Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 411


Jelenleg 40 bejegyzés található konferencia cimkével

Konferencia az önkormányzati vagyongazdálkodásról

    • fokep
    •  dsc3383 2
    •  dsc3387 2
    •  dsc3396 2
    •  dsc3401 2
    •  dsc3415 2
    •  dsc3491 2
    •  dsc3497 2
    •  dsc3528 2
    •  dsc3551 2
    •  dsc3552 2
  • Előző
  • Következő

„Az önkormányzati tulajdon is a nemzeti vagyon része”- hangzott el a VIII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az elmúlt években az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás módosulása jelentős változást hozott a települések gazdálkodásában is. Az új jogi szabályozás és az önkormányzati adósságkonszolidáció átrendezte a korábbi vagyongazdálkodást érintő tevékenységeket” – mondta köszöntőjében Farkasné Gasparics Emese. Az NKE ÁKK Önkormányzati Kutatóintézet vezetője szerint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és felzárkózás, valamint a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit.

„Az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része”- fogalmazott beszédében Dukai Miklós. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői, de nem veszélyeztethetik kötelező feladataik ellátását. „Az a cél, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást hatékonyan, költségtakarékosan, ugyanakkor színvonalasan lássák el”- mondta Dukai Miklós. Elhangzott, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodását a nemzeti vagyontörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is szabályozza. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a vagyonhasznosítás egyik formájaként az önkormányzati vagyonra a közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 végén az önkormányzatok összvagyona 11600 milliárd forint volt, szemben a rendszerváltás-kori 250 milliárd forintos értékkel. A helyi önkormányzatok 2018-ban várhatóan 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd, ehhez a központi költségvetés mintegy 700 milliárd forinttal járul majd hozzá.

A főváros vagyongazdálkodási stratégiájáról, gyakorlatáról és eredményeiről beszélt előadásában Bagdy Gábor. Budapest főpolgármester helyettese elmondta, hogy a rendszerváltás óta jelentősen változott a fővárosi ingatlanvagyon, a többi között a Budapest és a kerületek közötti vagyonelemek megosztásának is köszönhetően. 2012 után az egészségügyi és köznevelési feladatellátás csökkenése is hozott átrendeződést a fővárosi ingatlanvagyonban, így elmondható, hogy a kétezres évek eleje óta csökkent a főváros kezelésében lévő forgalomképes ingatlanok száma. „Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell létrehozni a fővárosban”- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjairól szólt előadásában Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan nő az állam vagyona, amely 2015 végén mintegy 18 ezer milliárd forint volt. Elhangzott, hogy az államnak mintegy 870 gazdasági társaságban van részesedése. Az államnak ingatlanok tekintetében is sok kapcsolódási pontja van az önkormányzatokkal: 2010 óta mintegy hatvan állami ingatlan került át az önkormányzatokhoz a közfeladatok ellátása céljából. Boros Anita elmondta, hogy pár hónapja indult el a Központi Állami Beruházási Ellenőrző Rendszer, amely az összes hazai forrásból megvalósuló beruházás nyilvántartását végzi. „Ebben eddig 1700 beruházást rögzítettek”- tette hozzá az államtitkár.

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet az állami-önkormányzati felelős gazdálkodás ellenőrzésére”- mondta előadásában Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke szerint ez az akkori eladósodási helyzet miatt volt különösen szükséges. Az ellenőrzés kiterjedt a megyékre, a megyei jogú városokra, a fővárosra, valamint 62 egyéb települési önkormányzatra. Ezek eredményei a többi között azt igazolták, hogy 2010-ig az uniós fejlesztési források felhasználásával és a fejlesztés fenntarthatóságával komoly gondok adódtak az önkormányzatoknál. 2012 után vált lehetővé az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzése. „Nem mindegy, hogy a pénzügyi helyzet fenntartása, javulása vagyonfeléléssel, a közfeladatok színvonalának romlásával, vagy felelős gazdálkodással valósul meg”- fogalmazott Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke hozzátette, hogy ennek érdekében a jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd az önkormányzati rendszer ellenőrzésére, hogy elkerülhetővé váljon a 2010 előtti eladósodás újbóli megjelenése.  

A rendezvényen szó volt még a többi között a helyi adóztatás törvényességéről, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről és a közbeszerzésekről. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek négy szekcióban vitatták meg az önkormányzati vagyongazdálkodás aktualitásait.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Közös fellépéssel a radikalizálódás ellen

    • fokep
    •  dsc4433 2
    •  dsc4440 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4455 2
    •  dsc4487 2
    •  dsc4494 2
  • Előző
  • Következő

A radikalizálódás megelőzése és visszaszorítása érdekében - a témában elsőként - kutatócsoport és szakemberi hálózat alakult Magyarországon - hangzott el azon a kétnapos tudományos konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és a Migrációkutató Intézet szervezett a Ludovika Campuson.

„A megalakult szakemberi hálózatban minden hivatásrend, így a honvédség, a rendvédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, valamint civil szervezetek is képviseltetik magukat”- mondta köszöntőjében Dr. habil. Resperger István ezredes. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat tagjai közül 15-en már egy uniós képzésen is részt vettek és az így megszerzett tudást aktualizálni szeretnék a magyarországi viszonyokra. „A hazai tudásanyag átadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt feladata lesz”- tette hozzá az ezredes. Az intézetigazgató szerint azért időszerű a radikalizmussal tudományos értelemben is foglalkozni, mert a szélsőségessé válás erőszakhoz vezethet, amelynek számos példáját láthattunk az elmúlt években, Európában is. „A konferencia jó lehetőség arra, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a témához kapcsolódó összes szakterületen” – mondta Resperger István.

„Magyarország jelenleg kevésbé van kitéve a radikalizálódás veszélyének, mint a nyugat-európai országok többsége. Ez azonban nem szerencse kérdése, ezért megdolgoztunk” – mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a jelenlegi kedvező helyzet fenntartásában a tudományos és szakmai együttműködéseknek nagy szerepük lehet. Elhangzott, hogy a radikalizmusnak kaméleon természete van, azaz sokáig rejtőzködő marad, és aránylag gyorsan változik az ideológiai háttere is. Ezért a megelőzést és visszaszorítást végző tudományos munkának is folyamatosan figyelemmel kell követnie a változó körülményeket. A szakember példának hozta a tömeges migráció által az Európai Unió országaiba érkező bevándorlókat, akik a befogadó államoktól valószínűleg nem teljesen azt kapták, amit szerettek volna, ezért frusztrálttá válhatnak. „Ez pedig könnyen elvezethet esetükben a radikalizációhoz”- fogalmazott Orbán Balázs. A főigazgató szerint ez a konferencia számukra is az év egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye, mert nem a múltról és a jelenről, hanem a jövőről és a megoldásokról szól.

Az Európai Bizottságnak a szélsőséges radikalizálódás megelőzése érdekében tett intézkedéseiről beszélt előadásában Dr. Zupkó Gábor. Az uniós testület magyarországi képviseletének vezetője szerint sokáig azt gondoltuk, hogy Európa a béke szigete, de ez az érzés néhány évvel ezelőtt alapvetően megszűnt. Elhangzott, hogy a jelentősebb európai terrorcselekményeinek többségét régóta a kontinensen élő szélsőségesek követték el és az Iszlám Államhoz is sok európai születésű ember csatlakozott az elmúlt években. A radikalizálódás elleni fellépést elsősorban tagállami feladatnak nevezte, de mivel a jelenség nem ismer határokat, így szükség van a széleskörű nemzetközi együttműködésre is. Mindezt az Európai Bizottság is szorgalmazza, illetve támogatja különböző programokon keresztül. A testület által még idén nyáron megfogalmazott intézkedéscsomag egyik fő elemét az oktatás jelenti, de szó van benne az erőszakra buzdító illegális médiatartalmak szűréséről, a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzéséről, és a nemzetközi együttműködés megerősítéséről is. Elhangzott, hogy az Európai Bizottság által még évekkel ezelőtt elindított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. A kezdeményezés támogatja a tagállamoknak az erőszakos radikalizálódás és a terrorista tevékenységek céljából történő toborzás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. A hálózat EU-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök és kutatók között. A szakember szerint ezen a területen is van jelentősége az uniós fellépésnek és elsősorban a tapasztalatcsere, valamint a szakemberképzés kapcsán várhatunk jelentősebb eredményeket.

„A Magyar Honvédség külföldön szerzett missziós tapasztalatai is segíthetnek a radikalizmus elleni küzdelemben, annak kezelésében” – hangsúlyozta előadásában Dr. Földváry Gábor. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar katonák például a balkáni missziókban szembesülhettek a radikalizmus különböző fajtáival és annak kezelésében jelentős tapasztalatokat is szerezhettek. Az államtitkár szólt a Honvédelmi Minisztérium törvényelőkészítő munkájáról is, amelynek eredményeként a megváltozott biztonsági környezettel összhangban került sor a honvédelmi törvény és a menedékjogi törvény módosítására is. „Fontos azonban tudatosítani az állampolgárokban, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésben a Magyar Honvédség nem alkalmazva van, hanem csak közreműködik és segíti a rendőrség munkáját a határ rendjének megőrzésében” – tette hozzá Földváry Gábor.

„A rendészeti szervek is jelentős feladatot vállalnak az európai partnerekkel együttműködve a radikalizáció elleni küzdelemben” – mondta előadásában Dr. Tóthi Gábor.  A Belügyminisztérium Európai Együttműködés Főosztály munkatársa szerint Magyarország alapvetően biztonságos országnak számít, nem tartozik a kiemelt terrorista célpontok közé, de nálunk sem lehet teljesen kizárni az ilyen jellegű támadások lehetőségét. A szakember úgy véli, hogy Magyarországra nem elsősorban a külföldi terrorista csoportok, szervezetek jelenléte jelent veszélyt, hanem a jelentős tranzitforgalom. 

