Szűkítés


Kiválasztott Címke

oklevélátadó

Minden Címke 521


Jelenleg 10 bejegyzés található oklevélátadó cimkével

Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is

    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 11
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 12
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 16
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 15
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 10
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 9
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 5
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 4
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 8
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 7
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 6
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 3
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 2
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 1
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzős hallgatója vehette át diplomáját a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett oklevélátadó ünnepségen. A honvédtisztjelöltek közül hatan kiváló eredménnyel végeztek, többen pedig külön elismerésben is részesültek. A friss diplomásokat az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd honvédtisztté.

„Mai rendezvényünkön a bizonyítást, a biztonságot és a bizalmat is ünnepeljük”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a most végzettek bizonyították, hogy képesek önálló értelmiségként folytatni pályafutásukat. de emberként is helyt álltak. A rektor hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak a hallgatóknak, hanem magának az intézménynek is folyamatosan bizonyítania kell, hiszen az egyetemi szintű oktatás mellett olyan többletfeladatokat is el kell látnia, mint a nevelés, a kiképzés és a fejlesztés. A biztonság kapcsán megjegyezte, hogy az több helyen is szerepel a hatályos magyar alkotmányban is, így például a preambulum rögzíti, hogy a polgároknak és az államnak az egyik közös célja a biztonság. „A béke és a biztonság megteremtésében és megőrzésében elsősorban a magyar honvédségre számíthat az ország, a nemzet”- tette hozzá Patyi András. Megjegyezte, hogy a most végzett hallgatók, immáron honvédtisztként munkájukkal, szolgálatukkal az alapvető szabadságjogok érvényesülését fogják szolgálni, miközben ezen jogok egy részét ők csak korlátozva tudják majd igénybe venni. A rektor beszédében megköszönte a végzett hallgatóknak, hogy bíztak az intézményben, a tanáraikban, kiképzőikben és saját magukban is. Megjegyezte azt is, hogy az ünnepség arra is jó alkalom, hogy emlékezzenek az 1145 hősi halált halt egykori ludovikás hallgatóra is. „Az ő személyes áldozatuk lebegjen példaként az Önök szeme előtt”- tette hozzá Patyi András.

A rendezvényen 92 hallgató vehette át oklevelét, hadnagyi vállszalagját és avatási szablyáját. A kiváló tanulmányokért kitüntető címet hatan- Imre Péter, Mészáros Csongor, Nagy Dániel, Benyusovics Edina, Jávorszki Dorina és Herczeg László- kapták meg Dr. Orosz Zoltán altábornagytól, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettesétől. Kiemelkedő tanulmányi eredményükért és példás magatartásukért Mészáros Csongor és Böhm Lilla honvédtisztjelöltek Ludovika Gyűrűt vehettek át az ünnepségen. Utóbbi megkapta a kar „jó tanulója, jó sportolója” címet is. Szintén Ludovika Gyűrű elismerésben részesült Dr. Szabó Tibor alezredes, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék egyetemi docense. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által alapított díjak közül Egyetemi Szakmai Ösztöndíjat Gál Bence, Pro Juventute díjat Karászi Olivér, míg Egyetemi Közösségi Díjat Szabó Árpád Gergely vehetett át Kosztrihán Dávidtól, az EHÖK elnökétől. Szabó Árpád Gergely megkapta az NKE és a Védelmi Információs Központ Közhasznú Alapítvány közös díját, a Díszserleget is.

Ünnepi beszédében Dr. Vargha Tamás elmondta, hogy a magyar honvédség a nemzet egységének egyik fontos szimbóluma. A honvédelmi tárca miniszterhelyettese hozzátette: őseink példája bizonyítja, hogy a haza nemcsak egy földrajzi tér, hanem sorsközösség és lelkületi összetartozás is egyben. Hangsúlyozta, hogy a magyar honvédség az utóbbi években újra megbecsült szereplőjévé vált társadalmunknak. „Számos új biztonsági kihívásnak kell megfelelnünk, amelyben természetes módon felértékelődött a magyar honvédség szerepe is”- tette hozzá a miniszterhelyettes. Vargha Tamás beszélt arról is, hogy az egyetem honvédtisztjelölt hallgatói is részt vettek a migrációs válság kezelésében, valamint számos hazai és nemzetközi gyakorlaton álltak helyt. „Az elmúlt években fegyelmet, alázatot, szorgalmat és kitartást tanultak, ezek nemcsak hivatásul alapját, hanem életük gerincét is adhatják”- hangsúlyozta a tárca helyettes vezetője, aki szerint a magyar kormány elkötelezte magát a magyar honvédség modernizálása mellett. Erről árulkodik a Zrínyi 2020. honvédelmi-és haderő-fejlesztési program is.

A végzős hallgatók nevében Jávorszki Dorina mondott válaszbeszédet. Kiemelte, hogy nem egy szakmát, hanem egy hivatást választottak maguknak, amikor az egyetemre jelentkeztek. Szerinte az elmúlt években sokat tanultak oktatóiktól és parancsnokaiktól, de egymástól is.

