Szűkítés


Minden Címke 256


Jelenleg 186 bejegyzés található 2017 dátummal

Az utolsó piknik az RTK-n

    •  dsc1637 2

Egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint családtagjaik búcsúztatták a Rendészettudományi Kar farkasvölgyi úti bázisát. Az RTK ugyanis hamarosan a Ludovika campusra költözik, ahol modernebb körülmények között folytathatják majd az oktatói-kutatói tevékenységet. Az objektumbúcsúztató pikniken a különböző rendészeti bemutatók és zenés megemlékező műsor mellett a 40 évvel ezelőtt végzettek vehettek át elismerő oklevelet. A campus több mint négy évtizedes múltjának néhány érdekes pillanatát elevenítették fel a résztvevők az egyetem stábjának kamerája előtt.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, piknik, 2017

Elfogadták az államtudományi mesterszak tantervét

    •  dsc1148

Az NKE szenátusa mai ülésén elfogadta a jövő tanévtől induló államtudományi osztatlan mesterképzési szak tantervét. Prof. Dr. Patyi András rektor a szenátusi döntést történelmi pillanatnak nevezte, mivel több mint 70 év után indul újra ez a nagy múltra visszatekintő képzés.

Az Államtudományi és Közigazgatási (ÁKK) karon induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzésre már idén is jelentkezhettek a hallgatók, akik a következő tanévtől 10 félév során (másoddiplomásoknak kreditbeszámítással rövidebb képzési idővel) ismerhetik meg az állam működésével kapcsolatos legfontosabb és legújabb ismereteket. Az idei felvételi eljárásban nagy népszerűségnek örvendő képzésen a többi között olyan alapozó tantárgyakat hallgathatnak majd a jelentkezők, mint például az államtan, a politikatörténet, az alkotmánytan vagy a közpénzügyi alapismeretek. Emellett részletesebben is megismerkedhetnek majd például a magyar állam és kormányzat, valamint az önkormányzatok működésével, szakpolitikai tervezéssel, az elektronikus közszolgáltatásokkal és az EU jogrendszerével. Olyan differenciált szakmai ismeretekre is szert tehetnek, mint a közszolgálati kommunikáció, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a magyar állam büntetőpolitikája vagy az európai uniós pénzügytan. Csak az szerezhet diplomát, aki teljesíti 12 hetes szakmai gyakorlatot a magyar államigazgatásban vagy az Európai Unió intézményében. A záróvizsga olyan komplex államtudományi ismeretköröket fog át, mint például az államelmélet és alkotmánytan, a közszolgálati vezetéselmélet és szervezéstan vagy a nemzetközi kapcsolatok és európai integráció.

Az okleveles államtudományi mester elnevezésű diplomát szerzők alkalmasak lesznek a többi között magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatok ellátására, az állami működést összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is tervezni és szervezni, mindehhez a megfelelő kormányzati modelleket, technikákat alkalmazni. Az 5 éves képzésben például fontos szerepet kap a digitális állam modul, amelynek kapcsán a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb infokommunikációs ismeretekkel. A képzés nappali és levelező munkarendben is elindul, mindkettő esetében lesznek államilag támogatott férőhelyek is. Ahogy korábban Patyi András hangsúlyozta:  „Ez a képzés alapvetően az államigazgatási és az önkormányzati szférában vezetői pozíciók betöltésére készíti fel a hallgatókat”.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi kiberbiztonsági csúcstalálkozó az NKE-n

    •  dsc1484 3
    •  dsc1448 3
    •  dsc1456 3
    •  dsc1467 3
    •  dsc1481 3
    •  dsc1512 3
  • Előző
  • Következő

A Honvédelmi Minisztérium, az Amerikai Egyesült Államok Európai Hadseregének Parancsnoksága, továbbá az NKE Nemzetbiztonsági Intézete szervezésében rendezték meg immáron harmadik alkalommal az International Cyber Summitot, amelynek fő témája a kiberbiztonsági programok kidolgozása, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek képzése, felkészítése volt. A találkozóra, amelynek idén a Ludovika adott otthont, 9 országból 42 külföldi szakértő érkezett, hogy a több mint húsz magyar szakemberrel tapasztalatot cseréljenek és szakmai megbeszéléseket folytassanak.  Hazánkat a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, továbbá a területtel foglalkozó szakmai intézmények és szervezetek szakértői képviselték.  

Az konferenciát az Egyesült Államok Európai Hadseregének Parancsnoksága stratégiai kezdeményezésekért felelős munkatársa, Christopher Brown nyitotta meg, aki köszönetet mondott a Honvédelmi Minisztériumnak és a szervezőknek az együttműködésért. Brown elmondta, hogy a találkozó középpontjában a kiberprogramok fejlesztése, építése, illetve a nemzeteket fenyegető kiberbiztonsági kérdésekre adható válaszok tervezése, továbbá az ezzel foglalkozó szakemberek utánpótlásának biztosítása áll. A rendszeresen megrendezett,  hasonló események jelentőségét az adja, hogy a résztvevő országok a kapcsolatépítésen kívül megismerhetik egymás gyakorlatát, erőfeszítéseit, eredményeit és kudarcait ezen a területen..

A Honvédelmi Minisztérium részéről Talabos Tibor ezredes, a Honvéd Vezérkar, Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség, Elektronikus Információvédelmi Osztály vezetője üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta az esemény fontosságát és azt, hogy manapság elengedhetetlen tudatosítani az emberekben a kibertér létezését és az ezzel járó veszélyeket, amelyek lehetnek ugyanolyan veszélyesek, mint egy katonai- vagy terrortámadás.

Donald R. Baker ezredes, az USA vezető védelmi képviselője, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének véderő attaséja őszinte örömét fejezte ki, hogy a találkozón katonák és civilek is részt vesznek, akik mindannyian kiváló szakértői a témának. Hangot adott reményének, hogy a konferencia nyomán a szövetséges szakemberek közötti együttműködés még hatékonyabbá válik.

José Luis Quintero Villarroya alezredes, a Spanyol Hadsereg Vezérkara Egyesített Cyber Parancsnokság műveleti csoportja helyettes vezetője  a spanyol kiberbiztonságról, a Parancsnokság által kialakított struktúráról és a jelenlegi kihívásokról beszélt. Elmondta, hogy a kibertér egy olyan új terület, aminek a határai még pontosan nem körvonalazhatók. A kibertámadások elképesztő sebességükkel és kiszámíthatatlanságukkal fenyegetik a nemzeteket, ami a jelenkor vegyik legnagyobb kockázatú tényezője.  Spanyolország 2013 óta tervez és hajt végre különféle kiber-katonai akciókat, amivel a kibertér védelme a fő céljuk. Véleménye szerint a nemzetközi kooperáció elengedhetetlen ezen a téren.

