Szűkítés


Kiválasztott Címke

Jó Állam

Minden Címke 564


Jelenleg 10 bejegyzés található Jó Állam cimkével

Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Speciális jelentések az állam működéséről

    •  dsc4790 2
    •  dsc4797 2
    •  dsc4824 2
    •  dsc4832 2
    •  dsc4860 2
    •  dsc4869 2
    •  dsc4878 2
    •  dsc4884 2
    •  dsc4887 2
    •  dsc5387 2
    •  dsc5389 2
    •  dsc5436 2
  • Előző
  • Következő

A Jó Állam jelentéshez idén úgynevezett speciális jelentések is készültek, amelyek az állam működésének olyan nagy területeiről próbálnak átfogó képet adni, mint például a honvédelem, a rendészet vagy az adózás rendszere. Az elkészült tanulmányokról a Jó Állam szakmai napok keretében rendeztek műhelyvitákat az NKE Ludovika Campusán.

„Már az első Jó Állam Jelentés megjelenésekor megfogalmazódott az igény, hogy az állammal kapcsolatos kutatások terjedjenek ki speciális területekre is”- mondta a rendészeti jelentés műhelyvitáján Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról a folyamatról, amely 2013 óta zajlik az egyetemen a jó állam kutatásokkal kapcsolatban. Hozzátette, hogy a mostanra elkészült speciális jelentéseket egy külön kiadványban jelentették meg, és ezt a Jó Állam szakmai napok keretében vehették kézbe először az érdeklődők.

A rendészeti speciális jelentésben vizsgálták a kutatók a rendőrségi munka teljesítményét, hatékonyságát, minőségét. Tihanyi Miklós rendőr őrnagy, az RTK közbiztonsági tanszékének oktatója elmondta, hogy 4 megyei főkapitányság és 50 rendőrkapitányság bevonásával történt a mérés, amelynek során olyan minőséget befolyásoló tényezőket is vizsgáltak, mint a rendőrségi állomány létszáma, képzettsége, morális helyzete és technikai felszereltsége. A rendőri munka eredményességét a demográfiai tényezők is jelentősen befolyásolják, erről Mátyás Szabolcs őrnagy beszélt előadásában. Az RTK adjunktusa ilyen tényezőknek tartja a településszerkezetet, a településen élő nők és férfiak arányát, a közút és vasúthálózatot is.

Dr. Boda József ny. nemzetbiztonsági vezérőrnagy előadásában szólt arról, hogy ez a speciális jelentés azokat az eredményeket is tartalmazza, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni a kormányzatnak a rendészet területén. Így például láthatóbbá vált a rendőri jelenlét az országban, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, szigorodtak a büntetési tételek és életpályamodellt vezettek be a rendőröknél. Az RTK dékánja szólt arról is, hogy az elért eredmények a rendészeti szervek szorosabb együttműködésének is köszönhetők. Prof. Dr. Kerezsi Klára kriminológus szerint a bűncselekmények csökkenő száma nem magyar sajátosság, hanem világtendencia. A Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerint a speciális jelentés lényege az, hogy a kormányzati működés egyik területéről adjon egy általános értékelést.

Az átfogó honvédelmi jelentés műhelyvitáján Dr. Boldizsár Gábor ezredes elmondta, hogy a magyar honvédségnek képesnek kell lennie a megújulásra, ezért a honvédelemmel kapcsolatos jelentéseknek is változáskövetőeknek kell lenniük. A speciális jelentés főbb területeihez tartozik a honvédelem rendszere, a társadalom és a honvédelem kapcsolata, a védelemgazdaság és a nemzetközi összevetés. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar (HHK) dékánja szerint a jelentés egy újszerű bemutatása a haderőnek, az ország honvédelmi képességeinek, amely hozzájárulhat egy bővebb, a honvédelem rendszerét átfogóan bemutató kiadványnak. Boldizsár Gábor hangsúlyozta az úgynevezett nemzetvédelmi humántőke szerepét, amelynek a fejlesztését kulcskérdésnek tartja. A jelentés összességében megállapítja azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar honvédség átlagos és arányos haderővel rendelkezik, de az ország védelmi kiadásai alacsonyak.

„A versenyképesség össznemzeti kérdés” – mondta az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségről készült jelentést tárgyaló műhelybeszélgetésen Prof. Dr. Csath Magdolna. Az NKE egyetemi magántanára előadása elején nemzetközi és hazai jelentések adatait is ismertette, amelyek egyaránt azt mutatják, hogy különösen az értékrend, az intézményrendszer, az innováció és az oktatás területén van jelentősebb lemaradásunk a versenyképességi rangsorokban. A felmérések szerint ezen tényezők közzé tartozik a többi között a jelentős bürokrácia, a korrupció, a feketegazdaság, a protekcionizmus és az agyelszívás is. Elhangzott, hogy a kormánydöntések átláthatóságán is van mit javítanunk, de a cégek innovációs képességét is alacsony szintűnek találják a különböző mérések. A jelentésben megfogalmazódnak jó nemzetközi gyakorlatok: a brit, ausztrál és amerikai példákból azt a következtetést lehet levonni, hogy valamennyi ország nagy hangsúlyt fektet a világos, logikus és egyszerű szerkezetű adórendszer megteremtésére. A versenyképességhez emellett a többi között kisebb bürokráciára, a képzés színvonalának növelésére, korszerűbb infrastruktúrára, és az innovációt támogató gazdaságpolitikára van szükség. Ezeket erősítette meg hozzászólásában Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, aki szerint a munkaerőhiány is egyre nagyobb gondot okoz ma Magyarországon.

