Jelenleg 3 bejegyzés található 11 October 2017 dátummal

A migrációs felsőoktatás fél évtizedét értékelték az RTK-n

    • fokep
    •  dsc7551 2
    •  dsc7562 2
    •  dsc7571 2
    •  dsc7589 2
    •  dsc7595 2
    •  dsc7616 2
    •  dsc7628 2
  • Előző
  • Következő

Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke. Az előadók szóltak a többi között a tanszék tudományos tevékenységéről, a hallgatók tehetséggondozásának eddigi eredményeiről, végül pedig volt hallgatók, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai folytattak eszmecserét az RTK-n végzettek karrierlehetőségeiről.

Dr. Végh Zsuzsanna ny. r. dandártábornok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető által ismertetett üzenet szerint a hivatal régi álma teljesült a tanszék 2012-ben történt megalakulásával, ami új, előzmények nélküli kísérletnek számított, hiszen Európa egyetlen felsőoktatási intézményében sem működik migrációs képzés. A főigazgató levelében azt írta, hogy a hivatal és a tanszék együttműködése kiváló, és az elmúlt öt év igazolta a tanszék létjogosultságát. Dr. Végh Zsuzsanna végül megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az RTK vezetésének támogatását, valamint az oktatók színvonalas munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a tanszék által az elmúlt fél évtizedben elért eredményekért dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek, a tanszék oktatóinak és hallgatóinak. Mint fogalmazott, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrehozását. A migrációval kapcsolatos biztonsági, igazgatási és egyéb szakmai kérdésekre, kihívásokra a tanszék oktatóinak, majd a végzett hallgatóknak választ kell találniuk – fogalmazott az RTK dékánja. Dr. habil. Boda József elismerő oklevelet adott át dr. Lőrincz Arankának, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültügyi igazgatójának, aki a tanszék korábbi oktatójaként annak egyik alapító tagja volt.

Az NKE Fenntartói Testülete nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy megköszönte mindazok tevékenységét, akik a tanszék alapításában közreműködtek. Mint fogalmazott, magyar állampolgárként is köszöni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak azt a megfeszített munkát, amit a folyamatosan változó jogszabályi környezetben az elmúlt években végzett; számos hivatásos állományú egységnek becsületére vált volna ez a munka. Komoly fejlődési potenciál van a migrációkutatásban, hiszen a migráció még nem kellő mélységben kutatott téma, mondta a vezérőrnagy, hangsúlyozva, hogy ennek bizonyítéka a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Migrációs Tagozatához érkezett 21 pályamű is. Dr. Janza Frigyes végül arra intette a migrációs szakirány hallgatóit, hogy a jogszabályok következetes alkalmazásán túl az emberség is mindig legyen ott a tevékenységükben, ezt soha ne engedjék kiirtani a munkájukból, mert emberek sorsáról döntenek.

Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal általános főigazgató-helyettese felidézte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásának és működése első éveinek nehézségeit, majd az oktatásról szólva elmondta: a tanszék létrehozásáig vezető út első lépése a belső képzés megszervezése volt a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) bevonásával. A tanszék oktatói gyakorló szakemberek, hiszen korábban a hivatalnál vagy a rendőrségnél dolgoztak – fogalmazott a főigazgató helyettes. Hangsúlyozta: jó a kapcsolat a tanszékkel: a hivatal folyamatosan tájékoztatást ad az aktuális folyamatokról, ugyanakkor munkatársaikat tudományos munkára ösztönzik, amihez a tanszék nyújt segítséget. Dr. Kiss Attila elismerően szólt az RTK migrációs szakirányán végzett fiatal szakemberekről, mint mondta, megfelelő válaszokat adnak a napi gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A migrációs felsőoktatásról adott általános áttekintését dr. habil. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető azzal a megállapítással kezdte, hogy mivel a hivatal a Belügyminisztérium alárendeltségében működik és szoros a kapcsolata a rendvédelmi szervekkel, az RTK-n van a legalkalmasabb helyen a tanszék. Mint mondta, a migráció megjelenése hazánk többi felsőoktatási intézményében más tudományágak (földrajztudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány, orvostudomány stb.) részeként jelenik csak meg; az RTK migrációs szakirányán kívül ilyen mélységben sehol sem foglalkoznak a kérdéskörrel. Ugyanakkor a felsorolt tudományágak ismeretei is jól használhatók az oktatásban. A tanszékvezető kiemelte például, hogy talán a legismertebb migrációkutatók azok az orvosok, akik a migráció és a járványok terjedésének kérdéskörével foglalkoznak; a tanszék is szervezett már olyan szakmai napot, ahol a migrációs egészségügy volt a téma. Hautzinger Zoltán a tanszék tudományos tevékenységét jellemezve elmondta, hogy eddig is évről évre vizsgálták a migráció különféle aspektusait, november 8-án pedig a migráció társadalmi hatásairól rendeznek nemzetközi konferenciát, a visegrádi országokból érkező előadók részvételével.  A kiterjedt tudományos kutatómunka fő kerete jelenleg a migráció dinamikáját és társadalmi hatásait vizsgáló kutatócsoport – fejezte be előadását a tanszékvezető.

