Szűkítés


Kiválasztott Címke

november

Minden Címke 453


Jelenleg 16 bejegyzés található november cimkével

Fölszállott a páva szatmári módra

    • Páva
    • dsc 4894 2
    • dsc 4930 2
    • dsc 5003 2
    • dsc 5006 2
    • dsc 5095 2
    • dsc 5112 2
    • dsc 5221 2
    • dsc 5270 2
    • dsc 5283 2
    • dsc 5364 2
  • Előző
  • Következő

Tovább folytatódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a közmédia közös népzenei és néptánc programsorozata a Ludovika Főépület Zsibongójában. A nagy sikert aratott nyitó rendezvény után - amely a kalotaszegi hagyományokból adott ízelítőt - ezúttal a szatmári tájegység mutatkozott be.

Az eseményen Diószegi László történész-koreográfus, a Fölszállott a Páva tehetségkutató műsor zsűritagja a szatmári térség gazdag népzenei és néptánc jellegzetességeit mutatta be a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes és zenekara közreműködésével.

A történész a Felső-Tisza-vidékéről tartott rendhagyó néprajzórán elmondta, hogy ez a tájegység kívül esett a török hódoltsági területeken, ezért a népi kultúra itt nagyon változatos és gazdag, hiszen a törököknek így nem volt befolyása az itt élők kultúrájára. A koreográfus hozzáfűzte, hogy a kulturális sokszínűséghez hozzájárul az is, hogy sokféle etnikum él a területen: a magyaron kívül szlovák, ruszin és cigány. Az előadáson elhangzott az is, hogy a kuruc mozgalomnak és a reformkori nemességnek a gócpontja is volt ez a terület, innen ered az úgynevezett verbunk kultúra. Diószegi Lászlótól megtudhattuk, hogy a verbunk tánc neve a 18. század közepétől ismert úgynevezett táncos katonatoborzás német kifejezéséből, a werben, vagyis toborozni szóból ered. 

Az érdeklődők a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes jóvoltából ízelítőt kaphattak a nagyecsedi magyar verbunkból, a kiskállói oláhosból, és a XVIII-XIX. századi csárdákban, a parasztok által táncolt csárdásból. Utóbbiból Szatmárban három féle is van: a lassú, a csendes és a gyors csárdás. A pusztákon élő pásztorok tánckultúrájába is beavatták a résztvevőket a táncosok, akik úgynevezett botolót táncoltak, amely a középkorból eredő botos tánc.

A valódi cigánytánc is szerepet kapott az eseményen, ahol gitárral, kannával, kanállal, illetve a jellegzetes, eredeti szájbőgőzéssel kísérték a cigányzenészek a táncosokat.

A nagysikerű rendezvény házigazdája ezúttal is Berecz István volt, aki betartotta azt az ígéretét, hogy a tánc ezúttal nagyobb szerepet kap majd a műsorban. Az esemény végén táncházba invitálták a szervezők a jelenlévőket, akik elsajátíthattak néhány alaplépést a tájegység táncaiból.

 Az idei tanévben még öt alkalommal rendezik meg a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének kultúráját bemutató programsorozatot a Fölszállott a Páva című műsor ifjú tehetségeinek közreműködésével. Legközelebb december 11-én, csütörtökön fél héttől a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és zenekaruk lesz a vendég, akik az erdélyi Mezőséget mutatják be az érdeklődőknek. 

Cimkék: november, program, 2014

Öt éves a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ

    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
  • Előző
  • Következő

„Magyarország tizenöt évvel ezelőtti csatlakozása óta komoly szerepet vállal a NATO kötelékében. Ezt jól bizonyítja az Észak-atlanti Tanács által 2009 októberében létrehozott budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK), amely fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli. Ez az első nemzetközi katonai intézmény Magyarországon” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában, az évforduló kapcsán megrendezett konferencián.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a szeptemberi walesi NATO-csúcson a tagállamok aláírtak egy deklarációt, amely meghatározza a védelempolitikát a következő évekre, és ennek részeként vállalták a védelmi kiadások növelését. Magyarország is elkötelezett e célok megvalósítása mellett, így már a jövő évi költségvetésben is több jut a honvédelemre. 

A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a katona-egészségügyi ellátás fejlesztésének is. Az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Hende Csaba köszönetét fejezte ki az észak-atlanti szervezet tagállamainak a hozzájárulásukért, és megköszönte valamennyi együttműködő intézménynek, köztük a budapesti Semmelweis Egyetemnek  a munkáját is. 

Az eseményen Stefan Kowitz dandártábornok,  a NATO KEKK igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a katona-egészségügyi központ kiváló példája a NATO okos védelem elnevezésű képességének. 
A dandártábornok hozzáfűzte, hogy a szervezet képzésekkel, gyakorlatok szervezésével, az ismeretek és tapasztalatok cseréjével segíti a külföldön állomásozó katonai csapatok egészségügyi kockázatainak kivédését, az esetleges sérülések hatékony ellátását, és hozzájárul a tagállamok nemzeti egészségügyének fejlesztéséhez is.


A  rendezvényen elhangzott az is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban működő Katona-egészségügyi Kiválósági Központ szakmai programjával támogatja a NATO katona-egészségügyi céljainak megvalósítását. A központ megalapítója Magyarország, amelyhez csatlakozott "szponzoráló nemzetként" a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Románia, az Egyesült Államok és folyamatban van Belgium csatlakozása is.

