Szűkítés


Kiválasztott Címke

Államtudományi kerekasztal

Minden Címke 645


Jelenleg 3 bejegyzés található Államtudományi kerekasztal cimkével

Államtudományi kerekasztal - a francia állammodell

    • Államtudományi Kerekasztal
    • Államtudományi Kerekasztal
    • Államtudományi Kerekasztal
    • Államtudományi Kerekasztal
    • Államtudományi Kerekasztal
    • Államtudományi Kerekasztal
  • Előző
  • Következő

A héten folytatódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Államtudományi kerekasztal elnevezésű programsorozat, amely ezúttal a francia állammodellel kapcsolatos témákat járta körül.  Az NKE a rendezvénysorozattal egy olyan fórumot szeretne teremteni, amely az állam jellemzőivel és szervezetével, valamint az államtudomány újbóli pozicionálásával foglalkozik.

A rendezvény egyik előadója Prof. Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter volt, aki négy évig párizsi nagykövetként tevékenykedett, így „testközelből” szerezhetett tapasztalatokat az ottani közigazgatásról. A professzor előadásában kiemelte, hogy a reformok kérdése Franciaországban annyira fontos, hogy az államreformoknak külön minisztere van. Az igazságügyi tárca vezetője szerint „a francia állam egy olyan központosított, hierarchikusan gondolkodó állam, ahol minden a központban dől el.” Trócsányi László úgy véli, hogy Franciaországban nem várható olyan forradalmi változás, mint Nagy-Britanniában, hanem marad a központosított rendszer. Az egykori párizsi nagykövet szerint ez az előbb említett államkép nemzetközi szinten nem hatékony, hiszen Franciaország súlya ma már nem olyan jelentős ezen a téren, mint korábban. Hozzáfűzte, hogy az ország évtizedek óta leszálló ágban van politikai és gazdasági téren egyaránt, azonban krízishelyzetről szó sincs. A miniszter szerint Franciaországnak most egy olyan karizmatikus vezetőre, politikusra van szüksége, mint amilyen Charles de Gaulle volt, mert csak akkor tud újra meghatározó pozíciót szerezni a nemzetközi életben.

Prof. Dr. Balázs István, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási jogi Tanszék tanszékvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a franciáknál az államreformot mindig is elsősorban a közigazgatás reformja jelentette. Franciaországban a válság hatásainak a leküzdésében meghatározó az állami szerepvállalás, ugyanakkor a franciák olyan államot szeretnének, amely nem csak szabályoz, kötelez vagy engedélyez, hanem teret ad a társadalomnak, helyzetbe hozza annak tagjait. Az előadó kiemelte, hogy a franciáknál az államreformnak többnek kell lennie, mint a közigazgatás reformja, mert az önmagában kevés.   

Fejérdy Gergely történész, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külügyi elemzője szerint Franciaországban átfogó reformokra, új alkotmányra és új államfelfogásra van szükség. Az elemző emlékeztetett arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy olyan országról van szó, amely centralizált nemzetállam, így ha az előbb említett központosított berendezkedés megszűnik, akkor Franciaország is megszűnik.


Szakemberek értekeztek az államtudományról

    • Államtudományi kerekasztal
    • dsc 7327 2
    • dsc 7345 2
    • dsc 7350 2
  • Előző
  • Következő

Az állam, mint olyan, nagyon régi, az államtudományról azonban a felvilágosodás kora előtt legfeljebb töredékeket lehet találni. De mi is az államtudomány? - először ezt tisztázta Prof. dr. Tamás András, a Közigazgatás-Tudományi Kar Állam és Társadalomelméleti Intézetének egyetemi tanára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett államtudományi kerekasztal programsorozat első állomásán.  

