Szűkítés


Kiválasztott Címke

2017

Minden Címke 708


Jelenleg 323 bejegyzés található 2017 cimkével

Okosváros, okosotthon

    • fokep
    •  dsc8249 2
    •  dsc8258 2
    •  dsc8271 2
    •  dsc8286 2
  • Előző
  • Következő

Az okosvárosok és az okosotthonok a kényelmünket szolgálják, de számos biztonsági fenyegetettséggel is kell számolni velük kapcsolatban – hangzott el az európai kiberbiztonsági hónap keretében rendezett workshopon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A kiberbiztonság az egyik legfontosabb nemzeti kihívásunk, hiszen egyre jobban függünk a digitalizációtól”- mondta bevezetőjében Dr. Krasznay Csaba. Az NKE Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója szerint egyre több okoseszköz van a világon, amelyek kényelmesebbé tehetik életünket, de a velük kapcsolatos biztonsági kihívásokra is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezekre is fókuszálnak azok a rendezvények, amelyeket az akadémia szervez októberben.

„Az okosvárosok koncepciója, hogy a települések funkcióit próbáljuk jobbá, átláthatóvá tenni a különböző infokommunikációs eszközök segítségével”- mondta el a rendezvényen Orbók Ákos. Az NKE egyetemi tanársegédje szerint még a legfejlettebb okosvárosnak tartott Szingapúr esetében is történtek olyan kibertámadások, amelyek zavart okoztak a település életében. Ez azt is mutatja, hogy amíg egyre több az okoseszköz az életünkben, a biztonság kérdését még mindig elhanyagolják a gyártók és a felhasználók is. Mindezért az okosvárosok esetében is szükség lenne állami szabályozásra, mert a piaci szereplők erre önmagukban nem képesek.

Biztonság szempontjából az okosotthonok esetében sem jobb a helyzet. „Az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek a legolcsóbb termékeket vásárolják meg, amelyek nem rendelkeznek megfelelő biztonsági megoldásokkal, garanciákkal”- teszi hozzá Balázs Zoltán. Az MRG Effitas biztonsági kutatója szerint sok olyan eszköz van forgalomban, amelynek a gyártója nem biztosítja a folyamatos frissítést, de a felhasználói kontroll nélküli frissítés is komoly biztonsági kockázatokkal jár.  A szakember szerint a gyártók szeretnének minél több adatot, információt gyűjteni a felhasználókról, ezért is terjednek rohamosan az okoseszközök.

„Komoly biztonsági problémákat okozhatnak a wifi routerek, az IP kamerák és a bluetooth-kapcsolatok is Hornák Zoltán szerint. Az SCademy biztonsági kutatója úgy látja, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatóknál használt set top boxok biztonsági megoldásait lehetne használni más eszközök esetében is, hiszen azokat - ahogy fogalmazott - nagyon nehéz feltörni. 

Az okoseszközök tehát kényelmesebbé teszik a mindennapjainkat, de felhasználói szinten is tudatosabban kellene használni azokat, hogy ne érjenek bennünket kellemetlen meglepetések. Az NKE Kiberbiztonsági Akadémia következő rendezvényén arról lesz szó, hogy milyen lehetőségeik vannak elhelyezkedni azoknak a hallgatóknak, akik a diploma megszerzését követően a kiberbiztonsággal szeretnének foglalkozni.

További részletek az esemény facebook oldalán.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

    •  dsc6257 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6098 2
    •  dsc6103 2
    •  dsc6111 2
    •  dsc6260 2
    •  dsc6261 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az European Institute of Public Administration (a továbbiakban: EIPA) együttműködésének keretében az elmúlt öt hónapban külföldi vendégoktatók irányításával angol nyelvű gyakorlati képzéseket vehetett igénybe 150 fő vezető tisztviselő.

Az EIPA az európai közszolgálat képzési és fejlesztési kiválósági-központjaként működik, 23 európai uniós tagállam felügyelete alatt. Az európai vezetőképzés központjaként 1981 óta, immár három és fél évtizednyi tapasztalat birtokában segíti az adott tagállam/uniós intézmény szükségleteihez igazodó programjaival a tagállamok és az európai uniós intézmények tisztviselői ismereteinek és kapacitásának bővítését.

A gyakorlati képzések az EU-s tagállamok és intézmények tapasztalataira épültek, melyekre a kormányzat és a magyar tisztviselők részéről kiemelt igény mutatkozott. A nemzetközi és európai, tudományos képzési térben jelenleg egyetlen intézmény rendelkezik olyan elméleti és gyakorlati tudást ötvöző portfólióval, amely egyedi programjaival és speciális tréningmódszereivel egyedi kompetenciafejlesztést képes biztosítani a tisztviselők számára.

A kétnapos tréningek az alábbi témaköröket ölelték fel:

·         Evaluation and Monitoring of EU Structural and Cohesion Funds Programmes 2014-2020;

·         Simplification of European Structural and Investment Funds 2014-2020;

·         Result-orientation of ESIF Programmes;

·         EU Impact Assessment and Better Regulation;

·         EU Budget and Multiannual Financial Framework

·         Financial management and Control of EU Structural and Investment Funds 2014-2020”.

A tréningeken az alábbi külföldi vendégoktatók működtek közre: Robin Smail, Iain Jenkins és Shaun Henry az Egyesült Királyságból, Marco Lopriore és Theo Jans Hollandiából, Luca Santin és Prof. Dr Wim Marneffe Belgiumból, továbbá Jorge Nuñez Ferrer Spanyolországból.

Több hallgatónk beszámolt arról, hogy már korábban is tudomásuk volt más EU-s tagállamban szervezett EIPA-képzésről, de azok megfizethetetlenek voltak számukra, nem is beszélve a kiutazási – és tartózkodási költségekről, napidíjról.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a minisztériumi tisztviselők mellett kormányhivatalok és önkormányzatok – EU-s programok tervezésével, megvalósításával foglalkozó – tisztviselői is jelentkeztek, sikerrel elvégezve a kurzusokat.

A képzés finanszírozását a KÖFOP 2.1.1. számú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt, továbbá a KÖFOP 2.1.2 számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt biztosította.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EIPA, workshop, 2017

A hét hallgatója

    • het hallgatoja
A hét hallgatója Bak Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar harmadéves, végzős hallgatója. Tanulmányait a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szakon végzi,
részt vesz a tudományos diákköri mozgalomban és elnöke a kari hallgatói önkormányzatnak.

Az állami működés hatékonysága a cél

    • fokep
    •  dsc8033 2
    •  dsc8043 2
    •  dsc8064 2
    •  dsc8095 2
    •  dsc8104 2
  • Előző
  • Következő

„Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai” címmel indult kutatási program uniós forrásból a közigazgatás-fejlesztési operatív programok fejlesztéspolitikával foglalkozó alprojektjének részeként. A nyitóeseményen Prof. Dr. Padányi József kiemelte a tudományos kutatás lehetőségének fontosságát, mely által értelmes, hasznosítható, a jó államot támogató, az állami működés hatékonyságát növelő eredmények születhetnek. Az NKE tudományos rektorhelyettese a KÖFOP 2.1.2-es projekt „acélos lábának” nevezte a Fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojektet.

Dr. Pilz Tamás a kutatás kormányzati és társadalmi hasznosulásának lehetőségeiről tartott előadásában kitért az elmúlt évszázadban végbemenő Magyarországot érintő jelentős változásokra, a területi és az államformához kötődő átalakulásra, mely hatására számos társadalmi, gazdasági és politikai irányvonal került előtérbe. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1989-es rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy társadalmi-gazdasági fejlődés induljon el, ám ez a 2010-es választásokig a kormányok számos intézkedése ellenére csupán csekély jelentőséggel bírt. Az előadó kiemelte, a kormány felismerte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó fejlesztéspolitika mellett szükség van a vidék helyzetének javítására is az eredményes állam eléréséhez. Jelen konferencia kutatásának eredménye a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem által a kormányzat részére megküldve a nagyvárosi és a vidéki polgárok életének megsegítésére hasznosul majd.

Dr. habil. Nyikos Györgyi, az NKE egyetemi docense a programnak az egyetemen folyó közszolgálat-fejlesztési programba való beágyazódása kapcsán kiemelte annak a fontosságát, hogy a fejlesztési alprojektben részt vevő, a kutatási területhez értő szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre, hiszen az ország javát szolgálva a kormányzati állami feladatok végrehajtása mellett és az oktatásban is szükség van rájuk. Az alprojekt szakmai vezetője kiemelte, hogy a fő hangsúly a fejlesztéspolitikán és a fejlesztéspolitikai képzések kialakításán van, ennek fényében kormányzati továbbképzéseket, az egyetem nappali és levelezősnek hallgatói számára is szakmai információk hozzáférését szeretnék biztosítani. Nyikos Györgyi a fejlesztési források és azok hasznosulása kapcsán kitért a főbb kutatási kérdésekre: milyen források vannak, azok milyen módon elérhetőek, hogyan juthatnak hozzá és hogyan hasznosulnak.

Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy ez nem csak két egyetem és nemcsak Budapest és Győr együttműködése, hanem ebbe bekapcsolódik Debrecen, Szeged és Miskolc egyeteme is, valamint akadémiai kutatóintézetek is országszerte. Az MTA Regionális Kutatások Központ Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, hogy kutatásuk célja minden érintett városra elemzőtanulmány készítése, ami a kormányzásban és a gazdasági megújulásban is szerepet fog játszani.

Dr. Józsa Viktória „Ipar, tudás, kultúra - az Acélvárostól napjainkig” címmel tartott Miskolc városáról előadást. Kiemelte, hogy Miskolc tekintetében a gazdaság és a kultúra fejlődése mindig együtt járt: már a 18. században magas kultúrájú kereskedő városként volt jelen, fő gazdasági profilja a szőlőtermesztésből adódó bortermelés volt, mely által Észak-Magyarország meghatározó gazdasági pontjává, a 20. században pedig a szocialista nehézipar fellegvárává vált. Józsa Viktória ismertette Miskolc kultúrájára, építészetére, közlekedésére, iparára és tudományaira vonatkozó jelentősebb részleteket.

Dr. Fekete Dávid a gazdasági kormányzás szempontjából Győr fejlődési pályájáról tartott előadást. Győr megyei jogú város alpolgármestere kiemelte, hogy Győr modellváltó nagyváros. Fekete Dávid a fejlődés kulcsát a városban jelen lévő gazdasági erőben látja, amely az önkormányzat és a központi kormányzat, a kis-, közép- és nagyvállalkozók és az egyetem közötti együttműködésben nyilvánul meg.

Vida György „A tudásalapú fejlődés lehetőségei Szeged példáján” című előadásában a történelmi áttekintésben olyan összefüggéseket emelt ki, mint hogy a szegedi árvíz hatására újratervezték a település térszerkezetét, amely lehetőséget adott a jövőbeli társadalmi folyamatok kialakulásának. A Szegedi Tudományegyetem tanársegédje Szeged és a vonzáskörzete versenyképességét elemezte, fejlesztési kihívásainál kihangsúlyozta a földrajz szerepét, az egyetemi múltból és a kulturális tőkéből fakadó munkaerő felkészültségét lehetőségként, míg a munkatermelékenységet és a környezeti minőséget negatív szempontként említette. A kutatás terén kitért a lézerközpont fejlesztésére irányuló Európai Uniós projektre is, mely Bukarestben, Prágában és Szegeden valósul meg a kutatás alapjául szolgálva.

Prof. Dr. Szirmai Viktória „A magyar nagyvárostérségi társadalmi szerkezet: gazdaságfejlesztési potenciál vagy gazdaságfejlődési akadály” című előadásában kiemelte, hogy a kutatás szükségszerű, mert a városi térségek a legjelentősebb térbeli formák, a városok a globális versenyben kialakult gazdasági tér alapegységei, a mai globális térbeli társadalmi szerkezet egyre egyenlőtlenebb, a hazai területi társadalmi elhelyezkedés hasonló trendek szerint alakul és a polarizált társadalmi szerkezet gazdasági hatásai ellentmondásosak. A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora elmondta, hogy a készkutatás gazdasági következményeinek vizsgálata során megvizsgálják a főváros és nyolc nagyváros, a nagyvárosok és a környékeik közti differenciát és a belső városrészek között meglévő társadalmi differenciálódásokat, kiemelve a térbeli, társadalmi, demográfiai és a strukturális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fő trendeket.

Dr. Lados Mihály a MTA KRTK RKI tudományos főmunkatársa a „Helyi adózás és helyi gazdaságfejlesztés” című előadásával zárta a konferenciát. A Széchenyi István Egyetem egyetemi docense előadásában kitért a költségvetési folyamatokban szerepet játszó helyi adók, a helyi adózás rendszerének, a gazdaságfejlesztési lehetőségek és a kutatási célok elemzésére.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektének 5. számú „A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése” elnevezésű alprojektjéből valósult meg.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, konferencia, 2017

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017

Ingatlangazdálkodás a köz szolgálatában

    • fokep
    •  dsc7638 2
    •  dsc7661 2
    •  dsc7677 2
    •  dsc7678 2
    •  dsc7696 2
    •  dsc7697 2
    •  dsc7709 2
    •  dsc7758 2
    •  dsc7796 2
    •  dsc7815 2
    •  dsc7825 2
    •  dsc7828 2
    •  dsc7839 2
    •  dsc7855 2
  • Előző
  • Következő

„Az egyetemi oktatásban is helye van az állami, közcélú ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismereteknek, így az NKE államtudományi mesterképzésében erről is tanulhatnak a hallgatók”- hangzott el az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) rendezett szakmai konferencián. A rendezvényen többféle megközelítésben tárgyalták az ingatlangazdálkodás sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Campus fejlesztésével jelentősen megnőttek az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok. Egyrészt jelentős fejlesztés történik az ingatlanvagyonban, másrészt az épületegyüttesek működtetését is meg kell szervezni. „Egy olyan egyetemi campus épül, amely a főváros fejlesztésében is jelentős szerepet kap”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja szólt arról is, hogy az egyetem az elmúlt években az ország legnagyobb felnőttképző intézményévé nőtte ki magát, ahol az ismeretek átadása nagyrészt távoktatás formájában történik. Szerinte a virtuális és a fizikai oktatási térnek összhangban kell lenni ahhoz, hogy hatékony képzés folyjon. A dékán elmondta, hogy az NKE nemrég indult államtudományi mesterképzésének programjában szerepet kapnak az állami ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismeretek is.

„A főváros életében is meghatározó feladat az ingatlangazdálkodás, amelynél nagyon fontos szempont az előre gondolkodás, a precíz tervezés”- mondta előadásában Dr. Bagdy Gábor. Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese rámutatott, hogy az ingatlanok értékesítésénél az ingatlanpiac helyzete meghatározó szempont, ugyanakkor nekik a fővárosi lakosok érdekeit is képviselni kell. „Nemcsak a profitmaximalizálás a lényeg, hanem nekünk azt is figyelembe kell venni, hogy egy ingatlan mennyire illeszkedik a városképbe”- fogalmazott Bagdy Gábor, aki éppen a közcélúság miatt gondolja úgy, hogy a közszférában nehezebb jól gazdálkodni az ingatlanvagyonnal. Ettől függetlenül úgy látja, hogy egy magáncég nem működik szükségszerűen jobban ezen a területen sem, mint egy állami, hiszen szinte minden a menedzsment felkészültségén múlik. 

Az ingatlangazdálkodás történelmi hátteréről beszélt előadásában Prof. Dr. Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet vezetője elmondta, hogy már az állam megjelenése előtt volt közcélú ingatlangazdálkodás, amely folyamatos fejlődésen ment át az évszázadok alatt. Ezen a területen fontos változás történt az ipari forradalom hatására, amelynek révén stratégiai fontosságúvá váltak az ingatlanok, hiszen például a közlekedés nagymértékű fejlesztése miatt szükség volt ezekre a fejlesztésekhez. Ezzel együtt megteremtődött a közcélú kisajátítás fogalma és gyakorlata is, amely szerint magántulajdonától csak közérdekből lehet megfosztani valakit, egy igazságos kártalanítási folyamat mellett. A városiasodás pedig magával hozta az egyre szervezettebb, tervszerűbb ingatlangazdálkodást is. A 20. század fordulójától kezdve pedig az állam már tulajdonosként is komoly ingatlanfejlesztést valósít meg. A professzor megjegyezte azt is, hogy manapság globálisan is egyre nagyobb szerepük van a stratégiai ingatlanoknak, például az élelmiszertermeléshez használt vagy a környezetvédelemhez kapcsolódó földterületeknek. Ez azt is jelenti, hogy az állam feladatai is növekednek a közcélú ingatlangazdálkodásban. Imre Miklós szólt a szociális bérlakás-fejlesztési programokról is, amelyek a legrászorultabb helyzetben lévőket segítik a lakáshoz jutásban.

