Jelenleg 32 bejegyzés található June 2014 dátummal

Rendőrtiszteket avattak a Várban

    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
  • Előző
  • Következő

A korábbi évek hagyományainak folytatásaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara idén is a Budai Várban tartotta tisztavató ünnepségét. A 166 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

Nehéz, komoly felelősséggel járó, de szép hivatást választottak. Az egyenruha tiszteletet parancsol, a rendőr a törvény hangja, minden szavával és tettével a törvényt kell képviselnie, példát kell mutatnia. Olyan tisztekre van szükség, akik szeretik a hazájukat és szolgálatukat elkötelezetten, a legjobb tudásuk szerint látják el. Az országnak és a nemzetnek szüksége van Önökre- hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében szólt a 2010 utáni rendvédelmi reformról, amelynek kapcsán megjegyezte: az emberek egyik fő elvárása az volt, hogy a rendőrség véletlenül se kelthessen olyan benyomást, hogy nem az áldozatok, hanem az elkövetők oldalán áll, vagy esetleg egyes tagjai a bűnelkövetők táborához tartoznak. Az is elvárás volt, hogy az ország legkiesőbb településein is érezhető legyen a rendőri jelenlét. Ehhez szükség volt 3500 új rendőrre – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a rendvédelmi szervek közötti kiváló kapcsolatra, arra, hogy az elmúlt években bebizonyították: ipari katasztrófa, egész Európát megtépázó váratlan havazás vagy akár árvíz esetén is lehet rájuk számítani. Erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt - tette hozzá a kormányfő, aki kiemelten fontos feladatnak tartja a rendvédelmi életpálya kialakítását, hogy tervezhetőbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és stabilabb legyen az ágazatban dolgozók munkája.  

A karról idén 120 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős hallgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. Idén először avattak a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányon 2007 óta nappali munkarendben diplomát szerzett rendőrtiszteket.

A tisztavatást megelőző napokban a Rendészettudományi Karon Prof. Dr. Patyi András rektor, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, dékán és a rendvédelmi szervek képviselői adták át az okleveleket és a kinevezési okiratokat a végzős hallgatóknak. Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány az ORFK Teve utcai épületének auditóriumában ünnepélyes keretek között fogadta a végzős, rendőri szakos hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ORFK vezetői, valamint a megyei és a budapesti  rendőrfőkapitányok jelenlétében.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde teljes egészében megtekinthető a következő linken: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/az-egyenruha-tobbe-nem-felelmet-ebreszt-hanem-tiszteletet-parancsol

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2014

Heti gondolat - Louis Pasteur

    • Louis Pasteur

„Nincsenek »alkalmazott« tudományok, csak a tudomány alkalmazásai léteznek.”

Louis Pasteur



Kedves Olvasó!

Louis Pasteur, a híres és nagyhatású francia mikrobiológus gondolatait ajánlom figyelmébe ezen a héten. Számunkra is megfontolásra érdemes szempont lehet, hogy az alaptudományok fogalomkörébe tartozó diszciplínák eredményei – akarva vagy akaratlanul – éppen úgy a köz szolgálatába állíthatók, mint az alkalmazott tudományoké, hiszen végső soron a tudományos eredmény értéke a társadalmakra gyakorolt közvetett vagy közvetlen hatásától függ.   

Prof. Dr. Patyi András

rektor      



Louis Pasteur (1822 – 1895) francia mikrobiológus és kémikus, az orvostudomány egyik legismertebb alakja, a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. 1849-től a strasbourgi egyetemen kémiát tanított, majd 1854-től a lille-i egyetem tanára, később az École Normale Supérieure igazgatója lett. 1867 és 1873 között a Sorbonne professzora. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. 1868-ban szélütés következtében a keze megbénult, de tovább dolgozott. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. A tudós 1895-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.

Az ifjú Pasteurnek egyetemista évei idején még nem mutatkozott meg különleges tehetsége, sőt „középszerű” kémikusnak tartották. 1847-ben a párizsi École Normale Supérieure-ön doktori oklevelet szerzett fizikából és kémiából. A doktori cím elnyerése után kezdetben kémiai problémákkal foglalkozott. A borkősav optikai izomerjeiről tett felfedezésével fiatalon neves kémikussá vált: bemutatta, hogy azonos képletű, ám különböző szerkezetű kristályok gyakran eltérő irányban forgatják el a fényt. A krisztallográfián (kristálytan) alapuló kutatásai pedig a sztereokémia (a kémiának az az ága, amely az atomok térbeli szerkezetét vizsgálja egy molekulán belül) kezdetét jelentették.

Pasteur érdeklődése később a biokémia felé fordult: a bomlás, valamint az erjedés folyamatával kezdett el foglalkozni. 1857-ben felfedezte a tejsavas erjedés mikrobáit. 1860-ban bebizonyította, hogy a rothadási folyamatokat a levegőből bejutó mikroorganizmusok okozzák. Megfigyelte, hogy a jól erjedő répalében „gömböcskék”, a „betegben” pedig kis „pálcikák” vannak. Ez alapul szolgált további mikrobiológiai kutatásaihoz, és arra a felismerésre vezette, hogy néhány mikroorganizmus-fajta az emberekben és az állatokban is nemkívánatos anyagokat és hatásokat hozhat létre. Pasteur – a korábban már létező – kórokozó baktérium-elméletet kísérlettel tudta igazolni, és ebből adódott az a következtetés, hogy a betegség elkerülése érdekében az ártalmas baktériumok bejutását kell megakadályozni az emberi vagy állati szervezetbe. Ezért kidolgozott egy módszert, a róla elnevezett pasztőrözést, mellyel az italokban található mikroorganizmusok elpusztíthatók, eltarthatóságuk ideje pedig nő. Szintén Pasteur felfedezésének hatására kezdték az orvosok is alkalmazni az antiszeptikus eljárásokat: Joseph Lister a sebészeti, Semmelweis Ignác a szülészeti gyakorlatba vezette be a módszert.

A fertőző betegségekkel Pasteur 1865-ben, a selyemhernyókat pusztító járvány alkalmával kezdett foglalkozni. Számos fertőző mikroorganizmust sikerült azonosítania (Staphylococcus, Streptococcus). Az immunológia területén végzett további kísérleteinek eredményeivel lehetőséget teremtett a fertőződés megelőzésére, és egyes betegségek kezelésére. A tyúkkolera, a lépfene és a veszettség elleni védőoltások kidolgozása óriási eredménnyel szolgált az orvostudomány számára.  

Pasteur tevékenységének kétségtelenül a legnagyobb része volt abban, hogy a 19. század közepe óta a halálozási arányszám csökkent, és az emberek várható élettartama a világ nagy részében majdnem megduplázódott.


