Szűkítés


Minden Címke 680

A megerősített uniós együttműködésnek nyitva kell állnia minden tagállam számára

    • nevtelen 1

A több sebességű integráció már ma is realitás az unióban, és akár még bővülhet is a szerepe. A megerősített együttműködésnek azonban nyitva kell állnia a többi tagállam számára is, ez ugyanis a döntő feltétele annak, hogy ne alakuljon ki első-, másod- és harmadosztály az uniós tagságban - mondta Halmai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja az MTI-nek.

 A differenciált (vagy több sebességű) integráció már ma is realitás. A jövőben szerepe bővülhet, ez nagymértékben összefügg azzal, hogy milyen mértékű integrációra vállalkoznak a tagállamok. Ha meghatározott területen valamennyien vállalják a mélyebb integrációt, akkor nem lesz szükség differenciált konstrukcióra. Ha pedig valamely területen eltér a tagállamok álláspontja e tekintetben, eltérő tagállami integrációs modellek alakulhatnak ki - magyarázta Halmai Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig sem volt ismeretlen a "több sebességes Európa" fogalma.

A Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében definíciószerűen most is lehetséges a több sebességű integráció. Ugyanakkor lényeges követelmény, hogy az európai integráció fejlettebb államai, az úgynevezett magországok és a kevésbé fejlett tagállamok között ne jöjjenek létre áthidalhatatlan különbségek - fejtette ki. A professzor emlékeztetett: a szabály most is az, hogy a  konvergencia kritériumokat nem teljesítő tagállamok tartósan kimaradnak az euróövezetből. A kimaradási (opt out) klauzula révén pedig az Egyesült Királyság és Dánia önállóan dönthetnek az egységes valutához történő csatlakozásról.  Elmondta: a Római Szerződés aláírásának közelgő hatvanadik évfordulója egyúttal alkalmat nyújt az európai integráció soron lévő feladatai és jövőbeni működési módja áttekintésére. Arra a kérdésre kell választ adni, hogy a Brexit után milyen változások előtt áll Európa a következő évtizedben, választ kell adni arra, hogy az új technológiák milyen hatást gyakorolnak a társadalomra és munkahelyekre, foglalkozni kell a globalizáció, a biztonságpolitika kérdéseivel és a populizmus térnyerésével.

Halmai Péter kifejtette: az Európai Bizottság Fehér Könyvet adott ki Európa jövőjéről, amiben öt forgatókönyvet vázolt fel, amelyek megmutathatják, milyen lehet az Európai Unió 2025-ben. A felvázolt forgatókönyvek közül az első (Minden megy tovább) az eddig elindított reformok folytatását tartalmazza, e folyamat minden korlátjával és ellentmondásával együtt. A második (Csakis az egységes piac), illetve a negyedik (Kevesebbet hatékonyabban) csak meghatározott, kiválasztott szakpolitikai területeken nyújt módot az integráció mélyítésére. Igazi előrelépést valójában a harmadik (Aki többet akar, többet tesz), illetve az ötödik (Sokkal többet együtt) forgatókönyv ígérhet. Az Európai Bizottság pozíciójából is adódóan mindeddig leginkább a legutóbbit szorgalmazta - húzta alá a professzor.

A "Sokkal többet együtt" forgatókönyvben a tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a közös döntéshozatalt. Jelenleg valószínűleg nagyobb lehet a megvalósíthatósága az "Aki többet akar, többet tesz" forgatókönyvének. Ez utóbbi esetében a 27 tagú EU a mai módon halad tovább, de az arra kész országok számára fennáll a lehetőség: meghatározott területeken (gazdasági és monetáris unió, védelem, belső biztonság vagy szociális kérdések) további eredményeket érjenek el. Célirányos koalíciók jöhetnek létre a tagállamok között - mutatott rá.

Kiemelte: március 6-án a nagy tagállamok (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) Versailles-i csúcstalálkozóján ugyanez a gondolat merült fel, Francois Hollande francia elnök differenciált együttműködéseknek nevezte a különböző kiterjedésű kooperációkat.

 A francia elnök szerint "néhány ország gyorsabban és messzebb haladhatna előre" olyan területeken, mint a védelmi politika, a gazdasági és a monetáris unió elmélyítése az eurózónában, az adóügyi és szociális harmonizáció. Angela Merkel német kancellár szerint is az európaiaknak venniük kell "a bátorságot elfogadni, hogy egyes országok gyorsabban haladnak, mint mások", anélkül, hogy "a késedelmet szenvedettek előtt bezárnák" a lehetőségeket. Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök pedig az EU-n belüli különböző integrációs szintekről beszélt.

A 2008 őszén kitört pénzügyi és gazdasági válság meggyőzően bizonyította a tagállamok nagyfokú egymásra utaltságát, 2010-ben a tagállamok támogatását célzó ideiglenes mechanizmust hoztak létre, amelyet 2013-tól az állandó európai stabilitási mechanizmus váltott fel. A válságkezelést szolgáló intézkedéseken túl rendszerszintű reformok is megkezdődtek, így például 2011 tavaszán elfogadták az Euró Plusz Paktumot is. A versenyképességi megállapodásban a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaltak kulcsfontosságú, nemzeti hatáskörbe tartozó területeken a gazdaságpolitikai koordináció magasabb szintre emelésére a versenyképesség növelése és a makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

Kifejtette: a nagy magországok felvetik a differenciált integráció további lehetőségét. A Brexit után is 27, igen differenciált helyzettel, s eltérő preferenciákkal jellemezhető tagállam alkotja az Európai Uniót. A több sebességű konstrukció nem igényli az Alapszerződések módosítását. Egységes marad a 27 tagú EU, miközben azok a tagállamok, amelyek többet szeretnének, lehetőséget kapnak együttműködésük elmélyítésére. A szorosabb integrációból kimaradó tagállamok azonban fenntartásokat fogalmazhatnak meg - mondta végezetül Halmai Péter.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Halmai Péter, 2017