Szűkítés


Kiválasztott Címke

2017

Minden Címke 561


Jelenleg 112 bejegyzés található 2017 cimkével

A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE mint a vezetőképzés központja

    • fokep
    •  dsc1992 2
    •  dsc2024 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Biró Marcell előadása nyitotta meg a VI. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napokat az Államtudományi és Közigazgatási Karon 2017. április 24-én. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára előadásában mesélt a kabinetiroda létrehozásának és a hivatali munkának a részleteiről, a közigazgatási államtitkár feladatairól, kitért az NKE közigazgatásban betöltött szerepére, azon belül kiemelte, hogy az egyetem a vezetőképzés központjává válhat. Az előadás végén pedig válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Dr. Biró Marcell a közigazgatási államtitkári feladatok kapcsán felvázolta a közigazgatás hierarchikus rendszerét. Emlékeztetett, hogy 2010-ben állította vissza a Kormány a közigazgatási államtitkári tisztséget, így a jogi-szakmai felelősség a közigazgatási államtitkárt, a politikai felelősség pedig a parlamenti államtitkárt terheli egy-egy minisztériumban. 

Biró Marcell elmondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európa egyik legkisebb minisztériuma, amely közel 200 közigazgatási szakembert foglalkoztat. Létrehozása nagy feladat volt, hiszen azelőtt nem létezett hozzá hasonló intézmény, mint az 1990-es évektől működő többi minisztérium esetében, amelyek rendelkeztek jogelőddel. A szervezet megalkotásánál számtalan feladatuk volt: módosítani kellett az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkről szóló törvény, a kormány statutum rendeletét, az államháztartással kapcsolatos kormányrendeletet, valamint az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletet, forrást kellett szerezniük, valamint egy helyet is, ahol dolgozhatnak, ez elsősorban a Parlament épületében valósult meg. Továbbá harminc belső szabályt és a szervezeti és működési szabályzatot kellett megalkotni, majd pedig embereket kellett felvenni. A Miniszterelnöki Kabinetirodában brit, francia és bajor minta alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangon láthatja el a feladatait. A minisztériumok között működő külső kormányzati kommunikáció koordinálása mellett a miniszterelnök személye körüli feladatokat, protokolltevékenységet látnak el. Az elmúlt másfél év alapján Dr. Biró Marcell megállapította, hogy a Kabinetiroda jól beilleszkedett a minisztériumok soraiba a közigazgatási szervezeti struktúrában.

Az előadás résztvevői megismerhették a kormányzati kommunikáció folyamatát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány döntését közvetíti közérthetően az emberekhez, a minisztériumokkal való kapcsolattartást pedig a minisztériumonként külön kirendelt sajtómunkatársak végzik.

A hallgatók azon kérdésére, hogy hogyan tudnak az NKE-n végzett hallgatók a közigazgatásban elhelyezkedni, a közigazgatási államtitkár kiemelte a Miniszterelnöki Kabinetirodában teljesíthető szakmai gyakorlat és a közigazgatási ösztöndíjprogram lehetőségét, valamint kitért arra is, az NKE-nek megvan a lehetősége, hogy a vezetőképzés központjává váljon. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, a Fenntartói Testület tagjaként közvetlenül kísérte végig az NKE létrehozását. Mint mondta, olyan egyetemként hozták létre az intézményt és ma is úgy működik, hogy a közszolgálat, a hazaszeretet áll az oktatás fókuszában, így az egyetemen végzett szakemberek a tudást és az elhivatottságot érvényesítik a közigazgatásban. Kiemelte a Fenntartói Testület fontosságát, amely kapcsolatot teremt a képzőhely és a felvevőpiac között.


Az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok négy napos rendezvénysorozatán az alábbi előadások várják az érdeklődőket:

2017.04.25. (kedd) 15:00

Koltay Gábor - A Honfoglalástól Trianonig, a magyar történelem eseményei filmrendezői szemmel

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.25. (kedd) 17:00

Földes András – újságíró, Index

A terror hazájában - Beszámoló az ISIS elleni háború frontvonaláról, a Moszul ostromát megjárt újságírótól. Kiderül, hogy él egy Budapestnyi ember a terroristák uralma alatt és hogyan harcolnak a felszabadításukért.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.26. (szerda) 16:45

Dr. Török Gábor politológus és Stumpf András újságíró

Közéleti beszélgetés, vitaest a globális és hazai politikai helyzetről

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 304/AB


2017.04.27. (csütörtök) 17:00

Andrew G. Vajna – a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Egymás után két Oscar-díj - titkok, receptek, avagy mérlegen a magyar filmstratéga

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán II. előadóterem


Az eseményekről bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonsági Akadémia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1784 2
    •  dsc1805 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már évek óta foglalkoznak a kiberbiztonság kérdésével. A különböző oktatási és kutatási irányokat fogja majd összehangolni és támogatni a márciusban létrejött Kiberbiztonsági Akadémia, amelynek most alakult meg a szakmai irányító testülete.

Orosz hackerek tavaly és tavalyelőtt feltörték a dán védelmi minisztérium számítógépes rendszerét, és hozzájutottak a tárca alkalmazottjainak elektronikus levelezéséhez. Ilyen és ehhez hasonló hírek szinte naponta jelennek meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, így a kibervédelem kérdése egyre égetőbbé válik a nemzetállamok számára. Az elmúlt években a magyar kormány is számos erőfeszítést tett ezen a területen, ennek egyik fontos része a kiberbiztonsághoz kapcsolódó képzések, továbbképzések szervezése, amely elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata. A 2013-ban megszülető információbiztonsági törvény alapján kezdődött meg a szervezeti vezetők, szakértők, közreműködők és dolgozók képzése, az NKE-n eddig már mintegy 150-en végezték el sikeresen a kurzusokat. Az egyetem karain már évek óta foglalkoznak a témával az oktatásban és a kutatásban is, ezeket a tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó erőforrásokat hivatott összehangolni a márciustól működő Kiberbiztonsági Akadémia.

A nyitórendezvényen Krasznay Csaba programigazgató elmondta, hogy hazánkban is kevés még azok száma, akik naprakész ismeretekkel rendelkeznek a témában, így az egyetemen már évek óta meglévő képzéseket, továbbképzéseket fejleszteni kell és a közszolgálatban dolgozókra minél szélesebben kell kiterjeszteni. Elhangzott, hogy az NKE-n jelentős múltja van a képzéseknek, az egyetem szinte minden karán folyik ezzel kapcsolatos ismeretátadás, amely valamilyen formában megjelenik az alap-, a mester- és a PhD - képzésben is. A HHK-n a kiberhadviselés és a katonai információs rendszerek kibervédelme, az RTK-n a kiberbűnözés és a bűnmegelőzés, a NETK-n a nemzetközi aspektusok, míg az ÁKK-n az információbiztonság köré szerveződnek a képzések és maga a kutatás is. Krasznay Csaba úgy látja, hogy a nemrég alakult Víztudományi Kar is be tud majd kapcsolódni a munkába, hiszen a vízügy, a kritikus infrastruktúra részeként jelentős informatikai háttérrel tud csak működni és így ez a szakág is ki van téve a különböző kibertámadásoknak.

A rendezvényen felszólaló Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy arra figyelmeztetett, hogy ezt nem csupán egyetemi kérdésként, hanem a teljes társadalomra is kiterjedő szakképzésként kell felfogni, így az akadémia tevékenységét is ennek megfelelően kell szervezni.

Ezt erősítette meg Krasznay Csaba is, aki elmondta, hogy lényegében a teljes magyar társadalmat kell képezni a kiberbiztonságra, hiszen ma már alapvető érdek, hogy minél szélesebb körben terjedjen a biztonságos internet- és információ felhasználás.

Prof. Dr. Nemeslaki András, az ÁKK Elektronikus Közigazgatási Intézet vezetője szerint a kiberbiztonsági képzés egy olyan téma, amit mintha kifejezetten az NKE számára találtak volna ki, hiszen az egyetem szinte valamennyi oktatási-kutatási egysége szervesen kapcsolódhat ebbe a munkába. „Az akadémia létrehozása egy nagyon ígéretes kezdeményezés, hiszen ezzel a nemzetközi kapcsolatainkat is várhatóan bővíteni tudjuk majd”- tette hozzá a professzor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az egyenruha kötelez

    • fokep
    •  dsc1447 2
    •  dsc1466 2
    •  dsc1473 2
    •  dsc1480 2
    •  dsc1496 2
    •  dsc1498 2
    •  dsc1510 2
    •  dsc1558 2
    •  dsc1568 2
    •  dsc1573 2
    •  dsc1579 2
    •  dsc1607 2
    •  dsc1608 2
    •  dsc1633 2
    •  dsc1650 2
    •  dsc1656 2
  • Előző
  • Következő

„A mai napon együtt ünneplünk azokkal az emberekkel, akiknek a biztonságáért dolgozunk nap, mint nap, és akiknek a visszajelzéseiből kitűnik, hogy a közbiztonság fenntartása érdekében tett erőfeszítéseink nem hiábavalóak”- hangoztatta Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a Városligetben tartott VII. Rendőr- és Tűzoltónap alkalmából.