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Louis_Pasteur

Tarján M. Tamás cikke:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1822_december_27_louis_pasteur_szuletese/


Mire jó a térinformatika?

    • Geoinformációs konferencia
    • Geoinformációs konferencia
    • Geoinformációs konferencia
    • Geoinformációs konferencia
  • Előző
  • Következő

1854-ig, a világ második legnagyobb kolerajárványáig vezethetőek vissza a térinformatika gyökerei - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztályának június 20-i konferenciáján. Oláh Attila, az ESRI Magyarország Kft. munkatársa a tanácskozáson felidézte: a londoniak először úgy hitték, a levegővel terjed a kór, de sehogyan sem tudták a teóriát összeegyeztetni a hasmenéses megbetegedésekkel. Végül utóbbiakat London térképén ábrázolva rájöttek, egy bizonyos közműhöz köthetőek a kóresetek. A közművet bezárták, a járvány véget ért.

A modern geoinformációs rendszerek különféle adatbázisokkal összepárosítva ennél sokkal kifinomultabb elemzésekre is képesek. Az egyik hazai lakossági pénzintézet például az ESRI Magyarország Kft-vel olyan térképet készíttetett, amelyen a bankfiókok öt perc alatt bejárható körzetében ábrázolják az ott elhelyezkedő cégek adatait, többek között azt, melyikük az adott bank ügyfele vagy hogy melyiknek hogyan alakulnak az utóbbi időben az üzleti bevételei. Sőt, a központi nyilvántartásból lekért adatok segítségével a körzetek lakosságának demográfiai paramétereit is szemléltették. Egy jól felépített, az adott bankfiók környékén található magánszemélyekre és vállalkozásokra fókuszáló kampánnyal bankfiókonként évi 50 millió forint plusz bevételhez juthat a megrendelő, akinek egyébként 400 bankfiókja van Magyarországon - beszélt Oláh Attila a térinformatika üzleti felhasználásának lehetőségeiről. "Én ezt civil felderítésnek nevezem" - fogalmazott a szakember.

Az ESRI egy másik projektjében a gluténmentes élelmiszert forgalmazó üzleteket ábrázolták egy térképen, de megjelenítették a nagy-britanniai kocsmákat is, amelyekben Guinness sört mérnek. Az ESRI Magyarország Kft. most indítja el azt a kampányát, mellyel a hazai felsőfokú oktatási intézményeket keresi meg. Ingyenes licenszt kapnak a bevont egyetemek az ESRI szoftverének használatára, térítésmentes képzésen vehetnek részt tanárok, diákok. A Kft. évente 15-20 gyakornokot is foglalkoztat, a legjobbakat munkatársként alkalmazzák majd - mondta a szakember a konferencián.

Prof. Dr. Kovács László ezredes, tudományos dékánhelyettes a tanácskozáson felidézte: hadnagy korában az volt az egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudta, hol vannak a társai. Mára azonban bárki számára elérhetőek olyan térinformatikai szolgáltatások, amelyek még néhány éve is elképzelhetetlenek voltak. A geoinformatikát természetesen a katonák sem nélkülözhetik - szögezte le a dékánhelyettes. De ugyanígy nem lehet meg a modern közigazgatás sem az új tudományág vívmányai nélkül.

Zboray Zoltán, a Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóságáról érkezett szakember arról beszélt a tanácskozáson, hogy a világ néhány éve elérkezett arra a szintre, ahol 3 hónap alatt gyűlik össze annyi adat, amennyi az emberiség egész addigi története során. Az adatokat tárolni, belőlük hasznos információkat kinyerni pedig nem csekély kihívás.

A cipős doboznyi méretű műholdak tömeges elterjedésével pedig csak növekedni fog a rendelkezésre álló adatok mennyisége. A mezőgazdaságnak nagy szolgálatot tesznek a légi felvételek az árvízkárok összesítésénél, az árvizek elleni védekezésnél, az aszálykárok becslésénél vagy éppen a támogatások felhasználásának ellenőrzésénél - hangzott el. A szakember úgy látja: a kolontári iszapkatasztrófa is megelőzhető lett volna különböző időben készült radarfelvételek egymásra helyezésével.

A távérzékelés ma már nemcsak az egyre nagyobb felbontású képeket készítő kamerák által fejlődik, de a felvételek naprakészségében is óriásit lépett elő az iparág az utóbbi időben.

Ha valaki egy magaslatról fényképezget, az még nem távérzékelés, de a rohamosan terjedő drónokra szerelt kamerákkal ma már szinte bárki alaposan felderíthet egy néhány négyzetkilométeres területet. A pilóta nélküli gépek használatának szabályozása ugyanakkor Magyarországon még várat magára - emlékeztetett Zboray Zoltán a tanácskozáson.

A rendezvény az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 számú, „Tudásalapú közszolgálati előmenetel támogatása” című projekt keretében valósult meg.


Cimkék: HHK, július, 2014

Miről mesélnek a régi térképek?

    • Geoinformációs konferencia

Magyarország első térképe, az úgynevezett Lázár térkép az 1528 körüli időkből származik - beszélt Dr. Török Zsolt Győző, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének docense a ma használt térképek őseiről június 20-án. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztálya által rendezett tudományos konferencián a szakember elmondta: ha a régi korok térképeit modern módszerekkel vizsgáljuk, az sok mindent elárul elődeinkről. A mai értelemben vett térképeket a reneszánsz idején kezdték el készíteni. A mohácsi csatáról már olyan térkép állt rendelkezésre, melyen az ágyúkat is feltüntették.

A tűzfegyverek XIV. század végén tapasztalható megjelenése egyébként jócskán hatott a térképtudományra. Egyfelől az irányzást matematikai módszerekkel kezdték végezni, másfelől megépültek az első, úgynevezett olasz bástyás erődítmények. Ezek drága, komplikált, nehezen bevehető, nagy létszámú hadsereg megszervezését igénylő erősségek voltak – ismertette Török Zsolt Győző a tanácskozáson. Az ostrom, a nagy hadsereg mozgatása megkövetelte a komoly térbeli ismereteket, a pontos, térképek segítségével végezhető előzetes számításokat.

A XVI. század közepére elkészült végvári vonal tulajdonképpen 150 évig képes volt feltartóztatni a jelentős túlerőben lévő oszmán seregeket - itt is szükség volt a térképészetre a tervezésnél.

