Szűkítés


Kiválasztott Címke

KÖFOP

Minden Címke 521


Jelenleg 5 bejegyzés található KÖFOP cimkével

A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megkezdődött az állami tisztviselők új rendszerű képzése

    • web

Közel 600 fővel elindult az állami tisztviselők és a kormányhivatali vezetők új, kötelező előmeneteli képzési rendszere a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Számos hazai egyetemmel együttműködésben megvalósuló képzések digitális módszerekre épülnek, fejlesztik a hatékony feladatellátás képességeit, és olyan rugalmas időbeosztásban valósulnak meg, amelyek munka mellett sem jelentenek túlzott megterhelést a tisztviselők számára.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézete (VTKI) szervezésében megvalósuló két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt biztosítja.

Mint ismert, az Országgyűlés idén döntött arról, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét, annak érdekében, hogy a közigazgatás valós fejlesztési igényeit jobban szolgáló, a tanulást hatékonyabban támogató kurzusok fogadják a tisztviselőket.

A törvény két új előmeneteli képzést vezet be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést. A későbbiekben állami szolgálati jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezésétől számított két éven belül megszerzi azt. A két féléves képzés tartalma és módszere nem a tételes ismeretek mechanikus átadására és a számonkérésére, hanem a résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére koncentrál. A végzettséget szerzők komplex és átfogó közszolgálati ismeretekre tesznek szert, képessé válnak az állam működését meghatározó társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok átlátására.

A törvényi változás a vezetői munkakörbe már kinevezett állami tisztviselőket is érinti. A jövőben a vezetői kinevezéstől számított öt éven belül sikeresen teljesíteni kell a három féléves kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja a magyar állam kormányzásával, szervezetével és működésével kapcsolatos stratégiai és vezetési ismeretek hazai és nemzetközi gyakorlatokra épülő átadása.

Mindkét képzés figyelembe veszi, hogy a résztvevők jelentős munkateher mellett tanulnak, valamint folyamatosan változó közigazgatási környezethez kell alkalmazkodniuk. Ennek megfelelően a módszertan az önállóan feldolgozható e-tananyagokra épül; az e-szeminárium is zárt, online felületen történik. Gyakorlati foglalkozásokra félévente 6-8 napon kerül sor a megyeközpontokban. Összességében helyben, rugalmas időbeosztással, a korszerű tanulást segítő formában valósulnak meg a képzések, amelyek alapvetően nem a tételes ismeretek mechanikus átadására és számonkérésére, hanem a résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére kíván koncentrálni.

A képzésekben lehetőséget látott az NKE arra, hogy célzottan fejlessze a résztvevők tanulási képességeit, a személyes kompetenciák helyes önértékelését, az egyéni és a kooperatív probléma-megoldási képességet, és végül az aktív, kreatív tanulás élményét nyújtva erősítse a tisztviselők motivációját. A kormányzati tanulmányok kurzus a résztvevők számára a vezetői képességek közös fejlesztésének platformjaként kíván működni.

Az NKE fejlesztési célja, hogy a törvény által bevezetett új állami tisztviselői képzési rendszert a tisztviselők és a közigazgatás fejlesztésének hatékony és fenntartható eszközévé tudja tenni. Ehhez az NKE, a kormányhivatalok és a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésében résztvevő társegyetemek minden eddiginél szorosabb együttműködésére van szükség.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézete (VTKI) szervezésében induló két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését, megvalósítását és költségeit a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt biztosítja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg.

A projektről bővebben a http://kofop.uni-nke.hu/kofop-projektek oldalon tájékozódhat.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, közlemény, 2016

Az igazi tisztviselő

    • fokep
    •  dsc0528 2
    •  dsc0539 2
    •  dsc0546 2
    •  dsc0557 2
    •  dsc0568 2
    •  dsc0589 2
    •  dsc0590 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0611 2
    •  dsc0619 2
    •  dsc0684 2
    •  dsc0685 2
    •  dsc0699 2
  • Előző
  • Következő

Az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektnyitó rendezvényén. A Parlamentben tartott eseményen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az NKE közötti stratégiai partnerségi megállapodások átadására is sor került.

„2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány teljesen új alapokra helyezze a korábban minden szempontból elavult közigazgatást”- mondta köszöntőjében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hozzátette, hogy a megújulás első lépése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, a legutóbbi fontos eredmény pedig a nemrég hatályba lépett, állami tisztviselőkről szóló törvény megalkotás volt. „Ez a ténylegesen ellátott feladatokhoz és teljesítményhez kötődő bérezés kialakítását segíti a közszférában” – tette hozzá Vidoven Árpád. Az államtitkár - aki a Fenntartói Testület tagja is - szólt arról, hogy a közigazgatás átalakítása egyre több feladatot ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, elsősorban a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében. Ez Vidoven Árpád szerint azért kiemelt feladat, mert a jó állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Hozzátette, hogy ehhez egy átalakított képzési, továbbképzési rendszer szükséges, amelynek fontos szempontja, hogy a piaci, gazdasági igényeket ki tudják szolgálni és versenyképes tudással rendelkezzenek a közigazgatásban dolgozók.

„A kormánynak tettekben is megnyilvánuló, szilárd elhatározása a közigazgatás és a teljes körű közszolgálat szervezetrendszerét szolgáló humán tevékenység korszerűsítése” – mondta köszöntőjében Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület ügyvivője szerint a kiemelt projekt sikeréhez elengedhetetlen a közszolgálat országos területi és helyi szerveinek cselekvő támogatása. „Ez a program Önökről, az Önök munkatársairól szól”- fordult a kormányhivatalok jelen lévő vezetőihez Janza Frigyes. Szerinte a rendezvény címe, az igazi tisztviselő jól visszatükrözi a projekt tartalmát, amely az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról szól. „Törekvéseink csak akkor lesznek sikeresek, ha a hitelesség felől közelítjük meg a kompetencia szó mögött meghúzódó tartalmakat”- hangsúlyozta a tábornok, aki szerint csak a hiteles közszolga tud bizalmat kiváltani az ügyfelekben.

„A projekt egésze arról szól, hogy a magyar közigazgatási személyi állomány legyen annak az igazi haszonélvezője”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a jelenlévők és a programban résztvevők elkötelezettségéhez nem férhet kétség, ahogy fogalmazott: „Itt ma csupa olyan ember ül, aki szereti a közigazgatásban végzett munkáját, elkötelezett saját munkatársai és az ügyfelek iránt is.” Patyi András megjegyezte, hogy 20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy legyen egy kormány, amely az államigazgatás területi szintjét igazából megerősítse és integrálja a különböző illetékességű területi szerveket. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közigazgatás átalakításában, így a kiemelt projektben is fontos szerepe van az egyetemi szférának, hiszen az NKE egyedül „nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát megvalósítani”. Patyi András az egykori német kancellár, Otto Von Bismarck gondolatait idézte, aki szerint: „rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de rossz hivatalnokok esetén a legjobb törvények sem segítenek rajtunk.” A rektor szerint kompetencián ebben az esetben a tisztviselők képességeit, készségeit, tudását és tapasztalatát értjük. Egyed Istvánt idézve elmondta azt is, hogy „a közigazgatás nem egy üzem, nem egy gyár, itt mindig az egyes emberrel állunk szemben”. Ugyanakkor szerinte a közigazgatási szervek végrehajtó szereppel is bírnak, hiszen „a jogszabályokat be kell tartani”.

„A közigazgatás a benne dolgozók számára izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal”- hangsúlyozta beszédében Dr. Jávor András. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Elhangzott, hogy ez a projekt is arról a mintegy 80 ezer állami tisztviselőről szól, akik jelenleg is a közszférában tevékenykednek. „Jellemes bürokráciát kell nevelnünk” – idézte Márai Sándor 1941-ben elhangzott gondolatait az NKE mentor-oktatója. Jávor András reméli, hogy ez manapság sem egy üres gondolat, hanem most is megtölthető tartalommal. Szerinte a közszolgák úgy tudják megtalálni a helyüket a társadalomban, ha hivatással, hittel, intellektussal és tudással rendelkeznek. „Emellett azonban még szükség van az indulatmentes helyzetfelismerésre, a bölcs döntésekre és az empatikus gondolkodásmódra is” – fogalmazott Jávor András.