 „A rendőri munka elismertségének legnagyobb fokmérője a lakosságtól kapott elismerés és megbecsülés. Magyarország Rendőrsége az állomány áldozatos munkája révén kivívta joggal vívta ki ezt az elismertséget, amelynek megtartása azonban mindannyiunk kötelessége és jelenti mindazt, amiért egykoron valamennyien hivatást és nemcsak egy munkát választottunk” - mondta a budapesti Bucsek Gábor. Budapest rendőrfőkapitánya hozzátette, hogy Szent György napja sok jelentéssel bír, így a hétköznapokat, a szolgálatot, az együttműködést a társszervekkel, az önkormányzatokkal, valamint az összetartozást is. Úgy véli, a testület csak úgy tud eredményeket elérni, ha a tagjai egymással hatékonyan együttműködnek, kölcsönösen segítik egymást. A rendőrök a szolgálatot a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében a társadalom által biztosított lehetőségek között látják el. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ország legnagyobb városának a biztonságát felügyeli, mindez komoly, embert próbáló feladat, melyet a kollégáim a legjobb tudásuk szerint, esküjükhöz híven, lelkiismeretesen hajtanak végre. Mindent megteszünk azért, hogy szolgáljuk és védjük a budapesti lakosságot”- fejezte be ünnepi gondolatait Bucsek Gábor.


Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint bajtársiasság és barátság köti össze a rendőröket és a tűzoltókat, mindannyian az állampolgárok védelmére esküdtek fel. „A munka során nem nélkülözhetjük az önkénteseket, hiszen összefogás nélkül nem tudunk hatékonyak lenni” - fogalmazott a dandártábornok hozzátéve azt, hogy a két testület milyen közel áll egymáshoz. „A tavalyi év óta a megyei ügyeleteink közös objektumban működnek, csak a fővárosban több mint ötezer esetben dolgoztak együtt rendőrök és tűzoltók egy-egy esemény kezelésében”- emlékeztetett az igazgató.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire idén mintegy 2000 érdeklődő volt kíváncsi. Számos dolgozó, oktató és hallgató képviselte az RTK-t a rendezvényen. A Rendészettudományi Kar sátránál a legtöbb középiskolás a nap folyamán a rendőr szakirányok felől érdeklődött. A rendezvényen résztvevő négyezer középiskolás hallgató közül sokan hangsúlyozták, számukra a rendőri szakma tiszteletet parancsol, már most bizonyos számukra, hogy az egyenruha kötelez.

Az eseményre kilátogatók százötven kiállító sátor segítségével, színvonalas és változatos programok során ismerkedhettek meg a rendőri munkával. Láthattak, rendőr-, tűzoltó-, és Old Timer autókat, szolgálati kutyákat, hagyományőrző lovas rendőröket, fegyverkiállítást, vezetési szimulátort, motoros, helikopteres, valamint a Rendészettudományi Kar oktatói és hallgatói által bemutatott intézkedéstaktikai és tonfa bemutatókat is. A tűzoltó majálison véradó kamion, füstsátor, légzőkészülék, tűztálca, tűzoltóautó kiállítás, régi kocsi fecskendő, habképző anyag és magasból mentési bemutató várta az érdeklődőket, és részletesen megismerkedhettek a tűzoltó gépjárművekkel, valamint speciális feszítő-vágó berendezésekkel is.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerika Központ az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1029 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1069 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1090 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1110 2
    •  dsc1142 2
    •  dsc1156 2
  • Előző
  • Következő

Magas rangú diplomáciai és szakmai képviselet mellett tartotta meg nyitórendezvényét az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont 2017. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében. A rendezvény témáját a magyar-amerikai biztonsági és védelmi együttműködés képezte, lehetőséget adva mindkét félnek, hogy kifejtsék nézeteiket, amelyet Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, David J. Kostelancik követtanácsos, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé, Siklósi Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes ismertettek.

Megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András hangsúlyozta a hazánkat körülvevő nemzetközi élet, különösen meghatározó szereplőinek valós, pontos megismerését. Ebből a szempontból elengedhetetlen az Amerikai Egyesült Államok, valamint az amerikai bel- és külpolitika megértése. Az egyetem rektora kiemelte, hogy Washington meghatározó hatalomként van jelen a világban, amelynek ékes bizonyítéka a nemzetközi rendszer második világháborút követő felépítésében, illetve hidegháborút követő megerősítésében való központi amerikai részvétel. Bár az ország elszigeteltségben látott napvilágot, fokozatosan a nemzetközi élet egyik legdinamikusabb szereplőjévé vált, befolyását pedig jól mutatja többek közt hatalmas GDP-je, továbbá a kutatás-fejlesztésre és védelemre fordított kiadásai.

Prof. Dr. Patyi András ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai nemzet politikai, gazdasági és katonai teljesítményétől függetlenül is rendkívüli, hiszen születésekor fontos elvekre alapozta magát, továbbá a politika, a társadalom, a jog, a gazdaság és a tudomány területére egyaránt kiterjedő, jobb világ megteremtésére irányuló emberi erőfeszítések mérföldköveként tartható számon. Noha globális birodalmi szerepe vitatható, az Amerikai Egyesült Államok minden kétséget kizáróan egy olyan ország, melyet a világ többi része a mai napig ilyen vagy olyan módon viszonyítási pontnak tekint.

Elkötelezettség és felelősség egy kiszámíthatatlan világban

Dr. Fellegi Tamás, a Hungary Initiatives Foundation volt elnöke és vezérigazgatója ismertette a januárban életre hívott Amerika Tanulmányok Kutató Központ szakmai profilját, továbbá kiemelte eddigi eredményeit, köztük az elmúlt hónapokban megrendezett, a Trump-adminisztráció külpolitikáját, valamint az amerikai – továbbá a magyar és a brit – bevándorlás-politikát körüljáró kerekasztal beszélgetéseket. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy miközben a politikai viszonyok folyamatosan változnak, Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete – illetve az Egyesült Államok e tekintetben meghatározó szerepe – változatlan maradt. Emlékeztetve az ukrán válságra, a migrációs hullámra és azzal együtt járó kihívásokra, a Brexitre, valamint Európa és Törökország viszonyára, hozzátette, hogy a világ talán még sosem volt annyira kiszámíthatatlan, mint ma.

Ennek megfelelően, az Amerika Tanulmányok Kutató Központ hivatalos megnyitó rendezvényén a biztonságpolitikai kiemelt szakértői fejthették ki nézeteiket az Egyesült Államok és Magyarország katonai együttműködését illetően. Ez utóbbiról Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes részletes beszámolót adott a jelenlévőknek, kiemelve többek közt az Egyesült Államok FMF és iMET programokon keresztül nyújtott anyagi és képzésbeli támogatását, a Magyar Honvédség Ohio Nemzeti Gárdával folytatott közel 25 éves együttműködését, valamint hazánk részvételét a világ különböző részein folytatott missziókban, köztük az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban.

David J. Kostelancik követtanácsos nyomatékosította a nemrég hivatalba lépett Trump-adminisztráció szövetségesekkel és partnerekkel való párbeszéd iránti elkötelezettségét. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője megerősítette a két nemzet biztonsági kérdésben folytatott együttműködésének jelentőségét. E tekintetben a kooperáció legfőbb dimenzióit a közös ellenség elleni együttes katonai fellépésben, illetve az azt lehetővé tevő közös képzésekben és támogatásokban azonosította. David J. Kostelancik hangsúlyozta, hogy Washington teljes mértékben egyetért Budapest azon nézetével, miszerint biztonságunkért valódi felelősséggel tartozunk, egyúttal hozzátéve, hogy a két fél együttműködése nemcsak ügyletszerű folyamatokon, hanem értékeken nyugszik. Az ideiglenes ügyvivő megjegyezte, bízik benne, hogy az USA és hazánk biztonsági és védelmi együttműködéséről egy elmélyültebb párbeszéd folytatódik, mely nemcsak az egyetem falai között, hanem a szélesebb társadalomban is megjelenik.

Az együttműködés kultúrája

A szakmai kerekasztal beszélgetésen a résztvevők felvázolták a magyar-amerikai védelmi együttműködéssel kapcsolatos nézeteiket. Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett a Trump elnök számára kiemelt fontosságú kérdésekre, vagyis a szövetségesekre háruló (anyagi) terhek kiegyensúlyozására, valamint a terrorizmus elleni határozottabb fellépésre. Előbbi vonatkozásában hazánk azt a célt tűzte ki maga elé, miszerint évi 0,16%-os növelés mellett a magyar védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2%-át, míg utóbbi kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való közel 150 fős magyar részvételt, mely a jövőben tovább duzzadhat. A kiberbiztonsági kihívásokkal kapcsolatban Siklósi Péter rámutatott arra az ellentmondásra, miszerint a téma egyfelől rendkívül közkedvelt és nyilvánosan vitatott, másfelől viszont természeténél fogva a háttérben kellene tartózkodnia. Hangsúlyozta, ez utóbbi magyarázza a hazai kiberbiztonság rejtett jellegét.

Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé külön felhívta a figyelmet a magyar katonák remek teljesítményére. Hangsúlyozta, hogy mind az amerikai, mind a magyar felet lekötik a biztonsági kihívások, ugyanakkor kiváló tapasztalta van a magyar katonák együttműködés iránti nyitottságát és aktivitását illetően. A kiberbiztonság kapcsán Baker ezredes emlékeztetette a hallgatóságot a téma 2016-os amerikai elnökválasztások mentén még inkább felértékelt szerepére. Hozzátette, az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnokságával való együttműködésben hazánk kiberbiztonsági konferenciát szervez idén júniusban.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetköziz Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára megerősítette, hogy az Egyesült Államok látható módon támogatja Magyarország kiberbiztonsági képességeinek erősítését. Az együttműködés kultúrája kapcsán kiemelte, hogy az említett igyekezetek mellett a két nemzet kultúrája eltér egymástól. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés kultúrája az együttműködés során tanultak függvénye: bizonyos területeken jól látszik, hogy átvettük ugyan az amerikai rendszert, de nem alkalmazkodtunk hozzá. Ugyanakkor Prof. Dr. Szenes Zoltán nyomatékosította, hogy ezzel együtt hazánk komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a NATO-n belüli összetartásra is kitértek. A szakértők egyetértettek abban, hogy Trump elnöknek a NATO idejétmúltságára vonatkozó megjegyzésének visszavonása nem volt meglepő fordulat.

Az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára, valamint a transzatlanti kapcsolatokra – különös tekintettel az USA valamint Közép- és Kelet-Európa relációjára– vonatkozó ismereteket ad át a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon belül. A Központ a magyar és angol nyelvű szakmai rendezvények, valamint a publikációk mellett a 2017/18-as tanévtől új kurzusokkal gazdagítja az Egyetemen zajló képzést. Ezek közül kiemelendő az amerikai politikai rendszerrel, az amerikai kül- és biztonságpolitikával, illetve a XX. és XXI. századi Közép-Európa koncepciókkal foglalkozó tárgyak.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új mentor-oktatók az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1211 2
    •  dsc1228 2
    •  dsc1235 2
  • Előző
  • Következő

Újabb három taggal bővült az NKE Mentorok Kollégiuma - derült ki a testület legutóbbi ülésén, amelyen öten vezető-mentor oktatói oklevelet kaptak, és bemutatkozott a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar is.

A testület ülésén mentor-oktatói oklevelet vehetett át Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet és Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Mostantól az NKE vezető-mentor oktatója Dr. Gazsó L. Ferenc, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. főtanácsadója, Dr. Baranyai Gábor miniszteri biztos, az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet vezetője, Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke, Dr. Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese, valamint Komáromi Róbert, a Bundesagentur für Arbeit Németország vezető tanácsadója. A Mentorok Kollégiuma ülésén elnöki megbízólevelet vehetett át Dr. Gazsó L. Ferenc, a testület vezetője.

Az ülésen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar munkájával is megismerkedhettek a mentorok. Dr. Koller Boglárka, a kar dékánja elmondta, hogy jelenleg több mint 40 munkatárssal és mintegy 470 hallgatóval működik a NETK. A kar jelmondata, a nyitott szemmel a világra is arról árulkodik, hogy állandóan alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó nemzetközi kihívásokhoz. Fő feladatként jelölte meg a nemzetközi dimenziókat is figyelembe vevő oktatást, kutatást és tananyagfejlesztést. Koller Boglárka bemutatta a kar szervezetét és fontosabb tisztségviselőit, valamint szólt az egyre bővülő képzési rendszerről is. Elhangzott, hogy továbbra is szeretnék megtartani a NETK elitképző jellegét, ezért csak igen magas pontszámokkal lehet bejutni a karra a felvételi vizsgákon. Az idegen nyelvek szerepét szeretnék továbberősíteni az oktatásban, ezért új, angol nyelvű kurzusok indítását tervezik a jövőben. Mint ahogy szeretnék elérni azt is, hogy saját PhD-képzést folytassanak, de addig is aktív szerepet játszanak az egyetem doktori iskoláinak munkájában.

A Mentorok Kollégiuma ülésén felszólalt Dargay Eszter, a Belügyminisztérium főosztályvezetője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálat integritásának fejlesztése terén az egyetem munkájára is számít az állam. Így például jelenleg is folyik integritás tanácsadó képzés, továbbképzés az NKE-n, amely segíti a nemzeti korrupcióellenes program céljainak megvalósulását.

Gazsó L. Ferenc elmondta, hogy az NKE mentor-oktatói a nemrégiben létrehozott négy szakmacsoportban is folytathatnak munkát. A hadtudományi szakmacsoport első találkozójára már sor is került az előző napokban. A testület elnöke bejelentette, hogy július 4-én a Parlamentben tart majd kihelyezett ülést a Mentorok Kollégiuma.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Legfontosabb a jó szomszédság

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0909 2
    •  dsc0915 2
    •  dsc0924 2
    •  dsc0943 2
    •  dsc0969 2
    •  dsc0975 2
    •  dsc0989 2
    •  dsc1004 2
  • Előző
  • Következő

Horvátország és az új politika kihívások címmel tartott előadást Őexc. Gordan Grlić Radman, Horvátország nagykövete az NKe-n, aki a Ludovika Nagyköveti Fórum áprilisi vendégeként látogatott el a Ludovikára. 

Gordan Grlić Radman egyetemi tanulmányai befejezését követően előbb Svájcban, majd a Zágrábi Egyetemen dolgozott. Innen vezetett az útja ismét Svájcba, ahol a frissen megalakult horvát állam külügyminisztériuma felkérésére 1992-ben megkezdte a horvát konzuli hálózat kiépítését (Bern, Genova, Zürich). Ezután Szófiában a horvát nagykövetségen folytatta munkáját, 2012-től pedig Budapesten a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A nagykövet előadásában kiemelte a horvát-magyar kapcsolatok fontosságát és azt, hogy a két ország már 1992 előtt is segítette egymást. Elmondása szerint komoly nehézségekkel kellett szembe nézniük az Európai Unióba való belépésük előtt, és mikor ez 2013-ban sikerült, ők is igyekeztek átadni megszerzett tapasztalataikat a volt jugoszláv államoknak, elsősorban a közeli Montenegrónak és Szerbiának. A nagykövet számára az egyik legfontosabb a „jó szomszédság” politikája, hiszen a már említett két országnak és Magyarországnak is nagyon hasonló gazdasági és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie, mint Horvátországnak, ezért tudnak egymásra támaszkodni. Ilyen volt a két évvel ezelőtti migrációs krízis is, ami az EU komplexitása miatt mindenkiből más-más reakciót váltott ki, és amiből nehezen, de sikerült felállniuk.

Gordan Grlić Radman kihangsúlyozta a magyar-horvát határ megnyitásának fontosságát, amely még inkább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, azon belül a turizmust és a kultúrát, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben további fontos lépéseket terveznek azért, hogy jelentősen csökkentsék a várakozási időt a határátkelőknél.

A panelbeszélgetést Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vezette. Beszélgetőpartnerei Lőrinczné Dr. Bencze Edit, a Kodolányi Főiskola főiskolai docense és tanára, akinek fő kutatási témája a Nyugat-Balkán térségének integrációs folyamatai, különös tekintettel a horvát csatlakozásra, illetve Dr. Hóvári János, az NKE egyetemi docense, számos ország nagykövete, biztonságpolitikai szakértő volt. Dr. Bóka János kérdésére, miszerint hogyan látják a Nyugat-Balkáni országok EU-ba való csatlakozásának témáját, Dr. Hóvári János elmondta, nyitottnak kell lennünk az új tagokra, és ha csatlakoznának, egy teljesen másfajta unió jönne létre. Hóvári János teljes mértékben egyetért azzal, hogy segíteni kell a szomszédainkat. Felmerült, hogy a migrációs krízis destabilizálhatja-e a régiót, és jelenthet-e komoly biztonsági fenyegetést az övezet országaira nézve, azonban a volt nagykövet szerint a horvátok kiváló határellenőrző rendszere miatt jól vették a fő akadályt, és mivel a görögöknél a legsúlyosabb ez a válság, példát kellene venniük a horvát rendszerről. Szerinte az EU legnagyobb problémája a vízió hiánya, amelyhez új irányítók és a problémák újragondolása kellene.

A Ludovika Nagyköveti Fórum idei utolsó előadására május 10-én kerül sor, amikor Ksenija Škrilec szlovén nagykövettel találkozhatnak az érdeklődők.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kitüntették az NKE oktatási rektorhelyettesét

    • fokep
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Szent György Érdemjelet vehetett át a Rendőrség Napja alkalmából Dr. Kovács Gábor dandártábornok. Az NKE oktatási rektorhelyettesének rendőri szolgálati munkáját több kollégájával együtt az Országos Rendőr-főkapitányság épületében rendezett ünnepségen ismerték el.

Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrség állományában huzamosabb időn keresztül nyújtott kiváló és példaértékű szolgálatellátása elismeréseként 8 rendőrnek –köztük Kovács Gábornak - adományozott Szent György Érdemjelet. Emellett kilencen rendőrségi főtanácsosi, 28-an pedig rendőrségi tanácsosi címet kaptak az ünnep alkalmából.  A rendezvényen kiosztották az „Év Körzeti Megbízottja”, az „Év Ellen-Szer Rendőre”, valamint az „Év iskolai bűnmegelőzési tanácsadó tisztje” díjakat is.

Kovács Gábor rendőr dandártábornok 2012 februárja óta látja el az oktatási rektorhelyettesi feladatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Emellett jelenleg is vezetője a Rendészettudományi Kar vezetéselméleti tanszékének. Habilitációját 2008-ban szerezte a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, egyik alapítója a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, amelynek az elnökségében jelenleg is dolgozik. Jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, a többi között Törökországban és Németországban is vett rész tanulmányutakon.