Fotó: Tóth László / honvedelem.hu


Zrínyi Miklósra emlékeznek

    • Zrínyi
    • dsc 3204 2
    • dsc 3228 2
    • dsc 3263 2
    • dsc 3313 2
    • dsc 3369 2
    • dsc 3425 2
    • dsc 3473 2
    • dsc 3546 2
    • dsc 3564 2
    • dsc 3587 2
    • dsc 3606 2
  • Előző
  • Következő

Amikor a múltról beszélünk, ne legyen felőle kétségünk, ezt mindig a jövő érdekében tesszük - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak a háromnapos konferenciának a megnyitóján, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendez Zrínyi Miklós halálának háromszázötvenedik évfordulója tiszteletére, Határok Fölött címmel. A november 18-i megnyitón a miniszter hozzátette: Zrínyi esetében egy, a XXI. század elején is időszerű egyéniségről, államférfiról van szó.

"Sok az egyben és egy a sokban" Talán ez az egyik mód, ahogyan Zrínyi röviden jellemezhető - vélte Balog Zoltán. Zrínyi Miklós nemcsak polihisztor volt, műveltségének köszönhetően nemcsak az élet számos területén ismerte ki magát, de nála mindez egy gyökérből táplálkozott és egy cél megvalósítását szolgálta. A miniszter szerint a Zrínyiek a nemzeti arisztokráciához tartoztak, a szó legnemesebb értelmében. Vagyis ez nem egy genetikai vagy vér szerinti dolgot jelent - magyarázta. A Zrínyiek neveltetésükben a világmércéhez igazodtak, de pontosan tudták, hogy ebből nemzeti teljesítménynek kell fakadnia. Nem volt jellemző rájuk az a meghunyászkodó nemzeti szervilizmus, ami mindig azt gondolja, hogy ami kinn van, az feltétlenül több, értékesebb, mint amire mi magunk vagyunk képesek. A Zrínyiek otthonosan mozogtak bármelyik európai udvarban, ugyanakkor képesek voltak idehozni mindazt, ami értékes volt - mondta Balog Zoltán, aki hozzátette: a Zrínyiek úgy vélték, az a különleges állapot, amibe beleszülettek, különleges kötelezettségeket is rótt rájuk. Mégpedig azt, hogy a nemzetüket szolgálják. A politikus szerint Zrínyi Miklós egy álló csillag a magyar történelem egén, akire nagy szükség van a XXI. században is.

Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint fontos, hogy a szakmai eredmények számbavétele mellett a szélesebb közvéleményhez is közelebb kerüljön ez a bonyolult korszak. A szakemberek szeretnék szintézisben egyesíteni azokat a különféle tudományos kutatásokat, melyek Zrínyi Miklós személyével foglalkoznak. A legújabb történettudományi kutatások például segítenek megérteni Zrínyi Miklós kettős, magyar és horvát identitását - beszélt a főigazgató a megnyitón a konferencia egyik témájáról. Összességében olyan katonát és politikust látunk, akinek álmai és ambíciói messze túlterjeszkedtek a korabeli realitások határán - summázott a szakember Zrínyi Miklóssal kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a hazai honvédtisztképzés egyedüli letéteményese, kellemes kötelességének tartja, hogy a Zrínyi-hagyományok ápolását folytassa - mondta a tanácskozáson Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, rektorhelyettes. A Zrínyi örökségével személy szerint is sokat foglalkozó szakember felidézte: 1664, a költő hadvezér életében egyszerre hozta el a magasságot és a mélységet. Ennek az évnek az elején került sor a világtörténelmi jelentőségű téli hadjáratra, ugyanakkor 1664-ben veszítette el élete egyik fő művét, Zrínyi-Újvárat. Ezután megkeseredetten tért haza birtokára.

Dr. Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a konferencián elmondta: az intézmény 1968 óta emlékezik meg különleges érme kibocsátásával egy-egy nevezetes magyar történelmi alakkal vagy eseménnyel kapcsolatos évfordulóról. A Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulójára létrehozott emlékérme fizetőeszközként is használható, két- és ötezer forintos címlet létezik belőle. A három hónapig névértéken megvásárolható, háromcentis, ötezer példányban kibocsátott, ötezer forintos ezüstérmét Hunyadi László, erdélyi származású művész tervezte. Az érme a Magyar Pénzverő Zrt-nél szerezhető be.

A háromnapos nemzetközi konferencia szerdán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében folytatódott, ahol Padányi József dandártábornok avatta fel a Zrínyi tiszteletére elkészült emléktáblát.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba. 


Fölszállott a Páva a Ludovikán

    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
  • Előző
  • Következő

Nagy sikert aratott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTVA együttműködésében megvalósuló népzenei és néptánc programsorozat első rendezvénye. A Fölszállott a Páva című népzenei-néptáncos tehetségkutató műsor ifjú tehetségei és közreműködői a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének népzenei és néptánc kultúrájából adnak ízelítőt. A Ludovika Főépület zsibongójában elsőként Kalotaszeg hagyományait mutatta be Zsuráfszki Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, és Berecz István, a 2012-es tehetségkutató szóló tánc kategóriájának nyertese. Az eseményt Dr. Horváth József, az NKE főtitkára nyitotta meg, aki elmondta, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a népzene, a néptánc, a kulturális értékek és hagyományok ápolására, ezért is indította útjára a közmédiával együtt ezt a nívós programsorozatot.

