egyik nagy kihívása. Véleménye szerint az adózói jogkövetés támogatásához új eszközökre is szükség van. Ilyen újdonság lehet az adózói életút figyelemmel követése, amelynek révén szegmentált csoportokat lehetne kialakítani az adózók között. Nagy fejlődés várható az elektronikus szolgáltatások terén is. Már most is népszerű a telefonos ügyfélszolgálat, amelynek segítségével konkrét segítséget is tudnak nyújtani az ügyfeleknek.  Emellett szeretnének egy olyan új internetes felületet létrehozni, ahol személyre szabott szolgáltatást tudnának biztosítani az adózóknak, akik akár chat-eléssel is kommunikálhatnak a szakemberekkel. Mivel az adóhatóság ma már rengeteg adattal rendelkezik, ezért jövőre szinte mindenki számára megnyílik a lehetőség, hogy a NAV készítse el az adóbevallást. Ha az adózó nem ért egyet az abban feltüntetett adatokkal, akkor kijavíthatja, illetve kiegészítheti az erre a célra kialakított elektronikus felületen.

„Az adózók minősítésével az ellenőrzések hatékonyság is jelentősen javult – mondta előadásában Czinege Attila. A NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, hogy a korábbinál jóval célzottabbak az ellenőrzések is, és maximum fél év alatt minden eljárást befejez az adóhatóság. Munkájuk fontos része a hatalmas adatvagyon megfelelő felhasználása, erre egy 100 fős szakembergárda áll rendelkezésükre, akik előkészítik az adóigazgatási eljárásokat. A szakember úgy véli, hogy a NAV-nak meg kell találnia az egyensúlyt a szolgáltatói és a hatósági jelleg között. Ennek egyik eszköze lehet az a módszer, amelynek során levélben hívják fel az adózók figyelmét bizonyos hiányosságokra és nem a büntetés a közvetlen céljuk. Elhangzott, hogy kevesebb ellenőrzéssel több adóbevételt értek el, mint korábban, ami a kockázatosabb adóalanyok kiválasztásának hatékonyságát bizonyítja. Ezt erősítheti az úgynevezett támogató eljárás is, amelynek elfogadása egy adócsomag részeként még parlamenti döntésre vár.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi trendek a rendőrképzésben

    • fokep
    •  dsc2612 2
    •  dsc2619 2
    •  dsc2657 2
    •  dsc2694 2
    •  dsc2706 2
    •  dsc2727 2
    •  dsc2745 2
    •  dsc2762 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2817 2
    •  dsc2840 2
    •  dsc2845 2
  • Előző
  • Következő

A rendőrtisztképzés nemzetközi trendjeiről tart konferenciát az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán 2016. október 5-7. között. A rendezvény kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az öt kontinensről érkező közel 200 résztvevő összevesse a nemzeti rendőrképzési gyakorlatokat, illetve bővítse és ápolja egyéni szakmai kapcsolatait.

A CEPOL nemzetközi konferenciájának megnyitójára a Ludovika főépület kápolnájában került sor, ahol az Egyetem részéről Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes üdvözölte a vendégeket. Köszöntőjében emlékeztette a hallgatóságot az egyetem közszolgálati képzésben tanúsított átfogó és integrált szemléletére. A rektorhelyettes kiemelte: napjainkban számos olyan trendnek vagyunk tanúi, melyek kihívásokat képeznek a rendvédelem számára. E trendek közé tartozik a globalizáció, illetve a biztonsági kihívások fokozódó komplexitása, bár megjegyzendő, hogy mindkét jelenség az emberiség történetével párhuzamosan, az emberiség tevékenysége által jelentkezik.

Az egyetem rektorhelyettese szerint a rendvédelmi képzési rendszer fő kihívásai a tanulás és oktatás dimenziójában mutatkoznak meg, ezért rendkívül fontos kérdés, hogy a leendő rendvédelmi szakembereknek milyen készségekre lesz szükségük a kihívások megválaszolásához, illetve hogy e téren mit és milyen módon kell elsajátítaniuk. E tekintetben fontos a tapasztalat és tudáscsere, melyre e nemzetközi rendezvény kiváló lehetőséget kínál.

A Belügyminisztérium képviseletében Dr. Szacsúri János, az Európai Együttműködési Főosztály vezetője köszöntötte a konferencia résztvevőit. A főosztályvezető emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökség 2014-ben Budapestre történő elhelyezése Magyarország rendvédelem területén nyújtott teljesítményének elismerését tükrözi. A nemrég Brüsszelből visszaérkezett szakdiplomata megerősítette, hogy a globalizáció az európai országokat is számos kihívással szembesíti. A konferencia remek alkalmat ad a képzési gyakorlatok megosztására, az erre irányuló tudásbázis növelésére, illetve az egyéni szakmai kapcsolatok bővítésére. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a stratégiai megközelítés önmagában nem elég, a terepen aktív rendvédelmi szakértők és kutatók tevékenysége számít igazán – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Dr. Bánfi Ferenc a CEPOL igazgatója vitaindító előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnözés és a terrorizmus globalizációja, valamint a határokon átívelő együttműködések szükségessége nem újdonság, ahogy egyes trendek is idővel nyilvánvalóvá válnak. Ezzel szemben fontos tényező, hogy mikor tudatosul az adott trend jelentkezése, továbbá kiemelt kérdés, hogy pontosan mit értünk a rendvédelmi képzés globalizációján. Ebből a szempontból a CEPOL egy globális platformot kíván biztosítani.

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének igazgatója kifejtette, hogy ez évtől a CEPOL nemcsak vezető rendvédelmi szakértők, hanem a rendvédelmi közösség egészének képzésében részt kíván venni. Hozzátette, szükség van egy közös európai rendvédelmi kultúrára, vagyis az együttműködést elősegítő bizalomra és közösen elfogadott és követett értékekre, köztük az emberi jogok tiszteletére. Az ügynökség tevékenységét átfogóan bemutató igazgató emlékeztetett az első európai közös mesterkurzusra, amely 13 uniós tagállamon átívelő nemzetközi konzorcium munkájára épül, s amelynek 27 hallgatója közül az elsők 2017 októberében szereznek oklevelet. Ezen kívül a CEPOL által különböző formákban képzett rendvédelmi szakértők száma 2009 óta megtöbbszöröződött, méghozzá úgy, hogy közben a képzések minősége változatlanul magas színvonalat képviselt.

A CEPOL tizenharmadik nemzetközi konferenciájának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa ad otthont 2016. október 5-7. között. A párhuzamos szekciókban a világ különböző részeiről – Dél-Amerikától kezdve Európán át Kelet-Ázsiáig bezárólag – összesen közel 200 rendvédelmi szakember vesz részt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEPOL, konferencia, 2016