A kétnapos tudományos konferencián olyan témákról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, mint például a magányos merénylők szerepe a terrorizmusban, az erőszak és a humánbiztonság kérdése a kibertérben, vagy a mediáció lehetősége a megelőző munkában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az adózói jogkövetést erősítené az adóhatóság

    • fokep
    •  dsc8545 2
    •  dsc8560 2
    •  dsc8593 2
    •  dsc8622 2
    •  dsc8626 2
    •  dsc8638 2
    •  dsc8645 2
  • Előző
  • Következő

Egyensúlyt kell találni az adózók és az adóhatóság érdekei között. Ez volt az egyik fontos üzenete annak a konferenciának, amelyet lengyel és magyar adójogi szakemberek részvételével tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Mindenkitől lehet tanulni, de senkit nem kell utánoznunk”- hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Dr. Bóka János. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint az adóügyi igazgatás és az adózási eljárás rendjének hatékonysága a jó kormányzás egyik legfontosabb mutatója, ezért is lehet hasznos a rendezvény, amelyen lengyel és a magyar szakemberek cserélik ki tapasztalataikat.

Lengyelországban nemrégiben hozták létre az Általános Adójogi Kodifikációs Bizottságot, amelynek feladata egy egységes adójogi kódex megalkotása. A testület elnöke, Prof. Dr. Leonard Etel szerint a közép-kelet európai országok hasonló problémákkal küzdenek az adójogi szabályozásokat illetően, hiszen azok egy jelentős része még az előző rendszerhez köthetőek és emiatt elavultak. A Bialystok-i Egyetem dékánjaként is dolgozó szakember elmondta, hogy Lengyelországban az elmúlt húsz évben mintegy 110 alkalommal változtatták meg az adójogi szabályokat. Szerinte az állandó toldozgatás-foldozgatás helyett új szabályozásra van szükség, de a teljes adójogot szinte lehetetlen kodifikálni, hiszen az adószerkezet változásban van. Náluk például egy népszavazás eredménynek köszönhetően megjelent az az alaptétel, amely szerint kétségek esetén mindig az adózónak van igaza az adóhatósággal szemben. Ezt már a készülő adójogi kódex is tartalmazza, mint ahogy az adóalany jogainak felsorolását is. „Újfajta szemléletre van szükség, amely egyfajta egyensúlyt teremtene az adóalany és az adóhatóság érdekei között”- hangsúlyozta Leonard Etel. Az új kódexet előkészítő bizottságról elmondta: a 15 fős testületben minden érdekelt fél, így a kormány és a tudományos élet mellett az adózók is képviseltetik magukat, ami a bizottság függetlenségének egyik fontos garanciája. A hat fejezetből álló törvénygyűjteményben mindazon korábbi szabályozási elemek megjelennek, amelyek korábban jól működtek.  „A kódex első verziója elkészült, amelyet hamarosan a politikai testületek is tárgyalnak majd”- tette hozzá a bizottság elnöke.

Az új kódex eljárásjogi részeiről beszélt előadásában Dr. Mariusz Popławski. A kodifikációs bizottság tagja elmondta, hogy olyan újdonságok jelennek meg a törvénygyűjteményben, mint például az adózási megállapodás vagy a mediáció lehetősége. Mindkettő üzenete az, hogy ne a büntetés legyen a fő célja az adóhatósági munkának, hanem arra csak végső esetben kerüljön sor. A Bialystok-i Egyetem rektorhelyettese szólt a tervezett egyszerűsített eljárásokról is, amelyekre olyan esetekben kerülhet sor, ahol az adóhatóság minden adattal rendelkezik az adózóról és az hozzá is járul ehhez a speciális lehetőséghez.

Fontos, hogy minél egyértelműbb jogszabályokat alkossanak a törvényhozók és együttműködés legyen az adózó és az adóhatóság között- mondta előadásában Dr. Rafał Dowgier. A lengyel adójogi kodifikációs bizottság tagja szerint azt kell elérni, hogy minden állampolgár érezze: ha tisztességesen adózik, nem lehet gondja az adóhatósággal.

Az adózói jogkövetés további támogatása az adóhatóság egyik fő feladata a jövőben Magyarországon is – fogalmazott Sinkáné Dr. Csendes Ágnes. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adóügyi szakfőigazgatója szerint hazánkban is vissza kell állítani az adózó és adóhatóság érdekei közötti egyensúlyt, mert az jelentősen felbillent az utóbbi javára. Ehhez új szemléletre és az eddiginél még magasabb színvonalú szolgáltatásokra van szükség a szakember szerint. Csendes Ágnes elmondta, hogy a NAV szervezete jelentősen átalakult az elmúlt években, aminek köszönhetően ma már jóval hatékonyabban működnek, mint korábban. Ez a számokban is megmutatkozik, hiszen tavaly már 12 ezer milliárd forint folyt be ilyen módon a költségvetésbe. „Mindez a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájárul”- tette hozzá a főigazgató. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy még mindig jelentősek az adózással kapcsolatos adminisztratív terhek, ezek csökkentése a jövő egyik nagy kihívása. Véleménye szerint az adózói jogkövetés támogatásához új eszközökre is szükség van. Ilyen újdonság lehet az adózói életút figyelemmel követése, amelynek révén szegmentált csoportokat lehetne kialakítani az adózók között. Nagy fejlődés várható az elektronikus szolgáltatások terén is. Már most is népszerű a telefonos ügyfélszolgálat, amelynek segítségével konkrét segítséget is tudnak nyújtani az ügyfeleknek.  Emellett szeretnének egy olyan új internetes felületet létrehozni, ahol személyre szabott szolgáltatást tudnának biztosítani az adózóknak, akik akár chat-eléssel is kommunikálhatnak a szakemberekkel. Mivel az adóhatóság ma már rengeteg adattal rendelkezik, ezért jövőre szinte mindenki számára megnyílik a lehetőség, hogy a NAV készítse el az adóbevallást. Ha az adózó nem ért egyet az abban feltüntetett adatokkal, akkor kijavíthatja, illetve kiegészítheti az erre a célra kialakított elektronikus felületen.

„Az adózók minősítésével az ellenőrzések hatékonyság is jelentősen javult – mondta előadásában Czinege Attila. A NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, hogy a korábbinál jóval célzottabbak az ellenőrzések is, és maximum fél év alatt minden eljárást befejez az adóhatóság. Munkájuk fontos része a hatalmas adatvagyon megfelelő felhasználása, erre egy 100 fős szakembergárda áll rendelkezésükre, akik előkészítik az adóigazgatási eljárásokat. A szakember úgy véli, hogy a NAV-nak meg kell találnia az egyensúlyt a szolgáltatói és a hatósági jelleg között. Ennek egyik eszköze lehet az a módszer, amelynek során levélben hívják fel az adózók figyelmét bizonyos hiányosságokra és nem a büntetés a közvetlen céljuk. Elhangzott, hogy kevesebb ellenőrzéssel több adóbevételt értek el, mint korábban, ami a kockázatosabb adóalanyok kiválasztásának hatékonyságát bizonyítja. Ezt erősítheti az úgynevezett támogató eljárás is, amelynek elfogadása egy adócsomag részeként még parlamenti döntésre vár.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi trendek a rendőrképzésben

    • fokep
    •  dsc2612 2
    •  dsc2619 2
    •  dsc2657 2
    •  dsc2694 2
    •  dsc2706 2
    •  dsc2727 2
    •  dsc2745 2
    •  dsc2762 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2817 2
    •  dsc2840 2
    •  dsc2845 2
  • Előző
  • Következő

A rendőrtisztképzés nemzetközi trendjeiről tart konferenciát az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán 2016. október 5-7. között. A rendezvény kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az öt kontinensről érkező közel 200 résztvevő összevesse a nemzeti rendőrképzési gyakorlatokat, illetve bővítse és ápolja egyéni szakmai kapcsolatait.

A CEPOL nemzetközi konferenciájának megnyitójára a Ludovika főépület kápolnájában került sor, ahol az Egyetem részéről Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes üdvözölte a vendégeket. Köszöntőjében emlékeztette a hallgatóságot az egyetem közszolgálati képzésben tanúsított átfogó és integrált szemléletére. A rektorhelyettes kiemelte: napjainkban számos olyan trendnek vagyunk tanúi, melyek kihívásokat képeznek a rendvédelem számára. E trendek közé tartozik a globalizáció, illetve a biztonsági kihívások fokozódó komplexitása, bár megjegyzendő, hogy mindkét jelenség az emberiség történetével párhuzamosan, az emberiség tevékenysége által jelentkezik.

Az egyetem rektorhelyettese szerint a rendvédelmi képzési rendszer fő kihívásai a tanulás és oktatás dimenziójában mutatkoznak meg, ezért rendkívül fontos kérdés, hogy a leendő rendvédelmi szakembereknek milyen készségekre lesz szükségük a kihívások megválaszolásához, illetve hogy e téren mit és milyen módon kell elsajátítaniuk. E tekintetben fontos a tapasztalat és tudáscsere, melyre e nemzetközi rendezvény kiváló lehetőséget kínál.

A Belügyminisztérium képviseletében Dr. Szacsúri János, az Európai Együttműködési Főosztály vezetője köszöntötte a konferencia résztvevőit. A főosztályvezető emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökség 2014-ben Budapestre történő elhelyezése Magyarország rendvédelem területén nyújtott teljesítményének elismerését tükrözi. A nemrég Brüsszelből visszaérkezett szakdiplomata megerősítette, hogy a globalizáció az európai országokat is számos kihívással szembesíti. A konferencia remek alkalmat ad a képzési gyakorlatok megosztására, az erre irányuló tudásbázis növelésére, illetve az egyéni szakmai kapcsolatok bővítésére. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a stratégiai megközelítés önmagában nem elég, a terepen aktív rendvédelmi szakértők és kutatók tevékenysége számít igazán – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Dr. Bánfi Ferenc a CEPOL igazgatója vitaindító előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnözés és a terrorizmus globalizációja, valamint a határokon átívelő együttműködések szükségessége nem újdonság, ahogy egyes trendek is idővel nyilvánvalóvá válnak. Ezzel szemben fontos tényező, hogy mikor tudatosul az adott trend jelentkezése, továbbá kiemelt kérdés, hogy pontosan mit értünk a rendvédelmi képzés globalizációján. Ebből a szempontból a CEPOL egy globális platformot kíván biztosítani.

