Szűkítés


Kiválasztott Címke

oknyomozó tudomány

Minden Címke 488


Jelenleg 1 bejegyzés található oknyomozó tudomány cimkével

A 21. század könyvtára

    • fokep
    •  dsc3037 2
    •  dsc3049 2
    •  dsc3061 2
    •  dsc3070 2
    •  dsc3073 2
    •  dsc3089 2
    •  dsc2976 2
    •  dsc2985 2
    •  dsc3002 2
    •  dsc3013 2
    •  dsc3023 2
    •  dsc3031 2
  • Előző
  • Következő

Hagyományteremtő jelleggel tartottak „Oknyomozó Tudomány – Tudományfeltáró Könyvtár” című konferenciát Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében a Ludovika Széchenyi Dísztermében. Az országos konferencia során a résztvevők betekintés nyerhettek a tudományos kutatások feltételeinek, eszközeinek, támogatásának több szempont szerinti megközelítésébe a kutatók, jogászok, könyvtárosok és fejlesztők szemszögéből.

A rendezvényt Prof. Dr. Padányi József dandártábornok nyitotta meg: „A konferencia egy jó alkalom arra, hogy egyrészt lássák, hogyan működik az egyetem, illetve azt, hogy az egyetemünknek mennyire fontos a tudás és információ átadása és hogyan teszi ezt, amelyben a könyvtárnak meghatározó szerepe van.” Az NKE tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy az egyetem szervezetébe kiemelt szerep jut a könyvtárnak. Ahogy az elmúlt évek során a humánerőforrás támogatásával, úgy a jövőben is igyekeznek anyagi és fejlesztési támogatással hozzájárulni a könyvtár innovatív működéséhez. „A 21. században hogyan adható át a tudás és az információ?” – tette fel a kérdést Padányi József, majd válaszában kifejtette: egyetemi hallgatók közt készített felmérésből kiderült, hogy a mai hallgatók már nem feltétlen csak a hagyományos könyveket és könyvtárakat használják, hanem különböző okos eszközök és applikációk segítségével „menet közben” sajátítják el a tudást, online tananyagokon, könyveken, jegyzeteken keresztül. Az eredmény a rektorhelyettes számára bebizonyította, hogy ezt az irányt kell követni, ilyen irányba kell fejleszteni az egyetem könyvtári rendszerét.

Az első előadást Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus tartotta „Tudomány és könyvtár a 21. században” címmel, aki elmondta, hogyan változott a tudomány és épült be a gazdaság rendszerébe, így az átlagember számára is láthatóvá vált. Az innovatív ötletekkel a tudomány a gazdaság hajtóereje lett, tudomány úttörő továbblépésével fejlődik a gazdaság. „Aki nem így tesz, az lemarad.” – mondta Kroó Norbert. Az MTA akadémikusa előadásában kitért arra, hogy a gazdasági fejlődésnek mindenképp értékalapúnak és társadalomközpontúnak kell lennie, szerinte az új felértékelődő technológiai területek a nanotechnológia, biotechnológia és az információtechnológia lesz. Hogyan felelhetnek meg a könyvtárak a tudomány kihívásainak? Az előadó véleménye alapján a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak igazodniuk kell a tudomány fejlődéséhez. Az új feladatokra kell 21. századi válaszokat adniuk, mint például az adatok minőségi szelekciója, beszerzése, felhasználása, gyűjtése és megbízható továbbítása. „A könyvtárak a Tudományok szolgálójává szegődnek” – zárta szavait Kroó Norbert.

A következő előadást Dr. Kerényi Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási tanácsadója tartotta, aki hatalmas szakmai tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a könyvtárakat érintő jogszabályok és szerzői jogi kérdések területén. Kerényi Katalin elmondásából kiderült, a szerzők és a könyvtárak körében a cél ugyanaz: a közzététel. Azonban számos, az egyensúlyt elbillentő tényező van a mai szerzői jogi rendszerben, ami megnehezíti a könyvtárasok munkáját. Kerényi Katalin szerint a megoldás a hozzáférési kölcsönzés folyamatok lerövidítésében rejlik, hogy a kölcsönző, felhasználó 1-2 kattintással elérhesse a jogszerű kölcsönzést, szerzői engedélyt és a díjbefizetést.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakmai tanácsadója, Dr. Legeza Dénes az európai uniós szerzői jog aktuális kérdéseit és válaszait ismertette a hallgatóság számára. Prezentációjában kifejtette, hogy a könyvtáraknak számos elvárásnak kell megfelelnie: az olvasó azonnal mindent tudni akar, a fenntartó elvárja a kellő látogatószámot, szolgáltatást és teljesítmény biztosítását, a technikai fejlődés megköveteli a gépparkok korszerűsítését és a tartalom sokrétű közzétételét, valamint a szerzői jogok elvárják a megfelelő biztonságot és felhasználási lehetőségeket. Az SZTNH szakmai tanácsadója kitért az aktuális haszonkölcsönzési gyakorlatra, valamint egy nemzetközi jogi vitára, ahol a holland könyvtári egyesület és a közös jogkezelő digitális kölcsönzéssel kapcsolatos perében döntött az Európai Bíróság.

