Szűkítés


Minden Címke 684

Nem lett volna kiegyezés az 1848-as törvények nélkül

    • fokep
    •  dsc6551 2
    •  dsc6555 2
    •  dsc6557 2
    •  dsc6562 2
  • Előző
  • Következő

„A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is” - mondta Máthé Gábor a „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel tartott előadásán a Ludovika Szabadegyetemen.

Dr. Máthé Gábor prof. emeritus jogtörténész, az állam- és jogtudományok habilitált doktora, egyetemi tanár, akit 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Az elmúlt fél évszázadban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Főiskola Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának jogelőd intézményein oktatott és töltött be egyetemi tisztségeket. Közéleti tevékenységként tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak; elnöki szerepet tölt be az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam- és Jogtudományi Bizottságában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja és doktorképviselője, valamint az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának titkára. Főbb kutatási területe a magyar alkotmány- és közigazgatás intézményrendszerének fejlődéstörténete, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás határterületű problematikája, a közigazgatási büntetőjog elmélete. E témakörökben több száz publikációja jelent meg, köztük idegen nyelvű monográfiák és tanulmánykötetek.

Máthé Gábor a kiegyezés közjogi dogmatikája kapcsán megemlékezett az első béketeremtő biztonsági megállapodást jelentő Szent Szövetségről, amelyet I. Sándor orosz cár, Frigyes Vilmos porosz király és Ferenc osztrák császár és magyar király hozott létre 1815-ben. Ekkor Magyarország a birodalom részeként benne volt ebben a megállapodásban, amely 100 évig garantálta Európa fejlődését, az ipari forradalommal való megbirkózását és a jogállami intézményrendszer létrehozásának lehetőségét. A területrendezési és együttműködési elv a Szent Szövetség Európájában a legitimitás, az államok szövetségének egyensúlya és a felelősség volt. A szövetség első száz éve csodálatos fejlődést eredményezett, amely 1914-ben, a nagy háborúval és Trianonnal ért véget.

A XIX. században meghatározó szerepe volt a jogállamnak. Az állampolgárok védelmét célozta a hatalommegosztáson nyugvó intézményrendszer: a három hatalmi ág, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató felosztása, valamint 1896-tól a közigazgatási bíráskodás megteremtése is.

A XIX. század különös volt a reformkorral, a reformokkal és a politikai mozgalmakkal, amelyek 1848-ra sajátos polgári átalakulást realizáló törvényeket eredményeztek. A magyar polgári alkotmányosság első megnyilvánulásaként az 1848-as 31. törvény és a 11. erdélyi törvény nélkül nem lett volna kiegyezés, amely nem csak a négyszáz éves Habsburg-magyar együttműködés nyomán jött létre. Az érintette a Habsburg Birodalomban lévő tizenhét örökös tartományt és a Magyar Koronához tartozó országokat: Horvát-Szlavónországot, Dalmáciát, Erdélyt, Fiumet és Bosznia-Hercegovinát.

Az 1849-es olmützi alkotmány szerint minden ügy birodalmi, a hatáskör az összállamé, így megvalósult a kompetenciában való döntéshozatal, megszűntetve a tartományi hatalmat és a képviseleti tartománygyűlést. Ezt az 1852-es császári pátens hatályon kívül helyezte, életre hívva a neoabszolutizmus rendszerét. Az 1860-as császári oklevél a belső államot szabályozta, az osztrák örökös tartományok közé sorolva Magyarországot is, amit a magyarok nem fogadtak el és végül nem is lett sikeres országunknak a német összállamba való beépítése. Ebben az időszakban rengeteg közjogi ellenállás húzódott az alkotmányozás hátterében. „A kor zseniális politikai nemzedéke, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc mind a magyar polgári átalakulásért munkálkodott, bár kezdetben ellentétes utakon, végül félretették az ellenérdeket a közérdek eléréséért”- emelte ki az előadó.

Az alkotmányfejlődési vázlatból megállapítható, hogy az 1848. áprilisi alkotmányos törvények tették lehetővé a szuverenitás kinyilvánítását azzal, hogy az összmonarchia perszonálunióvá alakítható” - mondta a professor emeritus. Megjelent a magyar jogalkotási - polgári átalakulás eredménye szemben az osztrák kísérletekkel bizonyítva, hogy lehet szuverén is Magyarország. Ausztria és Magyarország kiegyezésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melyben a császár a magyar tartományi hatalom határkörét birodalmi szintre emelte. A Szent Korona országai és az osztrák örökös tartományok elkülönültek egymástól, Magyarország és Ausztria mégis egyenlő volt, jelen voltak a közös ügyek: a hadügy, a külügy és az ezek fedezéséhez szükséges pénzügy; közös szervek létrehozásával biztosították az összmonarchia egységét.

A Monarchia eredményei közé sorolta Máthé Gábor, hogy 1910-re Ausztria 1 főre jutó GDP-je 3290 nemzetközi dollár, Magyarországon kétezer. A franciák ezt 1869-ben érték el, a belgák 1854-ben. A magyar gazdaságban 1913-ra az 1 főre jutó GDP két és félszeresre növekedett a kiinduláshoz képest. Magyarországon 1870-ben az 1 főre jutó GDP az osztrák GDP 60%-a; ez az érték 1910-re 77%-ra nő. Ezek alapján érzékelhető, hogy folyamatos eredmények voltak a Birodalomban. Nyugat-Európához 1913-ban álltunk a legközelebb. A dualizmus korának gazdasági fejlődése kapcsán ki kell emelni Széll Kálmán pénzügyminiszter tevékenységét. A magyar gazdaságot az agrárszektor határozta meg, mert 44,6%-át adta a gazdasági teljesítménynek. 1914-re a nemzeti jövedelem 1/3-át adta az ipar. Az ipari forradalom velejárója volt a vasútépítés; 1873-ra a vasúthálózat háromszorosára nőtt, 1900-ig 17 000 km épült, 1880-ra megalakult a MÁV és 1890-re az összes vasútvonal állami tulajdonba került.

A Monarchiát végezetül így értékelte az előadó: „A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is. Poroszországgal összehasonlítva kényelmesen impotens, a cárokhoz képest emberséges és toleráns, és végső soron nem olyan rossz kombináció ez a saját nemzetek utáni, de a nacionalizmus által még mindig marcangolt korunkban is - egy érdekfeszítő modell.”

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2017. szeptember 19-én lesz: Dr. Forgács Balázs százados a gerillaelméletekről tart előadást. 

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on