Douglas Huffman ezredes, az Egyesült Államok Hadserege Európai Parancsnokságának kiberműveleti szakértője az Amerikai Egyesült Államok Kiberparancsnokságáról tartott előadást.  Bemutatta a 2010-ben alapított Kiberműveleti Parancsnokságot és az alárendeltségében levő 133 csoportból és több mint 6000 főből álló szervezeti struktúrát.  Elmondta, hogy manapság a világ ez idáig nem látott kibertámadásokkal és egyre kifinomultabb kiberfenyegetésekkel néz szembe, amelyet csak összefogással lehet kivédeni; a partnerségek és a csapatmunka a jelszavuk. Hangsúlyozta, hogy egyetlen nemzetnek sem szabad egyedül szembenéznie ezzel a veszéllyel, majd  hozzátette: a kibertér egy emberi találmány, amin érdemes elgondolkoznunk.

Michael Fraas alezredes, a három hónapja létrejött Német Kiberparancsnokság fejlesztési vezetője az új parancsnokság bemutatásán kívül kitért arra, hogy a kibertér, mint terület pár éven belül ugyanolyan operatív része lesz a katonai műveleteknek, mint a szárazföldi erők vagy a légierő. A parancsnokság céljai jelenleg is kidolgozás alatt vannak, de a fő irányok között szerepel Németország megvédése a kibertámadásoktól, ami jelenleg a német katonaság kezében van; innovatív informatikai menedzsment, kiber- és információ biztonság, beleértve a kriptológiát, és humán erőforrás menedzsmentet, amely az egész fejlesztés egyik alapköve. Fraas szerint komoly emberhiánnyal küzd a szakma, amin a pénzbeli források növelése mellett a müncheni Szövetségi Véderő Egyetem hivatott segíteni: jelenleg 200 hallgató tanulhat a Kiberbiztonság mesterszakon ingyenesen, négy éven át. Itt megkapják a szükséges tudást ahhoz, hogy utána biztosítva legyen az elhelyezkedésük a szakmában. A parancsnokság fontosnak tartja továbbá az esélyegyenlőséget, így például nők és anyák is el tudnak náluk helyezkedni.

Dr. Kassai Károly ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat részéről a katonai kibertér kihívásairól beszélt. A nemzeti struktúra ismertetéseként elmondta, hogy hazánkban 2013-ban készült el az első nemzeti kiberbiztonsági stratégia, majd a végrehajtását szolgáló törvény és a kormányrendeletek.  A keretrendszer frissítése 2015-ben történt meg első alkalommal, további változások a közeljövőben várhatók a jogszabályalkotás rendje szerint.  A Magyar Honvédségnél 2015-2018 között fut a Honvédelmi Szakpolitikai Program, amelynek része információtechnológia modernizáció,  beleértve a kiberbiztonságot is.  Mindemellett olyan kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a szakterületi terminológia-fejlesztés szükségessége,  a témához kapcsolódó képzések megszervezése. Kiemelt fontosságú a 2016 júliusi NATO Varsói Csúcstalálkozón elhatározott, kiberteret érintő döntések végrehajtása, amelyek legfontosabb eleme a kibertér műveleti területté történő nyilvánítással kapcsolatos teendők soron kívüli megtervezése és végrehajtása.

A kétnapos eseményen szó esik többek között még katonai kiberbiztonsági szakértők szerepéről, a kibernyomozók képzéséről, valamint arról, hogyan lehet  világszínvonalú biztonsági intézkedési rendszert kiépíteni.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Második hely az országos véradó versenyen

    • 13698039 1050862231670796 5305311735067010940 o

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ezer és tízezer fő közötti nappali tagozatos hallgatói létszámú kategóriában második helyezést ért el az Országos Felsőoktatási Véradóversenyen.

A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat ezen idén már 11. alkalommal hirdette meg az Országos Felsőoktatási Véradóversenyét, amelynek ünnepélyes eredményhirdetését a hagyományokhoz híven a véradók világnapjához igazították.  

A 2016/17-es tanévben 31 intézmény vett részt a versenyben, a 217 véradóeseményen közel hétezren adtak vért, közülük majdnem 1500 volt az első véradó. Az 1000 és 10 ezer fő közötti nappalis hallgatói létszámú intézmények kategóriájában az NKE a Semmelweis Egyetem mögött és a Kaposvári Egyetem előtt végzett a második helyen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a Véradók Világnapja. Ezen a napon a rendszeres véradókat köszöntik, felhívják a figyelmet a véradás fontosságára.

Megosztás a Facebook-on


Migrációs konferencián New Yorkban az NKE oktatója

    • fokep

A „World Academy of Science, Engineering and Technology” az ide évben immár 19. alkalommal rendezte meg a bevándorlók és a menekültek jogállásáról, valamint a menekülthelyzethez kapcsolódó jogszabályokról és a migráció következtében az egyes nyugati társadalmakban kialakult helyzetről szóló konferenciát. Az előadók széles spektrumban elemezték és értékelték a migráció következtében bekövetkezett változásokat.

Dr. Ujházi Lóránd, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos főmunkatársa „Az egyetemes egyházi törvények alkalmazhatósága a jelenlegi migrációs válságban - „The Applicability of General Catholic Canon Law during the Ongoing Migration Crisis in Hungary” címmel tartott előadást. Az előadásban kitért arra a hosszadalmas folyamatra, ahogy a pápai és szentszéki politika az egyházi jogszabályokban is megjelenik. Ezen belül is konkrétan elemezte a pápa migrációs politikáját, illetve az annak nyomán lassan megjelenő újabb egyetemes egyházi törvényeket. Ezután rátért, hogy az új egyetemes egyházi jogszabályokat hogyan lehet a részleges jogalkotásban és a helyi egyházi közigazgatásban érvényesíteni. Történelmi példákon keresztül  mutatta be, hogy a magyar katolikus egyház mindig is részt vett a különböző menekültválságok enyhítésében. Tevékenységét mindig a körülmények, a bel- és a külpolitikai, illetve  biztonsági helyzet figyelembevételével végezte. Az előadó rámutatott arra, hogy ez ma sincs másképp. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország tranzit ország – ezért az egyháznak is úgy kell a saját erőforrásait alkalmaznia, hogy ezt a tényt figyelembe veszi.     

