Szűkítés


Minden Címke 181


Jelenleg 124 bejegyzés található 2017 dátummal

Az NKE cáfolja és visszautasítja az LMP politikai támadását

    • egyetem webre

Az LMP képviselője Hadházy Ákos az uniós források szabálytalan felhasználásával vádolta meg az NKE-t. A képviselő hamis állításaival politikai támadást indított a magyar közigazgatás, honvédelem és rendvédelem felsőoktatási alapintézménye ellen, amiért az Egyetem jogi úton vesz elégtételt. Hadházy Ákos állításával szemben az említett projektekkel kapcsolatban az EU hatóságok semmilyen szabálytalansági megállapítást nem tettek. Ezzel szemben közel százezer tisztviselő képzése zajlik rendben az EU támogatásával, amelyről folyamatos információcsere történik a finanszírozó szervek és az NKE között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem határozottan visszautasít minden olyan állítást, amely a visszaélés gyanúját veti fel az intézmény és annak vezetőjével kapcsolatban. Az NKE a projektek eddigi eredményeiről május első felében sajtótájékoztatót tart, melyre az LMP vádaskodó képviselőjét is várják.

Cimkék: NKE, közlemény, 2017

Eredményesen zárult az idei OTDK

    • fokep
    •  dsc2530 2
    •  dsc2536 2
    •  dsc2553 2
    •  dsc2557 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2669 2
    •  dsc2675 2
    •  dsc2696 2
    •  dsc2714 2
    •  dsc2718 2
    •  dsc2825 2
    •  dsc2830 2
    •  dsc2891 2
    •  dsc3248 2
    •  dsc3249 2
    •  dsc3263 2
    •  dsc3272 2
  • Előző
  • Következő

19 felsőoktatási intézmény, 21 tagozat, 192 pályázó, 62 helyezés, 44 különdíj. Számokban ez volt az XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának ülése, amelyet idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezett a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Mind a tagozati-, mind pedig a különdíjakban az NKE hallgatói vitték a prímet, de láthatóan más intézményekben is egyre eredményesebben foglalkoznak ezekkel a speciális tudományterületekkel. 

„Az ország első, egykori katonai akadémiájának épületében vagyunk, amely annak idején széles nemzeti közakadozásból jött létre és elsőként működött a hadi tudományok művelő intézményeként is” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében kitért arra, hogy az akadémiát létrehozó törvényben szerepel az is, hogy nemcsak erővel, hanem tudomány művelésével is lehet a hazáért harcolni. Patyi András szerint a szekció másik tudományterülete, a rendészettudomány sem esik messze az egykori Ludovika Akadémia szellemiségétől, hiszen ott hosszú ideig folytak olyan képzések, amelyek az akkori rendészeti szervek tiszti és altiszti utánpótlását szolgálták. „A két tudományterület összekapcsolódása tehát nem az elmúlt évek találmánya”- fogalmazott a rektor, aki szerint külön öröm, hogy az NKE-n kívül számos más felsőoktatási intézmény hallgatója is komolyan érdeklődik a hadtudomány és a rendészettudomány iránt. Patyi András köszönetet mondott a szervezők mellett a résztvevőknek is, akik egy tisztességes versenyen mutathatták meg tudásukat. Személyes élményként idézte fel az 1991-es OTDK-t, ahol második helyezést ért el, majd 2005-ben szekcióelnökként is tevékenykedett.

A versenyzők mellett a szervezők és együttműködő partnerek segítségét is megköszönte a rendezvényen Dr. habil Boda József ny. vezérőrnagy. A Rendészettudományi Kar dékánja külön kiemelte, hogy voltak olyan konzulensek, akik 5-6 hallgató munkáját is segítették. „Tartalmas, már a tudományossághoz közelítő pályamunkákkal is találkozhattunk a versenyen”- mondta a szekció ügyvezető elnöke.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának 21 tagozatában 62 helyezést és 44 különdíjat osztottak ki. Az első helyezettek közül 18-an a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karait képviselték, de számos második és harmadik helyezést is szereztek az NKE hallgatói. A 44 különdíjasból pedig 38-an tanulnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de kaptak különdíjat a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem hallgatói is. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeztek a hallgatók. Olyan témákban hangzottak el előadások a többnapos konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

Prof. Dr. Szendrő Péter szerint a had- és rendészettudományi szekció az idei OTDK legnagyobb rendezvénye volt, amely évek alatt „felnőtt a feladatához és ki is teljesedett”. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a szekció résztvevőinek a száma, akik színvonalas teljesítményt nyújtottak a verseny során. Szendrő Péter számára külön pozitívum, hogy ebben a szekcióban is egyre több tudományterület jelenik meg kisebb-nagyobb mértékben a hallgatók munkáiban. „A XXXIII. OTDK ezzel véget ért, de a munka tovább folytatódik”- fogalmazott az OTDT elnöke.

Legközelebb az Óbudai Egyetem rendezi majd meg az OTDK had- és rendészettudományi szekcióját. A rendezvény végén Patyi András rektor és Boda József dékán adta át a stafétabotot Régely Mihálynak, az Óbudai Egyetem rektorának.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Vízügyi oktatási együttműködésről tárgyalt Nigériában az NKE delegációja

    • nups nigeria 6

Április 19. és 21. között az NKE vezetésével oktatói delegáció tett látogatást Nigériában. A látogatás célja a Prof. Dr. Patyi András rektor és Suleiman Hussaini Adamu nigériai szövetségi vízügyi miniszter között 2016 novemberében aláírt együttműködési megállapodás alapján konkrét oktatási programok meghatározása volt.

A magyar delegáció tagjai Baranyai Gábor, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet vezetője, Tamás Enikő, a Víztudományi Kar intézetvezetője, Madarász Tamás, a Miskolci Egyetem intézetvezetője, Honti Márk, az MTA kutatója, Fülöp Bence Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet munkatársa, valamint Umar Hussaini Madawaki, az NKE Afrika-koordinátora voltak.

Az NKE bemutató prezentációkat tartott a Nigériai Szövetségi Vízügyi Minisztériumban, a vízügyi továbbképzésért felelős Nemzeti Vízügyi Intézetben, valamint a hidrológiai adatgyűjtésért és a hatósági munkáért felelős szövetségi szerveknél. A felek a következő hetekben tovább pontosítják a nigériai képzési igényeket a célból, hogy az első nigériai hallgatói csoport már ezen a nyáron Magyarországra érkezhessen.

Megosztás a Facebook-on


ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődött az OTDK had- és rendészettudományi szekciója

    • fokep
    •  dsc2321 2
    •  dsc2328 2
    •  dsc2348 2
    •  dsc2351 2
    •  dsc2352 2
    •  dsc2393 2
    •  dsc2418 2
    •  dsc2423 2
    •  dsc2435 2
    •  dsc2443 2
    •  dsc2446 2
    •  dsc2462 2
  • Előző
  • Következő

12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vesz részt a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciójának megmérettetésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A háromnapos rendezvényen 21 tagozatban mutatják be tudományos tevékenységük eddigi eredményeit a hallgatók, akik közül többen határon túli intézményekből érkeztek.

 „Az NKE alapítása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a tehetségek támogatásával kapcsolatban, amelynek egyik fontos része a KÖFOP-projekt keretében működő kiválósági programokban való részvétel” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta azt is, hogy a hamarosan meghirdetendő új Nemzeti Tehetség Programban is aktívan tud majd részt venni az NKE. Elhangzott, hogy az egyetem az elmúlt években bizonyította, hogy helye van a tudományos diákköri mozgalomban is. A korábban ProScientia Aranyéremet elnyerő rektorhelyettes szólt arról, hogy a hadtudományi és rendészeti szekció több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az első katonai főiskolás hallgatók már 1977-ben részt vettek a tudományos diákköri megmérettetésen. Az 1987-ben megalakult hadtudományi szekció első elnöke pedig az NKE oktatója, Szenes Zoltán tábornok volt, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak. 

Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy 2009-ben alakult meg az OTDT had- és rendészettudományi szekciója, amely egy példás építkezés eredménye volt. Elhangzott, hogy ez a szekció az utolsó az idei OTDK-n, és a tudományos diákköri mozgalom idén is „megmozgatta az országot”. 1800 helyi konferencián mintegy 14 ezer hallgató vett részt, közülük 400-an a határon túlról érkeztek a megmérettetésekre. Szendrő Péter hozzátette, hogy a had- és rendészettudományi szekció népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy megalakulása óta megkétszereződött az abban résztvevők száma. Elhangzott, hogy az OTDK első helyezettjei közül idén összesen mintegy 50 ProScientia Aranyérmet adnak majd át a legjobbaknak.

„Ez a konferencia azon hallgatók seregszemléje, akik a legtöbbet tudnak a tudományágukból, és a tudományos elit képviselőjeként a jelen és a jövő letéteményesei ebben az országban”- fogalmazott Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora. Az OTDT alelnöke szerint a tudományos rendezvény kiváló alkalom arra is, hogy az egyfajta irányba gondolkodók megismerjék egymást és együtt menjenek tovább az úton. A rektor úgy véli, hogy a had- és rendészettudományi szekció egyfajta sajátos fókusza a legszélesebb értelemben vett társadalomtudományoknak. „Ennek az országnak a szürkeállománya az egyetlen igazi ásványkincse, ez képes fenntartani és továbbvinni hazánkat” – mondta Mezey Barna, aki szerint ezért is van nagy szükség a folyamatos tehetséggondozásra.

Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy történeti visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy rendészeti vonalon 1975-ben történt az első sikeres bemutatkozás a tudományos diákköri mozgalomban, amikor a Rendőrtiszti Főiskola egyik hallgatója második helyezést szerzett az OTDK-n. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint a tehetséggondozással a jövőt építjük, ezért ennek a versenynek is mindenki nyertese lehet, hiszen a résztvevők már elkötelezettek a tudomány iránt.

A mintegy 200 hallgató 21 tagozatban mutathatja be önálló kutatási és tudományos eredményeit. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeznek a hallgatók, akik döntő többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett. De az OTDK résztvevői között vannak például az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és három határon túli intézmény hallgatói is. Olyan témákban hangzanak el előadások a konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának eredményhirdetésére csütörtökön kerül sor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A lelkipásztori tevékenység fokozatosan alakult át humanitárius segítségnyújtássá

    • fokep
    •  dsc2399 2
    •  dsc2402 2
    •  dsc2413 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Katolikus Egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében a vatikáni bevándorlási politika fényében címmel tartott előadást Dr. Ujházi Lóránd a Ludovika Szabadegyetem soron következő előadásán 2017. április 25-én. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tudományos főmunkatársa előadásában kitért az egyetemes egyház migrációs politikájának alakulására, a hozzá kapcsolódó intézményi és jogi változásokra, valamint a Magyar Katolikus Egyház helyzetére. Kihangsúlyozta, hogy a lelkipásztori tevékenységről a humanitárius segítségnyújtásra fokozatosan került át a hangsúly.

Dr. Ujházi Lóránd két PhD fokozatot is szerzett: kánonjogtudományból olasz nyelven és hadtudományból, mindkettőt summa cum laude minősítéssel. 2015 óta dolgozik az egyetemen. A Szélsőségek, vallási szélsőségek kutatóműhely vezetője, a Katolikus Karitász nemzetközi főtanácsadója, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye lelkipásztora és az Érseki Bíróság bírája. Főbb kutatási területei a vallási szélsőségek és a nemzetbiztonság, a vallási közösségek helye és szerepe a fegyveres testületek viszonylatában, a közel-keleti biztonsági helyzet a vallási szélsőségek és a vallási közösségek vonatkozásában, és a nemzetbiztonsági szervezetek demokratizálódása.

Dr. Ujházi Lóránd előadásában kitért a pápa kiemelkedően fontos szerepére, valamint arra, hogy a migráció tekintetében liberális, befogadó, a teológiai kérdésekben pedig konzervatív politikát folytat. Ferenc pápa, a katolikus egyház feje már többször kifejtette véleményét a migráció kapcsán az egyház humanitárius segítségnyújtásáról. A Vatikán felé elvárás, hogy elsősorban lelkipásztori szervezetként működjön, ugyanakkor reagálnia is kellett a migrációs válságra, így a vatikáni politikai iránya a menekültek humanitárius ellátása felé tendálódik.

Dr. Ujházi Lóránd kiemelte, hogy tényleges változást az hozott a kérdésben, amikor Ferenc pápa 2016. augusztus 31-én kihirdette „Humanam progressionem” kezdetű Motu Proprio-ját, amellyel a négy Pápai Tanács összevonásából létrehozta a migráció szempontjából különösen érintett Dikasztérium az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában elnevezésű hivatalt. A Dikasztérium bár nem kongregáció, mégis bíboros prefektusi vezetés alatt áll, mellette két tapasztalt szerzetes dolgozik titkárhelyettesként, a legfőbb döntéshozó továbbra is a pápa maradt, új ideológiaként pedig az emberi jogok és a humánus gondolkodás nyertek teret az egyház életében. A hivatal kiemelkedő hangsúlyt fektet arra, hogy együttműködjön az állami és egyházi szervezetekkel, a szentszéki hivatallal, az akadémiai szektorral és a helyi egyházi szervekkel, miközben nem fordít kellő figyelmet a népvándorlás veszélyeire, a biztonsági kockázatra és a szociális helyzet javítására.

Magyarország helyzetének elemzésénél Dr. Ujházi Lóránd történelmi példákat idézett. A magyar nép számtalan alkalommal nyújtott segítséget a menekülő nemzeteknek, gondoljunk csak az örményekre, a lengyelekre vagy a balkáni válságra. A mai kort ugyanúgy jellemzi a kényes külpolitikai helyzet, a szükséges állami intézményi háttér és tapasztalat hiánya, az egyház karitatív tevékenysége és szociális tanítása, a lelkipásztori támogatás és a humanitárius segítségnyújtás.

Mivel hazánk jelenleg tranzit országként vesz részt a menekültválság alakításában, a célországokra jellemző, a menekültekre vonatkozó integrációs programok, nyelvkurzus, munkahelykeresés, ügyintézés és jogi képviselő kirendelése nem érinti. Integrációs programként működik viszont a fóti Károly István Gyermekotthon, ahová a kísérő nélküli kiskorú menekültek kerülnek.

A Magyar Katolikus Egyházat sok támadás érte a nyugat-európai szervezetek részéről, miközben a magyar egyház csekély számú alkalmazottjának teljesítőképességét nem lehet összehasonlítani a német vagy osztrák 16000 fős alkalmazotti számmal rendelkező szervezetével, amely az állam támogatását is élvezi, miközben a Magyar Katolikus Egyház két tűz közé szorult az állam és az egyház véleménykülönbsége végett.

A migrációs válságban Dr. Ujházi Lóránd szerint az okozott nehézséget, hogy a menekültek bizalmatlanok voltak a segítő szándékkal érkezett szervezetekkel, nem fogadtak el tőlük segítséget, előítélettel viseltek a katolikus egyházzal szemben. A válság leküzdésére nemzetközi és kormányok közötti együttműködést, tapasztalatcserét, helyben segítést, a keresztények védelmét, a szentszéki elvek figyelembevételét, az integrációs programba való bekapcsolódást és a kormányzattal való együttműködést tűzték ki célul.

Dr. Ujházi Lóránd befejezésül elmondta, hogy az NKE-n többször is tartottak a vallást, az etikát és a migráció kérdését vizsgáló konferenciákat.

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása május 2-án lesz, Dr. Szemlér Tamás Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből címmel.