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének igazgatója kifejtette, hogy ez évtől a CEPOL nemcsak vezető rendvédelmi szakértők, hanem a rendvédelmi közösség egészének képzésében részt kíván venni. Hozzátette, szükség van egy közös európai rendvédelmi kultúrára, vagyis az együttműködést elősegítő bizalomra és közösen elfogadott és követett értékekre, köztük az emberi jogok tiszteletére. Az ügynökség tevékenységét átfogóan bemutató igazgató emlékeztetett az első európai közös mesterkurzusra, amely 13 uniós tagállamon átívelő nemzetközi konzorcium munkájára épül, s amelynek 27 hallgatója közül az elsők 2017 októberében szereznek oklevelet. Ezen kívül a CEPOL által különböző formákban képzett rendvédelmi szakértők száma 2009 óta megtöbbszöröződött, méghozzá úgy, hogy közben a képzések minősége változatlanul magas színvonalat képviselt.

A CEPOL tizenharmadik nemzetközi konferenciájának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa ad otthont 2016. október 5-7. között. A párhuzamos szekciókban a világ különböző részeiről – Dél-Amerikától kezdve Európán át Kelet-Ázsiáig bezárólag – összesen közel 200 rendvédelmi szakember vesz részt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEPOL, konferencia, 2016

Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében

    •  dsc8146 2
    •  dsc8257 2
    •  dsc8277
    •  dsc8289 2 2
  • Előző
  • Következő

Az Alaptörvény rendészeti és katonai vonatkozásairól, valamint szimbólumrendszeréről is szó volt azon a tudományos konferencián, amelyet múlt héten tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

„Úgy érzem, hogy szinte minden mondatában foglalkozik az Alaptörvény a katonával és a honvédelem kérdésével”- mondta előadása elején Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese szerint a katona már az Alaptörvény nemzeti hitvallásában is megjelenik, miszerint ” büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre…büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát.” A tábornok szerint államról csak akkor beszélhetünk, ha annak önvédelemre képes hadserege van. „A Szent Korona és az alkotmány szétválaszthatatlanságát mi sem szemlélteti jobban, minthogy a Honvéd Koronaőrség tagjai arra tesznek esküt, hogy az ország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Koronát őrzik és védelmezik”- hangsúlyozta az altábornagy. Orosz Zoltán elmondta azt is, hogy az Alaptörvény klasszikusan vett jogszabályi részei konkrétan is foglalkoznak a katonákkal, az ország haderejével, illetve hazánk védelmével. Utóbbi kapcsán a dokumentum alapvetően nem tesz különbséget katona és civil között, hiszen így fogalmaz: „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. A jogszabály szól a különleges jogrend idején bevezetendő intézkedésekről, valamint az önkéntes tartalékosi rendszer működtetéséről is. Orosz Zoltán szerint ez egyfajta összekovácsoló erő lehet, hiszen a közös érdekek és értékek alapján az egész társadalomra vonatkozik. Az Alaptörvény egyik fejezete úgy fogalmaz, hogy Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség, amelynek alapvető feladata az ország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, békefenntartó feladatok ellátása, valamint humanitárius tevékenység végzése. Az Alaptörvény szól a Magyar Honvédség társadalmi beágyazottságát is bizonyító katasztrófa-megelőzési és mentési feladatáról is, amely egyre gyakrabban fordul elő Orosz Zoltán szerint. Az altábornagy szólt a honvédség missziós tevékenységéről, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy az így szolgáló katonák Magyarország nagyköveteivé is válnak. Véleménye szerint a működés, a feladatrendszer és az alkalmazhatóság kereteinek kijelölésével az Alaptörvény egyfajta mozgásteret szab a katona, és jogi védelmet a teljes magyar társadalom számára.

„Az Alaptörvény egyik nagy vívmánya, hogy a korábbi alkotmánytól eltérően nem mosódik össze benne a rendőrség és a honvédség”- mondta előadásában Prof. Dr. Finszter Géza ny. rendőr ezredes. Az NKE Rendészettudományi Kar oktatója szerint azonban a rendőrséget továbbra sem sikerült visszahelyezni természetes közegébe, a civil közigazgatásba. „A törvénynek kell irányítani a rendőrséget, a parancs csak a törvénynek alárendelve működtetheti a szervezetet”- fogalmazott a professzor. Hozzátette, hogy az 1994. évi rendőrségi törvénnyel az a rendészettudományi felfogás diadalmaskodott, amely nem korlátozza, hanem inkább erősíti a rendőrség felhatalmazását.

Finszter Géza szólt arról is, hogy az alkotmányos demokráciák nélkülözhetetlen velejárója a hatalommegosztás elve, amely kapcsolódik a rendészeti tevékenységhez is. „A rendőrség bűnüldözést folytat, amely nem a hatalom kiszolgálását, hanem az igazságszolgáltatás munkájának előkészítését jelenti. A bűnüldözés csak az igazságszolgáltatás szigorú kontrolljával lehet jogszerű és szakszerű”- fogalmazott az ismert kriminológus. Finszter Géza hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban megállapítható az emberi méltóság jogának sérthetetlensége. Az Alaptörvény szerint az alapvető jogokat csak a törvény szabályai szerint lehet korlátozni és rendelkezik annak módjáról is. „A szükségesség és az arányosság megjelenése az egyik legfontosabb vívmánya az alaptörvénynek a rendészeti vonatkozások szempontjából”- fogalmazott a professzor.

Az alkotmány önmagában is egy nagyon fontos szimbólum – mondta előadásában Prof. Dr. Halász Iván. Az ÁKK Alkotmányjogi Intézet vezetője szerint az Alaptörvény tudatosan nagyon erős szimbolikus töltettel rendelkezik, amely a születésének körülményeivel függ össze. Az előadó szerint az Alaptörvény úgy változtatta meg Magyarország alkotmányos identitását, hogy közben az államszervezeti modellen alig változtatott valamit. A professzor szerint éppen emiatt erőteljesebb a törvény szimbólumhasználata, amivel jobban megalapozták annak létjogosultságát és elfogadását. „Emellett tükrözte a kor hangulatát is, hiszen 2010-ben erőteljesen megvolt a társadalomban az új kezdet reményének érzése” - fogalmazott a professzor, aki szerint mi magyarok sokkal jobban vagyunk hajlamosak a múltba tekinteni, mint sok más európai nép. Az Alaptörvény nagyon fontos szerepet szán az olyan szimbolikus elemeknek, mint például az állami, nemzeti jelképek, a főváros és a nyelv kérdése. „A törvény preambuluma szinte teljesen tele van jelképekkel és jelképes utalásokkal, ugyanakkor ezen a téren nem bizonyult túl innovatívnak”- hangsúlyozta a professzor. Az Alaptörvény három hagyományos szimbólumot nevesített: a címert, a zászlót és a himnuszt. Halász Iván szerint Európa országainak alkotmányában általában más szimbólumok is megjelennek, mint például az állami jelszó vagy pecsét és a nemzeti színek. Ugyanakkor a szűken vett szimbólumkészlet mellett számos olyan elem emelkedett szimbolikus jelentőségűvé az Alaptörvényben, mint például az ország elnevezése. Szerinte újdonság az is, hogy az Alaptörvény az egyes szimbólumokat nemcsak felsorolja, hanem próbálja azokat értelmezni is.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Alaptörvény egy nemzet közös vállalkozása

    • fokep
    •  dsc7987 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8054 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8074 2
    •  dsc8090 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8147 2
    •  dsc8175 2
    •  dsc8186 2
  • Előző
  • Következő

Magyarország Alaptörvénye 2012. január elsején lépett hatályba. Az ötéves évforduló kapcsán rendezvénysorozatot tartanak az országban. Ehhez kapcsolódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az „Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében” című konferenciával, amelyet az Igazságügyi Minisztériummal közösen szervezett.

Az ötéves Alaptörvény egyidős a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel - mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében elmondta, hogy már 1919-ben voltak arra kísérletek, hogy írott alkotmánya legyen Magyarországnak, azonban ezek idővel kikoptak a köztudatból. A történeti alkotmányt végül az 1920. évi első törvénycikkel helyezték vissza jogaiba. A rektor kiemelte, hogy a történeti alkotmány egyik fontos forrása az Aranybulla, amelynek 1351-ben megújított egyik példányát a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából a konferencia résztvevői is megtekinthetik. Elhangzott az is, hogy a rendezvényre készült el Egyed István, a Mi alkotmányunk című könyvének újrakiadása is. A rektor szerint az egykori közjogász professzor történeti alkotmányról szóló művének egyik legfontosabb mondanivalója a magyar alkotmány fogalom központi tétele, a hatalom korlátozása. Patyi András elmondta, hogy a magyar történeti alkotmányosság mindig fontos szerepet tulajdonított az államszervezet kérdéseinek, de az erre vonatkozó strukturált alkotmányjogi gondolkozást az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény állította helyre. Az NKE rektora kiemelte, hogy amíg a fegyveres szervekre vonatkozó törvényi szabályozás a szocialista időkben teljesen hiányzott az alkotmányból, az Alaptörvényben áttekinthető és koncentrált formában jelenik meg.