Az előadás végén az előadó rávilágított arra, hogy a magyar katolikus egyháznak a magyar kormányzattal együtt kell működnie a válságkezelésben, hiszen a jó állam és az egyház egyaránt a polgárok földi boldogulását szolgálja. A feltett kérdésekből kiderült, hogy nyugaton sok esetben nagyon kevés információval rendelkeznek az Európában kialakult migrációs válságról, az egyházak szerepéről, a különböző együttműködésekről és a magyar erőfeszítésekről. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy érdemes széles körben hasonló előadásokat tartani. A New York-i előadás és az ehhez kapcsolódó kutatás a KÖFOP Zrínyi Miklós habilitációs program keretében valósulhatott meg.

Megosztás a Facebook-on


Az '56-os vértanúk emléknapja

    • nagy imre szobor

Nagy Imre egykori miniszterelnökre és mártírtársaira emlékeznek ma Budapesten és az ország több városában, kivégzésük 59. és újratemetésük 28. évfordulóján. A budapesti központi ünnepségen főhajtással és katonai tiszteletadás mellett tartott koszorúzással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársai előtt péntek reggel a Vértanúk terén, az egykori kormányfő szobránál. Az eseményen részt vett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is.

A törvénysértő ítélet után 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, valamint mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.  

A forradalom bukása után tisztségéről lemondani nem hajlandó, az egyezkedést elutasító Nagy Imrét és vádlott-társait 1958. február 6-án a nyilvánosság teljes kizárásával állították bíróság elé. A vád velük szemben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás létrehozása volt. Losonczy Géza a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957. december 21-én máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették, 1958. április 22-én halálra ítélték, és két nappal később kivégezték.

A többi vádlott büntetőperét a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével június 9. és 15. között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség főparancsnok-helyettesét életfogytiglani, Donáth Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intéző Bizottságának tagját 12 év, Jánosi Ferenc lelkészt, Nagy Imre vejét 8 év, Tildy Zoltán volt államfőt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 6 év, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 év börtönre ítélték.

A halálos ítéletet másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A "Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásról és az ítéletről" szóló közleményt 1958. június 17-én hozták nyilvánosságra, és ekkor jelentették be Szilágyi és Losonczy halálát is.

A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjáért. Június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a megtorlások 244 áldozatának névsorát, ugyanezen a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.

Az állampárt 1988-ban "kegyeleti kérdésnek" minősítette az ügyet, kapcsolatba lépett az ellenzékkel és a családtagokkal. 1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek... 1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés". Pozsgay nyilatkozatával a rendszer legfontosabb tabuja dőlt le.

Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989 áprilisának elején ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A holttesteket arccal lefelé, összedrótozva, kátránypapírba csomagolva találták meg. A hozzátartozók és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága a temetés időpontjának a kivégzés 31. évfordulóját, június 16-át javasolták, amit a kormány elfogadott. Június 8-án megállapodás született, hogy Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke részt vesz a gyászünnepségen, és kifejezi a kormány és a parlament tiszteletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt.

1989. június 16-án a nemzeti gyász és megemlékezés napján, a gyász fekete és fehér színeinek drapériájával bevont Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól, a szónokok - Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor - Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélőinek nevében is beszéltek. Az ünnepélyes újratemetést a 301-es parcellában tartották, a családtagok, a harcostársak és a barátok koszorúinak elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát. A síroknál a család által felkért szónokok mondtak búcsúbeszédet, végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak, és megáldották a 301-es parcellát.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án - azon a napon, amikor Kádár János meghalt - a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette. Az 1996. évi LVI. törvény rendelkezett Nagy Imre és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról, amelyet az Országgyűlés 59/2002. (IX. 20.) számú határozata rögzített.

Szöveg: MTI

Fotó: internet

Megosztás a Facebook-on


Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kutatás, robot, 2017

Elfogadhatatlan Oroszország fellépése Ukrajnában

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0902 2
    •  dsc0922 2
    •  dsc0949 2
    •  dsc0972 2
  • Előző
  • Következő

Elfogadhatatlan, ahogy Oroszország fellép Ukrajnával szemben, a nemzetközi közösség tagjainak egységesnek kell maradniuk Moszkvával szemben - hangsúlyozták diplomaták A hibrid hadviselés - veszélyek és kihívások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen.

Liubov Nepop budapesti ukrán nagykövet megnyitó beszédében hangsúlyozta: Oroszország nemcsak katonai eszközöket vet be Ukrajna ellen, hanem nagymértékben támaszkodik a propagandaeszközökre és az energiapolitikára is. Mint mondta, nem hagyományos hadviseléssel néz szembe Ukrajna. Bár van katonai fenyegetés, a dezinformálás, a propaganda is fontos eszköz, amelyet nemcsak Ukrajnában, hanem Európa más részein is bevet Oroszország - közölte. Hozzátette: éppen ez ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a transzatlanti partnerek mennyire hasonló helyzetben vannak, mennyire egymásra vannak utalva. A nagykövet kitért arra: Oroszország az energiapolitikát is felhasználja Ukrajna ellen, meglátása szerint Moszkva ezzel hátráltatja Kijev közeledését az EU-hoz és teszi még kiszolgáltatottabbá az orosz gáznak. Úgy látja, az ukrajnai helyzet, az országban alkalmazott orosz hadviselés fontos tanulságokkal szolgál Európa és az egész világ számára. Az egyetlen helyes válasz, amelyet az országok ebben a helyzetben adhatnak, ha nem hagyják magukat megosztani, hanem összefognak és szolidárisak maradnak egymással - vélekedett.

David J. Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kiemelte: az Oroszország által alkalmazott hadviselés már nem olyan, mint amilyet eddig ismertünk, számtalan új eszközt használ. Mi azonban "továbbra is támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását" - jelentette ki. Kifejtette: Oroszország különféle hadviselési módok egyedi kombinációját alkalmazza Ukrajnában, ami újdonságot jelent az eddigi helyzethez képest. Az ukrajnai konfliktus fenntartása kizárólag Oroszország politikai ambícióit szolgálja - vélekedett. Hozzátette: elfogadhatatlan, amit Oroszország tesz Ukrajnában, fel kell hagynia ezzel.

