Szűkítés


Kiválasztott Címke

Kína

Minden Címke 711


Jelenleg 4 bejegyzés található Kína cimkével

Mindenkinek meg kell ismernie Kínát!

    •  dsc1117 2
    •  dsc1074 2
  • Előző
  • Következő

„Azt gondolom, nagyon tévesen ítéljük meg Kínát és a kínaiakat Magyarországon, így mindenkinek meg kell ismernie az ázsiai országot” – hívta fel a figyelmet Kocsi János Gyula hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) oktatója, aki egy évet tölthetett el a YES CHINA ösztöndíj programmal a Zhejiang Egyetemen. Kína a világ vezető „diák importőr” országa, így ott számos külföldi ösztöndíj és képzési program vár a hallgatókra.

„Úgy gondolom, mindennek alapja a tudás, amihez elengedhetetlen, hogy az ember felfedezze a világot!”- mondta honlapunknak Kocsi János, aki egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis községből, az 1500 fős Tiszakanyárból jutott el egészen Kínáig. Életpályájában meghatározó szerepet játszott a honvédség: közép- és felsőfokú tanulmányait is katonai iskolákban végezte. Az NKE jogelődjében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen évfolyamelsőként végzett és szerzett tiszti rendfokozatot. Már ekkor sem állt messze tőle a tudomány világa, hiszen az egyetemi évek során is sikerült egy OTDK különdíjat „begyűjtenie”. Jelenleg az NKE HHK gyakorlati oktatója, szakaszszintű harcászatot és túlélést tanít a kar honvédtisztjelöltjeinek.

A külföldi tanulmányi ösztöndíjat a Youth Of Excellence Scheme Of China programon keresztül sikerült elnyernie 2016-ban az NKE fiatal oktatójának. Az ösztöndíj keretében Kína partner országaiból diplomás közszolgálati tisztviselők jelentkezhettek különböző posztgraduális képzésekre. A kínai „Egy öv – Egy út” külpolitikai stratégiának egyik pillére az oktatási együttműködés, amelynek célja, hogy Kína partnerei még jobban megismerjék az ázsiai országot. „A kínai kormányzat a kölcsönös megértés és megismerés jegyében indította el ezt a programot. Mivel a kínai kultúra valódi megismerését több mint 8000 km választja el tőlünk, a YES program keretében közelebb kerülnek a nyugati partnerországok, így Magyarország is” – fejtette ki honlapunknak.

Kocsi János az egy év időtartamú mesterképzésen kínai tanulmányok szakon tanulhatott a Shanghajtól 170 km-re lévő Hangzhou településen, a Zhejiang Egyetemen. Hangzhou egy közel 10 milliós város, amely a 21. század egyik úttörőjének számít az urbanizáció és a digitalizáció területén. A városban található a kínai Alibaba központja, amely a világ egyik legnagyobb cége. A vállalat alapítója Jack Ma, aki Ázsia egyik legbefolyásosabb embere, hatalmas energiákat fektet a térség és az egyetem fejlesztésébe. A Zhejiang Egyetem 7 kampusszal rendelkezik, hatalmas kiterjedésű, közel 50.000 hallgató folytathat itt felsőfokú tanulmányokat. Kiemelte, hogy ez az egyetem Kínában a 3., míg a világ felsőoktatási rangsorában az 51. helyen szerepel. A hadnagy elmondta, hogy egy hatalmas kulturális sokk volt számára az első hónap, a világszemlélete egészen megváltozott, egy csapásra minden felgyorsult körülötte: „Magyarország szinte egy kis gombszem lett a világtérképen.”

