Szűkítés


Kiválasztott Címke

KTK

Minden Címke 565


Jelenleg 19 bejegyzés található KTK cimkével

Megnyíltak a kapuk a KTK-n

    • dsc 6643 2
    • dsc 6570 2
    • dsc 6580 2
    • dsc 6617 2
    • dsc 6574 2
    • dsc 6594 2
    • dsc 6435 2
    • dsc 6454 2
    • dsc 6462 2
    • dsc 6468 2
    • dsc 6476 2
    • dsc 6487 2
    • dsc 6491 2
    • dsc 6499 2
    • dsc 6508 2
    • dsc 6520 2
    • dsc 6528 2
  • Előző
  • Következő

Több száz érdeklődő mellett tartották meg a Közigazgatás-tudományi Kar nyílt napját, ahol a jelenlévők az alap- és mesterképzések mellett információt kaphattak a különböző ösztöndíj-lehetőségekről, a szakmai gyakorlatokról és az idegennyelv- tanulás lehetőségeiről. Emellett élménybeszámolót tartottak a kar volt hallgatói és bemutatkozott a Hallgatói Önkormányzat is.


Az ötödik évét megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemet mutatta be előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében szólt az egyetem történeti értelemben legrégebbi jogelődjének, a Ludovika Katonai Akadémiának a megalapításáról, amelyben nagy szerepe volt a közadakozásnak. „Ennek létrehozására ötször annyi felajánlás érkezett, mint a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására”- fogalmazott Patyi András. A rektor kiemelte, hogy az NKE 2012-es indulását a közszolgálat új, átfogó megközelítése tette lehetővé, amely szerint az egyenruhás képzésben résztvevőknek adott esetben a civil közigazgatásban is meg kell állni a helyüket. Így jöhetett létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyben egyszerre valósul meg a katonai, a rendészeti és a közigazgatási felsőoktatási képzés. Az NKE négy kara közül az egyik a Közigazgatás-tudományi Kar, amely küldetése, hogy a civil közigazgatás számára nevelje ki a szakembereket, akik az itt szerzett diplomával, jó eséllyel helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Az itt tanulók az állam működtetésével kapcsolatos minden fontos ismeretet megszerezhetnek, így tulajdonképpen államtudományi karnak is tekinthetjük az intézményt - tette hozzá Patyi András. A rektor beszédében szólt arról is, hogy a kar leendő hallgatói egyre modernebb környezetben sajátíthatják el a különböző ismereteket. Ebben a tanévben már rendelkezésre áll az új 600 fős új kollégium a Ludovika Campus területén, ahol további jelentős fejlesztések lesznek a következő években. Patyi András hozzátette, hogy mindez mintegy 40 milliárd forintból valósul meg, ami soknak tűnhet, de az NKE jogelőd intézményeit - a többi egyetemmel ellentétben - nem fejlesztették az elmúlt évtizedekben. „25-30 éves elmaradást pótol ez a beruházás”- emelte ki a rektor. Patyi András elmondta, hogy a terveik szerint a KTK hallgató a következő tanévet már a Campus területén kezdhetik meg.

A 90-es évek elején a képzési-foglalkoztatási rendszer többpólusúvá válásával felértékelődött a közszolgálat szerepe, amelynek mindig is jó szakmai bázisa volt a 70-es években még államigazgatási főiskolaként létrejövő intézmény - mondta előadásában Prof. Dr. Kiss György. A KTK dékánja szerint az állam működtetése komplex ismereteket igényel, mivel az egyre nagyobb szerepet kap az élet minden területén. „A közigazgatás mindig egy stabil, biztos felvevőpiac azok számára, akik komoly szakmai tudással rendelkeznek. Ezt a tudást a karunkon teljes mértékben elsajátíthatják” – fogalmazott Kiss György.

A hivatásrendek között átjárhatóságáról is beszélt előadásában dr. Peres Zsuzsanna. A KTK dékánhelyettese szerint a közös modul tantárgyai lehetővé teszik, hogy az NKE hallgatói az egyenruhás és civil képzésekben egyaránt otthonosan mozogjanak. Kiemelte, hogy a KTK-n nagyon erős a nyelvi képzés, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön is tudják teljesíteni szakmai gyakorlatukat a hallgatók.

A nyílt napon a közigazgatás-szervező alapképzésről Dr. Temes István, míg a mesterképzésről Prof. Dr. Lentner Csaba tartott előadást. Az egyetem alapításában hallgatói vezetőként résztvevő Kovács Zsolt ma már tudja, jó döntés hozott annak idején, amikor a KTK jogelőd intézményébe felvételizett. Ma már több éves munkatapasztalattal a háta mögött bátran ajánlja a kar képzéseit a felvételi előtt álló fiataloknak.

A nyílt napra az ország számos középiskolájából érkeztek fiatalok, akik ismerőseiktől sok jót hallottak az intézményről és az itt folyó hallgatói életről. Többen kiemelték, hogy azért is vonzó számukra a közigazgatás-tudományi képzés, mert az itt megszerzett diplomával jó esélyük lehet a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Informálódni, tájékozódni jöttek, hogy jól átgondolt döntést tudjanak hozni a jövőjükről - fogalmaztak többen is.

A több száz érdeklődő részételével megtartott rendezvényen a jelenlévők információt kaphattak a felvételi eljárásról, a hallgatói pénzügyekről, a diákhitelről és az Erasmus ösztöndíjról is. A nyílt nap résztvevői megtekinthették a KTK különböző szervezeti egységeit, így a nemrég átadott új, 600 fős Orczy úti kollégiumot is, amely egy új lehetőség a leendő hallgatók elszállásolására. A kar jelenleg a Gellért-hegy lábánál, a Ménesi úton található, de a tervek szerint a következő tanévet már a Ludovika Campuson kezdhetik meg a KTK hallgatói.

A kar a hazai közigazgatási képzés intézményi bázisa, ahol a közigazgatás-szervező alapképzésén két szakirányon, míg a közigazgatási mesterképzésén három szakirányon végezhetik tanulmányaikat a hallgatók.  A kar képzéseire jelentkezők tanulmányaik során olyan korszerű államtudományi és közigazgatási ismereteket sajátíthatnak el, amelyek szükségesek a közigazgatás működtetéséhez, az igazgatási munka szervezéséhez, a döntés-előkészítéshez és a végrehajtáshoz. A hallgatók a közismereti tárgyak mellett megismerik az államtudományok és a jog alapjait, a jogalkotás, jogalkalmazás módszereit is. Az itt végzett hallgatók jó eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás különböző területein.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KTK, nyílt nap, 2016

A KTK-n nyílnak meg először a kapuk

    • dsc 5447 b

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem négy kara közül elsőként a Közigazgatás-tudományi Kar képzéseivel és programjaival ismerkedhetnek meg január 8-án a leendő hallgatók, akik megtekinthetik az egyetem új, 600 fős Orczy úti kollégiumát is.


A kar a hazai közigazgatási képzés intézményi bázisa, ahol a közigazgatás-szervező alapképzésén két szakirányon, míg a közigazgatási mesterképzésén három szakirányon végezhetik tanulmányaikat a hallgatók.  A kar képzéseire jelentkezők tanulmányaik során olyan korszerű államtudományi és közigazgatási ismereteket sajátíthatnak el, amelyek szükségesek a közigazgatás működtetéséhez, az igazgatási munka szervezéséhez, a döntés-előkészítéshez és a végrehajtáshoz. A hallgatók a közismereti tárgyak mellett megismerik az államtudományok és a jog alapjait, a jogalkotás, jogalkalmazás módszereit is. Az itt végzett hallgatók jó eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás különböző területein.


A nyílt napon, amely hivatalosan Prof. Dr. Patyi András köszöntőjével veszi kezdetét, a szakirányok bemutatása mellett szó lesz az ösztöndíj-lehetőségekről, a szakmai gyakorlatokról és az idegen-nyelvi képzésekről is. Emellett a kar volt hallgatói tartanak élménybeszámolót, valamint bemutatkozik a Hallgatói Önkormányzat is. A jelenlévők információt kaphatnak a felvételi eljárásról, a hallgatói pénzügyekről, a diákhitelről és az Erasmus ösztöndíjról is. A nyílt nap résztvevői megtekinthetik a KTK különböző szervezeti egységeit és a nemrég átadott új, 600 fős Orczy úti kollégiumot is, amely a leendő hallgatók otthona lesz a 2016 őszétől. A tervek szerint a következő tanévet már a Ludovika Campuson kezdhetik meg a KTK hallgatói.


A rendezvény részletes programját itt tekintheti meg:

http://ktk.uni-nke.hu/oktatas/felvetelizoknek/nyilt-napok-a-ktk-n


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KTK, nyílt nap, 2016

Tudományos Diákköri Konferencia a KTK-n

    • KTK ITK
    • KTK ITK
    • KTK ITK
    • KTK ITK
    • KTK ITK
    • KTK ITK
  • Előző
  • Következő

2015. november 25-én megkezdődtek  az intézményi tudományos diákköri konferenciák a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A TDK-k az egyetemi tehetséggondozás egyik legfontosabb fórumai. Elsőként a Közigazgatástudományi Kar hallgatói mérethették meg magukat. A rendezvény megnyitóján Dr. Peres Zsuzsanna, a kar oktatási dékányhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd osztotta ki a díjakat. Az alábbi hallgatók értek el helyezést, ill. kaptak különdíjat:


Állam- és jogtudományi Szekció

Különdíj: Károly Alexandra Adrien

Konzulens: Dr. Fónagy-Virág Ákos, Dr. Belényesi Emese


Különdíj: Schváb Alíz Viktória

Konzulens: Dr. Bódi Stefánia


Különdíj: Tóth-Zsámboki Balázs

Konzulens: Paksi-Petró Csilla


Közgazdaságtudományi

I. helyezett: Bácsi János

Konzulens: Dr. Novoszáth Péter


Különdíj: Kompolti János Ádám


Konzulens: Dr. Fülöp Katalin


Társadalomtudományi Szekció                                 

I. helyezett: Szabó Mátyás

Konzulens: Dr. Barna Attila


Különdíj: Pintér Dóra

Konzulens: Dr. Kriskó Edina


Különdíj: Skuta Vivien

Konzulens: Dr. Horváth Anett


Közvetkező állomás a Rendészettudományi Kar lesz 2015. december 2-án, majd januárban a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hallgatói vehetnek részt az intézményi TDK-n.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ITK, KTK, 2015

Ne gyújts rá, legalább ezen a napon!

    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
    • dohanyzasmentes nap 2015
  • Előző
  • Következő

A dohányzás ártalmaira, egészségkárosító következményeire hívja fel a figyelmet immáron negyven éve a „Ne gyújts rá! Világnap”, amelyet november 19-én tartanak a világ számos országában, így Magyarországon is.  Ebből az alkalomból tartott felvilágosító kampányt Budapest Főváros Kormányhivatala az Európai Bizottsággal közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán.

A világon a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Ez a káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. Az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön. Az Egyesült Államokból indult kezdeményezésre minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra szólítják fel a dohányzókat, hogy legalább egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket.

Az idei rendezvényen a szervezők a dohányzás által is előidézett szív- és érrendszeri betegségekre, az alkoholfogyasztás által okozott egészségügyi problémákra, a helyes táplálkozásra és a higiéniás szokásokra hívták fel az érdeklődők figyelmét. Dr. György István fővárosi kormánymegbízott elmondta: a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért a dohányzás a felelős, ezért a magyar állam is igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amely javítja a közegészségügyi helyzetet. Ma már törvény tiltja a dohányzást a zárt légterű közforgalmú helyeken, és például a Fővárosban buszmegállókban sem lehet dohányozni. „A 35-65 éves korosztályban csökkent a dohányosok száma, a 35 év alatti fiatalok között viszont egyre többen cigarettáznak, így van még mit tenni ezen a téren is - tette hozzá György István.

A mai kor emberére különösen jellemző stresszes állapot nagyban hozzájárul a különböző függőségek, így a dohányzás kialakulásához is- ezt már Prof. Dr. Kiss György mondta. A KTK dékánja szerint azért sem könnyű küzdeni a dohányzás ellen, mert ez továbbra is az egyik legnagyobb üzlet a világon, így nem mindenki érdekelt a leszokást elősegítő kampányokban.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Pedig dohányzás nélkül sokat javulna az emberek egészségügyi állapota. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva pedig negyedével csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint a dohányzók esetében.

A KTK-n tartott rendezvényen az érdeklődők megtudhatták a többi között hogy „hány éves” a tüdejük, mennyi szén-monoxidot lélegeznek ki és milyen mértékű a nikotinfüggőségük. Emellett a Magyarországon különösen meghatározó magas vérnyomás betegség okairól és megelőzési lehetőségeiről, valamint az egészséges táplálkozásról is kaphattak információt és tanácsokat az érdeklődők. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KTK, 2015

A közhatalom felelősségét vizsgálták

    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
    • immunitas konferencia
  • Előző
  • Következő

A közhatalom felelősségéről tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Közigazgatás-tudományi Kar és az Államtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként tartottak ma meg,  a résztvevők az immunitás, azaz a joghatalom alóli mentesség aspektusából vizsgálták meg a témát. 

A konferencia kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy közhatalom felelősségének szinte teljes problémakörét felöleli és a modern állam jellemzőinek, karakterisztikájának a megrajzolására vállalkozik - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint nemcsak a hatalmi ágak elválasztásának, hanem a közhatalommal összefüggő felelősségi kérdéseknek is humanizáló szerepük van. 

Patyi András emlékeztetett rá, hogy a konferenciát szervező NKE az állam működésével, annak legkülönbözőbb gyakorlati és elméleti jellemzőivel foglalkozik. „Az ilyen összetett témák vizsgálatához azonban szükség van más egyetemek, intézetek, kutatóműhelyek közreműködésére is - tette hozzá a rektor.

Történeti visszatekintésében a római jog gyakorlatához nyúlt vissza előadásában Prof. Dr. Jakab Éva. Az NKE Államtudományi Intézetének egyetemi tanára szerint már az ókori Rómában megjelent az immunitás intézménye, ami a perbe hívás tilalmát jelentette a közhatalmat ellátó intézmények vonatkozásában. Az általános elv szerint az akkori időszakban ugyanis nem lehetett perbe hívni olyan személyt, akinek a perbe hívása a közhatalom megcsúfolásával járt volna, így például az impériummal rendelkező magisztrátusok szinte teljes immunitást élveztek. A jog szerint a kisebb közhatalommal bírókra ez már nem vonatkozott, de ők sokszor olyan tekintéllyel rendelkeztek a nép körében, amely ezt a gyakorlat mégsem tette lehetővé. A mentesség csak a ténylegesen hivatalban töltött időtartam alatt állt fenn, később bárki perelhetővé vált. A hivatali hatalommal való visszaélést észlelve azonban a magisztrátusok egymással szemben tiltakozással élhettek, ez pedig egyfajta ellenőrzési lehetőséget jelentett a túlkapásokkal szemben is. Ritkán, de előfordult olyan eset is, amikor a közhatalmat gyakorló személy lemondott a mentelmi jogáról és alávetette magát az igazságszolgáltatásnak. Jakab Éva előadásában szólt arról is, hogy a személyiségi jogok védelme is már aránylag elég korán megvalósult, hiszen általánosan elfogadott irányelv volt az ókori Rómában, hogy egy állami szerv sem sértheti meg a polgárok személyiségi jogait.

Az ombudsman intézményének immunitásáról beszélt előadásában Prof. Dr. Szabó Máté, az NKE Államtudományi Intézet egyetemi tanára. A korábbi ombudsman szerint ennek az intézménynek az állampolgárok felé nincs, más közhatalmi szervek felé viszont nagyon jelentős az immunitása. A professzor szerint fontos, hogy politikailag és lehetőleg gazdaságilag is független legyen az ombudsmani intézmény, ez azonban a gyakorlatban általában nem valósul meg. Szabó Máté szerint amíg nálunk elsősorban az egyetemi-tudományos szférából kerülnek ki a hivatalt ellátó szakemberek, Ausztriában például - Európában egyedülálló módon - a legerősebb politikai pártok adják az ombudsmant. Bár ez látszólag erős politikai befolyásoltságot jelent, a gyakorlatban az ottani politikai kultúrának köszönhetően mégis szakszerűen és hatékonyan működik a rendszer. Szabó Máté szólt arról is, hogy Magyarországon az ombudsman jelentős mértékben független, működésében is, mivel ő maga határozza meg szervezetének teljes belső rendszerét. A professzor érdekességképpen megjegyezte, hogy amíg hazánkban jogi végzettséghez kötik a hivatal ellátását, addig például Írországban jelenleg is egy újságíró tölti be ezt a posztot. A pénzügyi függetlenségről szólva Szabó Máté megjegyezte, hogy azt nagyon nehéz garantálni, mivel a közhatalom élhet azzal lehetőséggel, hogy az intézmény költségvetését „megkurtítja”. Példaként hozta fel Litvániát, ahol az elmúlt években több ombudsmani hivatalt is költségvetési okok miatt szüntettek meg.

A jogtörténetben elég eltérő modellek léteztek arra, hogy az állam hogyan járuljon hozzá a polgári jogviták megoldásához - ez már Kegyed Miklós kutatóprofesszor előadásából derült ki. Az NKE Államtudományi Intézet munkatársa jogtörténeti visszatekintésében először a 19. századi liberális állam gyakorlatáról szólt. Ebben az állam szinte egyáltalán nem avatkozott be a polgárok jogi vitájába, amelyben így általában a rátermettebb, agyafúrtabb fél diadalmaskodott. Ebben az időszakban a bíróság passzív, semleges szerepre volt kényszerítve, a perek pedig emiatt is jelentősen elhúzódtak. A 19. század végén Ausztriában bevezetett polgári perrendtartás más szemléletet eredményezett. Ekkortól kezdve a bíróság szerepe a polgári perekben felértékelődött és egyfajta elvárás is volt a bíróval szemben, hogy segítséget nyújtson a jogviták eldöntéséhez.

Az 1923. évi szovjet-orosz perrendtartás ennél is tovább ment és a per szinte teljesen a bíróság, valamint az ügyészség kezébe került, így a felek jogai jelentősen korlátozódtak. Az elmúlt évtizedekben, különösen a volt szocialista országokban új perrendtartások születtek, amelyekben bár érződtek a korábbi hatások, a jogalkotók kiegyensúlyozott viszonyok megteremtésére törekedtek. „A modern felfogás szerint a bírói hatalomnak nem szabad olyan erősnek lennie, hogy korlátozza a felek rendelkezési szabadságát, de legyen annyira erős, hogy az eljárás hatékonyságát biztosítani tudja” - tette hozzá Kegyed Miklós. 

Dr. Horváth Attila egyetemi docens az elhangzott előadásokra reflektálva elmondta: a magyar közjogi hagyománynak évszázadokon át meghatározó eleme volt az aranybulla ellenállási záradékára való hivatkozás. Az NKE Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék munkatársa szerint az egri hős, Dobó István hűtlenségi pere volt valószínűleg az első olyan eset Magyarországon, amikor az állam a per semmiségének kimondása után rehabilitálta a per áldozatát. Horváth Attila hozzászólásában szólt a 1848. évi harmadik törvénycikkről is, amely a miniszterek politikai és jogi felelősségét is megnevezte, valamint tartalmazta azt is, hogy a minisztereknek a magántulajdon szentségét is óvni kell, ez azonban nem ment át a gyakorlatba.

Az ombudsmani intézmény kapcsán megjegyezte, hogy hasonló jogi megoldások korábban is előfordultak a magyar jogtörténetben. Volt, amikor maga a király vagy később a nemesi vármegyék táblabírói láttak el ehhez hasonló szerepet. A rendszerváltás megelőző szocialista rendszerben hivatalosan nem létezett semmilyen fórum az állampolgári panaszok jogi kezelésére, sőt még bizonyos polgári perekben ügyvédeket sem vehettek igénybe a felek. Ekkor az a felfogás uralkodott, hogy az állammal szemben a magánszemély nem nyerhet pert, így nagy szenzáció volt, amikor a MERKUR állami vállalatot mégis sikeresen perelt egy ügyvéd - tette hozzá Horváth Attila.

A szakmai konferencia további részében szó volt a többi között a jogalkotó és a végrehajtó hatalom felelősségéről, a közhatalmi kárfelelősségről, valamint az ügyészségi jogkörben okozott kárért viselendő felelősségről is.



Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KTK, konferencia, 2015

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Közigazgatás-tudományi Karon

    • dsc 4489 2
    • dsc 4500 2
    • dsc 4509 2
    • dsc 4511 2
    • dsc 4524 2
  • Előző
  • Következő

A Közigazgatás-tudományi Kar, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Országos Szövetségének (GTTSZ) illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös szakmai rendezvényére került sor október 12-én a Ménesi úti campuson.

Dr. Windisch László felügyeleti rendszert irányító alelnök előadása előtt Prof. Dr. Kiss György dékán kiemelt jelentőségűnek nevezte a jegybank, a GTTSZ és az NKE közötti szakmai kapcsolatokat, majd utalt a felgyorsult világban a társadalomtudományok területén jelentkező folyamatos megújulásra, újszerű szakmai megközelítésekre, amelyek az egyetemi tananyagban is célszerű, hogy minél gyorsabban megjelenjenek.

Ezt követően Dr. Windisch László több száz fős hallgatóság előtt megtartotta a Magyar Nemzeti Bank új típusú pénzügyi gondolkodásáról szóló előadását. Az MNB monetáris politikai eszköztára, mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenységének ismertetése során kitért azokra az újszerű jegybanki megközelítésekre, melyekkel a jegybank jelentős mértékben hozzájárult Magyarország pénzügyi stabilitásához és a gazdasági növekedés fenntartásához. Számos aktuális kérdés mellett (lásd a csatolt médiatudósításokat) szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, szakkollégiumai, és fiatal kutatói által igénybe vehető pályázati lehetőségekről, amelyek a felsőoktatásban egyre népszerűbbek.

A rendezvény befejezéseként hallgatói fórumra került sor, melyet követően Prof. Dr. Lentner Csaba, a rendezvény szervezője, kiváló oktatási módszernek nevezte, hogy országos intézmények vezetői ismertetik meg a hallgatókkal a szakterületük fontosságát, lényegi tevékenységét. A Közpénzügyi Tanszék vezetője utalt rá, hogy a jövőben is sor kerül hasonló rendezvényekre a Bankszövetség, továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőinek bevonásával.


http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/indulhat_a_rossz_hitelek_kivasarlasa.220871.html

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_eu_is_rabolinthat_a_mark-ra.604411.html

http://www.gttsz.hu/02rendezvenyek/02_151012_eu112/02_151012_eu112.pdf

Cimkék: KTK, 2015

„A teljesítményorientált fiataloké a jövő”

    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
    • KTK diplomaosztó
  • Előző
  • Következő

Nem a közszolgálatban eltöltött idő, hanem a teljesítmény lesz a karrier meghatározó eleme a közigazgatásban - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának szombati diplomaosztó rendezvényén. A Kongresszusi Központban megtartott ünnepségen több mint 450 frissen végzett hallgató vehette át a végzettséget igazoló oklevelet.