David J. Kostelancik megjegyezte: a minszki megállapodásokat minden félnek be kell tartania.
Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a tanácskozás a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat része, amelynek keretében katonai, energetikai szempontból és a média oldaláról is megvizsgálják az ukrajnai helyzetet.

Az NKE, valamint a budapesti amerikai, ukrán, kanadai és brit nagykövetség által közösen szervezett panelbeszélgetést a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat keretében rendezik, amelyet a nagykövetségek azért hirdettek meg, hogy támogassák Ukrajna szuverenitását és biztonságát. A beszélgetés témája egyebek mellett a kiberhadviselés, de a résztvevők megvitatják a média hadviselésben betöltött szerepét is.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Élvonal - Kutatói Kiválósági Program

    • nkfih

Az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatot hirdet kutatók számára. A pályázat - amely magas szintű követelményeket támaszt - azza a célal került meghirdetésre, hogy támogassa és ösztönözze a kutatókat arra, hogy a kutatás nemzetközi élvonalában szakterületük formálóiként, iskolateremtő vezető kutatóként ígéretes kutatási projektjeik megvalósításával hozzájáruljanak Magyarország fejlett országokhoz történő felzárkózásához.

pályázati felhívásra kizárólag alapkutatási projektekkel lehet pályázni, tematikus megkötés nélkül, amennyiben a pályázó életrajza és kutatási terve a felhívásban foglaltaknak megfelel. Azok a pályázók esélyesek a támogatás elnyerésére, akik az elmúlt öt évben nemzetközileg is számon tartott kimagasló tudományos eredményeket értek el, és kutatási tervük alapján a következő öt évben is reális esélyük van hasonló világszínvonalú teljesítményre.

A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap.

A pályázók köre

A magyar vagy külföldi állampolgárságú kutató (vezető kutató) közösen pályázhat a befogadó intézménnyel, amely magyarországi székhelyű, jogi személyiségű
  • felsőoktatási intézmény, kutatóközpont, kutatóintézet, költségvetési szerv vagy annak jogi személyiséggel rendelkező intézménye, amennyiben a KFItv. alapján kutatóhelynek minősül
  • főtevékenységként kutatás-fejlesztést végző non-profit szervezet.

A pályázat benyújtásakor, illetve a támogatás elnyerését követő megvalósítási időszakban a befogadó intézménynél a vezető kutatónak főállású munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell állnia.

A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtása elektronikus úton, az NKFI Hivatal Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerén keresztül lehetséges a Pályázati útmutatóban leírt módon, legkésőbb 2017. szeptember 5-én 16.00 óráig. Benyújtottnak az a pályázat tekinthető, amelyet az elektronikus benyújtási határidőig a kutató elektronikusan véglegesített és a befogadó intézmény vezetője jóváhagyott, valamint amelyhez a postai úton benyújtandó dokumentumokat eredeti aláírásokkal és bélyegzővel ellátva legkésőbb 2017. szeptember 12-i feladási határnappal megküldték az NKFI Hivatal ügyfélszolgálati címére. A pályázatok személyes benyújtására, valamint kizárólag elektronikusan történő benyújtásra nincs lehetőség.

A pályázatokat – tudományterülettől függetlenül – angol nyelven kell benyújtani.

További részletek elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján.

Megosztás a Facebook-on


Újabb akadémiai elismerés

    •  dsc5879 2

Prof. Dr. Halmai Pétert, az NKE tanszékvezetőjét az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya elnökhelyettesévé választották meg a testület májusi tisztújító ülésén.

A Magyar Tudományos Akadémián háromévente történik tisztújítás, erre idén a 188. közgyűlés keretében került sor, amely a felső vezetést és a testületeket érintette. Ezt követte a tudományos osztályok tisztújítása, amelyek közül a gazdaság-és jogtudományok osztályban Halmai Péter, az MTA levelező tagja elnökhelyettesi feladatot kapott. Az NKE egyetemi tanára honlapunk érdeklődésére elmondta, hogy a tudományos osztály az MTA köztestületi struktúrájának alapegysége, amely egy tudományág vagy egymáshoz közel álló több tudományág képviselőit foglalja magában. A többi között figyelemmel kíséri, segíti és értékeli a tudományágazat körében folyó tudományos tevékenységet, számon tartja a tudományos kutatóhelyeket, tudományos üléseket szervez. Emellett állást foglal a tudományágazata körébe tartozó vagy annak szempontjából jelentős tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben és véleményt nyilvánít a tudományágazat területén működő akadémiai kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek tevékenységéről. Évente legalább kétszer tudományos felolvasó-, illetve vitaülést szervez. Tagjai az adott osztály tudományterületén megválasztott akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők. A tudományos osztály az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg elnökét és elnökhelyettesét. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya májusi zárt ülésén Lamm Vandát, az MTA rendes tagját választotta a következő három évre osztályelnöknek. Halmai Péter mellett a másik osztályelnök-helyettes Pálné Kovács Ilona, az MTA levelező tagja lesz az elkövetkező években.

A nemrégiben akadémiai székfoglalóját tartó Halmai Pétert, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetőjét az MTA Doktori Tanácsába is beválasztották az MTA közgyűlésén. A testületnek 22 tagja van, akiket a tudományos osztályok jelölnek. A tanács tagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A Doktori Tanács fő feladata az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Európai hagyományok az államigazgatásban

    • fokep
    •  dsc0290 2
    •  dsc0293 2
    •  dsc0304 2
    •  dsc0317 2
    •  dsc0333 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. június 5-7. között nemzetközi projektbemutató ülést szervezett „European Tradition: The Concept of the State and Governance in Theory and Practice“ címmel, melynek témája az európai hagyományok szerepe volt az állam és igazgatás történeti megközelítésében.