A Szent György Érdemjel a rendőrség állományában munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére, illetve a rendőrség munkáját segítő személyek elismerésére évente összesen 30 fő részére adományozható.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Túl az első X-en

    • fokep
    •  dsc0756 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0786 2
    •  dsc0791 2
    •  dsc0809 2
    •  dsc0834 2
    •  dsc0847 2
    •  dsc0853 2
  • Előző
  • Következő

Akár a jövő politikusai is ott lehettek azon a vetélkedőn, amelynek országos döntőjét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületének Széchenyi Dísztermében rendezték. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája közös szervezésében, immáron második alkalommal megtartott eseményen 10 középiskolás csapat versenyzett az értékes díjakért.

A szervezők a tavalyi vetélkedőhöz hasonlóan idén is azzal a céllal indítottak programsorozatot, hogy a középiskolás korú fiatalok megismerjék a hazai és az európai uniós demokratikus intézmények, kiemelten a választások jelentőségét. A többfordulós versenyben a diákoknak nemcsak lexikális tudásukról kellett számot adniuk, hanem kreatív feladatokat teljesítve meg kellett szólítaniuk saját korosztályukat is, hogy meggyőzzék őket a voksolás fontosságáról. Ebben az évben 110 csapat 440 diákja indult a megmérettetésen, az 5 középdöntőből végül 10 csapat került be az NKE-n tartott országos döntőbe. Dr. Pálffy Ilona elmondta, hogy bár idén kisebb volt az érdeklődés a programsorozat iránt, de nagy öröm, hogy így is sok középiskolás megméretette magát a vetélkedőn. Az NVI elnöke szerint, aki bejutott az országos döntőbe, az már nyertesként tekinthet magára. A szakember reméli, hogy a versenyző diákok közül minél többen folytatják majd pályájukat ezen a területen. Pálffy Ilona hozzátette, hogy jövőre az országgyűlési választások és a várhatóan egyre gyakoribb népszavazási kezdeményezések miatt jóval több feladatuk lesz a szervezet munkatársainak, így 2018-ban nem rendezik meg a középiskolás vetélkedőt.

A verseny döntőjének helyet adó, az egykori Honvéd Ludovika Akadémia épületének létrehozásáról beszélt köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a névadó Mária Ludovika mellett számos felajánlás érkezett a katonai akadémia megalapítására, az adományozók névsorát ma már meg is lehet tekinteni a díszterem előtti folyosón. Elhangzott, hogy a Honvéd Ludovika Akadémiát 1945 után bezárták, míg végül 2014-ben az NKE főépületeként éledt újjá. „Visszatérhetett korábbi helyére a katonai felsőoktatás, amelynek más feladatok mellett egyetemünk az alapintézménye”- hangsúlyozta a rektor.  Elmondta, hogy az NKE olyan állami alapfunkciókkal is foglalkozik, mint például a választás, ezért az ezzel összefüggő jogi, közigazgatási ismereteket egy külön szak keretében tanulhatják a hallgatók. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként elmondta, hogy a testület sokszor heti rendszerességgel ülésezik és jelenleg elsősorban a népszavazási kezdeményezések elbírálásával van elfoglalva. „Azt kívánom a versenyzőknek, hogy a választójoggal és tulajdonképpen a demokrácia fundamentumának számító véleménynyilvánítás szabadságának intézményével kapcsolatos érdeklődésüket sokáig tartsák meg, legyenek aktív, érdeklődő közéleti polgárok”- tette hozzá Patyi András.

„Két év múlva kerül sor az európai parlamenti választásokra, ezért különösen fontos, hogy a szavazókorúság közelébe kerülő középiskolások minél felelősségteljesebb döntést hozzanak. Ezt segíti ez a vetélkedősorozat is” – mondta köszöntőjében Kotlár Eszter. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája PR-referense hozzátette, hogy az Európai Parlament a világ második legnagyobb parlamentjeként hoz olyan döntéseket, amely alapvetően határozza meg az európai jövőképet. Szerinte ez a jövőkép most elég homályos és sok válaszút is áll az EU előtt, de van ok ünneplésre is, hiszen idén 60 éve született meg az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződés. „Ez emlékezet minket arra, hogy az egységes Európa gondolata sokkal több és mélyebb annál, mint amit a mindennapok során, a felszínen érzékelünk”- tette hozzá Kotlár Eszter.

Az országos döntőn résztvevő 10 csapat tagjai a tesztfeladatok kitöltése után sajtótájékoztatót tartottak és frakcióvitán is részt vettek. A legjobbnak a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium Nightingale nevű csapata bizonyult, ők a strasbourgi Európai Parlamentbe utazhatnak el iskolájuk több diákjával és tanárával együtt. A második helyet a Választók nevű formáció, míg a harmadikat a Cenzus nevű csapat szerezte meg. Az első három helyezett csapat tagjai értékes mobiltelefonokat, illetve táblagépeket is hazavihettek.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Látogatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán

    • img 4465
    • img 4767
    • img 4462
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem határon túli tehetséggondozási programjának keretében ezúttal az NKE szakkollégiumainak képviselői előtt nyílt meg a lehetőség, hogy április 10-14-e között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán lebonyolított szakmai programok keretében mutassák be az általuk képviselt szervezetek tevékenységét, illetve prezentálják tudományos kutatásaik eredményeit.

Prof. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke, valamint Hauer Melinda egyetemi főtitkár fogadta a Dr. Németh András őrnagy, ETDT elnök által vezetett egyetemi delegációt. A Sapientia oktatási infrastruktúráját és képzéseit  Dr. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánhelyettese mutatta be. Az egyeztetések során a két egyetem szakkollégiumai közti együttműködés lehetséges dimenzióiról is szó esett, valamint a szakkollégiumaink Makovecz Programba történő bekapcsolódásának lehetőségei is terítékre kerültek. A látogatás alkalmat adott arra is az NKE és a Sapinetia hallgatói számára, hogy az OTDK-ra való felkészülés jegyében, egy workshop keretében mutassák be pályamunkáikat, illetve kutatási részeredményeiket egymásnak, sokszor érdekes szakmai vitákat generálva.

Megosztás a Facebook-on


Húsvét a világ körül

    •  dsc9181 2

A húsvét – mint a kereszténység legnagyobb ünnepe – Krisztus feltámadásának és egyben az emberiség megváltásának ünnepe. A keresztények világszerte különböző szokásokkal és hagyományokkal ünnepelnek: megemlékeznek Jézus életének fontos eseményeiről, passiójátékkal mutatják be Krisztus szenvedéseit és halálát, körmeneteket szerveznek, templomba mennek. Bár a húsvétot alapvetően egyfajta „drámaiság” határozza meg, egyes országokban jó hangulatban, vidáman ünneplik. Abban is különbség mutatkozik, az ünnep alkalmával milyen eledelek kerülnek a családok asztalára.

A böjti időszak a nagyhét során teljesedik ki, a hívő embereket ilyenkor a csendes befelé fordulás jellemzi, ezekben a napokban elmélyülnek hitvilágukban, intenzívebben bekapcsolódnak az egyházi közösségben való tevékenységekbe. A nagyhét legjelentősebb napja nagypéntek, Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Ezen a napon a világon számos helyen passiójátékkal elevenítik fel Krisztus szenvedéseit és halálát. Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket, Máltán a templomokban vörös drapériával borítják be a díszeket, majd gyászos körmenetet tartanak. Északon különösen csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni az ismerősökkel, barátokkal. A böjtölés az étkezési szokásaikra is kiterjed, ugyanis csak naplemente után szabad enni. A Vatikánban már nagycsütörtökön megkezdődik az ünnep: istentiszteletet tartanak a Szent Péter-bazilikában, amely a római katolikus egyház első számú szentélye, megáldják a szent olajat, ezt követően pedig sor kerül a hagyományos lábmosási ceremóniára a lateráni bazilikában. Az egyházfő jelképesen megmossa tizenkét pap lábát, ezzel elevenítik fel az utolsó vacsorát, melyet Jézus az apostolok társaságában töltött. Csütörtökön Rómában elhallgatnak a harangok, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a római Colosseumnál: a pápa és a hívek ezzel emlékeznek meg Krisztus gyötrelmeiről. Igencsak kiemelkedik a nagypénteki eseményekből a Fülöp-szigeteken élő hagyomány, mely szerint tizenegy férfi keresztre feszítteti magát, hogy a vezeklés jegyében átélhessék azokat a kínokat, amelyeket Jézus megélt a kereszten.

A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokásokat és hagyományokat illetően bizonyos tekintetben sok a hasonlóság az egyes országok között: az ünnepi eledelek, vagy a piros tojás mint húsvéti szimbólum sok helyen jelen van. Bulgáriában például az ünnepi asztalra kalács és tojás is kerül a sült hús mellett. Az a szokás él, hogy az első piros tojással bedörzsölik a gyerekek arcát, hogy azok minél egészségesebbek legyenek. A veteményesbe is tojást tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. Nemcsak piros tojást festenek: páratlan számú és különböző színű tojásokkal veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Érdekesség, hogy a magyarok körében szokássá vált eledelszenteléstől eltérően nem a családok, hanem a pap viszi a templomba a csomagot az ételáldáshoz, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák az étkeket, hogy szerencsét hozzon nekik. Németországban a húsvéti ebéd elengedhetetlen „kelléke” a piros tojás és a bárány alakú torta. A bárány mint áldozati Krisztus-jelkép máshol is megjelenik: Cipruson például az esti fáklyás felvonulást követően vasárnap bárányt sütnek a szabadban. Hasonló étkek kerülnek a családok kosarába Lengyelországban is: sonkát, kolbászt, kenyeret, süteményt és festett tojásokat visznek a templomi szentelésre. A hagyományos lengyel sütemények közül a mazurek és a babka is az asztalra kerül. Ezeket a vasárnapi mise utáni reggelinél fogyasztják el, evés előtt jó szerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak. A húsvéti ételek sorában egészen szokatlan példákat is találunk: Svédországban például vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipót sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára pedig az általuk karácsonykor is fogyasztott ételek kerülnek az asztalra: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Cipruson húsvétkor sajttal és mazsolával töltött süteményt sütnek, az olaszok pedig a tőlük megszokott módon lisztből, tojásból, cukorból és olívaolajból készült süteményt tesznek az asztalra. Görögországban az ország legnagyobb ünnepének tartják a húsvétot, ebből kifolyólag az étkezésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A már délután kezdődő és estig tartó lakomán hagyományos étel a nyárson sült bárány és „Jézus kenyere”, amelynek közepén keresztforma, a szélein pedig tojásformát ábrázoló motívum van.

