Szűkítés


Kiválasztott Címke

ÁKK

Minden Címke 680


Jelenleg 24 bejegyzés található ÁKK cimkével

Az ÁKK-nak nemzetpolitikai missziója van

    •  dsc0180 2

2017 áprilisától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar hazánk legnagyobb egyetemi karává vált azzal, hogy szervezetébe integrálódott a közel százezer tisztviselő továbbképzéséért felelős Vezető- és Továbbképzési Intézet. A kar missziójáról, nemzetépítő szerepéről és a szeptemberben induló államtudományi mesterképzésről beszélgettünk Prof. Dr. Kis Norbert dékánnal.

Július 1-jén volt a közszolgálati tisztviselők napja. Mit jelent a kar számára ez a nap?

Kis Norbert: A kar és jogelődjei 1978 óta, négy évtizeden át tisztviselők generációit készítették fel a pályára. Idén indul útnak a 40. évfolyam. A magyar közszolgálat is sok formaváltáson esett át, mióta 25 éve hatályba lépett a köztisztviselői törvény, így ennek kar története is fordulatos volt. A lényeg azonban mindig az volt, hogy ez a magyar közigazgatás képzési bázisa. 2014-től minden évben minden magyar tisztviselő részt vesz néhány NKE-s továbbképzésen egyéni fejlesztési terve alapján. Azt mondhatom, hogy a tisztviselők és a közigazgatás ünnepe július 1-jén a mi ünnepünk is, ezért július 5-én „Közigazgatási Juliális”-t rendeztünk a Ménesi úti campuson hagyományteremtő céllal.

A kar hatodik éve az NKE-n működik. Mi a mérleg?

K. N. Nem igazán lehet összehasonlítani az NKE előtti és utáni helyzetet. 2011-ben régi álom vált valóra: az NKE-ről szóló törvénybe bekerült a közigazgatási felsőoktatás fogalma. Új időszámítás kezdődött, hiszen 2012-ben visszakerült a közigazgatásért felelős miniszter felügyelete alá a képzés (1991-ig a BM fenntartásában működött az Államigazgatási Főiskola). Az NKE-ről szóló törvény szerint intézményünk egyik célja a közigazgatási szakemberek képzése és az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. A törvény 2015-től statuálja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a kormánytisztviselői, állami tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakokat, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is magába foglalja. 2011 óta szintén törvény rendelkezik arról, hogy egyetemünk a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének felelőse. A továbbképzések, előmeneteli képzések, vizsgák kötelező és fakultatív rendszere, és ezzel évente közel százezer tisztviselő szakmai fejlesztése 2017-ben integrálódott a kar tevékenységi körébe. A kar ma azt a tevékenységet folytatja a megfelelő feltételek mellett, amelyet ez a szakmai közösség négy évtizede várt: közvetlenül a közigazgatás-fejlesztés szolgálatában, szoros kormányzati intézményi kapcsolatokkal dolgozunk.

Melyek ma a tisztviselői pálya legnagyobb kihívásai a közigazgatásban?

K. N. Az adatbázisok és az infotechnológiai intelligencia egyre „okosabbá”, a tisztviselők számára ugyanakkor egyre gyorsabbá és a bonyolultabbá teszik a közigazgatást. Néhány éve a közigazgatás-fejlesztési programjaink tervezésekor arról kellett hosszasan győzködni a pénzügyi támogató hatóságot, hogy van értelme fejleszteni a tisztviselők képességeit. Az a szemlélet köszönt vissza, hogy a tisztviselő egy szabályozott, gépies és gépesített rendszerben csak egy „alkatrész”. Ez azonban ma realitás. A bürokrácia egyre inkább „infokrácia” és „technokrácia”. Ezért a legnagyobb kihívás a tisztviselő számára az egyéni felelősség és motiváció, az értelmes tevékenységek megtalálása. Mindez nem a magyar közigazgatás sajátja. Az ember és az emberi közösségek a közösségi adat- és informatikai hálózatok függésében élnek. Az egyén sodródik és eltűnik a virtuális adatforgalomban. Minden nagy szervezet, így a közigazgatás is digitális korszakváltásban van. Érdemes azonban a folyamatokat irányító amerikai IT-cégekre is ránézni, akik a szervezeti és munkakultúrában éppen saját termékeiktől óvakodnak. Ma öt évnél messzebbre nem igazán lát senki, így egyre nehezebb a hallgatókat a jövő kihívásaira felkészíteni. Az elmúlt tíz év technikai haladása azonban sok leckét adhat mindannyiunknak.

Mi indokolta, hogy kar felvette az „államtudományi” nevet a „közigazgatási” mellé?

K. N. A kar neve 2016-ban változott Államtudományi és Közigazgatási Karra. Az államtudomány mint önálló kategória kimunkálása az NKE alapítása óta folyamatos. A Magyar Közigazgatás című szakfolyóiratban 2011-ben írtam egy cikket, amely az NKE és a megújuló közszolgálati szakemberképzés irányaként az államtudomány önálló képzési és kutatási területként történő újragondolását javasolta. Az államtudományi képzés tradíciói százötven évre nyúlnak vissza, amikor 1874-ben az önálló államtudományi doktorátust bevezették Magyarországon. A kommunizmus alatt ez beolvadt a jogászképzésbe, de a kormány 2015-ben újra önálló képzési területté minősítette, és újra bevezette az államtudományi doktorátust. Az NKE képzéseinek és kutatásainak közös nevezője az államtudomány, szoros értelemben azonban ez a kormányzás szervezetét, eszközeit és módját érintő tudást jelent. Így született az egyetem fenntartói részéről a döntés, hogy az „államtudományi” nevet a Közigazgatás-tudományi Kar vegye fel, hiszen a közigazgatás és a kormányzás az állam lényegét adó rendszerkapcsolatot alkotnak. A kar lett a felelőse az államtudományi mesterszaknak is, amelyre többszörös túljelentkezés volt, így 2017 őszén a képzés megindulhat.

Milyen összefüggések vannak az államtudomány felemelkedése és napjaink nagy társadalmi változásai között?

K. N. 2015-ben az államtudomány önállóvá válása kapcsán heves akadémiai vita indult meg elsősorban annak okán, hogy az miért nem a jogtudományhoz csatolva él tovább, ahogy az 1950-es években ezt kialakították. Nos, ebben a rendszertani disputában sokszor elmondtuk, hogy az államtudomány az állammal kapcsolatos komplex társadalomtudományi szemléletű kutatások miatt kér önálló helyet magának, de nem vesz el más tudományoktól semmit. Képzési területként pedig szintén multidiszciplináris, azaz több társadalomtudomány tudásanyagának összessége. A kérdésre rátérve azonban fontos a sokszor érdekek mentén zajló elméleti viták mögött a valós társadalmi folyamatokat vizsgálni. Az elmúlt tíz évben a világ számos országában jellemző a kormányzás és a kormányzati felelősség fontosságának felismerése. Egyidejűleg egy kiábrándulás abból, hogy a gazdasági és a pénzügyi szektor „láthatatlan kezével” önmagát és a társadalmi problémákat is tudja menedzselni. A társadalomfejlődés alapja a közösségek által megválasztott vezetők, azaz politikusok által végzett felelős államkormányzás. Ennek helyébe gyors tempóban az ún. globális kormányzás homályos intézményei akarnak lépni. A nemzetközi pénzügyi birodalmak, a médiabirodalmak és legújabban az információs hatalmi ágak az államok feletti kormányzás rendszerén dolgoznak. Ebben a korszellemben az államépítés, az erős kormányzás egyre nagyobb teret kap, így érthető, hogy az ezzel foglalkozó kutatások, így az államtudomány kezd újjáéledni. Ma az államtudomány az államépítés tudománya, amely egyben a nemzeti megmaradásnak is feltétele. Az államtudomány annak idején a kommunistáknak nem tetszett, ma pedig a globális kormányzás érdekeinek mond ellent.

Milyen veszélyek fenyegetik a nemzeti megmaradást?

K. N. Legalább három veszélyforrás van. A globális pénzügyi hatalmi szövetségek legutóbb 2008-ban taszították válságba a világot, de aknamunkájukat azóta is folytatják. Sajnos az Európai Unió politikai válsága miatt meggyengült az európai kormányok érdekszövetsége, így Magyarország is csak kevés ország partnerségére számíthat a nemzeti érdekvédelemben. A másik veszély az Afrikából megindult gazdasági migráció, amelynek várható volumene rémisztő. Végül pedig társadalomromboló hatásúnak gondolom a mindent eluraló internetes virtuális hálózatok szövevényét, amely értékalapú közösségek helyébe identitás nélküli közösségeket épít. Életünket és a döntéseinket egyre nagyobb mértékben uralják el, sokak szerint gyarmatosítják az ismeretlen hátterű közösségi és adathálózatok. Többet tudnak rólunk, mint mi magunk, okosabbak, mint az ember. Ez így persze sarkosan hangzik, de trendszerűen és kicsit alattomosan alakul körülöttünk a világ úgy, hogy a nemzeti alapú kormányzást, a nemzeti közösségépítést valami gyanús és ódivatú dolognak állítják be. Pedig meggyőződésem, hogy evolúciós alapjai a nemzeti gondolkodásnak vannak, de ebbe most ne menjünk bele. Azt gondolom, hogy nemzetállamot kell építeni, ehhez pedig az államépítés és a kormányzás tudásanyagát kell erősíteni. Több ezer fiatal van ránk bízva, akiknek a többsége érti a nemzeti misszió, és ebben a kormányzás, valamint a közigazgatás fontosságát.

