Szűkítés


Kiválasztott Címke

1956-os megemlékezések

Minden Címke 630


Jelenleg 1 bejegyzés található 1956-os megemlékezések cimkével

Történelmi hazugságok vezettek 1956-hoz

    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
    • 1956-os megemlékezések
  • Előző
  • Következő

Az igaz gondolatokért és a méltó emberi létért tört ki az 1956-os forradalom Magyarországon - mondta az NKE október 22-i központi ünnepségén az intézmény rektora. Prof. Dr. Patyi András emlékeztetett: az 1956 előtti évek politikai rendszere a hazugságokra épült.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az 1956-os forradalomra emlékezve a Ludovika Főépület előtt tartott ünnepséget, ahol a résztvevők történelmi díszletek előtt hallgathatták meg Patyi András gondolatait. Az NKE rektora szerint csak akkor érthetjük meg 1956-ot, ha ismerjük azokat az okokat, amelyek a forradalmi eseményekhez vezettek. Patyi András beszélt a bolsevik politikai rendszer hazugságairól, amely a 20. század történelmének számos pontján megnyilvánult. Ilyen volt a többi között a II. világháború kitörése, amely a Molotov-Ribbentrop-paktum következtében nemcsak a náci Németország, hanem a bolsevista irányítású Szovjetunió „érdeme” is volt.  De ilyen hazugság-történet Patyi András szerint az 1940-es Katyni mészárlás is, amelyet - mint utólag kiderült - nem német, hanem szovjet katonai egységek követtek el a hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek ellen. Ezek az események előrevetítették mindazt, ami Magyarországgal 1945 után történt - tette hozzá az NKE rektora. Patyi András emlékeztetett arra is, hogy még a Szovjetunióban sem szerették igazán a bolsevikokat, amit jól mutat, hogy az 1917-es alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon mindössze 6 százalékot szerzett az őket képviselő párt, amely végül mégis hatalomra került. „A magyar nép sem kért a kommunistákból, akik így 1945-ben el is vesztették a választásokat” - utalt a párhuzamra Patyi András, aki szerint a ’49-ben hatalomra kerülő baloldaliak erőszakkal uralták az országot, az emberek tízezrei estek fizikai erőszak áldozatává. Sokat változott az igazságszolgáltatás is: 1949-ben megszüntették a Kúriát, a korábbi bírókat eltávolították, új bíróságot és ügyészséget szerveztek, ahol végzettség, sőt sokszor érettségi nélkül dolgoztak emberek. De lecserélték az egyetemeken a teljes professzori kart is, helyükre az új szempontoknak megfelelő, megbízható emberek ültek.  „A kor politikai rendszere a hazugságokra épült, amelynek része volt a magyar nyelv elrablása is” - tette hozzá a rektor. Patyi András szerint az ’56-os forradalom az erőszakkal és a hazugságokkal fenntartott elnyomó rendszer ellen, az emberi lét intellektuális és fizikai alapjának visszaszerzéséért tört ki. „Dicsőség a bátraknak, az igazságért, az emberi méltóságért szavukat felemelő és azokért harcolni kész hősöknek és örök gyalázat a szabadság hóhérainak- fejezte be ünnepi gondolatait Patyi András.

Az 1956-os forradalomra emlékezve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korabeli dokumentumokból szervezett kiállítást a Terror Háza és a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal jóvoltából. Az '56-os forradalom kultikus helyszínei akkor és most című  kültéri fotókiállítást november 4-éig tekinthetik meg az érdeklődők.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on