Korszakosnak nevezte a kormányhivatalok és az NKE közötti megállapodást Dr. Kállai Mária. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja szerint már az eddigi fejlesztések is nagy hangsúlyt helyeztek a szervezeti és az eljárásjogi egyszerűsítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a technikai fejlesztésekre. „Igazi eredmény azonban csak akkor várható, ha folyamatosan, magas minőségben, a közigazgatás egészét érintően sikerül a szemléletformálás”- hangsúlyozta az előadó. Ehhez újra alapokra kellett helyezni az állam és polgárai, az állam és a vállalkozói szféra, valamint az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést. „Ennek érdekében igyekszünk ügyfélközpontú, szolgáltatói attitűdöt megjelenítő közszolgáltatás megvalósítására”- tette hozzá Kállai Mária. Ahogy a többi előadó, a kormánymegbízott is szólt Teleki Pál egykori miniszterelnök tevékenységéről, aki többször hangsúlyozta a köztisztviselők képzésnek fontosságát.

„Az állam reformja, a közigazgatás fejlesztése nem öncélú folyamat, annak célja nem az államban, a közigazgatásban van” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint fontos cél a polgárok jobb életminősége, a versenyképesebb és hatékonyabb állami működés. A projekt szakmai vezetője úgy véli, hogy a tisztviselő és kiemelten a közigazgatási vezető az úgynevezett X-faktor a közigazgatás fejlesztésében. Elhangzott, hogy a fejlesztési tervek középpontjában a vezetők fejlesztése áll, hiszen nagyrészt az ő munkájukon múlnak a valódi változások. „A változásra való képesség ott kezdődik, hogy önmagunk fejlesztésére kortól és vezetői tapasztalattól függetlenül nyitottak legyünk” – hangsúlyozta Kis Norbert. A rektorhelyettes szerint nem szabad azonban csupán a vezetői rutinra építeni ezt a fejlesztést, hiszen az sokszor csökkenti az önkontroll szintjét. A tanuláshoz ugyanis ki kell lépni a komfortzónából, és meg kell szabadulni a rutinmegoldásoktól. „Az a célunk első sorban, hogy a tanulási kedvet, vágyat ébresszük fel, és a tanulás sikerélményét nyújtsuk az abban résztvevőknek. Olyan programot kínálunk, amely nem oktat, hanem gondolkodásra ösztönöz”- fogalmazott a szakmai vezető. Kis Norbert szerint nem vizsgáztatni, hanem fejleszteni szeretnének: nem tanulókat, hanem személyiségeket várnak a programba, akiket nem oktatók és tanárok, hanem szellemi partnerek segítenek majd.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megvalósuló projekt kiterjedt szakmai feladatrendszere a fővárosi és megyei kormányhivatalok stratégiai partnersége mellett valósul meg. Ennek keretében együttműködési megállapodások megkötésére került sor az NKE és a kormányhivatalok között. Az erről szóló dokumentumokat Patyi András rektor adta át az ünnepségen a kormányhivatalok képviselőinek.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.1-VEKOP-15, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című kiemelt projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról

    • img 2197
    • img 2169
    • img 2185
    • img 2314
    • img 2345
    • img 2383
    • img 2423
  • Előző
  • Következő

