Szűkítés


Kiválasztott Címke

árvízvédelem

Minden Címke 711


Jelenleg 2 bejegyzés található árvízvédelem cimkével

Nemzetközi workshop az árvízvédelmi oktatási hálózatról a Duna-medencében

    •  dsc2168 2
    • joo
  • Előző
  • Következő

Június 29-én az Orczy úti Kollégiumban rendezték meg az NKE és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közös szervezésében azt a nemzetközi workshopot, mely az árvízvédelmi oktatási hálózat kiépítéséről szól a Duna-medencében.

A 2013-as és 2014-es súlyos áradások nyomán az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR PA 5) vízügyi igazgatóságok szakértőivel folytatott konzultáció után (a környezeti kockázatok kezelésére) a tagok felismerték, hogy a 14 Duna-országnak szüksége van egy nemzetközi képzési és oktatási hálózat létrehozására az árvízvédelem területén. Tavaly a Duna Régió Stratégia koordinálásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési keretmegállapodást írt alá német, szlovák és szerb egyetemekkel annak érdekében, hogy a kidolgozzon egy nemzetközi tantervet az árvízvédelmi technikáról, amely az indítványozott oktatási hálózat magjául fog szolgálni.

Az eseményt Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vízidiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáiért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a víz összeköti az országokat, a Duna-medencén 19 ország osztozik évszázadok óta. A víz azonban nemcsak összeköt, és ivóvizet biztosít az emberek számára, sajnos sokszor pusztít is, ezért elengedhetetlen az összefogás egy működő árvízvédelmi rendszer kiépítéséhez. 2013 óta ez az összefogás a környező országokkal kiemelt szerepet kap, melynek egyik célja az árvízvédelmi oktatás és tréningek szervezése és fejlesztése. A miniszteri biztos kiemelte, hogy az EU Duna Régió Stratégia éves konferenciájának Magyarország lesz a házigazdája idén októberben. 

Dr. Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Karának dékánja különösen fontosnak tartja a határokon átívelő együttműködést az árvízi védekezésben és az árvízi katasztrófák megelőzésében. Az NKE ötödik, legfiatalabb karaként a Víztudományi Kar egyik fő feladatának tartja az árvízvédelmi oktatás fejlesztését és egy nemzetközi tananyag kidolgozását a partnerek segítségével, amely már elkezdődött. A kar egyetemi és posztgraduális képzései a vidéki és európai vízgazdálkodásra egyaránt fókuszálnak.

A workshop résztvevői az egész napos eseményen többek között bemutatták az EU Duna Régió Stratégiájának munkáját, az NKE Árvízvédelmi mérnöki posztgraduális képzését, az árvízvédelmi képzés lehetséges finanszírozási formáit az Erasmus KA2 stratégiai partnerségen és a DAAD-on belül, és a CEEPUS ösztöndíj nyújtotta lehetőségeket.


Szöveg: Szigeti Julianna

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on