„Az állam a legnagyobb ingatlantulajdonos az országban és ez a vagyon folyamatosan növekszik”- mondta előadásában Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára szerint az állami ingatlanok jelentős része közfeladat ellátására hasznosulnak. Elhangzott, hogy az állam a földterületek 90 százalékát, míg az épületingatlanok 85 százalékát adta vagyonkezelésbe. Az ingatlanhasznosítás kapcsán érdekességképpen megjegyezte, hogy egyre jellemzőbbek a rövidebb, maximum 90 napos szerződések, ahol az állami ingatlant például filmforgatáshoz használják. Boros Anita szólt arról is, hogy az elmúlt években az állam egyre kevésbé adja ingatlanait ingyenes tulajdonba az önkormányzatoknak. Erre ugyanis a legtöbb esettben nincs szükség, hiszen a vagyonkezelésbe adás is biztosítja az önkormányzatok feladatellátását. „Az állam ingatlanvagyonát őrizni kell”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki előadásában szólt az állami ingatlanok értékesítésére használt elektronikus árverési rendszer tapasztalatairól, a modern városok programról és az állami beruházás ellenőrző rendszerről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a nyilvántartás szerint jelenleg mintegy kétezer beruházás van folyamatban az országban.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodásban szerzett tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel Barts J. Balázs. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója a vagyonkezelés és a vagyongazdálkodás különbözőségére hívta fel a figyelmet. Előbbi esetében például a tulajdonosi jogok szinte teljes átruházása történik, míg utóbbinál ezek nagyrészt megmaradnak a tulajdonosnál. A BFVK is vagyongazdálkodási szervezet, amely egyfajta megbízotti szerepkörben jár el a fővárosi ingatlangazdálkodás területén, hiszen az ingatlanok értékesítése is szinte minden esetben tulajdonosi jogosítvány maradt.  

Az állam célja, hogy a modern városok program keretében egy országos ipari park hálózatot hozzon létre. Ennek megvalósításában jelentős szerepe van a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nek (NIPÜF)- mondta Szarka Gábor. A cég vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy jelenleg 196 ipari park van az országban, amely címet el kell nyerni, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak. Javaslatot az Ipari Park tanács tesz és a nemzetgazdasági miniszter dönt róla. Az ipari parkok többsége jelenleg önkormányzati fenntartásban működik, de vannak magánkézben és egyelőre minimális mértékben állami kézben lévő területek is. Szarka Gábor a fejlesztések közül kiemelte a Pátyon kialakított ipari parkot, amelynek a napokban adták át az első létesítményét, egy nemzetközi logisztikai épületet. Ezzel hivatalosan is megkezdte a működését az ipari park, amely a NIPÜF beruházásában valósult meg, ötmilliárd forintból.

A szakmai konferencián szó volt még az állami ingatlangazdálkodás sajátosságairól az egészségügyben, a közlekedésben, a szociális szférában, a kultúrában és a honvédelmi területen. A rendezvényen a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen is kifejtették gondolataikat az önkormányzatok, valamint az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingatlangazdálkodásáról.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A migrációs felsőoktatás fél évtizedét értékelték az RTK-n

    • fokep
    •  dsc7551 2
    •  dsc7562 2
    •  dsc7571 2
    •  dsc7589 2
    •  dsc7595 2
    •  dsc7616 2
    •  dsc7628 2
  • Előző
  • Következő

Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke. Az előadók szóltak a többi között a tanszék tudományos tevékenységéről, a hallgatók tehetséggondozásának eddigi eredményeiről, végül pedig volt hallgatók, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai folytattak eszmecserét az RTK-n végzettek karrierlehetőségeiről.

Dr. Végh Zsuzsanna ny. r. dandártábornok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető által ismertetett üzenet szerint a hivatal régi álma teljesült a tanszék 2012-ben történt megalakulásával, ami új, előzmények nélküli kísérletnek számított, hiszen Európa egyetlen felsőoktatási intézményében sem működik migrációs képzés. A főigazgató levelében azt írta, hogy a hivatal és a tanszék együttműködése kiváló, és az elmúlt öt év igazolta a tanszék létjogosultságát. Dr. Végh Zsuzsanna végül megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az RTK vezetésének támogatását, valamint az oktatók színvonalas munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a tanszék által az elmúlt fél évtizedben elért eredményekért dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek, a tanszék oktatóinak és hallgatóinak. Mint fogalmazott, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrehozását. A migrációval kapcsolatos biztonsági, igazgatási és egyéb szakmai kérdésekre, kihívásokra a tanszék oktatóinak, majd a végzett hallgatóknak választ kell találniuk – fogalmazott az RTK dékánja. Dr. habil. Boda József elismerő oklevelet adott át dr. Lőrincz Arankának, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültügyi igazgatójának, aki a tanszék korábbi oktatójaként annak egyik alapító tagja volt.

Az NKE Fenntartói Testülete nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy megköszönte mindazok tevékenységét, akik a tanszék alapításában közreműködtek. Mint fogalmazott, magyar állampolgárként is köszöni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak azt a megfeszített munkát, amit a folyamatosan változó jogszabályi környezetben az elmúlt években végzett; számos hivatásos állományú egységnek becsületére vált volna ez a munka. Komoly fejlődési potenciál van a migrációkutatásban, hiszen a migráció még nem kellő mélységben kutatott téma, mondta a vezérőrnagy, hangsúlyozva, hogy ennek bizonyítéka a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Migrációs Tagozatához érkezett 21 pályamű is. Dr. Janza Frigyes végül arra intette a migrációs szakirány hallgatóit, hogy a jogszabályok következetes alkalmazásán túl az emberség is mindig legyen ott a tevékenységükben, ezt soha ne engedjék kiirtani a munkájukból, mert emberek sorsáról döntenek.

Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal általános főigazgató-helyettese felidézte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásának és működése első éveinek nehézségeit, majd az oktatásról szólva elmondta: a tanszék létrehozásáig vezető út első lépése a belső képzés megszervezése volt a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) bevonásával. A tanszék oktatói gyakorló szakemberek, hiszen korábban a hivatalnál vagy a rendőrségnél dolgoztak – fogalmazott a főigazgató helyettes. Hangsúlyozta: jó a kapcsolat a tanszékkel: a hivatal folyamatosan tájékoztatást ad az aktuális folyamatokról, ugyanakkor munkatársaikat tudományos munkára ösztönzik, amihez a tanszék nyújt segítséget. Dr. Kiss Attila elismerően szólt az RTK migrációs szakirányán végzett fiatal szakemberekről, mint mondta, megfelelő válaszokat adnak a napi gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A migrációs felsőoktatásról adott általános áttekintését dr. habil. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető azzal a megállapítással kezdte, hogy mivel a hivatal a Belügyminisztérium alárendeltségében működik és szoros a kapcsolata a rendvédelmi szervekkel, az RTK-n van a legalkalmasabb helyen a tanszék. Mint mondta, a migráció megjelenése hazánk többi felsőoktatási intézményében más tudományágak (földrajztudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány, orvostudomány stb.) részeként jelenik csak meg; az RTK migrációs szakirányán kívül ilyen mélységben sehol sem foglalkoznak a kérdéskörrel. Ugyanakkor a felsorolt tudományágak ismeretei is jól használhatók az oktatásban. A tanszékvezető kiemelte például, hogy talán a legismertebb migrációkutatók azok az orvosok, akik a migráció és a járványok terjedésének kérdéskörével foglalkoznak; a tanszék is szervezett már olyan szakmai napot, ahol a migrációs egészségügy volt a téma. Hautzinger Zoltán a tanszék tudományos tevékenységét jellemezve elmondta, hogy eddig is évről évre vizsgálták a migráció különféle aspektusait, november 8-án pedig a migráció társadalmi hatásairól rendeznek nemzetközi konferenciát, a visegrádi országokból érkező előadók részvételével.  A kiterjedt tudományos kutatómunka fő kerete jelenleg a migráció dinamikáját és társadalmi hatásait vizsgáló kutatócsoport – fejezte be előadását a tanszékvezető.

A migrációs szakirány hallgatóinak elégedettségét mérő kérdőívek adatait elemezve dr. Szuhai Ilona tanársegéd elmondta: mind a hallgatók általános elégedettsége, mind pedig az egyes szegmensek (az oktatási módszerek, az oktatók felkészültsége stb.) tekintetében kapott értékelések évről-évre jobbak; a tavaly végzett évfolyam azonban valamivel kritikusabb volt a tanszék munkájának értékelésekor, mint társaik. Vajkai Edina tanársegéd a tehetséggondozásról és hallgatói tudományos tevékenységről szóló előadásában adatokkal illusztrálva arról beszélt, hogy a migrációs szakirány hallgatói minden évben kiemelkedően szerepelnek az intézményi tudományos diákköri konferencián, s közülük is kiemelkedik a hallgatói tudományos tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremben részesült, idén végzett hallgató, Koller Marco. Vajkai Edina a hallgatók tudományos aktivitását tovább részletezve említést tett a Szent György Szakkollégiumban és a Nemzetbiztonsági Szakkollégiumban történő hallgatói részvételről, A tudomány kapujában című poszterversenyen, A haza szolgálatában című konferencián és a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak Országos Fórumán való mind élénkebb hallgatói részvételről. Az MRTT Migrációs Tagozatának munkájáról Klenner Zoltán tanársegéd szólt. Elmondta, hogy a migráció kérdésköre már a tagozat 2009 márciusában történt megalakulásakor is tudományos érdeklődésre tartott számot, de ekkor még kifejezetten szakkérdés volt; azóta  a közbeszédben is nagyobb hangsúlyt kap a téma. Klenner Zoltán a tagozat által szervezett tudományos események közül kiemelte a migrációkezelés aktuális hazai kérdéseiről szóló, évenként hagyományosan Győrben, a Határrendészeti Tagozattal karöltve megrendezett konferenciát, valamint a szintén rendszeres, a migrációkezelés európai uniós, illetve regionális szintű kezelésének kérdéseit megvitató nemzetközi konferenciát, amelynek népszerű témája például az idegen kultúrkörből érkező személyek integrációja. A tanársegéd végül elmondta, hogy a tudományos publikáció egyik fóruma a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat, vagy a tagozat tudományos pályázata, amire 2015-ben nyolc, 2016-ban már tíz, az idén pedig 21 pályamű érkezett.

