Szűkítés


Minden Címke 648

Oklevelet szerzett az első állami tisztviselői évfolyam

    •  dsc9985 2
    •  dsc0004 2
    •  dsc9904 2
    •  dsc9947 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9912 2
    •  dsc9919 2
    •  dsc9930 2
  • Előző
  • Következő

Sikeresen zárta tanulmányait az a 353 állami tisztviselő, aki elsőként végezte el a közigazgatási tanulmányok képzést. Végzettséget igazoló okmányaikat ma vehették át a Kongresszusi Központban, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának oklevélátadó ünnepségén. Prof. Dr. Kis Norbert dékán elmondta, a kar feladata a magyar állam és a nemzet építése, amelyet az NKE ÁKK missziójának tekint a tisztviselők képzésében. Az eseményen az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, az Elektronikus információbiztonsági vezető, a Közszolgálati protokoll, a Média- és közszolgálati kommunikáció és a Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak hallgatói is  kézhez kapták okleveleiket.

2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara felel a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséért és előmeneteli vizsgáiért, valamint az állami tisztviselők előmeneteli- és vezetőképzésével kapcsolatos országos feladatokért. Kis Norbert dékán köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele az egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése. „Önök, a kormányhivatalok és az egyetemünk közösen, az állami tisztviselői törvény gyors és professzionális végrehajtását abszolváltuk. Pont ahogy ennek a közigazgatásban lennie kell” – mondta a végzett állami tisztviselőknek. Kifejtette, hogy az egyetem és a kar missziójában kiemelt szerepet kap az államtudomány, így nem csupán csak az a célja, hogy a közigazgatást fejlessze, hanem hogy a magyar államot építse. „Az államtudomány az államépítés tudománya. Az államépítés végső célja a nemzetépítés, amely a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti” – foglalta össze. A dékán felhívta a figyelmet, hogy korunk kihívásaira csak a nemzetállamiság megerősítéseivel és védelmével tudunk felelni. Kis Norbert bízik abban, hogy a tanulmányok segítettek megtalálni a hallgatók számára a személyes missziójukat a közszolgálatban. Köszönetet mondott a tisztviselőknek, a támogató családoknak, kormányhivataloknak, közszolgálati szerveknek, oktatóknak és szakfelelősöknek, külön kiemelve Dr. Back Andrást, aki a közszolgálati protokoll szakirány alapítója volt és nemrég hunyt el.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy az emberiség történelme során az állam feladat- és hatásköre sokszor változott, korunk jelenlegi kihívásai hatékony, erős és jó államot igényelnek. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek során az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás- és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét. Rávilágított: „A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg.” Az államtitkár hozzátette, hogy a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt. Az államtitkár kitért az NKE létrehozásának jelentőségére is az államreformok szempontjából, amely a modern 21. századi államtudományi és közigazgatási képzés meghatározó momentuma. „Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform. Jó államreform nélkül nincs jó állam” – idézte Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi lapunk, a Bonum Publicumnak adott interjúját. Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az ügyfelek a hivatali ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, hogy az egyetemet választották, még akkor is, ha ehhez a döntéshez jogszabályi vagy munkáltatói döntés vezetett. „Parancsra tanulni nem lehet, a tudás megszerzése mindig önkéntes elhatározás” – mondta. A rektor kiemelte, hogy ez az oklevélátadó ünnepség a közigazgatás szeretetének ünnepe, hiszen az oklevelet szerzett tisztviselők mind a közigazgatásért dolgoznak. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Ezek az alkotmányos célok csak annyit érnek, amennyit meg tudnak belőle valósítani a való életben. Ha ezek nem történnek meg, csak utópiákról beszélhetünk. Példaként hozta fele a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását. „Ezek megvalósításában a magyar közigazgatásnak igazolnia kell azt, hogy ezek nem csak utópiák, a magyar nemzet nem gyenge” – mondta a rektor. Beszéde zárásaként azt kérte a végzett tisztviselőktől, hogy munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

A szakirányú továbbképzés az alap- vagy mesterfokozatot követően a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzési szakok többnyire két féléves, levelező munkarend szerint szervezett képzések, amelyet már közszolgálati munkaviszony mellett végeznek el a hallgatók. A 2016. július 1-jén hatályba lépett állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új előmeneteli képzést vezetett be az állami szolgálati jogviszonyt létesítő tisztviselők számára, a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja komplex és átfogó közszolgálati ismeretek és stratégiai szemlélet fejlesztésével olyan állami tisztviselők képzése, akik az állami feladatokat átfogó megközelítéssel, rendszerszemlélettel tudják kezelni, a közpolitikai stratégiai végrehajtásban ágazati, szakpolitikai, költségvetési-gazdasági szemlélettel vesznek részt. A végzett szakemberek ismerik az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket, és részleteiben átlátják az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. A közigazgatási tanulmányok képzést az egyetem a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben valósította meg uniós forrásból az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017