„Történelmi helyen vagyunk, hiszen az egykori Ludovika Akadémia is központi szerepet töltött be az államiságunk megőrzése iránt elkötelezett szakemberek képzésében” - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása jelentős részben a történeti alkotmányának köszönhető. „Ez egyszerre biztosította az ország stabilitását és újult meg minden elemében generációról generációra”- tette hozzá Trócsányi László. Az igazságügyi tárca vezetője szólt a második világháborús német, majd az azt követő orosz megszállásról, amelyek jelentősen korlátozták szuverenitásunkat. A rendszerváltozást követő két évtized pedig az útkeresés jegyében telt el, tételes jogunk jelentős része ekkor német mintára készült. Az Alaptörvény megszületése kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy „elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be”. Trócsányi László szerint Európában a következő időszak a jogeszközök és a jogfilozófiák küzdelméről szól majd, amelyben Magyarország helyét elsősorban alkotmányos öröksége határozza meg.

Az állam legfontosabb szerepe ma az, hogy a polgárait megvédje – mondta előadásában Dr. Szájer József. Az Európai Parlament képviselője szerint az állam funkciói átalakulóban vannak, a tömeges migráció jelensége azt bizonyítja, hogy az államnak egyre fontosabb szerepe van a mindennapokban is. Az Alaptörvényben is megjelenik a nemzet és az állam viszonya, amelynek kapcsán Szájer József megjegyezte, hogy az „államszervezet és az alaptörvény mögött ott van az egész magyar nemzet”. Az Alaptörvény megalkotásában jelentős szerepet vállaló képviselő hangsúlyozta, hogy ez az első egységes, kartális alkotmánya az országnak. Elmondta, hogy azért nevezték el Alaptörvénynek, mert az alkotmány szó már „foglalt volt”, és nem kívántak ezzel a fogalommal visszaélni. Ugyanakkor szerinte jogforrásként és egyfajta értelmezési háttérként a magyar történeti alkotmány jelen van az Alaptörvény mögött, amely számos kérdést próbál rendezni. Például az egyén és a közösség viszonyát, amelynek kapcsán megállapítja, hogy az egyén felelősséggel tartozik közössége iránt. Szájer József az Alaptörvényt egy instrumentális alkotmánynak is tartja, mivel nemcsak leírja például az aktuális államszervezet működését, hanem szeretne változtatni is a minket körülvevő világon.

Az Alaptörvény történetiségéről beszélt előadásában Dr. habil. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense részletesebben is beszélt Szent István államalapító tevékenységéről. Annak fontos eredményének tartja a többi között a nyugati kereszténységhez való kapcsolódást, az államszervezet kiépítését. Egyfajta hatalomkorlátozásként fogható fel, hogy a királyt is kötelezték az isteni törvények, azaz az egyház adott esetben kiátkozhatta az uralkodót. István törvényei megszüntették a rabszolgaságot és visszaállították a munka becsületét. Az előadó szólt a rendi alkotmány szerepéről, és az áprilisi törvényekről is. Utóbbi esetében csak a történeti alkotmány módosításáról volt szó, amelyben csak kiterjesztették a jogokat a szegényebb néprétegek számára is.

„A rendszerváltás – legalábbis jogtudományi értelemben - az Alaptörvény hatályba lépésével fejeződött be” - hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint az Alaptörvény már nem hordozza a bolsevik hatalom berendezés hagyományait, amely még a rendszerváltást követő alkotmányban is megvolt. Az előadó fontosnak tartja, hogy az Alaptörvény nem formális, hanem szubsztantív (lényegi) jogállamról rendelkezik, az alkotmányosság nem absztrakt fogalom, hanem a magyar alkotmányosságba illeszkedő értékekre épül, és az állam az Alaptörvény értékeit köteles követni. „Az Alaptörvény a mi alkotmányunk, Magyarországé!”- fogalmazott Varga Zs. András.

A tudományos konferencián az Alaptörvény honvédelmi vonatkozásairól Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, a rendészeti kapcsolódási pontokról Prof. Em. Dr. Finszter Géza ny. egyetemi tanár, míg az Alaptörvény szimbolikájáról Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető egyetemi tanár tartott előadást. Ezekről is hamarosan beszámolunk az egyetem honlapján, valamint a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában.

A konferencia résztvevői a rendezvény ideje alatt a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából megtekinthették az 1222-ben kiadott Aranybulla ránk maradt 1351-es átiratát. A konferenciához kapcsolódó jogtörténeti kiállítást Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE-ÁKK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, egyetemi docens állította össze.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Világtalálkozó Budapesten: fókuszban az oktatás

    • WCCI konferencia
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
  • Előző
  • Következő

Mi a kapcsolat a nigériai fiatalok szexuális nevelése és a mexikói szárazság között? Hasonló esélyei vannak a magyar oktatási rendszerben és egy amerikai buddhista egyetemen a tehetséges hallgatóknak? Többek között ezek a témák is szóba kerülnek azon a ma kezdődött globális oktatási kihívásokról szóló konferencián, amelynek Budapest ad otthont. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 200 szakembert érkezett. Magyar részről a konferencia a Nemzet Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében valósul meg.

A World Council for Curriculum and Instruction nemzetközi szervezet éves konferenciájának, amely 2010 után másodszor jár Magyarországon, idén a Flamenco Konferencia Hotel, a Parlament és az NKE ad otthont. A rendezvény célja, hogy fórumot nyújtson annak a közneveléssel foglalkozó tudományos dialógusnak, amely több szempontú megközelítés révén együttesen, holisztikus módon vizsgálja a világ történéseit, így a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokat is. A szervezők vallják, hogy formális keretek között is lehetséges olyan világpolgárokat nevelni, akik szem előtt tartják egyaránt az emberiség és bolygónk sorsát, kiállnak a demokratikus értékek mellett, továbbá a megfelelő ismeretek és készségek birtokában képesek a felelős döntések meghozatalára a békés jövő érdekében.

A konferencia megnyitóján Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke beszédében kiemelte: hatalmas felelősséget jelent az oktatás, mert a világ polgárait tanítják, vagyis az oktatásnak hatása van a családokra, a helyi közösségekre, az országokra és az egész világra. Úgy vélte, éppen ezért az oktatás összefügg a közjóval, és fontos hatása van a társadalomra.

Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO volt főigazgatója beszédében hangsúlyozta: az oktatás jelenti a megoldást a legtöbb problémára, amellyel ma szembenéz a világ, ez a megoldás a szegénységre és a környezetvédelmi kihívásokra is. Viszont lényeges, hogy időben, mielőbb kell cselekedni, különben túl késő lesz megoldani ezeket a globális kihívásokat - vélekedett. A korábbi ENSZ-tisztviselő kiemelte, hogy a demokratikus alapelveket kell szem előtt tartani a megoldások keresésekor.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a konferencia nagyon aktuális mindazon kihívások miatt, amelyekkel a társadalmak ma szembenéznek.

Kovács Gábor dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese a közjó szolgálatának jelentőségét húzta alá, mint mondta, az NKE-n végzett hallgatók is ezért dolgoznak. Azt tanítják a diákoknak, hogy világpolgárok legyenek, a kihívásokat szélesebb kontextusban vizsgálják - magyarázta. Kovács Gábor kiemelte, hogy az NKE az együttműködés egyeteme, amely arra törekszik, hogy a közszolgák következő generációjának oktatása kulturális párbeszédre, a kölcsönös megértésre és nemzetközi partnerkapcsolatokra építve valósuljon meg. Mint mondta, csak nyitott és kiválóan felkészült szakemberek tehetnek a közjóért.

Jessica Kimmel, a WCCI elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a tanárok a közösséget is oktatják a tanulókon keresztül, és nem szabad elfeledkezniük arról, hogy példaképként is szolgálnak. Emellett a konferenciával kapcsolatban a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés jelentőségét emelte ki.

Bencze Lóránt, a Nyelvstratégiai Intézet igazgatója az anyanyelv jelentőségéről beszélt, kifejtve, hogy az anyanyelv egész életen át elkísér, és olyan magától értetődőnek tekintjük, mint a levegőt.

A szervezet nemzetközi közösségben elfoglalt helyéből adódóan a WCCI világkonferenciák megrendezésének mindig egyik csúcspontja az ENSZ szekció. A budapesti konferencián erre a Parlament Felsőházi üléstermében kerül majd sor, 2016. július 14-én. Az ENSZ szekciót Palkovics László államtitkár nyitja meg. A szekció plenáris előadója Anwarul K. Chowdhury ENSZ nagykövet, korábbi ENSZ főtitkár-helyettes.

A San Diegó-i székhelyű World Council for Curriculum and Instruction (WCCI) nemzetközi szervezete 1970-ben alakult, alapvetően nevelési kérdésekre fókuszálva. Az elmúlt 45 évben a szervezet érdeklődési köre fokozatosan kibővült az emberi erőforrás-fejlesztés tágabb értelemben vett területeivel, mindvégig hangsúlyozva az olyan alapvető emberi értékek fontosságát, mint a béke és a nemzetközi együttműködés, a kultúrák együttélése és a kultúrák közötti kommunikáció.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Horvátth Orsolya, MTI

Cimkék: július, konferencia, 2016

„Helyretolni a kizökkent időt”- Egyed Istvánra emlékeztek

    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Emléktábla- és teremavatással, valamint tudományos konferenciával emlékeztek meg a 130 évvel ezelőtt született Egyed István bíróról, jogtudósról, közjogi íróról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„A jogérzet minden emberrel együtt születik, s csak a jogok tisztelete képes fenntartani a társadalmat”- ezzel az Egyed Istvántól vett gondolattal kezdte az emléktábla avatáskor mondott ünnepi beszédét Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez a gondolat híven tükrözi ember és törvény összetett viszonyát. „Egyed István meg nem alkuvó, mélyen szántóan gondolkodó jogtudós volt, aki egyaránt művelte a magyar közjog tudományát és a közigazgatási jog stúdiumát is”- fogalmazott Patyi András. A rektor hangsúlyozta, hogy Egyed István egyszerre volt értője, tanítója és kutatója a történeti alkotmányosságnak, a helyi önkormányzatok és az elkülönült közigazgatási bíráskodás tanának, de jeles ismerője volt például az iparjognak és az iparigazgatásnak is. A rektor bejelentette, hogy az NKE Rektori Tanács egyetértésével a Ludovika Főépület egyik termét Egyed Istvánról nevezi el.

