Szűkítés


Kiválasztott Címke

rendészet

Minden Címke 375


Jelenleg 1 bejegyzés található rendészet cimkével

Negyvenöt éves a rendészeti felsőoktatás

    • fokep
    •  dsc0399 2
    •  dsc0421 2
    •  dsc0441 2
    •  dsc0445 2
    •  dsc0626 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0674 2
  • Előző
  • Következő

„Két közösség ünnepel ma együtt, a rendészeti és rendvédelmi szervek állománya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közössége. Az intézmény által biztosított jogi, kulturális és szervezeti keretek között emlékezünk meg a rendészeti felsőoktatás elmúlt évtizedeiről”- hangzott el a Rendészettudományi Karon, a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen.

Prof. Dr. Patyi András rektor a felsőoktatással szemben támasztott hármas követelményrendszerről beszélt: az egyetemeken az oktatók tudományos kutatást végeznek, tananyagokat állítanak elő és ezeket tanítják. Felelevenítette a bolognai típusú rendszert, mely az alapvető törvényi kereteit jelenti a magyar felsőoktatásnak. Elmondta, hogy az RTK minden az egyetemmel szemben támasztott követelménynek megfelel.

Az NKE rektora felidézte, hogy a rendszerváltást követően drasztikus gazdasági és társadalmi átalakulás történt hazánkban, új törvények léptek hatályba és megváltozott a rendőrség szerepe, illetve a vele szemben megfogalmazott társadalmi elvárások is, amelyekre az intézmény is megfelelőképpen reagált. „Dicséret, elismerés és hála illeti azokat a tanárokat, akik a főiskolán ezt a változást végrehajtották. Mindez abban a tudásban gyökerezett, amelyet 1990 előtt megszereztek, a rendészetet szakmának, tudománynak, tudásnak tekintették és ennek megfelelően nevelték a tiszti állományt”- hangsúlyozta Patyi András, majd a következő gondolatokkal zárta ünnepi köszöntőjét: „A rendészeti tevékenység egyidős magával az állammal. A rendészet a legösszetettebb állami tevékenységek egyike, hiszen egymástól különböző kompetenciákat igényel egyszerre. Ezekre kell felkészítenünk a hallgatókat. A legkomplexebb állami tevékenység, mert másodpercek törtrésze alatt kell döntéseket hozni”- fogalmazott az egyetem rektora. Majd hozzátette: „Magas szintű, gyors döntési képességekkel kell rendelkezni. Egyszerre kell beszélni a jog nyelvét, érteni a társadalom nyelvét, a bűnözők észjárását, a társadalom rezdüléseit. A rendészeti tevékenység az emberek közvetlen közelében zajló közigazgatási tevékenység. A rendőrség mindig az államrendszer fenntartását kell, hogy szolgálja.”

Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, a jogelőd intézmény egykori hallgatója Pintér Sándor belügyminiszter nevében köszöntötte a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megjelent ünneplő közönséget. „Az évfordulós ünnepségek a múlt és a jelen összevetésére mindig alkalmat adnak. Egy jó felsőoktatási intézmény azonban sosem öregszik, csak gyarapszik és erősödik minden eredménnyel”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Majd emlékeztetett: a Rendőrtiszti Főiskola megalakulásával igazán érték lett a tudás és a képzettség. A belügyi szférában és a felsőoktatás rendszerében is elismert képzőhellyé vált az intézmény. Felidézte az egyetemi integráció időszakát is, melyre a vezetők sikeresen felkészítették a főiskolát. Beszélt az új közszolgálati életpályaprogramról is, melynek óriási szerepe van a hivatástudat, a szakmai tudás, a szolgálati teljesítmény és a tapasztalat kiteljesítésében. „Hiszen a tudás fejlesztése és a szolgálati tapasztalat hasznosítása kiszámítható karrierlehetőséget biztosít. Büszkék vagyunk a rendészeti felsőoktatás eredményeire. Magunkénak érezzük az itt folyó munkát, számíthatnak ránk, mi pedig számítunk Önökre”- fejezte be gondolatait Zsinka András.

Janza tábornok úr köszöntőjében elmondta, hogy a 45 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, visszaemlékezzünk és a rendészettudományi kar fogadja azt a tiszteletet, amelyet a szenátus sugároz a kar irányába. Kiemelte, hogy az eltelt 45 évet két szakaszra bonthatjuk, egy negyven éves időszakra, valamint az elmúlt öt éves periódusra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Fenntartói Testület számos olyan szervezeti és igazgatási döntést, intézkedést hozott, amely a rendészettudományi kar folyamatos fejlődését szolgálja, amelyek megteremtik a feltételét a legmagasabb szintű, minőségi oktatásnak. „Amit az igazgatás elvégezhetett, azt elvégezte, és most a tanárokon, oktatókon, kutatókon múlik az, hogy milyen minőségben tudják realizálni a Belügyminisztérium vezetésének és a végrehajtó szervezetek igényeit, elvárásait.”