Arról beszél, hogy az Államtudományi és Közigazgatási Karnak államépítési missziója van, de hogyan jelenik meg mindez a képzésben és a kutatásban?

K. N. Az egyetem ezzel a törvényi céltételezéssel jött létre, a két alapító egyetemi törvényünk preambulumai ezt szépen megfogalmazzák. A karnak kiemelten a nemzetállam építésének feladatát, egyfajta nemzetpolitikai missziót kell teljesítenie. Azaz nem csupán a közigazgatás fejlesztése a feladatunk, hanem a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti. A képzésben új szakként elindul az államtudományi mesterszak, és jelentősen átalakítottuk a közigazgatási alap- és mesterképzések tantárgyi programjait. A továbbképzési programok a „terepen” dolgozó tisztviselőknek szólnak, a vezetők számára pedig kötelező előmeneteli képzéseket szervezünk. Számos kutatóműhely foglalkozik az államszervezet, az állami feladatok és működés kérdéseivel. Mindezt nyitottan, társegyetemek és a közigazgatási praktikumot képviselő tisztviselők bevonásával. Hallgatóinknak mint a jövő tisztviselőinek sokkal komolyabb szerepük lesz a nemzetállam erősítésében, mint ma azt képzeljük.

Közel ezer hallgatót bocsátott ki a kar a 2016/2017-es tanév végén, mi volt az Ön üzenete hozzájuk?

K. N. A végzett hallgatók közel kétharmada már tisztviselőként dolgozik. Ennek oka, hogy egy teljes háromszázötven fős állami tisztviselői szakirányú továbbképzési évfolyam indult 2016-ban, és az első évfolyam most végzett. A közigazgatási pályára készülők felé fontos üzenet, hogy esküvel fogadják, hogy megszerzett tudásukat és képességeiket a magyar állam és a magyar közigazgatás rendelkezésére bocsájtják. Ezt a döntést és fogadalmat annyira meg kell becsülni, mint tisztjeink szolgálati esküjét, mert a mi hallgatóink is szolgálatra esküsznek és az eskü örök. Minden végzett hallgatónkat arra biztattam, hogy tartsanak ki a megkezdett úton, higgyenek abban, hogy van egyéni feladatuk és felelősségük ebben a bonyolult világban. Higgyenek magukban, soha senkitől ne féljenek, és merjenek dönteni! Legyenek szabadok, bátrak, és akarják vezetni azt a közösséget, amelybe a sorsuk vezérli önöket!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az esélyek egyenlősége ma nem társadalmi valóság

    • borbas

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén címmel került sor Dr. Borbás Beatrix Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban című tanulmányának szakmai vitájára az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete szervezésében márciusban. A konferencia után az NKE adjunktusa beszélt lapunknak a szakmai vita eredményéről, a női jogegyenlőség hazai és nemzetközi helyzetéről, valamint a téma jelentőségéről.

A workshopon az elméleti vonalat képviselő oktatók és a női jogérvényesítés praxisát a mindennapi gyakorlatból jól ismerő, az érdekvédelemért síkra szálló szakemberek vettek részt, és nyilvánították ki a témához kapcsolódó véleményüket. Hogyan értékeli a szakmai beszélgetés eredményét? Miről szólt érdemben a vita?

Borbás Beatrix: Nagyon örültem, hogy ez a szakmai vita megvalósult, régóta terveztük, hogy a témában írt tanulmányomról az egyetem keretein belül, kollégák körében nyitunk szakmai fórumot. Külön öröm volt, hogy az eseményre számos férfi oktató kollégám is eljött, hiszen fontos, hogy a női jogegyenlőséget nem csak a nők ügyének, hanem az egész társadalmat érintő ügynek tekintsük. A vita eredményét nézve azt gondolom, fontos érvek és ellenérvek hangzottak el, de abban mindenki egyetértett, hogy a női egyenjogúság témája jó ideje kívánatos jogszabályi cél, amely ma korántsem társadalmi valóság. Rengeteg tennivaló van ez ügyben, de a legfontosabb számomra az volt, hogy egy újabb alkalom adódott arra, hogy szakmai diskurzuson tisztázzuk a témával kapcsolatos tipikus tévedéseket, tévesztéseket.

Milyen tévedésekre gondol?

B. B. A jogegyenlőség témáját számos félreértés kíséri. Jogászi nézőpontból szemlélve a társadalmi egyenlőség kérdését, a jog megkülönböztet védendő társadalmi csoportokat, az egyik ilyen a nők csoportja. Az egyik tévedés ezzel kapcsolatban az, hogy a nőket érintő kérdések a nők ügye. Az ENSZ He for she kampányának alapítója ezt mondta: „Gender equality is not a women’s issue, it’s human issue – it affects us all.” Azaz a témakör nem egy nőknek szóló női téma, hanem az egész társadalmat érintő ügy, és nagyon fontos, hogy így kezeljük ezt a kérdést. A másik kedvezőtlen tévedésre Carlos Moedas, a European Women Rectors Association kutatási biztosa mutatott rá. Alig egy éve a szervezet éves ülésén emelte ki, hogy a feminizmus szenvedi minden „izmus” hátrányát: ha ezt meghallják az emberek, úgy gondolják, vagy nagyon hinni kell benne, és csatlakozni hozzá, vagy tagadni kell, de valahogy viszonyulni kell hozzá. Éppen ezzel összefüggésben sok ember a feministákat dogmatikusnak, veszélyesnek titulálja, egyébként ebben az az irónia – mutatott rá Moedas –, hogy az antifeministák kezdettől fogva éppen ezt akarják elérni, hogy az emberek így lássák a feministákat. A jogegyenlőségi mozgalmak nem azt várják el, hogy előnyöket élvezzenek a nők, hanem azt, hogy hátrányt ne szenvedjenek. A kutatási biztos mondatával mélyen egyetértek, miszerint „a valódi feminizmus egyszerűen csak az egyenlőségért való kiállást jelenti”. A nők hosszú utat jártak be az elmúlt száz év alatt, és sikeres egyenjogúsági mozgalmaik révén a férfiakkal való teljes jogi egyenlőségük ma már jogi tény, a jogérvényesítés gyakorlata azonban diszfunkcionális, így az esélyek egyenlősége ma egyelőre nem társadalmi valóság.

A női esélyegyenlőség témája igencsak szerteágazó tudományterületeket érint. Egy jogász kutató számára mit jelent a jogegyenlőségi téma elsősorban?

B. B. A női esélyegyenlőség témája kutatási területként valóban szélsőségesen interdiszciplináris. Történelmileg az antropológiához és a történelmi tanszékekhez vezethető vissza, eredetileg már a gender tudományos fogalma is ezeken a tanszékeken formálódott az USA-ban az 1970-es években. Később a szociológia tudományága volt az a legalapvetőbb terület, amely a társadalmi sztereotípiákkal, állandóan ismétlődő, előítéletet közvetítő jelenségekkel foglalkozott. A szociológia és a filozófia tudományága kéz a kézben fektette le az alapokat. A társadalmi nemek egyenlőségének elve innen ered, úgy is, mint annak igénye, hogy ne nyerjenek teret olyan magatartások és szerepek, amelyeket a társadalom vár el az egyéntől a biológiai neme alapján, de azok a biológiai eltérésekből nem vezethetők le. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a társadalmi mozgalmaknak a fő célja nem a biológiai szerepek negligálása, hanem az azokhoz társított diszkriminatív elvárások háttérbe szorítása volt, és ez máig nem változott. A nők esélyegyenlőségének közpolitikai kérdésként való kezelésével kezdett el foglalkozni a politológia, s nemsokára megszületett a gender mainstreaming elve, amely a nemek dimenziójának beépítését jelenti a döntéshozatal minden szintjébe. A témával foglalkozik továbbá a kommunikáció, és a nyelvészet is – ki ne hallott volna az „asszonybeszéd” vagy „férfimunka”, a „legény a talpán” kifejezésekről, de beszélhetünk az angol „Be a man!” vagy a francia „Cherchez la Femme! kifejezésekről is. A női és férfi beszédek elemzése kapcsán arra jutottak, hogy a szintaktikában nincs szignifikáns eltérés, tehát nincsenek a retorikában kifejezetten férfiakra vagy nőkre jellemző szerkezetek. A média- és kommunikációs tudományokban azt vizsgálják az USA-tól Európáig mindenfelé, hogy milyen arányban vesznek részt a nők a médiában? A jogtudomány pedig a jogegyenlőségi tétel kodifikálására, a jogérvényesítés gyakorlatára koncentrál. Az 1990-es években a legfontosabb jogi dokumentumokat hazánkban elfogadták, mégis rohamtempójú jogalkotásnak lehetünk tanúi az esélyegyenlőség körében az utóbbi évtizedekben Európában, mind uniós, mind tagállami szinten.

Önnek mi a személyes tapasztalata a munka terén? Érte Önt hátrány amiatt, hogy nőként foglalkozik jogi munkával?