A húsvétot az Egyesült Államokban vidáman ünneplik. Kevésbé jellemzőek a vallási vonatkozású programok: a templomi szertartások egybeolvadnak a lazább, közösségi ünneplésekkel. Húsvét vasárnapján New York-ban és más nagyvárosokban parádékat, felvonulásokat szerveznek, amelyeken a résztvevők divatos ruhákban és húsvéti fejdíszekben pompáznak. A felvonulást a kezében húsvéti gyertyát vagy keresztet tartó személy vezeti. Az ünnepkör részeként említhetők a böjt előtti karneválok: húshagyókedden kezdődik például a Mardi Gras (Kövér Kedd) karnevál New Orleansban, amelyen turisták ezrei vesznek részt. A programot egyebek mellett koncertek és utcabálok színesítik, valamint karneváli királyt és királynőt választanak. A húsvéti ételek között említhetjük a sonkát, burgonyát, zöldségeket, és itt is megjelenik a tojás, amely különleges szerepet kap. Tradicionális program a Fehér Ház kertjében, sokszor az elnök jelenlétében tartott tojásvadászat, amit „kicsiben” a gyermekes családok is megtartanak saját otthonukban.

Hasonlóan vidáman ünnepelnek húsvétkor a spanyolok: flamenco tánccal feledtetik a nagyhét, spanyolul Semana Santa bánatát, vidéken és a városokban egyaránt. Az ünnep részeként megemlékeznek a Megváltó által elszenvedett kínokról is: Madrid szűk utcáin körmenetben vezeklők százai vonulnak, akik keresztet cipelnek, sokan pedig vasláncot, béklyót erősítenek a bokájukra, hogy méltó módon emlékezzenek meg Krisztus keresztútjáról. Máltán is öröm és vidámság jellemzi az ünnepet: szombat este megszólalnak a harangok, és az utcákat a feltámadás öröme lepi el különböző díszek, fények, tűzijátékok és felvonulások formájában. Vasárnap reggel örvendező körmenetet tartanak a feltámadt Krisztus szobrával. Érdekesség, hogy Mexikóban a húsvétot két hétig ünneplik. Hasonlóan Semana Santának nevezik a nagyhetet, ekkor megemlékeznek Jézus életének utolsó napjairól. Húsvét vasárnapján pedig megkezdődik a Pascuának nevezett hét, amely a következő szombatig tart, és amelynek középpontjában a feltámadás ünneplése áll. Ausztráliában parádéval ünnepelnek húsvétkor, Sydney-ben megrendezik az ún. királyi húsvéti show-t, ahol tánccal, zenével, gazdag ételkínálattal és különböző versenyekkel ünnepelnek.

A keresztény hit szerint Jeruzsálem Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne, éppen ezért nem meglepő, hogy a „Szent Városba” hívek ezrei látogatnak el évente, nemcsak húsvét alkalmából.

Jézus ma a világtörténelem legismertebb alakja, ezt bizonyítja az is, hogy időszámításunk az ő születését veszi alapul. Mint ismert, a Jeruzsálemtől néhány kilométerre fekvő Betlehemben született, de Heródes király miatt Józsefnek és Máriának csecsemőjükkel Egyiptomba kellett menekülniük. Végül Názáretben telepedtek le, ahol Jézus harmincéves koráig ácsként dolgozott, majd elkezdett betegeket gyógyítani, és embereket tanítani az Istentől kapott értékekre. Tevékenysége és népszerűsége oly mértékben zavarta a vallási vezetőket, hogy a kivégzése mellett döntöttek. Egyes források szerint Jézust a zsidó ünnep, a Sabbath előtt, körülbelül péntek délután három órakor feszítették keresztre. Ezt felidézve nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok óriási tömegekben, keresztet cipelve a hátukon vonulnak végig a Via Dolorosa (fájdalmak útja) nevű úton, melyet Krisztus is megtett a halála előtti órákban.

Húsvét idején tehát Jeruzsálem a nemzetek kavalkádjává válik, a keresztény világ minden tájáról érkeznek zarándokok a Szentföldre az Egyesült Államoktól Európán át a Távol-Keletig, hogy közösen ünnepeljék meg Krisztus feltámadását.


Szöveg: Búzás Beáta

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jörg Monar, a College of Europe rektorának budapesti látogatása

    • fokep
    •  dsc0391 2
    •  dsc0419 2
  • Előző
  • Következő

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárának meghívására 2017. április 12-én Budapestre látogatott Prof. Dr. Jörg Monar, a College of Europe rektora.

A rektor a budapesti tartózkodása alkalmával ellátogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is, ahol megbeszélést folytatott Dr. Nagy Judit rektor-helyettessel, valamint Dr. Koller Boglárka dékánnal. A megbeszélés során a felek áttekintették a két intézmény együttműködésének lehetőségeit, valamint egyeztettek azokról a követelményekről, amelyeknek a ma végzős diákok meg kell, hogy feleljenek, annak érdekében, hogy sikeresek lehessenek az Európai Unió kérdéseivel foglalkozó intézményekben, valamint eredményes felvételi vizsgát tegyenek a College of Europe posztgraduális képzéseire.

A rektor találkozott továbbá a 2017/18-as tanévre sikeresen felvételizett magyar fiatalokkal, korábban a College-ban végzett öregdiákokkal, valamint megbeszélést folytatott Takács Szabolcs államtitkárral az európai uniós ügyek aktuális kérdéseiről, kiemelten a Brexitről, a migrációs válságról és az Európai Unió jövőjéről, továbbá a Kormány és az oktatási intézmény jövőbeli együttműködésének a lehetőségeiről.


Forrás: kormany.hu

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest

    • fokep
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0615 2
    •  dsc0642 2
    •  dsc0661 2
    •  dsc0683 2
    •  dsc0712 2
    •  dsc0719 2
    •  dsc0722 2
    •  dsc0746 2
  • Előző
  • Következő

„Több mint négy évtizedes szakmai életútjának eredményeit tekintve elmondhatjuk, hogy rajta nem múlik a haza fényre derülése” – hangzott el azon az egyetemi ünnepségen, amelyen a 70 éves Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, a Fenntartói Testület tagját köszöntötték. Az NKE rektora a tábornok részére egy ünnepi kötetet adott át, amelyben kollégái és barátai publicisztikái olvashatóak.

„Janza Frigyes közel fél évszázada áll belügyi szolgálatban és ezt a több évtizedet alapjaiban határozta meg a Belügyminisztérium (BM) és a köz szolgálata iránti elkötelezettsége"- mondta köszöntőjében Dános Valér nyugállományú rendőr vezérőrnagy. A BM főosztályvezetője szerint ez az elkötelezettség tettekkel és eredményekkel is alátámasztható. Elhangzott, hogy Janza Frigyes bár katonacsaládban nőtt fel, de fiatalon az állatorvosi pályát választotta. Az első igazi munkahelye a BM kutyakiképző iskolája volt, ahol 1983-tól, immáron hivatásosként az intézmény vezetője lett. Elhangzott, hogy a 90-es évek elején Janza Frigyes is részt vett abban a szakmai csoportban, amely az új típusú rendőrképzés megteremtésén dolgozott. 1998-től pedig a BM oktatási főosztályvezetőjeként, majd főigazgatójaként irányította a belügyi szerveknél folyó képzések, továbbképzések rendszerét. Újabb lendületet 2010 után kapott Janza Frigyes életpályája, amikor oktatási főszemlélőként aktív szerepet játszott a rendészeti szakterület oktatás-képzési rendszerének dinamizálásban és miniszteri megbízottként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásában.  2012 óta pedig a Fenntartói Testület tagjaként tett sokat az egyetem fejlődéséért. „Korodat meghazudtoló vitalitással, frissességgel végzed a munkádat és az életutad eredményeire tekintve elmondhatjuk, hogy rajtad nem múlik a haza fényre derülése”- hangsúlyozta Dános Valér, aki Pintér Sándor belügyminiszter elismerő oklevelét és emléktárgyat adott át az ünnepeltnek.

„Janza Frigyes egy személyben testesíti meg a kötelességtudást, a problémamegoldó képességet és a sokoldalúságot”- mondta köszöntőjében Korinek László akadémikus. A Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke hozzátette, hogy az ünnepelt szabadidejében sokféle társadalmi munkát is végez. Korinek László szerint a Magyar Rendészettudományi Társaság nem jött volna létre és nem is működne Janza Frigyes nélkül, aki jelenleg is a szervezet főtitkára. „Reméljük, hogy a 70 éves kor nem búcsú, hanem egy mérföldkő, és továbbra is lehet majd számítani Janza Frigyes tapasztalatára és munkájára”- tette hozzá az akadémikus.