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Dékáni látogatás Szlovákiából a Katasztrófavédelmi Intézetnél

    • dscn0399
    • dscn0405
    • dscn0413
  • Előző
  • Következő

2017. április 25-én személyesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetébe látogatott Prof. Dr. Zdenek Dvorak, a szlovákiai Zsolna Egyetem Biztonsági Mérnöki Karának dékánja.

A látogatócsoport tagjaként érkezett az Intézethez Kataríná Hollá PhD fejlesztési és nemzetközi kapcsolati dékánhelyettes, valamint Mikulas Monosi PhD egyetemi docens, a tűzvédelmi mérnöki tanszékről. A vendégek megtekintették a Katasztrófavédelmi Intézet elhelyezését biztosító Zrínyi kampusz létesítményeit, majd személyesen Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, intézetigazgató fogadta a partner egyetem karának vezetőit.

Az Intézet képviseletében a tárgyaláson részt vett Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes, iparbiztonsági tanszékvezető, Dr. Pántya Péter tű. alezredes, egyetemi adjunktus, a tűzvédelmi és mentésirányítási tanszékről, valamint Kuk Enikő egyetemi oktató.

A tárgyalás során a szlovákiai Zsolna Egyetem dékánhelyettese részletesen ismertette a karukon folyó akkreditált képzéseket, így az alapszakokat, a mérnöki és a doktori képzésben szereplő programokat. Bemutatta az egyetemük fejlődésének történetét, oktatási és kutatási portfólióját a nemzetközi kapcsolataikkal együtt.

Vass Gyula tájékozatta a vendégeket a KVI-ben  folyó oktatási és tudományos tevékenységről.

A tárgyaló felek részéről határozott igény mutatkozott a közös kutatások támogatására, publikációk megjelentetésére, a hallgatók és az oktatók cseréjére, valamint a két egyetem között már folyamatban lévő Erasmus+ megállapodás aláírására.

Prof. Dr. Zdenek Dvorak és Vass Gyula tű. ezredes örömüket fejezték ki a sikeres találkozást érintően, és biztosították egymást a jövőben való szorosabb együttműködés adta lehetőségek kiaknázására.


Szöveg: Ambrusz József

Megosztás a Facebook-on


Első tiszti kinevezés a Katasztrófavédelmi Intézetnél

    •  mg 8401 cr
    •  mg 8473
  • Előző
  • Következő

Újabb tizenhárom fővel gyarapodott a katasztrófavédelem tiszti állománya. A belügyminiszter által aláírt első tiszti kinevezési okmányokat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója adta át április 25-én.

Dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója javaslatára Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kinevezte tűzoltó századossá a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába Dr. Teknős Lászlót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanársegédjét.

Teknős László 2013. júliusa óta lát el oktatói feladatokat az Intézet Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszékén. Főképpen a polgári védelmi szakismeretek, a katasztrófavédelmi megelőzés, árvízvédelem és környezetbiztonság tantárgyak keretében készíti fel a katasztrófavédelmi alap-, és mesterképzésben résztvevő hallgatókat.

Az első tiszti kinevezési ünnepségre meghívást kaptak azon katasztrófavédelmi szervezetek vezetői is, ahol az újonnan kinevezettek szolgálatot teljesítenek. Az ünnepi aktusra meghívást kapott Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének igazgatója, aki elsőként gratulált a századosi rendfokozatot kapott oktatójának.


Szöveg: Ambrusz József

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE mint a vezetőképzés központja

    • fokep
    •  dsc1992 2
    •  dsc2024 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Biró Marcell előadása nyitotta meg a VI. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napokat az Államtudományi és Közigazgatási Karon 2017. április 24-én. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára előadásában mesélt a kabinetiroda létrehozásának és a hivatali munkának a részleteiről, a közigazgatási államtitkár feladatairól, kitért az NKE közigazgatásban betöltött szerepére, azon belül kiemelte, hogy az egyetem a vezetőképzés központjává válhat. Az előadás végén pedig válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Dr. Biró Marcell a közigazgatási államtitkári feladatok kapcsán felvázolta a közigazgatás hierarchikus rendszerét. Emlékeztetett, hogy 2010-ben állította vissza a Kormány a közigazgatási államtitkári tisztséget, így a jogi-szakmai felelősség a közigazgatási államtitkárt, a politikai felelősség pedig a parlamenti államtitkárt terheli egy-egy minisztériumban. 

Biró Marcell elmondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európa egyik legkisebb minisztériuma, amely közel 200 közigazgatási szakembert foglalkoztat. Létrehozása nagy feladat volt, hiszen azelőtt nem létezett hozzá hasonló intézmény, mint az 1990-es évektől működő többi minisztérium esetében, amelyek rendelkeztek jogelőddel. A szervezet megalkotásánál számtalan feladatuk volt: módosítani kellett az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkről szóló törvény, a kormány statutum rendeletét, az államháztartással kapcsolatos kormányrendeletet, valamint az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletet, forrást kellett szerezniük, valamint egy helyet is, ahol dolgozhatnak, ez elsősorban a Parlament épületében valósult meg. Továbbá harminc belső szabályt és a szervezeti és működési szabályzatot kellett megalkotni, majd pedig embereket kellett felvenni. A Miniszterelnöki Kabinetirodában brit, francia és bajor minta alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangon láthatja el a feladatait. A minisztériumok között működő külső kormányzati kommunikáció koordinálása mellett a miniszterelnök személye körüli feladatokat, protokolltevékenységet látnak el. Az elmúlt másfél év alapján Dr. Biró Marcell megállapította, hogy a Kabinetiroda jól beilleszkedett a minisztériumok soraiba a közigazgatási szervezeti struktúrában.

Az előadás résztvevői megismerhették a kormányzati kommunikáció folyamatát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány döntését közvetíti közérthetően az emberekhez, a minisztériumokkal való kapcsolattartást pedig a minisztériumonként külön kirendelt sajtómunkatársak végzik.

A hallgatók azon kérdésére, hogy hogyan tudnak az NKE-n végzett hallgatók a közigazgatásban elhelyezkedni, a közigazgatási államtitkár kiemelte a Miniszterelnöki Kabinetirodában teljesíthető szakmai gyakorlat és a közigazgatási ösztöndíjprogram lehetőségét, valamint kitért arra is, az NKE-nek megvan a lehetősége, hogy a vezetőképzés központjává váljon. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, a Fenntartói Testület tagjaként közvetlenül kísérte végig az NKE létrehozását. Mint mondta, olyan egyetemként hozták létre az intézményt és ma is úgy működik, hogy a közszolgálat, a hazaszeretet áll az oktatás fókuszában, így az egyetemen végzett szakemberek a tudást és az elhivatottságot érvényesítik a közigazgatásban. Kiemelte a Fenntartói Testület fontosságát, amely kapcsolatot teremt a képzőhely és a felvevőpiac között.


Az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok négy napos rendezvénysorozatán az alábbi előadások várják az érdeklődőket:

2017.04.25. (kedd) 15:00

Koltay Gábor - A Honfoglalástól Trianonig, a magyar történelem eseményei filmrendezői szemmel

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.25. (kedd) 17:00

Földes András – újságíró, Index

A terror hazájában - Beszámoló az ISIS elleni háború frontvonaláról, a Moszul ostromát megjárt újságírótól. Kiderül, hogy él egy Budapestnyi ember a terroristák uralma alatt és hogyan harcolnak a felszabadításukért.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.26. (szerda) 16:45

Dr. Török Gábor politológus és Stumpf András újságíró

Közéleti beszélgetés, vitaest a globális és hazai politikai helyzetről

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 304/AB


2017.04.27. (csütörtök) 17:00

Andrew G. Vajna – a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Egymás után két Oscar-díj - titkok, receptek, avagy mérlegen a magyar filmstratéga

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán II. előadóterem


Az eseményekről bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonsági Akadémia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1784 2
    •  dsc1805 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már évek óta foglalkoznak a kiberbiztonság kérdésével. A különböző oktatási és kutatási irányokat fogja majd összehangolni és támogatni a márciusban létrejött Kiberbiztonsági Akadémia, amelynek most alakult meg a szakmai irányító testülete.