Nevezetes térképemlékek még Győr városának 1595-ös ábrázolása, vagy az 1565-ös, felső-magyarországi hadjáratot megjelenítő atlasz. A kutatóknak a korszakból mintegy 50 erődítmény alaprajzát sikerült megszerezni. Igaz, a szakemberek orra alá borsot törhet, vagy éppen tudományos kihívást jelenthet számukra, hogy az alaprajzok hol a ténylegesen megépített erősségek, hol azok tervezetének vonalait ábrázolják. A XVI. század laikusainak számára olykor oldalnézetből is a térképre helyeztek egy-egy erődítményt.

Érdekes kísérlet a Google Maps adatait ráhelyezni a több száz éves térképekre. Utóbbiak egymásra illesztésével pedig arra következtethetnek a kutatók, felhasználták-e egymás munkáit elődeink egy új atlasz megalkotásakor.

Az I. világháború ideje alatt, a Doberdó környéki harcoknál már számtalan felbontású, különféle tematikus térképek álltak a Monarchia katonáinak rendelkezésére - beszélt a száz évvel ez előtti eseményekről Dr. Suba János alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtárának munkatársa a tanácskozáson. A sokszor egyszínű térképeken már azt is meg tudták jeleníteni, hány ház és ciszterna van Doberdóban. Az ellenség vonalai fölött hetente felderítő repüléseket végeztek s ezek alapján aktualizálták a térképeket. Sőt, már az első világháború idején is készültek légi körfotók, melyekre berajzolhatták a lőállásokat.

A tereptan megfelelő alkalmazásával életeket lehet megkímélni - mondta a tanácskozáson Dr. Für Gáspár alezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense. A tereptárgyakkal való alapos ismerkedés nem kifejezetten csak a harci tevékenységeknél létfontosságú, például az utánpótlásnál is nélkülözhetetlen. Bár a terep csak egy része a harcokat befolyásoló körülményeknek, fontosságát húzza alá, hogy napjainkban megesik, kizárólag az információgyűjtés miatt indítanak a felek hadműveletet.

A katonák képzésében a kezdetek óta jelen van a tereptan - mondta az alezredes -, sőt, léteznek speciális, lovas, rendőr, csendőr, rohamlövész tereptannal foglalkozó művek is. Für Gáspár, aki alaposan feltérképezte a hazai tereptan-oktatás történetét, úgy véli, eljött az idő, hogy megalkossák a szakterület új alaptankönyveit.

A konferencián elhangzott az is, hogy nem minden esetben a legmodernebb berendezések bizonyulnak a leghatékonyabb megoldásnak: ha egy mai elektronikus berendezést találat éri, tönkre megy. Ha a papírból készült térképet éri találat, lesz rajta egy lyuk, de használható marad.

A rendezvény az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 számú, „Tudásalapú közszolgálati előmenetel támogatása” című projekt keretében valósult meg.

Cimkék: július, 2014

E-könyv a magyar biztonságpolitika 25 évéről

    • Tálas Péter

Főleg fiatal kutatók jegyzik annak az új tanulmánykötetnek az írásait, mely „A magyar biztonságpolitika 1989-2014” címet viseli. A szándékosan rövid, közérthető és szükség esetén tanulható esszéket tartalmazó munkát az Államreform Operatív Program támogatásával jelenteti meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének keretei között működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. A 146 oldalas e-könyv június 30-ától lesz ingyenesen letölthető a kutatóközpont weboldaláról.

A kötet június 25-i bemutatóján az egyik szerkesztő, Tálas Péter elmondta: a szakmának nagy szüksége van arra az új szemléletre, melyet a kötet nyolc tanulmányának többségét jegyző, 30 év körüli kutatók képviselnek. A tanulmánykötet írásaival a szerkesztőknek az volt a céljuk, hogy elindítsák az utóbbi 25 év magyar haderőreformjainak és a védelmi politikát érintő átalakulásoknak a feldolgozását.

A könyvet nyitó tanulmányában Tálas Péter - aki a Kutatóközpont igazgatója is - azt elemzi, egyáltalán milyen kutatási területei lehetnek a magyar haderőreformnak. A szakértő szerint a többi között érdemes lenne górcső alá venni a rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok haderőreformjait vagy a biztonságpolitikai környezet változását a tárgyalt másfél évtized alatt.

Berzsenyi Dániel és Szabó I. László a védelmi szektor irányításának struktúrájában, az elmúlt 25 évben végbement változásokat elemzik. Csiki Tamás és Tálas Péter a kötet egy újabb írásában azt vizsgálják, van-e magyar stratégiai kultúra.

Varga Gergely a NATO, Türke András pedig az EU vonatkozásában elemezte a magyar haderő és biztonságpolitika együttműködését a nemzetközi szervezetekkel: hol voltak súrlódások, hol volt sikeres a közös munka - ezekre a kérdésekre keresi a választ a két fiatal kutató.

Németh Bence tanulmánya a regionális együttműködés rendszeréről szól. Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes arról írt, milyen tapasztalatokkal gazdagodott a Magyar Honvédség a nemzetközi missziókban való részvételek során.

Csiki Tamás tanulmánya hiánypótló - mondta a bemutatón Tálas Péter -, a magyar hadiipart ugyanis nagyon kevés szerző választotta vizsgálódásainak tárgyául. A kötet egyik legfontosabb üzenete - beszélt a megjelenő műről Csiki Tamás -, hogy a Magyar Honvédség újrafegyverzése elodázhatatlan. A rendszerváltás óta a kormányok újra meg újra nekifogtak, ám valahogy mindig csak a spórolásig jutottak el a haderőreformokban, az új fegyverek beszerzésére nem maradt pénz. A helyzetet súlyosbítja - egészítette ki kollégája szavait Tálas Péter -, hogy a magyar társadalom, ellentétben például a lengyellel vagy a bolgárral, nem igazán látja át a hadsereg korszerűsítésének szükségességét. Hazánkban az átlagember számára a biztonságpolitika inkább a szociális biztonságot idézi fel.

Csiki Tamás szerint érdemes vizsgálni, milyen szerephez jut majd a Magyar Honvédség a balkáni missziókban. Tálas Péter úgy véli, az afganisztáni szerepvállalás végeztével jelentős források szabadulnak fel: jó lenne, ha a politikai vezetés ezeket nem egyszerűen költségcsökkenésként könyvelné el, hanem másra, például haderőfejlesztésre költené a megmaradó összeget.

Csiki Tamás arra is felhívta a figyelmet a könyvbemutatón, hogy a jövőben vélhetően nőni fog a regionális együttműködések szerepe a biztonságpolitikában. Tálas Péter ezt azzal egészítette ki, hogy óriási előrelépés volna, ha a visegrádi négyek legalább a közös beszerzések területén együttműködésbe kezdenének.

A tanulmánykötet az ÁROP – 2.2.21 - Tudásalapú közszolgálati előmenetel című projekt finanszírozásában jelenik meg. 