Az ünnepség végén Dr. Pohl Árpád ezredes arról beszélt, hogy bár a tisztképzés az egyetemen történik, de nagy szerepet játszik benne a Ludovika Zászlóalj és maga a magyar honvédség is. A HHK dékánja beszédében a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a most végzettek valamennyi ismeretet megszerezték a tiszti pálya elkezdéséhez, de az továbbra is folyamatos felkészülést igényel majd tőlük.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzett hallgatóját az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd tisztté.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, oklevélátadó, 2017

Oklevelet szerzett az első állami tisztviselői évfolyam

    •  dsc9985 2
    •  dsc0004 2
    •  dsc9904 2
    •  dsc9947 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9912 2
    •  dsc9919 2
    •  dsc9930 2
  • Előző
  • Következő

Sikeresen zárta tanulmányait az a 353 állami tisztviselő, aki elsőként végezte el a közigazgatási tanulmányok képzést. Végzettséget igazoló okmányaikat ma vehették át a Kongresszusi Központban, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának oklevélátadó ünnepségén. Prof. Dr. Kis Norbert dékán elmondta, a kar feladata a magyar állam és a nemzet építése, amelyet az NKE ÁKK missziójának tekint a tisztviselők képzésében. Az eseményen az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, az Elektronikus információbiztonsági vezető, a Közszolgálati protokoll, a Média- és közszolgálati kommunikáció és a Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak hallgatói is  kézhez kapták okleveleiket.

2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara felel a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséért és előmeneteli vizsgáiért, valamint az állami tisztviselők előmeneteli- és vezetőképzésével kapcsolatos országos feladatokért. Kis Norbert dékán köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele az egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése. „Önök, a kormányhivatalok és az egyetemünk közösen, az állami tisztviselői törvény gyors és professzionális végrehajtását abszolváltuk. Pont ahogy ennek a közigazgatásban lennie kell” – mondta a végzett állami tisztviselőknek. Kifejtette, hogy az egyetem és a kar missziójában kiemelt szerepet kap az államtudomány, így nem csupán csak az a célja, hogy a közigazgatást fejlessze, hanem hogy a magyar államot építse. „Az államtudomány az államépítés tudománya. Az államépítés végső célja a nemzetépítés, amely a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti” – foglalta össze. A dékán felhívta a figyelmet, hogy korunk kihívásaira csak a nemzetállamiság megerősítéseivel és védelmével tudunk felelni. Kis Norbert bízik abban, hogy a tanulmányok segítettek megtalálni a hallgatók számára a személyes missziójukat a közszolgálatban. Köszönetet mondott a tisztviselőknek, a támogató családoknak, kormányhivataloknak, közszolgálati szerveknek, oktatóknak és szakfelelősöknek, külön kiemelve Dr. Back Andrást, aki a közszolgálati protokoll szakirány alapítója volt és nemrég hunyt el.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy az emberiség történelme során az állam feladat- és hatásköre sokszor változott, korunk jelenlegi kihívásai hatékony, erős és jó államot igényelnek. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek során az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás- és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét. Rávilágított: „A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg.” Az államtitkár hozzátette, hogy a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt. Az államtitkár kitért az NKE létrehozásának jelentőségére is az államreformok szempontjából, amely a modern 21. századi államtudományi és közigazgatási képzés meghatározó momentuma. „Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform. Jó államreform nélkül nincs jó állam” – idézte Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi lapunk, a Bonum Publicumnak adott interjúját. Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az ügyfelek a hivatali ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, hogy az egyetemet választották, még akkor is, ha ehhez a döntéshez jogszabályi vagy munkáltatói döntés vezetett. „Parancsra tanulni nem lehet, a tudás megszerzése mindig önkéntes elhatározás” – mondta. A rektor kiemelte, hogy ez az oklevélátadó ünnepség a közigazgatás szeretetének ünnepe, hiszen az oklevelet szerzett tisztviselők mind a közigazgatásért dolgoznak. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Ezek az alkotmányos célok csak annyit érnek, amennyit meg tudnak belőle valósítani a való életben. Ha ezek nem történnek meg, csak utópiákról beszélhetünk. Példaként hozta fele a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását. „Ezek megvalósításában a magyar közigazgatásnak igazolnia kell azt, hogy ezek nem csak utópiák, a magyar nemzet nem gyenge” – mondta a rektor. Beszéde zárásaként azt kérte a végzett tisztviselőktől, hogy munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

A szakirányú továbbképzés az alap- vagy mesterfokozatot követően a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzési szakok többnyire két féléves, levelező munkarend szerint szervezett képzések, amelyet már közszolgálati munkaviszony mellett végeznek el a hallgatók. A 2016. július 1-jén hatályba lépett állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új előmeneteli képzést vezetett be az állami szolgálati jogviszonyt létesítő tisztviselők számára, a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja komplex és átfogó közszolgálati ismeretek és stratégiai szemlélet fejlesztésével olyan állami tisztviselők képzése, akik az állami feladatokat átfogó megközelítéssel, rendszerszemlélettel tudják kezelni, a közpolitikai stratégiai végrehajtásban ágazati, szakpolitikai, költségvetési-gazdasági szemlélettel vesznek részt. A végzett szakemberek ismerik az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket, és részleteiben átlátják az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. A közigazgatási tanulmányok képzést az egyetem a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben valósította meg uniós forrásból az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017

Cél: a Haza szolgálata

    •  dsc9877 2
    •  dsc9363 2
    •  dsc9364 2
    •  dsc9384 2
    •  dsc9387 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9469 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9657 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9685 2
    •  dsc9699 2
    •  dsc9732 2
    •  dsc9757 2
    •  dsc9784 2
    •  dsc9866 2
  • Előző
  • Következő

„Önök szolgálni fogják a magyar hazát. Ahogy az egyetem jelmondata szól, a Haza szolgálatában jegyzik el magukat” – mondta Prof. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudomány és Közigazgatási Kar dékánja a végzett hallgatóknak a kar oklevélátadó ünnepségén. A diplomaosztó alkalmával 414 hallgató vehette át az oklevelét közigazgatás-szervező, igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint közigazgatási mesterszakon.