A program keretében 54 országból utazhattak ki hallgatók: Kocsi Jánost egyedüli magyarként, európaiként és katonaként választották be 2016-ban. Kiemelte, hogy az első hónap rendkívül furcsa volt: meg kellett tanulnia pálcikával enni, megismernie az alap kínai szavakat, elintézni a szükséges egyetemi adminisztrációt. A nemzetközi környezet nem volt számára probléma, hiszen már korábban is számos külföldi konferencián és gyakorlaton vett részt. „Viszont a kínai társadalomba való beilleszkedés nagyon nehéz volt. Ahogy telt az idő, adaptálódtam, megismertem a kultúrát és a digitális újításokat”- mondta. A magyar nép sajátossága, hogy kis népessége ellenére is mindenhol fellelhető a világon, így a távoli kínai egyetemen is az ott tanuló magyar diákok voltak a hadnagy segítségére. A képzés angol nyelven zajlott, reggeltől egészen estig. A hónapok során egyre sűrűsödtek a programok, a kínai társadalomelméleti és gazdasági órák mellett tanulmányi kirándulásokon is részt vettek az ösztöndíjasok, ahol megismerhették az ázsiai országot. „A cél az volt, hogy kendőzetlenül megismerjük a kínai társadalmat. Ne csak másodkézből, a médiából és könyvek által legyenek következtetéseink, hanem hogy személyesen is megtapasztaljuk a valódi Kínát” – emelte ki. Kínai nyelvből szintmérővizsgát kellett végezniük, ami után Kocsi János, bár nem volt kötelező, kínai HSK3 nyelvvizsgát is tett. A képzés második szemesztere a szakdolgozatírásról szólt, ahol az NKE oktatója a kínai képzési és oktatási programokat kutatta, hogy hogyan lehet leghatékonyabban bemutatni a külföldiek számára a kínai társadalmat. A záróvizsgáit kiemelkedően, 90% felett sikerült abszolválnia. „Diplomáciailag nagy hangsúlyt fektettek képzésünkre, szinte kiemeltek minket, ösztöndíjasokat a többi diák közül. Nem erőltették ránk azt a gondolatot, hogy az ő államberendezkedésük vagy kormányuk jobb lenne a miénknél. Nagy tisztelettel bántak minden hallgatóval” – ismertette honlapunkkal. Gondolatait összegezve rávilágított, hogy a kint eltöltött 1 év során rengeteget fejlődött, kitágult a világképe, és ami a legfontosabb, megerősödött a haza iránti szeretete.

„Ázsia minden egyes területét ajánlom a fiatal hallgatóknak. Amelyik országba tudnak, jussanak el. Lássák és tapasztalják meg az ok-okozati összefüggéseket, hogy miért olyan fejlettek a kelet-ázsiai országok” – hívta fel a figyelmet a távol-keleti ösztöndíj lehetőségekre. „Ugyanúgy, ahogy ők tanulnak a nyugati társadalmaktól, mi is tanulhatunk a keleti kultúráktól. Véleményem szerint Magyarország a jövőben nagyon sokat tud kamatoztatni a kínai kapcsolatokból!”

Az NKE fiatal oktatója Kínával szeretne foglalkozni a jövőben is. Nemrég jelentkezett az NKE Hadtudományi Doktori Iskolába, ahol a kínai katonai gondolkodás területén szeretne kutatni. Emellett reméli, hogy az NKE erős kínai oktatási együttműködési kapcsolatain keresztül lesz lehetősége még ismételten meglátogatni az ázsiai országot.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, Kína, ösztöndíj

Sikeresen szerepeltek az NKE hallgatói a nemzetközi kínai nyelvi verseny magyarországi fordulóján

    • hanyuqiao 2016 honlapra

A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége 2016. május 6.-án rendezte meg a Miskolci Egyetemen a Chinese Bridge (Hanyu Qiao) Nemzetközi Kínai Nyelvi Verseny magyarországi fordulóját.  A Chinese Bridge (Hanyu Qiao) a világ legnagyobb kínai nyelvi versenye, melyet a világ számos országában rendeznek meg. A döntőre a nyár folyamán Kínában kerül sor. Az idei országos fordulón ismét sikeresen szerepeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ kínai nyelvi programjának hallgatói. Kozma János, az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatója, kiemelkedő teljesítményével a versenyen második helyezést ért el. Mohácsi Henriett, a Rendészettudományi Kar, illetve Sipos Dávid, az Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatójának kitűnő teljesítményét a zsűri dícsérő oklevéllel jutalmazta.  Külön kiemelendő, hogy Mohácsi Henriett a nemzetközi kínai nyelvi verseny történetének első RTK-s résztvevője.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína, verseny, 2016

A kínai nagykövet az NKE-n

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
  • Előző
  • Következő

2016. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az egyetem Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvénysorozatának vendégeként őexcellenciája Kína békés fejlődéséről és a Dél-kínai-tenger körüli vitákról tartott előadást. Mint elmondta, Kína gazdasági erejének növekedésével az ország politikai szerepe is felértékelődött a térségben, csakúgy, mint a nemzetközi nagyhatalmak között. Kína jelenlegi külpolitikáját öt fő cél határozza meg: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentesség, a békés egymás mellett élés és a ráhagyás, vagyis a más nemzetek politikájába való be nem avatkozás gondolata.

Kína az az ország, amely elsőként garantálta a világon, hogy soha nem használ atomfegyvert támadás során – emelte ki a nagykövet. Minthogy országa elkötelezett híve a diplomáciai úton történő rendezés elvének, jelenleg is 300 multilaterális egyezmény határozza meg mindennapjait. Az ENSZ békemisszióinak tekintetében az látszik, hogy Kína biztosítja a második legtöbb anyagi és emberi erőforrásbéli hozzájárulást. Az ázsiai jelenlét mellett komoly szerepet vállal Afrikában is: több millió rászorulót juttat orvosi ellátáshoz; harcol a malária és az ebola ellen. Az ország számára fontosak mindemellett a terrorizmusellenes megmozdulások, továbbá aktívan küzd a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében.