„Önök a kötelességüket teljesítették, szorgalmukkal és tehetségükkel a szükséges tudást megszerezték” – ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Prof. Dr. Kiss György. A KTK dékánja elmondta: a diplomaosztóval a végzős hallgatók életének egy része végérvényesen lezárul és elkezdődik valamilyen új és ismeretlen élet. A kar vezetője hangsúlyozta, hogy jelentős változásoknak lehettünk tanúi Magyarországon az elmúlt években, hiszen komoly elmaradást kellett pótolnia az államnak. Kiss György beszélt arról is, hogy korábban megváltoztathatatlannak tűnő intézmények omlottak össze és értékek alakultak át. „A józanság és az ítélőképesség megtartása nagyon fontos feladata a most végzetteknek, akik jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a polgárok ismét bízzanak az állam működésében” – tette hozzá a dékán, aki szerint a diplomát szerzettek bölcsessége, életszeretete és jövőbeni munkájuk által erősödő tapasztalata az ország épülésére szolgál majd.

„Akik ezt a hivatást választották, egy rendkívül sokszínű, változatos világba kerülnek, amely nagy fegyelmezettséget, empátiát, komoly elméleti és gyakorlati tudást ad Önöknek”- szólt a végzett hallgatókhoz beszédében Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásáért felelős államtitkára szerint a most diplomát szerzett fiatalok egyik fontos feladata a jó állam barátságos arcának megjelenítése lesz. Az ünnepi beszédben elhangzott, hogy a közigazgatás korszakos váltásban van, amelynek része egy új életpálya kialakítása. Nem a közszolgálatban eltöltött idő, hanem a teljesítmény lesz a karrier meghatározó eleme. „Jó képességű, a világot ismerő, teljesítményorientált fiatalokra szeretnénk alapítani a jövőt” - tette hozzá az államtitkár.

Ünnepi beszédének első részében Magyary Zoltán életét idézte fel Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a magyar közigazgatás-tudomány egyik meghatározó személyiségének megállapításai, gondolatai mind a mai napig érvényesek. Ilyen például az, hogy az állam szolgálatában állóknak a jogszabályok bizonyos fokú ismerete, és az adott szakterület ismerete mellett, önismeretre is szükségük van. Az intézmény rektora szólt arról is, hogy a hozzátartozók türelme és támogatása nélkülözhetetlen a hallgatók számára. Beszédében Patyi András is kitért a közigazgatás jogszabályi környezetének gyors változására, amely szerinte nem új, hanem évtizedek óta meglévő jelenség. Szerinte a szabályok mellett az általuk létrehozott rendszerek és az azt kiszolgáló eszközök is gyakran változnak „A változásokat és a változás képességét is át kell adni a hallgatóknak, amiben az oktatóknak kiemelt szerepük van” – köszönte meg kollégái munkáját is Patyi András. Az NKE rektora arra kérte a végzetteket, hogy munkájuk során a közigazgatási szakemberhez méltó magatartást tanúsítsanak és szeressék a hívatásukat.

A rendezvényen kari és hallgatói elismerések átadására is sor került. Magyary Zoltán-emlékérmet vehetett át Prof. Dr. Tamás András, Pro Publico Bono kitüntetést pedig Dr. Takács Albert. Dékáni Dicsérő Oklevélben részesült Dr. Téglási András és Bialné Cserei Erika. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság megosztott hallgatói díját Moravcsik Dóra és Moravcsik Eszter kapta meg, míg az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által alapított „Pro Juventute” Díjat Brecsok Anna Ágnes vehette át. Balázs Ágnes Egyetemi Szakmai Díjban, míg Papp Gergő Egyetemi Közösségi Díjban részesült. Az év tanára Méhes Tamás, a civilisztikai tanszék adjunktusa lett. A Közigazgatás-tudományi Egyesület, a Kollégiumi Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat által alapított Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat Major Gábor, az egyesület elnöke adta át Szánti Gábornak.


Szöveg: Szöőr Ádám


Öregdiákok piknikeztek a KTK-n

    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
  • Előző
  • Következő

Először rendeztek Közigazgatási Öregdiák Találkozót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán „Ménesi úti piknik” címmel. Az esemény programjai között szerepelt egyetemtörténeti kiállítás, nosztalgia épületbejárás, ahol a volt hallgatók újra beülhettek egykori osztálytermeikbe, illetve lehetőség nyílt öregdiák évfolyam-találkozó szervezésére, és emlékfotók is készültek. A rendezvényen az igazi piknik hangulatról a KTK hallgatóiból álló zenekar, a The Government Windows akusztikus koncertje gondoskodott.    

A rendezvényt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg, aki a következő gondolatokkal köszöntötte a találkozó résztvevőit: „Azt az érzést szeretném most megosztani önökkel, amelynek a középpontjában a tisztelet áll, hiszen megtisztelő, hogy eljöttek egykori iskolájukba azért, hogy meghallgassák volt tanáraikat és felelevenítsék az itteni tanulmányaikhoz fűződő emlékeiket.”

Prof. Dr. Kiss György, az NKE KTK dékánja jó szívvel gondol vissza egykori hallgatóira, akik felkészülten, jó tárgyi tudással, jó alapokkal jöttek tanulni a Ménesi útra. Az ünnepélyes megnyitó után Prof. Dr. Máthé Gábor, a KTK Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszékének Professor Emeritusa, Dr. Takács Albert az Európai és Összehasonlító Közjogi Tanszék tanára és Móger Vince, a kollégium vezetője részvételével interaktív kerekasztal beszélgetésen idézték fel emlékeiket az oktatók és a volt hallgatók.    

„Igazából csak két és fél évet jártam ide, mesterszakra, fél évet végeztem itt az alapszakon. Nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést, mármint az öregdiák találkozót. Szerettem idejárni, Máthé tanár úr óráit nagyon kedveltem, nála írtam a szakdolgozatomat is, nekem ez nagyon nagy élmény volt és inspiráló is a pályafutásommal kapcsolatban, hogy merre érdemes elindulnom”- mondta Nagy Sándor „öregdiák”, aki jelenleg szakügyintézőként dolgozik.

