Szűkítés


Kiválasztott Címke

Hollandia

Minden Címke 621


Jelenleg 2 bejegyzés található Hollandia cimkével

Integritás holland szemmel

    • fokep
    •  dsc5079 2
    •  dsc5173 2
    •  dsc5188 2
    •  dsc5202 2
    •  dsc5209 2
  • Előző
  • Következő

Hollandiában különösen figyelnek az integritás rendszerek hatékony működtetésére, talán ennek is köszönhető, hogy a világ egyik legkevésbé korrupt országáról beszélhetünk - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen az ntegritásfejlesztés holland modelljét ismerhették meg a résztvevők.

Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete elmondta, hogy náluk jelenleg is integritás hetet tartanak a Belügyminisztérium szervezésében. Szerinte bármennyire evidensnek tűnik országukban az integritás jelensége, mégis folyamatosan beszélni kell róla. A korrupció elleni küzdelem a 90-es évek elején kapott új lendületet Hollandiában, amikor a szervezett bűnözés egyre inkább próbálta a politikai, kormányzati szférát is befolyása alá vonni. Ekkortól vált szállóigévé az akkori belügyminiszter mondata, miszerint „vagy van integritás, vagy nincs”, azaz nem lehet középút. A nagykövet szerint azóta sokat fejlődött a holland integritási modell, amely más országok számára is követendő út lehet.

A két ország közötti jó tapasztalatok megosztását remélte a konferenciától Dr. Koller Boglárka, a NETK dékánja, aki röviden szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működéséről és az integritással kapcsolatos feladatairól.

„A 90-es évek elején a holland rendőrség volt az első közhatóság, amely kiállt az integritásért és hatékonyan lépett fel a szervezeten belüli korrupció ellen. Akár egy 20 éve szolgálatban álló rendőrt is azonnal elbocsájtottak, ha kiderült róla, hogy valamifajta visszaélést követett el” – mondta előadásában Terry Lamboo. A holland belügyminisztérium munkatársa szerint ma már Hollandiában szinte mindenki elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, tehát az integritás mozgalomnak van egy nagyon jó társadalmi háttere is. Elhangzott, hogy Hollandiában mindössze a lakosok 2 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupt országban él, ez világviszonylatban is nagyon jó eredménynek számít. „Ettől függetlenül mindig ébernek kell lenni, védőgátakat kell építeni, harcolni kell a korrupció ellen”- hangsúlyozta a holland szakember. Terry Lamboo hozzátette, hogy náluk minden esetben nagyon komoly következményei vannak a politikai szférában annak is, ha valakire a korrupció árnyéka vetül, hiszen mindezt azonnali lemondás vagy visszalépés követ.

Hollandiában a kormányon kívül számos szervezet segíti az integráció előmozdítását, és a megelőzést tartják a legfontosabb feladatuknak. Ebben a kérdésben az ország mintegy 400 önkormányzata teljes autonómiát élvez, és a munkahelyek is saját integritásuk kialakításáért felelősek. Az országban működik egy Nemzeti Integritási Hivatal, amely képzésekkel, tréningekkel is segíti az integritás erősítését.

„Hollandiában nagyon erősek az integritással kapcsolatos kulturális, politikai, társadalmi alapok. Az emberek tudják, hogy mi helyes, és mi nem” – mondta előadásában Prof. dr Johan Wempe. Az amszterdami egyetem üzleti etika professzora szólt arról is, hogy például az ő országukban fel sem merül az, hogy a beteg hálapénzt adna az orvosának. Mindez hosszú évtizedek alatt kialakult társadalmi beidegződés, amit már gyerekként látnak és megtanulnak a hollandok. Ennek ellenére Hollandiában is vannak problémák az integritás terén, elsősorban a politikai pártok finanszírozása kapcsán. „Működik nálunk az úgynevezett Közérdekű Bejelentők Háza, amelyhez bárki fordulhat észrevételével, panaszával és a hatóságok adott esetben ki is vizsgálják azt” –fogalmazott a szakember, aki elmondta azt is, hogy Hollandiában a központi és a helyi szervek mellett a civil szféra és a média is segíti a korrupció elleni küzdelmet.