Orosz hackerek tavaly és tavalyelőtt feltörték a dán védelmi minisztérium számítógépes rendszerét, és hozzájutottak a tárca alkalmazottjainak elektronikus levelezéséhez. Ilyen és ehhez hasonló hírek szinte naponta jelennek meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, így a kibervédelem kérdése egyre égetőbbé válik a nemzetállamok számára. Az elmúlt években a magyar kormány is számos erőfeszítést tett ezen a területen, ennek egyik fontos része a kiberbiztonsághoz kapcsolódó képzések, továbbképzések szervezése, amely elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata. A 2013-ban megszülető információbiztonsági törvény alapján kezdődött meg a szervezeti vezetők, szakértők, közreműködők és dolgozók képzése, az NKE-n eddig már mintegy 150-en végezték el sikeresen a kurzusokat. Az egyetem karain már évek óta foglalkoznak a témával az oktatásban és a kutatásban is, ezeket a tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó erőforrásokat hivatott összehangolni a márciustól működő Kiberbiztonsági Akadémia.

A nyitórendezvényen Krasznay Csaba programigazgató elmondta, hogy hazánkban is kevés még azok száma, akik naprakész ismeretekkel rendelkeznek a témában, így az egyetemen már évek óta meglévő képzéseket, továbbképzéseket fejleszteni kell és a közszolgálatban dolgozókra minél szélesebben kell kiterjeszteni. Elhangzott, hogy az NKE-n jelentős múltja van a képzéseknek, az egyetem szinte minden karán folyik ezzel kapcsolatos ismeretátadás, amely valamilyen formában megjelenik az alap-, a mester- és a PhD - képzésben is. A HHK-n a kiberhadviselés és a katonai információs rendszerek kibervédelme, az RTK-n a kiberbűnözés és a bűnmegelőzés, a NETK-n a nemzetközi aspektusok, míg az ÁKK-n az információbiztonság köré szerveződnek a képzések és maga a kutatás is. Krasznay Csaba úgy látja, hogy a nemrég alakult Víztudományi Kar is be tud majd kapcsolódni a munkába, hiszen a vízügy, a kritikus infrastruktúra részeként jelentős informatikai háttérrel tud csak működni és így ez a szakág is ki van téve a különböző kibertámadásoknak.

A rendezvényen felszólaló Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy arra figyelmeztetett, hogy ezt nem csupán egyetemi kérdésként, hanem a teljes társadalomra is kiterjedő szakképzésként kell felfogni, így az akadémia tevékenységét is ennek megfelelően kell szervezni.

Ezt erősítette meg Krasznay Csaba is, aki elmondta, hogy lényegében a teljes magyar társadalmat kell képezni a kiberbiztonságra, hiszen ma már alapvető érdek, hogy minél szélesebb körben terjedjen a biztonságos internet- és információ felhasználás.

Prof. Dr. Nemeslaki András, az ÁKK Elektronikus Közigazgatási Intézet vezetője szerint a kiberbiztonsági képzés egy olyan téma, amit mintha kifejezetten az NKE számára találtak volna ki, hiszen az egyetem szinte valamennyi oktatási-kutatási egysége szervesen kapcsolódhat ebbe a munkába. „Az akadémia létrehozása egy nagyon ígéretes kezdeményezés, hiszen ezzel a nemzetközi kapcsolatainkat is várhatóan bővíteni tudjuk majd”- tette hozzá a professzor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az egyenruha kötelez

    • fokep
    •  dsc1447 2
    •  dsc1466 2
    •  dsc1473 2
    •  dsc1480 2
    •  dsc1496 2
    •  dsc1498 2
    •  dsc1510 2
    •  dsc1558 2
    •  dsc1568 2
    •  dsc1573 2
    •  dsc1579 2
    •  dsc1607 2
    •  dsc1608 2
    •  dsc1633 2
    •  dsc1650 2
    •  dsc1656 2
  • Előző
  • Következő

„A mai napon együtt ünneplünk azokkal az emberekkel, akiknek a biztonságáért dolgozunk nap, mint nap, és akiknek a visszajelzéseiből kitűnik, hogy a közbiztonság fenntartása érdekében tett erőfeszítéseink nem hiábavalóak”- hangoztatta Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a Városligetben tartott VII. Rendőr- és Tűzoltónap alkalmából.

 „A rendőri munka elismertségének legnagyobb fokmérője a lakosságtól kapott elismerés és megbecsülés. Magyarország Rendőrsége az állomány áldozatos munkája révén kivívta joggal vívta ki ezt az elismertséget, amelynek megtartása azonban mindannyiunk kötelessége és jelenti mindazt, amiért egykoron valamennyien hivatást és nemcsak egy munkát választottunk” - mondta a budapesti Bucsek Gábor. Budapest rendőrfőkapitánya hozzátette, hogy Szent György napja sok jelentéssel bír, így a hétköznapokat, a szolgálatot, az együttműködést a társszervekkel, az önkormányzatokkal, valamint az összetartozást is. Úgy véli, a testület csak úgy tud eredményeket elérni, ha a tagjai egymással hatékonyan együttműködnek, kölcsönösen segítik egymást. A rendőrök a szolgálatot a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében a társadalom által biztosított lehetőségek között látják el. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ország legnagyobb városának a biztonságát felügyeli, mindez komoly, embert próbáló feladat, melyet a kollégáim a legjobb tudásuk szerint, esküjükhöz híven, lelkiismeretesen hajtanak végre. Mindent megteszünk azért, hogy szolgáljuk és védjük a budapesti lakosságot”- fejezte be ünnepi gondolatait Bucsek Gábor.


Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint bajtársiasság és barátság köti össze a rendőröket és a tűzoltókat, mindannyian az állampolgárok védelmére esküdtek fel. „A munka során nem nélkülözhetjük az önkénteseket, hiszen összefogás nélkül nem tudunk hatékonyak lenni” - fogalmazott a dandártábornok hozzátéve azt, hogy a két testület milyen közel áll egymáshoz. „A tavalyi év óta a megyei ügyeleteink közös objektumban működnek, csak a fővárosban több mint ötezer esetben dolgoztak együtt rendőrök és tűzoltók egy-egy esemény kezelésében”- emlékeztetett az igazgató.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire idén mintegy 2000 érdeklődő volt kíváncsi. Számos dolgozó, oktató és hallgató képviselte az RTK-t a rendezvényen. A Rendészettudományi Kar sátránál a legtöbb középiskolás a nap folyamán a rendőr szakirányok felől érdeklődött. A rendezvényen résztvevő négyezer középiskolás hallgató közül sokan hangsúlyozták, számukra a rendőri szakma tiszteletet parancsol, már most bizonyos számukra, hogy az egyenruha kötelez.

Az eseményre kilátogatók százötven kiállító sátor segítségével, színvonalas és változatos programok során ismerkedhettek meg a rendőri munkával. Láthattak, rendőr-, tűzoltó-, és Old Timer autókat, szolgálati kutyákat, hagyományőrző lovas rendőröket, fegyverkiállítást, vezetési szimulátort, motoros, helikopteres, valamint a Rendészettudományi Kar oktatói és hallgatói által bemutatott intézkedéstaktikai és tonfa bemutatókat is. A tűzoltó majálison véradó kamion, füstsátor, légzőkészülék, tűztálca, tűzoltóautó kiállítás, régi kocsi fecskendő, habképző anyag és magasból mentési bemutató várta az érdeklődőket, és részletesen megismerkedhettek a tűzoltó gépjárművekkel, valamint speciális feszítő-vágó berendezésekkel is.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerika Központ az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1029 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1069 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1090 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1110 2
    •  dsc1142 2
    •  dsc1156 2
  • Előző
  • Következő

Magas rangú diplomáciai és szakmai képviselet mellett tartotta meg nyitórendezvényét az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont 2017. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében. A rendezvény témáját a magyar-amerikai biztonsági és védelmi együttműködés képezte, lehetőséget adva mindkét félnek, hogy kifejtsék nézeteiket, amelyet Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, David J. Kostelancik követtanácsos, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé, Siklósi Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes ismertettek.

Megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András hangsúlyozta a hazánkat körülvevő nemzetközi élet, különösen meghatározó szereplőinek valós, pontos megismerését. Ebből a szempontból elengedhetetlen az Amerikai Egyesült Államok, valamint az amerikai bel- és külpolitika megértése. Az egyetem rektora kiemelte, hogy Washington meghatározó hatalomként van jelen a világban, amelynek ékes bizonyítéka a nemzetközi rendszer második világháborút követő felépítésében, illetve hidegháborút követő megerősítésében való központi amerikai részvétel. Bár az ország elszigeteltségben látott napvilágot, fokozatosan a nemzetközi élet egyik legdinamikusabb szereplőjévé vált, befolyását pedig jól mutatja többek közt hatalmas GDP-je, továbbá a kutatás-fejlesztésre és védelemre fordított kiadásai.

Prof. Dr. Patyi András ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai nemzet politikai, gazdasági és katonai teljesítményétől függetlenül is rendkívüli, hiszen születésekor fontos elvekre alapozta magát, továbbá a politika, a társadalom, a jog, a gazdaság és a tudomány területére egyaránt kiterjedő, jobb világ megteremtésére irányuló emberi erőfeszítések mérföldköveként tartható számon. Noha globális birodalmi szerepe vitatható, az Amerikai Egyesült Államok minden kétséget kizáróan egy olyan ország, melyet a világ többi része a mai napig ilyen vagy olyan módon viszonyítási pontnak tekint.

Elkötelezettség és felelősség egy kiszámíthatatlan világban

Dr. Fellegi Tamás, a Hungary Initiatives Foundation volt elnöke és vezérigazgatója ismertette a januárban életre hívott Amerika Tanulmányok Kutató Központ szakmai profilját, továbbá kiemelte eddigi eredményeit, köztük az elmúlt hónapokban megrendezett, a Trump-adminisztráció külpolitikáját, valamint az amerikai – továbbá a magyar és a brit – bevándorlás-politikát körüljáró kerekasztal beszélgetéseket. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy miközben a politikai viszonyok folyamatosan változnak, Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete – illetve az Egyesült Államok e tekintetben meghatározó szerepe – változatlan maradt. Emlékeztetve az ukrán válságra, a migrációs hullámra és azzal együtt járó kihívásokra, a Brexitre, valamint Európa és Törökország viszonyára, hozzátette, hogy a világ talán még sosem volt annyira kiszámíthatatlan, mint ma.

Ennek megfelelően, az Amerika Tanulmányok Kutató Központ hivatalos megnyitó rendezvényén a biztonságpolitikai kiemelt szakértői fejthették ki nézeteiket az Egyesült Államok és Magyarország katonai együttműködését illetően. Ez utóbbiról Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes részletes beszámolót adott a jelenlévőknek, kiemelve többek közt az Egyesült Államok FMF és iMET programokon keresztül nyújtott anyagi és képzésbeli támogatását, a Magyar Honvédség Ohio Nemzeti Gárdával folytatott közel 25 éves együttműködését, valamint hazánk részvételét a világ különböző részein folytatott missziókban, köztük az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban.

David J. Kostelancik követtanácsos nyomatékosította a nemrég hivatalba lépett Trump-adminisztráció szövetségesekkel és partnerekkel való párbeszéd iránti elkötelezettségét. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője megerősítette a két nemzet biztonsági kérdésben folytatott együttműködésének jelentőségét. E tekintetben a kooperáció legfőbb dimenzióit a közös ellenség elleni együttes katonai fellépésben, illetve az azt lehetővé tevő közös képzésekben és támogatásokban azonosította. David J. Kostelancik hangsúlyozta, hogy Washington teljes mértékben egyetért Budapest azon nézetével, miszerint biztonságunkért valódi felelősséggel tartozunk, egyúttal hozzátéve, hogy a két fél együttműködése nemcsak ügyletszerű folyamatokon, hanem értékeken nyugszik. Az ideiglenes ügyvivő megjegyezte, bízik benne, hogy az USA és hazánk biztonsági és védelmi együttműködéséről egy elmélyültebb párbeszéd folytatódik, mely nemcsak az egyetem falai között, hanem a szélesebb társadalomban is megjelenik.

Az együttműködés kultúrája

A szakmai kerekasztal beszélgetésen a résztvevők felvázolták a magyar-amerikai védelmi együttműködéssel kapcsolatos nézeteiket. Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett a Trump elnök számára kiemelt fontosságú kérdésekre, vagyis a szövetségesekre háruló (anyagi) terhek kiegyensúlyozására, valamint a terrorizmus elleni határozottabb fellépésre. Előbbi vonatkozásában hazánk azt a célt tűzte ki maga elé, miszerint évi 0,16%-os növelés mellett a magyar védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2%-át, míg utóbbi kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való közel 150 fős magyar részvételt, mely a jövőben tovább duzzadhat. A kiberbiztonsági kihívásokkal kapcsolatban Siklósi Péter rámutatott arra az ellentmondásra, miszerint a téma egyfelől rendkívül közkedvelt és nyilvánosan vitatott, másfelől viszont természeténél fogva a háttérben kellene tartózkodnia. Hangsúlyozta, ez utóbbi magyarázza a hazai kiberbiztonság rejtett jellegét.

Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé külön felhívta a figyelmet a magyar katonák remek teljesítményére. Hangsúlyozta, hogy mind az amerikai, mind a magyar felet lekötik a biztonsági kihívások, ugyanakkor kiváló tapasztalta van a magyar katonák együttműködés iránti nyitottságát és aktivitását illetően. A kiberbiztonság kapcsán Baker ezredes emlékeztetette a hallgatóságot a téma 2016-os amerikai elnökválasztások mentén még inkább felértékelt szerepére. Hozzátette, az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnokságával való együttműködésben hazánk kiberbiztonsági konferenciát szervez idén júniusban.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetköziz Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára megerősítette, hogy az Egyesült Államok látható módon támogatja Magyarország kiberbiztonsági képességeinek erősítését. Az együttműködés kultúrája kapcsán kiemelte, hogy az említett igyekezetek mellett a két nemzet kultúrája eltér egymástól. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés kultúrája az együttműködés során tanultak függvénye: bizonyos területeken jól látszik, hogy átvettük ugyan az amerikai rendszert, de nem alkalmazkodtunk hozzá. Ugyanakkor Prof. Dr. Szenes Zoltán nyomatékosította, hogy ezzel együtt hazánk komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a NATO-n belüli összetartásra is kitértek. A szakértők egyetértettek abban, hogy Trump elnöknek a NATO idejétmúltságára vonatkozó megjegyzésének visszavonása nem volt meglepő fordulat.

Az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára, valamint a transzatlanti kapcsolatokra – különös tekintettel az USA valamint Közép- és Kelet-Európa relációjára– vonatkozó ismereteket ad át a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon belül. A Központ a magyar és angol nyelvű szakmai rendezvények, valamint a publikációk mellett a 2017/18-as tanévtől új kurzusokkal gazdagítja az Egyetemen zajló képzést. Ezek közül kiemelendő az amerikai politikai rendszerrel, az amerikai kül- és biztonságpolitikával, illetve a XX. és XXI. századi Közép-Európa koncepciókkal foglalkozó tárgyak.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új mentor-oktatók az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1211 2
    •  dsc1228 2
    •  dsc1235 2
  • Előző
  • Következő

Újabb három taggal bővült az NKE Mentorok Kollégiuma - derült ki a testület legutóbbi ülésén, amelyen öten vezető-mentor oktatói oklevelet kaptak, és bemutatkozott a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar is.