Kína mindig is uralta a Dél-kínai-tengert, hisz a történelem során a kínaiak voltak az elsők, akik feltérképezték, majd kereskedelmi céllal használni kezdték a régiót – mutatott rá Duan Jielong. A második világháborút követően Kína állította helyre a szigetvilágban esett károk jelentős részét, ahol az 1970-es évekig relatív béke honolt mindaddig, amíg egyéb országok be nem jelentették területi igényüket a vizekre vonatkozóan. Miután fény derült a Dél-kínai-tenger olaj és más természeti erőforrásokban való gazdagságára, az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezményt követően a környező országok illegálisan megszállták a Dél-kínai-tengeri szigetek egy részét. Kína külpolitikája azonban ezidő alatt sem változott: az ország most is arra törekszik, hogy a nemzetközi jogok alapján békés tárgyalással rendezze a vitákat, a területi szuverenitás mellett fenntartva a szabad hajózás elvét. A nagykövet ugyanakkor rámutatott: miután a térségen átfolyó kereskedelmi tevékenység nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, a kínai szempontok szem előtt tartása mindannyiunk érdeke.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Magyar-kínai katonai felsőoktatási együttműködésről állapodtak meg Pekingben

    • d trb20151127001
    • d trb20151127002
    • d trb20151127003
    • d trb20151127004
    • d trb20151127005
    • d trb20151127006
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldöttsége hivatalos látogatást tett Kínában  a múlt héten. A prof. dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes vezette delegáció látogatást tett a Kínai Néphadsereg Tudományos Akadémiáján, valamint a Stratégiai Kutatóközpontban Pekingben, továbbá a Nemzetközi Tanulmányok Kutatóintézetében, Sanghajban. A megbeszélések és előadások témái között a nemzetközi biztonság helyzete és Kína szerepe a nemzetközi biztonság megőrzésében, valamint a Magyarország előtt álló biztonsági kihívások és az arra adható válaszok szerepeltek. 

A látogatás záró mozzanata a Kínai Nemzetvédelmi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírása volt.  "Az oktatás és a kutatás területén új kapukat nyit a magyar-kínai katonai felsőoktatási együttműködésben ez a megállapodás - mondta Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok az MTI-nek. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette: a Nemzetvédelmi Egyetem rektorával, Csang Si-po vezérezredessel aláírt dokumentumban foglaltak jelentős, minőségi váltást fejeznek ki a két intézmény viszonyában; új lehetőségek nyílhatnak meg az egyetem oktatói, hallgatói és dolgozói számára, amelyek elmélyült tapasztalatcserékben ölthetnek formát.

A dandártábornok elmondta: arra számít, hogy hallgatókat küldenek majd egymás egyetemeire rövidebb vagy hosszabb időre, oktatókat delegálhatnak egymáshoz, találkozókat szervezhetnek bizonyos témák megvitatására, vagy mindkét fél részéről fontosnak ítélt közös kutatásokban vehetnek majd részt. Hozzátette: a kutatási projektek témái között szerepelhetnek például olyan "feszítő problémák" is, mint például a kibervédelem, vagy az éghajlatváltozásból adódó kihívások. "Mindkét fél kifejezte abbéli szándékát, eltökéltségét, hogy a következő években aprópénzre, konkrét programokra váltsa a most aláírt dokumentumban szereplő elvi lehetőségeket" - állapította meg Padányi József. Egyúttal úgy vélte, mivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemcsak katonai, hanem például jogi, gazdasági és közigazgatási kérdésekkel, képzéssel is foglalkozik, a magyar-kínai intézményi kapcsolatot is egyfajta komplexitás fogja jellemezni.

"A kínai hadsereget és a katonai területeket érintő, most induló reform nagy valószínűséggel érinteni fogja az oktatási területeket is és ebben nekünk igen nagy tapasztalataink vannak, amiket meg tudunk osztani a partnereinkkel" - jegyezte meg Padányi József, utalva arra, hogy Magyarországon az e területet érintő felsőoktatási átalakítást már több lépcsőben véghezvitték.

A kínai hadsereg Nemzetvédelmi Egyeteme a kelet-ázsiai ország legmagasabb szintű katonai tanintézete, ahol a kínai katonai vezetés különböző szintjein szolgálók teljes körét képzik. Körülbelül 2500 hallgatója van, tanfolyami képzésein évente nagyjából 400 külföldi, köztük néhány magyar is megfordul.

A kínai egyetemmel kötött együttműködési megállapodás előkészítése 2013 őszén kezdődött, amikor Patyi András, az NKE rektora Pekingben járt. A mostani megbeszéléseken  egyetemünket prof. dr. Szenes Zoltán, prof. dr. Szendy István és P. Szabó Sándor képviselte. 


Szöveg: MTI

Megosztás a Facebook-on