A vállalkozások adózásával kapcsolatos méréseket és az ebből következő megállapításokat ismertették részletesebben az Adóbürokrácia jelentés műhelyvitáján. Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ stratégiai igazgatója szerint az adórés csökkentése terén komoly eredményeket értünk el az elmúlt években, de a KKV-k adminisztrációs terhei továbbra is aránytalanul nagyok. Emellett az adószabályok gyors változása is komoly terhet jelent az adórendszer minden szereplőjére. Szerinte az adózás bizonyos bonyolultabb területein érdemes lenne a könyvelők és az adótanácsadók szerepét, míg az egyszerűbb ügyekben az adózók és az adóhatóság közvetlen kapcsolatát erősíteni.  

Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint is szükség van a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére, de ez valószínűleg egy hosszabb folyamat lesz. Szerinte az adózás egyszerűsítése mindenképpen érdeksérelmeket okozhat az ágazatban, ezért egy átgondolt, alapos munkára van szükség. De a jobb kommunikációval és az oktatás erősítésével is sokat lehetne javítani ezen a területen.  

Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesülete általános alelnöke szerint nemcsak a szabályozás bonyolultságával, hanem annak érthetőségével is komoly gond van az adózásban. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója pedig azt javasolta, hogy a későbbi mérésekbe ne csak a kkv-kat, hanem a nagyvállalatokat is vonják be, hiszen így a jelenleginél átfogóbb képet kaphatunk a területről.

„Az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatások még az elején járnak, a most megjelent tanulmány azt vázolja, hogy az elkövetkezendő években milyen módszerekkel lehetne mérni ezt a területet”- mondta az Igazságszolgáltatási jelentés műhelyvitáján Prof. Dr. Kengyel Miklós. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint a mérésekhez olyan indikátorokat lehetne használni, mint például az közigazgatási tárgyú peres ügyek száma, az elsőfokú ítélet ellen fellebbezési arányszám, vagy a két éven túl befejezett polgári peres ügyek száma. A kutasához például a bírósági statisztikai adatokat, az OBH elnöki beszámolóit, vagy a bírósági statisztikai évkönyvek információit is felhasználnák. A tervek szerint 1250 közigazgatási és 600 polgári és munkaügyi perben hozott ítéletet vizsgálnának a kutatók. A rendezvényen részt vevő Handó Tünde, az OBH elnöke egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mostaninál sokkal több bírósági határozatot kellene nyilvánossá tenni, ehhez azonban szerinte komoly informatikai fejlesztésre lenne szükséges. A bírósági szervezet vezetője jónak tartja a tervezett kutatást, de szeretné, ha ennek során minél több olyan szakembert is megkérdeznének, akik napi szinten foglalkoznak az igazságszolgáltatással.

A Jó Állam Jelentésről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, 2016

Bemutatták a Jó Állam Jelentést

    •  dsc5065 2
    •  dsc4984 2
    •  dsc4992 2
    •  dsc5010 2
    •  dsc5018 2
    •  dsc5023 2
    •  dsc5024 2
    •  dsc5028 2
    •  dsc5052 2
    •  dsc5070 2
  • Előző
  • Következő

Megjelent az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (ÁKFI) koordinálásával készített Jó Állam Jelentés, amely a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is hat hatásterületen végzett mérést a kormányzati teljesítményről. A korábbi jelentéshez képest újdonság, hogy a lakossági vélemények is megjelennek benne, valamint nemzetközi dimenziójú és speciális területeken végzett kutatások eredményeivel is megismerkedhettek az egyetemen rendezett szakmai napok résztvevői.

Biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, valamint a hatékony közigazgatás. Ezek azok a hatásterületek, amelyek mentén vizsgálta a kormányzati teljesítményt az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet által koordinált kutatócsoport. A mérést hatásterületenként 5 dimenzióban, összesen 150 indikátor segítségével végezték a szakemberek. Az eredményeket egy jól áttekinthető, sakktáblára emlékeztető színes mátrixban, az úgynevezett Jó Állam Mozaikban foglalták össze. Ebből jól látható, hogy a korábbi évekhez képest mely területeken romlott, javult vagy éppen stagnált a kormányzati teljesítmény. Az úgynevezett főjelentéshez idén 5 speciális jelentés is készült, ezek a katonai, a rendészeti, az igazságszolgáltatási, a gazdasági versenyképességi és adózással kapcsolatos területeken végzett kutatások eredményeit tartalmazzák. Emellett egy külön jelentés tartalmazza a lakossági véleményfelmérés eredményeit is. Mindezeket szakmai napok keretében ismertették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika campusán.

A Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében rendezett konferencián Prof Dr. Padányi József elmondta, hogy az NKE megalakulása óta segíti a magyar állam újjászervezéséhez elengedhetetlenül szükséges minőségi szakemberképzést. „A mi feladatunk az, hogy színvonalas képzésekkel a kimenő jelet javítsuk, azaz az intézményből kikerülő szakemberek minél hatékonyabban tudjanak részt venni a magyar állam versenyképességének növelésében” – fogalmazott az NKE tudományos rektorhelyettese. Padányi József szerint mindezt a munkát csak megfelelő hazai és nemzetközi együttműködésben, a jó gyakorlatok átvételével tudja az egyetem megvalósítani. A rektorhelyettes szólt „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című KÖFOP-projektről is, amelynek meghatározó eleme a jó állam-kutatás.