Prof. Dr. Patyi András szerint Janza Frigyes nélkül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem lenne olyan, mint amilyen most: nem így nézne ki sem belülről, sem kívülről. Az intézmény rektora szerint a tábornokot komplex, mély műveltségen nyugvó gondolkodásmód jellemzi és szeretettel viselkedik minden ember és az egyetem mint intézmény iránt is. „Egészen más rendőrkép alakult ki és rögzült bennem azóta, hogy őt ismerem” – tette hozzá Patyi András, aki az egyetem egésze nevében fejezte ki tiszteletét és nyújtotta át az ünnepi kötetet a 70 éves Janza Frigyes számára. „Akik ebbe a könyvbe írtak, mind barátai az ünnepeltnek, így ez egyfajta szeretetesszencia is”- fogalmazott a rektor.

Janza Frigyes megköszönve a gratulációkat és az emléktárgyakat elmondta, hogy bár állatorvosi alapvégzettsége van, de mindig is érdekelte a jog és a közélet is. Sőt a pszichológiát úgymond autodidakta módon otthon tanulta és nagyon sok hasznos ismeretre tett szert, amit később hasznosítani tudott vezetői pályája során. A tábornok szerint az egyik legnagyobb baj ma a társadalomban, hogy az emberek ritkán beszélik meg problémáikat egymással, így a magánéletben is könnyen elmérgesedhetnek a kapcsolatok. „Mindig meg kell hallgatni a másik fél véleményét is, sőt ezek megszületésének teret is kell adni”- hangsúlyozta Janza Frigyes, aki szerint értelmes vitákra van szükség. Elmondta, hogy az egyetem jelszava a haza szolgálatában, ami nem a kormány szolgálatát jelenti. „Ha egyenruhában vagyunk, akkor azonban akkor is végre kell hajtani a feladatokat, ha azzal egyébként nem feltétlenül értünk egyet”- tette hozzá a tábornok. Értékteremtő munkát azonban Janza Frigyes szerint ebben a szakmában is lehet végezni, amiben nagyon fontos a hagyományok tisztelete, hiszen „mindig az előző generációk eredményeit tudjuk alapul venni, azt használjuk fel az új eredmények megteremtéséhez”. A tábornok úgy látja, hogy manapság számos területen, sorra dőlnek meg a dogmák, amitől nem kell félni. Az egyetem Fenntartói Testületének munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon jó az együttműködés a fenntartók között, amit jól jelez, hogy végül minden kérdésben sikerült dűlőre jutniuk. „Lassan lezárul az egyetemen az építkezés időszaka, és az eddiginél célirányosabban kell fordulni a minőségi fejlesztés felé”- mondta Janza Frigyes, aki szerint az NKE egyfajta kuriózumot képvisel a hazai és nemzetközi felsőoktatási palettán, és ezt a szervezeti modellt egyre többen követhetik majd. „Minden folyamatnak megvan a szükséges ideje, a maga ritmusa, és ezért nem érdemes kapkodni, hanem jól meg kell érezni, hogy mikor kell cselekedni is”- fogalmazott Janza Frigyes.

„Egy feladat találkozott egy személyiséggel”- mondta el Janza Frigyes elmúlt években végzett munkájával kapcsolatban pohárköszöntőjében Finszter Géza. Az NKE professzor emeritusa szerint a tábornok kiváló munkát végzett az egyetem alapításával és későbbi működtetésével kapcsolatban is, amihez szerinte különleges személyiségre van szükség. „Ehhez jól kell ismerni a belügyi igazgatás természetét és az egyetem történelmi küldetését”- tette hozzá Finszter Géza.


Szöveg: Szöőr ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE szükségszerű a profi állammenedzsment eléréséhez

    • fokep
    •  dsc0425 2
    •  dsc0464 2
    •  dsc0465 2
    •  dsc0494 2
    •  dsc0503 2
    •  dsc0512 2
    •  dsc0525 2
    •  dsc0533 2
    •  dsc0537 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 12-én a Ménesi úti Campus Magyary Zoltán előadótermét ellepték az érdeklődő fiatalok, akik az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzatának Közigazgatás más szemmel elnevezésű előadásán ezúttal Lázár Jánostól nyerhettek bepillantást a közigazgatás rejtelmeibe. A területi közigazgatásért is felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közel két órán át beszélt a magyar közigazgatás helyzetéről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A miniszter kitért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepére és az egyetem által nyújtott diploma értékére is. Kiemelte: profi állammenedzsment erős állammal és jó szakemberekkel tud csak megvalósulni, amiben az NKE-nek kulcsfontosságú szerepe van.

A hallgatók kérdései elsőként a miniszter pályaválasztására és politikai munkájára irányultak. Lázár János elmondta, eredetileg ügyvédi pályára készült, amihez sokáig tartotta is magát. Szegeden jogot hallgatott. A miniszter mesélt a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban töltött gyakornoki éveiről, ahol a polgármester titkáraként rengeteg tapasztalatot szerzett. Betekintést nyert a helyi közigazgatás működésébe, a politikai munka és a kampányok világába, valamint megismerte a képviselő-testületi és a parlamenti ülések rendszerét is. Felelevenítette a Fidesz-KDNP történetének fontosabb állomásait, amelyek hatással voltak a pályájának alakulására, de azt is megtudhattuk, hogyan lett belőle országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyik legnagyobb sikerének azt tekinti, hogy négyévnyi pereskedés után sikerült igazságot szolgáltatni a 2006-os tűzijátékban elhunyt emberek hozzátartozóinak, méltányosan és tisztességesen kártalanítani őket, elismerve a magyar állam felelősségét.

Lázár János a kormány által elvégzett feladatok közül kiemelte, hogy megcáfolhatatlan eredményt sikerült elérniük a költségvetés stabilitását, a rendvédelem és a honvédelem fejlődését, valamint a területi államigazgatás rendbe tételét illetően. A konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a közigazgatás átszervezése. Fenntartó miniszterként kiállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szükségessége és fontossága mellett; pozitívan értékelte az egyetemhez kötődő elmúlt hat évet. Meglátása szerint szükség van egy olyan felsőfokú intézményre, amely a legmagasabb színvonalon biztosítja a közszolgálati felsőfokú képzést. Magyarország földrajzilag és a lakosságszám alapján is kis ország Európában, nyitott gazdasággal, ahol nincsenek olyan ásványi kincsek, amelyekre gazdasági értelemben támaszkodhatunk. Ahol nincsenek meg a természetes versenyelőnyök, ott az államnak kell pótolnia azt. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes és jól működő ország legyen, erős államra van szükség, amelynek egyik feltétele a kis bürokrácia, a másik a profi szakemberállomány. Ez utóbbiról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog gondoskodni valamennyi képzésével. Az államtudomány mellett a rendészettudomány, a hadtudomány és a nemzetközi igazgatás fejlesztése is a jövőbeli tervek között szerepel: a kormány célja, hogy az NKE a legjobb legyen.

Lázár János az államtudomány és a jogtudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a jogi végzettségre inkább az igazságszolgáltatásban van szükség, a közigazgatás gyakorlati tevékenységében az államtudományi végzettség eredményesebb és célravezetőbb. Az NKE-n szerzett diploma értékével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a napokban meg fog jelenni a kormányrendelet, amely tartalmazza azon közigazgatási munkahelyek listáját, amelyekhez elengedhetetlen az NKE valamely szakán szerzett egyetemi diploma. Ennek megléte nélkül nem lehet majd alkalmazni kormánytisztviselőt, és vezető beosztású is csak az lehet majd, aki NKE-s diplomával rendelkezik. A közigazgatáson belül számtalan lehetőséget és intézményt sorolt fel Lázár János a hallgatóknak, amerre el tudnak majd helyezkedni egyetemi tanulmányaik végeztével.

A hallgatók azon kérdésére, miszerint mi lesz az NKE sorsa abban az esetben, ha a választásokon nem a Fidesz nyer, Lázár János azt válaszolta, véleménye szerint nem lesz változás akkor sem, hiszen az állam érdeke, hogy a közigazgatási képzésre nagy hangsúlyt fektessen, így az NKE szükségessége nem vitatott.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a közigazgatás átszervezése lehetséges-e a tömeges elbocsátások kikerülésével, a miniszter azt mondta: a bürokrácia csökkentése összetartozik a létszámleépítéssel, de úgy látja, hogy akár a versenyszférában, akár a közszférában el lehet újra helyezkedni.

Szóba került a Széchenyi 2020 fejlesztési program is. Lázár János kiemelte, a program végeztével a benne részt vevők előtt számos nemzetközi, brüsszeli vagy akár hazai munkalehetőség áll.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Pontos találat 0-tól 500 méterig

    • fokep
    •  dsc0346 2
    •  dsc0353 2
    •  dsc0351 2
    •  dsc0356 2
    •  dsc0372 2
  • Előző
  • Következő

„Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben” címmel tartott előadást Dr. Regényi Kund Miklós ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozatán. Az NKE egyetemi adjunktusa kitért a modern gyalogság, illetve a rendőri különleges erők a lövészfegyverekre kifejtett hatására, valamint a lövészfegyverek alkalmazásának legújabb trendjeire, aktuális kérdéseire.

Regényi Kund Miklós 2000 óta teljesít hivatásos szolgálatot rendvédelmi szerveknél, ahol szakmai és vezetői beosztásokat töltött be, főként objektumbiztonsági és védelmi területen. 2008 óta rendőrségi lőkiképző. 2012-ben kezdte meg oktatói tevékenységét az NKE-n, vonatkozó témában tart előadásokat a Hadtudományi Doktori Iskolában. Karrierpályáját számos tanulmányi úttal kiegészítette Svédországban, valamint Németországban. Az ezredes elmondása szerint szerencsésnek mondhatja magát, mivel a munkája egyben a szenvedélye is, hiszen 2012 óta a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség elnökségi tagja, 2016-tól pedig nemzetközi sportlövészeti bíró, emellett az NKE Sportegyesület Lövészszakosztályának vezetője, továbbá számos fegyverzeti és lövészeti folyóiratban megjelent publikáció szerzője.

A modern lőfegyverek rövid fejlődéstörténetével indította előadását Regényi Kund Miklós. Kiemelte, hogy a mai lövészfegyverekre vonatkozó elvárásokat a hidegháború utáni időszakban alakították ki katonai és rendvédelmi természetű hatások. Az ezredes ismertette, hogy az öbölháborúk, balkáni, valamint az afganisztáni háború időszakára volt igazán jellemző, hogy a kis létszámú, könnyű fegyverzetű taktikai egység, a „team six/6-os csoportok” szerepe felértékelődött. Ezekkel a kisebb egységekkel szemben elvárás volt, hogy gyorsan bevethetők, könnyen mobilizálhatók legyenek, valamint pontos, 0-500 m lőtávolságú tűzerővel kellett rendelkezniük. Az előadó rávilágított, a modern háborúkban nincsenek arcvonalak, nincsenek biztonsági hátországok, így mindenkinek fel kell készülnie, hogy tűzzel verje vissza az adott támadást. „Az amerikai mondás szerint: Every marine is a rifleman first – tehát minden tengerészgyalogos elsősorban lövész” – mondta az ezredes. A lőfegyverekre vonatkozó rendőri hatásokról kifejtette, hogy a fegyveres bűnözés és a belső terror terjedése teljesen átalakította a rendőrség szerepét, így a rendőr fegyverzetének is változnia kellett. Regényi Kund Miklós kifejtette, hogy lőfegyverzet és feladatellátás tekintetében megfigyelhető az a jelenség, hogy míg a katonaság „elrendőrösödik”, addig a rendvédelmi egységek elmilitarizálódnak – „Ez a két ősi fegyveres szakma egyes vonatkozásaiban, szakterületek terén kezd egyre közelebb kerülni egymáshoz” – foglalta össze az NKE oktatója.

„Az egyik legfontosabb elvárás egy modern gépkarabéllyal szemben, hogy jelentős tűzerőt képviseljen, magyarul hogy könnyen lehessen vele találatot elérni, és a lövedék a célban megfelelő hatást fejtsen ki” – ismertette. Ezt a hatást a lőszer fejti ki. Az ezredes ismertette, hogy a szakmai fórumokon kalibervita alakult ki a lőszerrel kapcsolatban, ahol végül a 223 Remington győzedelmeskedett, amely a vietnami háborútól kezdve jelenleg is meghatározó. Fontos fejlődésként említette meg a különböző lőfegyverek rugalmas alkalmazhatóságát, kiemelve a Picatinny-sín kifejlesztését, amely segítségével a fegyverzetre könnyen adaptálhatók, ráilleszthetők lettek különböző kiegészítő elemek (például állítható éjjellátó távcsövek, távolságmérők). Regényi Kund Miklós felhívta a figyelmet, hogy ezzel a sínrendszerrel testre szabhatóvá váltak a különböző lőfegyverek a lövészek számára, így mindenki személyre szabottan tudta beállítani a saját maga fegyverzetét.

Mint mondta, kiemelt elvárás a lövészekkel szemben, hogy találatot érjenek el már az első lövésre, amelyet a hagyományos nyílt irányzék, vas irányzék megváltoztatásával lehet eszközölni. A modern lőfegyvereknél a közeli célokra a sínre illesztett „red-dot” irányzékkal céloznak, míg a távolabbi célpontra távmérővel kombinált távcsövekkel. Az ezredes rávilágított, hogy ennek köszönhetően visszaintegrálódhattak a lövészrajba a mesterlövészek. A következő 21. századi elvárás a lőfegyverzettel kapcsolatban, hogy éjjel-nappal bevethetőek legyenek az egységek, így a távcsöveket éjjellátó berendezéssel, valamint passzív infra előtaggal szerelték fel. Végül az előadó bemutatta a hálózati hadviselés fejlődését, kiemelve, hogy a kisebb taktikai egységek mögött hatalmas támogatórendszer van, amely kihat mind a megfigyelési, mind a célmegjelölési, mind a vezetésirányítási tevékenységekre. Kiemelte, a lövészszázadoknál már nincs olyan, hogy mindenkinek egységesen specifikált, standard beállításokkal rendelkező lőfegyvere legyen: „Már a lövészrajokon belül is eltérő csőhosszúságú, eltérő célzó berendezésű, eltérő kiegészítőkkel ellátott, adott esetben eltérő kalibereket kell alkalmazni” – hívta fel a figyelmet Regényi Kund Miklós.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 25-én kerül sor, amelyen Dr. Ujházi Lóránd tart előadást „A Magyar Katolikus Egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében a vatikáni bevándorlási politika fényében” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Vándor 2017

    • fokep
    •  dsc0186 2
    •  dsc0193 2
    •  dsc0210 2
    •  dsc0249 2
    •  dsc0275 2
    •  dsc0279 2
    •  dsc0291 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE mintegy ezer hallgatója vett részt a „Vándor 2017” nevet viselő kétnapos közös közszolgálati gyakorlaton, ahol a tömeges migráció okozta veszélyhelyzet kezelését gyakorolták a résztvevők.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013 óta minden évben rendeznek közös közszolgálati gyakorlatot, ahol a hallgatók bizonyos válsághelyzeteket modellezve, közvetlenül is gyakorolhatnak vezetési feladatokat. Az elmúlt évek során a gyakorlatok résztvevőinek árvízvédelmi veszélyhelyzetet, az országot ért váratlan fegyveres támadással szembeni védekezést és egy jégvihar okozta természeti katasztrófa elhárítását kellett modellezniük. Idén a tömeges migráció okozta veszélyhelyzet kezelését kellett megoldani három helyszínen. A Hungária körúti campuson és a Ludovika campuson elsősorban elméleti, míg a Csobánkai gyakorlótéren inkább gyakorlati feladatokkal szembesültek a résztvevők. „Ezek közé tartozik például az ideiglenes határzár megépítése és őrzése, a bevándorlók tömeges beléptetése és szállítása, a menekültek ideiglenes elhelyezése, menetoszlop kísérése és különböző diplomáciai feladatok is”- mondta a gyakorlat központi tájékoztatóján Dr. habil Kovács Gábor dandártábornok, a gyakorlat vezetője. Az NKE oktatási rektorhelyettese szerint idén is képviselte magát minden hivatásrend, így a rendőrség, a honvédség és a közigazgatás is. Elhangzott, hogy az NKE hallgatói és oktatói állománya mellett számos hazai és nemzetközi társszervezet is részt vett a „Vándor 2017” megvalósításában. „Ez jóval több, mint egy egyszerű tanóra, hiszen a kétnapos gyakorlaton az NKE mintegy ezer hallgatója vett részt, akik számos feladat megvalósításában működtek közre”- hangsúlyozta a gyakorlat vezetője.

A hallgatók közül a legtöbben, mintegy háromszázan a Rendészettudományi Karról (RTK) érkeztek. „Fontos, hogy az alap- és mesterképzésben résztvevők közösen oldották meg a rájuk bízott feladatokat, így a lendület és a tapasztalat jól kiegészítette egymást a kétnapos gyakorlaton” – mondta el a tájékoztatón Dr. habil Varga János nyugállományú ezredes. A rendészeti területért felelős vezető hozzátette, hogy olyan feladatok modellezésével is kellett szembesülniük a hallgatóknak, mint például egy válogatott futballmérkőzés biztosítása, vagy a csobánkai gyakorlótéren kialakított ideiglenes határzár biztosításában való részvétel. „Ez a gyakorlat a rendészeti hallgatók számára is nagyon jó lehetőség a vezetési funkciók elsajátítására”- hangsúlyozta Varga János.

„A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról (HHK) 77 honvédtisztjelölt és 33 mesterképzésben résztvevő hallgató, valamint 28 oktató is részt vett”- mondta el a tájékoztatón Dr. habil Horváth Tibor ezredes. A HHK intézetigazgatója hozzátette, hogy hallgatóik a gyakorlat számos elemében aktívan is részt vettek, így például a csobánkai gyakorlótéren békeműveleti feladatokat is végrehajtottak.

A Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) hallgatói a katasztrófavédelmi törvény polgári védelmi feladatrendszerét gyakorolták a két nap alatt. „A KVI-ből 150 hallgató és 18 oktató vett részt a gyakorlaton, ahol olyan feladatok modellezését végezték el, mint például migránsok befogadó helyeinek kialakítása, elhelyezése, ellátása, egészségügyi feladatok és a szállítás megszervezése”- mondta el Dr. habil Endrődi István tűzoltó ezredes.

A Vándor 2017 során nemcsak az egyenruhások, hanem a civilek is aktív szerepet játszottak. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról (NETK) 64-en vettek részt a gyakorlaton, ahol többek között stratégiai döntések előkészítését, valamint bizonyos diplomáciai feladatokat láttak el, de tárgyalásokon is részt vettek és jelentéseket is készítettek. „Fontos, hogy a hallgatók megtanuljanak kommunikálni egymással, tudjanak egy tárgyalási álláspontot képviselni, jelentéseket készíteni és a sajtóügyeket kezelni”- mondta Marsai Viktor, a NETK adjunktusa. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) 250 hallgatója mintegy hatvan területen képviselték a civil szférát a képnapos gyakorlaton - tudtuk meg Dr. habil Hülvely Lajos nyugállományú alezredes, egyetemi docenstől.

Az NKE Egyetemi Közös Közszolgálati Gyakorlat egyes elemei a KÖFOP 2.1.2. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósulnak meg.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hazugságok ellen

    •  dsc0309 2

Tegnap több internetes portálon valótlan és hazug állítások jelentek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem európai uniós projektjeivel kapcsolatban. Egyes híradások csalást emlegettek. Mindezt az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársának, Nicolas Gibert-Morinnak a levelére hivatkozva fogalmazták meg, elsőként a 24. hu oldalon. A 24. hu írását több portál átvette, azonban az NKE hivatalos, a valóságot ismertető álláspontját már nem közölték le.

Fontos elmondanunk, hogy a megjelent rágalmakkal ellentétben az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot! A programok hazai Irányító Hatósága (Miniszterelnökség) a programfinanszírozás kérdéseiben áll kapcsolatban az Európai Bizottság illetékeseivel, és ennek keretében Egyetemünk is szolgáltat információkat, válaszol kérdésekre.

Mint ismert, az NKE két KÖFOP-projekt gazdája, amelyek célja a magyar közigazgatási tisztviselők továbbképzési rendszerének a felépítése, fejlesztése és egy fenntartható tudásbázis kialakítása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez hatalmas feladat. Ez közel 100 ezer tisztviselő szisztematikus képzését jelenti, amelyen közel 1000 oktató és adminisztratív munkatárs dolgozik. Közel 50 magyar és külföldi egyetem, közigazgatási szerv és szakértő intézmény segíti együttműködési megállapodásokkal a projekt megvalósítását. Jelenleg mintegy 70 ezer tisztviselő és több ezer tisztviselő- jelölt hallgató vesz rész a programokban.

Úgy gondoljuk, hogy az NKE és a projektben résztvevő minden partnerintézmény számára megalázóak azok a súlyos és hamis vádak, amelyek az EUB adminisztratív leveleit kiforgatva egyes hírportálokon megjelentek. Csalással és lopással vádoltak meg Egyetemünket, amit határozottan visszautasítunk, és amely rágalmakért egyetemünk bírói úton fog elégtételt venni. Mindemellett levelet írtunk az Európai Bizottság képviselőjének, Nicolas Gibert-Morin úrnak, tájékoztatva őt arról, hogy az általa jegyzett adminisztratív levelet, annak tartalmi kiforgatása és átértelmezése mellett, egyes hírportálok az említett rágalomhadjárat céljaira felhasználták, valamint azért, hogy tegyen meg mindent, hogy a folyamatban lévő egyeztetés méltányosan, az érintett szervek személyes becsületének, valamint emberi méltóságának védelme mellett történjen meg.

A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Cimkék: KÖFOP, NKE, 2017

Nemzetközi oktatási hét az NKE-n

    • img 5274
    • img 5098
    • img 5207
    • img 5244
    • img 5287
    • img 5081
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem első alkalommal rendezett nemzetközi oktatási hetet. 2017. április 3-7. között 9 országból (Amerikai Egyesült Államok, Csehország, Etiópia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország) 16 vendégoktató vett részt az esemény programjain, és osztotta meg tapasztalatait, ismereteit Egyetemünk oktatóival és hallgatóival.

A résztvevők köszöntésére szervezett fogadáson Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes kiemelte: a nemzetközi hét lehetőséget ad arra, hogy az egyetem hallgatói és oktatói megismerjék más országok és kultúrák jellegzetességeit, illetve más szemszögből lássák a közigazgatás, biztonságpolitika, közgazdaságtan és jog nemzetközi léptékben is aktuális kérdéseit. Az esemény egyúttal kiváló lehetőséget nyújt a hálózatépítésre, új partnerkapcsolatok kialakítására, közös kutatómunka megalapozására is.

A nemzetközi hétre érkező oktatók többek között a Lengyelország európai integrációjáról, a német közszolgálati karrierrendszerről, a gazdasági társaságok uniós székhely-áthelyezési szabályairól, a nemzetközi pénzügyek orosz szabályozásáról, a nemzetközi embercsempész hálózatok jellemzőiről, a nemzetközi biztonságpolitikai kihívásokról és a NATO-ról, a francia közigazgatási bíróságokról, valamint a cseh közigazgatási rendszer jellemzőiről tartottak előadásokat.

Az órarend szerinti előadásokon kívül a résztvevők workshopot tartottak, ahol az európai integráció jövőjével és az integráció előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban cseréltek eszmét a külföldi és magyar oktatók. A beszélgetés Dr. Bóka János, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Mantas Bileišis, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem központvezetője moderálásával zajlott.

Az első nemzetközi oktatási hét minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jelentősen bővítette az NKE partnerkapcsolati és együttműködési lehetőségeit. Az Egyetem a kezdeményezést az elkövetkező években is folytatni kívánja.


Szöveg: Dr. Bóka János

Fotó: NKI

Megosztás a Facebook-on


Megkezdődött a Közös Közszolgálati Gyakorlat az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9923 2
    •  dsc9922 2
    •  dsc0003 2
    •  dsc0015 2
    •  dsc0004 2
    •  dsc9978 2
    •  dsc0040 2
    •  dsc0055 2
    •  dsc0071 2
    •  dsc0073 2
    •  dsc0112 2
    •  dsc0122 2
    •  dsc0172 2
  • Előző
  • Következő

„Vándor 2017” néven vette kezdetét az egyetem Közös Közszolgálati Gyakorlata, amelynek célja, hogy egy szimulált válsághelyzetben modellezzék a hallgatók a közszolgálati szervek együttműködését. Idén a migrációs válsággal kapcsolatos feladatokat kell megoldani az egyetem campusain, valamint a Csobánkai Gyakorlótéren. Ennek során a menekültek adminisztrációján keresztül, a törvényalkotási folyamatokon át az illegális határátlépők megfékezéséig számos kihívás vár az egyetem hivatásos és civil fiataljaira.

Dr. Kovács Gábor, az NKE oktatási rektorhelyettese a gyakorlat megnyitóján elmondta, hogy az egyetemen alap- és mesterképzésben részt vevő végzős hallgatók részére minden évben levezetésre kerül a két teljes napot magába foglaló Egyetemi Közös Közszolgálati Gyakorlat. A rektorhelyettes kitért arra, hogy az elmúlt évek során az egyetemi hallgatóknak a különböző különleges jogrend alá tartozó helyzeteket kellett szimulálniuk a gyakorlatok alkalmával: 2013-ban árvízvédelmi veszélyhelyzetet kellett megoldaniuk, 2014 és 2015-ben az országot ért váratlan fegyveres támadással kellett szembenézniük, míg 2016-ban ónos eső és jégvihar okozta természeti katasztrófát kellett a különböző közszolgálati szervek szerepében eljárva kezelniük.

Kovács Gábor ismertette, idén a 2015. június és 2016. május közötti időszakban kialakult migrációs veszélyhelyzet kezelésének modellezését folytatja le az egyetem, Csongrád megye és Budapest Főváros közigazgatási szervezeti egységeinek szimulált működtetésével az államhatáron és az ország területén egyaránt. A gyakorlat során végrehajtják a törvényalkotással, a rendőrség és a honvédség közös közreműködésével, a migrációs veszélyhelyzet kihirdetésével, valamint az Ideiglenes Biztonsági Határzár építésének előkészületeivel kapcsolatos eljárásokat. Emellett a Kormány, a különböző bizottságok, a BM, a HM, a Katasztrófavédelem, a polgármesteri hivatalok, az ÁNTSZ, MÁV, Volán, BKV, a karitatív szervezetek és más együttműködők bevonására is sor kerül. Az NKE rektorhelyettese kifejtette, hogy a gyakorlat megvalósításában és lebonyolításában az egyetem hallgatói és oktatói gárdája mellett részt vesznek a hazai és nemzetközi rendészeti, honvédelmi, közigazgatási, valamint egyéb társszervezetek szakemberei is.

A 2017. évi két napos NKE Egyetemi Közös Közszolgálati Gyakorlat egyes elemei a KÖFOP 2.1.2. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósulnak meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


NKE a világ körül

    • nke a vilag korul web

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emblémáját kell fényképen megörökítenie azoknak az egyetemi polgároknak, akik részt szeretnének venni az intézmény  által meghirdetett fotópályázaton.  A szervezők olyan fényképeket várnak, amelyek nem hagyományos, mindennapi beállításban és közismert vagy különleges helyszínen készültek.

A pályázatra bárki jelentkezhet, aki az egyetem aktív hallgatója, főállású oktatója, kutatója, tanára vagy adminisztratív munkatársa. Mindenki maximum 3 db., kifejezetten a pályázatra készített, korábban más célból hivatalosan nem közölt fényképpel nevezhet.

A zsűri által díjazásban részesített és legjobbnak ítélt művekből az egyetem kiállítást rendez 2017 novemberében a Tudomány Napja programsorozathoz kapcsolódóan.

További információk elérhetők a pályázati felhívás oldalán.

Megosztás a Facebook-on