B. B. Volt rossz tapasztalatom a munkám során, de az interjút nem arra szeretném használni, hogy a személyes történeteimről beszéljek, hanem inkább magának a női esélyegyenlőségi ügynek szeretnék terepet adni. A női érdekérvényesítés gyakorlatában eltöltött 13 év alatt azt láttam, hogy minden nőnek, aki a női vagy anyai szerepét megpróbálja a hivatásával összeegyeztetni, ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie. Azonos típusú nehézségekről számol be minden nő, aki karriert épít, nincs köztünk szférához, szinthez vagy konkrét munkakörhöz köthető különbség, mindannyian ugyanúgy próbálunk egyensúlyt teremteni a család és a karrier között.

Ügyvédként, oktatóként nagy tapasztalattal rendelkezik a jogegyenlőség érdekének képviselésében, de miért éppen ezt a kutatási irányt választotta?

B. B. 15 éve dolgozom ügyvédként, ahol ugyanúgy helyt kell állni, akár női, akár férfi ügyvéd az illető. Elég korán megtapasztaltam, hogy a női szerepeket kemény munka összeegyeztetni egy ilyen kompetitív szakmával, illetve azt, hogyan lehet nőként talpon maradni, és milyen nehézségekkel kell megküzdeni nap mint nap. Mindig is érdekelt az ügyvédi közélet, ezért is vállaltam szerepet a budapesti és az országos ügyvédi kamara vezető testületeiben is. Mára az ügyvédeknek majdnem a fele nő, ehhez képest mégis a nők alulreprezentáltsága figyelhető meg a kamarai vezetésben. Éppen ezért csatlakoztam azokhoz, akik ezen tényezők megváltoztatását kívánták. 2004-ben azért alapítottuk meg két tucat ügyvédnővel a Magyar Ügyvédnők Egyesületét, hogy a kamarán belül jöjjön létre egy kifejezetten a női érdekek képviseletét ellátó szervezett fórum. Mindemellett a jelenlegi tudományos érdeklődésem felé az is vezetett, hogy egyetemi oktatóként foglalkozom az alapvető jogok elméleti oldalával is, amely magában foglalja a jogegyenlőségi tételt is. Női jogi aktivistaként a női érdekképviseletben eltöltött több mint 13 év alatt a szakmai érdeklődésem folyamatosan a női esélyegyenlőség jogi praxisára és a női egyenlőségi jogok érvényesülésére irányult az egyes döntéshozatali mechanizmusokat vizsgálva. Ennek során számos ellentmondást tapasztaltam a gazdasági és üzleti szférában, a szabályozásban testet öltő elméletek és azok gyakorlati megvalósulása között.

Ön jelenleg a Magyar Ügyvédnők Egyesületének egyik alelnöke. Tudna mesélni a MÜE tevékenységéről, arról, hogy mivel foglalkozik a budapesti és a Magyar Ügyvéd Kamarán belül?

B. B. Egyesületünk önkéntesen, demokratikus önkormányzat alapján működő, az alapítók személyes közreműködésével létrehozott civil szervezet, amely a nemzetközi, nem kormányzati, nonprofit jellegű European Women Lawyers Association (EWLA), az Európai Jogásznők Egyesületének céljaival azonosulva, annak hazai tagszervezeteként működik. Egyik célunk az, hogy elősegítsük a jogalkotás jobb megértését, különös tekintettel a nők jogegyenlőségére vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazás területén. Másrészt erősíteni szeretnénk a szakmai kapcsolatokat a más nemzetek jogásznőivel, illetve nemzeti és nemzetközi szinten az ügyvédi kamarákkal, női közösségekkel, női szervezetekkel, jogi karokkal, oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel vagy más hatóságokkal való kapcsolat kiépítése útján. Kutatásokat folytatunk, tanulmányokat készítünk, és képviseljük a nők érdekeit a közintézményekben, továbbá az EWLA révén az Európai Unió intézményeiben minden, a nőket érintő általános kérdéskörben. Nemrég zárult a legnagyobb, európai szintű a European Women Shareholders Demand Gender Equality (EWSDGE) elnevezésű kutatás, amelyben személyesen is részt vettem. A kutatási projekt koncepciója az volt, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a nők gazdasági döntéshozói testületekben való képviseletére és részvételére, valamint az ezt célzó stratégiákra és mérőszámokra. A projekt 11 EU-tagállamot fogott össze, a nemzetközi kutatás eredményeit tavaly hoztuk nyilvánosságra.

A nemrég publikált, kifejezetten csak a gazdasági döntéshozatalra koncentráló tanulmányból is kiderül, hogy Magyarországon nemcsak a gazdasági, de a politikai vagy más szakmai területű döntéshozó testület összetételét vizsgálva is arra a következtetésre juthatunk, hogy a nők részvétele messze elmarad mind az észak-amerikai, mind az európai átlagtól.

B. B. Európai összehasonlításban a magyar számok valóban elmaradnak az európai átlagoktól. Az EU-tagállamokban 1995 és 2015 között a nők aránya a törvényhozásban 12%-ról 22%-ra ugrott, a végrehajtó hatalom terén 12%-ról 19%-ra emelkedett, a bírói ágban 19%-ra a legfelsőbb bírósági elnökök számát tekintve, a nagyvállalatok CEO-i között pedig csupán 4% a nő. Magyarországon az arányszám meg sem közelíti ezt az átlagot. A The World Economic Forum minden évben kiadja a Global Gender Gap Indexet, amely egy olyan mutatószám, ami 144 vizsgált országot értékel négy szubindex, a politikai döntéshozatal, gazdasági döntéshozatal, oktatáshoz való hozzáférés, valamint az egészségi és túlélési index alapján. Magyarország 2016-ban a 101. volt a vizsgált országok között.

A gazdasági szférában milyen előnyökkel járhat a női részvételi arányok emelkedése a döntéshozatal terén?

B. B. Ha csak a nagyvállalatokat tekintjük, már egy évtized is eltelt azóta, hogy több tízezer vállalatra kiterjedő kutatásokon alapuló tanulmányok jelentek meg arról, hogy ha egy bizonyos százalékos arány feletti a nők jelenléte a vezető testületekben, akkor nő a profit. Az Európai Bizottság közreadott egy modellszabályozás bevezetésének hatásvizsgálatát leíró dokumentumot, amely szerint egy olyan jogi szabályozás előírásával, amely mindkét nem szempontjából 40%-os részvételt írna elő, 2,97%-os tőkearányos árbevétel-emelkedést lehetne elérni makroökonómiai szinten, ami hatalmas összeg. Mára bizonyított tény, hogy anyagi előnnyel jár, ha a nőket bevonják a gazdasági döntéshozatalba, ennek oka pedig sok összetevőből áll. A dokumentum a női alulreprezentáltságot kifejezetten elszalasztott lehetőségként minősíti az uniós humántőke kiaknázása szempontjából, ami miatt az egész gazdaságra kiható pozitív externáliák vesznek el. Akiket a szociális igazságosság nem győz meg, azoknak el kell ismerniük a számok meggyőző erejét.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Megosztás a Facebook-on


Cél: a Haza szolgálata

    •  dsc9877 2
    •  dsc9363 2
    •  dsc9364 2
    •  dsc9384 2
    •  dsc9387 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9469 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9657 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9685 2
    •  dsc9699 2
    •  dsc9732 2
    •  dsc9757 2
    •  dsc9784 2
    •  dsc9866 2
  • Előző
  • Következő

„Önök szolgálni fogják a magyar hazát. Ahogy az egyetem jelmondata szól, a Haza szolgálatában jegyzik el magukat” – mondta Prof. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudomány és Közigazgatási Kar dékánja a végzett hallgatóknak a kar oklevélátadó ünnepségén. A diplomaosztó alkalmával 414 hallgató vehette át az oklevelét közigazgatás-szervező, igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint közigazgatási mesterszakon.

Kis Norbert ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hallgatók esküje három fontos tételen alapszik: megszerzett tudásukat és képességeiket a magyar állam és a közigazgatás szolgálatába állítják, továbbá, hogy közigazgatási hivatás gyakorlása során a törvényesség, a szakszerűség és az etikai előírások szerint végzik feladataikat. Ha ez a két tétel teljesül, akkor a harmadik és utolsó már meg is valósul, az Alma Mater, vagyis az NKE hírnevét öregbítik. Kiemelte, hogy az elmondott eskü és az átvett diploma egy személyes misszió megvallása. Márai Sándort idézve: „Az életnek értéket csak az a szolgálat adhat, amely az emberek ügye felé fordul. Ez az egyetlen igazság, amelyet minden következménnyel megismertem.” A dékán a hallgatóknak útravalóul azt kívánta, hogy tartsanak ki a választott úton, higgyenek magukban, legyenek szabadok és bátrak, valamint döntéseikkel merjék és akarják vezetni közösségüket. „Holnaptól kezdjenek egy olyan életet, amelyet nagy célok vezérelnek. Nagy célok…A Haza szolgálatában!” – zárta ünnepi gondolatait.

