„Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai” címmel indult kutatási program uniós forrásból a közigazgatás-fejlesztési operatív programok fejlesztéspolitikával foglalkozó alprojektjének részeként. A nyitóeseményen Prof. Dr. Padányi József kiemelte a tudományos kutatás lehetőségének fontosságát, mely által értelmes, hasznosítható, a jó államot támogató, az állami működés hatékonyságát növelő eredmények születhetnek. Az NKE tudományos rektorhelyettese a KÖFOP 2.1.2-es projekt „acélos lábának” nevezte a Fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojektet.
Dr. Pilz Tamás a kutatás kormányzati és társadalmi hasznosulásának lehetőségeiről tartott előadásában kitért az elmúlt évszázadban végbemenő Magyarországot érintő jelentős változásokra, a területi és az államformához kötődő átalakulásra, mely hatására számos társadalmi, gazdasági és politikai irányvonal került előtérbe. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1989-es rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy társadalmi-gazdasági fejlődés induljon el, ám ez a 2010-es választásokig a kormányok számos intézkedése ellenére csupán csekély jelentőséggel bírt. Az előadó kiemelte, a kormány felismerte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó fejlesztéspolitika mellett szükség van a vidék helyzetének javítására is az eredményes állam eléréséhez. Jelen konferencia kutatásának eredménye a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem által a kormányzat részére megküldve a nagyvárosi és a vidéki polgárok életének megsegítésére hasznosul majd.
Dr. habil. Nyikos Györgyi, az NKE egyetemi docense a programnak az egyetemen folyó közszolgálat-fejlesztési programba való beágyazódása kapcsán kiemelte annak a fontosságát, hogy a fejlesztési alprojektben részt vevő, a kutatási területhez értő szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre, hiszen az ország javát szolgálva a kormányzati állami feladatok végrehajtása mellett és az oktatásban is szükség van rájuk. Az alprojekt szakmai vezetője kiemelte, hogy a fő hangsúly a fejlesztéspolitikán és a fejlesztéspolitikai képzések kialakításán van, ennek fényében kormányzati továbbképzéseket, az egyetem nappali és levelezősnek hallgatói számára is szakmai információk hozzáférését szeretnék biztosítani. Nyikos Györgyi a fejlesztési források és azok hasznosulása kapcsán kitért a főbb kutatási kérdésekre: milyen források vannak, azok milyen módon elérhetőek, hogyan juthatnak hozzá és hogyan hasznosulnak.
Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy ez nem csak két egyetem és nemcsak Budapest és Győr együttműködése, hanem ebbe bekapcsolódik Debrecen, Szeged és Miskolc egyeteme is, valamint akadémiai kutatóintézetek is országszerte. Az MTA Regionális Kutatások Központ Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, hogy kutatásuk célja minden érintett városra elemzőtanulmány készítése, ami a kormányzásban és a gazdasági megújulásban is szerepet fog játszani.
Dr. Józsa Viktória „Ipar, tudás, kultúra - az Acélvárostól napjainkig” címmel tartott Miskolc városáról előadást. Kiemelte, hogy Miskolc tekintetében a gazdaság és a kultúra fejlődése mindig együtt járt: már a 18. században magas kultúrájú kereskedő városként volt jelen, fő gazdasági profilja a szőlőtermesztésből adódó bortermelés volt, mely által Észak-Magyarország meghatározó gazdasági pontjává, a 20. században pedig a szocialista nehézipar fellegvárává vált. Józsa Viktória ismertette Miskolc kultúrájára, építészetére, közlekedésére, iparára és tudományaira vonatkozó jelentősebb részleteket.
Dr. Fekete Dávid a gazdasági kormányzás szempontjából Győr fejlődési pályájáról tartott előadást. Győr megyei jogú város alpolgármestere kiemelte, hogy Győr modellváltó nagyváros. Fekete Dávid a fejlődés kulcsát a városban jelen lévő gazdasági erőben látja, amely az önkormányzat és a központi kormányzat, a kis-, közép- és nagyvállalkozók és az egyetem közötti együttműködésben nyilvánul meg.
Vida György „A tudásalapú fejlődés lehetőségei Szeged példáján” című előadásában a történelmi áttekintésben olyan összefüggéseket emelt ki, mint hogy a szegedi árvíz hatására újratervezték a település térszerkezetét, amely lehetőséget adott a jövőbeli társadalmi folyamatok kialakulásának. A Szegedi Tudományegyetem tanársegédje Szeged és a vonzáskörzete versenyképességét elemezte, fejlesztési kihívásainál kihangsúlyozta a földrajz szerepét, az egyetemi múltból és a kulturális tőkéből fakadó munkaerő felkészültségét lehetőségként, míg a munkatermelékenységet és a környezeti minőséget negatív szempontként említette. A kutatás terén kitért a lézerközpont fejlesztésére irányuló Európai Uniós projektre is, mely Bukarestben, Prágában és Szegeden valósul meg a kutatás alapjául szolgálva.
Prof. Dr. Szirmai Viktória „A magyar nagyvárostérségi társadalmi szerkezet: gazdaságfejlesztési potenciál vagy gazdaságfejlődési akadály” című előadásában kiemelte, hogy a kutatás szükségszerű, mert a városi térségek a legjelentősebb térbeli formák, a városok a globális versenyben kialakult gazdasági tér alapegységei, a mai globális térbeli társadalmi szerkezet egyre egyenlőtlenebb, a hazai területi társadalmi elhelyezkedés hasonló trendek szerint alakul és a polarizált társadalmi szerkezet gazdasági hatásai ellentmondásosak. A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora elmondta, hogy a készkutatás gazdasági következményeinek vizsgálata során megvizsgálják a főváros és nyolc nagyváros, a nagyvárosok és a környékeik közti differenciát és a belső városrészek között meglévő társadalmi differenciálódásokat, kiemelve a térbeli, társadalmi, demográfiai és a strukturális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fő trendeket.
Dr. Lados Mihály a MTA KRTK RKI tudományos főmunkatársa a „Helyi adózás és helyi gazdaságfejlesztés” című előadásával zárta a konferenciát. A Széchenyi István Egyetem egyetemi docense előadásában kitért a költségvetési folyamatokban szerepet játszó helyi adók, a helyi adózás rendszerének, a gazdaságfejlesztési lehetőségek és a kutatási célok elemzésére.
Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektének 5. számú „A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése” elnevezésű alprojektjéből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes