Szűkítés


Kiválasztott Címke

magánjog

Minden Címke 472


Jelenleg 1 bejegyzés található magánjog cimkével

Az ezerarcú magánjogról tanácskoztak

    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
    • ezerarcu maganjog
  • Előző
  • Következő

A közjog és a magánjog kapcsolatáról, a magzat jogi helyzetéről és a drónok által okozott kárfelelősségről is szó volt a többi között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos rendezvényen. A tanácskozás a Magánjogot Oktató Fiatalok tizedik, a Magánjogot Oktatók Egyesületének nyolcadik éves rendes konferenciája volt, ahol több mint félszáz, a magyarországi egyetemeken jogot oktató és kutató szakember tartott tudományos előadást.

 „Az egyesület által érintett tudományágak köre évről évre bővül, ennek egyik eredménye, hogy hamarosan megalakul a szervezeten belül a munkajogi szekció is”- mondta köszöntőjében Dr. Görög Márta, a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnöke.

Dr. Tálas Péter beszédében utalt arra, hogy csak akkor születhet igazán nagy tudományos eredmény, ha a kutató szereti a szakmáját, a munkáját. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja hangsúlyozta, hogy az NKE nem jogászképző intézmény, de tisztában vannak a jog és a jogtudomány fontosságával a társadalom modernizálódásában. Elhangzott, hogy a NETK-nak két jogi jellegű szervezeti egysége is van: az európai köz- és magánjogi, valamint a nemzetközi jogi tanszék.

„A magánjogon belüli átjárhatóságot is tükrözik a konferencia előadásainak témái”- ezt már Prof. Dr. Kiss György mondta. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint érdemes tudományosan is vizsgálni azt, hogy a közjog és a magánjog hogyan hatnak egymásra. Ma ugyanis folyamatosan tűnnek el a határok az egyes jogterületek között, aminek egyik következményeként a jogász szakma is specializálódik az új kihívásoknak megfelelően.

Bár magát közjogásznak tartja Prof. Dr. Trócsányi László, de ma szerinte is nagy az átfedés a közjog és a magánjog között. Az igazságügyi miniszter szerint ma már nincs vegytiszta jogalkotás, hiszen az nagyrészt politikai kérdés is. A professzor a vegyes jogágak közzé sorolta például a versenyjogot, a közbeszerzési jogot és a hitelintézetek szabályozását, valamint a dróntörvényt is, amelynek kidolgozás jelenleg is folyik. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogalkotásnak ugyanakkor meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak, amelyet a jogtudomány támaszt a jogalkotóval szemben. Trócsányi László szerint a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések –mint iránymutatók- is jelentős hatással vannak a magánjogra. A miniszter beszélt arról is, hogy az állam milyen mértékben avatkozhat bele a magánjogi viszonyokba. Erre hozta példaként a devizahitelezéssel kapcsolatos törvényeket, vagy a Questor-ügy kapcsán hozott intézkedéseket, amelyeket ma is szükségszerűnek tart. Trócsányi László szerint az állam ezekben az esetekben közjogi eszközökkel, a fogyasztók érdekében, európai alapok mentén avatkozott be magánjogi jogviszonyokba. Az igazságügyi miniszter szólt két aktuális jogalkotási tevékenységről is, a Ptk. módosításáról és az új polgári perrendtartás tervezetéről. Utóbbi egyik újdonsága az osztott perszerkezet lesz, amely egy perfelvételi szakból, valamint az érdemi tárgyalásból áll majd. Trócsányi László reményei szerint a törvényjavaslatot már szeptemberben tárgyalhatja az Országgyűlés, és várhatóan 2018 elején lép majd hatályba.

A magyar polgári jog változásáról beszélt előadásában Prof. Dr. Harmathy Attila. A jogtudós szerint az elmúlt 100 év magyar történelmének fontosabb eseményei is hatással vannak a jelenlegi jogrendszerünkre. Szerinte a jog mögött látni kell, hogy milyen értékek védelméről van szó, ilyennek említette az emberi életet, a családot, a tulajdont és az adott szót jelentőségét is. Harmathy Attila hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatályos Ptk. sem előzmények nélkül született, és nem jelent radikális változást az 1959-es magánjogi kódexhez képest. Szorgalmazta, hogy az egyetemek jobban támogassák az intézményeken belüli kutatómunkát, hiszen a jelenleg is zajló oktatói-kutatói generációváltás miatt komoly akkreditációs problémák lehetnek a felsőoktatásban. „A jogot nem pillanatnyi állapotában, hanem mozgásában kell szemlélni és ezt a gondolkodásmódot kell megtanítani a leendő jogászoknak is”- tette hozzá a jogtudós.

A magzat jogi helyzetéről tartott előadást Prof. Dr. Jobbágyi Gábor. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint a magyar törvények alapvetően biztosítják a magzat védelmét, de egymásnak ellentmondó törvények vannak életben. Az 1997. évi egészségügyi törvény például – más jogszabályokkal ellentétben - megkülönbözteti az embriót és magzatot. Ez szerinte az orvostudományban elfogadható, a jogban azonban nem. A művi megtermékenyítés kapcsán pedig megjegyezte, hogy jelenleg semmi nem szabályozza például a beavatkozás során „fölöslegben” megmaradó petesejtek felhasználását és a petesejt adományozást sem.

A rendezvény plenáris részén Prof. Dr. Fazekas Judit az igénykumuláció kizárásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, míg Prof. Dr. Nochta Tibor a polgári jogi felelősség jelenkori fejlődési tendenciáiról tartott előadást.

A konferencia délután több szekcióban folytatódott. További részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on