Berecz István, a tehetségkutató első évada szólótánc kategóriájának győztese a rendezvényen elmondta, hogy a Kalotaszegi tájegység az egyre ritkuló erdélyi tömbmagyar területeknek egyik olyan utolsó bástyája, amelyet gyönyörű és színes kultúra jellemez, a virtuóz legényes táncával, valamint a kiapadhatatlan énekes kincsével. „Ez egy miniatűr lombikja, kincsőnyi szelete a magyar kultúrának, amelyet mindenképpen meg kell őrizni.”- hangsúlyozta Berecz István, a rendezvény házigazdája.   

Zsuráfszki Zoltán elmondta, hogy Kalotaszeg Erdély legsajátosabb magyar tájegysége, amelynek csodálatos zenei, tánc- és viseletkultúrája van. A koreográfus hozzáfűzte, hogy a kalotaszegi táncokat az egyéni, individuális stílus jellemzi, példaként említette a kalotaszegi legényest, amelyet a férfi táncok királyának nevezett, hiszen ez az a szóló tánc, ahol a férfi táncosok megmutathatják tudásukat.

Az NKE hallgatói és munkatársai körében a népzenei és néptánc hagyományokat népszerűsítő program keretében a Fölszállott a Páva első évadból ismert Czifra Táncegyüttes és 2014 egyik nagy kedvence, a Góbé Zenekar húzta a talpalávalót. Berecz István rendhagyó néprajz órája után egy fergeteges táncházba invitálta a táncos kedvű résztvevőket.

Ebben a tanévben összesen hét alkalommal rendezik meg a népzenei és néptánc programsorozatot, amely minden esetben lehetőséget ad az egyetemi polgároknak arra, hogy valóban részesei legyenek a bemutatott tájegységnek, hiszen „ez a műfaj nem vitrinbe való.” A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése azt szeretné, hogy a programsorozatnak köszönhetően elkezdődjön egy egyetemi népzenei-néptánc csoport szervezése. A következő alkalommal, november 27-én Kelet-Magyarország népzenei és néptánc kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A szakértő vendég Diószegi László lesz, a hangulatról pedig a Galiba zenekar és az Alba Regia Táncegyüttes gondoskodik. Az első rendezvény tapasztalatai alapján a tánc már nagyobb szerepet fog kapni a műsorban.

A rendezvényekről honlapunkon, facebook oldalunkon és hírlevelünkben folyamatosan tájékoztatjuk az egyetemi polgárokat. 

Cimkék: november, program, 2014

Konferencia a rendszerváltozásról

    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan, a rendszerváltozás 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Állam- és Társadalomelméleti Intézete szervezésében.

Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében a többi között elmondta: „A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év értékelése, ha csak a közjogi, államszervezési, illetve államvezetési változásokra gondolunk, nagyon komplex feladat és igen komoly kihívás olyan emberek jelenlétében, akik a huszonöt évvel ezelőtti folyamatoknak nem csak tanúi,résztvevői, hanem alakítói is voltak.”

A konferencia nyitóelőadását Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter tartotta, aki arról beszélt, hogy milyen igazságügyi reformok foglalkoztatták az elmúlt negyedszázadban az igazságügyi minisztereket, valamint a kormányzatot. Trócsányi László, Bronislaw Geremek lengyel politikust, az 1989-ben a rendszerváltást Lengyelországban győzelemre juttató kerekasztal-megbeszélések nagy stratégáját idézte, aki szerint nem csak erőszakkal lehet történelmi változást elérni. Az igazságügyi miniszter szerint a rendszerváltozás egy olyan jogi forradalomnak is tekinthető, amelyet főként közjogi eszközökkel vívtak meg. „Ahhoz a jogász nemzedékhez tartozom, amelynek meghatározó élmény volt, hogy közreműködhetett a rendszerváltozásban. A rendszerváltozást egy közjogi pezsgés előzte meg a jogi karokon, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében, illetve más kutatóhelyeken. Huszonöt évvel ezelőtt diktatúrából kellett demokráciába, önkényuralomból jogállamba átmenni, illetve a tervgazdálkodásból piaci, magángazdaságra átállni.”- fűzte hozzá Trócsányi László, aki szerint ma az a legfontosabb feladat, hogy az alaptörvény kultúrája hassa át a jogrendszert és az igazságszolgáltatást az európai értékekkel összhangban.

Prof. Dr. Paczolay Péter, kutató professzor, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a rendezvényen az elmúlt huszonöt év tanulságait összegezte az AB negyedszázados működése kapcsán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy előzmények nélküli intézmény jutott fontos szerephez, amely alapvetően befolyásolta a jogi rendszer alakulását, illetve bevezette a magyar politikába az európai alkotmányos kultúrát. Paczolay Péter szerint egy folytonosságot teremtett meg az Alkotmánybíróság, amely mindenekelőtt a jogbiztonságot szolgálja.

