Jelenleg 3 bejegyzés található 20 April 2017 dátummal

Amerika Központ az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1029 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1069 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1090 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1110 2
    •  dsc1142 2
    •  dsc1156 2
  • Előző
  • Következő

Magas rangú diplomáciai és szakmai képviselet mellett tartotta meg nyitórendezvényét az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont 2017. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében. A rendezvény témáját a magyar-amerikai biztonsági és védelmi együttműködés képezte, lehetőséget adva mindkét félnek, hogy kifejtsék nézeteiket, amelyet Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, David J. Kostelancik követtanácsos, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé, Siklósi Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes ismertettek.

Megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András hangsúlyozta a hazánkat körülvevő nemzetközi élet, különösen meghatározó szereplőinek valós, pontos megismerését. Ebből a szempontból elengedhetetlen az Amerikai Egyesült Államok, valamint az amerikai bel- és külpolitika megértése. Az egyetem rektora kiemelte, hogy Washington meghatározó hatalomként van jelen a világban, amelynek ékes bizonyítéka a nemzetközi rendszer második világháborút követő felépítésében, illetve hidegháborút követő megerősítésében való központi amerikai részvétel. Bár az ország elszigeteltségben látott napvilágot, fokozatosan a nemzetközi élet egyik legdinamikusabb szereplőjévé vált, befolyását pedig jól mutatja többek közt hatalmas GDP-je, továbbá a kutatás-fejlesztésre és védelemre fordított kiadásai.

Prof. Dr. Patyi András ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai nemzet politikai, gazdasági és katonai teljesítményétől függetlenül is rendkívüli, hiszen születésekor fontos elvekre alapozta magát, továbbá a politika, a társadalom, a jog, a gazdaság és a tudomány területére egyaránt kiterjedő, jobb világ megteremtésére irányuló emberi erőfeszítések mérföldköveként tartható számon. Noha globális birodalmi szerepe vitatható, az Amerikai Egyesült Államok minden kétséget kizáróan egy olyan ország, melyet a világ többi része a mai napig ilyen vagy olyan módon viszonyítási pontnak tekint.

Elkötelezettség és felelősség egy kiszámíthatatlan világban

Dr. Fellegi Tamás, a Hungary Initiatives Foundation volt elnöke és vezérigazgatója ismertette a januárban életre hívott Amerika Tanulmányok Kutató Központ szakmai profilját, továbbá kiemelte eddigi eredményeit, köztük az elmúlt hónapokban megrendezett, a Trump-adminisztráció külpolitikáját, valamint az amerikai – továbbá a magyar és a brit – bevándorlás-politikát körüljáró kerekasztal beszélgetéseket. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy miközben a politikai viszonyok folyamatosan változnak, Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete – illetve az Egyesült Államok e tekintetben meghatározó szerepe – változatlan maradt. Emlékeztetve az ukrán válságra, a migrációs hullámra és azzal együtt járó kihívásokra, a Brexitre, valamint Európa és Törökország viszonyára, hozzátette, hogy a világ talán még sosem volt annyira kiszámíthatatlan, mint ma.

Ennek megfelelően, az Amerika Tanulmányok Kutató Központ hivatalos megnyitó rendezvényén a biztonságpolitikai kiemelt szakértői fejthették ki nézeteiket az Egyesült Államok és Magyarország katonai együttműködését illetően. Ez utóbbiról Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes részletes beszámolót adott a jelenlévőknek, kiemelve többek közt az Egyesült Államok FMF és iMET programokon keresztül nyújtott anyagi és képzésbeli támogatását, a Magyar Honvédség Ohio Nemzeti Gárdával folytatott közel 25 éves együttműködését, valamint hazánk részvételét a világ különböző részein folytatott missziókban, köztük az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban.

David J. Kostelancik követtanácsos nyomatékosította a nemrég hivatalba lépett Trump-adminisztráció szövetségesekkel és partnerekkel való párbeszéd iránti elkötelezettségét. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője megerősítette a két nemzet biztonsági kérdésben folytatott együttműködésének jelentőségét. E tekintetben a kooperáció legfőbb dimenzióit a közös ellenség elleni együttes katonai fellépésben, illetve az azt lehetővé tevő közös képzésekben és támogatásokban azonosította. David J. Kostelancik hangsúlyozta, hogy Washington teljes mértékben egyetért Budapest azon nézetével, miszerint biztonságunkért valódi felelősséggel tartozunk, egyúttal hozzátéve, hogy a két fél együttműködése nemcsak ügyletszerű folyamatokon, hanem értékeken nyugszik. Az ideiglenes ügyvivő megjegyezte, bízik benne, hogy az USA és hazánk biztonsági és védelmi együttműködéséről egy elmélyültebb párbeszéd folytatódik, mely nemcsak az egyetem falai között, hanem a szélesebb társadalomban is megjelenik.