Beszédében megosztotta a hallgatósággal a rendvédelmi oktatás, képzés elméletének legfontosabb dilemmáját, ami gyakorlatilag évtizedek óta foglalkoztatja a világ összes rendőrképző intézményét, rendvédelmi szervét, hogyan képezzünk rendőrtiszteket, a rendőrtisztek utánpótlása milyen stratégiai alapokon, milyen stratégiai elképzeléseken nyugodjék. Kiemelte, hogy alapvetően két nagy modell különböztethető meg, az egyik az angolszász modell, valamint a közép-kelet európai modell, mint amilyen a miénk volt az elmúlt évtizedekben. Ennek során a fiatal érettségizett hallgatókat három év alatt szakfőiskolai képzéssel tisztekké képeztek. Ezt a modellt jogosan érték kritikák a végrehajtó vezetők részéről, hiszen nem volt elég gyakorlatias a képzés.

„Az elmúlt időszakban azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, a rendvédelmi oktatás kinyílt a polgári élet felé, ami nagyon helyes, de egyben az is világossá vált, hogy katonai előképzettség, gyakorlati tapasztalatok megléte nélkül három év képzési időbe nem lehet beilleszteni azt a tananyagot, amit a tiszteknek el kell sajátítaniuk. Ezért is született meg az a javaslat, hogy négy éves képzésre térjen át a Rendészettudományi Kar”- hangsúlyozta a vezérőrnagy.

Janza Frigyes köszönetet mondott továbbá az igazgatásban résztvevőknek, akiknek az intézkedései biztosították annak a lehetőségét, hogy ilyen magas szintű képzés folyhasson az RTK-n. Köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek, Felkai László és Zsinka László államtitkároknak, valamint a volt parancsnokoknak és oktatóknak. Köszönetét fejezte ki a pénzügyi és gazdasági szakembereknek is, akik megteremtették a pénzügyi hátteret a minőségi működéshez.

„Jó úton haladunk, de sok feladat áll még előttünk, sok mindent kell tennünk még, hogy az Egyetem a legjobbak közé emelkedjen”- fogalmazta meg útravalóul a jelenlévők számára a vezérőrnagy.

Prof. Dr. Sallai János, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára az emlékkiállítást megnyitó gondolataiban kifejtette, hogy a 2016-os év több szempontból is rendkívül fontos állomás a rendészet, rendészeti oktatás, rendészettudomány életében. 172 év után 2016-ban a rendészettudomány etablációs folyamatának eredményeként a Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása megtörtént, és ugyanebben az évben ünnepelhetjük a felsőfokú rendőrtisztképzés 45. évfordulóját. Felidézte, hogy 1844-ben Karvasy Ágoston a rendészet jeles tudósa, a rendészettudomány első kiemelkedő képviselője „A politikai tudományok rendszeresen előadva” c. könyvének első kötetében külön fejezetet szentelt a rendőrségi tudománynak. A Közbiztonság 1870-ben megjelent második számában a főszerkesztő egy rendészeti iskola létrehozásáért emelt szót, melyet alátámasztott még azzal a gondolattal, hogy nem a rendszer, nem a betű, hanem a képzett rendőr képes a törvény alkalmazására.

A professzor elmondta, hogy 1947-ben létrehozták a Magyar Államrendőrség Tiszti Akadémiáját, melyet 1949-ben Rendőr Törzstisztképző Főiskola felállítása követett. Később, 1953-ban Corvin Ottó néven bűnügyi szakiskola létesült. 1950-1956 között a tisztképzés a Rendőrtisztképző Iskolán folyt. A szovjet mintára megszervezett állambiztonság tisztjei kezdetben a Rendőr Akadémián tanultak, majd 1949-től a Félix Edmundovics Dzerzsinszkij nevét viselő Állambiztonsági Tisztképző Iskolán folytatták. Ezzel párhuzamosan az ÁVH vezetőit a Szovjetunióban képezték ki. A kialakult helyzet fenntartása, a „szocialista törvényesség” fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében az akkori párt, és állami vezetők a rendőrség feladat- és hatáskörét 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletben rögzítették, és miközben tagadták a múltat, a rendelet mellékleteként felhasználták az előző időszak jogszabályait. 1956-os forradalom után a belügyi vezetés számára egyértelművé vált, hogy a rendőrtiszti állománnyal szemben magasabb követelmény támasztása érdekében, magasabb színvonalú képzésre van szükség, amely csak hosszabb időtartamú iskolán lehetséges. Ennek következtében a Honvédelmi Tanács 1959-ben elrendelte a Rendőr Akadémia felállítását. Már ekkor felmerült az igény, hogy az általános tantárgyak oktatását egyetemi szintűvé kell tenni. 1962-1971 között BM Határőrség, Karhatalom és Kormányőrség középfokú tiszti továbbképzésére létrehozták a BM Akadémiát.

