Szűkítés


Minden Címke 708


Jelenleg 1 bejegyzés található Közszolgálati Kiválósági Központ cimkével

Közszolgálati Kiválósági Központ alakul az NKE-n

    •  dsc7001 2

Hónapok óta folyik a közigazgatás fejlesztésére irányuló, Európai Uniós forrású projektek szakmai megvalósítása az NKE-n, amely nem kizárólag a közszolgálat egészére irányul. Része egy egyetemi szervezetfejlesztés is. A KÖFOP –projektek keretében egy átfogó humánerőforrás fejlesztés is történik az egyetemen.

A közigazgatás minősége a benne dolgozó szakembereken alapul, így kiemelten fontos, hogy a közszolgálati felsőoktatás alapképzései, mesterképzései, PhD-képzései, a tovább- és átképzések, valamint a vezetőképzések minősége minden tekintetben megfeleljen a velük szemben támasztott elvárásoknak. A közszolgáltatás színvonalának emelkedése, a bürokrácia csökkentése nagyban függ attól, hogy milyen minőségű a képzés, mit és kitől, milyen környezetben és hogy tanul a jövő igazgatási szakembere. A minőség a képzők felkészültségén túl azon is alapul, hogy milyen környezetben, milyen technikai és informatikai feltételekkel, milyen adminisztratív támogatottsággal valósul meg az ismeretátadás.

A 11,5 milliárd forintból megvalósuló KÖFOP - program Közszolgálati kiválósági központ fejlesztése című alprojektje hivatott arra, hogy a közszolgálati képzések intézményében, az NKE-n rendszinten és fenntartható módon javítson a működés hatékonyságán. A 2018 végéig tartó szakmai munka keretében a Kiválósági Központ alakul, sor kerül az intézményi emberi erőforrás teljesítmény-mérésére és kompetencia-fejlesztésére, megtörténik a működés teljes körű (belső és külső) minőségbiztosítása és a szervezet teljesítményértékelése, valamint az egyetemi integrált információs rendszer létrehozása.

A közszolgálat egyetemének átláthatónak, tervezettnek, hatékonynak, gazdaságosnak, szabályosnak, etikusnak, elszámoltathatónak kell lennie, vagyis meg kell felelnie az egyetemi „jó kormányzás” követelményének. Ennek az NKE csak úgy tehet eleget, ha rendelkezik a megfelelő intézményi önértékelés és önkorrekció rendszerével, legfőbb erőforrása – a dolgozó, oktató, vezető – pedig elkötelezett a közös célok iránt, környezetét és önmagát fejleszteni akaró és kellően motivált. Ezeket a kívánalmakat az alprojekt célokként határozza és valósítja meg. A következő időszakban az egyetemi humánerőforrás fejlesztés, a szervezet minőségbiztosítása, teljesítményértékelése, valamint a folyamatokat is támogató egyetemi integrált informatikai rendszer egy időben, egymást kiegészítve, komplex mellett valósulnak meg.

Arról, hogy a gyakorlatban mit is jelent ez az egyetemi fejlesztés Dr. Szakács Gábor, Dr. Szabó Szilvia, Hegyi György és Orosz Lajos, a Közszolgálati kiválósági központ fejlesztése alprojekt szakértői számoltak be. Mint mondták, már elindult a munkakör elemzésen alapuló emberi erőforrás felmérés.. Ennek során feltárják és meghatározzák a vizsgált munkakör tartalmát, célját, funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört, illetékességet, a felelősség jellemzőit, a problémamegoldás módját, a munkakör kapcsolatrendszerét, a feladatellátás során jelentkező terhelések mértékét, formáját, a munkakör betöltéséhez szükséges tudás összetevőit. A projektmegvalósítás során a munkakörelemzéseket a szakértők összekapcsolják a kompetenciaelemzéssel, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges kompetencia szintek meghatározásával. Ez a felmérés az év végéig több mint 200 egyetemi dolgozót érint, de a későbbiekben az egyetem teljes állományára kiterjed majd.

Hegyi György, az egyetem humánpolitikai szakértőjének tájékoztatása szerint a projekt keretében létrejött munkacsoport meghatározta a nagyobb munkakörcsaládokhoz (oktatók – kutatók; tanárok, egyéb oktatók; oktatást-kutatást segítők; funkcionális feladatot ellátók; szakmai műszaki szolgáltatók; vezetők) tartozó személyes és szociális kompetenciákat.