A konferenciát a Kováts Bence tanszéki demonstrátor által moderált konzultáció zárta, amelyben a migrációs szakirány volt hallgatói, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai vettek részt, név szerint:  Tárkány Szilvia, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, Jámbor Orsolya, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályának munkatársa, Ludányi Ágnes, az Idegenrendészeti Igazgatóság Tartózkodási és Letelepedési  Osztályának munkatársa, Molnár Laura, az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának munkatársa, valamint Koller Marco, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztály I. munkatársa. A beszélgetés során szóba került, hogy az Erasmus mobilitási programban való részvételt követően könnyebb a külföldiekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció, ami a hivatali munkában felbecsülhetetlen segítség. Volt olyan szakember, aki elmondta, hogy egy szakmai probléma megoldásához korábbi TDK-dolgozata megállapításai vezették. Az RTK migrációs szakirányán folyó képzéssel kapcsolatban valamennyi volt hallgató úgy vélekedett, hogy előnyt jelent például a jogász végzettségű munkatársakkal szemben, hogy itt komplexebb, a szakterülethez igazodó tudásanyagot kaptak, de előnyként említették azt is, hogy a társszervekkel való együttműködés kezdettől fogva könnyű volt számukra, hiszen hasonló közegben szocializálódtak az RTK-n.  Végül minden volt hallgató megemlítette, hogy továbbtanul, néhányan közülük éppen az NKE valamelyik mesterképzését választották.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2017

Közös ügyünk: katasztrófavédelem

    • fokep
    •  dsc7504 2
    •  dsc7509 2
    •  dsc7514 2
  • Előző
  • Következő

„A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése” címmel tartott előadást Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi állomásán a vezérőrnagy bemutatta korunk katasztrófáit és kihívásait, ismertette a katasztrófavédelem szervezetrendszerét, majd kitért az elmúlt évek sikeres katasztrófavédelmi műveleteire is.

Muhoray Árpád a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola gépjármű-járműgépész szakján szerzett diplomát, majd tanulmányokat fojtatott a Páncélos Csapatok Malinovszkíj Akadémiáján, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. 25 évet szolgált a Magyar Honvédségnél, ezt követően különböző katasztrófavédelmi szerveknél helyezkedett el. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató helyettese, majd megbízott igazgatója. Aktívan kivette a részét a vörösiszap-katasztrófa utáni katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, mint az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ volt igazgatója. 2004-től vett részt a ZMNE és a Rendőrtiszti Főiskola munkásságában. 2012-től a NKE Katasztrófavédelmi Intézet egyetemi docense, mára nyugalmazott óraadó. Több tudományos és társadalmi szervezet, így a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, a Hadtudományi Társaság, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Elnöksége, a BM OKF Polgári Védelmi Tanácsadó Testületének a tagja. Publikációiban főleg a katasztrófavédelem, a polgári védelem aktuális feladataival, az árvízi védekezéssel, a vörösiszap-katasztrófa kérdéseivel, a mentéssel, a mentőcsapatok tevékenységével, a katasztrófavédelem és a rendőrség munkakapcsolatával foglalkozik. A legutóbbi Masters Olimpia ezüstérmese súlyemelésben.

Az előadást Muhoray Árpád a katasztrófák által okozott károk bemutatásával kezdte. Az ENSZ kimutatása alapján évente közel 250-300 Mrd dollár veszteség éri a világ gazdaságát a bekövetkező természeti katasztrófák, cunamik, ciklonok, árvizek miatt. A károk Magyarországon a költségvetés 2,34%-át emésztik fel. Világviszonylatban 1,3 millió fő emberáldozatot követeltek a katasztrófák az elmúlt időszakban, a Föld teljes lakosságát pedig 47%-ban érintették a hatásaik. A vezérőrnagy kifejtette, hogy a katasztrófák megelőzéshez, elhárításhoz különleges körülmények között különleges erőfeszítések kellenek. Ismertette, hogy napjaink katasztrófavédelmi kihívásai a civilizációs veszélyek, természeti, humán és ökológiai fenyegetések. „Az ár és belvíz, valamint villámárvíz első helyen, hazánk egyik legfontosabb kihívása” – mondta Muhoray Árpád, majd rávilágított, hogy a 178 magyar település kapott I. osztályú katasztrófavédelmi besorolást, azaz gyakori és súlyos veszélyeztető hatásoknak vannak kitéve a mindennapjaikban.

„A katasztrófavédelem hazánk biztonsági rendszerének része” – fejtette ki a vezérőrnagy. Szervezetileg a 2000-es években jött létre, az állami tűzoltóság és a polgári védelem integrációja révén. A két „alapító atyát” az iparbiztonsággal egészítették ki később. A katasztrófavédelem alappillére a magyar állam, az állampolgárok és a katasztrófavédelmi szervek közös együttműködése. Muhoray Árpád felhívta a figyelmet, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat, azonban az állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Ismertette, hogy a katasztrófavédelem irányítása hasonlóan a közigazgatáshoz, állami hierarchikus rendszerben működik.

A katasztrófavédelmi szervek feladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme, a katasztrófák megelőzése, a mentések végrehajtása polgári veszélyhelyzetben, a védekezés megszervezése és irányítása, továbbá a káros következmények felszámolása, valamint a helyreállítás és újjáépítés. A központi szerv a BM OKF, területi szinten a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyezkedik el, majd helyi színtéren a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltó parancsnokságok, önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek működnek. A szervezetrendszer munkájában 11747 fő hivatásos vesz részt. Naponta 2000 tűzoltó teljesít szolgálatot, akiket közel 600 önkéntes támogat. A speciális esetek megoldásában a HUNOR és HUSZÁR mentőcsapatok segédkeznek. Éles helyzetekben a tűzoltóságok közreműködésével zajlik a katasztrófák felszámolása, legalább 1 tűzoltó raj vonul ki a tűzoltási feladatokhoz, valamint a műszaki mentéshez. A katasztrófavédelmi szervek a mentést készítik elő, továbbá irányítják és vezetik a műveleteket a tűzoltósággal, rendőrséggel és a mentőszolgálatokkal együttműködve. Katasztrófavédelmi feladatok továbbá mobillaborok telepítése és a helyszín biztosítása is. A polgári védelem a települések lakosságszámától függően szerveződnek, 100 ezer lakos felett legalább 750 főt kell kiállítani. A HUNOR és a HUSZÁR csapatok a hivatásos állományból toborzott speciális kutató-mentő alakulatok, akik 10 és 7 napos bevetési idővel dolgoznak hazai és külföldi terepen egyaránt.

A katasztrófavédelmi kommunikációs rendszereket automatizál döntéstámogató programok is segítik. A PAJZS rendszerrel az ország egész területén nyomon követhetőek a katasztrófavédelmi intézkedések. „Mint egy csodálatos idegrendszer, olyan a felépítése ennek a jelentési rendszerünk” – világított rá Muhoray Árpád, hogy így az ország legtávolabbi pontjáról is felér az információ a központba.

Az előadás alkalmával bemutatott számos sikeres katasztrófavédelmi műveletet: az ajkai vörösiszap-katasztrófa során megfeszített munkával, szoros együttműködési rendben dolgoztak a kirendelt erők, a kezdeti időszakban 1336 fővel és 292 technikai eszközzel naponta. „Korunk hősei voltak azok a tűzoltók, polgári védelmisek és rendőrök, akik derékig gázoltak a vörösiszapban, hogy mentsék a lakosságot” – emelte ki a vezérőrnagy.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 17-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Hankiss Ágnes tart előadást „Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az amerikai menekültkérdésről másképp

    • fokep
    •  dsc6261 2
    •  dsc6274 2
    •  dsc6275 2
    •  dsc6280 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Joanne Washington előadásával folytatódott az uniós finanszírozású „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport" előadássorozata a Nemzeti közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. A Clarion Egyetem Kommunikációtudományi Tanszékének korábbi vezetője „A vallási szervezetek szerepe a fegyveres konfliktusok áldozataival foglalkozó személyek felkészítésében” címmel tartott előadást október 6-án a Zrínyi Campuson.

Dr. Joanne Washington röviden bemutatta milyen oktatási és képzési rendszerre dolgoznak az Egyesült Államokban a menekültekkel foglalkozó személyek felkészítésében. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban elsősorban a gyakorlati elemek dominálnak.

Az előadó kifejtette az úgynevezett „ellenállási faktor” teóriáját, ami abban segítheti a menekültekkel foglalkozó személyeket, hogy megértsék, mik azok a tényezők, amelyek a túlélésre késztetik a legkétségbeesettebb, életükért menekülő embereket is. Itt különösen fontos a családi összetartás kérdése, és a menekült családot segítő szociális munkás, rendőr vagy akár katona kapcsolata a családdal. Az ADDIE modell is bemutatásra került, amelyet a Floridai Egyetemen fejlesztettek ki és az amerikai fegyveres erők képzésénél alkalmaznak. A modell, amely az analízis, tervezés, fejlesztés, végrehajtás és kiértékelés szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből állnak hatékonyan segíti a menekültekkel foglalkozó személyek képzését is.

Az előadás zárásaként egy esettanulmányt tartalmazó videót is megtekinthettek a résztvevők, amelyben az amerikai menekültbefogadási gyakorlatról volt szó. Ezt követően kerekasztal beszélgetésen vitatták meg többek között a magyar gyakorlatot.

Dr. Joanne Washington szakmai pályafutása főleg oktatásfejlesztési területeket ölel fel. Doktori címét Az Indiana Egyetemen szerezte 1993-ban, majd több, főleg a kisebbségeket és a hátrányos helyzetűeket felkaroló kutatásban és fejlesztésben vett és vesz részt. Akadémiai pályája egybeforrott a Clarion Egyetemmel, ahol kommunikációval, távoktatással és menedzsmenttel is foglalkozott. 2017-től a Marymount Egyetemen dolgozik, mint kutató az egyetem Oktatási Hivatalában.

A Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport következő rendezvényére október 19-én kerül sor, amely egy workshop lesz „A háború fogalma a vallások tanításában” címmel.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Képzéssel az európai biztonságért

    • fokep
    •  dsc6663 2
    •  dsc6672 2
    •  dsc6702 2
    •  dsc6718 2 2
    •  dsc6746 2
    •  dsc6757 2
    •  dsc6781 2
    •  dsc6792 2
    •  dsc6797 2
    •  dsc7388 2
    •  dsc7408 2
    •  dsc7414 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is részt vett az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) által szervezett első közös európai rendészeti mesterképzés megvalósításában. A két éves kurzuson résztvevő huszonhat hallgató az NKE Ludovika Főépületében vehette át oklevelét.

A mesterképzési program diplomaosztó ünnepségén és tanévnyitóján elhangzott, hogy a hét modul közül az elsőt az NKE és a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja közösen rendezte meg. A programban 28 ország oktatói vettek részt, a hallgatók a többi között Ausztriából, Németországból, Írországból, a Baltikumból, Bulgáriából, Portugáliából és Görögországból érkeztek. A most végzettek között egy magyar is volt: Palkovics Viktor a Robotzsaru-NEO program szerepéről írta szakdolgozatát.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének központjában a biztonság áll, hiszen valamennyi oktató-kutató munkánk valamilyen formában kapcsolódik ehhez”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint Európának sokféle új kihívással kellett szembenéznie az elmúlt években és az ezekre adott közös válasz egyik jó példája a CEPOL mesterképzése, amiből a magyar egyetem is kivette a részét. Elhangzott, hogy az NKE egy speciális helyzetű intézmény, hiszen amellett, hogy része a magyar és az európai felsőoktatásnak, többletfeladata is vannak. Az egyetem Magyarországon egyedüliként végez katonai és rendészeti felsőfokú képzést, de a közigazgatást és a víztudományt illetően is kiemelt szerepe van az oktatás-kutatás területén.

„A CEPOL által elindított első közös európai mesterképzésnek meghatározó szerepe lehet az európai biztonság növelésében” – hangsúlyozta beszédében Dr. Hegyaljai Mátyás. A Belügyminisztérium (BM) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára szerint elsősorban a koordinációban, a tapasztalatok megosztásában és az egyes rendészeti szervezetek együttműködésében lehet igazi gyakorlati haszna a kurzusnak, amely a személyes kapcsolatok kialakításában is kiváló lehetőséget ad a hallgatóknak. Hegyaljai Mátyás külön kiemelte, hogy a kiberbiztonság és a tömeges migráció területén különösen fontos az összefogás szerepe, amelyben reményei szerint a most végzett hallgatók is kiveszik a részüket.

„Spanyolország elkötelezett a mesterprogram fejlesztése mellett”- mondta Prof. Dr. D. Alejandro Tiana Ferrer. A diplomát kiállító spanyol Nemzeti Távoktatási Egyetem rektora úgy látja, hogy az új biztonsági kihívásoknak csak a képzések fejlesztésével lehet igazán megfelelni.  Elhangzott, hogy a mesterprogram 18 európai felsőoktatási intézmény közreműködésével zajlik.

A program végrehajtásáért felelős konzorcium vezetője a portugáliai Studies Seguranca Interna Policia volt, amelynek vezetője hangsúlyozta, hogy a mesterképzés egy egyedi és különleges program, amely megfelelően egészíti ki a nemzeti és más európai rendészeti képzéseket. Sergio Felgueiras szerint minden résztvevő számára egy folyamatos tanulási program volt az első, két éves kurzus lebonyolítása, a hallgatók pedig úttörőknek tekinthetőek. A képzések helyszíne Magyarország, Finnország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia, Németország és Portugália volt.  „A program az európai erő jelképe és bizonyítja, hogy lehetséges egy jobb Európában élni”- hangsúlyozta a portugál intézmény vezetője.

Az NKE-nek is megköszönte a programban való részvételt Dr. Bánfi Ferenc. A CEPOL ügyvezető igazgatója kiemelte: a biztonsági körülmények alapvetően megváltoztak az elmúlt évtizedekben, márpedig az új kihívásokhoz új megoldásokra, így új képzésekre van szükség. A rendészeti képzésért felelős Cepol azért hívta életre a közös európai mesterképzést, hogy megfelelhessen ezeknek a képzési igényeknek - tette hozzá. Véleménye szerint a képzési program bizalomépítő is volt, ez pedig azért fontos, mert - mint mondta - "ha nincs bizalom, nincs rendészeti együttműködés nemzetközi színtéren. Bánfi Ferenc szerint a képzésben maximálisan érvényesültek a minőségi tanulás feltételei: az akkreditált tananyag, a kiváló oktatók és hallgatók, valamint a megfelelő oktatási környezet. Szerinte a mesterprogram egyedülálló lehetőség a hallgatóknak, hogy új szakmai ismereteket szerezzenek, megértsék az uniós rendészeti döntéshozatali mechanizmusokat és egymás kultúrájába is bepillanthassanak.

A mesterprogram sikeresnek bizonyult, de szükség van a fejlesztésére is Detlef Schroeder szerint. A CEPOL igazgatóhelyettese szerint a későbbiekben érdemes lenne például a vámügyintézőknek és a határőröknek is lehetőséget adni a programban való részvételre, valamint egy doktori képzés beindítását is tervezik.

Az NKE és a Cepol több európai egyetemmel együttműködve 2015-ben indította közös mesterképzési programját Cepol "Policing in Europe" European Joint Master Programme címmel. Ez a kurzus volt az első olyan uniós képzési program, amely a rendvédelmi tiszteknek adott mesterképzést az Európai Unió és polgárainak biztonsága szempontjából lényeges témakörökben. Az első végzett évfolyam 26 hallgatója vette át oklevelét a Ludovikán.  Az eseményen a CEPOL vezetői külön megköszönték az egyes modulokban szerepet játszó szervezők-oktatók munkáját.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEPOL, 2017

Pekingi vendégprofesszor tartott előadást a NETK-n

    • kina2
    • kina1
    • kina4
    • kina3
  • Előző
  • Következő

2017. október 5-én „Vendégprofesszorok az NKE Kína Központban” című rendezvénysorozatunk keretében Dr. Lei Shaohua, a Peking Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának oktatója tartott előadást „Decision Making Process in Chinese Government” címmel. Dr. Lei a politikatudományok doktora, a Peking Egyetem Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója. Kutatásai kiterjednek többek között a kínai politikatudomány komplex vizsgálatára, különböző nemzetállamok politikai rendszereinek összehasonlító elemzésére, a kínai társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás kérdéskörére, valamint egyes nemzetbiztonsági ügykörökre (így pl. a terrorizmus elleni küzdelemre).