A rendezvényen Tamás András szólt arról, hogy a közigazgatási jog Magyarországon a XIX. század közepétől létezik az egyetemi oktatásban. Az államtudomány nem történelem, nem hadtudomány, nem jog, nem szociológia, de egyikből is, másikból is van benne valami - hangzott el. Egy másik megközelítés szerint az államot leginkább különböző jogtudományi területekkel határozzuk meg. Érdekesség - mondta a professzor -, hogy a Római Birodalomban nemcsak közigazgatási jog, de alkotmány sem létezett. Ennek dacára az alkotmányt ma latin szóval - constitution - jelölik számos nyelvben. Az államtudomány normatív, azaz jogi megközelítésén kívül persze létezik egy nem normatív is. Ez utóbbi nézőpont a létező tények számbavételére koncentrál, így a természettudományokhoz áll közelebb.  

Az állam igazán komolyan vehető tudományos magyarázatát keresve a professzor szerint Kantig lehet visszanyúlni. Ez a megközelítési mód Hegellel teljesedik ki és zárul is le egyben. Ilyen átfogó, egységes elméletek a professzor szerint ma már nem születnek. Helyettük"jöttek olyan lelemények", mint a politikatudomány és gazdaságtudomány. Ezen "hasznos ismeretek" megközelítési mód gyakorlásában élen járnak az amerikaiak - foglalhatóak össze a szakember szavai. Tamás András úgy gondolja, mindaz az eredmény, amit a normatív és nem normatív tudományok a területen máig elértek, újabb szintézist igényelne, ez azonban még várat magára. 

Az államról alkotott elképzelés az átlagemberek körében az utóbbi százötven évben jelentősen megváltozott. A marketingnek, az üzleti érdekeknek megfelelően egy egészen újfajta társadalmat lehet felépíteni - vélekedett expozéjában a professzor. Az ember szívesen nevez meg célokat, közös értékeket az emberiség számára, de ezek ma már nincsenek, átadták helyüket a relatív elméleteknek - osztotta meg szubjektív meglátásait a hallgatósággal Tamás András, aki szerint ilyen relatív elmélet a jó állam és a jó kormányzás fogalma is.

A posztparlamentáris demokráciákban a közpolitikai döntések a kormányzat és a társadalmi csoportok közötti alku során alakulnak ki – erről prof. dr. Jenei György egyetemi tanár beszélt a rendezvényen. Részben Tamás András szavaihoz is kapcsolódva a professzor úgy vélte, vannak jelek arra, hogy az államtudományról való gondolkodás újból egységes keretet nyerhet a neoweberiánus elméletnek köszönhetően.

Prof. dr. Máthé Gábor, az Állam és Társadalomelméleti Intézet egyetemi tanára Tamás Andrással ellentétben úgy vélte, az államtudomány nem 150, hanem 300 éves múltra tekinthet vissza. Szerinte az első modern államelmélet Machiavelli nevéhez fűződik.

A tudós nem hisz a történelem, az államtudomány egységes, egy origóhoz számított, folyamatos fejlődésében. Inkább a sokszínűség tanulmányozása mellett teszi le a voksot. A XXI. században az államtudománynak valamit kezdenie kell a hagyományos értelemben vett országok felett kialakult úgynevezett szupraterritoriális térrel - véli a professzor, aki hozzátette: megjelent a transznacionális jog, a legnagyobb multik költségvetése ma már vetekszik az államok büdzséivel. Az emberi jogi garanciák is államok fölötti működési területen funkcionálnak.

Az idén még négy államtudományi kerekasztalt rendez az egyetem - mondta a beszélgetés moderátoraként közreműködő Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, a Közigazgatás-tudományi Kar megbízott dékánja.


Államtudományi kerekasztalt szervez az NKE

    • Ludovika

Az államtudomány kontextusa és tudományterületei lesz a témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett és a héten induló államtudományi kerekasztal programsorozat első rendezvényének.

Az NKE a rendezvénysorozattal egy olyan fórumot szeretne teremteni, amely az állam jellemzőivel és szervezetével valamint az államtudomány újbóli pozicionálásával foglalkozik. A rendezvénysorozaton a szakemberek a modern állam különböző modelljeiről, a jó államról és a jó kormányzásról is kifejthetik véleményüket.

Az államtudományi kerekasztal első rendezvényére október 28-án, kedden 16 órától kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.