A tanácskozást június 5-én Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE ÁKK dékánhelyettese nyitotta meg. A nemzetközi rendezvény fő célja projektbemutató vitaülés megtartása, kapcsolatfelvétel és a projekt részkutatásainak megvitatása a külföldi partnerekkel; továbbá új külföldi együttműködők felkutatása volt. Az eseményen - az intézet munkatársai mellett – a római jog és az antik jogtörténet egyik jelentős nemzetközi elismertséggel rendelkező szervezetének, a Consorzio Interuniversitario Gérard Boulvert professzorai is részt vettek, intézetvezetőnk Prof. Jakab Éva meghívására, aki 2014 óta szintén tagja a testületnek. A Consorzio zsűrije a Prix Gérard Boulevert díj odaítélője, amelyet azon fiatal kutatók kaphatnak meg, akik az első tudományos monográfiájukat nemzetközi versenyben megmérettetik. A Ludovikán jelen lévő neves külföldi tudósok Jean Andreau (Paris), Cosimo Cascione (Napoli) Alessandro Corbino (Catania), Maria Floriana Cursi (Teramo), Thomas A.J. McGinn (Vanderbilt), Luigi Labruna (Napoli), Carla Masi Doria (Napoli), Pascal Pichonnaz (Fribourg), Martin Schermaier (Bonn) kedvezően nyilatkoztak a kutatási projektünkről, amelynek részletes bemutatása után a Consorzio-val való nemzetközi együttműködés hivatalossá tételét is indítványozták.

A rendezvény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ kutatóműhely jóvoltából került megrendezésre.


Szöveg: Dr. habil. Pókecz Kovács Attila

Fotó: Szillágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tervezésből a megvalósításba

    • fokep
    •  dsc0541 2
    •  dsc0551 2
    •  dsc0552 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0591 2
    •  dsc0608 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0621 2
    •  dsc0633 2
  • Előző
  • Következő

A kiemelt KÖFOP-projektek esetében kötelező az eredmények társadalmi, gazdasági hatásainak regisztrálása érdekében az úgynevezett jó állam mutatók vállalása. Ezek alkalmazásáról, méréséről rendeztek szakmai tájékoztató napot a projektgazdák részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A magyar közigazgatás fejlesztésére közvetlenül szánt, mintegy 300 milliárdnyi forrást biztosító, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) projektjei esetében a kezdeményezetteknek vállalniuk kell a jó állam mutatók szerint bizonyos célértékek teljesülését.

A Jó Állam mutatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei dolgozták ki, és az intézményben készült el először 2015-ben, majd 2016-ban a Jó Állam Jelentés, amely az állam, illetve a kormányzati teljesítmény egyfajta mérőeszközévé vált. A rendezvényt megnyitó beszédében az egyetem rektora utalt arra, hogy hiába hozta sorra az állam újjászervezésével kapcsolatos döntéseit a 2010 után megalakult kormány és parlament, a nemzetközi mutatókban nem jelentek meg ezek az eredmények. Prof. Dr. Patyi András elmondta, hogy 2013-ban kezdtek el komolyabban gondolkodni az NKE kutatói, hogy miként lehetne reálisan és hatékonyan mérni az állam és a kormányzat működését, teljesítményét. „Megkezdődött a Magyary-program fontos paradigmájának számító Jó Állam alkotóelemeinek kibontása, a különböző szegmenseinek vizsgálata”- fogalmazott a rektor. Ezt követően megszületett a Jó Állam mutatókat kezelni képes tudományos műhelyek rendszere és a tudományos áttekintést adó módszertani alapvetés, majd maga a gyakorlatban is alkalmazható mutatórendszer is. Az első Jó Állam Jelentést 2015-ben bocsátotta az egyetem a magyar kormány rendelkezésére, amely az értékeléseket szinte kivétel nélkül el is fogadta. A Jó állam mutatók rendszere által mért hatások és a KÖFOP hatáscélok között jelentős az összefüggés, így az a KÖFOP-projektek egyfajta értékelő-mutató rendszerévé vált. „Egy nemzeti büszkeségre és elméleti indíttatásra támaszkodó tudományos eredményből így született meg egy mérőeszköz”- tette hozzá Patyi András.

„A magyar kormány számára kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy ha van egy hazai mutató és mérési rendszer, akkor azt használni fogjuk a 300 milliárd forint összértékű KÖFOP-projektek esetében is” - mondta előadásában Dr. Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint ezen mutatók használatával képesek lehetünk olyan hatást elérni, amely hosszabb távon kihat a magyar közigazgatás fejlődésére. Elhangzott, hogy ezen projektek esetében szinte minden forrás le van már kötve támogatási szerződésekkel, tehát a közigazgatás szinte minden területén tapasztalható majd fejlesztés. „Ha egyfajta közigazgatási rezsicsökkentést tudunk végrehajtani, akkor az jelentősen hozzá tud járulni az ország gazdasági teljesítményének növeléséhez” - tette hozzá Dányi Gábor. Az államtitkár szerint fontos cél az is, hogy több külföldi befektető jöjjön Magyarországra, ehhez azonban olyan közigazgatás kell, amely vonzóbb környezetet teremt számukra a környező országokénál. A szakember hangsúlyozta, a KÖFOP-projektek esetében csak akkor kötnek támogatási szerződést a kezdeményezettel, ha a jó állam mutatók tekintetében megtörténnek a vállalások és az azokat mérő mutatók kijelölése. Mindettől azt várja Dányi Gábor, hogy növekszik majd az operatív programok hatékonysága és ezáltal maga a közigazgatás is modernebbé és olcsóbbá válik.

Demeter Endre, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében (ÁKFI) működő Mérési és Módszertani Iroda (MMI) vezető szakértője előadásában bemutatta az Iroda szerepét a Jó Állam Jelentéscsalád létrehozásában és frissítésében. Az iroda szakértői által támogatott, eddig elvégzett módszertani fejlesztő munka során az elmúlt félévben 27 kiemelt KÖFOP projekt tett vállalást arra, hogy fejlesztéseik hatása hozzá fog járulni 70 különböző Jó Állam Mutató elmozdulására. Az eddigi vállalások elemzése alapján kijelenthető, hogy elsősorban az ügyfélteher és ügyfél-elégedettség, valamint az ügyintézésekhez kapcsolódó szolgáltatások elektronizáltságának és a közigazgatás belső költség- és időráfordítás-csökkenésének területén valósítanak meg fejlesztéseket a kiemelt projektek. 

A monitoring folyamat céljairól és szakmai tartalmáról beszélt előadásában Kéthelyi Gergely. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda szakértője elmondta, hogy a módszertani szakasz lezárulta után sem szűnik meg az együttműködés a kedvezményezettek és az NKE között, hanem az „átterelődik” az NKE által fejlesztett monitoring rendszerbe. Az elkövetkező időszakban a monitoring rendszer fogja biztosítani azt a felületet, amin keresztül a KÖFOP kedvezményezettek be tudják nyújtani a mérésekhez szükséges dokumentációt, és ezen a felületen lesz nyomon követhető a projektvállalások teljesülése.  A monitoring rendszer további fontos célja, hogy az adat- és projekttartalmakban bekövetkező változásokat, módosításokat rögzíteni tudja. A monitoring rendszer tesztelését követően a közeljövőben az NKE minden érintett projektet értesít a rendszer használatbavételéről és kellő információval látja el őket annak működéséről.

A KÖFOP-projektek esetében használt mérőeszközökről szólt előadásában Csuhai Sándor. Az irodavezető elmondta, hogy a projektekbe megjelenő, jó állam mutatókra vonatkozó vállalások a módszertan fejlesztése során a Jó Állam Projekt Mutatókra (JÁPM) épülnek. Ezek teljesülésének nyomon követését jelenti a monitoring folyamat. A szakember elmondta, hogy olyan mérőeszközöket lehet használni a mérés során, amelyek valósághűen működnek és a mérési szakmai standardoknak nagyban megfelelnek. Így biztosítható, hogy a KÖFOP eredmények összesítése és elemzése érvényes és megbízható adatokon alapuljon majd. A mérőeszközök közt előfordulnak majd például a munkanaplózás, a kérdőíves mérések, vagy informatikai rendszerekből származó, eseményrögzítésen alapuló adatok.

A szakmai tájékoztató nap délután workshoppal folytatódott, ahol a következő, monitoring együttműködési szakasz várható együttműködéséről egyeztettek a résztvevők. Itt nyílt mód arra is, hogy a projektgazdák közvetlenül is megfogalmazhatták kérdéseiket az NKE szakemberei számára.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Mert övék a hatalom”

    • 3243

Egyre több jel mutat arra, hogy orosz érdekkörök különböző internetes technikák segítségével befolyásolták az amerikai elnökválasztást, amelyen némileg meglepetésre az addig kevésbé esélyes Donald Trump diadalmaskodott. Az NKE kutatónak tárgykörben született munkája azokat az informatikai támadásokat és különböző médiaműveleteket igyekszik kronológiai sorrendbe állítani és elemezni, amelyek hatással lehettek az elnökválasztás kimenetelére.

Prof. Dr. Kovács László és Dr. Krasznay Csaba közös tanulmánya szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás eseményeiben komoly szerepet játszottak az internetes támadások. „Bár ezek számos esetben nem vagy csak részben bizonyíthatók, az akciók volumene mindenképpen átlépte azt a küszöböt, amikor érdemes megvizsgálni azt, hogy az internetes támadások hogyan és milyen mértékben tudnak befolyásolni egy olyan eseményt, amely elviekben a világ egyik legjobban szervezett és legjobban felügyelt választásához kapcsolódik”- olvasható a publikációban.

A szerzők írásukban, a CNN gyűjtésére támaszkodva kronológiai sorrendben ismertetik az internetes támadásokról szóló híreket. Ezek közül érdemes kiemelni a The Washington Post tavaly június 14-i számát, amely elsőként számolt be arról, hogy feltételezhetően az orosz kormányzathoz közel álló hackerek betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) számítógépes rendszereibe, és onnan Donald Trumpról készült elemzéseket, valamint egymás között váltott e-maileket és chatszövegeket loptak el. Az orosz fél tagadta a vádakat, és a hivatalos amerikai források sem erősítették meg egyértelműen az orosz kormányzati kapcsolatot. Bő egy hónappal később a Demokrata Nemzeti Konvenció előtt pár nappal, a Wikileaks közel 20 000 e-mailt hoz nyilvánosságra, melyek a DNC szerveréről származnak. Ebből kiderül, hogy a DNC vezetője, Debbie Wasserman Schultz Clinton mellett kampányol, ezzel hátrányba hozva a másik jelöltet, Bernie Sanderst. Pár nappal később az FBI bejelenti, hogy nyomozást indít a DNC szervereinek feltörésével kapcsolatban. Névtelen kormányzati források ekkor már egyértelműen utalnak a támadás orosz kormányzati hátterére. Szeptember elsején Vlagyimir Putyin a Bloombergnek adott interjúja során kijelenti, hogy személy szerint sem neki, sem az orosz kormánynak nincs kapcsolata a hackerekkel. Egyben jelzi, hogy a tettesek kiléténél sokkal fontosabb a kiszivárgott információ, melyek nagyon fontosak az amerikai választók számára. A hónap vége felé Dianne Feinstein és Adam Schiff demokrata szenátorok közös nyilatkozatot adnak ki, melyben kijelentik, hogy a titkosszolgálati információk alapján a támadás mögött orosz titkosszolgálati szervezetek állnak, és felszólítják Putyint a befolyásoló tevékenységek beszüntetésére. Október 7-én a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a választás biztonságáért felelős Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI) közös nyilatkozatban nevesíti az orosz kormányt a támadás elkövetésével összefüggésben. December 9-én ismét a The Washington Post közöl cikket, amely szerint a CIA biztos abban, hogy az orosz kormányzat szándéka Trump erősítése Clintonnal szemben. Trump nevetségesnek tartja és visszautasítja ezt a véleményt. Obama elnök 2008-ig visszamenően elrendeli a politikai eseményekkel kapcsolatos kiberbiztonsági tevékenységek kivizsgálását. Az orosz külügyminiszter szóvivője kifejezi kétkedését a vizsgálattal kapcsolatban, és azt kéri az amerikai féltől, hogy osszák meg velük az információkat. Míg a CIA értékelése szerint a támadások célja Clinton lejáratása és ezzel Trump segítése, az FBI nem talált bizonyítékot arra, hogy a cél a republikánus jelölt megválasztásának elősegítése lenne. Ekkor derül ki az is, hogy a támadók a Republikánus Nemzeti Bizottságtól is sikerrel szereztek adatokat. Két nappal az év vége előtt Obama elnök rendeletben hoz szankciókat Oroszország ellen. Ebben hat orosz magánszemélyt nevesítenek a támadásban való részvétellel kapcsolatban. Emellett 35 orosz diplomatát utasítanak ki, akiknek 72 órájuk van elhagyni az Amerikai Egyesült Államokat. Január első napjaiban Trump több Twitter-üzenetben kérdőjelezi meg az amerikai hírszerző szervek véleményét az orosz befolyással kapcsolatban. Idézi Assangenak azt a véleményét, miszerint egy hacker, s nem az orosz állam áll a támadások mögött. A titkosszolgálatok külön-külön Obamát és Trumpot is tájékoztatják a kiberbiztonsággal kapcsolatos eseményeket illetően. Eszerint a választásokat közvetlenül nem befolyásolták, azaz a választásnál használt szavazógépek és számítógépek nem kompromittálódtak, de az oroszok más módokon, például álhírkampánnyal mégis törekedtek a szavazók befolyásolására. Trump elismeri, hogy orosz kapcsolatok lehetnek a DNC megtámadásában, de jelzi, hogy a kibertámadások nem befolyásolták a választás eredményét. Február 9-én ismét nagyot robbant a The Washington Post, amely arról számol be, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – Michael Flynn – beszélt a szankciókról az orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal. Pár nappal később lemond a tanácsadó, aki elismeri, hogy nem teljes körűen tájékozatta a megválasztás előtt álló alelnököt az orosz diplomatával folytatott beszélgetéseit illetően. 2017. március 20-án, az FBI igazgatója kongresszusi meghallgatásán megerősítette, hogy az FBI vizsgálja a Trump-kampánystáb tagjai és az Oroszországi Föderáció közötti lehetséges kapcsolatokat.

