Szűkítés


Kiválasztott Címke

Dr. Szászi Gábor

Minden Címke 621


Jelenleg 1 bejegyzés található Dr. Szászi Gábor cimkével

Az ország védelme össztársadalmi feladat

    • fokep
    •  dsc5375 2
    •  dsc5383 2
    •  dsc5387 2
    •  dsc5398 2
  • Előző
  • Következő

Az ország közlekedési rendszerének felépítéséről és védelmi kihívásairól tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Dr. Szászi Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánhelyettese. Az előadásból kiderült, hogy hazánk geostratégiai adottságaiból, valamint az utóbbi 150 év alatt kialakult közlekedési infrastruktúra jellegéből eredően a közlekedési rendszer megbízható működőképességének fenntartása meglehetősen összetett feladat. Különösen az a minősített helyzetekben, elsősorban különleges jogrend időszakában, például árvíz idején, vagy külső támadás esetén. Az ilyenkor fellépő katonai és össztársadalmi védelmi feladatokat csak az egész közlekedési rendszer kellő időben történő felkészítésével lehet megvalósítani.

Szászi Gábor 1986-ban, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán diplomázott közlekedésmérnökként, majd katonai szakmai végzettséget szerzett a Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar logisztikai szakán 2001-ben. Több mint 25 év oktatói pályafutás áll mögötte. 2004-ben kinevezték a MH Közlekedési Szolgálatfőnökség főmérnökévé. Jelenleg az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettese. Kutatási területe a közlekedési rendszer védelmi felkészítésének elemzése, illetve a létfontosságú közlekedési rendszerelemek védelmi lehetőségeinek vizsgálata hazai és nemzetközi összehasonlításban.

Szászi Gábor az ország közlekedési rendszeréről szóló előadását kettősség jellemezte, elemzésében egyaránt érintette a katonai és a civil polgári területet. A közlekedési rendszert egy bonyolult kapcsolati hálóként írta le, amely működését számos külső tényező befolyásolja. „Amikor Széchenyiék kidolgozták az első magyar közlekedésfejlesztési koncepciót, akkor teljesen más területi elhelyezkedésű Magyarországra gondolták a hálózati struktúrát. A Budapest-centrikusság akkor nem azt jelentette, mint ma, hiszen megvoltak a pókháló-rendszerű összekötő elemek. Ezeket az elemeket elcsatolták Magyarországtól a trianoni békeszerződés következtében” – emelte ki a történeti, politikai viszonylatot Szászi Gábor. Közlekedési infrastruktúra fejlődése során érdekességként megemlítette, hogy míg manapság az ország nyugati fele a fejlettebb, addig a szocializmus alatt a keleti országrész közlekedési hálózata volt frekventáltabb. „Ha a mai kor aktualitását megnézzük, akkor tagjai vagyunk az Európai Uniónak, amely jelentősen meghatározza, hogy Magyarország milyen jellegű közlekedés hálózati fejlesztési célokat tűz ki maga elé” – mondta a HHK dékánhelyettese.

„A katonai közlekedési rendszer igényei vonatkoznak a polgári kapacitásokra és bizonyos mértékben a Magyar Honvédség saját maga által létrehozott kapacitásokra, feltételekre, lehetőségekre” – fejtette ki Szászi Gábor. Az ezredes rávilágított, hogy a megfelelő honvédelemhez, katasztrófavédelemhez össztársadalmi összefogás kell a közszolgálat, a gazdaság szereplői, valamint a civil társadalom között. „2013. március 15-én szembesülhetett mindenki azzal, hogy egy egyszerű egynapos havazás milyen közlekedési rendszerbénulásokat képes előidézni” – emelte ki a HHK dékánhelyettese, majd ismertette az ilyenkor gyakran felmerülő társadalmi elvárást, hogy miért nem lehet készülni az ilyen váratlan helyzetekre és gyors megoldásukra. „Mindig az a kérdés, hogy mekkora szintre emeljük azt a tartalék, vagy készenléti kapacitást, amely egy viszonylag nehezen meghatározható hatás esetén az ellene történő tevékenységeket képes lesz majd lefedni” – mutatta be Szászi Gábor azt a társadalom és a fegyveres testületek közti konfliktust, hogy békeidőben miért és mennyivel kell támogatni a védelmi erőket. Az ezredes kifejtette, hogy a társadalom elvárásait igyekszik a honvédség ellátni, azonban ehhez megfelelő társadalmi támogatás és költségvetés szükséges.

Az elmúlt években hatalmas társadalmi visszhangot vert, amikor a Magyar Honvédség kötelességét ellátva nyilvántartásba vette a polgári tulajdonú nagyobb terepjárókat, mikrobuszokat, mezőgazdasági járműveket, amelyeket meghatározott védelmi helyzet esetén használatba venne. „Az ország védelme össztársadalmi feladat. Nem csak a katonák védik meg az országot. Ők az elsők, akik ebben a feladatrendszerben részt vesznek, azonban ezt követően mindenkinek közre kell működnie” - világított rá Szászi Gábor, majd kiemelte.  „Óhatatlanul mozgósítást kell végrehajtani, fel kell duzzasztani a honvédség állományát olyankor, amikor olyan jellegű veszélyeztetettség éri az országot, amikor komoly fegyveres beavatkozásra van szükség.” A HHK dékánhelyettese elmondta, hogy a Honvédség teljesen jogosan nem rendelkezik akkora járműállománnyal, amekkora állomány ezeknek a feladatoknak az ellátására szükség lenne, emellett kimagasló költségekkel járna a fenntartásuk és a tárolásuk is. Szászi Gábor ismertette, hogy ez a gyakorlat nyugati szövetségeseinknél is bevett szokás.

Szászi Gábor előadásában kitért a magyar közlekedési hálózat jelenlegi állapotára is: autópálya sűrűség szempontjából Magyarország középmezőnybe tartozik az európai viszonylatban, míg a vasúthálózat sűrűsége kimagasló a kontinens országaihoz képest. Azonban az ezredes megemlítette, hogy a hálózatok sűrűségénél érdemes a minőségüket is vizsgálni, az országban aktuális védelmi követelmények megfelelő ellátásához burkolatfejlesztéseket kell végrehajtani, valamint sebességkorlátozás nélküli sínrendszereket kell kiépíteni. Az európai közlekedési rendszerbe Magyarország a Helsinki folyosó, úgynevezett páneurópai korridor tagja, az országot 4 folyosó is átmetszi, továbbá az Európai Uniós TEN-T hálózat tagja. „Magyarország európai szíve, de egy biztos, hogy közlekedési csomópontja” – összegezte Szászi Gábor.


A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 21-én kerül sor, amelyen Dr. Szabó Andrea ezredes tart előadást „Pénzügyőrök a mindennapokban (1867-től napjainkig)” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on