Cimkék: július, 2014

Emlékoszlopot avattak a Ludovikán

    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Főépület történelmi emlékhellyé nyilvánítása alkalmából emlékoszlopot avatott június 24-én Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Hende Csaba, honvédelmi miniszter. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a Ludovika mindig egyet jelentett a minőséggel.

Az épület a Magyar Állam újjászervezését, az államban való gondolkodás újjászületését jelképezi. Sem egyetemek, sem katonai akadémiák nem jönnek létre betonból, téglából és malterból. Egy egyetem több mint a folyosók, ahol az egyetemi polgárok közlekednek. Az egyetemet az a szellemiség kell, hogy teremtse és fenntartsa, mely mögött magasztos eszmék és érzelmek állnak – mondta köszöntőjében Patyi András rektor, aki hozzátette: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azoknak az értékeknek a megújításával is szolgálni kívánja a hazát, amelyek egykor a Ludovika Akadémiát jelentették.  

A Ludovika fogantatása, születése, bölcsője, serdülő és felnőtt kora maga Józsefváros - értékelt az ünnepségen Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere. Emlékeztetett: az épületet a népnyelv politikai rendszerektől függetlenül mindig Ludovikának hívta. Ludovika volt, van és lesz. Józsefváros megújulásának szikla szilárd alapzata a Ludovika Akadémia és annak szellemisége – mondta. A polgármester megjegyezte: a Ludovika szó mindenkiben a rend, fegyelem, becsület, hit, és erkölcs fogalmakat idézi fel.

A Ludovika a magyar honvédtisztek alma matere volt - kezdte ünnepi beszédét Hende Csaba honvédelmi miniszter. Azoké, akik a nemzet védelmében járták a XIX. és XX. század csatatereit. Hűek voltak a zászlóhoz, a szabadság ügyéhez, a mindenkori magyar alkotmány szelleméhez és betűjéhez. Harcoltak a legnehezebb háborúkban, melyeket megvívni valaha magyar katonának megadatott. Vezették embereiket, megtették mindazt, amit a katona szakma szabályai szerint meg kellett tenniük - tekintett vissza a miniszter a Ludovikában nevelkedett tisztek életére.

Esküjük szerint becsülettel éltek és haltak, ezzel vívtak ki semmivel sem összemérhető rangot annak a fogalomnak, hogy ludovikás tiszt - tette hozzá.

Ez a nemzet nagyon sokkal tartozik nektek - szólt a miniszter az ünnepi rendezvényen megjelent egykori ludovikásokhoz.

Az egyetem mostani hallgatóiról pedig azt mondta Hende Csaba: célunk, hogy ezek a fiatalok képesek legyenek megnyerni a jövőt a nemzet és a közjó számára. A kormány mindent megtesz, hogy a jövőben is a minőség legyen a közszolgálat legfőbb ismérve.  

A miniszter Patyi Andrásnak, az egyetem épületéről szóló szavaihoz is kapcsolódva leszögezte: az igazi emlékművek az emberi szívekben vannak. Annyira él egy emlékmű, amennyire ismerjük mindazt, aminek elmondására létrehozták és amennyire igyekszünk hűségesek lenni ehhez – mondta Hende Csaba.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdeményezésére, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján a Kormány a 104/2014-es számú rendeletével nyilvánította történelmi emlékhellyé a Ludovika Akadémia egykori épületét, amely ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új főépülete. Az ebből az alkalomból, az épület előtt felállított emlékoszlopot Patyi András rektor és Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta fel.

Az emlékoszlop avatása után a Kápolnában lemezbemutató koncertet adott a Magyar Légierő Zenekar. A Fegyvernemi Dalok és Katonadalok című korong anyagából Katona János alezredes, zenekarvezető vezénylete mellett kaphattak ízelítőt a rendezvény résztvevői.

A rendezvény a Díszteremben adott fogadással zárult, ahol Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke mondott pohárköszöntőt.

Cimkék: 2014

Felsőoktatási kitüntetés Kobolka Istvánnak

    • Elismerés az NKE tanárának
    • Díj a magyar felsőoktatásért
    • Díj a magyar felsőoktatásért
    • Kobolka tanári elismerése
    • Kobolka tanári elismerése
  • Előző
  • Következő

Az elméleti ismeretátadást szereti ötvözni a gyakorlati oktatással, tanítványait rendszeresen viszi nyugat-balkáni tanulmányútra Dr. Kobolka István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete Katonai Tanszékének vezetője, a Pécsi Tudományegyetem docense. Az ezredes június 19-én vette át az emberi erőforrások minisztere által adományozott, a Magyar Felsőoktatásért elnevezésű Emlékplakettet a Pécsi Tudományegyetemen.

Az 1996 óta a felsőoktatásban dolgozó Kobolka István szívéhez a gyakorlati képzéseken kívül az oktatásszervezés áll még közel. A Pécsi Tudományegyetem mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődintézményénél, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is dolgozott, a Szakmai Szemle és a Tradecraft Review szakmai folyóiratok főszerkesztője, több konferenciát és tudományos együttműködést szervezett karrierje során.

Az ezredes – aki úgy tudja, ő az első hivatásos katona, aki ebben az elismerésben részesült - szerkesztőségünknek elmondta: Pécsen, a civil egyetemi képzésben felhalmozódott tapasztalatait jól tudja hasznosítani a Nemzetbiztonsági Intézetben, ahol főleg az elhárítással kapcsolatos ismereteket oktatja.

Kobolka István 1996 óta a Pécsi Egyetem vendégoktatója, 2002-től egyetemi adjunktus, 2006-tól egyetemi docens, valamint a Magyar Köztársaság Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (és jogelődje) Oktatási Főosztály vezetője 2014-ig. A Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala Tudományos Kutatóhelyének 1999-től megszűnéséig volt titkára. Doktori disszertációját katonaföldrajzi témában írta, kutatási területe a Nyugat-Balkán és a Közel-Kelet.

A most kitüntetett ezredes ötletgazdája a születőben lévő Nemzetbiztonsági Szakkollégiumnak, ami, ha minden jól megy, hamarosan megkezdheti működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.



Aranyérem az egyetemi karate vb-n!

    • Tadissi Martial aranyérmes

Aranyérmes lett Tadissi Martial, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója a 9. egyetemi-főiskolai karate világbajnokságon, a montenegrói Barban. 

 A hazai szövetség tájékoztatása szerint a 67 kilogrammos súlycsoportban indult magyar versenyző a fináléban a brazil Rezendét múlta felül 4-1-re. A sportoló, akinek az édesapja kongói, édesanyja pedig magyar, a tavalyi egyetemi Eb-n szerzett elsősége után ismét veretlenül lett győztes.

 A kétszeres korosztályos Európa-bajnok, 23 esztendős Tadissi a májusi felnőtt kontinenstornán ugyanebben a súlycsoportban a dobogó harmadik fokára állhatott fel.

Forrás: MTI


Heti gondolat - I. Jusztinianosz

    • Jusztinianosz

„Juris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere” 

A jog előírásai a következők: tisztességesen élni, senkit nem sérteni, mindenkinek megadni, ami jár neki.”

(I. Jusztinianosz bizánci császárnak a jog fejlődésére nagy hatást gyakorolt művéből, a Codex Justinianusból)    



Kedves Olvasó!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának végzős hallgatói a héten ünnepélyes keretek között teszik le tiszti esküjüket. Az esemény apropóján a Corpus Iuris Civilis gyűjteményéből való örökérvényű jogelvet tartottam érdemesnek feljegyezni, mert a rendészeti hivatást gyakorlóknak sem lehet talán ennél fontosabb és megszívlelendőbb gondolatokat a figyelmébe ajánlani, nem véletlenül vált tehát a fenti idézet az egyik legismertebb jogelvvé a jog története folyamán.  

Prof. Dr. Patyi András
rektor 


           
I. Jusztinianosz bizánci császár (lat. I. Justinianus, 482 – 565; uralkodott: 527 – 565) nagy jelentőségű uralkodója a bizánci és az európai történelemnek, a történészek egy csoportja a Bizánci Birodalom történetének kezdetét is nevéhez köti. Uralma alatt egyesítette a nyugati területek egyes részeit, törvényalkotása, építkezési és hódító politikája révén, valamint az államelmélet terén pedig lezárta az ókort. Újításaival alapot vetett a későbbi évszázadokra még akkor is, ha politikai intézkedéseinek nagy része gyorsan áldozatul esett az idők viharainak. 

Jusztinianosz illír családból származott, és nagybátyja, a trónra került katonacsászár, I. Jusztinosz segítségével előbb társcsászár, majd annak halála után császár lett. Jusztinianosz uralmát kezdetben belső és külső támadások veszélyeztették, amelyeket sikerült kivédenie. 532-ben kegyetlenül verte le a konstantinápolyi cirkuszi pártok kezdeményezte Nika-felkelést, majd békét kötött a birodalmát támadó perzsákkal. Ettől fogva külpolitikájának legfőbb célkitűzése a recuperatio imperii, vagyis a birodalom visszaszerzése volt: a germán vandáloktól sikerült elfoglalnia Afrikát, később megszerezte Szardíniát és Korzikát, és hosszú harcok árán megtörte a keleti gót uralmat Itáliában. A nyugati gótoktól elfoglalta Hispánia délkeleti partvidékét is. Politikájában támogatóra talált felesége, Theodóra (508-548) személyében, aki táncosnőből lett császárnő, és alapos műveltséget szerzett hányattatott élete során. 

Jusztinianosz uralkodása fordulópontot jelentett vallási téren is: valamennyi intézkedésével hangsúlyozottan keresztény uralkodónak mutatkozott, megszilárdította az állam és az egyház közötti kapcsolatot, de uralkodása idején is alapvetően megoldatlan maradt a birodalom vallási széttagoltsága. Egyházpolitikájával biztosította ugyan a pápa támogatását nyugati irányú hódításaihoz, egyúttal viszont szembehelyezkedett Szíria, Egyiptom és Örményország túlnyomórészt monofizita lakosságával.  

Jusztinianosz tetterejével és tudásával azokat a kulturális teljesítményeket tudta elősegíteni, amelyek a mai napig jellemzik korszakát. A Nika-felkelés során súlyos károkat szenvedett Konstantinápolyban hatalmas építkezéseket kezdeményezett: újjáépült többek közt a késő ókori építészeti elemeket magán viselő, de már a bizánci architektúra remekének számító Hagia Szophia székesegyház.

A császár megbízása alapján foglalták egységes törvénykönyvekbe a római jog rendszerét, és ez a törvényhozási folyamat a római jog fejlődésének teljes és végleges lezárását jelentette. A Corpus Juris Civilis (az elnevezést a 16. század folyamán kapta a gyűjtemény) első részébe az előző császárok törvényei kerültek (Codex Justinianus), második része a legjelesebb korábbi római jogászok munkáiból készült kivonat (Digestae seu Pandectae), harmadik része pedig a mindennapi élet jogi problémáiban való eligazodásra összeállított kézikönyv (Institutiones) lett. Utóbb a Jusztinianosz által alkotott törvényeket (Novellae) is hozzácsatolták a gyűjteményhez. A későbbi korok számára a Corpus Juris Civilis jelentette a római jogot, jogforrásként és mintaként szolgált a törvényalkotás számára évszázadokon át.    

http://lexikon.katolikus.hu/J/Jusztinianosz.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Corpus_Iuris_Civilis

http://lexikon.katolikus.hu/R/r%C3%B3mai%20jog.html

Peter Schreiner: Bizánc. Budapest, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 2002.

Molnár Imre – Jakab Éva: Római jog. Szeged, Leges Szeged, 2004.


Konferencia a külhoni magyar ifjúság helyzetéről

    • Nemzetstratégiai konferencia
    • Nemzetstratégiai konferencia
    • Nemzetstratégiai konferencia
    • Nemzetstratégiai konferencia
    • Nemzetstratégiai konferencia
  • Előző
  • Következő

A magyar állam nem lesz sikeres, ha nem áll mögötte hatékony nemzeti stratégia, egy átgondolt, végrehajtható jövőkép. A jövő pedig a fiataloké, hiszen azt ők készítik elő - mondta nyitóbeszédében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Ludovika Campuson megrendezett, "A külhoni Magyar Ifjúságkutatás – 2014" elnevezésű projektnyitó konferencián, amelynek fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az NKE rektora beszédében kiemelte: „Nem hagyhatjuk, hogy Tompa Mihály jóslata igazolódjon be, és mint oldott kéve széthulljon nemzetünk, ezért is adott örömmel helyet egyetemünk a Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciájának.”

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Társadalmi Szervezetek Munkacsoportja 2013. decemberi ülésén fogalmazta meg a külhoni magyar ifjúság helyzetének feltárására vonatkozó igényét. Ennek az a lényege, hogy tudományos eszközökkel olyan adatokat, ismereteket gyűjtsenek és dolgozzanak fel, amelyek a politikai döntéshozatalban is hasznosíthatóak. A Munkacsoport a kutatás elvégzésére a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet kérte fel, amely több szervezet – köztük a Századvég Alapítvány és a Postgraduates´ International Network – bevonásával indította el a Külhoni Magyar Ifjúságkutatás – 2014 elnevezésű projektjét, amelynek része ez a mostani konferencia is.

A szakmai program keretében a modern magyar ifjúságkutatás negyedszázados múltját, illetve a kutatások eredményeit ismertették a résztvevőkkel az előadók, köztük Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki a „Nemzetegyesítés felelőssége és lehetősége” címmel tartott nyitóelőadást.

Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter "Az ifjúságkutatás kezdetei a rendszerváltást követően" című előadásában a többi között elmondta, hogy úgy kell tekinteni a magyar ifjúságra -ideértve a határon túliakat is - mint intellektuális, morális és gazdasági erőforrásra. Stumpf István rávilágított, hogy az ifjúságkutatás tulajdonképpen nem szól másról, mint a magyar valóság megismeréséről.

Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere a magyar ifjúság hagyományos értékrendjéről és ennek egy közös nemzettudat kialakításában való felhasználásáról beszélt az eseményen. "Nincs szeretet, nincs kapcsolat közöttünk, ami a társadalom minden korosztályát, így a fiatalokat is érinti, és ez korunk egyik legnagyobb problémája" - mondta előadásában Andrásfalvy Bertalan.

A konferencia második felében a külhoni régiók fiataljainak helyzetéről és a körükben végzett kutatások tapasztalatairól számoltak be a szakemberek. Az eseményt a „Fölszállott a páva” című vetélkedő ifjú tehetségeinek, külhoni népdalokból, néptáncokból és népzenéből álló műsora zárta.


Tiszteletbeli szenátusi tag lett Romániában az NKE rektorhelyettese

    • Kovács Gábor

A „Nicolae Balcescu” Román Szárazföldi Katonai Akadémia rektora, Ghita Barsan dandártábornok az Akadémia tiszteletbeli szenátusi tagjává avatta Dr. Kovács Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesét.  

Kovács Gábor az erről szóló dokumentumot a 20. alkalommal megrendezett „Tudásalapú szervezetek” című szakmai konferencia megnyitóján vehette át, június 12-én. A Szárazföldi Akadémia és az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara között a hadtudományi területen elérhető Erasmus programok kapcsán eddig is volt szakmai kapcsolat, de a stratégia partnerrel az eddigieken túlmutató oktatási és kutatási együttműködés kialakítására törekszik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Idén tavasszal a két intézmény megállapodást kötött az „International Military Academic Forum” elnevezésű, hadtudományi és biztonságpolitikai képzési platform működtetésére. Ehhez a kezdeményezéshez további három partner csatlakozott a régióból: a Cseh Nemzetvédelmi Egyetem, a Wroclawi Katonai Akadémia és az Osztrák Katonai Akadémia. A fórum célja, hogy rendszeres konzultációs lehetőséget biztosítson a résztvevő és meghívott intézményeknek a képzés és kiképzés fejlesztése, illetve nemzetköziesítése terén.

A kutatási együttműködés első lépéseként idén márciusban Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora meghívást kapott az Akadémia által publikált Land Forces Academy Review tudományos folyóirat szerkesztőbizottságába.

Cimkék: 2014

Friss szemmel a Ludovikáról

    • Ludovika főépület

A Ludovika Főépületről is készültek díjnyertes fotók azon pályázaton, melyet a Miniszterelnökség és a Magyar Építőművészek Szövetsége írt ki nem régiben megújult műemlékeket ábrázoló fényképek készítésére. A 46 díjazott képet a Magyar Építészek Házában mutatták be, és ősszel várhatóan újabb helyszíneken is kiállítják.

A történeti múlt hívta randevúra a jövőt - mondta a pályázattal kapcsolatban a kormány.hu-nak nyilatkozva Dr. Fürjes Balázs, egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, a pályázat fővédnöke. Teljesen vegyes volt a mezőny a látásmód tekintetében - értékelt a kormánybiztos. Az indulók között akadt, aki avantgárd, kortárs látásmódot választott, pályaművéről első pillantásra nem is derül ki, melyik épületet ábrázolja. A Ludovika mellett az indulóknak a Kossuth teret, a Várkert Bazárt, a Pesti Vigadót vagy a Zeneakadémiát kellett lefotózniuk. A pályázók összesen 50 órát kaptak arra, hogy a legkülönbözőbb szögekből fotózhassák az épületeket kívülről és belülről.

Fürjes Balázs szerint érdemes folytatni a projektet, azaz „friss szemmel” fotókat készíteni a megújuló középületekről. A napokban elkészülő Fradi stadionon kívül a Ludovika Campus új létesítményei is szerepelhetnek majd a pályázat következő fordulóin.

"Magyarországot Budapest tudja elmesélni a nagyvilágnak leginkább. És vannak nyelvek, melyeket mindenki ért." írja a pályázatról Dr. Fürjes Balázs a www.frissszemmel.hu oldalon, ahol egyébként a nyertes pályaművek is megtekinthetőek.

A Ludovika főépületről készült fotóval nyertek díjat a pályázaton: Urbán Zsuzsanna, Nagy Sugár, Tóth Zoltán Gábor, Patkós Zoltán, Dőry Bálint, Gyuroski Attila, Práger Péter és Pásztor Dávid.

Fotó: Tóth Zoltán Gábor  


Újrahangolták a katonadalokat

    • Katonadalok

Ahogy korábban már írtunk róla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére a Honvéd Táncszínház zenekarának művészei, vendégzenészek közreműködésével Bartók Béla és Kodály Zoltán katonadalokat tartalmazó gyűjteményéből játszanak és énekelnek fel mintegy hetvenet, stúdiókörülmények között. A munka a napokban ért véget és a dalok hamarosan az NKE honlapján is elérhetőek lesznek.

A zenészek elmondták, hogy az eredeti dalokhoz egy kicsit hozzányúltak és különböző stílusban játszották fel azokat. Az erdélyi és a székely mellett kalotaszegi dallamokat is csempésztek a dalokba a zenekar tagjai, akik bizonyos énekeket „nótásabbra” vettek, de volt olyan dal is, amelynél –a népzenei stílus határain belül- egy-két hangot átformáltak, kijavítottak. A változtatás alkalmanként a szöveget is érintette: ahol indokolatlanul sok volt a szöveg, ott elhagytak, ahol pedig túl rövid volt, ott hozzáadtak az eredeti szöveghez.