Kis Norbert ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hallgatók esküje három fontos tételen alapszik: megszerzett tudásukat és képességeiket a magyar állam és a közigazgatás szolgálatába állítják, továbbá, hogy közigazgatási hivatás gyakorlása során a törvényesség, a szakszerűség és az etikai előírások szerint végzik feladataikat. Ha ez a két tétel teljesül, akkor a harmadik és utolsó már meg is valósul, az Alma Mater, vagyis az NKE hírnevét öregbítik. Kiemelte, hogy az elmondott eskü és az átvett diploma egy személyes misszió megvallása. Márai Sándort idézve: „Az életnek értéket csak az a szolgálat adhat, amely az emberek ügye felé fordul. Ez az egyetlen igazság, amelyet minden következménnyel megismertem.” A dékán a hallgatóknak útravalóul azt kívánta, hogy tartsanak ki a választott úton, higgyenek magukban, legyenek szabadok és bátrak, valamint döntéseikkel merjék és akarják vezetni közösségüket. „Holnaptól kezdjenek egy olyan életet, amelyet nagy célok vezérelnek. Nagy célok…A Haza szolgálatában!” – zárta ünnepi gondolatait.

Dr. Trócsányi László kettős minőségben köszöntötte a végzős hallgatókat: egyrészt mint Magyarország igazságügyi minisztere, az egyetem egyik fenntartó minisztere, másrészt mint az NKE kutató professzora.  Kiemelte, az NKE egy olyan magas színvonalú egyetemi képzést nyújt, amely biztosítja, hogy elhivatott, érték alapú, hazájukat szerető hallgatók vehessék át okleveleiket, akik a munkaerő piacon bárhol megállják a helyüket. Azonban rávilágított, hogy a kormányzat az NKE-n végzettek többségét állami szerveknél szeretné látni, mivel kiemelten szükség van magasan kvalifikált, a közigazgatás- és az államtudományokat jól ismerő szakemberekre. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazánk egyik legkorszerűbb felsőoktatási intézménye” –hívta fel a figyelmet. „Nomen est omen” – a név kötelezi az NKE-t, értékeket fogalmaz meg. Ismertette, hogy a nemzeti  jelzőt azért kapta az egyetem, mivel a nemzet nagyobb, mint az állam, emellett a nemzeti nem jogi, inkább kulturális kifejezés. „A nemzet egysége alkotmányos alapérték, államcél. Akkor értelmezzük helyesen, ha nem absztrakcióként gondolunk rá. Konkrét közösség, amely konkrét emberekből áll. Őket kell szolgálni” – hívta fel a figyelmet. A közszolgálat tekintetében rávilágított: a közt szolgálni annyi, mint a közjót, a közérdeket szolgálni. Az állam célja az, hogy a köz- és a magánérdeket egyaránt előmozdítsa, amelyben fontos megtalálni az egyensúlyt. Végül az egyetemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az itt szerzett tudás egyetemes emberré tesz. „Olyan emberré, aki kész a megszerzett képességeit a közösség szolgálatába állítani.” Trócsányi László gratulált a hallgatóknak és megkérte őket, hogy ne hagyják abba a tanulást, munkásságuk során folyamatosan fejlesszék magukat választott szakmájukban, így segítve a közigazgatás-tudomány, az egyetem és a nemzet fejlődését.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora felhívta a figyelmet, hogy a diplomaosztó napja a tudás ünnepe. „ A közigazgatás műveléséhez szükséges tudást ünnepeljük. Közigazgatást művelni emberszeretet nélkül nem lehet. Így a mai diplomaosztó ünnepség az emberszeretet, a humanitás ünnepe is” – fejtette ki. Ismertette, hogy az NKE 5 éve kezdte meg működését, amely során kemény munkával rengeteget gyarapodott az egyetem. Sikerült kivívni a magyar felsőoktatási palettán, hogy újabb 5 évre akkreditálják az egyetem képzéseit, megfelelve ezzel a hazai és európai standardoknak. A közigazgatási felsőoktatás 40 évvel ezelőtt, 1977-ben jött létre, azóta is töretlenül képzi a közigazgatás személyi állományát. A rektor ismertette, hogy a közigazgatás fellegváraként nevezett Ménesi úti épületből a kar idén elköltözik, birtokba veszi új és impozáns székhelyét a Ludovika Campuson. Kifejtette, hogy nem csak új épületekkel, hanem évről évre végzett diplomásokkal is gyarapodik az egyetem: „Elismeréseket és okleveleket adunk át, de igazából nem adunk, hanem mi kapjuk Önöket, végzetteket, alumnuszokat. Mi kapjuk az Önök megtisztelő figyelmét.” Rávilágított, hogy az állam a kezdetek óta komoly dilemmával küszködik a közigazgatási képzéssel kapcsolatban, hogy a jogász képzést hogyan tudják kiegészíteni a közigazgatási tudományokkal. Azonban ez az útkeresés véget ért: 2017 őszétől megkezdődik a doktori címet adó, államtudományi osztatlan mesterképzés. „Remélem, hogy a közigazgatás minden vonása szóba került az Önök tanulmányai során. Akiben megvolt már a közigazgatási érzék, abban erősítették a kollégák, akiben pedig még nem volt meg, csak ott szunnyadt, abban fel tudták éleszteni ezt az érzéket. Ennek az érzéknek a megéléséhez és a közigazgatáshoz szükséges elengedhetetlen emberszeretethez kívánok Önöknek sok sikert!” – zárta gondolatait a rektor

Az oklevélátadó ünnepség alkalmával sor került az egyetem és kari díjak, elismerések átadására. Az ÁKK Kari Tanácsa Dr. Lapsányszky András részére Magyary Zoltán-emlékérmet adományozott közigazgatást újító munkásságáért, valamint Dr. Kaiser Tamás intézetvezető egyetemi docens számára a Jó Állam, jó kormányzás témakörében végzett kutatásaiért. A Kari Tanács Pro Publico Bono Kitüntetést adományozott Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető tanár részére, emellett Dékáni Dicsérő oklevélben részesült Dr. Horváth Attila, a Magyar Zoltán Szakkollégium igazgatója és Dr. Pál Gábor, az Ostrakon szakkollégium igazgatója. Az Év Tanára Díjat és kari vándorserleget Kaczvinszky Noémi nyelvtanár kapta a hallgatói szavazatok alapján. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság hallgatói díját Károly Alexandra szakkollégista vehette át. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Deák Veronika és Ludányi Dávid, OTDK nyertes végzős hallgató, emellett Dávid átvehette az Egyetemi Szakmai ösztöndíjat is. A Pro Juventute ösztöndíjat Falaty Tamásnak ítélte oda az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, az Egyetemi Közösségi Ösztöndíjat pedig Fenyősi Barbara vehette át. Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat 2017-ben Böszörményi Balázs HÖK elnök nyerte el. Az ünnepség végén a friss diplomások nevében Mudrity Dorka végzős hallgató mondott köszönőbeszédet.

A végzetteket most először az NKE által fejlesztett közigazgatási karrierportál kapcsolja össze a közigazgatási szervekkel, amelyek munkáltatóként a szükséges fiatal szakembereket ezen keresztül találhatják meg:

https://hszc.uni-nke.hu/karrier


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A tudás megszerzésének ünnepe - oklevélátadó a HHK-n

    • fokep
    •  dsc7613 2
    •  dsc7620 2
    •  dsc7639 2
    •  dsc7653 2
    •  dsc7664 2
    •  dsc7670 2
    •  dsc7925 2
    •  dsc8021 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8051 2
    •  dsc8072 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar mintegy 50, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatója vehette át végzettséget igazoló oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben is részesültek.

„Ma egyetemünk az egyetlen katonai felsőoktatási intézmény. Ezt azonban nem monopóliumnak, hanem a szó legpozitívabb értelmében vett kiváltságnak kell tekintenünk”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy első ízben végeztek hallgatók a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon, ami ma már szakdiplomát adó képzésnek minősül. Elhangzott, hogy a katonai vezetőképzés története 1920-ig nyúlik vissza, amikor a trianoni békediktátum miatt úgymond rejtve kellett az oktatást megszervezni.  A magyar vezérkari tisztképzés sorsa a második világháborút követő években pecsételődött meg, 1949-ben megszüntették a magyar honvédelmi akadémiát. Majd csak 1993-ban indult újra a vezérkari képzés a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. „Ennek a képzésnek az utódai vagyunk mi, oktatók és hallgatók egyaránt”- fogalmazott Patyi András. A rektor hozzátette, hogy a valódi tudás megszerzésére irányuló hallgatói munkára parancsot adni nem lehet, hiszen a szorgalom, az elszántság csak belső indíttatásból eredhet. „A tudás megszerzésének, a tanulásnak az ünnepe ez”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az egyetem készen áll arra, hogy a saját lehetőségeinek függvényében részt vegyen a honvédelmi és haderő-fejlesztési reformban is.

A rendezvényen 33 mesterképzésben résztvevő, míg 14 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgató vehetett át oklevelet. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben részesültek. Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán „Primus inter Pares” címet és emléktárgyat adományozott Pölöskei János Antal alezredesnek, míg hadtudományi emlékplakettet vehetett át a német Wolfgang Illner alezredes és a kínai Lu Zhibin alezredes. Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Hondéd Vezérkar főnökének helyettese emléktárgyat adott át Szloszjár Balázs ezredesnek. Emléktárgy kitüntetésben részesült Deme László József is, aki Huszár János altábornagytól, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjétől vehette át az elismerést.

Válaszbeszédében Pölöskei János Antal azt hangsúlyozta, hogy külön öröm a most végzettek számára, hogy olyan időszakban fejezték be tanulmányaikat, amelyben ismét egyre fontosabbá válik a magyar honvédelem ügye.

A rendezvényen részt vett Dr. Földváry Gábor István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, oklevélátadó, 2017

Diplomát szerzett az RTK levelező tagozata

    • fokep
    •  dsc6732 2
    •  dsc6733 2
    •  dsc6737 2
    •  dsc6739 2
    •  dsc6741 2
    •  dsc7101 2
    •  dsc7150 2
    •  dsc7591 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar csütörtökön két diplomaosztót is ünnepelt, levelezős alap- és mesterképzéses hallgatók vehették át oklevelüket a Ludovika Campus Szent László Kápolnájában. A diplomaosztók során 37 fő bűnügyi igazgatási, valamint 76 fő rendészeti igazgatási alapképzési szakos hallgató, továbbá 72 fő rendészeti vezető mesterképzési szakos hallgató vehette át oklevelét és a végzettséget igazoló jelvényt. Az ünnepség alkalmával idézték dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminiszterének intelmeit, amelyet a rendvédelmi tiszti kar frissdiplomás hallgatóihoz intézett a 2017. július 1-én megtartott tisztavatáson: „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza!”