Az együttműködés kultúrája

A szakmai kerekasztal beszélgetésen a résztvevők felvázolták a magyar-amerikai védelmi együttműködéssel kapcsolatos nézeteiket. Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett a Trump elnök számára kiemelt fontosságú kérdésekre, vagyis a szövetségesekre háruló (anyagi) terhek kiegyensúlyozására, valamint a terrorizmus elleni határozottabb fellépésre. Előbbi vonatkozásában hazánk azt a célt tűzte ki maga elé, miszerint évi 0,16%-os növelés mellett a magyar védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2%-át, míg utóbbi kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való közel 150 fős magyar részvételt, mely a jövőben tovább duzzadhat. A kiberbiztonsági kihívásokkal kapcsolatban Siklósi Péter rámutatott arra az ellentmondásra, miszerint a téma egyfelől rendkívül közkedvelt és nyilvánosan vitatott, másfelől viszont természeténél fogva a háttérben kellene tartózkodnia. Hangsúlyozta, ez utóbbi magyarázza a hazai kiberbiztonság rejtett jellegét.

Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé külön felhívta a figyelmet a magyar katonák remek teljesítményére. Hangsúlyozta, hogy mind az amerikai, mind a magyar felet lekötik a biztonsági kihívások, ugyanakkor kiváló tapasztalta van a magyar katonák együttműködés iránti nyitottságát és aktivitását illetően. A kiberbiztonság kapcsán Baker ezredes emlékeztetette a hallgatóságot a téma 2016-os amerikai elnökválasztások mentén még inkább felértékelt szerepére. Hozzátette, az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnokságával való együttműködésben hazánk kiberbiztonsági konferenciát szervez idén júniusban.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetköziz Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára megerősítette, hogy az Egyesült Államok látható módon támogatja Magyarország kiberbiztonsági képességeinek erősítését. Az együttműködés kultúrája kapcsán kiemelte, hogy az említett igyekezetek mellett a két nemzet kultúrája eltér egymástól. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés kultúrája az együttműködés során tanultak függvénye: bizonyos területeken jól látszik, hogy átvettük ugyan az amerikai rendszert, de nem alkalmazkodtunk hozzá. Ugyanakkor Prof. Dr. Szenes Zoltán nyomatékosította, hogy ezzel együtt hazánk komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a NATO-n belüli összetartásra is kitértek. A szakértők egyetértettek abban, hogy Trump elnöknek a NATO idejétmúltságára vonatkozó megjegyzésének visszavonása nem volt meglepő fordulat.

Az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára, valamint a transzatlanti kapcsolatokra – különös tekintettel az USA valamint Közép- és Kelet-Európa relációjára– vonatkozó ismereteket ad át a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon belül. A Központ a magyar és angol nyelvű szakmai rendezvények, valamint a publikációk mellett a 2017/18-as tanévtől új kurzusokkal gazdagítja az Egyetemen zajló képzést. Ezek közül kiemelendő az amerikai politikai rendszerrel, az amerikai kül- és biztonságpolitikával, illetve a XX. és XXI. századi Közép-Európa koncepciókkal foglalkozó tárgyak.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új mentor-oktatók az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1211 2
    •  dsc1228 2
    •  dsc1235 2
  • Előző
  • Következő

Újabb három taggal bővült az NKE Mentorok Kollégiuma - derült ki a testület legutóbbi ülésén, amelyen öten vezető-mentor oktatói oklevelet kaptak, és bemutatkozott a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar is.

A testület ülésén mentor-oktatói oklevelet vehetett át Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet és Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Mostantól az NKE vezető-mentor oktatója Dr. Gazsó L. Ferenc, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. főtanácsadója, Dr. Baranyai Gábor miniszteri biztos, az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet vezetője, Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke, Dr. Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese, valamint Komáromi Róbert, a Bundesagentur für Arbeit Németország vezető tanácsadója. A Mentorok Kollégiuma ülésén elnöki megbízólevelet vehetett át Dr. Gazsó L. Ferenc, a testület vezetője.

Az ülésen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar munkájával is megismerkedhettek a mentorok. Dr. Koller Boglárka, a kar dékánja elmondta, hogy jelenleg több mint 40 munkatárssal és mintegy 470 hallgatóval működik a NETK. A kar jelmondata, a nyitott szemmel a világra is arról árulkodik, hogy állandóan alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó nemzetközi kihívásokhoz. Fő feladatként jelölte meg a nemzetközi dimenziókat is figyelembe vevő oktatást, kutatást és tananyagfejlesztést. Koller Boglárka bemutatta a kar szervezetét és fontosabb tisztségviselőit, valamint szólt az egyre bővülő képzési rendszerről is. Elhangzott, hogy továbbra is szeretnék megtartani a NETK elitképző jellegét, ezért csak igen magas pontszámokkal lehet bejutni a karra a felvételi vizsgákon. Az idegen nyelvek szerepét szeretnék továbberősíteni az oktatásban, ezért új, angol nyelvű kurzusok indítását tervezik a jövőben. Mint ahogy szeretnék elérni azt is, hogy saját PhD-képzést folytassanak, de addig is aktív szerepet játszanak az egyetem doktori iskoláinak munkájában.

A Mentorok Kollégiuma ülésén felszólalt Dargay Eszter, a Belügyminisztérium főosztályvezetője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálat integritásának fejlesztése terén az egyetem munkájára is számít az állam. Így például jelenleg is folyik integritás tanácsadó képzés, továbbképzés az NKE-n, amely segíti a nemzeti korrupcióellenes program céljainak megvalósulását.

Gazsó L. Ferenc elmondta, hogy az NKE mentor-oktatói a nemrégiben létrehozott négy szakmacsoportban is folytathatnak munkát. A hadtudományi szakmacsoport első találkozójára már sor is került az előző napokban. A testület elnöke bejelentette, hogy július 4-én a Parlamentben tart majd kihelyezett ülést a Mentorok Kollégiuma.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Legfontosabb a jó szomszédság

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0909 2
    •  dsc0915 2
    •  dsc0924 2
    •  dsc0943 2
    •  dsc0969 2
    •  dsc0975 2
    •  dsc0989 2
    •  dsc1004 2
  • Előző
  • Következő

Horvátország és az új politika kihívások címmel tartott előadást Őexc. Gordan Grlić Radman, Horvátország nagykövete az NKe-n, aki a Ludovika Nagyköveti Fórum áprilisi vendégeként látogatott el a Ludovikára. 

Gordan Grlić Radman egyetemi tanulmányai befejezését követően előbb Svájcban, majd a Zágrábi Egyetemen dolgozott. Innen vezetett az útja ismét Svájcba, ahol a frissen megalakult horvát állam külügyminisztériuma felkérésére 1992-ben megkezdte a horvát konzuli hálózat kiépítését (Bern, Genova, Zürich). Ezután Szófiában a horvát nagykövetségen folytatta munkáját, 2012-től pedig Budapesten a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A nagykövet előadásában kiemelte a horvát-magyar kapcsolatok fontosságát és azt, hogy a két ország már 1992 előtt is segítette egymást. Elmondása szerint komoly nehézségekkel kellett szembe nézniük az Európai Unióba való belépésük előtt, és mikor ez 2013-ban sikerült, ők is igyekeztek átadni megszerzett tapasztalataikat a volt jugoszláv államoknak, elsősorban a közeli Montenegrónak és Szerbiának. A nagykövet számára az egyik legfontosabb a „jó szomszédság” politikája, hiszen a már említett két országnak és Magyarországnak is nagyon hasonló gazdasági és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie, mint Horvátországnak, ezért tudnak egymásra támaszkodni. Ilyen volt a két évvel ezelőtti migrációs krízis is, ami az EU komplexitása miatt mindenkiből más-más reakciót váltott ki, és amiből nehezen, de sikerült felállniuk.

Gordan Grlić Radman kihangsúlyozta a magyar-horvát határ megnyitásának fontosságát, amely még inkább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, azon belül a turizmust és a kultúrát, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben további fontos lépéseket terveznek azért, hogy jelentősen csökkentsék a várakozási időt a határátkelőknél.

A panelbeszélgetést Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vezette. Beszélgetőpartnerei Lőrinczné Dr. Bencze Edit, a Kodolányi Főiskola főiskolai docense és tanára, akinek fő kutatási témája a Nyugat-Balkán térségének integrációs folyamatai, különös tekintettel a horvát csatlakozásra, illetve Dr. Hóvári János, az NKE egyetemi docense, számos ország nagykövete, biztonságpolitikai szakértő volt. Dr. Bóka János kérdésére, miszerint hogyan látják a Nyugat-Balkáni országok EU-ba való csatlakozásának témáját, Dr. Hóvári János elmondta, nyitottnak kell lennünk az új tagokra, és ha csatlakoznának, egy teljesen másfajta unió jönne létre. Hóvári János teljes mértékben egyetért azzal, hogy segíteni kell a szomszédainkat. Felmerült, hogy a migrációs krízis destabilizálhatja-e a régiót, és jelenthet-e komoly biztonsági fenyegetést az övezet országaira nézve, azonban a volt nagykövet szerint a horvátok kiváló határellenőrző rendszere miatt jól vették a fő akadályt, és mivel a görögöknél a legsúlyosabb ez a válság, példát kellene venniük a horvát rendszerről. Szerinte az EU legnagyobb problémája a vízió hiánya, amelyhez új irányítók és a problémák újragondolása kellene.

A Ludovika Nagyköveti Fórum idei utolsó előadására május 10-én kerül sor, amikor Ksenija Škrilec szlovén nagykövettel találkozhatnak az érdeklődők.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on