Prof. Dr. Szabó Máté kutató professzor, volt ombudsman „25 év – Civil társadalom, mozgalmak, tiltakozás ” címmel tartott előadást. Dr. Horváth Attila, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet intézetvezető egyetemi docense „Az igazságtétel kérdése” elnevezésű előadásában kitért arra, hogy 1944 és 1990 között számtalan koncepciós per és különböző törvénytelenség történt Magyarországon, ezért a rendszerváltás után fontos kérdés volt, hogy milyen módon lehet igazságot tenni, orvosolni az emberek sérelmeit. Horváth Attila konkrét példaként említette a Nagy Imre-per semmisségének kimondását.  

A plenáris ülést követően két szekcióban hallgathattak előadásokat az érdeklődők a rendszerváltással kapcsolatos témákban Dr. Fejes Zsuzsanna, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese és Szabó Máté Csaba tanársegéd vezetésével.  


Ünnepi Szenátusi Ülés az NKE-n

    • Szenátus
    • dsc 0371
    • dsc 0119
    • dsc 0094
    • dsc 0072
    • Estély
    • Estély
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ünnepi Szenátusi ülést tartott a Nemzet Közszolgálati Egyetem, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az ülést a Szenátus elnöke, Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg, aki beszédében Démokritosz görög filozófus gondolatait idézte: „Az államügyeket kell a legfontosabbaknak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkre megy.” Az NKE rektora hozzáfűzte, hogy mindenki, aki a tudomány művelésére adja magát, ezen a héten fejet hajt Széchenyi István és a tudomány előtt, hiszen a tudományt, a tudást alázattal kell megközelíteni. A Szenátus elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen –és egyben az országban - most először adnak át közigazgatás-tudományi PhD fokozatot, mivel az NKE-n működik az egyetlen közigazgatás-tudományi doktori iskola.

Az eseményen az intézmény vezetői egyetemi kitüntetéseket és címeket adtak át. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Dr. Navracsics Tibor kapta, aki miniszterként meghatározó személyisége volt az egyetem megalapításának és működési feltételei megteremtésének. A közigazgatási reform intézkedéseivel, a Ludovika Campus fejlesztési projekt elindításával és számos más döntésével hozzájárult az NKE fejlődési pályára állításához, hírnevének megteremtéséhez.


Az ünnepi Szenátusi ülésen Egyetemért Emlékérem kitüntetést kapott Vinczéné Mészáros Csilla, a Fenntartói Testület Honvédelmi Minisztérium által delegált munkatársa, valamint Prof. Dr. Szternák György, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadászati és Hadelméleti Tanszékének óraadó egyetemi tanára.

Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója, Dr. Temesi István egyetemi docens, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója, Juhász László alezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar munkatársa, illetve Nagy Imréné főtanácsos, könyvtárvezető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektorának döntése alapján Magyary Chair megbízatásban részesült Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanár, aki a megbízatás elnyerésével kutatói, egyetemi oktatói és tudományszervezői munkássága révén hozzájárul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eredményeihez, hazai és nemzetközi elismertségének öregbítéséhez.

A rendezvényen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait: Dr. Boda József vezérőrnagyot, Dr. Pátzay Györgyöt és Dr. Resperger István ezredest, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket.

A rendezvényen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen 22 PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, megbízott tudományos rektorhelyettes, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be.

A Magyar Tudomány Ünnepe este zenés-táncos vacsorával zárult a Ludovika Főépületben, ahol fellépett Csordás Ákos énekes, egyetemünk hallgatója és a Coolminers zenekar is. 


Kínai vendégprofesszor az egyetemen

    • Kínai vendégprofesszor az NKE-n

2013 októberében az NKE rektori delegációjának kínai látogatása során együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a pekingi Minzu Egyetem. Ezen együttműködés keretében 2013 november 10 és 17 között vendégprofesszorként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartózkodott Dr. Li Junqing professzor, a pekingi Minzu Egyetem Szervezéstudományi Karának dékánja, neves kínai közigazgatási szakember. Li professzor november 11-én A kínai gazdaságirányítás – sikerek és problémák címmel előadást tartott egyetemünk Közigazgatás-tudományi Karán, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett egyetemi programsorozat részeként megvalósult Aktív állami befolyásoló szerepek című konferencián. A vendégprofesszor november 14-én részt vett a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás című folyóirat szerkesztőbizottságának ülésén.

A neves kínai szakembert a folyóirat szerkesztősége októberben hívta meg a szerkesztőbizottság tagjai közé. Li professzor egyetemünkön megbeszélést folytatott a két egyetem közötti együttműködés további részleteiről Dr. Kis Norbert rektorhelyettessel, egyben a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás folyóirat főszerkesztőjével, Prof. Dr. Tamás Andrással, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnökével, Dr. Cserny Ákossal, a Közigazgatás-tudományi Kar dékánjával, és Dr. P. Szabó Sándorral a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ igazgatójával. Prof. Dr. Li Junqing magyarországi tartózkodása során aktívan tanulmányozta a magyar közigazgatási rendszert is, egyetemünk szervezésében ellátogatott egyebek mellett a Parlamentbe és Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. Kerületi Hivatalába.

