Szűkítés


Kiválasztott Címke

Európai Unió

Minden Címke 680


Jelenleg 2 bejegyzés található Európai Unió cimkével

Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


Nemzeti értékek-európai érdekek

    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertekek-europai erdekek
  • Előző
  • Következő
Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják, ha nem gondolják azt magukról a politikai elitek, hogy csak ők tudják, milyennek kell lennie Európa jövőjének, hanem elég bátrak ahhoz, hogy megkérdezzék az embereket a sorsdöntő kérdésekről – hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet Margaret Thatcher egykori brit kormányfő politikai-szakmai örökségéről tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A Századvég Alapítvány által szervezett és számos neves hazai, valamint külföldi szakértőt felvonultató eseményen előadást tartott Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is. 
 
 
Patyi András a jó kormányzásnak a magyar alkotmányban is megjelenő alapértékeiről beszélt. Szerinte az erős, de jogállami eszközökkel kontrollált végrehajtó hatalom, a gyors, átfogó cselekvésre képes kormányzás megalapozásában a thatcheri hagyományokat követi a mai magyar kormányzati modell. A rektor hangsúlyozta, hogy a határozott nemzeti identitásépítés- és védelem alapvető eszköze az államot igen komolyan vevő értékközpontú Alaptörvény, amely egy határozott és kiegyensúlyozott kormányzás alapjait teremti meg. 
 
Patyi András szerint a korábbi „ideiglenes” alkotmánnyal szemben a jelenlegi Alaptörvény feltűnően tudatosan és rendszerezetten foglalkozik az állam, a kormányzás és a közigazgatás alapvető kérdéseivel. Erre a rektor szerint a 2008-as gazdasági világválság hatásai miatt is különösen nagy szükség volt Magyarországon. Az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mit kell a kormányzásnak és a közigazgatásnak tennie az állam hatékony működéséhez. Patyi András előadásában kitért az Európa Tanács jó közigazgatással foglalkozó ajánlására, amelynek szövege szinte szó szerint jelenik meg a hatályos magyar alkotmányban is. E szerint az államnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést minden polgára számára köteles biztosítani. Az Alaptörvény azonban egyértelműen szól arról is, hogy az állam polgárai nemcsak haszonélvezői az alkotmányból fakadó jogoknak, hanem maguk is felelősek saját sorsukért. Patyi András felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy az Alaptörvény külön szabályozásban foglalkozik a közpénzügyekkel és a különleges jogrenddel. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben az Alaptörvény összefoglalt és átfogó módon szabályozza ezt a helyzetet, amelynek kiegészítése jelenleg is napirenden van. „Az Alaptörvény körülbelül tízszer annyi rendelkezést tartalmaz a kormányzás, a közigazgatás, a jó kormányzás és a jól kormányzás tekintetében, mint a korábbi alkotmány” – tette hozzá Patyi András. 
 
Az európai emberek ma biztonságot akarnak, és azt kérik vezetőiktől, hogy garantálják is ezt számukra- hangsúlyozta nyitó előadásában Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kifejtette, hogy a minket körülvevő világban politikai, gazdasági és katonai átrendeződés zajlik. Szerinte egy új világrendről van szó, amelyben új erőközpontok jönnek létre.
 
A miniszter úgy látja, hogy új globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, amelyben az EU rendkívül lemaradt. Szijjártó Péter szerint Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy a kontinensnek annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. A tárcavezető a kihívások közé sorolta az ukrajnai háborút, a keleti partnerség országainak befagyott konfliktusait, az energiabiztonság megteremtését, a migrációs válságot, a terrorfenyegetettséget és a gazdasági kihívásokat. Szijjártó Péter hozzátette: kontinensünkön a legnagyobb vita a szuverenisták és a föderalisták között van arról, hogy az erős nemzetállamokra épülő Európa, vagy az Európai Egyesült Államok jelenti-e a jövőt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ma a közép-európai együttműködés az európai megújulás záloga, itt "a politika még két lábbal áll a földön", a politikai korrektség még nem homályosította el teljes mértéken a valóságot sem a politikusoknál, sem a közvéleménynél. A tárcavezető a konferencia témájának aktualitása kapcsán megjegyezte: Európának szüksége van Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök örökségére, az általa képviselt értékvilágra az EU-n belül.
 
A rendezvény témájáról a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak további részleteket.
 

Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes, MTA
Megosztás a Facebook-on