Jelenleg 2 bejegyzés található 14 March 2017 dátummal

Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Állami kitüntetés az NKE főtitkárának

    • fokep
    •  dsc5071 2
    •  dsc5093 2
    •  dsc5040 2
    •  dsc5023 2
    •  dsc5030 2
    •  dsc5174 2
    •  dsc5176 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából Dr. Horváth József. Az elismerést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át az NKE főtitkárának.

Az állami elismerés átadásakor elhangzott, hogy Horváth József sokrétű felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik szabályozási, jogalkalmazói, intézményfejlesztési és vezetési területen egyaránt. Fontos szerepe volt az NKE létrehozásában, majd működtetésében, amellyel jelentősen hozzájárult a magyar felsőoktatás sajátos jellemzőkkel bíró, egyedülálló intézményi modelljének sikeréhez.

A jogász végzettségű Horváth József az NKE létrehozásának előkészítésekor fontos szerepet vállalt az állam számára kiemelt fontosságú jogelőd intézmények hatékony integrációjában, az ágazati (honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási) és hivatásrendi szempontoknak az egyetem érdekeivel és a kitűzött kormányzati célokkal való összehangolásában. Emellett az NKE Gazdasági Előkészítő Bizottságának elnökeként az egyetem gazdasági és költségvetési tervezését is irányította. Főtitkárként 2012 óta rendkívül széles feladat- és hatáskört lát el, így a többi között az intézmény általános működési rendjének szabályozása, végrehajtásának irányítása, valamint a jogi és közbeszerzési feladatok végrehajtásának irányítása és felügyelete is a feladatai közé tartozik. Horváth József felelős a Ludovika Projekt irányításáért és felügyeletéért is, jelentős érdeme van a Ludovika Campus fejlesztés eddigi eredményeiben is. Mindebben segítségére lehetett több évtizedes vezetői- és munkatapasztalata, melynek során országgyűlési és települési képviselőként, valamint alpolgármesterként is dolgozott. Emellett igazgatója volt a Magyar Államkincstár Komárom Esztergom Megyei Igazgatóságának, és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságnak is és a szervezet költségvetési-főfelügyelője is volt. Horváth József sokrétű munkája mellett figyelmet fordít szakmai és tudományos fejlődésére is: 2008 óta közigazgatási alap és szakvizsga oktató és vizsgabiztos.

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on