A Minzu Egyetem (中央民族大学Zhongyang Minzu Daxue; Minzu University of China) egyike Kína legnevesebb felsőoktatási intézményeinek. Az intézmény 1941-ben jött létre. 1978-ban Kína kiemelt felsőoktatási intézményei közé sorolták, és azóta is a kiemelt állami támogatást élvező egyetemek közé tartozik („211-es projekt”, „985-ös projekt”).  Az egyetemnek 23 egyetemi kara van, rendelkezik Szervezéstudományi Karral (Guanli Xueyuan) is, a közigazgatástudományi, államigazgatási képzés ennek keretén belül zajlik. Az egyetem oktatói állománya 1730 fős, ebből főállású oktató 1052 fő, a főállású oktatók 55.8 %-a egyetemi tanári, vagy docensi címmel rendelkezik. Az egyetem évente rendszerint több mint 60 külföldi oktatót is foglalkoztat. A nappali tagozatos hallgatók száma kb. 16 000 fő.


Költségmentességet kaptak élsportolóink

    • Krizsán Szabolcs
    • Virág Noémi
  • Előző
  • Következő

Virág Noémi, junior Európa-bajnoki ezüstérmes kézilabdázó, olimpiai kerettag sportoló, az egyetem nemzetközi igazgatás szakos hallgatója, és Krizsán Szabolcs, kétszeres U23-as Európa-bajnoki ezüstérmes judós, olimpiai kerettag, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar védelmi igazgatás, katasztrófavédelem MSc szakos hallgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Olimpiai Bizottság között létrejött megállapodás alapján tanulmányi költségmentességet kapott.

Az egyetem és a Magyar Olimpiai Bizottság  (MOB) együttműködési megállapodása értelmében, a MOB javaslata és a rektor döntése alapján az NKE minden tanulmányi félév elején 2 az Életút Programban résztvevő hallgatónak költségmentességet biztosít. A kontraktusban az NKE vállalta, hogy tanulmányi kedvezmények igénybevételét teszi lehetővé az oktatási jelenlét, a tanulmányi időbeosztás és a vizsgarend tekintetében a programban részt vevő hallgatók számára. Az érintettek kérelmükre egyéni tanulmányi és vizsgarend alapján végezhetik tanulmányaikat. Az egyetem 50% kedvezménnyel biztosít kollégiumi elhelyezést a szorgalmi- és vizsgaidőszakban a program résztvevőinek.  

Cimkék: november, 2013

Közigazgatás, büntetőjog, igazságszolgáltatás

    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Közigazgatás, Büntetőjog, Igazságszolgáltatás - Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer az elmúlt években lezajlott megújulását vették górcső alá annak a tudományos konferenciának az előadói, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi és Közigazgatás-tudományi karai rendeztek november 14-én. Prof. Dr. Patyi András rektor megnyitó beszédében méltatta a két kar közötti és a két tudományterület együttműködésében létrejött konferenciát.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Alaptörvény saját stabilitását biztosító rendelkezései között említette előadásában az alkotmánybírák 12 évre történő választását, az Alkotmánybíróság kibővült hatáskörét, az alapjogok az Alaptörvény elején történő deklarálását és a klónozás tiltását, valamint az adósságplafon intézményének bevezetését. Az államtitkár kitért a jelnyelv fontosságának növelésére. Jelentős eredménynek nevezte előadásában több mint kétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését. Fontos lépésként aposztrofálta a kormányablakok létrejöttét, a járásrendszer kialakítását és a minisztériumok számának csökkentését.

A büntetőjogi szabályozást érintő újdonságokkal kapcsolatban elmondta, súlyos bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség alsó korhatára 12 évre redukálódott. Bővültek a jogos önvédelem lehetőségei, kiszélesedett a gyermekek büntetőjogi védelme. Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényről azt mondta, a PTK a korábbi polgári jogot érintő különálló törvényeket integrálta egy úgynevezett monista kódexbe, amely így gyakorlatilag a leghosszabb törvénykönyvé vált hazánkban.

Cimkék: november, 2013

Pro Scientia elismerések az egyetem polgárainak

    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
    • Pro Scientia
  • Előző
  • Következő

Pro Scientia aranyérmet vehetett át november 18-án a Magyar Tudományos Akadémián Juhász Ágnes Orsolya, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatója, okleveles rendészeti vezető. A fiatal kutató az Akadémián megkapta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium különdíját is.

Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok, az egyetem intézményfejlesztési és stratégiai rektorhelyettese és Dr. Szelei Ildikó, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatója mestertanári címet vehettek át.

Munkájának elismeréseként az Országos Tudományos Diákköri Tanács Aranyérem kitűzőt adományozott Dr. Kis Norbert egyetemi docensnek, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 1951-ben indult, a megmérettetésen a legkiválóbb teljesítményt nyújtó diákok mutatkozhatnak be minden második évben. Míg 1955-ben mindössze 100 dolgozatot bíráltak el, idén ugyanez a szám már 4600 volt. Az aranyérmeket azok a diákok vehetik át, akik a legmagasabb teljesítményt nyújtották a versenyben. Idén 45 díjazott a különféle tudományágakban elért eredményéért, ketten pedig a művészet terén nyújtott teljesítményükért vehettek át elismerést az Akadémián. A most záruló, XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián összesen mintegy 16000 diák mérette meg magát. A helyi szinten megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciákon mintegy 13 ezer dolgozat eredményeit mutatták be a hallgatók, ezek közül 2000 került az országos szintű megmérettetésre.

