Szűkítés


Kiválasztott Címke

1848

Minden Címke 621


Jelenleg 1 bejegyzés található 1848 cimkével

Március 15.: a legnagyobb magyar ünnep

    • dsc 4956 2
    • dsc 4935 2
    • dsc 4939 2
    • dsc 4952 2
    • dsc 4960 2
    • dsc 4978 2
    • dsc 4981 2
    • dsc 4991 2
    • dsc 5017 2
    • dsc 5020 2
    • dsc 5027 2
    • dsc 5029 2
    • dsc 5069 2
    • dsc 5081 2
  • Előző
  • Következő

A nemzeti önvédelem és a nemzetté válás ünnepe március 15-e, amelynek eseményei a „csak magunkra számíthatunk, de magunkra számíthatunk” érzését alakította ki a magyar emberekben – mondta el az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a Ludovika Kápolnában rendezett ünnepségen az április törvények mellett a forradalom egyik legnagyobb vívmányának nevezte a honvéd nemzetőrség megalakítását.

Patyi András szerint 1848. március 15.  minden  „bája és esetlensége” ellenére is megmutatta, hogy milyen az, amikor egy nép felismeri a változás szükségességét és tesz is érte. A rektor számos érdekességet mondott el a 168 évvel ezelőtt történtek kapcsán: ilyen volt például az, hogy a pesti fiatalok eredetileg március 19-re szerveztek egy nagygyűlést, de a bécsi forradalom híre meggyorsította a magyarországi eseményeket is. A Nemzeti dal első sorát pedig egy fiatal joghallgató észrevételére változtatta meg Petőfi „Rajta magyar”-ról „Talpra magyar”-ra. De a Landerer és Heckenast nyomdánál sem ment minden olyan egyszerűen, hiszen nem volt meg a Nemzeti dal eredeti kézirata, így Petőfi fejből újra leírta azt, amit versszakonként más-más nyomdásznak kellett „kiszednie”.

Patyi András szerint a forradalmi nap egyik központi pillanata az lehetett, amikor Jókai az Egyetem téren összegyűlt mintegy ötezer fős tömegtől azt kérte, hogy a havas eső ellenére csukják be az ernyőiket. „Valószínűleg ekkor érezhették meg az emberek, hogy mekkora erő van a közös cselekvésben” - tette hozzá a rektor. Patyi András a forradalom emberi oldalára is rávilágított, amikor elmondta, hogy március 15-én Irinyi József a történések kellős közepén küldte haza ebédelni az embereket.

Az NKE rektora ünnepi beszédében szólt az alkotmányos változásokat előidéző április törvényekről is, amelyek nem ad hoc módon születtek meg, hanem azok évek, évtizedek alatt formálódtak. Elmondta azt is, hogy Pest városa volt az első közigazgatási szerv, amely hivatalos jóváhagyásával a 12 pontot támogatta. „Ez a nap mindenképpen elérte célját, mert a sajtószabadság kivívása mellett a döntéshozókban sem támadhatott semmilyen kétség afelől, hogy az április törvényeket alá kell írni, István nádornak meg kell adni a helytartói jogköröket és el kell ismerni az ország függetlenségét”- hangsúlyozta Patyi András.  Az NKE rektora a forradalom fontos vívmányának nevezte a tízezrek önkéntes részvételével megszervezett honvéd nemzetőrség létrehozását is, amelyet egy valósi népi hadseregnek nevezett.

Az ünnepi rendezvényen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatói idézték meg műsorukban a történelmi korszakot.  Ezt követően Március idusa címmel nyílt kiállítás a Ludovika kiállítóterében, ahol a korabeli eseményeket bemutató plakátokon kívül korhű ruházatot és muzeális fegyvereket is megtekinthettek az érdeklődők. Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezetője megnyitó beszédében felidézte a forradalom és szabadságharc fontos eseményeit, helyszíneit is alakjait.  Elmondta, hogy a pesti események egy nagy európai forradalmi hullám részei voltak. Elhangzott az is, hogy a kiállításon látható fegyverek eredeti ’48-as tárgyak, amely sokszínűsége azt jelzi, hogy egy igazi forradalmi hadsereg jött létre 168 évvel ezelőtt. „ Az, hogy a forradalom sikeres lehetett, nagyrészt a katonáknak köszönhető, akik megvívták azt a több mint egy éves háborút, amire a világ is odafigyelt”- hangsúlyozta Csikány Tamás, aki a 100 évvel ezelőtt elhunyt Görgei Artúr tábornokról is megemlékezett.

A március 15-i megemlékezés keretében került sor az NKE egyetemi polgáraiból álló Ludovika Huszár Díszszakasz tagjai kilovagolására is. A hat huszár a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok shagya arab fajtájú lovaival tartott rövid bemutatót az Orczy-kertben. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: megemlékezés, 1848, 2016