A testület ülésén mentor-oktatói oklevelet vehetett át Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet és Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Mostantól az NKE vezető-mentor oktatója Dr. Gazsó L. Ferenc, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. főtanácsadója, Dr. Baranyai Gábor miniszteri biztos, az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet vezetője, Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke, Dr. Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese, valamint Komáromi Róbert, a Bundesagentur für Arbeit Németország vezető tanácsadója. A Mentorok Kollégiuma ülésén elnöki megbízólevelet vehetett át Dr. Gazsó L. Ferenc, a testület vezetője.

Az ülésen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar munkájával is megismerkedhettek a mentorok. Dr. Koller Boglárka, a kar dékánja elmondta, hogy jelenleg több mint 40 munkatárssal és mintegy 470 hallgatóval működik a NETK. A kar jelmondata, a nyitott szemmel a világra is arról árulkodik, hogy állandóan alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó nemzetközi kihívásokhoz. Fő feladatként jelölte meg a nemzetközi dimenziókat is figyelembe vevő oktatást, kutatást és tananyagfejlesztést. Koller Boglárka bemutatta a kar szervezetét és fontosabb tisztségviselőit, valamint szólt az egyre bővülő képzési rendszerről is. Elhangzott, hogy továbbra is szeretnék megtartani a NETK elitképző jellegét, ezért csak igen magas pontszámokkal lehet bejutni a karra a felvételi vizsgákon. Az idegen nyelvek szerepét szeretnék továbberősíteni az oktatásban, ezért új, angol nyelvű kurzusok indítását tervezik a jövőben. Mint ahogy szeretnék elérni azt is, hogy saját PhD-képzést folytassanak, de addig is aktív szerepet játszanak az egyetem doktori iskoláinak munkájában.

A Mentorok Kollégiuma ülésén felszólalt Dargay Eszter, a Belügyminisztérium főosztályvezetője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálat integritásának fejlesztése terén az egyetem munkájára is számít az állam. Így például jelenleg is folyik integritás tanácsadó képzés, továbbképzés az NKE-n, amely segíti a nemzeti korrupcióellenes program céljainak megvalósulását.

Gazsó L. Ferenc elmondta, hogy az NKE mentor-oktatói a nemrégiben létrehozott négy szakmacsoportban is folytathatnak munkát. A hadtudományi szakmacsoport első találkozójára már sor is került az előző napokban. A testület elnöke bejelentette, hogy július 4-én a Parlamentben tart majd kihelyezett ülést a Mentorok Kollégiuma.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Legfontosabb a jó szomszédság

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0909 2
    •  dsc0915 2
    •  dsc0924 2
    •  dsc0943 2
    •  dsc0969 2
    •  dsc0975 2
    •  dsc0989 2
    •  dsc1004 2
  • Előző
  • Következő

Horvátország és az új politika kihívások címmel tartott előadást Őexc. Gordan Grlić Radman, Horvátország nagykövete az NKe-n, aki a Ludovika Nagyköveti Fórum áprilisi vendégeként látogatott el a Ludovikára. 

Gordan Grlić Radman egyetemi tanulmányai befejezését követően előbb Svájcban, majd a Zágrábi Egyetemen dolgozott. Innen vezetett az útja ismét Svájcba, ahol a frissen megalakult horvát állam külügyminisztériuma felkérésére 1992-ben megkezdte a horvát konzuli hálózat kiépítését (Bern, Genova, Zürich). Ezután Szófiában a horvát nagykövetségen folytatta munkáját, 2012-től pedig Budapesten a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A nagykövet előadásában kiemelte a horvát-magyar kapcsolatok fontosságát és azt, hogy a két ország már 1992 előtt is segítette egymást. Elmondása szerint komoly nehézségekkel kellett szembe nézniük az Európai Unióba való belépésük előtt, és mikor ez 2013-ban sikerült, ők is igyekeztek átadni megszerzett tapasztalataikat a volt jugoszláv államoknak, elsősorban a közeli Montenegrónak és Szerbiának. A nagykövet számára az egyik legfontosabb a „jó szomszédság” politikája, hiszen a már említett két országnak és Magyarországnak is nagyon hasonló gazdasági és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie, mint Horvátországnak, ezért tudnak egymásra támaszkodni. Ilyen volt a két évvel ezelőtti migrációs krízis is, ami az EU komplexitása miatt mindenkiből más-más reakciót váltott ki, és amiből nehezen, de sikerült felállniuk.

Gordan Grlić Radman kihangsúlyozta a magyar-horvát határ megnyitásának fontosságát, amely még inkább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, azon belül a turizmust és a kultúrát, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben további fontos lépéseket terveznek azért, hogy jelentősen csökkentsék a várakozási időt a határátkelőknél.

A panelbeszélgetést Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vezette. Beszélgetőpartnerei Lőrinczné Dr. Bencze Edit, a Kodolányi Főiskola főiskolai docense és tanára, akinek fő kutatási témája a Nyugat-Balkán térségének integrációs folyamatai, különös tekintettel a horvát csatlakozásra, illetve Dr. Hóvári János, az NKE egyetemi docense, számos ország nagykövete, biztonságpolitikai szakértő volt. Dr. Bóka János kérdésére, miszerint hogyan látják a Nyugat-Balkáni országok EU-ba való csatlakozásának témáját, Dr. Hóvári János elmondta, nyitottnak kell lennünk az új tagokra, és ha csatlakoznának, egy teljesen másfajta unió jönne létre. Hóvári János teljes mértékben egyetért azzal, hogy segíteni kell a szomszédainkat. Felmerült, hogy a migrációs krízis destabilizálhatja-e a régiót, és jelenthet-e komoly biztonsági fenyegetést az övezet országaira nézve, azonban a volt nagykövet szerint a horvátok kiváló határellenőrző rendszere miatt jól vették a fő akadályt, és mivel a görögöknél a legsúlyosabb ez a válság, példát kellene venniük a horvát rendszerről. Szerinte az EU legnagyobb problémája a vízió hiánya, amelyhez új irányítók és a problémák újragondolása kellene.

A Ludovika Nagyköveti Fórum idei utolsó előadására május 10-én kerül sor, amikor Ksenija Škrilec szlovén nagykövettel találkozhatnak az érdeklődők.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kitüntették az NKE oktatási rektorhelyettesét

    • fokep
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Szent György Érdemjelet vehetett át a Rendőrség Napja alkalmából Dr. Kovács Gábor dandártábornok. Az NKE oktatási rektorhelyettesének rendőri szolgálati munkáját több kollégájával együtt az Országos Rendőr-főkapitányság épületében rendezett ünnepségen ismerték el.

Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrség állományában huzamosabb időn keresztül nyújtott kiváló és példaértékű szolgálatellátása elismeréseként 8 rendőrnek –köztük Kovács Gábornak - adományozott Szent György Érdemjelet. Emellett kilencen rendőrségi főtanácsosi, 28-an pedig rendőrségi tanácsosi címet kaptak az ünnep alkalmából.  A rendezvényen kiosztották az „Év Körzeti Megbízottja”, az „Év Ellen-Szer Rendőre”, valamint az „Év iskolai bűnmegelőzési tanácsadó tisztje” díjakat is.

Kovács Gábor rendőr dandártábornok 2012 februárja óta látja el az oktatási rektorhelyettesi feladatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Emellett jelenleg is vezetője a Rendészettudományi Kar vezetéselméleti tanszékének. Habilitációját 2008-ban szerezte a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, egyik alapítója a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, amelynek az elnökségében jelenleg is dolgozik. Jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, a többi között Törökországban és Németországban is vett rész tanulmányutakon.

A Szent György Érdemjel a rendőrség állományában munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére, illetve a rendőrség munkáját segítő személyek elismerésére évente összesen 30 fő részére adományozható.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Túl az első X-en

    • fokep
    •  dsc0756 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0786 2
    •  dsc0791 2
    •  dsc0809 2
    •  dsc0834 2
    •  dsc0847 2
    •  dsc0853 2
  • Előző
  • Következő

Akár a jövő politikusai is ott lehettek azon a vetélkedőn, amelynek országos döntőjét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületének Széchenyi Dísztermében rendezték. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája közös szervezésében, immáron második alkalommal megtartott eseményen 10 középiskolás csapat versenyzett az értékes díjakért.

