Szűkítés


Kiválasztott Címke

Fölszállott a Páva

Minden Címke 532


Jelenleg 5 bejegyzés található Fölszállott a Páva cimkével

Utoljára szállt fel a páva a Ludovikán

    • Fölszállott a Páva - május
    • Fölszállott a Páva - május
  • Előző
  • Következő

Csigavígtaposáskor. Még kiolvasni is nehéz, nemhogy eltáncolni. Tegnap este azonban ezt is megtanulhatták a Fölszállott a páva záró eseményének résztvevői a Ludovika Főépületében.

A Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének népzenei és néptánckultúráját bemutató programsorozat befejező részeként a Hajdúság és a Dél-Alföld mutatkozott be az NKE-n.

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok, állathajcsárok voltak. Egy részük részt vett a végvári harcokban, fegyveres szolgálataikért cserébe Bocskai Istvántól földet és munkát kaptak az Alföld északi, északkeleti részén, mentesítve őket a jobbágyi kötelességek alól. Dr. Diószegi László történész, koreográfus a rendezvényen elmondta, a táncaikon a csárdás hatása érezhető, ez a meghatározó a középkori táncelemek mellett. A Dél-Alföldön pedig Erdély viszonylagos közelsége miatt, az onnan beszivárgott táncok nyomai figyelhetők meg, ilyen például az oláhos tánc is.

Az első táncos produkcióban úgynevezett „csigavígtaposáskor” elnevezésű táncot mutattak be a néptáncosok a Szeredás együttes és Ecsedi Petra népdalénekes közreműködésével. Ez a furcsa elnevezésű tánc a régi lakodalmi hagyományokból ered. Az általában 150-200 fős lakodalomhoz az asszonyok összejöttek csigatésztát készíteni és közben énekeltek. A csigakészítés végén megjelentek a férfiak, akik hoztak magukkal muzsikusokat is, és ahogyan a Hajdúságban mondják, ekkor zenével és tánccal „eltaposták a csigát”, ami egy táncos mulatságot, úgynevezett „csigavígtaposást” jelentett.

Dömötör napi juhászbál elnevezésű tánc koreográfiát is láthattak a rendezvény résztvevői. Diószegi László elmondta, hogy ősszel, Dömötör napján számoltak el a juhászok és a csikósok. Ekkor kapták meg a fizetésüket, majd több napon át mulattak, „dömötörözést” tartottak, s botos táncot táncolták.

Az eseményen Ecsedi Petra népdalénekes Szendre báró balladáját adta elő, amely kiemelkedő darabja, egy régi kincse a magyar népzenének. 

A Fölszállott a páva eseménysorozat utolsó állomását a cuháré elnevezésű tánc zárta. A cuháré kifejezés főként a Hajdúságban használatos kifejezés, amely a fiatalok által szervezett táncos mulatságot jelent. A Fölszállott a Páva hagyományaihoz hűen az esemény záró részében egy igazi cuhárén, vagyis táncházon vehettek részt az érdeklődők.

Szöveg: Szabó Tibor 


Csángóföldről szállt fel a páva

    • Csángóföldről szállt fel a páva
    • Csángóföldről szállt fel a páva
    • Csángóföldről szállt fel a páva
    • Csángóföldről szállt fel a páva
    • Csángóföldről szállt fel a páva
  • Előző
  • Következő

Gyimes és Moldva mutatkozott be a közmédia és az NKE közös szervezésében megvalósuló Fölszállott a Páva című népzenei és néptánc programsorozaton, a Ludovika Főépület Zsibongójában. A rendezvény házigazdája Berecz István volt, aki Fábián Éva népdalénekes, énektanár, mesemondó közreműködésével mutatta be a gyimesi és moldvai néphagyományt. Mint mindig, most is az adott tájegység néptánc és népzenei hagyományaiból adtak ízelítőt a fellépő művészek az érdeklődőknek.