Előadásában elsődlegesen a kínai kormányzat döntéshozatali mechanizmusaival foglalkozott. Bemutatta a kínai államigazgatás irányítási modelljének főbb jellemzőit, szerkezetét, a stratégiai és az operatív tervezés, kontroll és vezetői teljesítményértékelés folyamatát – külön is kiemelve a Kínai Kommunista Párt szerepéből adódó sajátosságokat. Történeti áttekintéssel, napjainkból származó gyakorlati példákkal és egy átfogó esettanulmánnyal illusztrálta a tipikus kormányzati döntési helyzeteket, jelezve ezeknél az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldási irányokat is.

A közönség számos tagja fogalmazott meg releváns észrevételt, illetőleg tett fel kérdést – az ezekre adott előadói válaszokkal együtt az este végére sokrétű és árnyalt képet kaphattunk a témakörről, bepillantást nyerve a kínai kormányzati működés, döntéshozatal jelenlegi rendszerébe.

Az előadás, illetőleg a kapcsolódó kutatói találkozó és tudásmegosztás több ponton is kapcsolódott a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ „Lehetőségek és kíhívások a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén” c., KÖFOP-2.1.2. pályázat keretében megvalósuló Ludovika Kutatócsoport október havi szakmai programjának megvalósításához.


Szöveg és fotó: NETK

Megosztás a Facebook-on


Közös ügyet szolgálunk: a nemzet és a béke javát

    •  dsc6403 2
    •  dsc6378 2
    •  dsc6382 2
    •  dsc6398 2
    •  dsc6419 2
    •  dsc6432 2
    •  dsc6445 2
    •  dsc6470 2
    •  dsc6479 2
    •  dsc6490 2
    •  dsc6534 2
    •  dsc6539 2
    •  dsc6559 2
    •  dsc6565 2
    •  dsc6586 2
  • Előző
  • Következő

A Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspöksége a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében tartotta meg 2017. október 6-án a „Közös küldetésben - Katona és lelkész az ember és a nemzet szolgálatában” című könyv bemutatóját, ezt megelőzően a résztvevők a Szent László Kápolnában tartott szentmisén emlékeztek meg az aradi vértanúkról.

A könyvbemutatót dr. Isaszegi János nyá. vezérőrnagy moderálta. A Zrínyi Kiadó megbízott vezetője Zrínyi Miklós és a magyar irodalom méltatását követően összefoglalta röviden a Kiadó történetét, majd köszönetét fejezte ki mindazok felé, akik tanulmányt írtak a könyvben.

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek bevezetőjében hézagpótló munkának nevezte a tanulmánykötetet, mert nincs hozzá hasonló magyar nyelvű összefoglalás ebben a témában. Történelmi visszatekintés során a metropolita felidézte a tábori lelkészség múltját: már a római korban is lelkészek kísérték a katonákat, újkori eredete a török felszabadító hadjáratokhoz kötődik, kiteljesedéséhez pedig a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az Osztrák-Magyar Monarchia és a két világháború eseményei vezettek. „A rendszerváltás után állhatott újra fel a tábori lelkészség, benne a tábori püspökség. Hiszen közös ügyet szolgálunk: a nemzet és a béke javát” - mondta a kalocsa-kecskeméti érsek. Ezt követően pedig dr. Bábel Balázs Tabódy István 20. századi magyar katonatiszt és pap munkásságát méltatta, aki egykor a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, a II. világháborúban a hazájáért harcolt, majd koholt vádak áldozataként börtönbe került, ahonnan szabadulva papnövendék lett, élete során végig meghatározó szerepet töltött be az ellenállás oldalán a jó ügyért küzdve. „Katona, és lelkész a nemzet szolgálatában” - méltatta a metropolita, majd az „emberség szép példájá”-nak nevezte életútját.

Dr. Földváry Gábor a könyv tartalma kapcsán elmondta, hogy a katonai és a lelkészi hivatás összefonódására számtalan példa ismert a történelmünkben. „Amikor a politikai főhatalom nem riválisként fenyegetést látott az erős lelkekben, hanem maga is merített ebből az erőből, akkor a legnagyobb megpróbáltatások is leküzdhetőnek bizonyultak, és a közösség, a nemzet végül felül tudott emelkedni az elsőre olykor megoldhatatlannak tűnő nehézségeken is”- mondta. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára felidézte azt az áldatlan állapotot, amikor 1950-ben megszüntették a tábori lelkészséget, majd köszönetet mondott az eseményen jelen levő Boros Péter miniszterelnöknek a 61/1994. Korm. rendeletért, amellyel visszaállításra került a tábori lelkészség intézménye. Földváry Gábor a hit és a haza vélelmét biztosító katonaságot és lelkészséget Szent István-i szilárd alapnak nevezte, melyre olyan jövő építhető, amitől nem kell félnünk, s amelyben bízhatunk.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint az, amiről a megjelenő könyv is szól, az egyház és a katonák számára rendfokozattól és beosztástól függetlenül közös küldetés. Célul tűzték ki, hogy visszahozzák a tábori lelkészség lényegét. A Honvéd Vezérkar főnöke szerint jó úton haladnak, hiszen a közös küldetés napjainkban megtestesül a békekiképzésekben, a békemissziók területein vagy a katonáknál, akik a tábori lelkészeknél találják meg azt a szolgálatot, amire várnak. Hogy mit jelent maga a tábori lelkész, arra Benkő Tibor felidézte Kovács Gyula posztumusz hadnagyhoz kapcsolódó emlékét, aki az afganisztáni misszióban esett el, és aki tábori lelkészként odaadóan, áldozatosan kezelte több száz ember problémáját, elhozva így a katonáknak a lelki nyugalmat. A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte, hogy a közös küldetés szolgálhatja a haza és a nemzet ügyét. Felidézte az aradi vértanúk utolsó gondolatait, melyből kiderül, hogy nem önmagukért, nem önös érdekből éltek és szolgáltak, hanem egy közös ügyért, a nemzet, a nép és a haza szabadságát szolgálták. „Az élet értékét valóban csakis a szolgálata adhatja, amellyel az emberek ügyei felé fordulunk” - fejezte be Benkő Tibor vezérezredes. 

Dr. Holló József altábornagy a könyv bemutatása kapcsán elmondta, hogy a jó szolgálat, a gondoskodás, a szolidaritás, az emberség az egymás iránti tiszteletből ered, amely áthatja a nemzetünk több mint ezeréves örökségét. „Keresztény hitünk lényegéhez tartozik, hogy hitünk elválaszthatatlan az élettől: az élet védelme, a család, az igazságosság, a szolidaritás, a jövőért, a világért, a biztonságért és értékeinkért való felelősség olyan szempontok, amelyek nemcsak önmagukat, a keresztény hívó emberek mindennapjait hatják át, hanem a katonai hivatást hűen betölteni kívánó, a nemzetet és a hazát bátran szolgáló katonák számára is” – mondta a miniszteri biztos. A katonák esküjét Holló József erősebbnek tartja mindennél, mert benne van, hogy az életüket is feláldozzák a nemzetért és a hazáért; ezt a hivatást csak tiszta szívvel, áldozatosan és önfeláldozóan lehet végezni. A nemzet történelméért való felelősség kapcsán a miniszteri biztos kiemelte, hogy valós identitástudatra van szükségünk, melyet, ha vizsgálunk, megállapítjuk, hogy nemzetünk kulturális intézményrendszerét épített szellemi-lelki örökségét egyrészt a történelmi egyházak, másrészt nemzeti hagyományaink, különösen és elfogulatlanul katonai hagyományaink hordozzák, ezért erre nekünk vigyáznunk kell. Holló Józseftől megtudhattuk, hogy azt határozták el, hogy e témában szakavatott hazai és külföldi, egyházi és közéleti személyek, tábori püspökök, katonai lelkészek és rabbik történelmi visszatekintései, esszéi jelennek meg, összesen harminckét szerző tolmácsolásában, azzal a céllal, hogy korosztálytól függetlenül felhívják a figyelmet a közös szolgálat fontosságára. „Tartsa ébren bennünk a hazához, a keresztény örökségünkhöz való hűséget. Jó lenne, ha ez a kötet arra is késztetne minket, hogy megőrizve és továbbépítve a tábori lelkészi szolgálat intézményrendszerét, ne legyünk értéktelenebbek elődeinknél. Nem leszünk”- mondta a miniszteri biztos, majd felsorolta a könyv harminckét szerzőjét.

