Szűkítés


Kiválasztott Címke

FFTK

Minden Címke 712


Jelenleg 2 bejegyzés található FFTK cimkével

Az NKE is figyel a fenntarthatóságra

    • fokep
    •  dsc4913 2
    •  dsc4924 2
  • Előző
  • Következő

Századunk egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is egyre nagyobb figyelmet fordít – hangzott el a „Közszolgálat karbon lábnyoma” című tudományos rendezvényen, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt arról a felmérésről is, amelyben a Ludovika campust vizsgálták meg a szakemberek ökológiai szempontból. Elhangzott az is, hogy nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoport alakult az egyetemen. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly alakult meg a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK), amely önálló szakpolitikai központként megjeleníti a fenntartható fejlődés szempontjait az intézmény oktatási, kutatási és képzési tevékenységének teljes spektrumán. A kabinet vezetője, Baranyai Gábor elmondta, hogy hamarosan elkészül az a tankönyv, amely az állam szerepét mutatja be a fenntartható fejlődés biztosításában. „Ez a tankönyv már az ősszel induló államtudományi mesterképzés hallgatói számára is elérhetővé válik, akik külön tantárgy keretében tanulmányozhatják a témát”- tette hozzá Baranyai Gábor. A szakember szólt arról is, hogy igyekeznek minél több tudományos rendezvényt is tartani a fenntarthatóságról, a többi között a közeljövőben klímaügyi konferenciát is szerveznek. A kabinet vezetője elmondta, hogy tavaly készítettek az NKE Ludovika campusáról egy fenntarthatósági felmérést, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak a jövőre vonatkozóan. Az ökológia szempontú átvilágítás során a campushoz tartozó épületeket, elsősorban a főépületet, valamint az Orczy-parkot vizsgálták. „Megnéztük a többi között a hűtés-fűtés, az elektromosság, a vízhasználat és a közlekedés helyzetét és ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgoztunk, amelyeket modelleztünk is”- fogalmazott Németh Zsolt, az FFTK tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a főépület energetikai rendszere sok esetben nem működik energia-hatékonyan, például szükség lenne a gázfűtésű kazánok felújítására vagy az épület nanoszemcsés hőszigetelésére. Az elektromos rendszer optimalizálásával, például a számítógépek és egyéb technikai eszközök éjszakára való kikapcsolásával is sok energiát és pénzt takarítana meg az intézmény, aminek már vannak megmutatkozó jelei.  Németh Zsolt elmondta, hogy az ivóvíz takarékosság mellett szükség lenne a csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására és az Orczy parkban található kutak restaurálására. Mindezekkel is jelentős energia-megtakarítást érhetne el az egyetem a szakember szerint. De a kabinet által megfogalmazott javaslatok között vannak olyan érdekességek is, mint egy tanösvény vagy egy közösségi kert létrehozása, amellyel környezettudatosabb szemléletre lehetne nevelni az egyetemi polgárokat.  A tudományos főmunkatárs úgy látja, hogy a campus szervezettebb közlekedési rendszere, a megfelelő vonalvezetésű és kivilágítású utak, vagy például bekamerázott kerékpártárolók építése szintén sokat lendítene az intézmény energiahatékonyabb működésén.

A fenntarthatóság biztosítása a jövő egyik kulcskérdése az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont munkatársa szerint is. Fleischer Tamás elmondta, hogy a környezetvédelem a 70-es években került középpontba, az akkori olajárrobbanás rádöbbentette a döntéshozókat is, hogy komolyan kell venni a fenntarthatóság kérdését, hiszen a Föld energiakészletei végesek. Minderre erősítettek rá később a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek is. A szakember szerint a jelen szükségleteit a jövő lehetőségeinek felélése nélkül kell biztosítani, ezt takarja alapvetően a fenntartható fejlődés kifejezés is. Fleischer Tamás előadásában beszélt az ökológiai lábnyomról, amely azt fejezi ki, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az úgynevezett karbon lábnyom pedig a kibocsájtott szén-dioxid mennyiség egyfajta mérőszáma. Ez az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett világviszonylatban, manapság azonban mintha egy kicsit megállt volna ez a növekedés.

Nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoportot alakult az egyetemen, amelynek működéséről Lakatos Péter egyetemi docens beszélt. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy fő feladatuk a fenntarthatóság közszolgálati aspektusainak vizsgálata, elsősorban a CO2 kibocsájtás mérése és azok közzététele a hallgatók számára. „A kutatócsoport missziója, hogy saját területén és hatókörében támogassa mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a hazai közszolgálat esetében a fenntarthatóság megteremtéséhez”- fogalmazott Lakatos Péter, aki azt is hozzátette, hogy hazai és nemzetközi intézményekkel is kötöttek már együttműködési megállapodást.