A mestertanári minősítést azok kaphatják meg a hazai felsőoktatási intézmények felterjesztései alapján, akik legalább tíz éve kiemelkedő minőségű munkát végeznek az OTDK-s diákok felkészítésében.

Kis Norbert évek óta példás teljesítményt nyújt a Tudományos Diákköri Konferencia támogatásában - mondta a rektorhelyettes aranykitűzőjével kapcsolatban Szendrő Péter, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke az ünnepségen.

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres – hangsúlyozta a rendezvényen Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter. A tehetség nem érdem: a tehetség adatik - tette hozzá. Azért van, hogy jól sáfárkodjunk vele.

Egy-egy oktatási intézményben időnként kialakul az a légkör, hogy elég a minimumot teljesíteni. "Ez szinte fáj az embernek" - jegyezte meg a miniszter -, az ilyen attitűd nem használ a tehetségek kibontakozásának. Balog Zoltán hozzátette: egy-egy tanáron nagyon sok múlik, tudja-e lelkesíteni a diákjait arra, hogy előrelépjenek, többet teljesítsenek.

Fontos, hogy a felsőoktatás úgy működjön, hogy a tehetségek érvényesülése ne a rendszer logikájának ellenére valósuljon meg, hanem abból következzen - szögezte le a miniszter az ünnepségen.

Megjegyezte: a kiemelkedő tudományos teljesítmények visszajelzésében az utóbbi években a tudomány világán és az államon kívül egyre inkább megjelenik a magánszféra is, azaz a mecenatúra.

Ha az ember többet akar, mint az átlag, abból személyesen is profitál, de profitál maga a nemzet is - fejezte be beszédét Balog Zoltán.

Amikor ebben a teremben az elismeréseket átveszitek, gondoljatok arra, hogy tudásotokkal, munkátokkal a magyar és az egyetemes tudományért és Magyarországért tesztek - mondta a díjazottaknak Pálinkás József, az MTA elnöke.

Az aranyérmesek 100 ezer forintos támogatást vehettek át Csányi Attilától, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatójától a rendezvényen.

Már folynak az előkészületek a XXXII. OTDK-val kapcsolatban, helyi szinten megkezdődtek a Tudományos Diákköri Konferenciákon a megmérettetések - a következő, a maihoz hasonló zárórendezvény 2015 őszén várható.

Fotó: Vulevity Zsuzsanna


Elismerés az árvízi védekezésért

    • Elismerés az egyetemnek

A júniusi rendkívüli dunai árvízi védekezésben résztvevő szervezetek elismerésére került sor Budapest Főváros Kormányhivatalában 2013. november 6-án. A Fővárosi Védelmi Bizottság őszi ülésének keretében Dr. Pesti Imre kormánymegbízott, a testület elnöke, oklevelet és emlékplakettet adományozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Köszönetét fejezte ki egyetemünk polgárainak az árhullám levonulásának eredményes és hatékony kezelésében nyújtott segítségért, az árvízi védekezésben tanúsított kimagasló helytállásért, amely során több száz hallgató és oktató példás elkötelezettséget és együttműködést tanúsított. 

Fotó: Vulevity Zsuzsanna

Cimkék: november, árvíz, 2013

Elsőbálozó egyetem

    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
  • Előző
  • Következő
Megtartotta első egyetemi bálját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. November 8-án pénteken a Stefánia Palota dísztermében, a Tudomány Napja tiszteletére rendezett esten több, mint kétszáz egyetemi dolgozó, oktató, hallgató, és partner ünnepelt.
 
Prof. Dr. Patyi András rektor és Prof. Dr. Szakály Sándor tudományos rektorhelyettes köszöntő beszédei, a vacsora és a tombola után profi táncosok - köztük egyetemünk egy hallgatója -, és Magyarország legnagyobb party zenekara a Cool Miners szórakoztatta a bálozókat.
 
Fotó: Szilágyi Dénes

A Ludovikától a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig

    • Eleink nyomában kiállítás
    • Eleink nyomában kiállítás
    • Eleink nyomában kiállítás
    • Eleink nyomában kiállítás
    • Eleink nyomában kiállítás
  • Előző
  • Következő

A Ludovika 1808-as alapításától kezdve az intézmény jogelődjeivel kapcsolatban keletkezett dokumentumokból nyílt kiállítás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszának könyvtárában, november 7-én. Bár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fiatal, alig kétéves intézmény, jogelődjeinek története hosszú időre nyúlik vissza.

Alapvető kötelességünk, hogy az elődintézmények által megteremtett hagyományokat ápoljuk - mondta Prof. Dr. Patyi András a tárlat megnyitóján. A rektor emlékeztetett rá:  több, mint két évszázada az elődök olyan szavakat foglaltak törvénybe, melyek ma is érvényesek, melyeket ma is rá lehet nyomtatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott doktori oklevelekre.

A kiállításon a többi között megtekinthető a Ludovika Alapító okiratának másolata. A tárlókban láthatóak folyóiratok, egyetemi almanachok, korabeli ház- és szolgálati rend,  illetve  tanrend is.