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora a hallgatókhoz intézett beszédeiben kifejtette, hogy a diplomaosztó alkalmával sok mindent ünnepelhetünk: a tanulást, a megszerzett tudást, a sokrétű rendészeti munkát. Kiemelte, hogy a hallgatók által tanult és végzett rendészeti feladatok középpontjában a veszélyek megelőzése és elhárítása áll. Ezek a veszélyek sokféleképp osztályozhatók, ahogy a képzés szakirányú differenciálása is mutatja. „Tisztelettel köszönöm Önöknek az egyetem nevében, hogy nálunk tanultak.” A rektor rávilágított, hogy bár bizonyos hallgatókat parancsban utasítottak a továbbképzésre, a diploma megszerzéséhez szükséges több szemeszteren át tartó gondolkodásra, tudásgyarapításra nem lehet utasítani az embert. „Ehhez kell a belső elhatározás is” – mondta. Patyi András nemcsak mint rektor, hanem mint állampolgár is köszönetet mondott a diplomásoknak, hogy rendészeti ismereteiket gyarapították. Emellett köszönetet mondott a támogató családoknak, oktatóknak, valamint az NKE Fenntartói Testületének.

„Az RTK az egyik alappillérévé vált az egyetemnek” – világított rá a rektor. Ismertette, hogy a karnak sok lépcsőfokot kellett megmásznia, hogy szakfőiskolából egyetemi intézménnyé váljon. Az RTK rengeteget fejlődött: „Az RTK teljes oktatói és kutatói állomány folyamatosan arra törekszik, hogy a kar értékét növelje” – mondta, majd ismertette, hogy új tanszékekkel bővült a kar képzési portfóliója, amellyel új tudományterületeket tud lefedni. A tanítás mellett így a feladat az, hogy gyűjtse, rendszerezze és igazolja a tudományos ismereteket, amit át kell adni a hallgatóknak. Rávilágított, hogy az egyetemi képzés során az elméleti oktatás mellett aktívan részt vettek a rendészeti szervek a gyakorlati oktatásban. Végül Patyi András útravalóul az egyik hallgató példamutató mondását mondta a diplomásoknak: "Hazámat szolgálom, hűséggel, becsülettel - legyen ez mindenki jelmondata.”

Pohárköszöntőjében Dr. Janza Frigyes ny.á. rendőr vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja elmondta, hogy mindig külön öröm számára, ha levelezős képzésben részt vett hallgatók végeznek. Ők azok, akik elkezdték a szolgálatot és megtapasztalták, hogy milyenek a hétköznapok. „Emellett is szeretnének továbbtanulni és fejlődni. Önök közül igazi gyöngyszemek kerülnek ki” – emelte ki. Janza Frigyes kifejtette, hogy a diplomásoknak a tiszti erényekre kell törekedni. Elismerését fejezte ki, hogy a hallgatók munka mellett végezték el az egyetemet. „Önök be tudták bizonyítani azt, ha akarják, el tudják érni céljaikat. Az Önök akarására és elkötelezettségükre ürítsük poharunkat!” – mondta.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első oklevélátadóját tartotta a VTK

    •  dsc5160 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4949 2
    •  dsc4965 2
    •  dsc4978 2
    •  dsc5016 2
    •  dsc5123 2
    •  dsc5131 2
    •  dsc5136 2
    •  dsc5155 2
  • Előző
  • Következő

Először szerezhettek oklevelet a víztudományi képzés hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alatt. A bajai NKE Víztudományi Kar ünnepségén építőmérnök és környezetmérnök szakos, valamint vízügyi közgazdász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szakos hallgatók vehették át okleveleiket. „A vízügyi szolgálat is közszolgálatot lát el: árvíz, belvíz, aszály idején, vagy a szélsőséges helyzetekben, több hétig tartó kánikulában, hirtelen nagy intenzitású esőzések közepette. Így szükség van jól felkészített, tudományos szinten képzett szakemberekre.” – mondta Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja.

Bíró Tibor kifejtette, hogy a 2017. február 1-én létrejött VTK az egyetem egyik legfiatalabb kara, azonban az intézmény és jogelődjei több mint 50 éves múlttal rendelkeznek a vízügyi képzés területén. „A vízgazdálkodás oktatásának bölcsője Baja, így remélem, hogy a víztudománynak is az lesz a jövőben!” – mondta. Ismertette, a kar számos változáson ment keresztül az elmúlt időszakban, amelynek a célja, hogy a bajai képzés megfeleljen a nevében szereplő „víztudományossággal” járó elvárásoknak. A dékán kiemelte, hogy számos eredményt sikerült már elérniük a karon: az ágazati és tudományos szakemberek észrevételeivel kiegészítve megkezdték a mintatantervek korszerűsítését, számos oktatójuk nyert felvételt a Katonai Műszaki Doktori Iskola PhD képzésére, valamint tovább fog bővülni a kar szervezeti palettája a Fenntartható Fejlődési Tanulmányok Intézettel. A vízügyi szolgálatban jelenleg humánerőforrás problémák vannak, szakemberhiánnyal küzd az ágazat, így kiemelten fontos egy egyetemi szintű tudásbázis megteremtése. Bíró Tibor beszédében rávilágított, hogy a mérnöki vízügyi pálya egy rendkívül kemény terület, az évközi feladatok elvégzésében nincs pardon, így a hallgatóknak számos nehezen abszolválható kurzust kellett teljesíteniük, hogy víztudományi diplomát szerezhessenek. „Fontos, hogy a követelményeket megtartsuk és szakmailag elismert intézmény legyünk” – emelte ki a dékán, majd ismertette, hogy a bajai képzés pozitív visszajelzéseket kapott a szakmai, tudományos közösségtől. Végül ezért köszönetet mondott a hallgatóknak és az oktatóknak, valamint az egyetemistákat támogató családoknak, akik segítették a diplomásokat céljaik elérésében.