Bíró László püspök a könyv indulása kapcsán elmondta, hogy kezdetben nem találtak szakirodalmat e témában, ezért elhatározták, hogy írnak egy könyvet, amely erősíti a lelkészek identitását, segíti a honvédelmet a megismerésükben és motivációt is ad a katonai értékek, erkölcsi szilárdság világ elé tárásával. A katonai ordinárius szerint úttörő mű, mely folytatást kíván; tovább kell fogalmazni; ez egy nyitány, ami segíti egymás felé az integrációt, bátorít bennünket, hogy mélyebbről fogalmazzuk meg a közös szolgálatot, hiszen közös cselekvők vagyunk a nemzet szolgálatában. „A Szent László-emlékévben adjuk ki, ez sok mindent jelent. Szent László számunkra a szabolcsi zsinatot is jelenti, ami a nemzet egységéhez járult hozzá. Szolgálja hát ez a könyv is mindnyájunk egységét, akik a nemzetért teszünk. Köszönöm, hogy ezt az egységet művelhetjük közösen. Ugyanakkor az aradi vértanuk ünnepén jelenik meg ez a könyv. Ők a helytállás emberei. Örülnék, ha szolgálná ez a könyv mindannyiunk helytállását” - mondta Bíró László.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • bodolai fanni

A hét hallgatója Bodolai Fanni, az NKE Rendészettudományi Kar harmadéves, határrendészeti szakirányú, végzős hallgatója. Kiváló sporteredményekkel büszkélkedhet, így korosztályos quadrathlon európa- és világbajnok is.


Az aradi vértanúkra emlékeztek az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6134 2
    •  dsc6146 2
    •  dsc6165 2
    •  dsc6183 2
    •  dsc6188 2
    •  dsc6204 2
    •  dsc6221 2
    •  dsc6226 2
    •  dsc6253 2
  • Előző
  • Következő

Zenés irodalmi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira október hatodikán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Százhatvannyolc évvel ezelőtt, október 6-án végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, valamint az aradi vár tövében a szabadságharc 12 tábornokát és egy főtisztjét. Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben egy kormányrendelet alapján nemzeti gyásznappá nyilvánították.

„Ez volt az a szabadságharc, amelyik a legtovább kitartott és dacolt két nagy császár seregével is”- mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró. Az NKE intézetvezetője szerint nemcsak Batthyány Lajosról és a 13 aradi vértanúról kell megemlékezni, hanem arról a mintegy 160 emberről is, akit szintén kivégeztek a szabadságharcot követő véres megtorlásban. Elhangzott, hogy soha ilyen szimpátia nem kísérte a magyarságot, mint akkor. Ezt bizonyítja az is, hogy az aradi vértanúk között is többen voltak olyanok, akik magyarul sem tudtak, mégis a szabadságharc ügye mellé álltak. Horváth Attila elmondta, hogy az aradi 13-ak közül négy tábornokot golyó által, míg a többieket akasztással végezték ki. „Utoljára Vécsey Károly került sorra, akinek már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét”- tette hozzá az alkotmánytörténész. Horváth Attila elmondta azt is, hogy az ünnepségnek helyet adó Ludovika Főépület belső udvara egy megszentelt hely, hiszen összesen négy embert végeztek ki itt a szabadságharc utáni megtorlás részeként. „Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Soma Aurél és Andrásfy Károly 1853. március 3-án halt hősi halált, így rájuk is kell emlékeznünk”- fogalmazott Horváth Attila.

Az ünnepi megemlékezésen az egyetemi polgárok nevében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese és Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyezte el az emlékezés koszorúját.

A rendezvényen az egyetem hallgatói zenés-irodalmi műsort adtak elő, Koltai Gábor rendező közreműködésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerikából jöttem…

    • 12345678
    • 12345
    • 123456
  • Előző
  • Következő

Hallgatói csereprogram keretében nyerhetett bepillantást az amerikai tisztképzésbe az MH Ludovika Zászlóalj két honvéd tisztjelöltje. Schneider Dorottya és Dékány Gábor a közelmúltban érkezett haza az öthetes tanulmányútról, amelyet az Észak Georgia-i Egyetemen töltöttek el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Észak Georgia-i Egyetem (University of North Georgia) között létrejött hallgatói csereprogram keretében idén először juthatott el két honvéd tisztjelölt a tengerentúlra. Az amerikai fél májusban már küldött két kadétot, akik két hónapig ismerkedhettek a magyar tisztképzéssel, a közelmúltban pedig két magyar negyedéves honvéd tisztjelölt, Schneider Dorottya és Dékány Gábor utazott az amerikai egyetemre. Egyikőjük repülőjegyét és biztosítását a Kossuth Alapítványon keresztül Schmittné Makrai Katalin, a Ludovika Zászlóalj zászlóanyája, másikukét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozta. A ludovikás tisztjelöltek önként jelentkeztek a csereprogramba, de a kiváló tanulmányi eredmény feltétel volt.

„Már önmagában az is nagy dolog, hogy eljutottunk a tengerentúlra. Gábor és én is most ültünk először repülőn, és rögtön az Egyesült Államokba mehettünk” – kezdte az élménybeszámolót Dorottya. „De szakmai szempontból is érdekes és meghatározó volt ez az öt hét. Bár tartottunk tőle, az idegen nyelvi környezet nem jelentett gondot.”

A két fiatal öt hetet töltött el az Észak Georgia-i Egyetem 6000 fős lélekszámú egyetemi városában, ahol 800 fő katonai hallgatót is képeznek. A magyar és az amerikai hadsereg tisztképzése ugyan különböző, mégis hasznos és érdekes tapasztalatszerzésnek bizonyult betekinteni az ottani követelményekbe.

„Egyáltalán nem kivételeztek velünk, minket is az újonnan érkezett hallgatókkal együtt kezeltek, mi is végigcsináltuk a beillesztő hetet és utána együtt jártunk a többiekkel órákra, foglalkozásokra. A 800 amerikai kadétot hat századra osztják, mi külön-külön századba kerültünk. Érdekes különbség volt, hogy a századokat nem évfolyamok szerint alakították ki: az elsőévesektől egészen a végzősökig mindenkinek megvolt a feladata egy-egy századon belül. Hivatásos katonák csak mentorként voltak jelen, azaz nem osztottak parancsokat, csak azt felügyelték, hogy a hallgatók soraiból kikerült vezetők hogyan irányítják a többieket” – avatott be a részletekbe Gábor.

Abban mindkét tisztjelölt egyetértett, hogy angol nyelvtudásuk mellett katona-szakmailag is sokat fejlődtek, az Egyesült Államokban eltöltött idő nagyon hasznosnak bizonyult. A csereprogram a tervek szerint jövőre is folytatódik, így a Ludovika Zászlóalj kiemelkedően teljesítő tisztjelöltjei előtt nyitott a lehetőség, hogy öt hetet Amerikában töltsenek.


Forrás: honvedelem.hu

Megosztás a Facebook-on


Kriminalisztikai továbbképzés a Rendészettudományi Karon

    •  dsc5010 2
    •  dsc5003 2
    •  dsc5012 2
    •  dsc5022 2
    •  dsc5039 2
    •  dsc4692 2
    •  dsc4714 2
    •  dsc4733 2
    •  dsc5615 2
    •  dsc5637 2
    •  dsc5640 2
    •  dsc5946 2
    •  dsc5715 2
    •  dsc5649 2
  • Előző
  • Következő

Az első angol nyelvű kriminalisztikai továbbképzés vette kezdetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen október 2-án a Marymount University szakembereinek jóvoltából. A kurzus annak az együttműködési megállapodásnak az eredményeként jött létre, amelyet 2016-ban írt alá a két intézmény.

A Marymount Universityt 1950-ben alapították, független katolikus intézményként. Számos alapképzést, mesterképzést, és doktori képzést kínál hallgatóinak. A mintegy 3600 hallgatóból álló egyetemi közösség nagyon sokszínű, hiszen mintegy 70 ország diákja tanul az intézményben.

Az együttműködési megállapodást azzal a céllal kötötte a két intézmény, hogy lehetőség nyíljon az oktatók és kutatók mobilitására, közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételre, elsősorban a kriminalisztika és a kibervédelem területén.  A megállapodás létrehozásában nagy szerepe volt többek között Szemerkényi Rékának, hazánk korábbi Washingtonba delegált nagykövetének, aki a képzést elindító megnyitón is részt vett.

Dr. Kovács Gábor, Prof. Dr. Patyi András rektor nevében is köszöntötte az egybegyűlteket a képzés megnyitóján. Az NKE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy az Egyesült Államok a világ vezető országaként a kriminalisztika területén is élen jár, így a képzésben résztvevő szakemberek már nem csak a magyar és az európai uniós eljárásokat ismerhetik meg, hanem – köszönhetően az NKE és a Marymount Egyetem együttműködésének – betekintést nyerhetnek abba is, ahogy a téma szakértői a tengerentúlon végzik a munkájuk.

