Jelenleg 22 bejegyzés található 2017 cimkével

„Kétéves a Hszt. – Az új szolgálati törvény tapasztalatai elméleti és gyakorlati megközelítésben” konferencia

Cimkék: konferencia, 2017

Ludovika Szabadegyetem: Dr. Ördögh Tibor előadása

Dr. Ördögh Tibor: A Balkán XXI. századi kihívásai: radikalizmus, populizmus, demokrácia


A nyugat-balkáni államok demokrácia-állapota kihat az itt élők politikához fűződő viszonyára és a gazdasági élet teljesítőképességére, ezért fontos rámutatni a radikalizmus-populizmus-demokrácia háromszögére e régióban.

Az Iszlám Állam már többször megfenyegette a Balkán nem iszlám közösségeit, mely az évtizedek óta meghúzódó radikalizmus felerősödését vezethet. Az előadás során bemutatásra kerül, hogy kik és milyen módon támogatták a (radikális) iszlám terjesztését, mekkora az ISIS-hez való csatlakozás szándéka, valamint, hogy az államok miként reagáltak a radikalizmus felerősödésére.

Magyarország a nyugat-balkáni államok európai integrációját prioritásként kezeli, ezért fontos megismernünk a tőlünk délre élő délszlávok hatalomhoz való viszonyulását. Az elmúlt években felerősödött az illiberális demokrácia, mely a régió országait is nagymértékben jellemzi. Az előadás során azt vizsgáljuk, hogy a hibrid rezsim eszközeivel miként élnek a Balkánon. A demokrácia értelmezések közül a történelmi hagyomány és a társadalmi támogatottság ezen keveréke, hogyan alakítja a kormányzást. Napjainkra a populizmus témaköre is megkerülhetetlen, különösen akkor, ha azt a politikusok saját céljaik elérése érdekében használják fel. Példákkal illusztráljuk, hogy milyen a politikai marketing által kreált vezéresedés.




Közel-keleti vallások európai kutatásának jelentősége című fórumbeszélgetés


A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében

Cimkék: konferencia, 2017


Ludovika Szabadegyetem: Dr. Mészáros Bence r. ezredes előadása

Dr. Mészáros Bence r. ezredes: Fedett nyomozók alkalmazása a bűnüldözésben


A fedett nyomozók olyan rendőrök, esetleg más bűnüldöző szervezet tagjai, akik a valódi kilétüket egy – a fedőnevet és egyéb fiktív adatokat tartalmazó okiratokkal, valamint különböző pénzügyi és tárgyi eszközökkel alátámasztott – megváltoztatott identitás és egy ahhoz tartozó fedőtörténet (ún. legenda) segítségével leplezik a bevetésük során. A fedett nyomozók a legenda révén – jellemzően magukat bűnözőnek kiadva – kerülnek kapcsolatba a célszemélyekkel, hoznak létre kapcsolatokat a kriminális miliőben, lepleznek le bűnelkövetőket, illetve épülnek be bűnszervezetekbe a legsikeresebb bevetések esetén. Alkalmazásukat a bűnüldözésben elsősorban a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem, valamint az ún. sértett nélküli bűncselekményekkel (kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, korrupciós bűncselekmények stb.) szemben való fellépés indokolja, de szinte minden olyan esetben bevethetők, amikor a hagyományos nyomozati eszközökkel való információ- és bizonyítékszerzés nagy valószínűséggel kilátástalan lenne. Az előadás a fedett nyomozók alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb kriminalisztikai ismereteket és fogalmakat, a bevetés jelenleg hatályos és jövőbeli jogi kereteit (az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jén fog hatályba lépni), valamint jogi problémáit (a fedett nyomozók bűncselekményeinek kérdése, hatósági felbujtás, a bizonyítékok törvényessége) taglalja az előadó saját kutatási eredményei alapján.


The Dynamics Of African Conflicts In The Early 21st Century - Two Steps Further, One Step Back?