„Az állam nem képes magától változni, ehhez tudatos cselekvés kell” –mondta beszéde elején Prof. Dr. Patyi András. Ezt ismerte fel a kormány is, amikor 2014-ben meghirdette a bürokráciacsökkentési programját, amelynek olyan fontos területei vannak, mint az emberi erőforrások létszámának és minőségének, vagy az állami működés mögötti jogi háttérnek az elemzése. A rektor szerint a kormányzati teljesítménymérés kapcsán folyamatosan felmerülő igény a nemzetközi dimenziók feltárása, ez Magyarország esetében elsősorban a V4–ekkel való összehasonlítást jelenti. Emellett szerinte nagyon fontos a hazai, meglévő állapot ismerete is. „Így kapcsolódott össze az NKE-n még 2013-ban elindult, a kormányzati teljesítmény mérhetőségével kapcsolatos tudományos projekt az államreform folyamattal” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint a Jó Állam Jelentés mára elfogadottá vált mint mérési paradigma, hiszen a kormányzati teljesítményt mérő indikátorrendszerről van szó. Ugyanakkor mindennek van történelmi gyökere is, ahogy Patyi András fogalmazott: „Magyary Zoltán, működését tekintve, tulajdonképpen ugyanezzel foglalkozott”- tette hozzá. Elhangzott, hogy a jó közigazgatás fogalma már az 1870-es évektől jelen van Magyarországon. Már akkor is megfogalmazódtak a legfontosabb ismérvek: a közigazgatásnak jogosnak, törvényesnek, gyorsnak, pontosnak és olcsónak kell lenni. Az NKE rektora előadásában Egyed Istvánt is idézte, aki szerint „a közigazgatás jósága egyéni életünk elsőrangú követelménye, amelynek jelentősége a törvényhozás jóságával vetekedik”.

Patyi András az Alaptörvényben megfogalmazottakra hivatkozva elmondta: az állami működés hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelkedése, a közügyek átláthatósága és az esélyegyenlőség biztosítása állami, alkotmányos cél. „Mindehhez azonban az állam által nyújtott szolgáltatások mérésére van szükség, enélkül a célokat nem lehet megvalósítani”- tette hozzá a rektor.

A Jó Állam kutatások fogalmi és módszertani alapjait mutatta be előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az ÁKFI tudományos igazgatója szólt arról, hogy a korábbi társadalomközpontú kormányzás helyébe az elmúlt években az államközpontú kormányzás lépett. „Az állam és a kormányzat szerepe egyre inkább megkérdőjelezhetetlen a társadalmi integrációban”- mondta Kaiser Tamás. Az igazgató előadásában olyan absztrakt fogalmakról beszélt, mint például a jó állam, a jó kormányzás. Előbbit a közjó absztrakt normarendszereként lehet felfogni, míg az utóbbi egy olyan keretrendszer, ami a hatékonyabb és versenyképesebb közszolgáltatásokhoz vezető elvek és módszerek összessége. Szerinte ahhoz, hogy kormányzati teljesítmény valóban mérhető legyen, ezeket az absztrakt fogalmakat le kellett fordítani a gyakorlat nyelvére. Ez történt a Jó Állam jelentések elkészítése kapcsán is, amikor 5 hatásterületen, 30 dimenzióban és 150 indikátor segítségével végezték a kormányzati teljesítmény mérését. Kaiser Tamás szerint a nemzetközi értékelések mellett azért van szükség nemzeti szintű kormányzati értékelésekre, mert a nemzetközi szervezetek adatokat közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak a sajátos problémákra, és az adatok sem mindig frissek.

Az előadásban szó volt Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentésekről, a lakossági véleménymérésről és a nemzetközi összehasonlításról is. Utóbbi esetében 64 indikátort vettek figyelembe, ezek alapján történt meg, elsősorban a V4-országok kormányzati teljesítményeinek összevetése. Kaiser Tamás beszélt a jelentések továbbfejlesztéseinek lehetőségeiről, irányairól is. A jövőben ennek megfelelően törekednek a többi között a kutatások szélesítésére és mélyítésére, a területi és vállalati dimenziók kialakítására is.

A tudományos konferencián részleteiben is bemutatták az előadók a Jó Állam Jelentés hatásterületein végzett mérések eredményeit. A biztonság és bizalom témakörben Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes mondta el gondolatait. „Munkánk során próbáltunk tényszerűnek és hitelesnek maradni, de végső soron itt értékítéletekről van szó, amelyekkel lehet és kell is vitatkozni”- jegyezte meg az előadó. Kis Norbert úgy látja, hogy a Jó Állam Jelentés elindíthat egy olyan diskurzust, amely javítani fogja a kormányzati teljesítményt. A rektorhelyettes szólt arról is, hogy a társadalomban számos negatív sztereotip vélemény él a magyar állam működésével kapcsolatban és sokan gondolják úgy, hogy minden probléma alapvetően az államhoz, a kormányzáshoz kötődik. A biztonság és bizalom hatásterületen belül a kutatók öt dimenzióban mérték a kormányzati teljesítményt: külső biztonság, közbiztonság és katasztrófavédelem, jogbiztonság, kormányzati közbizalom és átláthatóság, létbiztonság. Kis Norbert elmondta, hogy a biztonság és bizalom fogalmak összekapcsolódnak a társadalom gondolkodásában, ezt a kutatás módszertanában is figyelembe vették. Mindezt az utóbbi hónapok, évek növekvő biztonságpolitikai kockázatai is alátámasztják. A méréssel kapcsolatban elhangzott, hogy bár minden dimenzió esetében van fejleszteni való, de az utóbbi 5-6 évet figyelembe véve, a biztonság és bizalom területén javuló tendenciákat lehet tapasztalni. Például a magyar rendőrség bizalmi indexe még a V4-országokkal összehasonlítva is kifejezetten jónak mondható- fogalmazott a rektorhelyettes.