Kovács Zsolt, az intézmény volt hallgatója, az esemény egyik szervezője elmondta, hogy már régóta tervezték egy Alumni találkozó szervezését a Ménesi úton. Hozzáfűzte, hogy a „Ménesi úti piknik” elnevezésű rendezvényt azzal a céllal hozták létre, hogy a volt hallgatók együtt töltsenek el egy kellemes, felejthetetlen délutánt barátaikkal, volt tanáraikkal és ezt a találkozót évente, vagy kétévente szeretnék majd megrendezni.

A Ménesi út mintegy negyven éve a magyar felsőfokú közigazgatási szakemberképzés otthona, ahol több mint 15 ezer diák szerzett diplomát. A Közigazgatás-tudományi Kar várhatóan jövőre a Ludovika Campusra fog költözni, így az öregdiák találkozó megrendezésével az Alumni Közösség lehetőséget adott arra az NKE támogatásával, hogy a volt hallgatók méltó módon búcsúztassák el alma materüket.

Szöveg: Szabó Tibor

Fotó: KTK HÖK Média


Érzékenyítő képzés indul a Közigazgatás-tudományi Karon

    • Érzékenyítő képzés
    • Érzékenyítő képzés
    • Érzékenyítő képzés
    • Érzékenyítő képzés
    • Érzékenyítő képzés
  • Előző
  • Következő

 „Egy féléves kurzus első előadása a mai esemény, amelynek elsődleges célja az, hogy hasznos és gyakorlatias ismereteket nyújtson önöknek, hallgatóknak ahhoz, hogy kellő érzékenységgel intézzék majd a fogyatékossággal élő emberek ügyeit.”- ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Dr. Fejes Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, egyetemi docens a „Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége a közszolgálatban” című tantárgy első előadását az NKE Közigazgatás-tudományi Karán.

A rendezvényen Czibere Károly,az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára „Érzékenyítés az iskolákban, érzékenyítés a mindennapokban”című előadásában hangsúlyozta, hogy legalább olyan elkötelezettséggel, elhivatottsággal kell viszonyulni a közszolgálatban dolgozóknak a fogyatékossággal élők problémáihoz, mint az egészséges emberekéihez. „Az előadás-sorozat elsődleges célja az, hogy ezt a típusú érzékenységet próbáljuk önökben, hallgatókban erősíteni. Egy utunk van csak, hiszen nincs külön útja a fogyatékosnak és az egészségeseknek. Meggyőződésem szerint ugyanolyan minőségi közszolgáltatáshoz kell, hogy hozzáférjen egy fogyatékkal élő ember, mint egy egészséges”- jelentette ki Czibere Károly államtitkár.

Tapolczai Gergely, fideszes országgyűlési képviselő „A társadalmi szemléletformálás eszközei, módszerei, a befogadó társadalom” címmel tartott előadást jelnyelvi tolmács segítségével.  A honatya hangsúlyozta, hogy napjainkban nagyon fontos kérdés az, hogy a társadalom mit tud tenni azért, hogy a fogyatékkal élő emberek számára a ma még létező akadályok legyőzhetőek legyenek.

A kormánypárti képviselő történeti áttekintésében kiemelte, hogy a fogyatékosság, mint probléma gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Kitért arra, hogy bár az 1793-as francia alkotmány szabályozta először a fogyatékos személyekről való gondoskodást, az igazi áttörést a XX. század hozta. Magyarországon „A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény” elfogadásával megszülettek azok a jogi keretek, amelyek biztosítják a fogyatékkal élők jogait.  „A többségi társadalomnak fel kell ismernie azt, hogy a fogyatékos emberek jótékonykodás helyett esélyegyenlőséget akarnak, ehhez a társadalom tagjainak a fejében, gondolkozásában van szükség változásra.  A többségi társadalomnak azt is el kell fogadnia a diszkriminációmentesség elvét.” – mondta Tapolczai Gergely.

A Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézete által szervezett „A fogyatékossággal élők esélyegyenlősége a közszolgálatban” című féléves kurzusa tovább folytatódik majd. A cél az, hogy az NKE központi törekvésének megfelelően, az egyetemi közös modul részeként 2015 szeptemberétől minden kar hallgatója kötelezően tanulja majd az adott téma ismeretanyagát.

Cimkék: KTK

Új dékán a Közigazgatás-tudományi Karon

    • A KTK új dékánja

Prof. Dr. Kiss Györgyöt bízta meg 2015. január 1-től az NKE Közigazgatás-tudományi Kar (KTK) dékáni feladatainak ellátásával Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A megbízott vezető honlapunknak elmondta, hogy egyik legfontosabb célja a Kar nemzetközi jelenlétének erősítése.

Ennek megfelelően egy európai, összehasonlító közszolgálati hálózat megszervezését, kialakítását tervezi, amelynek bázisa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz. A dékán szerint további fontos feladat a KTK oktatási és tudományos munkájának javítása, fejlesztése, amihez szükség van a Kar struktúrájának áttekintésére.

„Az első feladatok egyike az, hogy meg kell határozni és markánssá kell tenni a Közigazgatás-tudományi Kar profilját. A KTK változó környezetben működik, az Államtudományi intézet megalakulásával ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővülése közvetlenül is érinti a Közigazgatás-tudományi Kar munkáját, oktatói gárdáját és profilját is. Meggyőződésem azonban, hogy az Egyetem vezetésével hatékony megoldás születik.” - nyilatkozta honlapunknak a KTK megbízott dékánja.

Cimkék: KTK, január, 2015

Nyílt nap a Közigazgatás-tudományi Karon

    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
  • Előző
  • Következő

Nagy volt az érdeklődés január 8-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának nyílt napján, ahol a Magyary Zoltán előadó terem zsúfolásig megtelt érdeklődő diákokkal, szülőkkel, kísérő tanárokkal.