Dr. Trócsányi László kettős minőségben köszöntötte a végzős hallgatókat: egyrészt mint Magyarország igazságügyi minisztere, az egyetem egyik fenntartó minisztere, másrészt mint az NKE kutató professzora.  Kiemelte, az NKE egy olyan magas színvonalú egyetemi képzést nyújt, amely biztosítja, hogy elhivatott, érték alapú, hazájukat szerető hallgatók vehessék át okleveleiket, akik a munkaerő piacon bárhol megállják a helyüket. Azonban rávilágított, hogy a kormányzat az NKE-n végzettek többségét állami szerveknél szeretné látni, mivel kiemelten szükség van magasan kvalifikált, a közigazgatás- és az államtudományokat jól ismerő szakemberekre. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazánk egyik legkorszerűbb felsőoktatási intézménye” –hívta fel a figyelmet. „Nomen est omen” – a név kötelezi az NKE-t, értékeket fogalmaz meg. Ismertette, hogy a nemzeti  jelzőt azért kapta az egyetem, mivel a nemzet nagyobb, mint az állam, emellett a nemzeti nem jogi, inkább kulturális kifejezés. „A nemzet egysége alkotmányos alapérték, államcél. Akkor értelmezzük helyesen, ha nem absztrakcióként gondolunk rá. Konkrét közösség, amely konkrét emberekből áll. Őket kell szolgálni” – hívta fel a figyelmet. A közszolgálat tekintetében rávilágított: a közt szolgálni annyi, mint a közjót, a közérdeket szolgálni. Az állam célja az, hogy a köz- és a magánérdeket egyaránt előmozdítsa, amelyben fontos megtalálni az egyensúlyt. Végül az egyetemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az itt szerzett tudás egyetemes emberré tesz. „Olyan emberré, aki kész a megszerzett képességeit a közösség szolgálatába állítani.” Trócsányi László gratulált a hallgatóknak és megkérte őket, hogy ne hagyják abba a tanulást, munkásságuk során folyamatosan fejlesszék magukat választott szakmájukban, így segítve a közigazgatás-tudomány, az egyetem és a nemzet fejlődését.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora felhívta a figyelmet, hogy a diplomaosztó napja a tudás ünnepe. „ A közigazgatás műveléséhez szükséges tudást ünnepeljük. Közigazgatást művelni emberszeretet nélkül nem lehet. Így a mai diplomaosztó ünnepség az emberszeretet, a humanitás ünnepe is” – fejtette ki. Ismertette, hogy az NKE 5 éve kezdte meg működését, amely során kemény munkával rengeteget gyarapodott az egyetem. Sikerült kivívni a magyar felsőoktatási palettán, hogy újabb 5 évre akkreditálják az egyetem képzéseit, megfelelve ezzel a hazai és európai standardoknak. A közigazgatási felsőoktatás 40 évvel ezelőtt, 1977-ben jött létre, azóta is töretlenül képzi a közigazgatás személyi állományát. A rektor ismertette, hogy a közigazgatás fellegváraként nevezett Ménesi úti épületből a kar idén elköltözik, birtokba veszi új és impozáns székhelyét a Ludovika Campuson. Kifejtette, hogy nem csak új épületekkel, hanem évről évre végzett diplomásokkal is gyarapodik az egyetem: „Elismeréseket és okleveleket adunk át, de igazából nem adunk, hanem mi kapjuk Önöket, végzetteket, alumnuszokat. Mi kapjuk az Önök megtisztelő figyelmét.” Rávilágított, hogy az állam a kezdetek óta komoly dilemmával küszködik a közigazgatási képzéssel kapcsolatban, hogy a jogász képzést hogyan tudják kiegészíteni a közigazgatási tudományokkal. Azonban ez az útkeresés véget ért: 2017 őszétől megkezdődik a doktori címet adó, államtudományi osztatlan mesterképzés. „Remélem, hogy a közigazgatás minden vonása szóba került az Önök tanulmányai során. Akiben megvolt már a közigazgatási érzék, abban erősítették a kollégák, akiben pedig még nem volt meg, csak ott szunnyadt, abban fel tudták éleszteni ezt az érzéket. Ennek az érzéknek a megéléséhez és a közigazgatáshoz szükséges elengedhetetlen emberszeretethez kívánok Önöknek sok sikert!” – zárta gondolatait a rektor

Az oklevélátadó ünnepség alkalmával sor került az egyetem és kari díjak, elismerések átadására. Az ÁKK Kari Tanácsa Dr. Lapsányszky András részére Magyary Zoltán-emlékérmet adományozott közigazgatást újító munkásságáért, valamint Dr. Kaiser Tamás intézetvezető egyetemi docens számára a Jó Állam, jó kormányzás témakörében végzett kutatásaiért. A Kari Tanács Pro Publico Bono Kitüntetést adományozott Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető tanár részére, emellett Dékáni Dicsérő oklevélben részesült Dr. Horváth Attila, a Magyar Zoltán Szakkollégium igazgatója és Dr. Pál Gábor, az Ostrakon szakkollégium igazgatója. Az Év Tanára Díjat és kari vándorserleget Kaczvinszky Noémi nyelvtanár kapta a hallgatói szavazatok alapján. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság hallgatói díját Károly Alexandra szakkollégista vehette át. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Deák Veronika és Ludányi Dávid, OTDK nyertes végzős hallgató, emellett Dávid átvehette az Egyetemi Szakmai ösztöndíjat is. A Pro Juventute ösztöndíjat Falaty Tamásnak ítélte oda az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, az Egyetemi Közösségi Ösztöndíjat pedig Fenyősi Barbara vehette át. Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat 2017-ben Böszörményi Balázs HÖK elnök nyerte el. Az ünnepség végén a friss diplomások nevében Mudrity Dorka végzős hallgató mondott köszönőbeszédet.

A végzetteket most először az NKE által fejlesztett közigazgatási karrierportál kapcsolja össze a közigazgatási szervekkel, amelyek munkáltatóként a szükséges fiatal szakembereket ezen keresztül találhatják meg:

https://hszc.uni-nke.hu/karrier


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Búcsú a Ménesi úti campustól

    • fokep
    •  dsc6620 2
    •  dsc6637 2
    •  dsc6647 2
    •  dsc6666 2
    •  dsc6677 2
    •  dsc6689 2
    •  dsc6702 2
    •  dsc6708 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy négy évtized után utolsó tanévét zárja a Ménesi úti campuson az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara. Az egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók egy kötetlen hangulatú pikniken, az úgynevezett „Közigazgatási Júliálison” búcsúztatták az épületkomplexumot.

Szeptembertől már a Ludovika Campusra költözve folytatja alap-, mester- és doktori képzéseit az ÁKK. A továbbképzések és vezetőképzések helyszíne azonban még egy évig a Ménesi úti épületegyüttes lesz. „A négy évtized alatt az intézmény neve számos alkalommal változott, de mindig a közigazgatási felsőoktatás alapintézménye volt és maradt is”- mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja szólt arról is, hogy az elmúlt negyven évre való visszaemlékezés mellett tisztelegnek a közszolgálati tisztviselők előtt is, akiket július elsején ünnepeltek. Az egyetem számára ugyanis kiemelten fontosak ők is, hiszen 2011 óta törvény rendelkezik arról, hogy az NKE a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének felelőse. Elhangzott, hogy a „Közigazgatási Júliálissal” a kar hagyományt szeretne teremteni, így azt tervezik, hogy minden tanév végén kötetlen hangulatú rendezvényen cserélhetnének eszmét az egyetem és a közigazgatási partnerintézmények munkatársai.  

A rendezvényen a múltidézésben az egykori hallgatók mellett olyan korábbi főiskolai és kari vezetők is részt vettek, mint Prof. Dr. Máthé Gábor volt főigazgató és Prof. Dr. Imre Miklós volt dékán. Videó összeállításunkban a velük folytatott pódiumbeszélgetésből láthatnak részleteket.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: piknik, ÁKK, 2017

A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Európai hagyományok az államigazgatásban

    • fokep
    •  dsc0290 2
    •  dsc0293 2
    •  dsc0304 2
    •  dsc0317 2
    •  dsc0333 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. június 5-7. között nemzetközi projektbemutató ülést szervezett „European Tradition: The Concept of the State and Governance in Theory and Practice“ címmel, melynek témája az európai hagyományok szerepe volt az állam és igazgatás történeti megközelítésében.

A tanácskozást június 5-én Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE ÁKK dékánhelyettese nyitotta meg. A nemzetközi rendezvény fő célja projektbemutató vitaülés megtartása, kapcsolatfelvétel és a projekt részkutatásainak megvitatása a külföldi partnerekkel; továbbá új külföldi együttműködők felkutatása volt. Az eseményen - az intézet munkatársai mellett – a római jog és az antik jogtörténet egyik jelentős nemzetközi elismertséggel rendelkező szervezetének, a Consorzio Interuniversitario Gérard Boulvert professzorai is részt vettek, intézetvezetőnk Prof. Jakab Éva meghívására, aki 2014 óta szintén tagja a testületnek. A Consorzio zsűrije a Prix Gérard Boulevert díj odaítélője, amelyet azon fiatal kutatók kaphatnak meg, akik az első tudományos monográfiájukat nemzetközi versenyben megmérettetik. A Ludovikán jelen lévő neves külföldi tudósok Jean Andreau (Paris), Cosimo Cascione (Napoli) Alessandro Corbino (Catania), Maria Floriana Cursi (Teramo), Thomas A.J. McGinn (Vanderbilt), Luigi Labruna (Napoli), Carla Masi Doria (Napoli), Pascal Pichonnaz (Fribourg), Martin Schermaier (Bonn) kedvezően nyilatkoztak a kutatási projektünkről, amelynek részletes bemutatása után a Consorzio-val való nemzetközi együttműködés hivatalossá tételét is indítványozták.

A rendezvény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ kutatóműhely jóvoltából került megrendezésre.