Az idei Jó Állam Jelentés egyik fontos újdonsága, hogy a kutatás során készült egy lakossági véleményfelmérés is, amelynek eredményei egy külön kiadványban kapnak helyet. A KSH által végzett felmérésben több mint kétezer ember vett részt válaszadóként. A kérdőív olyan nagy kérdéscsoportokat ölelt fel, mint például a közérzet és bizalom, a társadalmi részvétel vagy a közigazgatás és állam. Utóbbi kapcsán a közigazgatási ügyek intézéséről is kérdezték a lakosokat, amely kapcsán egy általános elégedettség tapasztalható. De a véleményfelmérés például olyan területet is érint, mint a közel jövőbeni külföldi munkavállalás lehetősége. Erre a válaszadók 76 százaléka felelt nemmel, míg a többiekben vagy határozott a szándék erre vagy legalább felmerült a gondolat, hogy más országban próbál szerencsét a válaszadó. Az adatok feldolgozását végző ÁKFI Mérési és Módszertani Labor vezető szakértője szerint megállapítható, hogy a véleménymérés egy alkalmas eszköz a Jó Állammal kapcsolatban megfogalmazott célok megvalósításához, de ehhez tovább kell azt fejleszteni. Demeter Endre szerint érdemes átgondolni a szerkezetét is, hogy közvetlenül beépülhessen a Jó Állam Jelentésbe.

A hitelesség és a bizalom fontosságát emelte ki a jelentés kapcsán hozzászólásában Prof. Dr. Frivaldszky János. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanára szerint a kutatási anyag révén igazi értelmet nyernek az állammal kapcsolatos olyan fogalmak, mint a hatékonyság, eredményesség és a közjó.

A magyar társadalomban tapasztalható területi különbségekről, az ezzel kapcsolatos mérésekről beszélt előadásában Dr. Káposzta József egyetemi docens. A Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja szerint ezeket a területi különbségeket a Jó Állam kialakítása érdekében mindenképpen csökkenteni kell. 

A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentésekről egy honlapunkon megjelenő későbbi cikkünkben, míg a hatásterületi mérések eredményeiről a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában olvashatnak további részleteket.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, 2016

Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról

    • img 2197
    • img 2169
    • img 2185
    • img 2314
    • img 2345
    • img 2383
    • img 2423
  • Előző
  • Következő

A Jó Állam mutatók választásával és mérésével kapcsolatban tartott alprojekt indító konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program, azaz a KÖFOP, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében megvalósult esemény a projektben résztvevő munkatársak és szakmai megvalósítók számára nyújtott lehetőséget a Jó Állam-kutatásokkal és mérésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a konferencián résztvevőket és a projekt során az egyetemmel együttműködő szervezetek szakmai képviselőit. A rektor kifejtette, hogy tisztelettel és reményekkel várja a megvalósuló alprojektet, ahol a Jó Állam mutatók mérésével és fejlesztésével foglalkoznak. Mint mondta, a cél az, a nemzetközi indexek, jellemzések, összehasonlító leírások mellett egy saját hazai indikátorrendszer jöjjön létre, amely egy, mérhető tudományos alapokon nyugvó tükör lesz a magyar állami működés, a magyar kormányzás számára. Patyi András továbbá beszámolt a Jó Állam jelentés második verziójának dinamikus fejlesztéséről, amely az általános elemzés mellett az állam működésének öt speciális területére átfogóan fókuszál: az állam nemzetvédelmi képessége, belbiztonsága, adórendszere, igazságszolgáltatása és versenyképessége.

Az alprojekt célja egy társadalmilag és gazdaságilag is hasznos mérési rendszer létrehozása – mondta Dányi Gábor Zoltán. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kitért arra, hogy a projektek magvalósítása során három indikátort kell választani: egyet unió által meghatározott operatív programhoz csatolt indikátor közül, kettőt pedig a Jó Állam mutatók közül. Dányi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a KÖFOP-on keresztül közel 240 milliárd forintnyi támogatás hívható le, ez kiemelkedő az elmúlt támogatási időszakok közszolgálatfejlesztéssel kapcsolatos operatív programjaihoz képest. A helyettes államtitkár előadásában a projektcentrikusságra és a gyakorlati megoldásokra helyezte a hangsúlyt, ismertette az irányító hatóság közreműködését és a projekttel kapcsolatos számonkéréséket.

Dr. Kaiser Tamás , az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója és a Jó Állam mutatók mérése alprojekt szakmai vezetője bemutatta a Jó Állam kutatások szakmai hátterét, fejlesztési menetét. A jó állam és a jó kormányzás kérdésköre megkerülhetetlen, állam és kormányzás nem elválasztható – emelte ki. Ismertette, hogy a New Public Management égisze alatt az „államtalanítás” volt a szempont, a minisztériumi feladatok kiszervezése állami ügynöksége részére. Ezt a felfogást váltotta fel az állami szerepvállalás erősítése, amely Magyarországon 2007-2008 után vált trenddé, ahol cél az állami kapacitás és a kormányzati képességek fejlesztése volt. A Jó Állam-kutatások keretében a kutatóműhelyek 2013-ra dolgozták ki a saját szervezeti adatbázisukat, autonóm teljesítményrendszerüket, amelyek segítségével megszülethetett a 2015-ös Jó Állam Jelentés. Kaiser Tamás elmondta, hogy a 2016-os jelentés hamarosan elkészül, amelybe be fogják építeni a reprezentatív lakossági véleményfelméréseket és nemzetközi összehasonlításokat is. Az alprojekt szempontjából kiemelte a teljesítménymérés fontosságát, ami nemzetközi kutatások mellett a nemzeti intézményrendszerekre is reflektál. Kaiser Tamás célként a KÖFOP-projektek támogatását és értékelését, a nemzetközi módszertan adaptációját és a kormányzati tevékenység támogatást tűzte ki.

A konferencia a projektek megvalósításával kapcsolatos előadásokkal, workshopokkal folytatódott, amelyen többek között az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Labor szakértőitől kaphattak válaszokat a résztvevők gyakorlati kérdéseikkel kapcsolatban.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, KÖFOP, 2016

Merre tovább közszolgálat?

    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
  • Előző
  • Következő

„A jó kormányzás a gazdasági és társadalmi fejlődés kiindulópontja” – definiálta a Jó Állam alapkövét prof. dr. Csath Magdolna közgazdász, az NKE egyetemi tanára a World Council for Curriculum and Instruction egyik keddi szekcióülésén. Elhangzott, hogy a Brit Nemzetközösség Alapszabályzata alapján több különböző elvárás támasztható a jól működő államok felé, így az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelménye, vagyis az állampolgárok megértéshez, megkérdőjelezéshez és szankcionáláshoz való jogának biztosítása a kormány ellenében. A jó kormányzás a nemzeti versenyképesség alakulásán keresztül mérhető: az, hogy egy kormány milyen hatékonysági fokkal használja fel a rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrásokat, minden esetben meghatározza egy ország sikerességét. Fontos azonban látni, figyelmeztetett a közgazdász, hogy a jelenleg használt mérési módszerek többsége csak az input és output értékekre koncentrál, s nem veszi figyelembe a megfigyelt folyamatok következményeit (outcome).

Dr. Hazafi Zoltán, az ÁKK Emberi Erőforrás Intézetének vezetője arról beszélt, hogy a kormányzás hatékonysága a közigazgatásban dolgozók létszámán, továbbá a közigazgatás munkaerőpiaci versenyképességén keresztül is ellenőrizhető. „A közalkalmazottak optimális létszámát mindig a népesség és az elvégzendő feladatok függvényében kell meghatározni” – mondta a szakember. Magyarországon az látható, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben mintegy két százalékkal csökkent a közszolgák száma, még mindig hiányzik a stratégiai gondolkodás és a tervszerű működés programja. A hatékonyság növelésének kulcsa ugyanis nem kizárólag a létszám csökkentésében rejlik, hanem a megfelelő HR menedzselési mechanizmusok bevezetésében. „Hosszú távú gondolkodásra lenne szükség” – összegzett Hazafi Zoltán,– „s arra, hogy vonzóvá tegyék a közalkalmazotti életpályát.”

Szakács Édua, az NKE doktorandusz hallgatója a közszolgálati szektor emberi erőforrás-fejlesztési lehetőségeiről beszélt, ugyanis, mint mondta, az állandó fejlesztés elengedhetetlen a folyton változó környezet és a változó elvárások fényében. „Amikor egy szervezetben dolgozunk, sosincs olyan, hogy készen állunk a munkára” – hangzott az érvelés, „hiszen újabb és újabb igények merülnek fel mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. A hatékony fejlesztés ráadásul csupán ezek együttes figyelembevételével valósítható meg.”  A kutatások azt mutatják, hogy az iskolarendszerű továbbképzések ideje leáldozóban van, s noha az e-tananyagok népszerűsége növekszik, azok hatékonysági foka vitatható. Hosszú távon a legtöbb eredmény jelenleg  coaching technikák alkalmazásával érhető el, hiszen azok az ismeretek és a készségek fejlesztésén túl képesek olyan összetettebb pszichológiai változók befolyásolására is, mint az attitűd, vagy a motiváció.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében került megrendezésre.

Megosztás a Facebook-on


Úton a Jó Állam Jelentés felé

    • kaiser

Készül a Jó Állam Jelentés, amely a tavalyi után már a második a sorban. A jó hazai és külföldi visszhangot kapott szakértői anyag idei változata két területen is tartalmaz újdonságot.

   

Az NKE Államtudományi Intézet még tavaly készítette el az első Jó Állam Jelentését. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálta egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Az intézet alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének kialakításához. Az egyetem kidolgozta a Jó Állam Jelentést, amely megbízható visszacsatolást nyújt az államreform és a közszolgálat-fejlesztés eredményeiről, hatásairól. Az első Jó Állam Jelentés sajtóbemutatóján Dr. Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese elmondta: hat hatásterületen, mintegy 150 mutatóval mérték a kormányzás minőségét. A kutatás során csak megbízható, hiteles adatokkal dolgoztak a kutatók, abban a jelentésben azonban még nem jelentek meg az úgynevezett véleménymérések eredményei. „Az idei kutatómunka azonban már erre is figyelmet fordított” – emeli ki az idei Jó Állam Jelentés egyik újdonságát Dr. Kaiser Tamás. A ma már Államkutatási és Fejlesztési Intézetnek nevezett központi szervezeti egység tudományos igazgatója hozzáteszi: a KSH közreműködésével mind a hat hatásterületen végeztek reprezentatív véleménymérést, amely a közvélemény álláspontjának megjelenésével tovább növelheti a Jó Állam Jelentés hitelességét.

A tavalyihoz képest a másik új elem a nemzetközi összehasonlítás megjelenése. Szerinte a hazai eredmények nemzetközi összehasonlítása számos módszertani kérdést vet fel, például hogy milyen országokkal, ország típusokkal érdemes összehasonlítani a hazai mérés eredményeit. Emellett fontos az is, hogy az összehasonlítás alapját képező mutatók hasonló módszertan alapján legyenek megállapítva.

Az idei Jó Állam Jelentéssel kapcsolatban most folynak a finomhangolások. Ezt segítik a hatásterületek munkacsoportjainak műhelybeszélgetései, amelynek nagyobb részén már túl vannak a szakemberek. „Az a célunk, hogy mielőtt a jelentés elnyeri végső formáját, legyen egy nyilvános szakmai vita a tudományos közösség és a téma szakértőinek részvételével”- jelzi Kaiser Tamás. Bár a kutatás már jelentős mértékben előrehaladt, azonban vannak még nyitott kérdések, ezekre is kaphatnak válaszokat ezeken a rendezvényeken. Ilyen kérdés például, hogy lehet-e mérni, és ha igen milyen mutatókkal, módszertannal a középosztály helyét, pozícióját Magyarországon. „A demokrácia munkacsoport megbeszélésén például felmerült az is, hogy mit kezdjünk a különböző külföldi kutatóintézetek méréseivel és hogyan lehet elkerülni a szűk keresztmetszeteket” –hangsúlyozza a tudományos igazgató.

Kaiser Tamás elmondta: az utóbbi időben Európában is megnőtt az érdeklődés a nemzeti szintű jelentések iránt, de még mindig csak kevés ország készít ilyet. Skóciában például egy 50 indikátort tartalmazó kormányzati értékelő rendszert működtetnek. Az ilyen nemzeti szintű kormányzati teljesítménymérések ráirányítják a figyelmet olyan speciális problémákra is, amelyekfölött a nagy nemzetközi mérések elsiklanak. A skót jelentésben például szerepelt az új otthonok számának növelése és az azzal kapcsolatos kormányzati intézkedések hatása. De ilyen lehet például a helyi közösségek kormányzati támogatása is, amit több indikátor is mér, mint például az internethasználat kiszélesítése, a skót vidék szabadidős célú kihasználtságának növelése, vagy éppen az emberek saját szomszédságukról kialakított véleményének javulása. „Érdemes tehát mérni azt is, hogy egy kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a helyi közösségek megmaradása tartós legyen”- hangsúlyozza Kaiser Tamás.

Az NKE államkutatással kapcsolatos tevékenységének szervezeti keretei is megváltoztak az elmúlt időszakban. Ennek részeként jött létre a korábbi Államtudományi Intézet alapjain az Államkutatási és Fejlesztési Intézet (ÁKFI). „Ez nemcsak egyszerű névváltozás, hiszen számos új feladattal bővült a tevékenységünk”- teszi hozzá a tudományos igazgató. Az ÁKFI egy koncentrált kutatásirányítási struktúra szervezeti kerete, amely jelenleg három kutatási egységgel működik: Államreform Központ, Sérülékeny Erőforrások Tudásközpont, Választási Rendszerek Kutatóműhely. „Továbbra is fontos feladatunk az államtudományokkal összefüggő kutatás-fejlesztési tevékenység szervezése, koordinálása és az államtudományi képzésfejlesztés támogatása”- hangsúlyozza Kaiser Tamás. A kutatási egységek ebben az akadémiai évben nemzetközi tudományos rendezvények szervezésében is közreműködtek. Ilyen volt például a 2016. május 26-án megrendezett nemzetközi konferencia, a Climatters 2016 - Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. De a kutatás-fejlesztés mellett fontos küldetése az intézetnek a tudományos eredmények megismertetése, a disszemináció is. Az AKFI ettől az évtől az Acta Humana mellett már egy másik periodikát is gondoz: az Államtudományi Műhelytanulmányok című  online folyóiratot, amely az intézet honlapján (www.allamtudomany.hu ) található meg.

A kutatás-fejlesztés területén különösen hangsúlyos feladat a külső kapcsolatok erősítése. Ennek megfelelően folyamatosan keresik a lehetséges partnereket, amely lehet egy másik egyetem, egy kutatóműhely, vagy akár egy helyi önkormányzat is.

Kaiser Tamástól megtudtuk, hogy az idei Jó Állam jelentést ezúttal is megtárgyalja majd az Államreform Bizottság. A jelentés mellett készül két támogató háttéranyag is: A Jó Állam Mérhetősége kiadvány a jelentés tudományos megalapozását tartalmazza, míg a már említett Jó Állam Véleménymérés a közvélemény visszajelzéseit tükrözi majd.  A tudományos igazgató azt szeretné, ha a jövőben a nemzetközi összehasonlítás még erőteljesebben jelenne meg az anyagban, és a módszertani kérdések, viták jobb feltérképezést is kiemelt feladatnak tekinti.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, 2016

A jó állam mérhetősége

    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
    • Ludovika Szabadegyetem_Kaiser Tamas
  • Előző
  • Következő

Ma már Európa egyre több országában végeznek a kutatók nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékeléseket. Magyarországon tavaly jelent meg az első Jó Állam Jelentés, amely fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában- hangzott el a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mintegy két éve kezdődött el az a kutatási-elemzési munka, amelynek eredményeként tavaly megjelent a kormányzati teljesítményt hat hatásterületen vizsgáló tanulmány - mondta el előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról, hogy az állammal és a kormányzással kapcsolatos kérdések már az ókorban is foglalkoztatták az embereket, akik az 1400-as években már egyfajta minősítését is elvégezték az állami és kormányzati működésnek. Erre példaként hozta azt a két falfreskót, amelyet 1348-ban egy olasz festő a jó és a rossz kormányzás allegóriájaként mintázott.

A jó állam fogalma Magyarországon 2010-ben jelent meg, amikor az újonnan hivatalba lépő kabinet egyik legfontosabb feladatának az állam megerősítését tűzte ki.  A kormány azóta is nagy hangsúlyt fektet a közigazgatás megerősítésére, fejlesztésére. Így született meg annak idején a Magyary Zoltán Közigazgatás -Fejlesztési Program, amelynek a jó állam lett a legfontosabb hívószava. A program definíciója szerint az állam attól tekinthető jónak, hogy egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.