A szervezők a tavalyi vetélkedőhöz hasonlóan idén is azzal a céllal indítottak programsorozatot, hogy a középiskolás korú fiatalok megismerjék a hazai és az európai uniós demokratikus intézmények, kiemelten a választások jelentőségét. A többfordulós versenyben a diákoknak nemcsak lexikális tudásukról kellett számot adniuk, hanem kreatív feladatokat teljesítve meg kellett szólítaniuk saját korosztályukat is, hogy meggyőzzék őket a voksolás fontosságáról. Ebben az évben 110 csapat 440 diákja indult a megmérettetésen, az 5 középdöntőből végül 10 csapat került be az NKE-n tartott országos döntőbe. Dr. Pálffy Ilona elmondta, hogy bár idén kisebb volt az érdeklődés a programsorozat iránt, de nagy öröm, hogy így is sok középiskolás megméretette magát a vetélkedőn. Az NVI elnöke szerint, aki bejutott az országos döntőbe, az már nyertesként tekinthet magára. A szakember reméli, hogy a versenyző diákok közül minél többen folytatják majd pályájukat ezen a területen. Pálffy Ilona hozzátette, hogy jövőre az országgyűlési választások és a várhatóan egyre gyakoribb népszavazási kezdeményezések miatt jóval több feladatuk lesz a szervezet munkatársainak, így 2018-ban nem rendezik meg a középiskolás vetélkedőt.

A verseny döntőjének helyet adó, az egykori Honvéd Ludovika Akadémia épületének létrehozásáról beszélt köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a névadó Mária Ludovika mellett számos felajánlás érkezett a katonai akadémia megalapítására, az adományozók névsorát ma már meg is lehet tekinteni a díszterem előtti folyosón. Elhangzott, hogy a Honvéd Ludovika Akadémiát 1945 után bezárták, míg végül 2014-ben az NKE főépületeként éledt újjá. „Visszatérhetett korábbi helyére a katonai felsőoktatás, amelynek más feladatok mellett egyetemünk az alapintézménye”- hangsúlyozta a rektor.  Elmondta, hogy az NKE olyan állami alapfunkciókkal is foglalkozik, mint például a választás, ezért az ezzel összefüggő jogi, közigazgatási ismereteket egy külön szak keretében tanulhatják a hallgatók. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként elmondta, hogy a testület sokszor heti rendszerességgel ülésezik és jelenleg elsősorban a népszavazási kezdeményezések elbírálásával van elfoglalva. „Azt kívánom a versenyzőknek, hogy a választójoggal és tulajdonképpen a demokrácia fundamentumának számító véleménynyilvánítás szabadságának intézményével kapcsolatos érdeklődésüket sokáig tartsák meg, legyenek aktív, érdeklődő közéleti polgárok”- tette hozzá Patyi András.

„Két év múlva kerül sor az európai parlamenti választásokra, ezért különösen fontos, hogy a szavazókorúság közelébe kerülő középiskolások minél felelősségteljesebb döntést hozzanak. Ezt segíti ez a vetélkedősorozat is” – mondta köszöntőjében Kotlár Eszter. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája PR-referense hozzátette, hogy az Európai Parlament a világ második legnagyobb parlamentjeként hoz olyan döntéseket, amely alapvetően határozza meg az európai jövőképet. Szerinte ez a jövőkép most elég homályos és sok válaszút is áll az EU előtt, de van ok ünneplésre is, hiszen idén 60 éve született meg az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződés. „Ez emlékezet minket arra, hogy az egységes Európa gondolata sokkal több és mélyebb annál, mint amit a mindennapok során, a felszínen érzékelünk”- tette hozzá Kotlár Eszter.

Az országos döntőn résztvevő 10 csapat tagjai a tesztfeladatok kitöltése után sajtótájékoztatót tartottak és frakcióvitán is részt vettek. A legjobbnak a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium Nightingale nevű csapata bizonyult, ők a strasbourgi Európai Parlamentbe utazhatnak el iskolájuk több diákjával és tanárával együtt. A második helyet a Választók nevű formáció, míg a harmadikat a Cenzus nevű csapat szerezte meg. Az első három helyezett csapat tagjai értékes mobiltelefonokat, illetve táblagépeket is hazavihettek.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Látogatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán

    • img 4465
    • img 4767
    • img 4462
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem határon túli tehetséggondozási programjának keretében ezúttal az NKE szakkollégiumainak képviselői előtt nyílt meg a lehetőség, hogy április 10-14-e között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán lebonyolított szakmai programok keretében mutassák be az általuk képviselt szervezetek tevékenységét, illetve prezentálják tudományos kutatásaik eredményeit.

Prof. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke, valamint Hauer Melinda egyetemi főtitkár fogadta a Dr. Németh András őrnagy, ETDT elnök által vezetett egyetemi delegációt. A Sapientia oktatási infrastruktúráját és képzéseit  Dr. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánhelyettese mutatta be. Az egyeztetések során a két egyetem szakkollégiumai közti együttműködés lehetséges dimenzióiról is szó esett, valamint a szakkollégiumaink Makovecz Programba történő bekapcsolódásának lehetőségei is terítékre kerültek. A látogatás alkalmat adott arra is az NKE és a Sapinetia hallgatói számára, hogy az OTDK-ra való felkészülés jegyében, egy workshop keretében mutassák be pályamunkáikat, illetve kutatási részeredményeiket egymásnak, sokszor érdekes szakmai vitákat generálva.

Megosztás a Facebook-on


Húsvét a világ körül

    •  dsc9181 2

A húsvét – mint a kereszténység legnagyobb ünnepe – Krisztus feltámadásának és egyben az emberiség megváltásának ünnepe. A keresztények világszerte különböző szokásokkal és hagyományokkal ünnepelnek: megemlékeznek Jézus életének fontos eseményeiről, passiójátékkal mutatják be Krisztus szenvedéseit és halálát, körmeneteket szerveznek, templomba mennek. Bár a húsvétot alapvetően egyfajta „drámaiság” határozza meg, egyes országokban jó hangulatban, vidáman ünneplik. Abban is különbség mutatkozik, az ünnep alkalmával milyen eledelek kerülnek a családok asztalára.

A böjti időszak a nagyhét során teljesedik ki, a hívő embereket ilyenkor a csendes befelé fordulás jellemzi, ezekben a napokban elmélyülnek hitvilágukban, intenzívebben bekapcsolódnak az egyházi közösségben való tevékenységekbe. A nagyhét legjelentősebb napja nagypéntek, Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Ezen a napon a világon számos helyen passiójátékkal elevenítik fel Krisztus szenvedéseit és halálát. Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket, Máltán a templomokban vörös drapériával borítják be a díszeket, majd gyászos körmenetet tartanak. Északon különösen csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni az ismerősökkel, barátokkal. A böjtölés az étkezési szokásaikra is kiterjed, ugyanis csak naplemente után szabad enni. A Vatikánban már nagycsütörtökön megkezdődik az ünnep: istentiszteletet tartanak a Szent Péter-bazilikában, amely a római katolikus egyház első számú szentélye, megáldják a szent olajat, ezt követően pedig sor kerül a hagyományos lábmosási ceremóniára a lateráni bazilikában. Az egyházfő jelképesen megmossa tizenkét pap lábát, ezzel elevenítik fel az utolsó vacsorát, melyet Jézus az apostolok társaságában töltött. Csütörtökön Rómában elhallgatnak a harangok, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a római Colosseumnál: a pápa és a hívek ezzel emlékeznek meg Krisztus gyötrelmeiről. Igencsak kiemelkedik a nagypénteki eseményekből a Fülöp-szigeteken élő hagyomány, mely szerint tizenegy férfi keresztre feszítteti magát, hogy a vezeklés jegyében átélhessék azokat a kínokat, amelyeket Jézus megélt a kereszten.