Szöveg: Dr. habil. Pókecz Kovács Attila

Fotó: Szillágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Idegenek a történelem tükrében

    • fokep
    •  dsc5092 2
    •  dsc5112 2
    •  dsc5125 2
    •  dsc5129 2
    •  dsc5134 2
    •  dsc5149 2
    •  dsc5159 2
    •  dsc5165 2
    •  dsc5173 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. május 4-7. között nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek témája az idegenek jogi megítélése a történelem tükrében: „Der Fremde im Recht. Rechtliche Aspekte der Mobilität, Migration, Asyl und Integration in der Antike“.

A tanácskozást május 4-én Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Az eseményen - a hazai kutatók mellett - 35 külföldi egyetemi tanár, docens, tanársegéd, illetve hallgató tartott előadást azzal a céllal, hogy a migráció, integráció és a menedékjog történeti gyökereit feltárják, a jogintézmények szociális beágyazottságát megvizsgálják, valamint forrásközeli elemzését adják az állam és az individuum komplex viszonyának. A környező országokból Belgrád, Ljubljana, Zágráb és Tartu jogi karai, míg a német felsőoktatásból Bécs, Bochum, Frankfurt a.M., Hamburg, Linz, Magdeburg, München, Trier és Tübingen kiemelkedő jogtörténészei és történészei érkeztek a Ludovikára, hogy legújabb kutatási eredményeiket közösen megvitassák, illetve a nemzetközi együttműködést egyetemünkkel szorosabbra fűzzék. A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ Kutatóműhely jóvoltából.


Szöveg: Prof. Dr. Jakab Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

Paradigmaváltás történik a magyar filmgyártásban

    • fokep
    •  dsc4202 2
    •  dsc4204 2
    •  dsc4220 2
    •  dsc4226 2
  • Előző
  • Következő

A magyar filmkészítők szerencsés helyzetben vannak, hiszen az európai és különösen az amerikai gyakorlattal szemben nagyon jelentős állami támogatást kapnak az itt készülő filmek - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon rendezett műhelybeszélgetésen. Muhi András, a nemrég Arany Medve-díjjal jutalmazott „Testről és lélekről” című film producere szakmai kulisszatitkokról is beszélt az érdeklődő hallgatóknak. 

Enyedi Ildikó rendező díjnyertes alkotása azért is kiemelkedő teljesítmény, mert utoljára 42 éve kapta meg hazai film az Arany Medve-díjat. A rendező és Muhi András producer jelenleg számos közönségtalálkozón vesznek részt, mivel számukra nagyon fontosak a nézői visszajelzések. Muhi András elmondta, hogy négy napja látható a film a magyar mozikban és már eddig 14 ezren vásároltak rá belépőjegyet. Ez magyar viszonylatban kiemelkedő teljesítmény, hiszen annak idején még az Oscar-díjas Saul fia sem kezdett ilyen erősen. Elhangzott, hogy ma már nagyon ritka, ha egy film eléri a 100 ezres nézőszámot, mint például a Liza, a rókatündér című alkotás, amelyet 140 ezren tekintettek meg, így az utóbbi évek legnépszerűbb magyar filmje a mozikban.

A Saul fia kapcsán Muhi András hozzátette, hogy az Oscarral is jutalmazott alkotás még a klasszikus rendezői vonalat jelentő Jancsó Miklós-Tarr Béla hatás eredménye, az elmúlt években készült kisfilmek viszont már paradigmaváltást jeleznek. Muhi András szerint ezek az alkotások ugyanis szinte kizárólag az átlagemberekről szólnak és ez a visszajelzések szerint elnyerte a nézők és a szakma tetszését is.

A „Testről és lélekről” című film mindkét főszereplőjének nagyon monotonon telnek a mindennapjai, de éjszakánként ugyanazt álmodják. Számomra ez a legmegragadóbb része a történetnek” - hangsúlyozza a berlini nyertes alkotásról Muhi András. A film producere korábban 20 éven keresztül nagyvállalati jogászként dolgozott, majd a 2000-es években került át a filmszakmába. Mindezzel gyerekkori álma valósult meg, és azóta elég termékeny szakmai életet tudhat magáénak: mintegy 250 hazai és nemzetközi filmben vehetett részt producerként. Enyedi Ildikó mellett olyan neves hazai filmkészítőkkel is dolgozott, mint például Mundruczó Kornél vagy Hajdu Szabolcs.

„A producer a film, mint egy kész termék tulajdonosa, aki egyedüliként látja át teljes mértékben a produkció készítésének minden folyamatát”- teszi hozzá Muhi András. Szerinte ma már az utómunka teszi ki a filmkészítés folyamatának legalább 30 százalékát, de a producernek a film terjesztésében, reklámozásában is nagyon fontos szerepe van. Pénzt viszont csak nagyon kevés film tud igazán hozni a konyhára, hiszen a jelenlegi trend szerint 100-ból 80 film eleve bukásra van ítélve anyagilag. Amíg Amerikában szinte teljes egészében piaci alapon készítik a filmeket a nagy stúdiók, Európában az állami támogatás is szükséges mindehhez. „Ebből a szempontból Magyarországon szerencsés helyzetben vannak az alkotók, hiszen itt akár teljes mértékben átvállalhatja az állam a filmkészítés költségeit”- hangsúlyozza Muhi András. Szerinte ez ugyanakkor nem tekinthető elfecsérelt pénznek, hiszen egy-egy magyar filmsiker nagyon komolyan növeli az ország presztízsét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A tudomány megújításához új gondolkodásmódra van szükség

    • fokep
    •  dsc2812 2
    •  dsc2816 2
    •  dsc2832 2
    •  dsc2843 2
    •  dsc2853 2
  • Előző
  • Következő

A tudomány szépsége abban rejlik, hogy új dolgokat ott fedezünk fel, ahol a legkevésbé várjuk – mondta el az NKE Közpénzügyi Akadémia legutóbbi, teltházas előadásán Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a hagyományos technológiák kimerülőben vannak, új ötletekre és friss gondolkodásmódra van szükség.

Az NKE ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézete és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett programsorozat évnyitó rendezvényének vendégelőadóját Prof. Dr. Lentner Csaba intézetigazgató mutatta be. Elmondta, hogy Kroó Norbert az MTA rendes tagja, aki korábban főtitkára és alelnöke is volt a tudományos társaságnak. Az akadémikusnak több mint 1000 publikációja jelent meg külföldön, munkáját a többi között Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel is elismerték.

„Mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokban egészen páratlan, kvantumszerű ugráshoz hasonlítható fejlődés tapasztalható, ami a fiatal kutatók számára különösen nagy esélyt ad tehetségük kibontakoztatására”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az ÁKK dékánja szerint ma már a jogtudomány sem kötött csak országokhoz, a határok itt is megszűntek.

Kroó Norbert előadásában bemutatta az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, és felvázolta a közeljövőben várható trendeket is. Az akadémikus szólt azokról a felfedezésekről, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, így például szó esett a gravitációról, az elektromágneses sugárzásról, és a kvantumvilágról. A professzor szerint a technológiai fejlődésével kapcsolatos korábbi „jóslások” sokszor pesszimistábbaknak bizonyultak a megvalósulásnál. Példaként említette a Microsoft alapítójának, Bill Gatesnek egy 1992-es mondatát, amely szerint a 640 kilobyte memória bárki számára elég lesz majd a jövőben.

Az akadémikus a technológiai fejlődés kapcsán példaértékűnek nevezte az Egyesült Államok hozzáállását, amelynek révén az USA-ban a második világháborút követően a világon elsőként jött létre tudáslapú gazdaság. „Ebben jelentős szerepet játszott a tudásimport is, hiszen jelenleg is mintegy háromezer magyar kutató dolgozik Amerikában” – tette hozzá Kroó Norbert. A professzor szerint ma a hasznosítható tudás századát éljük, amelyben kiemelt szerepe van a tudománynak és a tehetségeknek. Utóbbiakból egyre többre van szükség a világban, így az oktatásnak is nagy szerepe lehet majd a tehetségek kibontakoztatásában. Elhangzott, hogy amíg korábban a szellemi tőke vonult oda, ahol az anyagi lehetőségek megvannak, ma már éppen fordított folyamat zajlik. Kroó Norbert előadásában rávilágított arra is, hogy még a huszadik században is elsősorban azt tudtuk gyártani, amit meg tudtunk mérni, ma már azt, amit ki tudunk számolni.

A kutatóprofesszor szerint ez a század a nanotechnológia és a kvantumtechnológia forradalma lesz, amelyben olyan jelentős mérföldkövek lesznek, mint például az autonóm járművek elterjedése, a sokféle tulajdonságot ötvöző anyag, a grafén megjelenése, a személyre szabott gyógyszeres terápia vagy például a teljesen virtuális pénz. Emellett olyan „csemegékre” is számítani lehet a következő évtizedekben, mint például az „energiatermelő” akkumulátor, a testhűtő ruha, a fúziós reaktor vagy a teljesen tervezhető géntechnológia. Új anyagokat tudunk majd létrehozni például atomok „manipulálásával”, egyre gyakoribbá válik a nanorobotok használata a gyógyításban, és tovább fejlődnek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök. Az akadémikus szerint mindezek már nem az álom kategóriájába tartoznak, például amerikai klinikákon már használják a nanotechnológiát a rákterápiában. Kroó Norbert elmondta, hogy az USA fölénye továbbra is jelentős a tudományos technológiák területén. Ez szerinte három dolognak köszönhető, amiben a tengerentúliak jobbak, mint az európai társaik: mobilizáció, a kockázatvállalás képessége és a gyors döntéshozatal.