Idén a kazahsztáni Astanaban rendezik meg a világkiállítást, amely a jövő energiáit hivatott bemutatni. A június 10-én nyíló expón a világ 100 országából érkező mintegy 140 cég, közöttük két magyar társaság mutatja majd be legújabb fejlesztéseit. A 1.5 milliárdos költségvetésű rendezvényről Kárteszi Nándor attasé, miniszteri biztos beszélt a tudományos konferencia résztvevőinek. A balti országok fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeiről Yugi Agafonov, a rigai egyetem oktatója beszélt a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„A műanyagszennyezést mindenképpen csökkenteni kell”

    • fokep
    •  dsc9093 2
    •  dsc9098 2
    •  dsc9109 2
    •  dsc9144 2
  • Előző
  • Következő

„A világon mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek évente, amelyek lebomlásakor a táplálékláncon keresztül bizonyos káros anyagok az emberi szervezetbe is bekerülhetnek” – hangzott el az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK) által szervezett tudományos konferencián.

Mára mindennapjaink részévé váltak a műanyagok, amelyek nagyfokú elterjedése a 70-es években kezdődött, és a világ legtöbb pontján folyamatosan növekszik az előállításuk. „Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyaggal akár a Balatont is meg lehetne tölteni három méter vastagon”- mondta előadásában Dr. Németh Zsolt. Az FFTK tudományos főmunkatársa szerint ennek a mennyiségnek csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra, a többi műanyag hulladék. Ebből aránylag jelentős rész jut a tengerpartok közelébe, majd mintegy 8-9 millió tonna a vizekbe kerül. „Az óceánokban jelenleg is hatalmas szemét-szigetek vannak, amelyek a világűrből is láthatóak” - mondta el Németh Zsolt, aki hozzátette, hogy ez nagyon jelentős hatással van az élővilágra is, hiszen például évente több millió állat pusztul el csak amiatt, mert ezek a műanyagok a szervezetükbe kerülve, eldugítják az emésztőrendszerüket. Ráadásul a műanyagok a vízben aprózódnak, így a felületük tovább nő és egyre nehezebb lesz úgymond „kihalászni” azokat. A szakember szerint azt is látni kell, hogy a műanyagok a közhiedelemmel szemben nem is annyira stabilak, így a táplálékláncon keresztül bejutva az emberi szervezetbe, hosszabb távon károkat is okozhatnak.

A műanyagok mindennapi használatáról beszélt előadásában Dr. Menyhárd Alfréd. A Budapesti Műszaki Egyetem tanára elmondta, hogy hazánkban is jelentős a műanyagok ipari előállítása, ez mintegy 1.5 millió tonna mennyiséget jelent évente. Az úgynevezett tömegműanyagok közé sorolható például a polipropilén, a polietilén, vagy a PVC. Utóbbi egy hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag, amely a harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer a világon. A műanyagok gyártásakor használt anyagok egy része káros lehet a környezetre, de ma már számos kutatás folyik annak érdekében, hogy ne alkalmazzanak az előállítás során egészségre ártalmas adalékokat. „Mindezekkel együtt is olyan mértékben elterjedtek a műanyagok, hogy kiiktatásuk mindennapi életünkből nem igazán lehetséges”- véli a szakember. A műanyagok okozta környezetszennyezés Menyhárd Alfréd szerint is komoly problémát jelent, és mindent meg kell tenni a visszagyűjtés és a hulladékkezelés terén, hogy a szennyezés mértéke csökkenjen.

A mikroműanyagokra vonatkozó átfogó és hatékony jogi szabályozás még várat magára Dr. Baranyai Gábor szerint. Az FFTK vezetője úgy látja, hogy a jelenlegi európai uniós szabályok egyike sem rendezi átfogóan és teljes körűen ezt a területet. A politikai vita azonban egyre élénkebbnek tűnik az európai közvéleményben, elsősorban a tengeri műanyag-hulladékra és a kozmetikumok mikroműanyag tartalmára vonatkozóan. A szakember számos olyan uniós irányelvet felsorolt előadásában, amelyek részben adhatnak egyfajta megoldást, így például említette az ökocimke használatát, az öko-design irányelvet, vagy az európai települési szennyvíz irányelvet. Megoldást a remélhetőleg hamarosan napirendre kerülő EU műanyag stratégia hozhat, amelynek három fontos célja van: a fosszilis alapanyaggyártás csökkentése, az újrahasznosítás segítése és a műanyag szennyezés csökkentése.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on