Egyed István munkásságát méltatta beszédében Dr. Horváth Attila. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) intézetvezetője szólt arról, hogy a professzor oktatói-kutatói tevékenysége során mindig szem előtt tartotta az elmélet és a gyakorlat egységét. „Nem maradt meg az elefántcsonttoronyban, a kutatói szobában. Nemcsak egy szűk kutatói körnek írt, hanem a nagyközönségnek is”- fogalmazott a docens. Egyed hamar felismerte, hogy a huszadik században mennyire megnőtt a közigazgatás jelentősége, amelynek nagy szerepet tulajdonított a 20-as évek gazdasági-politikai válságából való kilábalásban. Horváth Attila szerint hangsúlyt fektetett a közigazgatási képzés fejlesztésére is, ahogy egyik művében fogalmazott: „Magyarországnak nemcsak jó bírákra és ügyvédekre van szüksége, hanem sokkal nagyobb számban jó közigazgatási tisztviselőkre is”.  A docens hozzátette, hogy Egyed István a diktatúrák időszakában is kiállt az alkotmányosság eszméi mellett. Az ünnepség végén Patyi András rektor és Kiss György, az ÁKK dékánja avatták fel az Egyed István emléktáblát.

A rendezvény tudományos konferenciával folytatódott, ahol a szakma neves képviselői emlékeztek az 50 évvel ezelőtt elhunyt professzorra. Patyi András rektor előadásában elmondta, hogy az Egyed név görög megfelelője pajzshordozót, védelmezőt jelent, amely jól illik az egykori jogtudósra, aki az elmélet és a gyakorlat területén egyaránt fontosat alkotott. „A Horthy-korszak egyik vezető közjogásza volt a magyar jogtudomány aranykorában” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint Egyed István munkássága számos területen új utakat mutatott az akkori közjogi gondolkodásban. „Kimutatta a magyar történeti alkotmány önálló fejlődési útját, amely a magyar nemzeti lélek alkotása, a magyar szellemi kultúra ékes bizonyítéka és a magyar fennmaradás záloga” – hangsúlyozta Patyi András. Elhangzott az is, hogy Egyed István fontos tételeket fogalmazott meg a jogállammal kapcsolatban is, amely szerint „csak olyan államra lehet ezt alkalmazni, amelyben a jog uralkodik”. A rektor szólt arról is, hogy Egyed István életében –ahogy a teljes jogászprofesszori elit esetében is - az 1948/49-es politikai fordulat elhallgattatást és eltávolíttatást hozott. Patyi András szerint a mai kor feladata, hogy „helyretoljuk a kizökkent időt”, amihez Egyed István műveit, gondolatait is olvasni és használni kell. A rektor elmondta azt is, hogy az NKE a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„Egyed István munkásságát egy viszonylag rövid pályafutás, de annál gazdagabb életút jellemzi”- kezdte előadását Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint azért volt a szokásosnál nehezebb ezt a konferenciát megszervezni, mert aránylag kevés dokumentum állt rendelkezésre Egyed Istvánról. A dékán részletesebben beszélt az egykori professzor alkotmányfelfogásáról, amelynek egy része ma is megállja a helyét. Kiss György szerint a „A mi alkotmányunk” című művét is egyfajta kettőség jellemzi, amelyben ragaszkodik a közép-európában használatos értékekhez, de felmutatja az időtálló összeurópai értékeket is. A dékán szerint érdemes követni ma is az Egyed István által képviselt utat, amely a gyakorlati tapasztalatokat az elméleti alapossággal ötvözte.

Prof. Dr. Torma András szerint Egyed István életműve minta lehet a mai közjogászok számára. A Miskolci Egyetem rektora előadásában elmondta, hogy az egykori professzor neve és tevékenysége sokáig még a szakma számára sem volt igazán ismert. Torma András is akkor jött rá, hogy milyen nagy kvalitású szakemberrel van szó, amikor elkezdte kutatni életét. A rektor is kiemelte, hogy Egyed István mennyire egységben tudta kezelni a gyakorlatot és az elméletet. Szakmai pályája kapcsán megjegyezte, hogy annak első felében inkább a bíráskodással, második felében pedig a közigazgatással foglalkozott. Torma András is szólt előadásában a „A mi alkotmányunk” című munkájáról, amely egyfajta eszenciája Egyed István munkásságának. A 36 fejezetből álló műben olyan megállapítások találhatóak, mint hogy Magyarország Európa szíve, vagy, hogy a magyar állam jogállam, amiben a jog uralkodik. A könyvben Egyed István megfogalmazta az ezeréves alkotmány örök jellemzőit, így a történelmi jellegét, közjogi szellemiségét, erős nemzeti vonását és keresztény jellegét. A rektor szerint az egykori professzor fontos gondolata az is, hogy a magyarság jövője csak az alkotmányosság útján építhető.

„Csak a társadalom sok szegmensében megforduló, úgynevezett teljes emberek képesek arra, hogy a társadalmi igazságosságot szolgálják”- mondta előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról, hogy Egyed István bírói és jogtudósi munkája mellett milyen sokféle társadalmi megbízatást is vállalt. Így például tagja volt az Országos Testnevelési Tanácsnak, titkára volt a Magyar Jogászegyletnek és főmunkatársa volt a Sajtó című tudományos folyóiratnak. Közszolgálati munkáját is a sokszínűség jellemezte, hiszen volt jegyző, albíró, törvényszéki bíró, az Igazságügyi Minisztérium szakelőadója, majd 1923-tól budapesti ítélőtáblai bíró is. Darák Péter beszélt a tudományos pályájáról is, amely szintén tükrözi a közszolgálati sokszínűséget, így például foglalkozott a választási bíráskodással és az önkormányzati bíráskodás gazdasági összefüggéseivel is.  

A szuverenitás kérdésével foglalkozott előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint egyre jobban kezd kikopni az uniós tagállamok szótárából a szuverenitás fogalma. Ez arra vezethető vissza, hogy az államok és az államok által létrehozott közös európai intézmények között egyfajta közös szuverenitásgyakorlás történik. Ebben a nemzetközi intézmények a saját legitimitásukat próbálják mindenáron megőrizni és folyamatosan növelni.  

„Egyed István magas szinten művelte a közjogi politikai publicisztika műfaját” – hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Kukorelli István. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy a két világháború közötti időszak különösen hangos volt a közjogi vitáktól, amelynek egyik karakteres résztvevője volt Egyed István. Nagyon termékeny közjogi író volt és munkáiban elsősorban a közigazgatással és az alkotmány kérdéseivel foglalkozott. Publicisztikái azonban nemcsak a hagyományos jogtudományi folyóiratokban jelentek meg, hanem olyan kiadványokban is, mint például a Pesti Hírlap, az Új Ember vagy a Katolikus Szemle.

Egyed István helyi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontjáról beszélt előadásában Prof. Dr. Balázs István. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetője szerint az egykori professzornak önkormányzatbarát gondolatai voltak, de nagyon fontosnak tartotta az állami felügyelet meglétét is helyhatóságok felett. Balázs István beszélt a jelenlegi közjogi berendezkedésről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy a helyi önkormányzatok helyzete jelentősen változott 2010 után.  Szerinte egyfajta „államosítás” történt, amelynek során az állam nagymértékben vett át a helyhatóságoktól korábbi önkormányzati feladatokat. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok az államszervezet részeként működő állami szerveknek tekinthetőek és az autonómiájuk funkcionális, célhoz kötött és korlátozott lett az elmúlt években.

„Egyed István azok közé tartozik, akinek szellemi és emberi magatartása a mai világban is példaértékű” –hangsúlyozta előadásában Dr. habil. Takács Albert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar egyetemi docense szerint Egyed István a történeti alkotmányosság elkötelezett híve volt, de nem vallotta a jogegyenlőség abszolutista felfogását. Szerinte, ha a jogokat tiszteljük, akkor annak az előfeltételeit is tisztelni kell.

Dr. habil. Chronowski Nóra szerint a szuverenitás nem értelmezhető a jogállamiság nélkül, ami nem a rendszerváltás találmánya, hanem a történeti alkotmányosság egyik követelménye is volt. Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék docense szerint bátor dolog volt Egyed Istvántól, amikor a diktatórikus történelmi időszakokban is kiállt a jogállamiság eszménye mellett.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény - amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary- emléktáblát,  ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Magyary, konferencia, 2016

Az éghajlatváltozás alapvetően a vízről szól

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvető feladata, hogy foglalkozzon azzal a kormányzati tevékenységgel, amelynek eredményeképpen megváltoztatható a jogalanyok gazdasági, politikai és állampolgári magatartása - hangsúlyozta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a klíma és víztudomány összefüggéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián, a Ludovika főépület dísztermében. Az országos fenntarthatósági szakmai napon az előadások mellett interaktív kiállítások színesítették a programot, így például mozgólabor, divatbemutató és „csendalagút”, valamint a Tükörben a Világ című kiállítás is várta az érdeklődőket.

„A fenntartható fejlődés mindazt magában foglalja, ami a természettel és önmagával harmóniában élő, emberhez méltó életkörülményeket biztosító társadalmakat jellemzi”- mondta köszöntőjében Patyi András. Az NKE rektora szerint, ha nem változik meg az emberek viszonya természeti környezetükhöz, akkor nem lehet érdemben beszélni a fenntartható fejlődésről. Az NKE ezért is kezdeményezi a fenntarthatósággal foglalkozó tudományágak művelői közötti párbeszédet, hiszen csak így lehet felelősségteljes döntéseket hozni, megfelelő stratégiát alkotni. Elhangzott, hogy az NKE létrehozta saját fenntarthatósági kabinetjét, amely mind a hazai felsőoktatási rendszerben, mind a nemzetközi kapcsolatokban motorja kíván lenni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek terjesztésének. Patyi András elmondta azt is, hogy az egyetem számára különösen fontos, hogy a novemberi Budapest Víz Világkonferencia előkészítésében is szerepet vállalhat.