A négynapos képzésen elméleti és gyakorlati ismereteken át mutatják be a Marymount oktatói a legmodernebb, csúcstechnológiát is használó kriminalisztikai eljárásokat a hazai szakembereknek. Az első nap folyamán főleg jogi alapokat szerezték meg a részvevők. Az amerikai joggyakorlat sok mindenben eltér a magyartól, és az esetek pontos megértéséhez, valamint a jó gyakorlatok átültetéséhez szükséges ezek ismerete. A képzés további napjaiban pedig már a gyakorlati részekre helyeződött a hangsúly a nyomozás menetét illetően. A nyomok felderítésén, rögzítésén túl még ballisztikával is foglalkoztak a részvevők. A képzés végén pedig ünnepélyes keretek közt elismerő oklevelet is vettek át a résztvevők.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia az afrikai konfliktusokról

    • fokep
    •  dsc5294 2
    •  dsc5301 2
    •  dsc5304 2
    •  dsc5334 2
  • Előző
  • Következő

„A 21. század eleji afrikai konfliktusok dinamikája. – két lépés előre, egy lépés hátra?” címmel kezdődött konferencia október 5-én az NKE-n. A polgárháborúk, a népirtások és az állami kudarcok évtizedei után Afrikában jelentős fejlődés ment végbe a 21. század elején. Az erőszakos konfliktusok száma csökkent, és azok a régiók, melyek véres összecsapások színterei voltak, a kontinens legstabilabb részeivé váltak. Mindazonáltal Afrika még távol áll attól, hogy konfliktusmentes övezet legyen. A túlnépesedés, az éghajlatváltozás, a radikális ideológiák, az etnikai és vallási feszültségek, a rossz kormányzás és a gyenge államok politikai és erőszakos összecsapásokat váltanak ki a kontinensen. Még mindig több millió ember él olyan területeken, ahol a fegyveres erőszak, az éhezés, a felkelés és a terrorizmus szinte mindennapos dolog. A konferencia célja, hogy megvizsgálja a konfliktusok különböző tendenciáit a kontinensen, és ezekre próbáljon megoldást találni. A konferenciát a Dr. Marsai Viktor által vezetett "Afrika a globalizált világban" Ludovika Kutatócsoport szervezi, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15- 2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” kiemelt projekt keretében. A konferencia külföldi partnere a római Globális Tanulmányok Intézete.

A konferenciát Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja nyitotta meg, aki röviden bemutatta a kart, és hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy az egyetem egyik legfiatalabb kara, rengeteg kutatóval büszkélkedhet, ami nagyban hozzájárul a globális világ kihívásainak vizsgálatához.

Dr. Marsai Viktor szerint az Afrikában az elmúlt évek jelentős változásaira fókuszáló konferencia nem csak előadásokból áll, de fontos része a kötetlen beszélgetés és a másik megismerése.

A konferencián húsz előadást hallhatnak az érdeklődők, többek között az afrikai kontinens történelméről, a szomáliai konfliktusról, az etióp kormányellenes tüntetésekről, a Kelet-Afrikai klímaváltozás és az erőszakos konfliktusok összefüggéseiről, a szudáni konfliktusról, a migrációs trendekről, a nők szerepéről a ruandai népirtás utáni megbékélés kapcsán és a líbiai polgárháborúról.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó:Szilágyi Dénes


Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Migrációs útvonalak

    •  dsc4892 2
    •  dsc4887 2
  • Előző
  • Következő

„A migráció a történelemhez tartozik, mindig is volt migráció. A kínai nagyfalat ezért építették” – fejtette ki véleményét Dr. habil. Besenyő János ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a migrációs útvonalak témájában tartott előadásán. „Forró pontok - Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” előadás-sorozat jelenlegi állomásán az ezredes bemutatta a napjainkban fellángoló migrációs folyamatok hátterét, az illegális migráció megoldási lehetőségeit, valamint a csempészhálózatok legismertebb útvonalait. A rendezvény az NKE Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsa közreműködésével valósult meg.

Besenyő János előadása elején kifejtette, hogy a migráció kérdésköre manapság egy rendkívül átpolitizált téma, azonban neki, mint tudományos kutatónak tények és adatok alapján kell megközelítenie a tárgykört. Az előadás során az illegális migrációt mutatta be a FRONTEX, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség munkásságát alapul véve. Ismertette, hogy az EU-nak közel 11000 km szárazföldi, valamint 43000 km tengeri határt kell megvédenie. „A migránsok mindig más útvonalakat igyekeznek találni. Ezek az útvonalakat az adott terület gazdasági, politikai viszonyai, migrációs politikája, határőrizeti szerv aktivitása vagy az időjárás is befolyásolja” – mondta. Ezeket a kereskedőútvonalakat nem kell újra felfedezni, hiszen már évszázadok óta használják az ott élő népek. Később a gyarmatosítások idején húztak fel „fix” határvonalat a spanyol, francia, valamint brit hódítók. Mára többnyire illegális szervezetek bonyolítják le rajta a csempészáruk forgalmát.

Az ezredes a következő Európát érintő migrációs útvonalakat mutatta be: Nyugat-Közép-Afrika, nyugat-mediterrán, közép-mediterrán, Kelet-Afrika, Nyugat-Balkán, kelet-mediterrán, valamint Kelet-Európa. A migránsok sokszor egy tervvel indulnak el, amelynek célpontja nem feltétlenül Európa. Általában addig vándorolnak, ameddig a pénzük tart, hogyha elfogy, letelepednek a környéken, amíg meg nem szerzik a szükséges tőkét. „Volt olyan migráns, aki 7 éven keresztül utazott, míg Líbiában ért.” A migrációs utak jelenleg legforróbb pontjában az afrikai spanyol enklávék állnak, amelyeket komoly kerítésrendszer véd. Itt az európai, valamint az afrikai határőrizeti szervek rendkívül hatékonyan, haza szemmel nézve sokszor „nem túl demokratikusan” működnek. Az illegális migrációval szemben rendkívül nehéz fellépni, hiszen a terrorista- és csempészhálózatok rendkívül leleményesek. „Ha bezárul egy út, újat keresnek.”

A problémakör számos emberi jogi és humanitárius kérdést felvet. Az illegális migráció legnagyobb áldozatai a kiszolgáltatott migránsok, akik sokszor gyalogszerrel, vagy tengeri úton lélekvesztőkön, embertelen körülmények közt utaznak egy szebb élet reményében. Az Európába történő bejutásért közel tízezer USA-dollárt is elkérnek ezek a szervezetek. Az európai államok kétoldalú szerződéseket igyekeznek kötni az afrikai országokkal, hogy közösen hatékonyabban tudjanak fellépni, valamint a regisztrált, kiutasított migránsokat visszaszállítsák. Emellett számos határvédelmi, integrált felderítési és hírszerzési rendszert építettek ki. A migrációs trendek alapján a kutatások megállapították, hogy a migráns hajók 5-10% elsüllyed, így a vízbefulladás esélye megközelíti a 2,1%-ot. A humanitárius szervezetek működése is számos jogi anomáliát felvet, példaként Besenyő János az olasz esetet hozta fel, ahol a migránsokat kimentő hajók jogilag megközelítik az embercsempészet megsegítésének határát.

Az ezredes kiemelte, hogy történelmünk során folyamatos volt a migráció, a kétezres években is hasonló volt a helyzet a maihoz, azonban a magyar társadalom csak most találkozott ezzel a problémával. „Az arab tavasz puskaporként működött.” A déli határt védő kerítéssel kapcsolatban ismerte, hogy a sokat bírált határvédelmi rendszerhez hasonló az EU számos pontján megtalálható. Politikamentesen ki is fejtette a véleményét: „Számon kérni egy kormányon azt, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint tesz az ország és lakosság védelméért, nem szerencsés.” Rávilágított azonban, hogy minden kerítésen és határon át lehet jutni. „Magát a migrációt sosem tudjuk megszüntetni!” Az ezredes érdekes határrendszereket is bemutatott. Meglepő módon, Svédországba is érkeztek migránsok az északi orosz határ mentén. Itt egy jogi szabályozást játszottak ki, ugyanis míg gyalogszerrel illegális volt a határátkelés, addig biciklivel át lehet menni. Ezt a határszakaszt azóta megerősítette a svéd hatóság.

Végül Besenyő János kifejtette a személyes konklúzióját. „A migráció az emberiséggel egyidős, újra és újra kihívások elé állítja az országokat.” A szomszédos államok közt így konfliktusforrást jelenthet egy migrációs útvonal lezárása, vagy átterelés. A migráció egy bizonyos szintig kezelhető, felügyelhető és korlátozható, azonban teljesen megszüntetni nem lehet. „Fontos, hogy az érintett országok összehangoltan kezeljék a migrációval kapcsolatos problémákat” – zárta előadását.

További információ a „Forró pontok - Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” előadás-sorozat facebook oldalán, valamint az NKE Nemzetbiztonsági Intézet honlapján!

Előadás-sorozat: www.facebook.com/aktualitasokabiztonsagpolitikaban

NKE NBI: www.nbi.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet

    • fokep
    •  dsc4767 2
    •  dsc4782 2
    •  dsc4798 2
    •  dsc4815 2
    •  dsc4836 2
  • Előző
  • Következő

Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.

Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van dr. Christián László PhD r. ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője, dr. Christián László elsőként köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói. A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza Frigyes kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.

A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, dr. Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.

Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.  


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on