A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban tovább fokozódott a nyomás az amerikai elnökön, aki május közepén meglepőt húzott, amikor azonnali hatállyal menesztette az FBI akkori igazgatóját, James Comey-t. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert tavaly helytelenül járt el Hillary Clinton e-mail botrányának kivizsgálásában. Valójában azonban az szúrhatta Trump szemét, hogy Comey Oroszország érintettségét vizsgálta a tavalyi amerikai elnökválasztásban, és az elnök llítólagos kérésére sem volt hajlandó felfüggeszteni a vizsgálatot. A Fehér Ház azonban határozottan tagadta ezeket az értesüléseket. A botrány később annyira eldurvult, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében egy különleges ügyészt kellett kinevezni "az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgálatára. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök lemondásra kényszerített nemzetbiztonsági főtanácsadója június 6-án 600 oldalnyi dokumentumot adott át a szenátus hírszerzési bizottságának, ami szintén vizsgálódik Oroszország választási beavatkozásának ügyében. Michael Flynn ügyében nemcsak a szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálódik, hanem más kongresszusi bizottságok és az FBI is. A szenátus hírszerzési bizottságának nyílt meghallgatásán részt vesznek a hírszerzás nagyágyúi, így Rod Rosenstein, az FBI igazgatóhelyettese, az FBI-t ideiglenesen vezető Andrew McCabe, az amerikai hírszerzés ügynökség (NSA) vezetője, Mike Rogers, illetve a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI), Dan Coats is. És a napokban hallgatják majd meg az elbocsátott FBI igazgatót, Comeyt is, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága előtt beszámoljon Oroszországgal kapcsolatos vizsgálódásainak eredményéről.

A tanulmány azt próbálja minél hatékonyabban áttekinteni, hogy milyen kibertámadási módszerek jelentek meg az elnökválasztási kampány során és azok lehettek-e valóban orosz eredetűek, vagy valahol máshol kell a támadások forrását keresni. A szerzők szerint a támadási stratégia három jól elkülöníthető módszert vonultatott fel. Először a támadók az úgynevezett célzott támadások útján jutottak hozzá a DNC levelezéséhez, majd ezeket a hacktivista Wikileaks útján hozták nyilvánosságra. Mindeközben a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálták felerősíteni az egyébként mérvadó sajtó által is táplált botrányt. „A kibertámadás a hírszerző szervezetek álláspontja szerint szélesebb körű volt annál, mint amivel a sajtó foglalkozott. A célzott adatszerző támadások célpontjai között kormányzati intézmények, kritikus infrastruktúrák, think tank-ek, egyetemek, politikai szervezetek és vállalatok is érintettek voltak. Egyes esetekben az orosz titkosszolgálatok meghamisított identitás mögé rejtőztek. A végrehajtásban egyértelműen két csoportot, az elsőként megjelenő APT 29-et, más néven Cozy Bear-t, illetve a másodikként belépő APT 28-at, azaz a Fancy Bear-t nevesítik. Mindkét csapat a feltételezések szerint valamelyik orosz titkosszolgálathoz kapcsolódik és a különböző kormányzati célpontok elleni támadásaik hosszú évekre visszavezethetők”- olvasható a publikációban. A szerzők ismertetik a támadási stratégia technikai kivitelezését is, így például szólnak az úgynevezett spearphising kampányról. Ennek lényege az, hogy viszonylag kisszámú, de stratégiailag fontos személy számára küldenek üzenetet, általában e-mail-ben, ritkábban közösségi hálózaton vagy chat-alkalmazáson keresztül. Az üzenet célzott, ami azt jelenti, hogy tartalma valamilyen valós élethelyzetre, eseményre, tevékenységre utal, ami miatt a célpont azt hiszi, hogy az üzenet valós. A spearphising célja az, hogy az áldozat ezt a csatolmányt megnyissa. „A hackelések túlnyomó többsége napjainkban a szervezet védelmének „feltöréséhez” az emberi faktort, azaz a hiszékenységet használja fel. Ez ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni: minden szervezetnél lesz legalább egy olyan ember, akin keresztül a támadást végre lehet hajtani. Ez történt a DNC esetében is”- írják a tanulmány szerzői. Ezzel pedig mér meg is fertőződik a számítógép, amely fölött a hackerek át tudják venni az irányítást. A szerzők több érvet is felsorakoztatnak annak alátámasztására, hogy nagy erőforrásokkal rendelkező, profi szervezet áll a támadás mögött. Ilyen például az, hogy a számítógép megfertőzéséhez szükséges kód terjesztéséhez használt spearphisinghez tudni kell, hogy kiket célozzanak. Ehhez műveleti tervezésre van szükség, ki kell jelölni az elérendő célt, fel kell deríteni a potenciális gyenge pontokat. Titkosszolgálati elemzés nélkül nehezen elképzelhető, hogy a támadó be tudja azonosítani a széles közönség számára egyébként láthatatlan, de mégis fontos háttérembereket és szervezeteket. Szintén ismerni kell azokat a belső élethelyzeteket, amikre hivatkozva a kártékony kódokat tartalmazó leveleket megfogalmazzák. Ez is elemző- munkát, esetleg lehallgatást feltételez. A szerzők szerint az Oroszországi Föderáció Katonai Doktrínájának vonatkozó részei is azt támasztják alá, hogy Oroszország neve jogosan merül fel elsőként az álhírterjesztők listáján. „Amennyiben az orosz politikai vezetés stratégiai fenyegetésként, Oroszország politikai stabilitását veszélyeztető tényezőként ítélte meg a demokrata elnökjelölt múltbeli és vélhetően jövőbeni tevékenységét is, a doktrína szellemisége értelmében a katonai és a hozzá kapcsolódó civil védelmi rendszer megtehette azokat az ellenintézkedéseket a kibertérben, melyek segíthettek ennek a kockázatnak a csökkentésében”- írják a publikáció szerzői, akik a propagandával kapcsolatos tevékenységeket is bemutatják tanulmányukban.