„Bár évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben globális klímaváltozást okoz, ma is egy jóval forróbb világ felé tartunk” - mondta előadásában Mark S. McCaffrey. Az Earth Child Institute vezető munkatársa hozzátette: a tavalyi volt a valaha mért legforróbb év az emberiség ismert történetében, ráadásul a múlt hónapban új rekordot döntött a globális széndioxid-kibocsátás. A szakember szerint a változás hatásai Magyarországot sem kerülik el, így ha ugyanilyen ütemben égetjük tovább a fosszilis energiahordozókat, a Balaton 2070-re teljesen kiszáradhat. Mark S. McCaffrey beszélt arról is, hogy a jelenlegi migránsválság oka a klímaváltozásban is kereshető, hiszen 2008-ban egy súlyos szárazság miatt több százezer szíriai volt kénytelen elhagyni szülőföldjét.

A következő években, évtizedekben a vízellátás problémája jelenti majd a legnagyobb kockázatot a világban, így nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés fenntartható vízgazdálkodás nélkül – mondta beszédében Stefan Uhlenbrook. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vízügyi programjának (World Water Assessment Program, WWAP) vezetője szerint az ipar 30, míg a mezőgazdaság 90 százalékban függ a víztől, ezért az egyre nagyobb vízhiány jelentősen befolyásolja a fenntartható fejlődést. „A Világbank nemrég közétett tanulmánya szerint a vízzel való hatékonyabb gazdálkodással gazdasági fejlődést lehet elérni” – tette hozzá a szakember. Stefan Uhlenbrook is hangsúlyozta a klímaváltozásnak a tömeges migrációban betöltött szerepét, amelynek kapcsán megjegyezte: a vízhiány és a klímaváltozás miatt 2050-ig mintegy 200 millió embert érinthet a migráció.  A Világbank elemzése rámutat arra is, hogy a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy hat százalékát "élheti fel" a vízhiány a világ számos régiójában, így például Közép-Ázsiában és Kínában, amennyiben nem történnek változások a fenntartható vízpolitika irányába. Stefan Uhlenbrook szerint ilyen megoldást jelenthetnek a fenntartható vízgazdálkodásba történő befektetések, amelyek révén új munkahelyek jöhetnek létre.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Víztudományi Oktató Intézetének volt rektora és az NKE oktatója előadásában úgy fogalmazott: a klímaváltozás legfőképpen a vízről szól, ugyanis a felmelegedés súlyosan érinti a Föld hidrológiai ciklusát, amelynek eredményeként felgyorsult a felhőképződés, több és extrémebb mennyiségű csapadék esik, egyre több az áradás és az aszály is. A szakember elmondta, hogy az elmúlt évtizedek természeti katasztrófáinak 80 százaléka kötődik a vízhez, ezek a jelenségek képesek teljes országok gazdaságát megbénítani, mint ahogy az történt Pakisztán esetében is, 2010-ben. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta: a klímaváltozás hátterében az emberiség létszámának drasztikus növekedése áll, az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége pedig egyre inkább korlátozott. A szakember szerint ebben a helyzetben a mostaninál sokkal rugalmasabb intézmény- és infrastruktúra-rendszereket kell kialakítani a változás káros hatásainak kivédésére. Ebben igyekszik segíteni a Budapestre szervezett novemberi Víz Világtalálkozó is.

Kevin James Noone, a stockholmi egyetem professzora szerint egyetlen személy sem alkalmas a klímaváltozás rendkívül összetett problémájának megoldásához, ehhez olyan fórumokat kell teremteni, ahol a káros hatásokra a társadalom különböző szegmenseiből - kormányzat, civil társadalom, egyházak, gazdasági vállalatok - érkező személyek együttesen keresik a választ.   "Nincs idő a pesszimizmusra" - fogalmazott Kevin James Noone, aki szerint a teljes rendszer szintjén kell gondolkozni.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait leginkább a vízzel kapcsolatos problémákban fogjuk érzékelni- mondta előadásában Joó István. A Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország területének negyede van kitéve az árvíz veszélyének, amelynek fokozódását jól mutatja, hogy az elmúlt 17 évben nagyobb folyóinkon 8-szor volt jelentősebb árhullám. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat a megvalósítás irányába kell elmozdítani, aminek egyik fontos állomása lehet a novemberi budapesti Víz Világtalálkozó. A miniszteri biztos a sürgető feladatok között kiemelte a nemzetközi vízügyi rendszer minél hatékonyabb átalakítását.

Ha egy igazán fenntartható ökológiai rendszert szeretnénk kialakítani, akkor abba érdemes lenne már most belevágni- mondta előadásában Zlinszky János. A biológus, ökológus szakember szerint ehhez a többi között szükséges a nemzeti politikák kialakítása, az intézményépítés, a kockázatbecslés- és kezelés, valamint a minél hatékonyabb katasztrófa megelőzés is.

Ma még nem beszélhetünk a klímaváltozás környezetjogáról, pedig szükséges lenne annak kialakítása - hangsúlyozta a rendezvényen Fülöp Sándor.  Az egykori országgyűlési biztos szerint a klímaváltozás jelentős társadalmi konfliktusokkal is jár, amely lehet generációk közötti és generációkon belüli is. A szakember szólt a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS-2), amely meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához.

Ma már elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekre időben felkészüljünk- mondta előadásában Hetesi Zsolt. Az NKE oktatója szerint az Északi-sark jegének rohamos csökkenése miatt egyre szélsőségesebb lesz időjárásunk, de az olvadással felszabaduló metán tartalmú anyagok is további kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak be. A szakember szerint a magyar táj jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy hatékonyan tartsa meg az országba érkező vizet, erre a kistáji rendszerek kialakítása és megerősítése lehetne egyfajta megoldás.

A rendezvényen a plenáris előadásokat követően több szekcióban folytatódott a munka, ahol olyan témákat mutattak be az előadók, mint az éghajlat változása által kiváltott társadalomi, környezeti, gazdasági jelenségek és az azokra adható megoldások. Szó volt a többi között olyan rendszerekről is, amelyek a társadalom valamely részét képesek ellenállóvá tenni az éghajlatváltozás várható következményeivel szemben. Külön szekció foglalkozott a klímaváltozás biztonságunkat fenyegető hatásaival és az azokra adható válaszok kutatásával csakúgy, mint a bioszféra tűrőképességét is befolyásoló emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttes hatásaival. Külön tagozat tárgyalta a környezeti jog és az éghajlatváltozás, valamint a vízpolitika és a vízgazdálkodás kérdéseit. Az eseményen szó volt a 2015-ös párizsi klímacsúcsról, és a közelgő COP22 csúcsértekezlet hatásainak és lehetőségeinek elemzéséről is. A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


Az ezerarcú magánjogról tanácskoztak

    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
  • Előző
  • Következő

A közjog és a magánjog kapcsolatáról, a magzat jogi helyzetéről és a drónok által okozott kárfelelősségről is szó volt a többi között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos rendezvényen. A tanácskozás a Magánjogot Oktató Fiatalok tizedik, a Magánjogot Oktatók Egyesületének nyolcadik éves rendes konferenciája volt, ahol több mint félszáz, a magyarországi egyetemeken jogot oktató és kutató szakember tartott tudományos előadást.

 „Az egyesület által érintett tudományágak köre évről évre bővül, ennek egyik eredménye, hogy hamarosan megalakul a szervezeten belül a munkajogi szekció is”- mondta köszöntőjében Dr. Görög Márta, a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnöke.

Dr. Tálas Péter beszédében utalt arra, hogy csak akkor születhet igazán nagy tudományos eredmény, ha a kutató szereti a szakmáját, a munkáját. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja hangsúlyozta, hogy az NKE nem jogászképző intézmény, de tisztában vannak a jog és a jogtudomány fontosságával a társadalom modernizálódásában. Elhangzott, hogy a NETK-nak két jogi jellegű szervezeti egysége is van: az európai köz- és magánjogi, valamint a nemzetközi jogi tanszék.

„A magánjogon belüli átjárhatóságot is tükrözik a konferencia előadásainak témái”- ezt már Prof. Dr. Kiss György mondta. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint érdemes tudományosan is vizsgálni azt, hogy a közjog és a magánjog hogyan hatnak egymásra. Ma ugyanis folyamatosan tűnnek el a határok az egyes jogterületek között, aminek egyik következményeként a jogász szakma is specializálódik az új kihívásoknak megfelelően.

Bár magát közjogásznak tartja Prof. Dr. Trócsányi László, de ma szerinte is nagy az átfedés a közjog és a magánjog között. Az igazságügyi miniszter szerint ma már nincs vegytiszta jogalkotás, hiszen az nagyrészt politikai kérdés is. A professzor a vegyes jogágak közzé sorolta például a versenyjogot, a közbeszerzési jogot és a hitelintézetek szabályozását, valamint a dróntörvényt is, amelynek kidolgozás jelenleg is folyik. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogalkotásnak ugyanakkor meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak, amelyet a jogtudomány támaszt a jogalkotóval szemben. Trócsányi László szerint a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések –mint iránymutatók- is jelentős hatással vannak a magánjogra. A miniszter beszélt arról is, hogy az állam milyen mértékben avatkozhat bele a magánjogi viszonyokba. Erre hozta példaként a devizahitelezéssel kapcsolatos törvényeket, vagy a Questor-ügy kapcsán hozott intézkedéseket, amelyeket ma is szükségszerűnek tart. Trócsányi László szerint az állam ezekben az esetekben közjogi eszközökkel, a fogyasztók érdekében, európai alapok mentén avatkozott be magánjogi jogviszonyokba. Az igazságügyi miniszter szólt két aktuális jogalkotási tevékenységről is, a Ptk. módosításáról és az új polgári perrendtartás tervezetéről. Utóbbi egyik újdonsága az osztott perszerkezet lesz, amely egy perfelvételi szakból, valamint az érdemi tárgyalásból áll majd. Trócsányi László reményei szerint a törvényjavaslatot már szeptemberben tárgyalhatja az Országgyűlés, és várhatóan 2018 elején lép majd hatályba.