A migrációs szakirány hallgatóinak elégedettségét mérő kérdőívek adatait elemezve dr. Szuhai Ilona tanársegéd elmondta: mind a hallgatók általános elégedettsége, mind pedig az egyes szegmensek (az oktatási módszerek, az oktatók felkészültsége stb.) tekintetében kapott értékelések évről-évre jobbak; a tavaly végzett évfolyam azonban valamivel kritikusabb volt a tanszék munkájának értékelésekor, mint társaik. Vajkai Edina tanársegéd a tehetséggondozásról és hallgatói tudományos tevékenységről szóló előadásában adatokkal illusztrálva arról beszélt, hogy a migrációs szakirány hallgatói minden évben kiemelkedően szerepelnek az intézményi tudományos diákköri konferencián, s közülük is kiemelkedik a hallgatói tudományos tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremben részesült, idén végzett hallgató, Koller Marco. Vajkai Edina a hallgatók tudományos aktivitását tovább részletezve említést tett a Szent György Szakkollégiumban és a Nemzetbiztonsági Szakkollégiumban történő hallgatói részvételről, A tudomány kapujában című poszterversenyen, A haza szolgálatában című konferencián és a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak Országos Fórumán való mind élénkebb hallgatói részvételről. Az MRTT Migrációs Tagozatának munkájáról Klenner Zoltán tanársegéd szólt. Elmondta, hogy a migráció kérdésköre már a tagozat 2009 márciusában történt megalakulásakor is tudományos érdeklődésre tartott számot, de ekkor még kifejezetten szakkérdés volt; azóta  a közbeszédben is nagyobb hangsúlyt kap a téma. Klenner Zoltán a tagozat által szervezett tudományos események közül kiemelte a migrációkezelés aktuális hazai kérdéseiről szóló, évenként hagyományosan Győrben, a Határrendészeti Tagozattal karöltve megrendezett konferenciát, valamint a szintén rendszeres, a migrációkezelés európai uniós, illetve regionális szintű kezelésének kérdéseit megvitató nemzetközi konferenciát, amelynek népszerű témája például az idegen kultúrkörből érkező személyek integrációja. A tanársegéd végül elmondta, hogy a tudományos publikáció egyik fóruma a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat, vagy a tagozat tudományos pályázata, amire 2015-ben nyolc, 2016-ban már tíz, az idén pedig 21 pályamű érkezett.

A konferenciát a Kováts Bence tanszéki demonstrátor által moderált konzultáció zárta, amelyben a migrációs szakirány volt hallgatói, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai vettek részt, név szerint:  Tárkány Szilvia, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, Jámbor Orsolya, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályának munkatársa, Ludányi Ágnes, az Idegenrendészeti Igazgatóság Tartózkodási és Letelepedési  Osztályának munkatársa, Molnár Laura, az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának munkatársa, valamint Koller Marco, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztály I. munkatársa. A beszélgetés során szóba került, hogy az Erasmus mobilitási programban való részvételt követően könnyebb a külföldiekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció, ami a hivatali munkában felbecsülhetetlen segítség. Volt olyan szakember, aki elmondta, hogy egy szakmai probléma megoldásához korábbi TDK-dolgozata megállapításai vezették. Az RTK migrációs szakirányán folyó képzéssel kapcsolatban valamennyi volt hallgató úgy vélekedett, hogy előnyt jelent például a jogász végzettségű munkatársakkal szemben, hogy itt komplexebb, a szakterülethez igazodó tudásanyagot kaptak, de előnyként említették azt is, hogy a társszervekkel való együttműködés kezdettől fogva könnyű volt számukra, hiszen hasonló közegben szocializálódtak az RTK-n.  Végül minden volt hallgató megemlítette, hogy továbbtanul, néhányan közülük éppen az NKE valamelyik mesterképzését választották.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2017

Közös ügyünk: katasztrófavédelem

    • fokep
    •  dsc7504 2
    •  dsc7509 2
    •  dsc7514 2
  • Előző
  • Következő

„A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése” címmel tartott előadást Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi állomásán a vezérőrnagy bemutatta korunk katasztrófáit és kihívásait, ismertette a katasztrófavédelem szervezetrendszerét, majd kitért az elmúlt évek sikeres katasztrófavédelmi műveleteire is.

