Szűkítés


Minden Címke 684

Távérzékelés - Környezetünk feltérképezése

    •  dsc5620 2
    •  dsc5601 2
    •  dsc5603 2
    •  dsc5622 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2017-es őszi szemeszter tantárgyi repertoárjából sem maradhatott ki az egyetem ismeretterjesztő kurzusa, a Ludovika Szabadegyetem, ahol az NKE civil és hivatásos hallgatói mellett külsős érdeklődők hétről-hétre betekintést nyerhetnek a közszolgálat különböző tudományterületéről származó különleges előadásokba. A szezonnyitó kurzust Dr. Bíró Tibor, a Víztudományi Kar dékánja tartotta „Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában” címmel.

Bíró Tibor a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnökként, PhD dolgozatát a síkvidéki vízrendezés témakörében írta. Főbb kutatásai a belvízi jelenségek vizsgálataira vonatkoznak. Ezen belül a digitális terepmodellek és idősoros analízisek vízgazdálkodásban való alkalmazásával, a belvízi elöntések gyakoriságának statisztikai vizsgálatával, a belvíz-veszélyeztetettség térképezésével, valamint belvíz-hidrológiával és az összegyülekezési folyamatok elemzésével foglalkozik. Összesen 160 publikáció szerzője, illetve társszerzője. 2000-ben elnyerte a Kvassay Ösztöndíjat, 2001 és 2003 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Szakmájában tagsági tisztséggel rendelkezik számos tudományos testületben: állandó tagja a Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának, az MTA Elnöki Víztudományi Bizottságának, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság Tudományos Tanácsának tagja. 2016 szeptemberében felkérést kapott az Akadémia Elnökétől a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozásában való részvételre.

A VTK dékánja előadását egy fogalom-meghatározással indította, ugyanis a „távérzékelésnél” a gyanútlanabb olvasó, vagy hallgató könnyen abba a hibába futhat, hogy a „távvezérlésre” gondol. Bíró Tibor kiemelte, hogy a távérzékelés ugyan távvezérléssel működhet, azonban a meghatározás arra az eljárásra gondol, amikor az egyes repülőalkalmasságokon elhelyezett szenzorokkal információt gyűjtünk be. Ilyen repülőalkalmasságok például a műholdak, repülőgépek, sárkányrepülők, vagy UAV-k, azaz drónok. A távérzékelés alapja a felszínről visszaverődő elektromágneses sugárzás. A passzív mérésnél a nap visszaverődő sugárzását mérik, míg az aktív mérések során szenzorokkal küldenek jelet. A gépeken elhelyezett szenzorok letapogatják az alattuk elterülő területet, az így kinyert adatokat pedig a közszolgálat különböző területei nagyon jól tudják hasznosítani. „Az elmúlt 1-2 évben a vízügybe szinte berobbant a távérzékelés” – hívta fel a figyelmet a technológia fejlődésére, ugyanis a víztudománynak hatalmas áttörést jelentett a drónok elterjedése.

Bíró Tibor rávilágított, hogy a víztudomány a technológiát különböző mentesítési feladatok támogatásánál, mint a sík- és dombvidéki vízgyűjtők vagy medrek felvételezésénél, elöntési modellek feltérképezésénél használja, valamint hatalmas szerepe van a védekezési feladatoknál, árvizek és belvizek felmérésénél, töltések, gátak vizsgálatánál. Ismertette, a multiszenzoros távérzékelés elemei a hiperspektrális légiszenzor, a légi lézerszkenner, a középformátumú digitális kamera, valamint a terminális infra légi szenzor. A geodézia, azaz a földtani mérések több hónapos procedúráját felváltotta az 1 napos távérzékeléssel történő mérés.

2013-ban a valaha mért legnagyobb dunai ár sújtotta Magyarországot. A VTK dékánja kiemelte, hogy ekkor már pontosan tudták követni az árhullámot a magyar szakemberek, közel 13.000 ortofelvétel készült az árvízről. Az elemzéseknek hála az ország vízügyi biztonságát már sokkal pontosabb adatokkal tudják szavatolni. A kolontári vörösiszap katasztrófa alkalmával is bevetették a technológiát, amikor LIDAR adatgyűjtéssel vizsgálták a területet. Bíró Tibor felhívta a figyelmet, hogy ekkor a magyar kutatócsoport világszínvonalon tudta felmérni a károsult területet, köbtized pontossággal megállapították a kiömlött vörösiszap mennyiségét, vizsgálták a fennmaradt tárolók veszélyeztetettségét, valamint percre pontosan le tudták modellezni a kiömlő káros anyag folyását.

A magyar kutatók a hiperspektrális technológia továbbfejlesztésével hatalmas mennyiségű adatot tudtak kifejteni a felmért területből. A talajon megtalálható különböző dolgok, különböző hullámhosszon verik vissza a leküldött elektromágneses hullámot, így anyagi szinten le tudják bontani a mért területet. „Ez szinte egy digitális ujjlenyomatvétel” – mondta Bíró Tibor. Később ezzel a technikával tudta a magyar csapat felmérni a Mexikói-öbölben bekövetkező olajkatasztrófát is. A VTK dékánja az ENSZ-nek is bemutatta a technológiát, a bécsi központban fel is szólalt a témában. A vízgazdálkodás jövőjével kapcsolatban kifejtette, hogy egyre pontosabb képet fognak tudni alkotni árvizekről, precízebben fogják tudni elkészíteni a vízgyűjtők és a síkvidéki területek digitális terepmodelljét.

Az előadás során az NKE tudományos rektorhelyettese ismertette a hallgatókkal a kurzus féléves koncepcióját és a tanulmányi kötelezettségeket. „Ebben a félévben is igyekeztünk olyan programokat válogatni, amelyek reményeink szerint felkeltik az Önök érdeklődését” – fejtette ki Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy. A szemeszter során a hallgatók a közszolgálat különböző témáit fogják körüljárni, mint például a terrorizmus és a gerillahadviselés kérdését, magyar légierő helyzetét, hungarikumok szabályozását, vagy a Zrínyi szablya történetét.


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017.szeptember 12-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Máthé Gábor tart előadást „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on