A magyar polgári jog változásáról beszélt előadásában Prof. Dr. Harmathy Attila. A jogtudós szerint az elmúlt 100 év magyar történelmének fontosabb eseményei is hatással vannak a jelenlegi jogrendszerünkre. Szerinte a jog mögött látni kell, hogy milyen értékek védelméről van szó, ilyennek említette az emberi életet, a családot, a tulajdont és az adott szót jelentőségét is. Harmathy Attila hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatályos Ptk. sem előzmények nélkül született, és nem jelent radikális változást az 1959-es magánjogi kódexhez képest. Szorgalmazta, hogy az egyetemek jobban támogassák az intézményeken belüli kutatómunkát, hiszen a jelenleg is zajló oktatói-kutatói generációváltás miatt komoly akkreditációs problémák lehetnek a felsőoktatásban. „A jogot nem pillanatnyi állapotában, hanem mozgásában kell szemlélni és ezt a gondolkodásmódot kell megtanítani a leendő jogászoknak is”- tette hozzá a jogtudós.

A magzat jogi helyzetéről tartott előadást Prof. Dr. Jobbágyi Gábor. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint a magyar törvények alapvetően biztosítják a magzat védelmét, de egymásnak ellentmondó törvények vannak életben. Az 1997. évi egészségügyi törvény például – más jogszabályokkal ellentétben - megkülönbözteti az embriót és magzatot. Ez szerinte az orvostudományban elfogadható, a jogban azonban nem. A művi megtermékenyítés kapcsán pedig megjegyezte, hogy jelenleg semmi nem szabályozza például a beavatkozás során „fölöslegben” megmaradó petesejtek felhasználását és a petesejt adományozást sem.

A rendezvény plenáris részén Prof. Dr. Fazekas Judit az igénykumuláció kizárásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, míg Prof. Dr. Nochta Tibor a polgári jogi felelősség jelenkori fejlődési tendenciáiról tartott előadást.

A konferencia délután több szekcióban folytatódott. További részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on


Görgei áruló-mítoszának nyomában

    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
  • Előző
  • Következő

Görgei Artúr áruló-mítosza egészen az 1980-as évek közepéig erősen tartotta magát a magyar közvéleményben- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hadvezér halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.

Görgei Artúr hadvezéri képességéről és szerepéről Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes beszélt. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék vezetője előadásában először a jó hadvezérrel kapcsolatos korabeli elvárásokat ismertette. Ezek szerint a sikeres katonai vezetőnek az adott háborús helyzetet kell jól megítélnie a lehető legjobb tudása szerint, majd a lehetőségeket átgondolva dönteni és végigvinni az elhatározását. A jó hadvezér jól ismeri a saját seregét, de az ellenséget is megfelelően feltérképezi. Emellett szüksége van személyes és erkölcsi bátorságra, elszántságra is, de ne legyen vakmerő. Csikány Tamás hozzátette, hogy a 19. század hadművészete szerint a győzelemhez megfelelő erőfölényt is kellett biztosítani a csataéren.

A professzor felidézte, hogy 1849. március 30-án bízta meg Kossuth Lajos Görgeit a fővezérséggel, aki négy hadtesttel, összesen 50 ezer emberrel rendelkezett. A terv egy klasszikus átkaroló művelet volt, amelynek során egy hadtest Gödöllő irányba támad, míg a többi három lemegy délre, ahol Isaszegről támadják meg az ellenséget. Görgei ezt az alapkoncepciót hajtotta végre, némi módosítással. Az isaszegi csata végül győzelmet jelentett a magyarok számára, de az osztrák hadsereg pestre tartó útját nem tudták lezárni. Csikány Tamás szerint Görgei nagy tehetségű katonai vezető volt, aki ha több lehetőséget kap, nagyobb sikereket is elérhetett volna.

Görgeiről mind a mai napig markáns vélemények vannak, nevezték őt már a magyar Napóleonnak, de Marschall Rückwarts-nak, azaz „hátra tábornoknak” is - mondta előadásában Kemény Krisztián. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárosa hangsúlyozta, a korabeli katonai vezetők szinte egyöntetűen negatív véleménnyel voltak Görgeiről. Mészáros Lázár altábornagy, hadügyminiszter például jó kémikusnak, de rossz hadvezérnek tartotta. Bár szívből gyűlölte Görgeit, de katonai képességeit részben elismerte. Vetter Antal altábornagy, a honvédsereg táborkari főnöke szemére vetette a többszöri engedetlenségét a kormány, a hadügyminisztérium és a fővezérek iránt, ami miatt szerinte már ’48 telén törvényszék elé kellett volna állítani. Felrótta neki, hogy a szolgálati utat állandóan megkerülte és telhetetlen ambícióval rendelkezett. Dembinszky Henrik altábornagy, aki a hadsereg fővezére volt két alkalommal is emlékirataiban engedetlenséggel, hatalomvággyal, parancsmegtagadással vádolta Görgeit. Ő maga így vallott saját magáról: „Nem volt énbennem semmi katonai zseni, az csak mese, magyar legenda, mint annyi más”. Az előadáson elhangzott, hogy Görgei egyáltalán nem volt képzetlen, hiszen a magyar honvédsereg legsokoldalúbb tisztjének számított. 13 éves katonáskodása alatt megismerte a lovas és a gyalogos szolgálatot, volt műszaki képzettsége, a nemesi testőrségnél pedig elvégezte a táborkari tanfolyamot is.

Kovács István történész, volt krakkói főkonzul Görgei tábornok korabeli lengyel megítéléséről beszélt a konferencián. A magyarokhoz hasonlóan kezdetben a lengyelek is árulónak tartották, ez a kép csak később kezdett valamelyest finomodni. A világosi fegyverletétel a lengyelek szemében ugyanis valóban árulás volt, de még ennél is nagyobb gaztettnek tartották, hogy Görgei kiszolgáltatta az oroszoknak a magyarok oldalán harcoló Rulikowski Kázmér lengyel dzsidás kapitányt.

Az „Görgei-áruló” mítosz kialakulásának gyökereiről volt szó Pelyach István előadásán. A Szegedi Tudományegyetem munkatársa szerint a szabadságharc kiemelkedő katonai vezetőjének nevét még a 80-as évek közepéig is szinte mindenki az áruló jelzővel illette Magyarországon. Ennek egyik oka az volt, hogy a 19-20. század magyar történelmét és közgondolkodását áthatotta a Kossuth-kultusz, amely szervesen össze volt kötve az „Görgei-áruló” mítoszával. A szabadságharc leverése után az emigráció minden jeles tagja nyíltan hirdette Görgei áruló voltát, de ebben az értelmiség mellett fontos szerep jutott a tágabb értelemben vett közvéleménynek is, amelynek hatalmas csalódást jelentett a szabadságharc bukása. Kulcspont volt a mítosz erősítésében Kossuth Lajos 1849 őszén írt vidini levele, amelyben egyértelműen árulónak nevezte Görgeit. A huszadik században az áruló mítosz pedig azért nem veszhetett ki a köztudatból, mert Kossuth élete végéig nem változtatta meg ezzel kapcsolatos nézeteit- hangsúlyozta az előadó.

A tudományos konferencián Görgei orosz fogságáról Rosonczy Ildikó történész, míg a tábornok klagenfurti száműzetéséről Süli Attila, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója tartott előadást. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Görgei, HHK, konferencia, 2016

Az aktív részvétel kultúráját kell elsajátítanunk

    • CEeGov 2016
    • CEeGov 2016
    • CEeGov 2016
    • CEeGov 2016
    • CEeGov 2016
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal ad otthont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a CEEeGov konferenciának, amely Közép-Kelet-Európa elektronikus kormányzati módszereivel és a többszintű kormányzásban rejlő lehetőségekkel foglalkozik. A kétnapos rendezvény azt vizsgálja, hogy az infokomunnikációs technológiák mely módon állíthatók a demokrácia és a közjó szolgálatába. A meghívott előadók között olyan nemzetközi szaktekintélyek szerepelnek, mint dr. Beth Noveck, aki Obama amerikai elnök nyílt kormányzati kampányait vezette, vagy dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának főtitkára.

Az esemény ünnepélyes megnyitója az NKE dísztermében zajlott, ahol elsőként dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő minden bizonnyal azé az „okos” városé, amely újfajta kormányzati módszerek irányítása alatt áll. Mint mondta, a közszolgálat mindig is a társadalom szolgálatáról szólt, így az új módszerek középpontjában szintén a polgároknak kell állniuk. Olyan nyílt információs rendszerek bevezetésére van szükség, amelyben az adatok megfelelő védelme mellett azokat mindenki számára elérhetővé teszik. Ez az ellenőrizhetőség, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás alapja, illetve a Jó Állam mozgatórugója.

Dr. Andreas Kiefer, az Európa Tanács főtitkára úgy fogalmazott, „az e-kormányzás nem egy eszköz arra, hogy helyettesítsük a részvételalapú demokráciát, csupán kiegészítője annak.” Az e-kormányzás tulajdonképp erősíti a „köz” hatalmát azáltal, hogy a politikai döntéshozók és a kormányzati szervek munkájába közelebbi betekintést enged. Az átláthatóság ma már alapkövetelmény a politikában. A hatékony többszintű kormányzáshoz azonban nem csak az új normák felállítása szükséges, hanem a társadalomról és a demokráciáról való gondolkodásmódunknak is meg kell változnia. Első és legfontosabb lépés, hogy a tudatosság fokozása révén polgárokként tisztába kerüljünk jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Dr. Beth Noveck, az Internet Kormányzás Globális Tanácsának biztosa és a New York-i Egyetem Kormányzati Laboratóriumának igazgatója szintén kiemelte, hogy az e-kormányzás alapvető feltétele az aktív részvétel. Állampolgárként ennek a kultúráját kell megtanulnunk: meg kell tanulnunk érdeklődni a minket érintő döntések felől, meg kell tanulnunk hallatni szavunkat, és mindenekelőtt meg kell tanulnunk kérdezni, hiszen, mint mondta, „mindannyian szakemberek vagyunk, ám a siker kulcsa az együttműködés.”