Dr. Horváth József, az NKE főtitkára kiemelte, hogy a diploma megszerzése nagyon fontos pillanat egy ember életében, azonban tíz-húsz év múlva ez még jobban felértékelődik. Rávilágított, hogy a hallgatók által választott szakmához hatalmas elhivatottság kell, hiszen ez nem csak egy esetleges választás. „Úgy gondolom, ez az elhivatottság el fogja Önöket kísérni. Lehet nem a szakmában fognak elhelyezkedni, vagy nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyet választanak. Viszont az a tudás, amit itt megszereztek és magukkal visznek, mindenképp biztos alapot ad Önöknek” – mondta. Ismertette, hogy a magyar felsőoktatásban mindig megjelenik egy fenntartó igény. Az NKE egy sajátos egyetem, ahol az állam és a kormányzat célja, hogy a közszolgálati szakmákat egy helyen integrálja. A főtitkár kitért a víztudomány komplexitására, ahol a vízmérnöki képzés, a vízkormányzás, vízpolitika, valamint a fenntartható fejlődés egyesül tudományos alapon. A víz fontosságára egy filmes példával utalt: a Mad Max futurisztikus filmsorozat egy disztópikus képet mutat be, ahol a kiszáradt és elvadult Földön egyre inkább felértékelődik a víz értéke. Kezdetben csak valuta, később pedig a hatalom forrásaként jelenik meg a felvázolt jövőképben a víz. A film nézői a hetvenes években még elképzelhetetlennek tartották ezt a jövőt, mára azonban kezd egyre valóságosabbá válni. „Önök jövőnk alakító részesei lesznek. Óriási felelősség, hogy gyermekeinknek és unokáinknak milyen fenntartható környezetet hagyunk hátra!” – hívta fel a figyelmet. „Önök tudást, felelősséget, elhivatottságot választottak és szereztek. Remélem az elmúlt három évben, valamint a diploma átvételekor is elkötelezték magukat ezeknek az értékeknek a megtartására” – összegezte gondolatait a főtitkár, végezetül köszönetet mondott a hallgatóknak munkájukért, a hozzátartozóknak támogatásukért, valamint az Eötvös József Főiskolának a közös együttműködésért.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Oklevélátadó a rendészeti szakos hallgatóknak

    • fokep
    •  dsc3425 2
    •  dsc4316 2
    •  dsc4327 2
    •  dsc4338 2
    •  dsc4344 2
    •  dsc4381 2
    •  dsc4423 2
    •  dsc4439 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4837 2
    •  dsc4863 2
    •  dsc4870 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának mintegy 220 nappali tagozatos hallgatója vehette át oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. Őket ezen a héten, szombaton avatják majd tisztté a budai várban, a Kapisztrán téren.

A rendőrségi ösztöndíjasok oklevélátadóján Prof. Dr. Patyi András kiemelte, hogy ez egy veszélyes, embert próbáló, mégis felemelő hívatás. A rektor felidézte mindazon egykori rendőrök emlékét, akik „értünk adták életüket”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek mind a kar, mind az egyetem életében: új tanszékek alakultak és tavaly újabb öt évre akkreditáltatta magát az NKE. Emellett további két karral és számos képzéssel bővült az egyetem oktatási portfóliója, és hamarosan új épületeket adnak át a Ludovika Campuson, amely így egységes elhelyezést tud biztosítani az egyetemi polgároknak. „Több mint 70 év elteltével szeptemberben újraindul az önálló államtudományi mesterképzés is”- hangsúlyozta Patyi András, az elmúlt évek eredményeit sorolva. Kiemelte azt is, hogy a következő tanévtől az RTK-n már négyéves képzés keretében is tanulhatnak az intézmény leendő hallgatói. „Fejlődő, erősödő egyetem polgáraiként léphetnek át a szolgálat világába”- tette hozzá Patyi András, aki szerint a most végzettek a későbbiekben is számíthatnak az egyetem támogatására, segítségére. A rektor megköszönte az oktatók, nevelők és dolgozók munkáját, külön hangsúlyozva az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) tevékenységének fontosságát. A rendezvényen Kosztrihán Dávid, az EHÖK elnöke hallgatói elismeréseket adott át. Pro Juventute-díjban részesült Markek Dávid határrendészeti szakirányos hallgató, az egyetemi közösségi díjat pedig Siska Jennifer vehette át.

A  végzett hallgatónak Patyi András rektor, Boda József ny. vezérőrnagy, dékán és Halmosi Zsolt vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes adta át az oklevelet, a kinevezési okmányt és a rendőrségi vállapot. Az oklevélátadót követő fogadáson elismerések átadására is sor került, majd Halmosi Zsolt mondott pohárköszöntőt. A rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy a hétvégi tisztavatással a most végzett hallgatók belépnek a magyar rendőrség 50 ezres állományába. „Az Önök munkájára nagyon nagy szükségünk lesz”- hangsúlyozta a vezérőrnagy, példaként említve a magyar kormány tavalyi döntését, amely a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről szólt. „Hazát szolgálni nagy felelősség, de hihetetlenül nagy megtiszteltetés is”- tette hozzá a rendőrfőkapitány-helyettes, aki arra kérte a végzett hallgatókat, hogy munkájuk során mindig gondoljanak erre.