Cimkék: Ludovika, november, 2013

A szürkeállomány korunk legfontosabb nyersanyaga

    • Ünnepi Szenátus
    • Ünnepi Szenátus
    • Magyar Tudomány Ünnepe
    • Magyar Tudomány Ünnepe
    • Magyar Tudomány Ünnepe
    • Magyar Tudomány Ünnepe
    • Magyar Tudomány Ünnepe
  • Előző
  • Következő

A szürkeállomány - más szóval a tudástőke - korunk legfontosabb nyersanyaga - mondta Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusának a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott nyilvános ülésén, november 7-én. A Hungária körúti kampusz dísztermében tartott rendezvényen az akadémikus hozzátette: a szürkeállomány az egyetlen nyersanyag, ami folyamatosan újratermelhető, sőt, növelhető. Éppen ez az újratermelés az, ami egy egyetem feladata - tette hozzá.

Vizi E. Szilveszter beszédében felidézte Eötvös Loránd egykori szavait: „Az egyetem tudományos tanításának színvonalát egyedül tanárainak egyénisége állapítja meg”. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének célja az kell, hogy legyen - folytatta a professzor -, hogy az értelem, ne pedig az érzelem uralja a párbeszédet. Ugyanakkor a globalizálódó világban egyre fontosabb a nemzeti értékek megőrzése is: az egyetem nevében a „nemzeti” azt jelenti, hogy az intézménynek a közjót kell becsülettel szolgálnia - zárta beszédét az akadémikus.

A tudomány ma már globális iparág - mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Az intézménynek azon kell munkálkodnia - tette hozzá - hogy az egyetemeket értékelő nemzetközi rangsorokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is megjelenjen. A versenyben önálló, új tudományos eredmények előállításával és továbbadásával lehet helyt állni - folytatta a rektor. Prof. Dr. Patyi András az egyetem küldetésével kapcsolatban elmondta: tudomány nélkül a hazát sem tudnánk szolgálni.

Mióta Dr. Boross Péter belügyminiszter volt, minden utóda az ő teljesítményéhez méri a sajátját - mondta laudációjában az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Finszter Géza nyugállományú rendőr ezredes, egyetemi tanár azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktorává avatta Magyarország egykori miniszterelnökét.

„Azt mondják, a gyereket nem szabad állandóan szidni, elmarasztalni, időnként dicsérni is kell ahhoz, hogy önbizalom támadjon benne… Öregkorban sem rossz az ilyen megoldás!” - köszönte meg a méltató szavakat a 85 éves Boross Péter.

Szintén díszdoktori címet adományozott az egyetem Prof. Dr. Szabó Dénesnek, a Montreali Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának az összehasonlító kriminalisztika tudományban kifejtett nemzetközi munkásságának elismeréseképpen. Az 1929-ben született Szabó Dénes a II. világháború után elhagyni kényszerült az országot, tudományos karrierjét Belgiumban majd Kanadában építette fel, a 60-as évektől kezdve azonban rendszeresen visszajárt Magyarországra.

Annyi viszontagságos évtized után vissza kell szerezniük Magyarországon a közhatóságoknak a becsületet - mondta Prof. Dr. Szabó Dénes az ünnepi szenátusi ülésen levetített videoüzenetében. Ezt pedig úgy lehet elérni - folytatta a professzor -, ha a tisztviselő kizárólag a törvénytől függ, és a becsületének felel.

A díjazottak listája:

Doctor honoris causa

Dr. Boross Péter

Prof. Dr. Szabó Dénes

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Aranyérme

Prof Dr. Sárkány István ny. vezérőrnagy

Címzetes egyetemi tanári cím

Dr. habil. Kis-Benedek József

Címzetes egyetemi docensi cím

Dr. Zbysek Korecki ezredes

Dr. Balogh Zsolt

„Katasztrófavédelmi Díj”

·        iparbiztonság szekcióban Szabó Ágnes a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa;

·        polgári védelem szekcióban Teknős László a NKE Katasztrófavédelmi Intézetének munkatársa, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola hallgatója nyerte;

·        a tűzvédelem szekcióban Murai László a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa.

·        az intézményi kategóriában a díjat a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Juhász Jenő Szakkollégiumának építőmérnöki tagozata nyerte, a díjat „kijelölés alatt” veszi át.

Habilitált doktor

Dr. Molnár Anna


PhD. doktor


1.

Cseffó Károly

2.

Domboróczky Zoltán

3.

Faragó László

4.

Hankó Márta okl. mk. százados

5.

Laufer Balázs őrnagy

6.

Lipics László ny. r. alezredes

7.

Papp Csaba Lajos

8.

dr. univ. Szabó Gyula

9.

Taksás Balázs főhadnagy

10.

Dr. Ujházi Lóránd István

11.

Varga Béla okl. mk. alezredes

12.