A Jó Állam mutatók választásával és mérésével kapcsolatban tartott alprojekt indító konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program, azaz a KÖFOP, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében megvalósult esemény a projektben résztvevő munkatársak és szakmai megvalósítók számára nyújtott lehetőséget a Jó Állam-kutatásokkal és mérésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a konferencián résztvevőket és a projekt során az egyetemmel együttműködő szervezetek szakmai képviselőit. A rektor kifejtette, hogy tisztelettel és reményekkel várja a megvalósuló alprojektet, ahol a Jó Állam mutatók mérésével és fejlesztésével foglalkoznak. Mint mondta, a cél az, a nemzetközi indexek, jellemzések, összehasonlító leírások mellett egy saját hazai indikátorrendszer jöjjön létre, amely egy, mérhető tudományos alapokon nyugvó tükör lesz a magyar állami működés, a magyar kormányzás számára. Patyi András továbbá beszámolt a Jó Állam jelentés második verziójának dinamikus fejlesztéséről, amely az általános elemzés mellett az állam működésének öt speciális területére átfogóan fókuszál: az állam nemzetvédelmi képessége, belbiztonsága, adórendszere, igazságszolgáltatása és versenyképessége.

Az alprojekt célja egy társadalmilag és gazdaságilag is hasznos mérési rendszer létrehozása – mondta Dányi Gábor Zoltán. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kitért arra, hogy a projektek magvalósítása során három indikátort kell választani: egyet unió által meghatározott operatív programhoz csatolt indikátor közül, kettőt pedig a Jó Állam mutatók közül. Dányi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a KÖFOP-on keresztül közel 240 milliárd forintnyi támogatás hívható le, ez kiemelkedő az elmúlt támogatási időszakok közszolgálatfejlesztéssel kapcsolatos operatív programjaihoz képest. A helyettes államtitkár előadásában a projektcentrikusságra és a gyakorlati megoldásokra helyezte a hangsúlyt, ismertette az irányító hatóság közreműködését és a projekttel kapcsolatos számonkéréséket.

Dr. Kaiser Tamás , az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója és a Jó Állam mutatók mérése alprojekt szakmai vezetője bemutatta a Jó Állam kutatások szakmai hátterét, fejlesztési menetét. A jó állam és a jó kormányzás kérdésköre megkerülhetetlen, állam és kormányzás nem elválasztható – emelte ki. Ismertette, hogy a New Public Management égisze alatt az „államtalanítás” volt a szempont, a minisztériumi feladatok kiszervezése állami ügynöksége részére. Ezt a felfogást váltotta fel az állami szerepvállalás erősítése, amely Magyarországon 2007-2008 után vált trenddé, ahol cél az állami kapacitás és a kormányzati képességek fejlesztése volt. A Jó Állam-kutatások keretében a kutatóműhelyek 2013-ra dolgozták ki a saját szervezeti adatbázisukat, autonóm teljesítményrendszerüket, amelyek segítségével megszülethetett a 2015-ös Jó Állam Jelentés. Kaiser Tamás elmondta, hogy a 2016-os jelentés hamarosan elkészül, amelybe be fogják építeni a reprezentatív lakossági véleményfelméréseket és nemzetközi összehasonlításokat is. Az alprojekt szempontjából kiemelte a teljesítménymérés fontosságát, ami nemzetközi kutatások mellett a nemzeti intézményrendszerekre is reflektál. Kaiser Tamás célként a KÖFOP-projektek támogatását és értékelését, a nemzetközi módszertan adaptációját és a kormányzati tevékenység támogatást tűzte ki.

A konferencia a projektek megvalósításával kapcsolatos előadásokkal, workshopokkal folytatódott, amelyen többek között az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Labor szakértőitől kaphattak válaszokat a résztvevők gyakorlati kérdéseikkel kapcsolatban.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Hervai Laura

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, KÖFOP, 2016

Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6917 2
    •  dsc6924 2
    •  dsc6929 2
    •  dsc6940 2
    •  dsc6951 2
    •  dsc6960 2
    •  dsc6973 2
    •  dsc6974 2
    •  dsc6992 2
    •  dsc6998 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7005 2
    •  dsc7008 2
    •  dsc7016 2
  • Előző
  • Következő

Hivatalosan is elindult csütörtökön a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektje. A Ludovika kápolnájában tartott nyitóeseményen Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kifejtette, hogy a projekt legfőbb célja a közszolgálattal foglalkozó tudományos tevékenységek támogatása, és ezeken keresztül az, hogy járuljon hozzá a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.

Az ünnepélyes projektindító az NKE doktori iskoláinak tanévnyitó ünnepségével vette kezdetét. Ahogy Patyi András fogalmazott: a projekt nyitórendezvénye szorosan kapcsolódik a tanévnyitóhoz, hiszen A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt számos ponton fog kapcsolódni a doktorandusz hallgatók és oktatók munkásságához.

A doktori tanév integráns része az egyetemi élet működésének – kezdte meg beszédét az intézmény vezetője. Patyi András kifejtette, hogy az egyetem doktorandusz képzései sokak számára újnak gondolt, ám régi tudományterületekkel foglalkoznak, amelyek több ezer éves, az állam működésével foglalkozó tudományok. Az NKE szerencsés helyzetben van, hiszen négy doktori iskolával is rendelkezik, amely az államtudományok területén kutat: Hadtudományi Doktori Iskola, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, Rendészettudományi Doktori Iskola.

Széchenyi idézetével folytatta a rektor. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – majd hozzátette, a doktori képzés a tudomány önálló művelésére készít fel. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy a doktoranduszoknak arra kell koncentrálni, hogy amit csinálnak, az tényleg tudomány legyen. „Ne „kutatgassanak”, ne „publikálgassanak”, soha ne elégedjenek meg fél gondolatokkal!” – mondta, hiszen a doktori képzés lényege, hogy ne a tudomány mezsgyéjére juttassa el, ne a félműveltség mázával kenje be a hallgatókat, hanem hogy „juttassa be a tudományos igényesség, a tudományos módszertan, a tudományos eredmények előállításának a világába.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme, amiben szeretne a legjobb lenni - zárta gondolatait az intézmény vezetője. Az „együttműködés” eszményét, mint kitűzött célt vetítette elő a megjelent doktorandusz hallgatóknak, majd megnyitotta a 2016/2017-es tanévet.

Az ünnepélyes fogadalomtételt követően Patyi András a KÖFOP 2.1.2-es projekt szponzoraként szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kihangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú a meginduló projekt az egyetem és a magyar felsőoktatás életében, hiszen számos közös kutatás, fejlesztés és program fog megvalósulni az intézmények közös együttműködésével, amely kihat a közszolgálat egészére. Három fontos területet emelt ki a 2,5 éves projekt megvalósítása során. Ez a tudás, a kompetencia és a mérhető fejlesztés. A rektor célja, hogy a projekt lezárása után az NKE egy jobb egyetem legyen, és az államtudomány az ország tudományos életében is a megfelelő helyre kerüljön.

A 11,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló projektet az NKE a saját erőforrásai mellett egy együttműködési rendszer keretén belül szeretné végrehajtani. „Több mint 20 egyetemmel, különböző közigazgatással, közszolgálattal foglalkozó intézménnyel, állami szervezettel fogunk együttműködni, olyanokkal is, akik az elmúlt évek során fenntartással álltak az NKE működéséhez”- mondta Patyi András. A cél a közigazgatás, a közszolgálat és az állam versenyképességének növelése, a vonatkozó tudás mennyiségének és szintjének növelése, a közszolgálat szervezeti és személyi kompetenciájának fejlesztése. „A megvalósítás az egyetemek, konzorciumok, kutatócsoportok, kutatóműhelyek összefogása keretében zajlik”- tette hozzá.

A rektor kifejtette, hogy az előkészítő munka véget ért, most már a kutatások és a fejlesztésen van a hangsúly, majd külön kiemelte Prof. Dr. Kis Norbert és Prof. Dr. Padányi mk. dandártábornok rektorhelyettesek  tevékenységét, akiknek rengeteg munkája volt a projektek tervezése és a fejlesztések  szakmai előkészítése során.

„Eljött az igazság pillanata” – kezdte meg beszédét Prof. Dr. Padányi József, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a projekt szakmai és menedzsment oldala már kész, megteremtettek mindent ahhoz, hogy a kutatások megkezdődjenek.

„A projekt célcsoportja mindenki, aki hozzá akar tenni valamit az államtudományok területén a tudásbázishoz” – folytatta Padányi József. A projekt beleolvad a felsőoktatás feladatrendszerébe, hiszen megvalósul a kutatás, amelyek során új eredmények születnek, ami végül a hallgatók, az érdeklődők asztalára kerülhet tananyag formájában – fejtette ki.

A feladatok során a rektorhelyettes három fontos pontot jelölt ki: műhelytevékenységek megvalósítása, fenntarthatóság és átláthatóság. Bízik benne, hogy hasonló lelkesedéssel fog megvalósulni a projekt, mint ahogy a szakmai előkészítő munka folyt, és reméli, hogy a 2018-as záró rendezvény során sikerül beszámolni arról, hogy a projekt elérte a megfogalmazott céljait.

A program céljai hét alprojektben valósulnak meg, amelyeket a vezetőik ismertettek röviden.

A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása alprojektben koncentrálódnak a projektben elérhető kutatási, pályázati lehetőségek, amelyeket az Államkutatási és Fejlesztési Intézet fog össze Dr. Auer Ádám vezetésével. Ezek többek között a közigazgatás hatékonyságát és a minőségi állami működés támogatását szolgáló tudásközpont létrehozását szolgálják. A nemzetköziesítésre, a külföldi jó gyakorlatok átültetésére, a nemzetközi tudástranszferre is külön alprojekt jött létre A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása címmel, amelyet Dr. Bóka János vezet, s amelynek célja a nemzetközi közszolgálati személyi állomány tudományos munkásságának támogatása és elősegítése.

Dr. Nyikos Györgyi vezetésével A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése címmel külön terület foglalkozik majd olyan képzési programok indításával, amelyek kifejezetten a fejlesztéspolitika területére irányulnak, olyan szakembereknek a képzésére, akik az uniós beruházások és fejlesztések megvalósításával tudnak szakértői szinten foglalkozni.

Szintén Nyikos Györgyi viszi A helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítése alprojektet, amely a helyi önkormányzati tudásgyarapításra irányul. A cél olyan jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele és szakértői hálózat kialakítása, amely segíti a helyi önkormányzatok hatékony működését, a lakossági részvétel erősítésével, a civil szféra bevonásával.

Mindemellett az NKE évek óta foglalkozik a jó állam jellemzőinek kutatásával, annak mérhetőségével, s erre a projekt keretében kiemelten lesz lehetőség a jövőben, olyannyira, hogy a KÖFOP-programok egészére irányulóan az NKE fogja a monitoring eljárást lebonyolítani a Dr. Kaiser Tamás által vezetett, A Jó Állam Mutatók című alprojekt keretében. Ennek eredményeként a jó állam mutatókról adatbázis és nyilvántartó rendszer jön létre, mindez hozzájárul a Jó Állam Jelentés évenkénti kiadásához.

A projekt egyik legfőbb célja a fenntartható eredmények felmutatása. Az NKE a közszolgálati dolgozók közvetlen képzése mellett olyan kutatásokat fog megvalósítani, tudásközpontokat létrehozni, amelyek hosszú távon biztosítják a közigazgatás egészének magas színvonalú működését. Az egyetem a kutatási eredményeket, a létrehozott tudást (tankönyvek, publikációk, jó gyakorlatok stb.) egy közszolgálati tudásportálon mindenki által hozzáférhetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a közigazgatás minden szereplője fel tudja majd használni azt a minőségi szolgáltatás biztosításához. A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése alprojektet Dr. Peres Zsuzsanna vezeti.

Mindezen célokat egy olyan szolgáltatató központ támogatná, amely a személyi állomány erősítésével és kompetencia-fejlesztésével segítené humán oldalról a projekt egészének megvalósítását. A Közszolgálati Kiválóság Központ fejlesztése alprojekt vezetője Dr. Horváth József.

Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on