Szintén oklevelet kaptak azok a nappali tagozatos hallgatók is, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál kezdhetik meg szolgálatukat július 3-tól. A számukra rendezett oklevélátadón Patyi András hangsúlyozta, hogy az oklevéllel nemcsak a végzett hallgatók, hanem az egyetem, a rendvédelmi szervek nagy közössége és a magyar értelmiség is gyarapodott. „Mindezért elsősorban az egyetem tartozik köszönettel, hogy ide jártak, felkészültek a vizsgákra és meg is feleltek a követelményeknek”- mondta a rektor, aki utalt arra is, hogy mindeközben az NKE oktatási tevékenysége is folyamatosan gyarapodott. „Találjanak örömöt a magyar haza, a köz szolgálatában és a magánéletükben is”- fogalmazott Patyi András. Az ünnepségen egyetemi szakmai díjat vehetett át Kosztrihán Dávidtól Koller Márkó migráció szakirányos hallgató. A végzett hallgatóknak Patyi András rektor, Boda József dékán és a befogadó szervek, intézmények vezetői adták át az oklevelet.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendészeti szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán.

A végzett hallgatók Pintér Sándor belügyminiszter, az egyetemi vezetők és a tábornoki kar jelenlétében július 1-jén a Kapisztrán téren teszik le az tiszti esküjüket.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Kormányablakok: egyre elégedettebbek az ügyfelek

    • fokep
    •  dsc9287 2
    •  dsc9290 2
    •  dsc9293 2
    •  dsc9330 2
    •  dsc9344 2
    •  dsc9357 2
    •  dsc9375 2
    •  dsc9411 2
    •  dsc9430 2
    •  dsc9432 2
  • Előző
  • Következő

Átvette kormányablak ügyintézői oklevelét az a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselő, akik nemrégiben végeztek a Miniszterelnökség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésén alapuló képzésen. A Budapest Főváros Kormányhivatala épületében rendezett ünnepségen részt vett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is, aki egy nemrégiben készült reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az ügyfelek kifejezetten elégedettek a kormányablakokban folyó munkával.

Az integrált kormányhivatali rendszert egyedülálló modellnek nevezte a hazai és az európai közigazgatásban Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint „ezzel Magyarország saját útját járja”. Elhangzott, hogy a 2014-ben elindult integrációs folyamat nem állt meg a szervezeti változások szintjén, hanem a közigazgatás lényegét, a közigazgatási szervezet és az ügyfelek közötti kapcsolatot helyezte a változások fókuszába. Ennek eredményeként a kormány nemcsak a kormányablakok számának növelésére, hanem az azokban dolgozó szakemberek képzésére, továbbképzésére is kiemelt figyelmet fordított. Utóbbiban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt szerep jutott, amely az intézmény számára is valós kihívást jelent, hiszen így közelebb kerülhet a közigazgatás szereplőihez és magukhoz az ügyfelekhez is. A rektor szerint az egységesen megszervezett és irányított képzések az egységes tudásanyaggal együtt azt eredményezik, hogy az ügyfelek az ország bármely pontján azonos színvonalú szolgáltatást kaphatnak a kormányablakokban. Patyi András szólt arról az NKE és a KSH által közösen készített reprezentatív felmérésről is, amely szerint az állampolgárok egyre elégedettebbek a járási kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységével. Elhangzott, hogy Magyarországon 40 éve működik önálló felsőfokú közigazgatási képzés és mára egyetlen kar szinte teljesen lefedi ezeket a tevékenységeket. Április 1-től az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) alap-, mester- és doktori képzéseket, valamint közigazgatási továbbképzéseket is folytat. Emellett a karhoz tartozik a teljes közigazgatási alapvizsga és szakvizsga rendszere, valamint az idén szeptembertől induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzés is.

„A magyar közigazgatás az elmúlt esztendőkben, amióta modern közigazgatás van, a legnagyobb átalakításán esik át” - mondta az oklevélátadó ünnepségen Dr. György István. Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja a járási hivatalok kialakítása mellett a fontosabb változások közé sorolta a kormányablakok létrehozását, amit egyfajta sikertörténetnek is nevezett. Szerinte a kormányablakok azért is fontosak a közigazgatás rendszerében, mert a legnagyobb felületen ezeken keresztül fogadja az állam az ügyfeleket, akik ma már gyors, hatékony, szakszerű ügyintézésben részesülnek. A kormánymegbízott elmondta, hogy a fővárosi kormányablakokban ügyfélmenedzserek is dolgoznak, akik segítenek az ügyfelek tájékozódásában és a minél gyorsabb ügyintézésben. Elhangzott, hogy ma már az interneten, például a Google Maps szolgáltatásban is egyre könnyebben elérhetőek a kormányablakok, de további online fejlesztések is várhatóak a fővárosban. „Ma már egyre kevesebb a panasz a kormányablakokkal kapcsolatban és ez nagyrészt az Önök munkájának köszönhető”- szólt az oklevelük átvétele előtt álló ügyintézőkhöz György István.

