Szűkítés


Kiválasztott Címke

Föld napja

Minden Címke 707


Jelenleg 1 bejegyzés található Föld napja cimkével

A Föld Napjára – avagy az El Nino-jelenség hozadéka áprilisig

    • fold

Április 22-ét a 1970 óta a Föld Napjaként tartjuk nyilván, itthon 1990 óta szintén fontos ez a dátum, bár a környezetét féltő ember két okból sem teljesen elégedett: csak ezen a napon foglalkozunk többet a Földdel, illetve ilyenkor is főképp azok, akik különben is érzékenyebbek a téma kapcsán.

Ha a mostani Föld Napja közeledtével megnézi az ember az éghajlattal kapcsolatos híreket, akkor azt látja, hogy a tavaly óta tartó El Nino-jelenség nagyon erős, a Földön nagyon sok szélsőséggel szembesül az értő szemlélő.

Az El Nino akkor keletkezik, amikor a keletről nyugatra tartó Egyenlítői-áramlat helyére kerülő sarkvidéki hűvös, halban és tápanyagban gazdag víz nem tud a felszínre jönni, mert az ellenáramlás egyelőre nem ismert okból ezt nem engedi meg. Ilyenkor a passzátszél gyengül, illetve meg is tud fordulni. Ekkor a dél-amerikai partoknál csapadékosra vált az idő, de egészében a bolygón is több furcsaság lép fel. Kalifornia szárazabbá váló éghajlatán nagyon várják, amikor az El Nino miatt hirtelen csapadékos idők köszöntenek be, de a legtöbbször ez nem csendes eső, hanem viharos idő kíséretében érkezik.

A bolygón most nagyon sok kirívó jelenség van, ami az El Nino és az általában változó éghajlat együttes hatása miatt nagyon aggasztó. Az egyik, hogy április 20-án a távol-keleti térségben nagyon magas hőmérsékleteket mértek. A Bombay-öböl partjainál 46 °C-t, Thaiföld egyes részein 43 °C-t mértek.

Az Északi-sark környezetében harmadik hónapja sokkal melegebb van, mint az ilyenkor szokásos. Ennek az az oka, hogy a földi hőtranszfer az Egyenlítőtől a sarkok felé továbbítja a többlethőt. Miután a felmelegedés miatt egyre több hőt raktároz a Föld, a sarkok felé is több áramlik. Az északi féltekén több hő csapdázódik, illetve a Golf-áramlat az Északi-sark felé szállítja a hőt, így ott különösen szembetűnő az Északi-sark állapota.


Szöveg: dr. Hetesi Zsolt

Megosztás a Facebook-on