Muhoray Árpád a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola gépjármű-járműgépész szakján szerzett diplomát, majd tanulmányokat fojtatott a Páncélos Csapatok Malinovszkíj Akadémiáján, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. 25 évet szolgált a Magyar Honvédségnél, ezt követően különböző katasztrófavédelmi szerveknél helyezkedett el. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató helyettese, majd megbízott igazgatója. Aktívan kivette a részét a vörösiszap-katasztrófa utáni katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, mint az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ volt igazgatója. 2004-től vett részt a ZMNE és a Rendőrtiszti Főiskola munkásságában. 2012-től a NKE Katasztrófavédelmi Intézet egyetemi docense, mára nyugalmazott óraadó. Több tudományos és társadalmi szervezet, így a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, a Hadtudományi Társaság, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Elnöksége, a BM OKF Polgári Védelmi Tanácsadó Testületének a tagja. Publikációiban főleg a katasztrófavédelem, a polgári védelem aktuális feladataival, az árvízi védekezéssel, a vörösiszap-katasztrófa kérdéseivel, a mentéssel, a mentőcsapatok tevékenységével, a katasztrófavédelem és a rendőrség munkakapcsolatával foglalkozik. A legutóbbi Masters Olimpia ezüstérmese súlyemelésben.

Az előadást Muhoray Árpád a katasztrófák által okozott károk bemutatásával kezdte. Az ENSZ kimutatása alapján évente közel 250-300 Mrd dollár veszteség éri a világ gazdaságát a bekövetkező természeti katasztrófák, cunamik, ciklonok, árvizek miatt. A károk Magyarországon a költségvetés 2,34%-át emésztik fel. Világviszonylatban 1,3 millió fő emberáldozatot követeltek a katasztrófák az elmúlt időszakban, a Föld teljes lakosságát pedig 47%-ban érintették a hatásaik. A vezérőrnagy kifejtette, hogy a katasztrófák megelőzéshez, elhárításhoz különleges körülmények között különleges erőfeszítések kellenek. Ismertette, hogy napjaink katasztrófavédelmi kihívásai a civilizációs veszélyek, természeti, humán és ökológiai fenyegetések. „Az ár és belvíz, valamint villámárvíz első helyen, hazánk egyik legfontosabb kihívása” – mondta Muhoray Árpád, majd rávilágított, hogy a 178 magyar település kapott I. osztályú katasztrófavédelmi besorolást, azaz gyakori és súlyos veszélyeztető hatásoknak vannak kitéve a mindennapjaikban.

„A katasztrófavédelem hazánk biztonsági rendszerének része” – fejtette ki a vezérőrnagy. Szervezetileg a 2000-es években jött létre, az állami tűzoltóság és a polgári védelem integrációja révén. A két „alapító atyát” az iparbiztonsággal egészítették ki később. A katasztrófavédelem alappillére a magyar állam, az állampolgárok és a katasztrófavédelmi szervek közös együttműködése. Muhoray Árpád felhívta a figyelmet, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat, azonban az állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Ismertette, hogy a katasztrófavédelem irányítása hasonlóan a közigazgatáshoz, állami hierarchikus rendszerben működik.