Dr. Szabó Szilvia, az Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberi Erőforrás Intézetének egyetemi docensének elmondása szerint a kb. 60 tételből álló kompetencialista a személyes képességeken kívül vezetői kompetenciákat is tartalmaz. „Az egyetemi vezetők a listán szereplő kompetenciákat rangsorolták aszerint, hogy azok a különböző munkakörcsoportokon belül milyen fontossági szinten vannak. A „végső” lista, a vezetői besorolás függvényében leszűkül, s csupán a relevanciával bíró kompetenciák körét és azok elvárt szintjét tartalmazza- magyarázta. „A vezetői visszajelzések feldolgozása és munkakörelemzések után kapunk pontos képet arról, hogy milyen jellegű kompetencia alapú képzésekre van szükség az egyetemen dolgozóknak”-tette hozzá.

A szükséges képzések meghatározásánál hármas szempont érvényesül, hiszen amellett, hogy adott vezető meghatározza, beosztott munkatársának milyen készségre- képességre van szüksége egy feladatkörben, az adott munkakörhöz is tartoznak speciális igények, illetve az érintett is elmondhatja véleményét. Ezt követően készülhet el az egyéni fejlesztési terv, s megtörténhet a javaslattétel arra, hogy milyen készségek és képességekre irányuljon a fejlesztés. . Az egyéni fejlesztési terveket a Közszolgálati Kiválósági Központ és a projekt belső szakértői egyetemi szinten összesítik és összehangolják. A kapott eredményeknek megfelelően készülnek el a képzési tervek, amelyekben kiemelt az idegen nyelvi és az informatikai képzés, amelyek már jövő év elején elindulnak. Az idegen nyelvi képzés prioritást élvez, hiszen az egyetem nemzetközisítésének egyik meghatározó eleme a nyelvtudással rendelkező dolgozó. Szabó Szilvia elmondta, hogy az egyetemi képzési kínálat feltérképezése folyamatban van, készül az NKE képzési portfóliója. Az NKE-n már korábban, a Vezető-és Továbbképzési Intézetben, ÁROP- és egyéb forrásokból kifejlesztett képzéseket is beépítik a képzési struktúrába. A nyelvi képzések miatt szoros együttműködésben dolgoznak A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása alprojekttel. Az alprojektek közötti kooperáció természetesen a többi beavatkozási területre is érvényes. Jól tükrözi ezt, hogy a későbbiekben a PhD és habilitációs pályázatok egyéni fejlesztésekként is beemelhetőek lesznek a munkatársak képzései közé. Ezen a téren folyamatos interakció áll fenn A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása alprojekttel. Az egyes képzések, kutatások az említett alprojekt kutatási támogatásában is megvalósulhatnak.

A folyamat felmenő rendszerben történik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2017 elején megkezdődnek a nyelvi és informatikai képzések, majd később – a munkakörelemzések és kompetenciamérések lezárását követően – elindulhatnak az egyéb kurzusok is. Az alprojekt ugyan 2018 végén lezárul, de – tervek szerint – a fejlesztési struktúra beépül az NKE rendszerébe, így a kompetencia alapú fejlesztési rendszer fenntarthatósága biztosított. A szakértő kiemelte, hogy valamennyi egyetemi dolgozó elektronikus postafiókjára a munkacsoport megküld egy olyan kérdőívet, amely az adott munkavállaló személyes véleményét kérdezi arról, milyen típusú képzéseken szeretne részt venni. Így tehát a későbbi képzési kínálat nem csupán a vezetők állásfoglalására alapoz.

Orosz Lajos, az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézet Minőségbiztosítási Központjának vezetője megjegyezte, hogy az alprojekt kompetenciafejlesztéssel foglalkozó szegmense ezen a ponton is összefonódik a minőségirányítással, hiszen a személyes és az éves önértékelés az egységes minőségértékelő rendszerben (EMIÉR) történik majd, így a megszerzett tudást is folyamatosan mérik majd.

A Közszolgálati Kiválóság Központ nem önálló szigetként kíván működni, hanem a szolgáltató személet alapján a  többi KÖFOP- alprojekttel szorosan együttműködve. A feladatok tervezett módon történő megvalósítása biztosítékot nyújt arra, hogy a Közigazgatási és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában meghatározott kormányzati céloknak megfelelően az egyetemen belül is megteremtődhessenek a feltételei a stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás kiteljesítésének.


A teljes cikk a Bonum Publicum decemberi számában olvasható.


Szöveg: Benedek Mariann

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on