A Közpénzügyi Akadémia rendszeresen szervez olyan előadásokat, ahol az NKE hallgatói a legújabb tudományos ismeretekről a tudományterületek neves képviselőitől, első kézből szerezhetnek információkat. Korábban volt már vendég Matolcsy György jegybankelnök és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bemutatkoztak az államtudományi és közigazgatási képzések

    • f ek ep
    •  dsc7506 2
    •  dsc7515 2
    •  dsc7533 2
    •  dsc7536 2
    •  dsc7551 2
    •  dsc7554 2
    •  dsc7577 2
    •  dsc7621 2
    •  dsc7632 2
    •  dsc7641 2
    •  dsc7672 2
    •  dsc7676 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második nyílt napját az Államtudományi és Közigazgatási Kar tartotta, hagyományteremtő módon a Ludovika Campus falai között. A kar meglévő képzései mellett bemutatkozott az új államtudományi osztatlan mesterképzés is. A nyílt nap során az érdeklődő végzősök megismerkedhettek a kar képzési struktúrájával, jövőbeli fejlesztéseivel és hallgatói életével.

Az előadásokat Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg beszédével, amelyet a magyar katonai és közszolgálati képzés történeti áttekintésével kezdett, ismertetve a Ludovika Akadémia építését, a magyar nyelvű katonatiszti képzés elindítását, a NKE létrejöttét, valamint államtudományi egyetemmé válását. Előadásából kiderült, hogy az NKE képzései főként a végrehajtó hatalmi ágat érintik, amelynek központi része a kormányzás, a katonai védelem és tevékenység, valamint a közigazgatás, azon belül is a civil és rendészeti igazgatási terület. A rektor kifejtette, hogy az ÁKK munkássága felöleli a történeti, államfejlődési kérdéseket, kormányzástani és igazgatási ismereteket, a közigazgatási jogot és alkotmányjogot, különböző közigazgatási és szakigazgatási területeket, folyamatszervezési feladatokat, az emberi erőforrás és személyi állomány vizsgálatát, magánjogot és civilisztikát, közpénzügyeket, valamint az elektronikus közigazgatási ismereteket. „Egyetemünk egy rendkívül komoly központi fejlesztés haszonélvezője és megvalósítója. Azonban nem ez az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény, amely komoly fejlesztési forrásokat kap, de ez az egyetlen egyetem, ahol 30 éves lemaradást kell bepótolni.” – mondta Patyi András az NKE idő- és szükségszerű infrastrukturális fejlesztéséről, amely során felépül a Ludovika Campus és megújul a közszolgálati képzés.

 „Mire készít fel ez az egyetem?” – tette fel a kérdést Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, majd meg is válaszolta: „Az állam szolgálatára”. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet, hogy az egyetem különleges felsőoktatási képzési portfóliója nem mindenki számára ajánlott, elengedhetetlen hozzá, hogy a jelentkező megfelelő tudással és tehetséggel, valamint a haza iránt alázattal, becsülettel és tisztelettel rendelkezzen. Kifejtette, hogy az itt végzettek feladata a későbbi munkájuk során a problémamegoldás lesz. „Jogot tanulnak, de nem lesznek jogászok. Gazdaságtant tanulnak, de nem lesznek közgazdászok. Olyan szakember lesz Önökből, aki nagyon sok mindenhez ért, ennek megfelelően nagyon sok féle probléma megoldására alkalmas és képes.” – mondta. Kiss Norbert kiemelte, hogy az NKE a magyar felsőoktatás egyik legdinamikusabban és leggyorsabban fejlődő egyeteme, amelyet a tavalyi év során a HVG országos felsőoktatási rangsora a 3. legjobb magyar egyetemnek választott.

Az Orczy-kert területén, közel 33 hektáron jelenleg is zajló Ludovika Campus beruházási projektet Dr. Horváth József, az NKE főtitkára mutatta be egy interaktív előadás keretében. Kiemelte, hogy az NKE-n jelenleg is dinamikus campusfejlesztés folyik, amely a 21. század egyik legnagyobb egyetemfejlesztése is egyben. A tervek szerint 2017-ben az ÁKK már az új oktatási épületben kezdheti meg az őszi szemesztert, emellett jelenleg építés alatt áll az NKE sportkomplexuma, lovardája, lőtere, szárnyépülete, multifunkcionális rendezvényterme, valamint a rendészeti képzés speciális oktatási épülete és kollégiuma is.

Prof. Dr. Kiss György, az ÁKK dékánja az előadásában kifejtette, hogy nem könnyű behatárolni azt, hogy pontosan milyen területen tanul egy államigazgatási, közigazgatási szakember. Véleménye szerint ez egy komplex irányítási, vezetési, szervezési rendszer, amelyet Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány atyja is az egyik legbonyolultabb emberi tevékenységnek nevezett. Kiss György kiemelte, hogy a professzionális közigazgatáshoz elengedhetetlen egy olyan személyi állomány, közhivatalnoki kar képzése, amely versenyképes mind a nemzetközi és a versenyszférával szemben. A karon folyó képzések célját a következő gondolatban összegezte: „Ha innen kikerül valaki, bárhol helyezkedik el a közigazgatásban, bármelyik területre megy, azokat az alapokat megszerzi, amire a gyakorlati tapasztalatok megszerezhetők. Nyilvánvaló, hogy a részletek, a gyakorlati munka során, a gyakorlatba lesznek elsajátíthatók, ugyanakkor az alapokat itt kell, itt szükséges megteremteni.”

Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese a karon induló szakokat és szakirányokat ismertette. 2017 szeptemberétől a közigazgatás-szervező alapképzés a meglévő szakirányok mellett adóigazgatási szakiránnyal bővült. Az alapképzés során megszerzett ismereteket továbbra is a közigazgatási mesterképzési szakon bővíthetik a hallgatók. Az újdonságnak számító államtudományi 5 éves osztatlan, doktori címet adó mesterképzés is bemutatásra került, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett a megjelent diákok körében. Budai Balázs továbbá ismertette a tervezett oktatásfejlesztési terveket és a diplomás hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit.

Dr. Peres Zsuzsanna tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a hallgatói tehetséggondozásról és mobilitási lehetőségekről tartott előadást. Az ÁKK-n rengeteg módon ki tud teljesedni a hallgató az előadások és szemináriumok mellett a tudományos életbe, hiszen két kari szakkollégium és számos tudományos diákkör várja az aktív egyetemi polgárokat. Nemzetközi kapcsolat és mobilitási lehetőségek terén is igen sokszínű a kar, amelyet az egyetemi képzés során érdemes minél jobban kihasználni minden hallgatónak.

Az utolsó előadásban Böszörményi Balázs, az NKE ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke köszöntötte a megjelent végzős diákokat és vezette be őket az igencsak aktív kari hallgatói életbe.

Az előadások után bemutató tanórák következtek, ahol az érdeklődő diákok megismerkedhettek az ÁKK-n oktatott államtudományi és közigazgatási kurzusokkal. Kiss György dékán „Az értékektől az alapjogokig” címmel tartott interaktív előadást, Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető pedig „Az államformák dilemmái a modern korban” című szemináriumával vezette be a hallgatóságot az alkotmányjog rejtelmeibe. A bemutató tanórák mellett workshopokkal is készült a kar, tájékoztató standokkal várták a zsibongóban a végzősöket és a szülőket, ahol a dékáni hivataltól és a tanulmányi osztálytól, valamint a hallgatói önkormányzattól és a szakkollégiumoktól szerezhettek értékes információkat az ÁKK-s egyetemi életről. A kar dolgozói és hallgató ismertették a felvételi menetét, a szakmai gyakorlati rendszert, külföldi mobilitási pályázatokat és ösztöndíj lehetőségeket, emellett bemutatták a hallgatók érdekképviseleti és szakkollégiumi struktúráját, valamint igyekeztek megválaszolni minden felmerülő kérdést. A rendezvény zárásaként az érdeklődők felfedező túrára indulhattak a Ludovika Campuson, ahol kis csoportokban mutatták be az ÁKK-s hallgatók a Ludovika Akadémiát és az újonnan épített 600 fős Orczy-úti Kollégiumot.

További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: http://felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, ÁKK, 2017

Nyílt nap a HHK-n és az ÁKK-n

    • nyilt hhk akk

Már csak pár napot kell aludni, és kitárja kapuit az NKE az érdeklődők előtt.  Január 13-án a honvédtisztjelöltek napi életével ismerkedhetnek meg mindazok, akik részt vesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) által szervezett nyílt napon az egyetem Hungária körúti campusán, másnap, 14-én pedig a Ludovikán várja az Államtudományi és Közigazgatás Kar (ÁKK) a látogatókat. 

A HHK-n  bemutatkoznak a többi között a kar intézetei, tanszékei és az Egyetemi Központi Könyvtár, de a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium egyes szervezetei is megjelennek majd a rendezvényen.  A résztvevők élőben is megtekinthetnek számos harci eszközt, így például egy BTR 90/A páncélozott szállító harcjárművet, egy D-20 ágyútarackot, vagy egy 82 mm. aknavetőt. Emellett sor kerül a JetFly szimulátor bemutatójára is, valamint lesz katonai testnevelési és alaki bemutató is. A rendezvényen megismerkedhetnek az MH Ludovika Zászlóalj és a honvédtisztjelöltek napi életével és egy katonai körletet is láthatnak az érdeklődők. Az eseményen programjai között szerepel a lézerpuska lövészet, makett kiállítás valamint könyv- és térképárusítás is, de egészségügyi alkalmassági tanácsadásra is sor kerül majd. 

