Szűkítés


Minden Címke 3


Jelenleg 2 bejegyzés található 16 April 2015 dátummal

„Az OTDK mindig a legjobbaké”

    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
    • OTDK Had és Rendészettudományi Szekció
  • Előző
  • Következő

7 felsőoktatási intézmény, 9 karának hallgatói  16 tagozatban, 145 pályamunkával szálltak versenybe és mérték össze tudásukat ma Gödöllőn, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, a XXXII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciójában. A rendezvény megvalósításában társszervezőként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtiszt­képző Kara vett részt.

„Megtiszteltetés, hogy egy civil egyetem a házigazdája a Had- és Rendészettudományi Szekciónak- mondta  a Szent István Egyetem rektora. Prof. Dr. Tőzsér János köszöntőjében kifejtette, hogy meglátása szerint minden témának van biztonsági aspektusa. "A SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara az országban elsőként hozta létre a Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszéket, melynek feladata a biztonság és a védelem kultúrájának közvetítése az egyetemi hallgatóság és a felnőtt társadalom számára. Ezzel is azt bizonyítva és kinyilvánítva, hogy a biztonság és a védelem kultúrájának egyetemes ismerete az értelmiségi képzés része"- tette hozzá.

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese Prof. Dr. Patyi András rektor üzentét tolmácsolta. Elmondta, hogy az NKE hazánk legfiatalabb egyeteme, de a tehetséggondozás már a jogelőd intézményekben elindult. Az egyetem vezetése továbbra is elkötelezett a tehetséggondozás iránt, a karokon hat szakkollégiumban végeznek tudományos kutatómunkát a hallgatók. A rektorhelyettes felidézte Zrínyi Miklós költő és hadvezér gondolatait, aki elismerte a szerencse szerepét az élet minden területén. Úgy vélte, hogy elvégzett munkával, odafigyeléssel, felkészültséggel a szerencse vagy a balszerencse szerepe csökkenthető.

Prof. Dr.Mezey Barna, az ELTE rektora, az OTDT alelnöke kiemelte, hogy a konferencia különleges formája a tehetséggondozásnak és egyben unikális magyar jelenség. A seregszemle összes szekciójában 5504 dolgozat, 5613 szerző és előadó vett részt. „Az igazi tudós kételkedik, hiszen kétely nélkül nincs eredmény, válaszok nélkül nincs jövő”- fejezte be gondolatait.

Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Hende Csaba honvédelmi miniszter gondolatait fogalmazta meg a jelenlévők számára. Vegetius sorait idézte, mely szerint, aki békét akar, az készüljön a háborúra. Aki jó eredményt akar, küzdjön mesterségbeli tudással és ne a véletlenre hagyatkozzon. Zárszóként hangsúlyozta, hogy az OTDK mindig a legjobbaké. Azoké, akik tehetségüket sok munkával akarják tökéletesíteni, akik nem félnek a megmérettetéstől, akik a kötelező gyakorlatok elvégzésén túl azt is meg akarják tenni, amire képesek és ezért aztán hajlandóak a szükséges áldozatok árán kitolni saját határaikat.

A XXXII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciójába a hallgatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karáról, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karáról, a Szent István Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Gazdasági Főiskoláról, a Nyugat-magyarországi Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről,  valamint az Eszterházy Károly Főiskoláról nyújtottak be a pályamunkákat.

A rendezvény fővédnökei az egyetem fenntartó minisztériumainak miniszterei: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett

Cimkék: HHK, OTDK, RTK

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

    • Koszorus Ferenc ezredes

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A  gettósításról szóló rendelet április 28-án jelent meg. Ennek értelmében a kisebb települések zsidóságát összegyűjtötték és közeli nagyvárosokba, majd gyűjtőtáborba szállították, a városi és budapesti zsidó közösségeket elkerített városrészekben kialakított gettókba zsúfolták össze. A gettósítás azonban már a rendelet megjelenése előtt megkezdődött, az első gettókat és gyűjtőtáborokat 1944. április 16-tól Kárpátalján állították fel. 1944. május 15-étől megindultak a tömeges deportálások, először a fronthoz legközelebb eső keleti országrészekben, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának aktív közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.

1944 júniusára a nácik bebörtönözték és likvidálták az európai zsidóság java részét. Júliusban a németek által megszállt Európában csupán a Budapesten élő és ott menedéket talált zsidóság volt még életben. Ekkor Koszorús Ferenc ezredes, ludovikás honvédtiszt nem mindennapi dolgot hajtott végre a megszállt Magyarországon: 1944. július 6-án páncélosaival, katonai erővel megakadályozta a Budapesten élő zsidók elhurcolását Horthy kormányzó utasítására Ezzel az akcióval lényegében megakadályozza a náci birodalom konkrét terveinek megvalósítását. Bátor kiállása ugyanakkor példája annak a nácizmussal szemben szerveződő hazai ellenállásnak, amely a zsidók mentését, a háborúból való kiugrást és a németek által kikényszerített politika ellensúlyozását - szabotálását célozta, akár fegyveres erővel is.

1944 októberében, amikor a nácik elfoglalták Budapestet, Koszorús ezredes bujdosni volt kénytelen, hogy megmeneküljön a Gestapo elől. 1945 tavaszán, Németország területén amerikai hadifogságba esett. 1951 februárjától az USA-ban élt, ott is halt meg 75 éves korában a virginiai Arlingtonban.

Koszorús Ferenc életében soha nem kapott tetteiért elismerést. 1992. november 6-án tiszteletére a Dohány utcában, szemben a zsinagógával emléktábla került elhelyezésre. 2014 júliusában Hende Csaba honvédelmi miniszter az általa adományozható legmagasabb kitüntetést, a Hazáért Érdemrendet adta át posztumusz fiának ifj. Koszorús Ferencnek. Hende Csaba a résztvevőkkel együtt egy ludovikás honvédtiszt, egy igaz ember emléke előtt tisztelgett, aki megállta helyét a harcmezőn és minden időben megtette kötelességét.

Koszorús Ferencről bővebben a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatnak.

Szöveg: Horvátth Orsolya