A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokásokat és hagyományokat illetően bizonyos tekintetben sok a hasonlóság az egyes országok között: az ünnepi eledelek, vagy a piros tojás mint húsvéti szimbólum sok helyen jelen van. Bulgáriában például az ünnepi asztalra kalács és tojás is kerül a sült hús mellett. Az a szokás él, hogy az első piros tojással bedörzsölik a gyerekek arcát, hogy azok minél egészségesebbek legyenek. A veteményesbe is tojást tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. Nemcsak piros tojást festenek: páratlan számú és különböző színű tojásokkal veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Érdekesség, hogy a magyarok körében szokássá vált eledelszenteléstől eltérően nem a családok, hanem a pap viszi a templomba a csomagot az ételáldáshoz, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák az étkeket, hogy szerencsét hozzon nekik. Németországban a húsvéti ebéd elengedhetetlen „kelléke” a piros tojás és a bárány alakú torta. A bárány mint áldozati Krisztus-jelkép máshol is megjelenik: Cipruson például az esti fáklyás felvonulást követően vasárnap bárányt sütnek a szabadban. Hasonló étkek kerülnek a családok kosarába Lengyelországban is: sonkát, kolbászt, kenyeret, süteményt és festett tojásokat visznek a templomi szentelésre. A hagyományos lengyel sütemények közül a mazurek és a babka is az asztalra kerül. Ezeket a vasárnapi mise utáni reggelinél fogyasztják el, evés előtt jó szerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak. A húsvéti ételek sorában egészen szokatlan példákat is találunk: Svédországban például vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipót sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára pedig az általuk karácsonykor is fogyasztott ételek kerülnek az asztalra: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Cipruson húsvétkor sajttal és mazsolával töltött süteményt sütnek, az olaszok pedig a tőlük megszokott módon lisztből, tojásból, cukorból és olívaolajból készült süteményt tesznek az asztalra. Görögországban az ország legnagyobb ünnepének tartják a húsvétot, ebből kifolyólag az étkezésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A már délután kezdődő és estig tartó lakomán hagyományos étel a nyárson sült bárány és „Jézus kenyere”, amelynek közepén keresztforma, a szélein pedig tojásformát ábrázoló motívum van.

A húsvétot az Egyesült Államokban vidáman ünneplik. Kevésbé jellemzőek a vallási vonatkozású programok: a templomi szertartások egybeolvadnak a lazább, közösségi ünneplésekkel. Húsvét vasárnapján New York-ban és más nagyvárosokban parádékat, felvonulásokat szerveznek, amelyeken a résztvevők divatos ruhákban és húsvéti fejdíszekben pompáznak. A felvonulást a kezében húsvéti gyertyát vagy keresztet tartó személy vezeti. Az ünnepkör részeként említhetők a böjt előtti karneválok: húshagyókedden kezdődik például a Mardi Gras (Kövér Kedd) karnevál New Orleansban, amelyen turisták ezrei vesznek részt. A programot egyebek mellett koncertek és utcabálok színesítik, valamint karneváli királyt és királynőt választanak. A húsvéti ételek között említhetjük a sonkát, burgonyát, zöldségeket, és itt is megjelenik a tojás, amely különleges szerepet kap. Tradicionális program a Fehér Ház kertjében, sokszor az elnök jelenlétében tartott tojásvadászat, amit „kicsiben” a gyermekes családok is megtartanak saját otthonukban.

Hasonlóan vidáman ünnepelnek húsvétkor a spanyolok: flamenco tánccal feledtetik a nagyhét, spanyolul Semana Santa bánatát, vidéken és a városokban egyaránt. Az ünnep részeként megemlékeznek a Megváltó által elszenvedett kínokról is: Madrid szűk utcáin körmenetben vezeklők százai vonulnak, akik keresztet cipelnek, sokan pedig vasláncot, béklyót erősítenek a bokájukra, hogy méltó módon emlékezzenek meg Krisztus keresztútjáról. Máltán is öröm és vidámság jellemzi az ünnepet: szombat este megszólalnak a harangok, és az utcákat a feltámadás öröme lepi el különböző díszek, fények, tűzijátékok és felvonulások formájában. Vasárnap reggel örvendező körmenetet tartanak a feltámadt Krisztus szobrával. Érdekesség, hogy Mexikóban a húsvétot két hétig ünneplik. Hasonlóan Semana Santának nevezik a nagyhetet, ekkor megemlékeznek Jézus életének utolsó napjairól. Húsvét vasárnapján pedig megkezdődik a Pascuának nevezett hét, amely a következő szombatig tart, és amelynek középpontjában a feltámadás ünneplése áll. Ausztráliában parádéval ünnepelnek húsvétkor, Sydney-ben megrendezik az ún. királyi húsvéti show-t, ahol tánccal, zenével, gazdag ételkínálattal és különböző versenyekkel ünnepelnek.

A keresztény hit szerint Jeruzsálem Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne, éppen ezért nem meglepő, hogy a „Szent Városba” hívek ezrei látogatnak el évente, nemcsak húsvét alkalmából.

Jézus ma a világtörténelem legismertebb alakja, ezt bizonyítja az is, hogy időszámításunk az ő születését veszi alapul. Mint ismert, a Jeruzsálemtől néhány kilométerre fekvő Betlehemben született, de Heródes király miatt Józsefnek és Máriának csecsemőjükkel Egyiptomba kellett menekülniük. Végül Názáretben telepedtek le, ahol Jézus harmincéves koráig ácsként dolgozott, majd elkezdett betegeket gyógyítani, és embereket tanítani az Istentől kapott értékekre. Tevékenysége és népszerűsége oly mértékben zavarta a vallási vezetőket, hogy a kivégzése mellett döntöttek. Egyes források szerint Jézust a zsidó ünnep, a Sabbath előtt, körülbelül péntek délután három órakor feszítették keresztre. Ezt felidézve nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok óriási tömegekben, keresztet cipelve a hátukon vonulnak végig a Via Dolorosa (fájdalmak útja) nevű úton, melyet Krisztus is megtett a halála előtti órákban.

Húsvét idején tehát Jeruzsálem a nemzetek kavalkádjává válik, a keresztény világ minden tájáról érkeznek zarándokok a Szentföldre az Egyesült Államoktól Európán át a Távol-Keletig, hogy közösen ünnepeljék meg Krisztus feltámadását.


Szöveg: Búzás Beáta

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jörg Monar, a College of Europe rektorának budapesti látogatása

    • fokep
    •  dsc0391 2
    •  dsc0419 2
  • Előző
  • Következő

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárának meghívására 2017. április 12-én Budapestre látogatott Prof. Dr. Jörg Monar, a College of Europe rektora.

A rektor a budapesti tartózkodása alkalmával ellátogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is, ahol megbeszélést folytatott Dr. Nagy Judit rektor-helyettessel, valamint Dr. Koller Boglárka dékánnal. A megbeszélés során a felek áttekintették a két intézmény együttműködésének lehetőségeit, valamint egyeztettek azokról a követelményekről, amelyeknek a ma végzős diákok meg kell, hogy feleljenek, annak érdekében, hogy sikeresek lehessenek az Európai Unió kérdéseivel foglalkozó intézményekben, valamint eredményes felvételi vizsgát tegyenek a College of Europe posztgraduális képzéseire.

A rektor találkozott továbbá a 2017/18-as tanévre sikeresen felvételizett magyar fiatalokkal, korábban a College-ban végzett öregdiákokkal, valamint megbeszélést folytatott Takács Szabolcs államtitkárral az európai uniós ügyek aktuális kérdéseiről, kiemelten a Brexitről, a migrációs válságról és az Európai Unió jövőjéről, továbbá a Kormány és az oktatási intézmény jövőbeli együttműködésének a lehetőségeiről.


Forrás: kormany.hu

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on