Horváth Zoltánné a T-Systems könyvtári tanácsadója, szakértékesítési menedzsere a könyvtári discovery, a digitális adat- és információmenedzsmentről tartott előadást, amiből kiderült, hogy a könyvtárosoknak fel kell venni a just in time felfogást, hiszen az új felhasználói szokások felgyorsultak és ez a gyorsaság, mint minőségi tényező jelent meg. „Digitális fordulatról beszélhetünk, a digitális rendszerekben a könyvtár domináns modellé vált. 3000 éve ugyanazt csináljuk, csak más eszközökön gyűjtünk, tartalmilag feldolgozunk, strukturálunk, hozzáférést generálunk és a felhasználóinkkal ilyen módon kapcsolatokat teremtünk” – mondta Horváth Zoltánné.

Dr. Keveházi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Klebesberg Könyvtárának vezetője az SZTE open access politikáját, valamint az egyetem könyvtári rendszerének struktúráját és gyakorlati feladatrendszerét mutatta be. Elmondta, hogy a jövő könyvtárosa nem tudják majd megvalósítani az open access politikáját, ha nincs megfelelő kontextus- és szemléletváltás. „A dokumentumalapú megközelítésről át kell állni a felhasználó alapú megközelítésre” - fejtette ki. Az előadás során megemlítette a SZTE könyvtárának feladatkörét, ahol az egyetem könyvtáraként, tartalomgazdaként felel az archiválásért, ellenőrzésért, disszeminációért, digitalizációért (évente kb. 3 millió oldal), valamint a repozitóriumok működtetéséért. A repozitóriumi feladatok közé tartoznak a doktori értekezések, diplomamunkák, egyetemi kiadványok, publikációk és folyóiratok feltöltése.

A következő előadást a könyvtárak történeti fejlődéséről tartotta Áts József, az NKE Rendészettudományi Kar Kari Könyvtárának igazgatója, aki már közel 30 éve dolgozik a felsőoktatás, az informatika és a könyvtárak működtetése területén. A történeti áttekintésből a konferencián résztvevők megismerhették a különböző korok könyvtárosi munkájának felfogását és megítélését. A könyvtárigazgató szerint bizonyos könyvtárosi kompetenciák nem változtak: el kell tudni igazodni a gyűjteményben, törekedni kell a hosszú távú megőrzésére, a könyvtári állomány egyes részeit és egyedi értékeit is ismerni kell.

Dr. Auer Ádám, az NKE adjunktusa és az Államkutatási és Szervezési Intézet szervezési igazgatója zárta a konferenciát. Előadásban szó esett az e-könyvtárak szerepéről, a print/digitális könyvekről. Mint mondta, az írott és a digitális könyveket tömörítő, un. hibrid könyvtárak megléte a 21. században elengedhetetlen. Auer Ádám kutatási területéről hozott példákat, hiszen az állam- és jogtudományok kutatása során létfontosságú az online elérhető hatályos jogszabályok, bírósági ítéletek gyűjteménye. Mégis a könyvtárak létező intézménye, valamint az írott, nyomtatott könyvek megléte sem elhanyagolható, hiszen a könyvtár rengeteget ad egy kutatónak: elhivatottságot, szakmai alázatot, megismerkedhet a gyűjtőkörökkel és a szakmai közélettel, információbőséget és szelekciót biztosít, valamint nevel és iránytűt ad a kutató számra. Az eseményt Sörény Edina, az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a konferencia főszervezője és moderátora zárta a következő idézettel: „Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell legszélesebb körben terjeszteni.”

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on