Cimkék: NETK, konferencia, 2017

Hivatásrendek történetének vizsgálata az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban

Cimkék: konferencia, 2017

Ludovika Szabadegyetem: Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy előadása

Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy: A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése


A katasztrófák elleni védekezésben résztvevő beavatkozó szervek elsődlegesen a tűzoltóságok, a katasztrófavédelmi mobil laboratóriumok, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetek, a speciális mentőcsapatok és az ágazatok kárelhárító szervezetei. A katasztrófavédelmi műveletek tervezésének alapját generális megközelítéssel a veszély-elhárítási tervezés, részleteiben a tűzoltóságok műveleti tervezésének rendszere adja. A tevékenységek eljárásrendje normatívan szigorúan szabályozott. Tervezési alap, hogy a veszélyeztetettségnek megfelelő a tűzoltóságok diszlokációja, a megalakított polgári védelmi szervezetek településenkénti létszáma. Logikai elv, hogy egy súlyos következményekkel járó kiterjedt katasztrófa következményeinek elhárítása is mindig legalább 1 tűzoltó raj vonulásával kezdődik, majd a veszélyeztetéssel arányosan kerülnek a további erők kirendelésre, vagy kerül sor nemzetközi segítség kérésére. A katasztrófavédelmi műveleti tevékenység a katasztrófavédelmi vezető szervek, törzsek és szervezetek mentési tevékenységének előkészítésére, vezetésére és végrehajtására alkalmazott eljárásainak, módszereinek összessége. A beavatkozások eredményességét elősegítik a prognózis készítések, mérőfokát jelzik az éves vonulási adatatok, kiértékelését biztosítják a műveletelemzések. A szerző előadásában a mentést és kárelhárítást megvalósító beavatkozások rendszerével foglalkozik.


Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában c. konferencia

Cimkék: konferencia, 2017

A Balkán államainak politikai kihívásai c. rendezvény

Cimkék: konferencia, 2017

Ludovika Szabadegyetem: Dr. Hankiss Ágnes előadása

Dr. Hankiss Ágnes: Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban


Napjainkban a „magányos farkas” képzete áll a terrorizmusról való közgondolkodás fókuszában. De valóban magányosak voltak-e az elmúlt évek európai terrortámadásainak az elkövetői? Vagy csupán rejtve maradtak azok a láncszemek, amelyek a magányosnak látszó elkövetőket az Iszlám Állam központi vezetéséhez kapcsolták? Az előadás a nemzetközi terrorizmus hálózataival foglalkozik, bepillantást nyújtva a terrorizmus finanszírozásának és kommunikációs eszköztárának az összefüggéseibe is.


Ludovika Szabadegyetem: Prof. Dr. Tózsa István előadása

Prof. Dr. Tózsa István: Hungarikumok


Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mobilinternetes tudásátrendeződés korában szocializálódó „Y és Z” generáció – a felsőoktatásban mérhetően – miért van híján a magyar nemzeti értékekhez köthető identitástudatnak, ami a hazaszeretet alapját jelenti. A legújabb agybiológia kutatások tükrében próbálja értelmezni a jelenkori tudásátrendeződés tartalmi következményeit; a kreativitás, az emóciók, és a nemzeti identitástudat összefüggésében.

Az előadás aktualitását a magyar nemzetállamiság politikai intenciója és a hazaszeretetre nevelés elvárása adja, aminek – tudományos alapon – a felsőoktatásban is meg kellene jelennie. A magyar nemzeti értékeknek, köztük a hungarikumoknak, a magyarság csúcsteljesítményeinek a rendszerezése és a digitális generációk részére történő újra-értelmezése, fogyaszthatóvá tétele, ugyanis még kiesik az alap- és középszintű oktatás hatósugarából. Ezek egyrészt a helyi, nemzeti identitástudat és a hazaszeretet valamint – érdekes módon – a kreativitás erősítését segíthetnék elő a felsőoktatási alapképzés hallgatóiban, másrészt a közigazgatási továbbképzésben a helyi értéktárak és az arculati kézikönyv kialakításának nemzetpolitikai jelentőségét emelnék ki és tudatosítanák a hallgatókban.



Ludovika Szabadegyetem: Gajdos Máté főhadnagy előadása

Gajdos Máté főhadnagy: „Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek…” – de hogyan?