A katasztrófavédelmi szervek feladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme, a katasztrófák megelőzése, a mentések végrehajtása polgári veszélyhelyzetben, a védekezés megszervezése és irányítása, továbbá a káros következmények felszámolása, valamint a helyreállítás és újjáépítés. A központi szerv a BM OKF, területi szinten a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyezkedik el, majd helyi színtéren a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltó parancsnokságok, önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek működnek. A szervezetrendszer munkájában 11747 fő hivatásos vesz részt. Naponta 2000 tűzoltó teljesít szolgálatot, akiket közel 600 önkéntes támogat. A speciális esetek megoldásában a HUNOR és HUSZÁR mentőcsapatok segédkeznek. Éles helyzetekben a tűzoltóságok közreműködésével zajlik a katasztrófák felszámolása, legalább 1 tűzoltó raj vonul ki a tűzoltási feladatokhoz, valamint a műszaki mentéshez. A katasztrófavédelmi szervek a mentést készítik elő, továbbá irányítják és vezetik a műveleteket a tűzoltósággal, rendőrséggel és a mentőszolgálatokkal együttműködve. Katasztrófavédelmi feladatok továbbá mobillaborok telepítése és a helyszín biztosítása is. A polgári védelem a települések lakosságszámától függően szerveződnek, 100 ezer lakos felett legalább 750 főt kell kiállítani. A HUNOR és a HUSZÁR csapatok a hivatásos állományból toborzott speciális kutató-mentő alakulatok, akik 10 és 7 napos bevetési idővel dolgoznak hazai és külföldi terepen egyaránt.

A katasztrófavédelmi kommunikációs rendszereket automatizál döntéstámogató programok is segítik. A PAJZS rendszerrel az ország egész területén nyomon követhetőek a katasztrófavédelmi intézkedések. „Mint egy csodálatos idegrendszer, olyan a felépítése ennek a jelentési rendszerünk” – világított rá Muhoray Árpád, hogy így az ország legtávolabbi pontjáról is felér az információ a központba.

Az előadás alkalmával bemutatott számos sikeres katasztrófavédelmi műveletet: az ajkai vörösiszap-katasztrófa során megfeszített munkával, szoros együttműködési rendben dolgoztak a kirendelt erők, a kezdeti időszakban 1336 fővel és 292 technikai eszközzel naponta. „Korunk hősei voltak azok a tűzoltók, polgári védelmisek és rendőrök, akik derékig gázoltak a vörösiszapban, hogy mentsék a lakosságot” – emelte ki a vezérőrnagy.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 17-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Hankiss Ágnes tart előadást „Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az amerikai menekültkérdésről másképp

    • fokep
    •  dsc6261 2
    •  dsc6274 2
    •  dsc6275 2
    •  dsc6280 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Joanne Washington előadásával folytatódott az uniós finanszírozású „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport" előadássorozata a Nemzeti közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. A Clarion Egyetem Kommunikációtudományi Tanszékének korábbi vezetője „A vallási szervezetek szerepe a fegyveres konfliktusok áldozataival foglalkozó személyek felkészítésében” címmel tartott előadást október 6-án a Zrínyi Campuson.

Dr. Joanne Washington röviden bemutatta milyen oktatási és képzési rendszerre dolgoznak az Egyesült Államokban a menekültekkel foglalkozó személyek felkészítésében. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban elsősorban a gyakorlati elemek dominálnak.

Az előadó kifejtette az úgynevezett „ellenállási faktor” teóriáját, ami abban segítheti a menekültekkel foglalkozó személyeket, hogy megértsék, mik azok a tényezők, amelyek a túlélésre késztetik a legkétségbeesettebb, életükért menekülő embereket is. Itt különösen fontos a családi összetartás kérdése, és a menekült családot segítő szociális munkás, rendőr vagy akár katona kapcsolata a családdal. Az ADDIE modell is bemutatásra került, amelyet a Floridai Egyetemen fejlesztettek ki és az amerikai fegyveres erők képzésénél alkalmaznak. A modell, amely az analízis, tervezés, fejlesztés, végrehajtás és kiértékelés szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből állnak hatékonyan segíti a menekültekkel foglalkozó személyek képzését is.

Az előadás zárásaként egy esettanulmányt tartalmazó videót is megtekinthettek a résztvevők, amelyben az amerikai menekültbefogadási gyakorlatról volt szó. Ezt követően kerekasztal beszélgetésen vitatták meg többek között a magyar gyakorlatot.

Dr. Joanne Washington szakmai pályafutása főleg oktatásfejlesztési területeket ölel fel. Doktori címét Az Indiana Egyetemen szerezte 1993-ban, majd több, főleg a kisebbségeket és a hátrányos helyzetűeket felkaroló kutatásban és fejlesztésben vett és vesz részt. Akadémiai pályája egybeforrott a Clarion Egyetemmel, ahol kommunikációval, távoktatással és menedzsmenttel is foglalkozott. 2017-től a Marymount Egyetemen dolgozik, mint kutató az egyetem Oktatási Hivatalában.

A Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport következő rendezvényére október 19-én kerül sor, amely egy workshop lesz „A háború fogalma a vallások tanításában” címmel.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on