Szűkítés


Minden Címke 586

Milyen a jó cégnév?

    • fokep
    •  dsc4345 2
    •  dsc4354 2
    •  dsc4356 2
  • Előző
  • Következő

„Nomen est omen – a név kötelez” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Prof. Dr. Papp Tekla, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar civilisztikai intézetének vezetője. Vállalati környezetben, különböző jogtanácsos cégektől igencsak borsos áron hallgathattak volna meg egy hasonló polgárjogi előadást a jelenlévők, azonban a Ludovika Szabadegyetemen az NKE hallgatói akkreditált kurzus keretében, külsős érdeklődők pedig ingyenes regisztrációval vehettek részt a cégnév választás rejtelmeit bemutató magánjogi előadáson. 

Papp Tekla jogi szakvizsgáját 1995-ben szerezte meg, majd elvégezte az Európai Jogakadémia európai társasági jogi és európai magánjogi kurzusait is. Vendégoktató a Budapesti Gazdasági Egyetemen, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemen. 16 magyar és 5 külföldi tudományos testület és szerkesztőbizottság tagja, ezek közül a Societas – Central and Eastern European Company Law Research Network elnökhelyettese és a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnökségi tagja. Emellett a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos jegyzékben szereplő választott bírája.

Általában magától értetődik, hogy a természetes személyek a saját nevükön vesznek részt különböző jogcselekményekben, tesznek és fogadnak el jognyilatkozatokat. „De mi a helyzet az emberek által létrehozott szervezetekkel?” – teszi fel a kérdést Papp Tekla – „Az nem kérdés, hogy a magánszemélyek szerveződései fikciók. Még soha senki nem liftezett együtt egy egyesülettel, nem ivott kávét egy szövetkezettel, vagy nem kötött házasságot egy részvénytársasággal.” Az ÁKK intézetvezetője kifejtette, hogy ezek a szervezetek emberekből állnak, fizikai valóságukban nem léteznek, mégis valahogy meg kell őket jeleníteni. „Ezt a funkciót szolgálja az adott szervezet elnevezése” – világított rá a cégnév fontosságára Papp Tekla.

Az ÁKK intézetvezetője kiemelte, hogy a cégnév különböző funkciókkal és tartalmi elemekkel rendelkezik. Funkció szempontjából az egyedi név megkülönbözteti a céget a többi szerveződéstől, támpontot ad, hogy mégis milyen szervezetről van szó, továbbá egy frappánsan megválasztott figyelemfelkeltő cégnévvel akár versenyelőnyt is szerezhetünk szervezetünknek a piacon. Az előadás során a hallgatóság megismerkedhetett a cégnév kötelező és fakultatív elemeivel. Kiderült, hogy a megalkotni kívánt cégnévben kötelező elem a vezérszó és a cégforma, választható a cég tevékenységére utaló elem, tehát hogy mire hozták létre, a cégjelző, vagyis hogy hogyan működik és milyen speciális tevékenységet folytat, valamint az üzleti jelző, amellyel különböző üzleti kapcsolatokra tehetünk utalást.

Az előadáson Papp Tekla ismertette a cégnévvel szemben támasztott követelményeket, szabályozó elveket is. A cégvalódiság elvénél, a cégbíróság a cégforma valódiságát, valamit a név megtévesztő, a valóságot nem tükröző jellegét vizsgálja a köznapi, az átlagos és az általános figyelem szempontjából. Példaként az intézetvezető asszony a külföldi márkához hasonló cégneveket, az „Adidos” és a „Püma” esetét hozta fel. A következő követelmény a cégszabatosság elve, amely a cégnév magyar nyelvtani helyességét, érthetőségét és jogszabályi megfelelősségét vizsgálja. Az utolsó kritérium a cégkizárólagosság elve: a cégnévnek különböznie kell az adott ország területén bejegyzett cégek, szervezetek, közigazgatási szervek nevétől. Ez alól is vannak azonban kivételek. Ilyen például, ha átalakulás során megörökli az új cég a jogelőd nevét, vagy ha a cég egy tagjának a nevét tartalmazza. „A jelenlegi cégnyilvántartásban összesen 658 cégnévben szerepel a Kovács, 735-ben a Szabó, 400-ban a Német és 247-ben a Balogh vezetéknév.” – világított rá a cégek közti megkülönböztetés nehézségeire Papp Tekla.

A cégnévvel kapcsolatban további tartalmi előírások is felmerülnek – mondta az ÁKK intézetvezetője. Ilyen, hogy mindenképp fel kell tüntetni benne a nonprofit jelleget, a közhasznú minősítést. A név nem tartalmazhatja az „állami”, „nemzeti” szavakat, itt kivétel, ha az állam valamilyen módon részt vesz benne. Földrajzi elnevezéseknél meg kell felelnie a cégvalódiságnak. Településnév, egyházi, vagy más szervezeti névhasználat esetén pedig felhatalmazás szükséges. A kiemelkedő történelmi személyiségnév használatakor mindig ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét. Végül cégünk névében nem szerepelhet olyan elem, amely köthető valamely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerhez.

Az előadás során Papp Tekla összefoglalta a cégnevet érintő jogszabályi előírásokat, bírói gyakorlatokat. „Magyarországon alig van olyan cég, amely teljes cégnevet használ és valamennyi felsorolt szabályt betartana.” – összegezte az ÁKK intézetvezetője. A „nomen est omen - a név kötelez” címválasztással kapcsolatban Papp Tekla végül kiemelte, hogy a cégnév összefüggésben van a goodwillel, az üzleti jó hírnévvel. Ez három részből tevődik össze: a cég tevékenységéhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, a cég üzleti partnerköréhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, valamint a cégnévhez kapcsolódó kedvező megítéléssel. „A goodwill forgalomképes vagyoni értékű jog, apportálható más cégekbe. Másrészt, ha jól választjuk meg a cégünk nevét, és jól végezzük a tevékenységünket, akkor esélyünk van arra is, hogy goodwillje legyen a cégünknek… és akkor nomen est omen!” – zárta előadását Papp Tekla

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 14-én kerül sor, amelyen Dr. Szászi Gábor ezredes tart előadást „Az ország közlekedési rendszere védelmi szempontú elemzésének aktuális kérdései” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on