Az utóbbi pár év terrorcselekményei egyre inkább ráirányítják a figyelmet a biztonságra, a honvédelemre, ennek okozataként megnövekedett a média érdeklődése a katonai és rendvédelmi erők tevékenysége iránt. Már-már közhelyes kijelentés, hogy az New York-i ikertornyokkal történt események megváltoztatták a légierő készenlétét és szemléletét a légvédelmi készenléti szolgálatokkal kapcsolatban. A kifejtett jelenség természetesen nem hagyta érintetlenül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) sem. A NATO-ban, így Hazánkban is 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben. Viszont ebben a különleges – mondhatni titokzatos rendszerben – hol teljesítenek szolgálatot a magyar katonák? Mit jelent, hogy légtérrendészet és miért katonák végzik ezt a feladatot? Mit jelent, hogy „éles riasztás”, és mikor történik ilyen? Mely ügyekért felelős – békeidős légvédelem vonatkozásában – a Szövetség és melyekért Magyarország? Történhet még egy olyan eset, mint 2001-ben, akár Magyarországon is? Ki rendeli el, hogy egy polgári utasszállító repülőgépre tüzet nyisson egy vadászgép? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni egy olyan magyar katona, aki három évig dolgozott a „Sziklában” a Magyar Honvédség egyik különleges létesítményében, ahol a légi vezetés és irányítás, folyamatos NATO alárendeltségben, e percekben is megvalósul.


Ludovika Szabadegyetem: Dr. Remek Éva előadása

Dr. Remek Éva: EBESZ 2017 – Osztrák elnökség


A ma 57 tagállamot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ - 1994) jogelődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet története (EBEÉ -1973) még Helsinkiben kezdődött. Az EBESZ integráns része az euroatlanti intézmények rendszerének.  Az európai intézmények közötti munkamegosztás szerint a „puha biztonság” területén játszik fontos szerepet. Feladata a konfliktusok korai előrejelzése és megelőzése, a válságok kezelése és enyhítése, valamint a konfliktus-utókezelés, a válságok utáni rehabilitáció. A Szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam a felelős, így 2017-ben Ausztria. A soros elnökség intézménye világos célok mentén fogja össze a tagországok tevékenységét. Így az aktuális osztrák elnökség programjának pl. három fő eleme van. Az első a konfliktusok, válságok enyhítése (különösen tekintettel az ukrajnai válságra), a második a radikalizálódás és a terror elleni küzdelem a tagországok társadalmaiban (különösen a fiatalok körében), s a harmadik az EBESZ-be vetett bizalom és a szervezet összekötő, párbeszédösztönző funkciójának erősítése. Ebből a rövid áttekintésből is világossá válik az EBESZ egyedisége, illetve egyúttal az ebben rejlő nagyszerű lehetősége is: azaz a felek között kooperáló, tárgyalóasztalhoz ültető, figyelő és jelző szerepköre. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az osztrák elnökség a három célkitűzéséből időarányosan mit valósított meg, illetve az eredményeknek milyen globális, regionális és lokális hatása lett/van az európai biztonságra?


Kommunikáció 2017 c. konferencia

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar HÍRADÓ TANSZÉKE a Honvéd Vezérkar Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökségével és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel együttműködésben szakmai-tudományos konferenciát szervez

“KOMMUNIKÁCIÓ 2017”(Új trendek az infokommunikáció világában) címmel.

A konferencia - amely első alkalommal 2000-ben került megrendezésre - célja egy olyan tudományos-szakmai fórum biztosítása, amelynek keretében az info-kommunikációban és híradásban jártas civil és katonai szakemberek megoszthatják ismereteiket és kapcsolatokat építhetnek.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ:
Előadóknak: 2017. október 20.
Résztvevőknek: 2017. november 07.
Előadás és/vagy publikáció megküldése 2017. október 27.
(Copyright átruházási nyilatkozat!)

További információk a felhívásban olvashatók:


Ludovika Szabadegyetem: Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy előadása

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy: Amit eddig nem tudtunk a szigetvári Zrínyi Miklós szablyáról


Magyarország kormánya a 2016-os évet „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékévvé nyilvánította. Az erről szóló határozat a következőket mondja: „megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, kifejezésre juttatva a nemzet elkötelezettségét Zrínyi Miklós életének, hagyatékának és tettének megismerése, ápolása irányában, célul tűzi ki, hogy a szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles körben ismertté váljon, és példaként szolgáljon a nemzet társadalmi és gazdasági életében egyaránt…”

Előadásunkban a Zrínyi-hagyományok egy jeles darabját, szigetvári Zrínyi Miklós Bécsben őrzött szablyáját és annak kultuszát vesszük vizsgálat alá.