Az Elnöki Tanács Elnöke 1970. 30. tvr-el Rendőrtiszti Főiskolát létesített. A RTF hároméves nappali és négyéves levelező tagozaton 1971/72 tanévvel hirdette meg a képzéseit. Újdonságként jelentkezett, hogy a Főiskolai kereteket kapott rendőrtisztképzés tanterveit a belügyminiszter és a művelődési miniszter együttesen hagyta jóvá.

„E Főiskola alapításának 45. évfordulója alkalmából vagyunk itt most jelen ebben a főépületben, amely korábban is szolgálta ugyan a rendőrképzést, de eredetileg apácazárdaként funkcionált. Mind az épületeknek, és mind a tárlatnak üzenete van. Tudósítanak bennünket arról a korszakról, arról a 45 évről, amikor itt Magyarország egyetlen rendőrtisztképzést folytató főiskolája működött. A tárgyak, tematikák, könyvek, egyenruhák üzenetek a múltból, amelyek a volt hallgatók és tanárok számára mindig útravalóul szolgáltak és melynek eredményeként négy évtizeden keresztül a főiskola felkészült rendőrtiszteket bocsátott ki. A kiállításnak és az ünnepségnek különösen nagy jelentősége van, hisz ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy éven belül elhagyjuk ezt az objektumot, és a Ludovikára költözünk. Úgy gondolom, hogy a rendőri hivatás terén nagy szerepe van a tradíciónak, a tradíciók ápolásának, ezért arra kérek minden résztvevőt, hajdani és jelenlegi hallgatót, tanárt, az RTF egykori, és a NKE RTK dolgozóját, hogy őrizzék meg az objektum, és az objektumban töltött idők emlékét”- zárta ünnepi gondolatait Sallai János.

A rendezvényen egyetemi és kari elismeréseket adott át Prof. Dr. Patyi András, valamint Dr. habil. Boda József dékán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának döntése alapján rektori elismerő oklevelet kapott Vincze Gabriella tanulmányi referens és Szalainé Szűcs Szilvia pénzügyi főelőadó, szakmai tevékenységük elismeréseként. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsának döntése alapján Kratochwill Ferenc emlékgyűrűt kapott Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, miniszteri biztos, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője. Dr. Janza Frigyes már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét előkészítő feladatokban is tevékeny szerepet vállalt. Az egyetemi évek alatt pedig a Fenntartói Testület ügyvivőjeként és tagjaként azon fáradozott, hogy a Rendészettudományi Kar mind a belügyminisztériumi, mind az egyetemi elvárásoknak minél hatékonyabban tudjon megfelelni. Oktatásszervezői tevékenysége jelentős mértékben segítette, hogy a rendészettudomány a kellő hangsúllyal jelenjen meg az egyetemi képzésben, emellett elvitathatatlan szerepet vállalt a Rendészettudományi Kar kriminalisztikai szervezetének fejlesztésében, a kriminalisztikai mesterképzési szak és kriminalisztikai szakirányú továbbképzések megalapításában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsa döntése alapján Kratochwill Ferenc díjat kapott Gáspár Dorina pénzügyőr hallgató. Az egyetem rektora és a kar dékánja a Rendészettudományi Kar, valamint jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői emléklapot és emlékplakettet kaptak: Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, Dr. Magyar József ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Dr. Matei László ny. r. ezredes, Dr. Lőrincz József ny. bv. dandártábornok, Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok, Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, Czáder Imréné r. ezredes és Kenyeres András ny. r. ezredes.

Az eseményre emlékkiadvány készült, melynek az volt a célja, hogy a rendészeti felsőoktatásról, az intézmény történetéről, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola és a Rendészettudományi Kar parancsnokainak életútjáról, szakmai pályafutásáról méltóképpen megemlékezzen. A kötetet egykori és jelenlegi hallgatókkal, oktatókkal, vezetőkkel készített interjúk színesítik.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on