A konferencián jelen lévő dr. Rudolf Schicker osztrák politikus, korábbi városfejlesztési és közlekedési tanácsos, a többszintű kormányzás lényegét a következőkben foglalta össze: bizalom és biztonság, átláthatóság és a részvételi lehetőség biztosítása, befogadás és szolidaritás, orientáció az állampolgárok felé, konzultáció, fejlesztés, rugalmasság és tanulás.

A kétnapos rendezvényen szekcióüléseken, valamint munkacsoportokban zajlanak a szakértői előadások és az egyeztetések. A konferencia közel félszáz tanulmánya egy igen impozáns, 600 oldalas konferencia-kötetben lesz olvasható, amelyik számos repozitóriumban és online felületen is elérhető lesz. 

A rendezvény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt keretében valósul meg.

Megosztás a Facebook-on


100 éve halt meg Görgei

    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
  • Előző
  • Következő

Május 21-én lesz Görgei Artúr halálának századik évfordulója. Ez alkalomból emlékkonferenciát rendezett az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karával együttműködésben. Az esemény helyszínéül a Ludovika főépület kápolnája szolgált, mivel a tőszomszédságában megtalálható Ludovika Kiállítótér a rendezvény napjától kezdve szintén egy, a tábornok személyét részletesen bemutató, magángyűjteményre épülő kiállításnak ad otthont.

„A konferenciának nincs könnyű dolga, mert egy mítosz lerombolásával kell számolnia” – kezdte meg nyitóbeszédét prof. dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette: „a népi tudattal kell felvenni a harcot, ami közismerten rendkívül ellenálló.” Görgei ugyanis mint áruló szerepel a köztudatban, s nem pedig mint államférfi, kitűnő tudós, vagy remek katonai szakember. A konferencia következésképp kultúrmisszióra vállalkozott, célként megjelölve azt, hogy széles körben megismertesse az igazságot a társadalommal. Patyi András úgy fogalmazott, hogy az előadók közreműködésével „a vesztett szabadságharc pszichológiájából kell kitörnünk.”

Dr. Csorba László, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként a rendezvény levezető elnöki szerepét vállalta magára, úgy nyilatkozott, hogy a témát objektíven feldolgozni azért is olyan nehéz, mert a forradalom pszichológiai kifejezéssel élve, alapító mítoszaink egyike. Az események értelmezésekor nem csak a tudomány jut szóhoz, hanem az érzelmek is szerepet játszanak; nehéz közömbösnek maradnunk.

Első felszólalóként dr. Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum vezetője Görgei szabadságharcot megelőző katonai pályafutását mutatta be. Görgei sokak emlékezetében úgy él, mint egy óriási tehetség, aki üstökösként robbant be a katonai világba, ám azt kevesen tudják, hogy átfogó, szinte elitkiképzésben volt része. Annak ellenére, hogy Görgei szegény családból származott, hősi halált halt nagyapjára való tekintettel alapítványi helyen tanulhatott a katonai akadémián még abban az időben is, amikor a magyar társadalom nem volt érdekelt a tisztképzésben. Így fordulhatott elő az is, hogy 14 és 20 éves kora között családjától távol tanult, majd Bereg vármegye hívására csatlakozott a nemes testőrséghez. Miután a magyar eszmékkel itt szorosabban is megismerkedett, tisztként később a 12. számú Nádor-huszárezredhez kérte magát, amelyben kizárólag csak magyarok szolgáltak, s amelynek tiszti kara is 90%-ban magyarokból állt. Visszaemlékezéseiben Görgei ezt az időszakot úgy jellemezte, „nyakra főre magyarul tanult.” A történethez hozzátartozik, hogy összesen csak három évig szolgált, mert a császári hadsereget túlontúl avíttnak tartotta hegemonikus berendezkedése folytán.  Görgei határozott, lelkesedni képes személyiség volt, aki végül nagy szerepet játszott az új típusú hadsereg megszervezésében. Mikor 1848-ban elértek hozzá a prágai bevetés hírei, Görgei így kommentálta az eseményeket: „kilépnék a hadseregből és a dilemmából és akkor hazám polgára lennék, semmi más.” Tekintettel arra, hogy Görgei magát elsősorban a nemzet katonájának tekintette, kitűnő katona létére így mégis kilépett a hadseregből.

Dr. Riedel Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai intézetének egyetemi docense Görgei tudományos munkásságát mutatta be, hiszen kevéssé közismert, de a későbbi hadügyminiszter katonai pályáját megelőzően vegyészként tevékenykedett. Habár csekély szakirodalma van a korszaknak és szinte csak a kémiatörténészek foglalkoznak vele, 1848 előtt Görgei neve publikációi révén a nemzetközi irodalom számára is ismerősen csengett. A prágai egyetemen Rettenbacher professzor vezetésével a szerves savakat tanulmányozta; diplomamunkáját ezek kókuszzsírból történő kimutatásából írta. Nevéhez egy új gyakorlati módszer is kötődött: Görgei elsőként használt bárium sót az anyagok szétválasztásához. Bécsújhely és Prága között később katonai jellegű tárgyalások is indultak a durranó higany-fulminát gyakorlati hasznosítására vonatkozóan. Katonai karrierjét leszámítva, Görgei több alkalommal is kémiai tudásával kereste kenyerét. A szabadságharc után egyetemi tanszékvezető szeretett volna lenni, majd élete végén, mikor az ausztriai Klagenfurtban élt internáltként, szintén kémiával kapcsolatos munkát vállalt, hogy eltartsa gyarapodó családját. Dolgozott textilgyárban és alkohol lepárló üzemben egyaránt.

Dr. Hermann Róbert, a HM HIM parancsnok tudományos-helyettese, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem BTK intézetvezető egyetemi tanára Görgei politikus arcát mutatta meg a közönségnek. Leszögezte, „Görgei elsősorban katona volt, aki csak kénytelenségből politizált.” Családját egészen a 13. századig lehet visszavezetni, vallási hovatartozásukat vizsgálva pedig elmondható, hogy a 16. századtól fogva a protestáns felfogás volt jellemző. Felmenői ugyan részt vettek különböző forradalmakban, ám nagyapja már a császárt szolgálta. Az eltérő nemzeti érdekek fogalmával tulajdonképp a huszárezredben eltöltött évei alatt került tisztába, mígnem 1848 tavaszának beköszöntével a polgári átalakulás lelkes hívévé vált.  A demokrácia mellett való elköteleződését mi sem mutatja jobban annál, hogy ez idő tájt vezetéknevének utolsó betűjét is y-ról i-re módosította. Kossuth akkor figyelt fel rá, amikor a Radikális Fiatalok Lapjában éles hangon kritizálta a katonai egyenruha költségviselésének megoszlását. Görgei többször is kritikával illette a vezetést, így a szeptember 11-i horvát támadás kapcsán is megírta Batthyányinak, hogy meglehetősen szűkösek a személyi keretek. Mikor később kinevezték ezredessé, Kossuth titkos megbízást adott arra, hogy információkat szerezzen a horvát táborból. A határátkelést illetően szintén eltérő véleményen volt a két államférfi. A Görgei-Kossuth vita akkor csúcsosodott ki, amikor az 1849. január 5-én kiadott váci nyilatkozat értelmében Görgei Kossuth parancsát megtagadva a felvidéki bányavárosokba vonult vissza hadseregszervezés céljából. Mikor március elején megérkezett az olmützi alkotmány híre, amely felfüggesztette Magyarország 1848-as alkotmányát és kimondta, hogy hazánk koronatartományként kezelendő, Kossuth és Görgei között, aki épp ideiglenes fővezérként szolgált, kiújultak a viták. Kossuth a katonai erőre építő trónfosztást követelte, míg Görgei a törvényes megegyezés ötletét támogatta, s ennek megfelelően kapcsolatba is lépett a Békepárttal. Azzal, hogy idővel tárgyalásokba bocsátkozott az oroszokkal is, tulajdonképp éket kívánt verni az oroszok és az osztrákok közé. A korona felajánlásának részéről egyetlen kikötése volt csupán: az áprilisi törvények megtartása. A magyar, német, angol, olasz és svéd nyelven megjelent emlékirataiból kiolvasható, hogy Görgei személyében sosem kívánta vezetni az országot.

A Ludovika Kiállítótérben megtekinthető kiállítás anyagát szintén Hermann Róbert biztosította, magángyűjteményének felajánlásával. A kiállítás megnyitóján dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja úgy fogalmazott, Görgei életének ismerete azért is fontos, mert dilemmája örökérvényű: vajon akkor cselekszik-e helyesen a katona, ha az aktuális parancsot és az aktuálpolitikai iránymutatást szolgálja, vagy ha lelkiismerete szerint ténykedik és eszerint vezeti a gondjára bízott hadakat, vállalva lelkiismereti döntésének minden következményét. „Görgei Artúr életében láttuk, hogy ezt a dilemmát úgy próbálta meg feloldani, hogy kilépett a császári haderőből és mint szabad akaratú állampolgár döntötte el, hogy egy történelmi pillanatban szolgálja a nemzetét. Ezek azok a gondolatok, amelyek erőt kell, hogy adjanak a mai zavaros világunkban a katona társadalomnak és a katonai vezetőknek, hogy segítsenek utat találni abban, hogy a világ nem csak fekete és fehér, nem csak jó és rossz, helyes és helytelen. Ráadásul azt is el kell dönteni, hogy rövid, vagy hosszútávú eredményeket akarunk elérni” – kommentálta Görgei életútját Boldizsár Gábor.

A konferencia további részleteiről és Görgei életéről bővebben a júniusi Bonum Publicum számol majd be.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on