Az ÁKK nyílt napján a pályaválasztás előtt álló fiatalok az egyetemi hallgatói élet fontosabb pillanataiba is betekinthetnek, valamint részletes tájékoztatást kaphatnak az új államtudományi mesterképzésről is. Az NKE Ludovika Főépületében tartandó eseményen az egyetem és a kar vezetői tájékoztatják a középiskolásokat az intézmény képzéseiről és az egyetemi campus fejlesztéséről. Az előadások mellett bemutatkoznak majd az egyetemi szakkollégiumok, a doktori iskolák és a hallgatói önkormányzatok is. A résztvevők a felvételi információk mellett tájékoztatást kapnak a többi között a szakmai gyakorlati és a nemzetközi lehetőségekről, valamint a diákhitelről is. A leendő hallgatók bemutató órákon vehetnek részt, majd bejárhatják a történelmi hagyományokkal rendelkező Ludovika Főépületet és megtekinthetik az Orczy Úti Kollégiumot is.

A képzésekről részletes információ elérhető a felveteli.uni-nke.hu oldalon.

Részletes programok:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, nyílt nap, ÁKK, 2017

Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: dékán, ÁKK, 2016

A jövő közigazgatási szakemberei diplomáztak

    • dsc 4884 2
    • dsc 4248 2
    • dsc 4269 2
    • dsc 4282 2
    • dsc 4286 2
    • dsc 4306 2
    • dsc 4326 2
    • dsc 4341 2
    • dsc 4423 2
    • dsc 4502 2
    • dsc 4516 2
    • dsc 4571 2
    • dsc 4581 2
    • dsc 4656 2
    • dsc 4670 2
    • dsc 4716 2
    • dsc 4784 2
    • dsc 4812 2
    • dsc 4844 2
  • Előző
  • Következő

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) több mint 700 hallgatója vehette át diplomáját a kar hétvégi oklevélátadó ünnepségén. Délelőtt a nappali, délután a levelező munkarendű hallgatók jutottak hozzá a végzettségüket igazoló dokumentumokhoz.

Először szereztek diplomát hallgatók a nemrégiben átalakult Államtudományi és Közigazgatási Karon. Az ÁKK-n igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapképzésen, valamint európai és nemzetközi igazgatási és közigazgatási mesterképzéseken tanulhattak a most oklevélhez jutók.  „Egy nagyon nehéz munka kezdődik az Önök számára”- szólt a most végzettekhez Prof. Dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja elmondta, hogy a friss diplomások nem egyszerűen munkavállalók lesznek, hanem a köz érdekében fognak dolgozni. „Ez a munka nagyon összetett és sok képességet kíván Önöktől, mint például a tisztességet, a kitartást, az alázatot”- fogalmazott Kiss György. A dékán Széchenyi István gondolatait idézte, miszerint „lehetséges, hogy az útra, amelyen járunk, kövek gördülnek. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy ezekből a kövekből lépcsőt lehet csinálni, hogy továbbhaladhassunk”.

„A végzett hallgatók számára a valódi munka, az igazi szolgálat csak most kezdődik” – fogalmazott ünnepi beszédében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány 2010-ben döntött úgy, hogy teljesen új alapokra helyezi a közigazgatást. Ennek első mérföldköve volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben lehessen képezni szakembereket. „Az egyetem falai közül kikerültek  adhatják az új generációját azon köztisztviselőknek, akik elősegítik a jó állam létrejöttét, amelyen megalakulása óta dolgozik a kormány” – mondta Vidoven Árpád. Az államtitkár azt is megfogalmazta, hogy a közigazgatás megújítása alapvetően az emberen, a köztisztviselőn múlik. Szólt a Ludovika Campus fejlesztéséről is, aminek köszönhetően a 21. század meghatározó tudásközpontjává válhat az egyetem. Vidoven Árpád kifejtette azt is, hogy a jó állammal kapcsolatban megfogalmazott célokhoz és elvárásokhoz a köztisztviselők esetben megfelelő életpályamodellre és ehhez társuló bérezésre is szükség van. A kormány megtette az első lépéseket, amelyeket hamarosan újabbak követnek- tudtuk meg. „A megújuló képzési rendszerben az NKE-nek meghatározó szerepe van, amivel nagyban hozzájárulhat a közszolgálati pálya vonzóbbá válásához”- fogalmazott az államtitkár. Magyary Zoltánt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban ma is nagy szerepe kell, hogy legyen a személyzeti politikának. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb színvonalon dolgozókat kell alkalmazni. „Legyenek büszkék arra, hogy itt végeztek és azt a sok ezer fős közigazgatási szakembergárdát gyarapítják,akiket az egyetem és jogelődjei neveltek ki a köz szolgálatára”  - mondta Vidoven Árpád.

Ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András szólt arról, hogy a kar idén februártól viseli az Államtudományi és Közigazgatási Kar nevet. Az NKE rektora hozzátette, hogy hosszú előkészítő munka vezetett idáig, hogy az államtudomány szó megjelenjen a kar nevében. „Ez pedig azt jelenti, hogy oktató-kutatói tevékenysége középpontjában az államiság áll”- fogalmazott Patyi András. A rektor beszédében szólt a rendszerváltás előtti évtizedekről, amelyekben „eltiltani, eltüntetni igyekeztek az 1945 előtti korszak maradandót alkotó tudósait”. Ilyen volt például Magyary Zoltán vagy a rektor által az ünnepségen részletesebben is méltatott Egyed István. Az 50 éve elhunyt jogtudós, egyetemi tanár szerint a közigazgatás nem tekinthető egyértelműen a törvényhozói hatalom alárendeltjének. „Ha a közigazgatás nem lenne figyelemmel a helyenként és egyénenként eltérő életviszonyokra, teljesen célját tévesztené”- idézte Egyed Istvánt a rektor. Patyi András szerint Egyed István már saját idejében előrelátó módon határozta meg a jó, emberközpontú közigazgatás fogalmát. Egyed István ezt nemcsak az egyén, hanem a nagyobb közösségek szintjén is megfogalmazta, amikor azt írta, hogy „nem kevésbé szabad elhanyagolni a közigazgatás felépítésénél a nemzet egyéniségét, azaz lelki alkatát, jellegét”.  Patyi András a végzett hallgatókhoz szólva elmondta, hogy legyenek jó hivatalnokai, vezetői, közszolgálati tisztviselői a jó magyar közigazgatásnak.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Prof. Dr. Kiss György dékán Pro Publico Bono elismerést adott át Dr. Imre Miklós egyetemi docensnek, a Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet oktatójának és Szakács Gábor egyetemi docensnek, az Emberi Erőforrás Intézet oktatójának. Dékáni dicsérő oklevelet vehetett át Dr. Orbán Anna egyetemi adjunktus, az Elektronikus Közszolgálati Intézet oktatója és Martonné Csepregi Anikó, a Tanulmányi Osztály előadója. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Böszörményi Balázs igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK HÖK Kollégiumi Ügyekért felelős alelnöke. A Kar Kiváló Oktatója Dr. Gregóczki Etelka egyetemi docens, a Közpénzügyi és Államháztartási Intézet oktatója lett. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság által alapított hallgatói díjat idén Szakos Judit közigazgatási mesterképzési szakos hallgató, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke érdemelte ki.

Kosztrihán Dávid az EHÖK elnöke hallgatói díjakat adott át az ünnepségen. A Pro Juventute-díjat Mósa Tamás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke kapta meg. Az Egyetemi Szakmai Díjat Szabó Mátyás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az Ostrakon Szakkollégium elnökhelyettese vehette át. Az Egyetemi Közösségi Díjat Lukács Dávid közigazgatási mesterképzési szakos hallgató érdemelte ki. A hallgatók szavazatai alapján az év tanárának Dr. Méhes Tamás adjunktust, a Civilisztikai Intézet oktatóját választották meg. A Közigazgatás-tudományi Egyesület, a Kollégiumi Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat által alapított Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat Fazekas Gergő igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató vehette át.

A diplomaosztó délutáni részében több mint 250 levelező munkarendben végzett hallgató vehetett át oklevelet. Az ünnepség szónokai ezúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka mellett végzett sikeres tanulmányok még nagyobb tiszteletet és megbecsülést érdemelnek.

    • dsc 4913 2
    • dsc 4923 2
    • dsc 4933 2
    • dsc 4947 2
    • dsc 4967 2
    • dsc 4994 2
    • dsc 5031 2
    • dsc 5046 2
    • dsc 5057 2
    • dsc 5116 2
    • dsc 5123 2
    • dsc 5170 2
    • dsc 5173 2
    • dsc 5181 2
    • dsc 5196 2
    • dsc 5225 2
    • dsc 5265 2
    • dsc 5295 2
    • dsc 5307 2
    • dsc 5310 2
    • dsc 5350 2
  • Előző
  • Következő
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: diplomaosztó, ÁKK, 2016

Magyarország: 1000 év Európában

    • fokep
    • dsc 1315 2
    • dsc 1326 2
    • dsc 1330 2
    • dsc 1354 2
  • Előző
  • Következő

Róma után Budapesten is bemutatatták azt a kötetet, amely a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozik és több szerzője is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Az olasz parlament alsó házában május 31-én ismerhették meg az érdeklődők a Quaderno di Geopolitica (Geopolitikai füzetek) különszámaként megjelent kiadványt, amely a római Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie (IsAG) kutatóközpont és a Külügyi és Külgazdasági Intézet közös gondozásában jelent meg. A rendezvényen a szerkesztők mellett részt vett prof. dr. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora is. A budapesti bemutatóra június 7-én kerül sor, ekkor Maria Assunta Accili Sabbatini, Olaszország budapesti nagykövete, Prof. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, Dr. Dario Citati az ISAG vezető munkatársa és Dr. Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a kötet egyik szerkesztője szólt a kiadványról.