A teljes publikáció, amely a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között jelent meg, itt érhető el:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-9-az-internet-politikat-is-befolyasolo-hatasa-a-2016-os-amerikai-elnokvalasztas-soran-kovacs-l-krasznay-cs.original.pdf

Megosztás a Facebook-on


Reagálás az újabb vádakra

    • dsc0309 2 680 454 s

Tegnap az egyik internetes portál megint az uniós projektjeinkről írt, illetve arról is, hogy nem akarunk közadatot kiadni egy képviselőnek. Ennek kapcsán az RTL Klub Híradója tett fel kérdéseket többek között nem létező vizsgálatokról, esetleges felelősségre vonásról.

Íme, a teljes válaszunk az üggyel kapcsolatban:

Az Európai Unió Bizottsága semmilyen vizsgálatot nem folytat az egyetemmel szemben. Ezeket a rágalmakat ismételten határozottan visszautasítjuk. Ahogy azt már korábban több fórumon is hangsúlyoztuk, az Európai Bizottság rutineljárás keretében tett fel kérdéseket a projektekről a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának, a Miniszterelnökségnek. Erre a magyar szervezet már hetekkel ezelőtt meg is küldte a válaszát, így tehát az uniós főosztály mindkét NKE-s projekt esetében ma már birtokában van minden tényadatnak. Idáig senki semmilyen konkrét problémát a projekttel kapcsolatban nem tudott tényekkel igazolni. A projektek lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával (ME, IM, BM, HM miniszterek képviselői), rendszeres ellenőrzésével zajlik. Közbeszerzéseink törvényesek, szintén az Irányító Hatóság által előzetesen és utólagosan is többszörösen ellenőrzöttek. Jelenleg is egy ilyen ellenőrzés zajlik a Miniszterelnökség részéről az informatikai közbeszerzésünkkel kapcsolatban, amely hamarosan lezárul.

Hadházy Ákos képviselő úr több közérdekű adatigényléssel fordult az NKE-hez, amelyeket intézményünk teljes körűen megválaszolt. A kért információkat rendelkezésére bocsátottuk, illetve tájékoztattuk arról, hogy a kért dokumentumok, többek között a projektek költségvetése is, több mint egy hónapja bárki számára elérhetők az intézmény weboldalán: http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba

A közérdekű adatokkal kapcsolatban az NKE eleget tesz minden jogszabályban foglalt kötelezettségének. Ez nem csak a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalát jelenti, hanem azt is, hogy kötelesek vagyunk minden egyes dokumentumot átvizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely nem adható ki (személyes adatok pl.). A ki nem adható adatokat felismerhetetlenné kell tenni, a dokumentumokat be kell szkennelni, majd elküldeni a kérelmező részére. Tekintettel arra, hogy Hadházy Ákos első körben 48 380 oldalnyi személyes adatot tartalmazó dokumentumot kért ki, az adatigénylés teljesítése az egyetem alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járt volna. Ezért élve az Info tv. adta lehetőséggel, adatot kezelő szervként az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapítottunk meg. Hadházy Ákos a költségek ismeretében több körben módosította a kikért szerződések körét. Tekintettel arra, hogy nincs titkolnivalónk, minden információt igyekszünk a képviselő úr rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a törvény által biztosított kereteken belül szeretnénk, ha mindazt a túlmunkát, ami ezáltal jelentkezik az egyetemnél, az adatkérő megtérítené számunkra.  

Az uniós projektek körül nincs „kialakult helyzet”, csupán többszörösen ismételgetett rágalmakról beszélhetünk, így nem merült fel olyan tény, amely alapján felelősségre vonás indult volna.

Megosztás a Facebook-on


Pályázati felhívás - Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017

    • consulting

A Tempus Közalapítvány pályázati felhívást jelentet meg a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj elnyerésére. A felhívás célja a hazai felsőoktatási intézményekben zajló nemzetköziesítési folyamat elősegítése, az egyéni kezdeményezések ösztönzése és támogatása, ezzel hozzájárulva a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához és szolgáltatásfejlesztéséhez.

A felhívás témakörei

A hallgatóközpontú, innovatív oktatási és értékelési módszerek keretén belül:

  1. Újszerű kurzusszervezési, tanulásszervezési megoldások.
  2. Újszerű, nemzetközileg versenyképes, tanulóközpontú oktatási módszerek.
  3. IKT eszközök, programok innovatív alkalmazása a felsőoktatásban.
  4. Újszerű, rugalmas, interaktív oktatási és értékelési módszerek.
  5. Különleges igényű, hátrányos helyzetű, alulreprezentált hallgatók, oktatók számára kínált oktatási programok, módszerek, e csoportok felsőoktatásban való részvételének, mobilitásának elősegítése online-offline oktatási eszközök akadálymentesítése révén.
  6. Az oktatók, PhD-hallgatók számára kínált, az intézményen belül kifejlesztett, szervezett pedagógiai módszertani (tovább)képzési programok.
  7. A hallgatók képzésfejlesztésbe, tanulásszervezésbe való bevonásának innovatív módszerei.

Nevezési feltételek

 A felhívásra magyarországi felsőoktatási intézményben hivatalosan oktató munkatárs(ak) nevezését várjuk.

A nevezés módja

Nevezni 2017. április 25. és június 25. között a Tempus Közalapítvány honlapján elérhető on-line jelentkezési lap kitöltésével, valamint az ehhez kapcsolódó, pályázó által benyújtott, csatolt dokumentumokkal lehet.

Bővebb információ a felhívás tartalmáról és a jelentkezési feltételekről, illetve a pályázat benyújtásának módjáról a felhívásban található. 

Felhívás
Jelentkezési lap - Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017
Technikai segítségnyújtás
Jelentkezési lap MINTA előnézet

Megosztás a Facebook-on


Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017