Fábián Éva elmondta, hogy Moldvában és Gyimesben is a csángó magyarok napjainkig megőrizték az archaikus magyar népi kultúra számos értékét, a néprajzkutatók, nyelvészek, történészek, művelődéstörténészek mindig nagy érdeklődéssel fordultak e tájegység felé. A moldvai és gyimesi csángók nagyon vallásos, római katolikus közösség, akik szigorúan betartják a vallási előírásokat. Az úgynevezett kalákázás jellemzi ezen a tájegységen élő csángó magyarokat, Miután nem volt pénz a munka megfizetésére ezért egymáshoz jártak úgynevezett kalákában dolgozni az emberek. Volt például házépítő kaláka, pityókaszedő kaláka, káposztaszedő és tollfosztó kaláka is.

Berecz István a gyimesi furulyajáték egyik nagy művelőjével,  Sára Csobán zenésszel beszélgetett, aki gyimesi zenész nagymestereket mutatta be, valamint az ottani zenei technikákat. A gyimesi hegedűsök csak három ujjukat használják a hegedüléshez, mert a negyediket úgymond bénának tartják és egy ötödik húrt is szereltek a hegedűre, ami eléggé egyedi megoldás.

Az eseményen a tehetséges népdalénekes Tintér Gabriella énekelt, aki a Népművészet Ifjú Mestere címmel is rendelkezik. Az énekes előadásában a jellegzetes moldvai dallamok mellett a lassú és sebes magyaros ritmusai felcsendültek.

Fábián Éva a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a moldvai és gyimesi tánc olyan, mint maga ez a vidék, az itt élők élete, vagyis kemény, szikár és vad.  Elhangzott, hogy a népcsoport körülbelül harminc táncból álló tánckészletében nagyszámú lánctáncot találunk. Hozzáfűzte, a gyimesi csángók tánckincsében találhatók rögtönzött férfi és páros táncok, balkáni lánctáncok és a nyugati, polgári eredetű, kötött páros táncok.

A Cifra Táncegyüttes előadásában, Sára Csobán és Mihó Attila és zenekara közreműködésével a közönség láthatott a gyimesiek kettős járatója és sirülője mellett féloláhos és verbunkos táncokat, gyimesi héjszák körtáncokat, moldvai körtáncokat és gyimesi páros táncokat. A résztevőket a rendezvény zárásaként táncházba invitálták a Fölszállott a páva házigazdái, ahol kipróbálhatták milyen az igazi gyimesi és moldvai tánc.


Mezőföldi ritmusok a Fölszállott a páván

    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTVA együttműködésében megvalósuló Fölszállott a páva  programsorozat idei első rendezvényén Mezőföld gazdag népzenei és néptánc kultúráját ismerhették meg az érdeklődők Diószegi László történész-koreográfus jóvoltából, Morvai Noémi, az MTVA munkatársa közreműködésével.

A rendezvényen a Galiba zenekar zenészei kísérték az 1949-ben alakult Alba Regia Táncegyüttest, akik a juhait kereső pásztor történetét táncolták el, amely egy dramatikus tánc. Része az úgynevezett „Sudidrom”, vagyis a kendős ügyességi tánc,  amely csak a Mezőföldre jellemző. Lényege, hogy a táncos ne ejtse le a kendőt tánc közben. Az Alba Regia Táncegyüttes ízelítőt adott a közönségnek a somogyi kanásztáncból, az üveges és seprű táncból, de bemutatták azt is, hogy milyen az igazi, hamisítatlan somogyi párosugrós.

A Fejér megyében máig is elevenen élő, farsangvégi, húshagyókeddi szokás is megelevenedett a székesfehérvári táncosok jóvoltából, akik megmutatták, hogy mi is az a „Mohai tikverőzés”. Ennek a mezőföldi tájegységre jellemző népszokásnak a lényege az, hogy a fiatalok csapatokba verődnek, álarcokat vesznek fel, hogy ne ismerjék fel őket a falubeliek, ugyanis bekormoznak mindenkit, aki az útjukba kerül. Ezt követően berontanak a házba és a füstölőből elviszik a kolbászt, majd az udvaron a tikok, vagyis a tyúkok fenekét megverdesik egy pálcával, hogy sok tojást tojjanak, innen ered a tikverőzés kifejezés.

A rendezvény végén a közönségnek is lehetősége nyílt arra, hogy kipróbálja a mezőségi táncokat, táncházba hívták a vállalkozó kedvű érdeklődőket a Fölszállott a páva szervezői. A Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének népzenei és néptánc kultúráját bemutató rendezvénysorozat következő eseményén Gyimes és Moldva lesz majd a főszereplő március 12-én, a Ludovika Főépület Zsibongójában.


Fölszállott a páva: a Mezőség

    • Fölszállott a Páva

Harmadik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zsibongójában a közmédia és az NKE közös szervezésében a Fölszállott a Páva című népzenei és néptánc programsorozatot. Az eseményről kisfilm is készült, mely alább tekinthető meg.

Ezúttal az erdélyi Mezőség mutatkozott be a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és az Üver zenekar jóvoltából, akik a Fölszállott a Páva című televíziós tehetségkutató műsor második évadának döntősei és közönség kedvencei voltak.


Mezőségi táncok a Fölszállott a Páván

    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zsibongójában a közmédia és az NKE közös szervezésében a Fölszállott a Páva című népzenei és néptánc programsorozatot. Ezúttal az erdélyi Mezőség mutatkozott be a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és az Üver zenekar jóvoltából, akik a Fölszállott a Páva című televíziós tehetségkutató műsor második évadának döntősei és közönség kedvencei voltak. A műsor házigazdája ezúttal is a népzenei és néptánc tehetségkutató első évada szólótánc kategóriájának győztese, Berecz István volt.

Benő Barna, a Bekecs néptáncegyüttes vezetője mutatta be Erdély jellegzetes tájegységét, a Mezőséget az érdeklődőknek, amelynek néptánc kultúrája igen színes és változatos. Benő Barna elmondta, hogy a Mezőséget északon a Nagy-Szamos, északkeleten a Sajó patak, keleten és délen a Maros, délnyugaton az Aranyos folyó, nyugaton pedig a Kis-Szamos határolja, amely főként erdő nélküli dombság és mintegy háromszáz falu alkotja. Négy nagy tájegységre bontható, az Észak- Mezőségre, Belső-Mezőségre, Dél-Mezőségre és Kelet-Mezőségre. A tájegység jellegzetes táncairól a következőket mondta a néptáncegyüttes vezetője: „Az erdélyi táncok ezeréves tánckultúránkat őrzik, a középkortól egészen a modern korig, hiszen megtalálható itt a reneszánsz, az újkor verbunkja, sőt a XIX. század polgári, német eredetű táncok is.” 

 A Bekecs Néptáncegyüttes műsorában szerepeltek mezőmadarasi, mezőszopori, válaszúti táncok, amelyeket úgy válogattak össze az előadók, hogy néhány mezőségi falu jellegzetes táncából adjanak ízelítőt a közönségnek. A tájegységre jellemző táncok közül Benő Barna felsorolt néhányat a közönségnek a teljesség igénye nélkül. Ezek a vonulós táncok, a lassú forgatós, a lassú cigánytánc, a szökő, a csárdás, a gyors csárdás, a korcsos, a négyes,a sűrű, a ritka és a lassú legényes, valamint a verbunk.  

Dénes Károly, az Üver zenekar nagybőgőse, a mezőségi zene sajátosságairól beszélt a résztvevőknek. Elmondta: igazából a zene nyersessége az, ami megfogja az embert, például az, amikor a bőgő úgymond „recseg”. Hozzáfűzte, hogy a zenekar hegedűből, brácsából és nagybőgőből áll, amelyet az „erdélyi trió” elnevezéssel illetnek, azért, mert az előbb említett három hangszer adja a zenekar alapját. Ezek néha kiegészülnek a cimbalommal a székely Mezőségben, például Boncidán.  

A hagyományokhoz híven a táncbemutatót követően a közönség is kipróbálhatta a mezőségi tánclépéseket. A Fölszállott a Páva jövőre folytatódik tovább, ahol újabb tájegységek népzenei és néptánc kultúráját ismerhetik meg a műfaj szerelmesei.