Vég Róbert László okl. mk. alezredes


Fotó: Szilágyi Dénes


Nemzetpolitikai alapmű készült

    • Nemzetpolitikai alapismeretek könyvbemutató
    • Nemzetpolitikai alapismeretek könyvbemutató
    • Nemzetpolitikai alapismeretek könyvbemutató
    • Nemzetpolitikai alapismeretek könyvbemutató
    • Nemzetpolitikai alapismeretek könyvbemutató
  • Előző
  • Következő

A világon Magyarországon jelent meg elsőként a nemzetpolitika témáját feldolgozó tankönyv - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitikai Alapismeretek című tankönyv november 4-i bemutatóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A kiadványt nemcsak a magyar közigazgatásban dolgozóknak szánják, a határon túliak is megismerhetik belőle a nemzetpolitika alapvetéseit. A külhoni magyarok a könyv segítségével érvényre juttathatják jogaikat a mindenkori kormánnyal szemben – emelte ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a könyv anyagának egy rövidített változata része lesz a közigazgatási alapvizsgának is, így a jövőben senki nem válhat köz- vagy kormánytisztviselővé anélkül, hogy a nemzetpolitika alapjaival meg ne ismerkedne. A "fegyelmezett" tankönyv az alaptörvényen, a hazai és nemzetközi jogszabályokon alapszik, nem politikai kiadvány. Tárgyilagos elemzés, dacára az utóbbi három évben, a területen megfigyelhető viharos jogalkotásnak.

A nyolc fejezetből álló, teljességre törekvő mű olyan alapfogalmak tisztázásával indul, mint a nemzet, az állam vagy éppen a nemzeti kisebbség.

A könyv a többi között végigtekint a szomszédos országok politikatörténetén, elemzi az ottani magyar nemzeti kisebbségek helyzetét. A kiadványban ismertetés található mindazokról az intézményekről, melyek a nemzetpolitikához köthetők - hangzott el.

Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese szerint többről van szó, mint könyvbemutatóról, mivel a nemzetpolitika és a közszolgálati képzés talált egymásra. Az alapképzésben fél éven át egységes modul van minden terület számára az egyetemen, amelynek részét képezi a nemzetpolitikai ismeretanyag is – mondta, fontosnak nevezve, hogy a nemzetpolitika, nemzettudat a köztisztviselők, közigazgatásban dolgozók képzésének alapköve legyen. Az NKE végzi Magyarországon a közel 100 ezer tisztviselő továbbképzését, valamint a tisztviselői és a tiszti hivatásrend utánpótlásának képzéséért felelős.

A tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet összefogásában jött létre - tekintett vissza a mű születésére a rektorhelyettes, aki szerint az összefogás itt nem érhet véget, fontos lenne, hogy a tankönyv idegen nyelven is megjelenhessen, ez segítene tisztázni a magyar nemzetpolitikával kapcsolatos esetleges félreértéseket nemzetközi szinten is.

A Nemzetpolitikai Alapismeretek című tankönyv része annak a három és fél éve kezdődött reformnak, melynek során megújult a közigazgatás és a nemzetpolitika Magyarországon - mondta a könyvbemutatón Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A nemzetpolitika nyitott a határon túl élő magyarok felé, a közigazgatásban pedig gondolkodásbeli változás játszódott le. Répási Zsuzsanna úgy látja, fokozott érdeklődés van az államigazgatásban a nemzetpolitika kérdései iránt.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, a könyv viszonylag szerény terjedelmű, ám a végén kimerítő bibliográfia található azok számára, akik valamelyik tárgyalt terület ismeretei iránt bővebben is érdeklődnek. A könyv fejezeteit az adott terület legjobb szakértői írták - hangzott el. 

Fotó: Vulevity Zsuzsanna

Cimkék: november, 2013

Bakondi: Ez nem könnyű, de szép hivatás

    • Dr. Bakondi György előadása
    •  Dr. Bakondi György előadása
    •  Dr. Bakondi György előadása
    •  Dr. Bakondi György előadása
    •  Dr. Bakondi György előadása
  • Előző
  • Következő

„Mi itt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében a jövő tiszti karát képezzük. Nem tudósokat, laborasszisztenseket vagy műértőket, hanem a katasztrófavédelem gerincének következő generációját” – mondta Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője október 31-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csaknem 300 hallgató előtt tartott előadásán.

Kijelentette: ahhoz, hogy a jövő katasztrófavédelmi vezetői felelősséggel és az elvárt színvonalon végezhessék feladataikat, elengedhetetlen a gyakorlatorientált, átfogó, szakmailag értékelhető képzés, amelynek végeztével a kar hallgatói sokrétű szakmai tudással rendelkeznek majd, és ennek köszönhetően a katasztrófavédelem szinte bármely szakterületén képesek lesznek helytállni.

Előadása végén arra kérte a hallgatókat, hogy alaposan tanulmányozzák a katasztrófavédelem felépítését és feladatköreit, ássák bele magukat a műveletek részleteibe, lássanak bele minél jobban a szervezet működésébe és mindennapjaiba, hogy a diploma után azonnal alkalmazhassák a megszerzett tudást a tizenkétezer fős szervezet valamely ágazatában.

„Ez nem könnyű, de szép hivatás. Kívánom, hogy eredményes munkát végezzenek az erre való felkészülés során, hogy mihamarabb mélyrehatóan is megismerjék a szervezetet és az itt dolgozó hivatásos kollégákat, és legyenek büszkék azokra a teljesítményekre, amelyeket kollégáik nap mint nap felmutatnak!  Készüljenek fel, nagyon sok sikert kívánok mindannyiuknak!” – zárta előadását Bakondi György, aki ezt követően emlékplakettet vehetett át Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornoktól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesétől.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: november, 2013