Az alkalmi együttes tagjai a dalokhoz a zenei alapot Szabó Dániel vezetésével játszották fel, a 69 dalból mintegy 20-at pedig Navratil Andrea, ismert népdalénekes közreműködésével rögzítettek. A zenekar tagjai: Papp István "Gázsa" elsőhegedűs, a második hegedűs Takács Ádám volt, a tárogatón, furulyákon és klarinéton Csávás Attila játszott, míg brácsán D. Tóth Sándor, a bőgőn pedig Liber Róbert zenélt. Szabó Dániel cimbalmozott és a katonadalok többségét ő énekelte fel.

Az elkészült katonadalok felkerülnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjára dallamként és énekelt változatban is. Így lehetőség lesz mindenki számára, hogy a zenei alapra ráénekeljen, ehhez a dalok szövege is elérhető lesz a honlapon. Mivel sok német jövevényszó található a dalok szövegeiben, amelyek nem közismertek, ezért szövegmagyarázatok is lesznek a weboldalon. Emellett a dalok születésének körülményeiről is olvashatnak majd érdekes háttér-információkat az érdeklődők.

Ízelítőül néhány az újrahangolt katonadalok közül: 

      


Új elnök az EHÖK élén

    • Új EHÖK elnök

Simon Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának hallgatója az intézmény Hallgatói Önkormányzatának új elnöke, akit a szervezet június 12-i küldöttgyűlésén egyhangúlag választottak meg.

A rendkívüli tisztújításra azért került sor, mert Szánti Gábor korábbi elnök június 15-i hatállyal lemondott. Simon Balázs mandátuma 2014. december 31-ig szól.

Az új EHÖK elnökkel hamarosan interjút olvashatnak honlapunkon. 

Cimkék: EHÖK

A Magyar Függetlenség Napja

    • Nagy Imre újratemetése

Katonai tiszteletadással rendeztek ma koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten. 25 évvel ezelőtt, ezen a napon tartották meg az egykori miniszterelnök és mártírtársai újratemetését, amely a rendszerváltás egyik meghatározó eseménye volt.

A Nagy Imre és társai elleni perben 1958. június 15-én hirdettek ítéletet, majd a kivégzéseket másnap hajnalban végre is hajtották. Holttestüket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben, az Új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették őket.

A kivégzés után 31 évvel, 1989. június 16-án a rendszerváltozás egyik meghatározó eseményeként újratemették Nagy Imre volt kormányfőt, Maléter Pál volt honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét. 

Az évforduló kapcsán katonai tiszteletadással rendeztek koszorúzási ünnepséget a Nagy Imre szobornál, majd a rákoskeresztúri, immáron megújult Nemzeti Emlékhelyen tartanak megemlékezést, ahol a visegrádi négyek államfői és a német államelnök is részt vesz. 

Fotó: mek.oszk.hu


Heti gondolat – gróf Helmuth von Moltke

    • Helmuth von Moltke

„Minden parancsot, ami félreérthető, félre is értenek.”



Kedves Olvasó!

Ezen a héten a kiemelkedő katonai vezető, Helmuth von Moltke szavait ajánlom figyelmébe. A tábornok a harcmezőn tapasztalta meg ezeknek a gondolatoknak a jelentőségét, de nekünk, a ma emberének is érdemes mindig arra törekednünk, hogy világosan és egyértelműen fejezzük mi magunkat mind a munkánk során, mind pedig az életben.

Prof. Dr. Patyi András
rektor


Helmuth Karl Bernhard von Moltke

A XIX. századi Európa kiemelkedő katonai stratégája, a porosz királyi haderő vezérkari főnöke, majd a német császári nagyvezérkar főnöke az idősebb Helmuth von Moltke, akit – Bismarck kancellár mellett - a Német Császárság alapítójaként tartunk számon.

1800. október 26-án született egy porosz nemesi család sarjaként, de a napóleoni háborúk pusztításai miatt a Dán Királyságba költöztek, így pár évvel később az ifjú Moltke itt kezdte meg katonai pályafutását. 1817-ben elvégezte a koppenhágai Hadapródiskolát és ezt követően a dán hadsereg kötelékébe lépett. 1822-től a porosz királyi haderő szolgálatába állt és elvégezte a porosz Hadiakadémiát is.

1835-ben Délkelet-Európába utazott egy tanulmányútra, melynek során II. Mahmud szultán katonai tanácsadója lett, később pedig a kis-ázsiai hadtest újjászervezésében működött közre. Az itt szerzett katonai tapasztalatait „A félhold fényénél” című művében foglalta össze.

1840-től Berlinben ismét a porosz haderő szolgálatába állt. Az itt töltött évei alatt támogatta a vasútfejlesztést, így nem véletlen, hogy a Berlin-Hamburg vasútvonal egyik első igazgatója lett.

1849-től a porosz IV. hadtest vezérkari főnöke lett Magdeburgban, majd 1856-ban a későbbi német császár III. Frigyes segédtisztjévé nevezték ki, két évvel később pedig kiérdemelte a porosz királyi haderő vezérkari főnöki rangját. Harminc éven át töltötte be ezt a posztot, és három háborúban vezette győzelemre a porosz haderőt.

Stratégiáját a "szétválva vonulni, egyesülve lesújtani" elv jellemezte, többek között ennek is köszönhető, hogy 1864-ben megadásra késztette a dán hadsereget, majd 1866-ban legyőzték az osztrák-szász sereget. Az 1870-71-es porosz-francia háború során is győzelemre vezette a porosz csapatokat, melynek köszönhetően 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot és I. Vilmos porosz királyt császárrá koronázták.

A nagy győzelem után a porosz királytól örökletes grófi címet kapott és 1871. június 16-án Moltke tábornokot vezértábornaggyá léptették elő, melyhez jelentős vagyon is társult. A Német Császárság Birodalmi Gyűlésének tagja majd korelnöke lett. 1890-ben a Birodalmi Gyűlés előtt tartott búcsúbeszédében ezekkel a szavakkal intette óva hazáját egy újabb európai háborútól: „Uraim, az a háború tarthat hét évig, harminc évig, és jaj lesz annak, aki elsőként veti a kanócot a puskaporos hordóba!”

Forrás: Hans-Jürgen Quadbeck-Seeger: Csak a változás állandó – Idézetek és gondolatok innovatív vezetők számára, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2003. 278. old.


Magyary Napok 2014 – Tata–Budapest

    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyar konferencia
    • Magyar konferencia
    • Magyar konferencia
  • Előző
  • Következő

Koszorúzással és a közigazgatás időszerű kérdéseiről rendezett konferenciákkal emlékeztek meg az elmúlt napokban Magyary Zoltánról, a hazai közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb személyiségéről Tatán és Budapesten.

