„A migráció a történelemhez tartozik, mindig is volt migráció. A kínai nagyfalat ezért építették” – fejtette ki véleményét Dr. habil. Besenyő János ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a migrációs útvonalak témájában tartott előadásán. „Forró pontok - Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” előadás-sorozat jelenlegi állomásán az ezredes bemutatta a napjainkban fellángoló migrációs folyamatok hátterét, az illegális migráció megoldási lehetőségeit, valamint a csempészhálózatok legismertebb útvonalait. A rendezvény az NKE Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsa közreműködésével valósult meg.
Besenyő János előadása elején kifejtette, hogy a migráció kérdésköre manapság egy rendkívül átpolitizált téma, azonban neki, mint tudományos kutatónak tények és adatok alapján kell megközelítenie a tárgykört. Az előadás során az illegális migrációt mutatta be a FRONTEX, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség munkásságát alapul véve. Ismertette, hogy az EU-nak közel 11000 km szárazföldi, valamint 43000 km tengeri határt kell megvédenie. „A migránsok mindig más útvonalakat igyekeznek találni. Ezek az útvonalakat az adott terület gazdasági, politikai viszonyai, migrációs politikája, határőrizeti szerv aktivitása vagy az időjárás is befolyásolja” – mondta. Ezeket a kereskedőútvonalakat nem kell újra felfedezni, hiszen már évszázadok óta használják az ott élő népek. Később a gyarmatosítások idején húztak fel „fix” határvonalat a spanyol, francia, valamint brit hódítók. Mára többnyire illegális szervezetek bonyolítják le rajta a csempészáruk forgalmát.
Az ezredes a következő Európát érintő migrációs útvonalakat mutatta be: Nyugat-Közép-Afrika, nyugat-mediterrán, közép-mediterrán, Kelet-Afrika, Nyugat-Balkán, kelet-mediterrán, valamint Kelet-Európa. A migránsok sokszor egy tervvel indulnak el, amelynek célpontja nem feltétlenül Európa. Általában addig vándorolnak, ameddig a pénzük tart, hogyha elfogy, letelepednek a környéken, amíg meg nem szerzik a szükséges tőkét. „Volt olyan migráns, aki 7 éven keresztül utazott, míg Líbiában ért.” A migrációs utak jelenleg legforróbb pontjában az afrikai spanyol enklávék állnak, amelyeket komoly kerítésrendszer véd. Itt az európai, valamint az afrikai határőrizeti szervek rendkívül hatékonyan, haza szemmel nézve sokszor „nem túl demokratikusan” működnek. Az illegális migrációval szemben rendkívül nehéz fellépni, hiszen a terrorista- és csempészhálózatok rendkívül leleményesek. „Ha bezárul egy út, újat keresnek.”
A problémakör számos emberi jogi és humanitárius kérdést felvet. Az illegális migráció legnagyobb áldozatai a kiszolgáltatott migránsok, akik sokszor gyalogszerrel, vagy tengeri úton lélekvesztőkön, embertelen körülmények közt utaznak egy szebb élet reményében. Az Európába történő bejutásért közel tízezer USA-dollárt is elkérnek ezek a szervezetek. Az európai államok kétoldalú szerződéseket igyekeznek kötni az afrikai országokkal, hogy közösen hatékonyabban tudjanak fellépni, valamint a regisztrált, kiutasított migránsokat visszaszállítsák. Emellett számos határvédelmi, integrált felderítési és hírszerzési rendszert építettek ki. A migrációs trendek alapján a kutatások megállapították, hogy a migráns hajók 5-10% elsüllyed, így a vízbefulladás esélye megközelíti a 2,1%-ot. A humanitárius szervezetek működése is számos jogi anomáliát felvet, példaként Besenyő János az olasz esetet hozta fel, ahol a migránsokat kimentő hajók jogilag megközelítik az embercsempészet megsegítésének határát.
Az ezredes kiemelte, hogy történelmünk során folyamatos volt a migráció, a kétezres években is hasonló volt a helyzet a maihoz, azonban a magyar társadalom csak most találkozott ezzel a problémával. „Az arab tavasz puskaporként működött.” A déli határt védő kerítéssel kapcsolatban ismerte, hogy a sokat bírált határvédelmi rendszerhez hasonló az EU számos pontján megtalálható. Politikamentesen ki is fejtette a véleményét: „Számon kérni egy kormányon azt, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint tesz az ország és lakosság védelméért, nem szerencsés.” Rávilágított azonban, hogy minden kerítésen és határon át lehet jutni. „Magát a migrációt sosem tudjuk megszüntetni!” Az ezredes érdekes határrendszereket is bemutatott. Meglepő módon, Svédországba is érkeztek migránsok az északi orosz határ mentén. Itt egy jogi szabályozást játszottak ki, ugyanis míg gyalogszerrel illegális volt a határátkelés, addig biciklivel át lehet menni. Ezt a határszakaszt azóta megerősítette a svéd hatóság.
Végül Besenyő János kifejtette a személyes konklúzióját. „A migráció az emberiséggel egyidős, újra és újra kihívások elé állítja az országokat.” A szomszédos államok közt így konfliktusforrást jelenthet egy migrációs útvonal lezárása, vagy átterelés. A migráció egy bizonyos szintig kezelhető, felügyelhető és korlátozható, azonban teljesen megszüntetni nem lehet. „Fontos, hogy az érintett országok összehangoltan kezeljék a migrációval kapcsolatos problémákat” – zárta előadását.
További információ a „Forró pontok - Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” előadás-sorozat facebook oldalán, valamint az NKE Nemzetbiztonsági Intézet honlapján!
Előadás-sorozat: www.facebook.com/aktualitasokabiztonsagpolitikaban
NKE NBI: www.nbi.uni-nke.hu
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes