Szűkítés


Kiválasztott Címke

ENSZ

Minden Címke 707


Jelenleg 1 bejegyzés található ENSZ cimkével

60 éve csatlakoztunk az ENSZ-hez

    • ENSZ zaszlo
    • ENSZ kozgyules
  • Előző
  • Következő

„Egyedülálló, felbecsülhetetlen és nélkülözhetetlen lett az ENSZ”

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) létrehozását az a meggyőződés vezérelte, hogy a világ nemzetei képesek együttműködni, és együtt is kell működniük a konfliktusok békés megoldásában, az emberek életének jobbá tételében. A szervezet a mai napig teljes mértékben ragaszkodik ezekhez az elvekhez az ENSZ létrejöttének 70. és Magyarország ENSZ-tagságának 60. évfordulóján is.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányát az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezet létesítésére összehívott értekezlete fogadta el 1945. június 26-án San Franciscóban. Az Alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba. Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott a szervezethez, mely a Földön 193 tagállamot tart nyilván. Ha egy ország az ENSZ tagállama, ez azt jelenti, hogy nemzetközileg elismerték. Az önálló államiság elismerésének jelképe lett az ENSZ-tagság. Csak független államok lehetnek a közgyűlés tagjai, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének általános döntéshozó szerve. Bármilyen kormányközi vagy más jogi személy megfigyelőként vehet csak részt a tanácskozáson, beszédet mondhatnak, de nem szavazhatnak.

Az ENSZ megalapítása óta a szervezet taglétszáma közel megnégyszereződött, miközben a gyarmati rendszer felbomlása, a népesség növekedése és a globalizáció mind külön-külön hozzájárultak a modern világ átrajzolásához. A világ fejlődésével együtt gyarapodtak a kihívások is. A technológiai fejlődés mindenkit érint, és mindenkihez kötődik úgy, ahogyan akár egy évtizeddel ezelőtt sem tudtuk elképzelni; pénzügyi, élelmiszer-, egészségügyi és energiaválságok nem voltak tekintettel országhatárokra; továbbá az éghajlatváltozás és más ökológiai veszélyek rávilágítottak arra, hogy a fenntartható fejlődés három egymást kiegészítő pilléren nyugszik: társadalmi fejlődés, gazdasági növekedés és környezetvédelem.

Az ENSZ céljait az Alapokmány a következőkben határozta meg: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; baráti kapcsolatok fejlesztése, amelyek az egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapulnak; együttműködés a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására. Az ENSZ a nemzetek e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenysége összehangolásának a központja lett, valamennyi tagjának szuverén egyenlőségén alapul. Minden tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni, nemzetközi viszályait békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni. Nemzetközi kapcsolataiban tartózkodik az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától bármelyik más állam ellen. Megad minden segítséget az ENSZ bármely, az Alapokmánynak megfelelően folytatott tevékenységéhez. Ugyanakkor az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon, amelyek alapvetően valamelyik állam belsőjoghatóságának a körébe tartoznak.

A békéért folyó küzdelem tartós folyamat. Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1899-ben tartották az első Nemzetközi Békekonferenciát Hágában azzal a céllal, hogy multilaterális okmányokat dolgozzanak ki a válságok békés megoldására, a háborúk megakadályozására és a hadviselés szabályainak kodifikálására. A konferencia elfogadta a Nemzetközi viták békés megoldására vonatkozó egyezményt, és létrehozta az Állandó Választott Bíróságot, amely 1902-ben kezdett működni.

Az ENSZ békefenntartó műveletei 1948-ban kezdődtek, amikor a Biztonsági Tanács engedélyezte az ENSZ katonai megfigyelőinek a felvonultatását a Közel-Keleten. A misszió feladata az Izrael és arab szomszédjai közötti fegyverszüneti egyezmény felügyelete volt. Az ENSZ azóta 64 békefenntartó műveletet vonultatott fel, ötvenegyet 1988 óta Afrikában, az amerikai országokban, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben, Európában és a Közel-Keleten. Az eltelt évek során több mint 120 országból több százezer katona, több tízezer rendőr, és polgári szakértők vettek részt az ENSZ békefenntartó műveleteiben.
Több mint 2900 békefenntartó vesztette életét az ENSZ missziókban.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja négy ENSZ rendőri misszióban vett részt. Úgy véli, az ENSZ megalakulásában fontos szerepet játszott, hogy a két világégés után megelégelték az emberek és az államok is, hogy hatalmas emberi veszteségek és gazdasági károk keletkeztek. A győztesek a II. világháború után határozták el, hogy olyan nemzetközi szervezeteket alapítanak, amely képes lesz megelőzni a világ borzalmait. A dékán felidézte, hogy bár az 1940-es évek végén kezdődtek az első békefenntartó műveletek a Közel-Keleten, az ENSZ Első Rendkívüli Haderejét, 1956-ban Gázába telepítették. Ezekben az első generációs békefenntartó műveletekben a feladat az volt, hogy felek megegyezése után, az ENSZ alakulatok szétválasztották a harcoló csapatokat és konfliktusmentes övezeteket alakítottak ki. Az 1960-as években kapcsolódtak be a műveleti munkába a polgári szakértők és a rendőrök, akiket először Kongóban alkalmaztak. A katonák elsősorban a missziók biztonságáért felelnek, és ők garantálják azt is, hogy a rendőrök, vagy a civilek végre tudják hajtani a feladataikat. 1989-ben kb. 1200 rendőr dolgozott a világ különböző konfliktusövezeteiben, most már több mint tizennégyezer. Boda József emlékeztetett: az 1990-es évek közepén a NATO megjelenésével, az ENSZ szerepe csökkenni kezdett. Koszovói példával élt, ahol létrehoztak egy államot. A NATO-csapatok bevonultak, a szerb alakulatokat lefegyverezték, hatástalanították, az ENSZ átvette a közigazgatási irányítást. Egy teljes állami adminisztrációs apparátust állított fel, szinte mindenki ENSZ alkalmazott volt, az elnöki szerepet betöltő külön megbízottól, a rendőrfőnökön, a helyi rendőrállomás vezetőjén, át a helyi közigazgatási szervezet vezetőjéig. Ebben a hierarchiában a rendőrség bűnügyi rendőri munkát, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti tevékenységet végzett. Letartóztattak, előállítottak, kihallgattak és nyomoztak is. Ezekben a végrehajtói mandátummal rendelkező missziókban az ENSZ rendőri szervek tagjai ugyanazokat a feladatokat látják el a missziókban, mint a küldő országukban. Ezek a missziók nagyon költségesek. A felszerelést a küldő ország biztosítja, az egyének napidíj ellátásban részesülnek. Az ENSZ-nek működtetni kell a logisztikai hátteret is: gépjármű, üzemanyag, irodák, számítástechnikai háttér szükséges a működéshez.

2011-ben Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egyedülállónak, felbecsülhetetlenül értékesnek és nélkülözhetetlen szervezetnek nevezte az ENSZ-t, Boda József pedig megkerülhetetlennek, egy olyan szervezetnek, amelynek a munkája különösen fontos a világban. Vannak különböző szakosított intézményei is, Genfben, Bécsben, olyan szervezetek, amelyek világszínvonalon is elismert munkát végeznek. Napjainkban felértékelődött az ENSZ szerepe.

A legnagyobb kihívást a globális felmelegedés, az elszegényedés, az élelmiszerhiány, az etnikai háborúk, a vízhiány, az energiahiány jelentik. Az informatikai kihívásokkal, az informatikai bűnözéssel az ENSZ nem foglalkozik, de az informatika, a kiberbiztonság kérdése kihat a békefenntartásra is. A természeti erőforrások végessége ezeket a konfliktusokat gerjeszti, az energiaválságok a világ minden pontján jelen vannak, fegyverként is alkalmazzák az államok a befolyásuk érvényesítésére.

Az ENSZ Nemzetközi Békeintézete (UN International Peace Institute - IPI) Prof. Dr. Szenes Zoltán vezérezredest, tanszékvezető egyetemi tanárt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát kérte fel arra, hogy készítsen egy értékelést Magyarország részvételéről a békefenntartó műveletekben. Az IPI kutatási programját közösen végzi egy amerikai és egy ausztrál egyetemmel, amelynek keretében az adott ország szakértőivel összefoglaló anyagot készített, amit két körben elbírálnak, és felteszik az intézet honlapjára. A rendőri békefenntartási adatok összegyűjtésében Dr. habil. Boda József, az RTK dékánja is közreműködött. A Magyar Rendőrség az elmúlt időszakban fölajánlott egy hét fős bűnügyi helyszínelő csoportot ENSZ-feladatok ellátására. Ez a szakértői csoport a magyar rendőrök felkészültségét is fogja bizonyítani.


Konferenciát rendezett az RTK az ENSZ napja alkalmából

„Nemzeti érdekünk, hogy a világ jobb és békésebb legyen”

„Békefenntartó műveletekre olyan helyzetekben van szükség, amikor válságkezelésre vállalkozunk, amelyre egyre inkább szükség van” - hangsúlyozta Dr. Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára A katonai és rendőri együttműködés a békefenntartó missziókban című, az ENSZ napja alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián, a Rendészettudományi Karon, abban az épületben, ahol 1989-ben az első ENSZ rendőri misszióra készítettek fel egy huszonkét fős állományt.

Majd hozzátette: elindult egy átalakulási folyamat, amely - mint minden változás - komoly kihívások elé állítja a nemzetközi élet szereplőit. „Nem alakult ki az a nemzetközi rend, ami biztosítaná a harmonikus együttműködést.”Emlékeztetett: az Európai Uniót az instabilitás félholdja veszi körül, hiszen új kihívások keletkeztek, amelyek egyre nyugtalanítóbbak. Felerősödött a migrációs hullám, amely egyértelműen biztonságpolitikai kérdésként azonosítható.

Kül- és biztonságpolitikai képet vázolt fel a globalizálódó világ hatásairól, az iraki, szíriai, ukrán helyzetet és a menekültválság hatásait elemezve hangsúlyozta, hogy a biztonsági kihívások vonatkozásában nem hagyományos kihívásokkal nézünk szembe, figyelemmel a kiberbiztonság megnövekedett jelentőségére és a migrációs krízissel kapcsolatos humanitárius kihívásokra, melyek során a nemzeti érdekek markáns képviselete a jellemző. A legfőbb cél a békéltetési célú politikai folyamat lehetőségének a megteremtése.

„Az ENSZ az egyetlen olyan globális szereplő, melynek felelősségi területe az egész világra kiterjed, a béke és a biztonság megteremtésében a legfontosabb szereplővé vált. Az Európai Uniónak egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a nemzetközi biztonság és stabilitás megelőzésében, Magyarország aktív szerepet vállal a válságkezelési tevékenységben, 210 fő teljesít szolgálatot ezekben a missziókban” - fejezte be gondolatait az államtitkár.

Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a Török Határőrség létrehozásának az előkészítésében vett részt, amelynek megvalósulását a kialakult nemzetközi helyzet végül nem tette lehetővé. Elmondta, hogy összesen huszonöt misszióval, közel tízezer fővel képviseltette magát Magyarország, a missziókban jelenleg 700 katona és 300 rendőr teljesít szolgálatot. „Ennek a tevékenységnek a kockázatairól sem feledkezhetünk meg, ugyanis összesen 3100-an vesztették életüket, az NKE kopjafával is emlékezik a missziós szolgálat közben életüket vesztettek katonákról és rendőrökről” - emlékeztetett a rektorhelyettes.

„A válságot a legalacsonyabb szinten szükséges kezelni, a helyszínen kell végrehajtani a különböző felhatalmazások alapján a békefenntartó műveleteket” - jelentette ki Dsupin Ottó r. ezredes, a Rendőrség Oktatási és Kiképző Központjának igazgatója, majd reményét fejezte ki, hogy a rendőri és a katonai együttműködés tovább erősödik, ennek hiányában ugyanis nem lehet sikeres missziót végrehajtani.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkari Főnök helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy soha nem volt még ennyire aktuális a két szervezet közötti együttműködéséről beszélni, hiszen a rendőrök és katonák hetek óta a déli határvidéken teljesítenek szolgálatot. „A magyar katonák a napokban Magyarországon olyan feladatokat teljesítenek, amelyek eddig a békefenntartó missziókban történtek. A magyar békefenntartók lassan másfél évszázada látnak el ilyen típusú feladatokat, ők az ott élőknek a reményt jelentik. Összesen 1000 magyar katona három földrészen vesz részt aktívan a békeműveletekben, ugyanis a béke rendkívül törékeny és nemzeti érdekünk is, hogy a világ jobb és békésebb legyen” - jelentette ki a végezetül a Vezérkari Főnök helyettese.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes a magyar békefenntartás témájában írt ENSZ-jelentés létrehozásában vett részt, melynek kutatási céljait és szerkezetét ábrázolta a résztvevők számára. Elmondta, hogy a kutatást nehezítette a források, hivatalos adatok csekély száma és azt is megállapította, hogy ezek a projektek erősítik a nemzetközi kapcsolatokat.

Az ENSZ-ről és a rendvédelmi békefenntartásról szóló előadásában Dr. Kozma Tibor r. alezredes a békeműveletek rendvédelmi személyi állományának megoszlását, valamint a legjelentősebb hozzájáruló tagállamok rendőri és pénzügyi hozzájárulásának számadatait osztotta meg a jelenlévőkkel.

Balogh Péter ezredes az utóbbi egy év fontosabb biztonsággal kapcsolatos eseményeit vette számba előadásában a katonai és polgári együttműködés területén Afganisztánban, ahol ötven kilométeres a határbiztonsági zóna, 2431 km a határszakasz hossza, nyolc határátkelőhely és két repülőtér lelhető fel. Jellemző a romló biztonsági helyzet, a korrupció, a megosztottság és a központi kormányzat gyengesége.

A magyar katonai és rendőri együttműködés húsz évének tapasztalatairól beszélt Dr. Schultz Tamás c. r. alezredes, aki megosztotta személyes tapasztalatait is az előadása során.

Dr. Márkus Tamás c. r. alezredes az Európai Unió Jogrendi Misszió célkitűzéseit sorolta föl, melyek között Észak-Koszovó jogállamiságának helyreállítása szerepel, valamint a megfigyelés, mentorálás, tanácsadás, a Pristina-Belgrád közötti politikai párbeszéd támogatása, a háborús és a legsúlyosabb korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozás.

Felszólalások hangzottak még el a NATO és az EU együttműködéséről Dr. Márkus Tamás c. r. alezredes és Gacsal János alezredes közreműködésével, a biztonsági szektor reformjáról és az együttműködés kérdéseiről Dr. Philippe Fluri DCAF igazgató-helyettes prezentálásában, az EBESZ rendvédelmi válságkezelői tevékenységéről és a CEPOL szerepéről a válságkezelő missziók támogatásában Dr. Bánfi Ferenc ny. r. vezérőrnagy, a CEPOL igazgatója előadásában. Az ukrajnai válság hatásáról Dr. Póti László vezető kutató osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel.

A rendezvény levezető elnöke Dr. Boda József vezérőrnagy, dékán, Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes és Dr. Dobák Imre ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezető egyetemi docense volt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ENSZ, 2015