A 126 éve született iskolateremtő tudós a nemzeti gondolatot sikeresen ötvözve az európai értékrenddel nemzetközivé tette a magyar közigazgatás hírnevét. A három napos rendezvénysorozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyary Zoltán Szakkollégium, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, Tata Város Önkormányzata és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezésében valósult meg.

Magyary Zoltán volt az, aki a XX. század adott időszakában elsőként nyúlt komplex módon a közigazgatás kérdésköréhez – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Ludovika Campus Dísztermében tartott,” Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása” című konferencián. A rektor kiemelte, hogy Magyary Zoltán nem egyszerűen elhivatott tudósa volt a magyar közigazgatás- tudománynak, hanem ő volt az, aki a meglévő viszonyokat világosan látva megteremtette a reformok alapjait.

Czuniyné Dr. Bertalan Judit köznevelési államtitkár köszöntőjében a többi között elmondta, hogy a Magyary Program jól tükrözi azt a fajta államigazgatási szemléletet, amelyet Magyary Zoltán képviselt és a kormányprogramban nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is ez a szellemiség a mérvadó. Az államtitkár asszony hozzáfűzte, hogy a közigazgatás stratégiai ágazat, amely ha nem tud haladni és nem tudja felvenni a versenyt azzal a világgal, amelynek a szolgálatát el kell látnia, akkor nem alkalmas feladatának a végrehajtására.    

Dr. Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora "Útfüggőség és területi reformok Magyarországon" című előadásában hangsúlyozta: „Ma már nem lehet úgy végrehajtani közigazgatási reformokat, hogy egy adott ország kormányzata teljesen hátat fordítson a főbb nemzetközi trendeknek és értékeknek.”

A konferencián előadások hangzottak el a magyar területi államigazgatás fejlődését meghatározó koncepciókról, a területi államigazgatás integrációjáról, illetve arról, hogy milyen tudatosuló etikai követelmények alakítják az új közigazgatást.

A rendezvénysorozat az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 TUDÁSALAPÚ KÖZSZOLGÁLATI ELŐMENETEL című projekt keretében valósult meg.




Épülhet az új KTK kollégium

    • Kollégiumi kinevezés főkép
    • Kollégiumi kinevezés 2
    • Kollégiumi kinevezés 4
    • Kollégiumi kinevezés 3
  • Előző
  • Következő

Már augusztus közepén elkezdődhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara kollégiumának építése a Ludovika Campus területén. A 600 fős létesítmény tervezéséről és kivitelezéséről a napokban írtak alá megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a kivitelezést végző konzorcium képviselői.

A kormány tavaly decemberben döntött a Ludovika Campus állami beruházás kibővítéséről, amely mintegy 6.1 milliárd forintos kormányzati támogatással valósul meg. A kivitelezői szerződéskötés kapcsán Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora elmondta, hogy a kollégium építése egy teljesen új eleme az egyetemen tervezett beruházásoknak, hiszen az eredeti tervek között nem szerepelt az, hogy a Campus területén épül majd egy új kollégium a Közigazgatás-tudományi Kar hallgatóinak.

A konzorcium részéről Paár Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy előreláthatólag augusztus közepére elkészülnek az engedélyezési és kivitelezési tervek. A munkálatok ezt követően kezdődhetnek el és jövő év szeptember 15-ig kell befejezniük azt a kivitelezőknek. 

A kollégium az Orczy park területén belül, az új oktatási épülettel egy időben épül meg, így a kar működésével kapcsolatos valamennyi tevékenység itt folytatódhat.

Cimkék: 2014

Az új köznevelési államtitkár az NKE-n

    • új köznevelési államtitkár az NKE-n

Czunyiné Dr. Bertalan Judit is tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett "Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása elnevezésű konferencián. Az új köznevelési államtitkár terveiről is beszélt honlapunknak.   

„A hivatal átvétele után először meg kell néznem azt, hogy a háttérintézmények hogyan működnek és melyek azok a problémás területek, amelyeken esetleg változtatni kell. A köznevelési rendszer átalakításának célja az, hogy az iskolarendszert megerősítsük és a gyermekek nevelésére, oktatására fordított tevékenység legyen az elsődleges. Az elmúlt időszakban történt intézményi átszervezés, fenntartóváltás kereteit úgy kell formálnunk a jövőben, hogy ezek a működési folyamatok biztos hátteret nyújtsanak mind a pedagógusoknak, mind pedig az iskolában tanuló gyermekeknek.”- összegezte fontosabb céljait Czunyiné Dr. Bertalan Judit.

    


A légiközlekedés sebezhetőségéről tanácskoztak

    • A légiközlekedés biztonsága
    • A légiközlekedés biztonsága
    • A légiközlekedés biztonsága
    • A légiközlekedés biztonsága
    • A légiközlekedés biztonsága
    • A légiközlekedés biztonsága
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés védelme a XXI. század jelentős kihívása, ezért szükség van a hazai légitársaságoknál, földi kiszolgáló cégeknél, a minősített repülőtereken és a hatóságoknál közreműködő védelmi tisztek magas szintű felkészültségére, továbbképzésére- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Blaskó Béla, nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar oktatási dékán-helyettese a légiközlekedés védelmi tisztek számára, a napokban megtartott debreceni szakmai konferencián.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának közös szervezésében tartották meg, immáron hetedik alkalommal az Európai Unió által előírt továbbképzést. A biztonsági szempontból veszélyeztetettnek minősülő létesítmények és tevékenységek összehangolt védelmének megszervezése, egyfajta biztonsági háló kialakítása szükséges nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A globális veszélyeztetettség miatt hazánkban is törekedni kell a minél magasabb biztonsági szint elérésére és fenntartására. Számos sebezhető pontja van a légiközlekedésnek, a biztonság eléréséhez szükség van az abban közreműködő állami és gazdasági élet biztonságvédelmi munkatársainak együttműködésére. A Rendészettudományi Kar a globális biztonság többoldalú megközelítését fontosnak tartja és kiemelten kezeli, ezért például a  Közbiztonsági, valamint a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tevékenységében is megjelennek ezek a kérdések. – tette hozzá Blaskó Béla.

A repülés hosszú idő óta a legbiztonságosabb módja a helyváltoztatásnak, ez a szakemberek összetett munkájának köszönhető. A repülés védelme hangsúlyos jelentőséget kapott a polgári légiközlekedésben, mely az egyik legkomplexebb dolog a világon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának közreműködése a továbbképzésben elismerésre méltó- hangsúlyozta Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

A szakmai továbbképzésen előadások hangzottak el a légiközlekedés-védelmi hatósági tevékenységről, az Európai Uniós elvárásokról, a biztonságvédelmi kihívásokról és feladatokról, továbbá új védelmi módszerekkel ismerkedhettek meg a résztvevők.