Az „Ungheria: 1000 anni in Europa” címmel, olasz nyelven megjelent, Magyarországgal és a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó kötet 21 (11 magyar és 10 olasz) szerző publikációját tartalmazza. A kiadványban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több munkatársának írását is olvasni lehet, így Mandák Fanni mellett Dr. Sasvári Péter az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint Dr. Molnár Anna, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatója is publikált a kötetben.   

Megosztás a Facebook-on


NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof.Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

15 éves a Magyary Szakkollégium

    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt időszak fontosabb pillanatait bemutató kiállítással és szakmai műhelybeszélgetésekkel ünnepli 15 éves fennállást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiuma. A szakmai műhely tagjai egyre jobb eredményeket érnek el az országos tudományos versenyeken, a szervezet tavaly pedig a legmagasabb, három évre szóló minősített szakkollégiumi címet is megkapta.


A Magyary Zoltán Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő, a közigazgatási értelmiség képzésére hivatott szellemi és közösségi műhely. A szakkollégium munkájában résztvevő mintegy 30 hallgató több szakmai műhelyben is végezhet tudományos tevékenységet, amelynek eredményeként tavaly már 11 TDK-dolgozat született és az OTDK-n is eredményesen szerepeltek a fiatalok. „A szakkollégiumi tevékenység az egyetem lényegéhez tartozik: a hallgatók itt többet vagy máshogy tanulhatnak, mint az egyetemi előadásokon, szemináriumokon. Ehhez azonban az is kell, hogy a hallgatóban megfelelő késztetés legyen a többlettudás elsajátítására”- fogalmazott az évfordulóra szervezett fogadáson Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy a szakkollégium 15 év elteltével is működik, ráadásul a magyar közigazgatás-tudomány zsenijének a nevét viselve végzi munkáját. Utalt rá, hogy a szakkollégiumok ma már a jogszabályokban is elismert formái a tehetséggondozásnak, sőt az egyetemi kiválóság egyik mérőeszközének is számítanak. A rektor Magyary Zoltán életútja kapcsán arra kérte a hallgatókat, hogy tanuljanak idegen nyelveket, kutatásaik során ne restelljenek elemezni és lehetőleg ne másod- vagy harmadkézből kapott információkból dolgozzanak.

„Önök valószínűleg többre vágynak, mint hogy „egyszerű” egyetemi hallgatók legyenek. Magasabb elméleti tudást, szakmai gyakorlatot kívánnak szerezni”- szólt beszédében a szakkollégium tagjaihoz Prof. Dr Kiss György. Az ÁKK dékánja felidézte egyetemi éveit, amikor szemináriumi csoportokba szerveződtek önkéntes alapon azok a hallgatók, akik szerettek volna „többet tudni” a világról, a szakmáról. Emberileg is fontos egy ilyen közösség a dékán szerint, hiszen például ők is segítik egymást mind a mai napig. Kiss György reméli azt, hogy a jelenlegi szakkollégiumi hallgatók közül minél többen választják majd a kar doktori képzéseit.

Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság volt elnöke szerint a Magyary által képviselt szakmaiság őrzése és átadása csak akkor működhet jól, ha vannak olyan fiatalok, akik időben átveszik a stafétabotot. Ezért is törekednek minél szorosabb kapcsolatra a szakkollégiummal.

„Folyamatos inspirációt kell nyújtani a fiataloknak”- mondta Dr. Horváth Attila, a szakkollégium igazgatója, aki az elmúlt négy évben végzett munkáját oktatói pályafutása egyik legnehezebb, ugyanakkor legtöbb eredményt hozó részének tekinti. Az eredmények kapcsán szólt az OTDK-n elért sikerekről, a belföldi és külföldi tanulmányutakon való részvételről és a konferenciák szervezéséről is. Megemlítette, hogy a szakkollégium tagjai már egyetemi éveik alatt is tarthatnak idegen nyelven előadásokat, legközelebb például két hét múlva Krakkóban, egy hallgatói workshopon.

„Az elmúlt 15 évben nagyon sok segítséget kértünk és még többet kaptunk. Nemcsak oktattak, hanem neveltek is minket. Példaként szolgáltak számunkra, igazi mentorként támogattak minket”- köszönte meg egyetem és a kar jelenlegi, valamint korábbi vezetőinek segítségét Szakos Judit, a szakkollégium elnöke, aki oklevelet adott át a megjelenő mentoroknak.

A jövő közigazgatásának kihívásait mutatta be az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen olyan szervezetek képviselői vettek részt, mint a Budapest Dialog, a Design Terminál és a Lechner Tudásközpont. Az eseményen szó volt a főváros fejlődésében rejlő lehetőségekről, a versenyképes Budapestről alkotott jövőképről és az ezt támogató közigazgatási szakemberállománnyal szemben támasztott követelményekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőorientált, intelligens városok adatokkal történő gazdálkodása kiemelkedő feladat a jövő szempontjából. Hangsúlyozták a helyi lakosokkal folytatott intenzív kommunikáció, a stratégiai gondolkodás és az önkormányzatok bevételtermelő képessége növelésének fontosságát.

A szakkollégium fennállásnak 15 éves évfordulója kapcsán az elmúlt időszak fotóiból és tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást, amelyet Boros Anita, az NGM vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, a szakkollégium első titkára nyitotta meg. A kétnapos rendezvény egy sporttal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik, amelyen egykori  olimpiai és világbajnokok is részt vesznek.

A témáról további részleteket honlapunkon és a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában is olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Állami elismerés az ÁKK dékánjának

    • kiss gyorgy

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyary Zoltán-díjat adományozott Prof. Dr. Kiss György dékánnak, az MTA doktorának.  Az elismerést az új államtudományi képzések kifejlesztése és bevezetése érdekében kifejtett tevékenysége, valamint a közszolgálati jog kutatása és oktatása terén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként kapta meg az NKE dékánja.  A hagyományoknak megfelelően a díjat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán adták át, ezúttal a Várkert Bazárban.

Magyary Zoltán-díjat azok a szakemberek kaphatják meg, akik  a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken, elsősorban a közigazgatás területén kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenységet végeznek.


A kitüntetéséhez gratulálunk!

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, ÁKK, 2016

Karrier napok az ÁKK-n

    • dsc 4218 2
    • dsc 4210 2
    • dsc 4233 2
    • dsc 4241 2
    • dsc 4253 2
    • dsc 4257 2
    • dsc 4259 2
    • dsc 4263 2
    • dsc 4265 2
    • dsc 4276 2
    • dsc 4281 2
    • dsc 4288 2
  • Előző
  • Következő

Több mint harminc közigazgatási szervezet képviseltette magát az első alkalommal megrendezett Karrier Napokon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán. A szakmai gyakorlat előtt álló hallgatók az eseménysorozaton teljes képet kaphattak az intézmények nyújtotta lehetőségekről és akár többnyelvű próba-állásinterjúkon is részt vehettek.


Sok hallgatónak nincsen elképzelése hova menjen szakmai gyakorlatra, hogyan írjon szakdolgozatot, milyen szakirányt válasszon, így ez adta a három napos program apropóját - mondta Fenyősi Barbara a rendezvénysorozatot szervező kari hallgatói önkormányzat tagja. Az első napon a világsikerű magyar startup cég, a Prezi munkatársai tartottak előadást, amelyet Dr. Peres Zsuzsanna oktatási dékánhelyettes szakirányválasztással kapcsolatos tájékoztatója követett. Kedden a szakdolgozatírásról, szerdán pedig a szakmai gyakorlatról tudhattak meg mindent az érdeklődők.

"Koránt sem mindegy, hogy az a hallgató, pályakezdő, aki valamit megtanul a közigazgatásból, hogyan fogja a gyakorlatban megtapasztalni azt"- fogalmazott Prof. Dr. Kiss György dékán a szerdai karrierbörze megnyitóján. „Nagyon fontos, hogyan sikerül a hallgató számára a kötelezően eltöltendő szakmai gyakorlat, hiszen lehet, hogy ezek a gyakorlati helyek később munkahellyé válnak” - tette hozzá.

Gazdasági Versenyhivatal, Közbeszerzési Hatóság, Magyar Államkincstár, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal. Csak néhány azon harminckét állami szerv közül, amelyek képviseltették magukat a börzén az ÁKK aulájában. Rajtuk kívül különböző diákszövetkezetek és karriertanácsadók is segítettek a hallgatók jövőképének kialakításában. A vállalkozó szelleműek angol, német, olasz, és francia nyelven is kipróbálhatták magukat állásinterjú-helyzetben, hasznos tanácsokat kaphattak a stresszhelyzetek kezelésével kapcsolatban, és önéletrajz írásban is gyakorlatot szerezhettek.


Fotó és szöveg: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: karrier nap, ÁKK, 2016