Kaiser Tamás szólt előadásában a közjó fogalmáról is, amelynek megteremtése érdekében az államnak képességekkel és megfelelő állami kapacitással is kell rendelkeznie. Az állam szerepének megerősítését szorgalmazó gondolatok a gazdasági világválság hatására nyertek igazi teret Európában, így Magyarországon is. A korábbi neoliberalista államfilozófia ugyanis csak a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot tartotta fontosnak, és az állami feladatok egy jelentős részét ennek érdekében kiszervezte a magán- és a civil szféra számára. Kaiser Tamás szerint ezzel a menedzser típusú szemlélettel és gyakorlattal próbálta a neoliberalista állam megújítani a hagyományos közigazazgatást. 2008 után azonban egyre komolyabb konszenzus kezdett el kialakulni a tudomány és a közélet szereplői között is arról, hogy szükség van az állam szerepének megerősítésre, amelynek értékteremtő és értékvédő szerepe is van. Ugyanakkor – jegyezte meg Kaiser Tamás-az államcentrikus megközelítés nem az állam egészére vonatkozik, hanem elsősorban a kormányzás formájára és gyakorlatára van hatással.  

A gazdasági világválság mellett például a tömeges migráció is erősíti azt a nézetet, hogy erős államra van szükség, hiszen csak így van esély megbirkózni az ennyire összetett kihívásokkal. Kaiser Tamás előadásában ismertette a jó kormányzás gyakorlatát befolyásoló alapelveket, így például beszélt a társadalmi jól létről, a hatékonyságról, a bizalomról, a versenyképességről és a kreativitásról is. Megjegyezte, hogy az állam szerepvállalása és annak mértéke területenként különböző lehet, így például múlik azon is, hogy a feladatok milyen nagyságú közkiadásokkal járnak.

A tudományos igazgató szerint a gazdasági világválsággal véget ért a bőség időszaka Európában, a bázis alapú helyett egyre inkább teljesítmény alapú költségvetéseket készítenek a tagállamok. Azért is van szükség olyan kormányzati mérésekre, mint a tavaly megjelent Jó Állam Jelentés, hogy a kormányzat a tényeken alapuló előrejelzések alapján hatékony döntéseket tudjon hozni. Az államközpontú kormányzással kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzásnak, a közigazgatásnak erős központtal kell működnie, de nem szabad elveszíteni a kapcsolatát a társadalommal sem. „Nem elég hatékonynak lenni, annak is kell látszani”- fogalmazott Kaiser Tamás, aki szerint a társadalom különböző csoportjaival történő kapcsolatépítés és a bizalom megszerzése nélkülözhetetlen a jó kormányzáshoz.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második idei Jó Állam Jelentése várhatóan nyár elején jelenik majd meg és újdonságként megjelennek benne a társadalmi visszajelzések és a nemzetközi összehasonlítás elemei is.

Kaiser Tamás előadásával véget ért a Ludovika Szabadegyetem tavaszi előadás sorozata. A legaktívabb érdeklődők ezúttal is elismerésben részesültek: Prof. dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes 48 résztvevőnek adott át emléklapot. A Ludovika Szabadegyetem a tervek szerint szeptembertől folytatódik.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Együttműködés a fenntartható fejlődésért

    • Klímabarát Települések
    • Klímabarát Települések
    • Klímabarát Települések
    • Klímabarát Települések
  • Előző
  • Következő

A fenntartható fejlődést elősegítő közös kutatásokra is sor kerülhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Klímabarát Települések Szövetsége között. Az erről szóló együttműködési megállapodást november 2-án írták alá a szervezetek vezetői a Ludovika Főépületében.

A Prof. Dr. Patyi András rektor és a Kovács Lajos elnök nevével fémjelzett dokumentum szerint az egyetem és a civil szervezet „a jó állam megvalósítása érdekében hosszú távon együtt kíván működni a szemléletformálás, az oktatás-képzés, a tudományos kutatás és a tudományos ismeretterjesztés területén”. A közös oktatási és tudományos tevékenységek olyan konkrét területeket érintenek, mint a klímaváltozás és következményeinek kezelése, illetve a szabályozási kérdések gyakorlati megvalósulása. Az NKE egyre bővülő kutatói hátterével jelentősen tudja segíteni az önkormányzatokat a fenntárhatósággal kapcsolatos tevékenységükben, míg a civil szervezet olyan információk birtokában van, amelyek hozzájárulhatnak az egyetem képzéseinek fejlesztéséhez. A tervek szerint a Klímabarát Települések Szövetsége munkatársai részt vesznek majd az egyetem szakirányú továbbképzéseinek és a vezetőképzési programjainak kidolgozásában, valamint a Jó Állam Jelentés elkészítése során végzendő kutatásokban is. Az együttműködés keretében várhatóan sor kerül majd a jövőben közös konferenciák szervezésére, tudományos művek, cikkek, tananyagok elkészítésére.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetség elnöke elmondta, hogy szerveztük az egyetlen olyan önkormányzati szövetség ma Magyarországon, amely nem politikai alapon jött létre. Az elnök, aki „civilben” Hegyvidék Önkormányzatának alpolgármestere kiemelte, hogy a fenntarthatóság és a klímavédelem a legfőbb feladatuk, s ennek szeretnék a tudományos hátterét kiépíteni. Mint mondta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre számítanak ebben a munkában, valamint abban, hogy hazánk klímastratégiájának módszertani kidolgozásában közreműködik az NKE.  

„Ez a megállapodás keretet ad együttműködésünknek, amelyet tartalommal kell megtöltenünk, ez az egyetem felelőssége is”- mondta Patyi András. A rektor kiemelte a XII. kerület a város egyik tüdeje, ahol számos védett, zöld terület található, így az önkormányzatnak komoly tapasztalata van arról, hogy a klímavédelemmel, a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések a közigazgatási gyakorlatban hogyan működnek.

A Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy helyi szinten segítse a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, a kihívásokra történő felkészülést. Jelenleg 27 település tagja a szövetségnek, így a többi között Dombóvár, Pilis, Szekszárd és Tatabánya. 


Szöveg: Horvátth Orsolya

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Jelentés: az NKE által kidolgozott innovatív eszköz

    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
    • A 2015-ös Jó Állam Jelentés bemutatása
  • Előző
  • Következő

Egy nemzetközi tudományos konferencián is bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézete által készített, 2015-ös Jó Állam Jelentést. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével.

Az International Research Society for Public Management (IRSPM) október 15-16-i rendezvényén Dr. Kis Norbert kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentésnek nem célja a nemzetközi értékelési rendszerek helyettesítése. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint olyan indikátorrendszer kidolgozására volt szükség, amely hazai vonatkozásban is alkalmazható. Kis Norbert úgy véli, hogy a Jó Állam Jelentés a döntés-előkészítésben érintett szereplőknek, szakmai testületeknek és műhelyeknek szól.

Dr. Kádár Krisztián előadásában hangsúlyozta, hogy az indikátorrendszerek kidolgozása kapcsán azokat mechanizmusokat vizsgálták, amelyek a hatékonyabb kormányzati teljesítményt segítik elő. Ilyen a hatásterületek, amelyek a gazdaság, a társadalom és az államigazgatás szempontjából fontos szektorok összekapcsolódását fejezik ki. Ezek külön-külön is vizsgálhatóak, de együttesen átfogó, és egyben mérhető képet adnak a Jó Állam működését alapvetően meghatározó kormányzati képességekről. Ilyen hatásterület például a kormányzatba vetett bizalom, a közösségi jóllét vagy a hatékony közigazgatás. A jelentés készítői a hatásterületeken belüli dimenziókat is vizsgálták, ugyanis itt figyelhetőek meg legmarkánsabban a konkrét jelenségek. A jelentés eredményei egy sakktáblára emlékeztető színes mátrixban vannak összefoglalva, ami a hat hatásterület valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő) értékeli.

A Jó Állam Jelentés konkrét célja, hogy a Jó Állam értékeit valóra váltó kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, ennek érdekében pedig módszertanilag és statisztikailag megalapozott indikátorok alapján mérhetővé tegye a kormányzati képességek meghatározott időintervallumban történő változásait.

A 2015-ös Jó Állam Jelentés itt érhető el:

http://ati.uni-nke.hu/uploads/media_items/jo-allam-jelentes.original.pdf


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: Jó Állam, 2015

Az OECD is értékeli a kormányzati képességekről szóló Jó állam jelentést

    • Jó Állam Jelentés
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is értékeli a magyar kormány teljesítményről készült innovatív jellegű, Jó állam című jelentést - mondta hétfőn az MTI-nek Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese Párizsban.
 

Kis Norbert az OECD által tavaly alapított Schools of Government Network (kormányzati képző intézmények nemzetközi hálózatának) éves találkozóján vett részt, ahol mintegy száz ország közszolgálati egyeteme képviseltette magát.  "Nagyon fontos, hogy Magyarországon van olyan intézmény, amelyet bevonnak ebbe a száz országot lefedő nemzetközi hálózatba és együttműködésbe" - hangsúlyozta a rektorhelyettes.      
Az OECD ezen a rendezvényen mutatta be a tagállamokról kétévente elkészülő kormányzati körképét, amely a rektorhelyettes tájékoztatása szerint a magyar kutatómunkától ugyan eltérő módszerrel készül, de hasonló értékelő rendszert állít fel a kormányzati teljesítményről és a kormányzás minőségéről. A két tanulmány közötti alapvető különbség, hogy az OECD kiadványa a tagországok közötti összehasonlításon alapul, a Jó állam jelentés viszont évről évre értékeli a hazai kormányzati teljesítményt, s emeli ki a javuló, illetve gyengülő tendenciákat.   
Kis Norbert elmondta: az OECD értékeli, hogy Magyarország egyedi modellként pontos statisztikai adatokra épített mérőrendszerrel nemzeti szinten követi nyomon a kormányzati teljesítmény változását, és átfogó jelleggel méri a kormányzati munkát a biztonsági területtől, a versenyképességen és a fenntarthatóságon át a demokráciáig és a hatékonyságig, s összképet nyújt a kormányzati képességről az egyes területeken.   
Az OECD-kiadvány Magyarországra vonatkozó részéből Kis Norbert kiemelte a kormányzat iránti bizalom növekedésének megállapítását. A tanulmány szerint jóllehet Magyarországon az OECD tagállamaiban az átlagos 42 százalék alatt van még a kormányzat iránti bizalom, de a 2007-es 25 százalékról 2014-re 33 százalékra emelkedett az arány. 
"Magyarország azon kevés államok közé tartozik, amelyekben erősödik a kormányzat iránti bizalom az emberek között" - hangsúlyozta Kis Norbert. Kiemelte, hogy az intézmények átláthatóságát az OECD most mérte először, s ez alapján Magyarországon a kormányzati és az igazságügyi intézményekben is jobbak a tendenciák, mint más tagállamokban. Ezenkívül a tanulmány megállapításai közül a pénzügyi stabilitás javulásában mutatott magyar kormányzati teljesítményre hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes.

Forrás: MTI

Cimkék: Jó Állam, július, 2015