 „Minden ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, ezért döntött a kormány úgy 2010-ben, hogy az ügyintézés kultúráján is változtatni kell”- mondta beszédében Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hozzátette, hogy ennek szellemében alakultak meg a kormányablakok, amelyek kezdetben 29 településen 50 ügytípussal voltak elérhetőek, ma pedig 270 kormányablakban mintegy 1500 ügytípust tudnak intézni az állampolgárok. Az államtitkár elmondta, hogy a szervezeti rendszer átalakítása mellett a kormány nagy figyelmet fordított a humántőke reformjára is, azaz az ügyintézésben résztvevők tudásanyagának bővítésére és egységesítésére. Elhangzott, hogy a kormányablak ügyintézői képzések négy ütemben zajlanak, és 870-en már sikeresen el is végezték azt. „Ez egy biztonságot ad az Önök foglalkoztatásához, hiszen olyan tudás és képzettség birtokába kerülnek, amely nem könnyen pótolható a területi közigazgatásban” – fogalmazott az államtitkár.

Az ünnepségen a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselőnek Kovács Zoltán adta át a kormányablak ügyintézői végzettséget igazoló oklevelet. A rendezvényen Patyi András rektor és György István fővárosi kormánymegbízott mellett részt vett Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Átvették oklevelüket a NETK első diplomásai

    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevélátadó
    • NETK oklevélátadó
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevélátadó
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) 30 végzős hallgatója vehette át oklevelét a Kari Tanács pénteki nyilvános ünnepi ülésén. Az idén februártól működő NETK-nak ez volt az első diplomaosztó ünnepsége, amelyen a kar több hallgatója elismerésben is részesült.  

 „A mai nap elsősorban a végzős hallgatókról szól, de ünnep ez az oktatók, a kar és az egyetem vezetése számára is, akik arra szövetkeztek, hogy felkészült, komoly tudással rendelkező szakembereket készítenek fel a pályájukra”- ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Tálas Péter. A kar dékánja emlékeztetett rá, hogy a most végzettek az intézmény Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán kezdték el tanulmányaikat, a Nemzetközi Intézetben folytatták azt, majd a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon szereztek oklevelet. Ez is azt bizonyítja, hogy a NETK a közös egyetemi munka egyik legjobb példája - tette hozzá Tálas Péter. A dékán a hallgatókhoz fordulva a következőket mondta: „Hagyják magukat ünnepelni, élvezzék ki minden pillanatát a diplomaosztónak, mert életük egy olyan meghatározó eseményét élik át ma, amelyre jogosan lehetnek büszkék.”

A jó tisztviselővel szembeni elvárásokról- így a szakmai hozzáértésről, az elhivatottságról és a függetlenségről- beszélt köszöntőjében Danku Csaba. A Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint napjaink folyamatosan változó világában olyan emberekre van szükség, akik értik a modern világ történéseit és képesek arra gyorsan, hatékonyan és szakszerűen reagálni. „Egy olyan hívatást választottak, ami az állam, a nemzet és a közjó érdekét szolgálja” – tette hozzá. Danku Csaba úgy véli, hogy hazánk akkor lehet sikeres hosszútávon, ha átgondolt stratégiával és jövőképpel rendelkezik. Ennek pedig része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely az átalakított felsőoktatási rendszer egyik zászlóshajója lett. „Legyenek büszkék arra, hogy itt végeztek, és azon sok ezer fős közigazgatási szakembergárda részei lehetnek, akiket az egyetem és jogelődjei neveltek és bocsátottak a haza és a nemzet szolgálatára”- szólt a friss diplomásokhoz a helyettes államtitkár.

„A most végzett hallgatók és oktatóik munkáját, érdemeiket és közös küzdelmeiket ünnepeljük ma”- ezt már Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora mondta ünnepi beszédében. Az intézmény első számú vezetője szólt arról, hogy a NETK egy szerves belső fejlesztés eredményeképpen jött létre, de mint oktatói-hallgatói közösség a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karból (HHK) és a Közigazgatás-tudományi Karból (KTK) született. A rektor szerint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrejötte jól mutatja az NKE fejlődőképességet, és azt is, hogy akkor lesz sikeres egy-egy képzés, ha annak már van egy önálló gazdája. „Ugyanakkor az egyetem teljes tudásbázisa rendelkezésre áll minden szak és képzés sikere érdekében” – tette hozzá Patyi András. Az intézmény rektora beszédében felidézett egy középkori egyetemi szokást, amely szerint az alapfokozat megszerzésekor babérkoszorút tettek a végzettek fejére. „Önök megkapták a jelképes babérkoszorút, de ne üljenek rá a babérjaikra, hanem folyton gyarapítsák ismereteiket.” Emellett Patyi András arra is kérte a végzősöket, hogy megszerzett tudásukat ne csak maguk, hanem mások hasznára is fordítsák, hogy az emberek könnyebben tudjanak eligazodni a posztmodern világ gyorsan változó, zavaros viszonyai között is.

A végzett hallgatók részéről Etl Alex köszönte meg mindazok támogatását, akik segítségével eljutottak a diploma megszerzéséig. „Nem volt könnyű dolgunk, hiszen nekünk kellett az ösvényt kitaposni az utánunk következők számára” - fogalmazott a már diplomás fiatalember.

A rendezvényen a biztonság és védelempolitikai alap- és mesterszak, valamint a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak 30 végzős hallgatója vehette át a diplomát Patyi András rektortól ,valamint Tálas Péter és Boldizsár Gábor dékánoktól. Az ünnepségen részt vett Prof. Dr. Kiss György, a KTK dékánja és Dr. Nagy Judit, az RTK dékánhelyettese is.

Az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata három végzett hallgatót részesített elismerésben: Agócs Endre Benedek a Pro Juventute Díjat, Pethő-Juhász Anita az Egyetemi Szakmai Díjat, míg Weininger Fatima az Egyetemi Közösségi Díjat vehette át az ünnepségen.

 

Szöveg: Szöőr Ádám