A rendezvényen Pallai Katalin, az NKE egyetemi docensének moderálásával hazai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat egymással.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Hosszú távon csak a demokrácia kifizetődő

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
  • Előző
  • Következő

Mivel 2016. január 1. és június 30. között ismét Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, logikusnak tűnt, hogy az év első Ludovika Nagyköveti Fórumán őexc. Hugo Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete legyen a vendég. Nyitóbeszédében röviden szólt az elnökségi programról, amely olyan témakörökre koncentrál, mint a migráció és nemzetközi biztonság, a tagállamok rendezett államháztartási helyzete, a szilárd pilléreken nyugvó euróövezet, Európa innovátori és munkahelyteremtő szerepe, valamint az előremutató éghajlat- és energiapolitika. Mint mondta, az elnökség arra törekszik, hogy az Unió a polgárok és a vállalkozások számára fontos kérdésekkel foglalkozzon, illetve hogy kapcsolatot teremtsen a civil társadalommal, hiszen ennek nagy hagyománya van hazájában.

A fenntartható demokratikus működés alapja a hatalmi ágak egyértelmű szétválasztása – fogalmazott „Felelősségteljes kormányzás, átláthatóság és elszámoltathatóság Hollandiában” című beszámolójában a nagykövet. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a hatalommal való visszaélés intézményesített gátján túl, a horizontális elszámoltathatóság mellett, kiemelt szerep jut a vertikális folyamatoknak is. Hollandia többek között azért olyan sikeres, mert kormányzati szervei partnerként tekintenek az állampolgárokra. Az 1991-ben elfogadott nyilvános hozzáférésről szóló törvény értelmében mindenkinek jogában áll megismerni azokat az információkat, amelyekre a közigazgatási döntéseket alapozzák. A szakszervezeteknek, a különféle civil társulásoknak és szervezeteknek egyaránt adott a lehetőség, hogy objektív módon, tényekre alapozva, beleszóljon a hatóságok működésébe. Így fordulhatott elő az is, hogy 2013 során a káros anyagok kibocsátását szabályozó rendelkezések túlzott megengedő mivolta apropóján, a több mint 900 fő érdekében fellépő Urgenda környezetvédelmi társulás beperelte a holland kormányt. Noha a tárgyalás elhúzódott csaknem két évig, a hágai bíróság döntésének értelmében végül a polgárok akarata győzött, és a kormányt arra kötelezték, hogy 25%-kal csökkentse a káros anyagok kibocsátását a következő öt év során.

A nyitóbeszédet követő kerekasztal beszélgetésen dr. Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora követendő útnak minősítette a holland példát, ám felvetette a kérdést, hogy vajon a „bevált gyakorlatok” exportálhatók-e és alkalmazhatók-e olyan országokban, amelyek merőben eltérő struktúrával rendelkeznek. Aggályait osztotta a jelen lévő Mizsei Kálmán is, akit korábban az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára az EU ukrajnai civil missziójának misszióvezetői pozíciójára neveztek ki. Ő úgy vélte, a kívülről jövő elvárások gyakran merőben ellentétesek lehetnek az egyes országban kialakult folyamatokkal, így például Moldova vagy Ukrajna esetében is. Gajus Scheltema erre úgy reagált, hogy hosszú távon csakis a demokrácia lehet kifizetődő. Mint mondta, az átláthatóság szoros kapcsolatban áll a gazdasággal, hiszen a kiszámíthatóság a legfőbb elvárás a befektetők részéről. Dr. Kádár Krisztián, a Jó Állam Jelentés projektvezetője azt kérdezte a holland nagykövettől, vajon egyetért-e a kormányzati berendezkedés azon hármas besorolásával, amely megkülönbözteti a német robosztus közigazgatást, az eredményorientált angolszász törvényhozást és az északi országokra jellemző átláthatóság-központúságot. Gajus Scheltema úgy vélte, semmilyen modell nem állhatja meg a helyét, mert túlontúl egyszerűsítő, így a hármas elválasztás sem tartható. Az esemény moderátora, dr. Bóka János egyetemi docens javaslatára, az est kötetlen beszélgetéssel zárult, amelybe bekapcsolódhattak a közönség tagjai is.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on