Az eseményt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Előadásában az egyetem eszmeiségének és működésének lényegét hangsúlyozta, miszerint az intézmény nemcsak a saját szakmájukra készíti fel a hallgatókat, hanem olyan tudást ad át, amely elengedhetetlen a közigazgatás működtetéséhez, szervezéséhez, a rendészeti tiszti és a katonatiszti feladatok ellátásához. A képzés arra is kiterjed, hogy a hallgatók a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program irányelveinek megfelelően megismerjék egymás életpályáját és segítse az azok közti átjárhatóság megvalósulását. Különösen izgalmas volt a vendégeknek az, hogy betekintést nyerhettek a Ludovika Campus történetébe, jelenébe és jövőjébe.

Prof. Dr. Kiss György, az NKE-KTK megbízott dékánja arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy az igazgatás eredendően talán az egyik legbonyolultabb tevékenység és a közigazgatás ezért is nagyon fontos feladat, hiszen meghatározza egy adott közösség jólétét, szerkezetét, fejlődését. Hozzáfűzte, a közigazgatás összetettségét jól mutatja a Kar képzésének struktúrája. Az NKE-KTK-n folyó képzés elsődleges célja a hallgatók felkészítése az előttük álló közigazgatási feladatokra és kihívásokra, hogy olyan tudás birtokába kerüljenek, mely képessé teszi őket azok komplex megoldására.

Dr. Szabó Szilvia megbízott oktatási dékánhelyettes arra adott választ, hogy az érdeklődőknek miért érdemes Karunk képzéseit választaniuk. Kiemelte azt, hogy az oktatási portfoliónk a közigazgatás teljes képzési kínálatát biztosítja, az alap és mesterképzés célirányosan készíti fel a hallgatókat, szakmai gyakorlati ismeretekkel együtt. Kihangsúlyozta, hogy az oktatóink hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert szakemberek.

Dr. Fejes Zsuzsanna tudományos és nemzetközi dékánhelyettes ismertette a Karon folyó tudományos és nemzetközi életet, különös tekintettel a kiterjedt nemzetközi intézményi kapcsolatokra. Bemutatta a nyelvi képzést, a kari szakkönytár és a szakkollégiumok által kínált lehetőségeket. Beszélt az intézményi tudományos diákkörök jelentőségéről a kar életében, valamint tájékoztatást adott arról, hogy tavasszal március a kar lesz a házigazdája a XXXII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának.

Némethné Kárpáti Nóra tanulmányi osztályvezető részletesen ismertette a felvételi eljárás menetét az intézmény iránt érdeklődő végzős középiskolásoknak. Mósa Tamás, a HÖK elnöke pedig a Karon folyó színes és mozgalmas hallgatói életről beszélt a résztvevőknek.

„Érdekesnek találtam az egyetemről szóló előadásokat, amelyek felkeltették az érdeklődésemet és ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát jelölöm meg elsőként a jelentkezésemkor.”- nyilatkozta honlapunknak Iván Dóra, aki egy vidéki középiskolából érkezett intézményünkbe.

 A nyílt nap zárásaként az érdeklődők hallgatóink vezetésével megtekinthették a KTK épületét, és a tájékozódás kötetlen beszélgetés keretében zajlott. 


Új dékánhelyettes a KTK-n

    • Új dékánhelyettes a KTK-n
A 2015. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) állam- és jogtudományi szekciójának szakmai előkészítése és sikeres lebonyolítása az egyik legnagyobb tudományszervezési kihívás Dr. Fejes Zsuzsanna tanszékvezető, egyetemi docens számára, akit Prof. Dr. Patyi András rektor szeptember 15-től bízott meg a Közigazgatás-tudományi Kar dékánhelyettesi munkáinak ellátásával, a munkakörre vonatkozó pályázati kiírás lezárultáig.
 
Az OTDK a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hagyományaihoz méltó tudományos verseny, amelynek jövő tavasszal a Közigazgatás-tudományi Kar és a Ludovika épülete ad otthont - mondta szerkesztőségünknek a megbízott dékánhelyettes. A Szegedi Tudományegyetemről érkező szakember szeretné, ha az NKE-s hallgatók is helyt állnának a megmérettetésen.
 
Fejes Zsuzsanna 2000-ben fejezte be tanulmányait Szegeden, az Állam- és Jogtudományi Karon. Diplomával a kezében ösztöndíjas doktoranduszként kezdte meg kutatói és oktatói pályáját. Eddigi pályája során mentorai olyan nemzetközileg is elismert szaktekintélyek voltak, mint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László, volt párizsi nagykövet, jelenlegi igazságügyi miniszter. Ők ajánlották a fiatal kutatót Patyi András rektor figyelmébe 2012-ben. Fejes Zsuzsanna kezdetben félállásban dolgozott a Közigazgatás-tudományi Karon, de mára már tevékenységének fő színhelye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Igaz, Szegedre még visszahúzza a szíve, heti egy napot továbbra is ott tanít és alkot. 
 
A tudományos és nemzetközi dékánhelyettesnek elsősorban a kari tudományszervezési feladatok ellátása, a tudományos rendezvények előkészítése és lebonyolítása, valamint a nemzetközi ügyek koordinálása lesz a kiemelt feladata. Emellett fontos kihívásnak tartja azt is, hogy nemzetközi szinten versenyképes kutatóegyetemi működés induljon el és valósuljon meg a kar tudományos életében. Az Államelméleti és Politikatudományi Tanszék vezetőjeként Fejes Zsuzsanna már több kari és karközi konferencia szervezésében vett részt és tanszékével bekapcsolódott az Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének munkájába is.
 
A szakember számára a tudományos és nemzetközi dékánhelyettesi megbízással járó feladatok nem újkeletűek, hiszen korábban Szegeden is végzett tudományszervező tevékenységet. Részt vett a politológia BA és MA szakok kidolgozásában, majd azok koordinátoraként tevékenykedett. Jelenleg is az Államelméleti és Politikatudományi Tudományos Diákkör tanszéki felelőse és a Kari Tudományos Diákköri Tanács tagja a Tisza parti városban.
 
A Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas szakember fő kutatási területei: az államelmélet, az Európai Unió államtani kérdései, a kormányzástan hagyományos és új elméletei valamint a többszintű kormányzás. Kiemelten foglalkozik az államszerkezet területi megoszlásának kérdéseivel, a határon átnyúló európai területi együttműködések témakörével, ebből írta doktori disszertációját. Fejes Zsuzsanna tevékenyen részt vesz az Európai Unió egyik intézményeként funkcionáló Régiók Bizottságának határokon átnyúló együttműködésekért felelős platformja munkájában. 
 
A megbízott dékánhelyettes a szakmai közéletben is aktív szerepet vállal: a Magyar Jogász Egylet Közjogi és Közigazgatási Jogi Szakosztályának titkára, valamint a szegedi kötődésű jogászok által alapított Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alelnöke. 
 
A szabadidejében operát és színházat látogató, tenisszel és futással kikapcsolódó szakemberről így írt egyik diákja a markmyprofessor.com internetes oldalon: "Fiatalos, kedves, lendületes és nagyon korrekt. Igazságosan osztályoz, mindig ad javítási lehetőséget, és tényleg a leadott tananyagot kéri számon. Az előadásmódja érdekes, az anyag pedig nagyon hasznos, a nála tanultak szinte minden más órámon is előjöttek."
 
Cimkék: KTK, szeptember, 2014

KTK Gólyatábor Tatán

    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
  • Előző
  • Következő

„Hinniük kell abban, hogy saját érdekeiket csak akkor tudják érvényesíteni, ha az a nemzet érdekeinek érvényesítését is szolgálja. Minden ügyhöz elkötelezetten kell viszonyulniuk, nem pedig semleges módon. Értékelkötelezettnek kell lenniük egy irányba, ami nem más, mint a nemzet szolgálata.”- mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter Tatán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Gólyatáborában. Navracsics Tibor az elsőséves hallgatóknak tartott előadásában hozzáfűzte: az elsődleges cél az, hogy Magyarországnak olyan közigazgatása legyen, amelyben bíznak az emberek.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora az egyetem szervezetei felépítéséről, működéséről beszélt az elsőéveseknek. A rektor előadásában a következőket emelte ki: „A tanulmányaik során az önök támaszai leszünk. Kitűnő tanáraink, professzoraink segítenek majd önöknek abban, hogy felkészüljenek a pályájukra, hivatásukra. Soha ne feledjék azt, hogy az első számú feladatuk az lesz, hogy másokat szolgáljanak.”

Michl József, Tata polgármestere is köszöntötte az elsőéveseket, aki elmondta, hogy nagy megtiszteltetés a városnak az, hogy évről-évre otthont adhat a gólyatábornak. Tata első embere emlékeztetett arra, hogy a város szülötte Magyary Zoltán, aki a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője volt.

Az augusztus 20-24. között megrendezett KTK Gólyatáborban számos színes program várta a Gólyákat. Mósa Tamás Kari HÖK-elnök honlapunknak elmondta, hogy a tábor résztvevőit tíz csapatra osztották, akiknek különböző ügyességi feladatokat kellett teljesíteniük. A hallgatóknak a versengés során többször is hallatni kellett a hangjukat, mert a hangszálaikat is próbára tették a szervezők azzal, hogy csapatindulókat kellett írniuk és a lehető leghangosabban kellett bíztatniuk csapattársaikat. A tatai gólyatábort a hagyományokhoz híven koncertek, esti bulik és izgalmas délutáni programok tették igazán feledhetetlenné.


Cimkék: KTK, augusztus, 2014

Diplomaosztó a KTK-n

    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
  • Előző
  • Következő
"Rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de a rossz hivatalnokok esetén a jó törvények sem segítenek" - idézte a híres porosz, majd német birodalmi kancellár, Otto von Bismarck szavait Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Közigazgatás-tudományi Kar diplomaosztó ünnepségén. Hozzáfűzte: egy tisztviselő, hivatalnok, mindenek előtt legyen független, hozzáértő és szakmája iránt elhivatott.  
 
A Budapest Kongresszusi Központban megrendezett eseményen Dr. Cserny Ákos, az NKE Közigazgatás-tudományi Karának dékánja köszöntőjében a következőket mondta: " Önök, akik jogelőd intézményeinkben kezdték meg tanulmányaikat, legyenek büszkék arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végeztek és azon, sok ezer fős közigazgatási szakember gárdát gyarapítják a mai naptól kezdve, akiket az egyetem és jogelődjei neveltek és bocsátották a köz szolgálatára."
 
Dr. Danku Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása jelentős lépés volt a közigazgatás reformjában, hiszen ebben az intézményben olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képeznek, akik az új generációját adhatják annak a jó államnak, amelyen Magyarország Kormánya 2010 óta dolgozik.
 
A beszédek után az ünnepség kitüntetések, elismerések átadásával, majd a jelöltek eskütételével folytatódott. A július 12-i ünnepségen igazgatásszervező, nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint európai és nemzetközi igazgatás, illetve közigazgatási mester szakon idén összesen 400 hallgató vehette át diplomáját. 
Cimkék: KTK, július, 2014

Könyv az új földforgalmi szabályozásról

    • KTK konyvbemutato

Idén május 1-től kezdődően új kihívás elé kerül a hazai bíráskodás és közigazgatás, hiszen az uniós állampolgárok is szerezhetnek majd földtulajdont, így az esetleges jogvitáknak már ők is részesei lehetnek - emlékeztetett Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő “Az új magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban” című tanulmánykötet bemutatóján. A területet szabályozó, nem régiben elfogadott kódex alkalmazásáról a bíráknak és a közigazgatás érintett vezetőinek a közelmúltban konferenciákat tartottak, a Dr. Korom Ágoston által szerkesztett kötet ennek a tanácskozásnak az előadásai alapján készült.

A világban harc folyik a természeti erőforrások birtoklásáért - emlékeztetett Mikó Zoltán, a kötet egyik szerzője. Márpedig Magyarország a víz és a termőföld tekintetében igen kedvező helyzetben van. Érthető, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban jelentős erők csapnak össze a javak birtoklásáért. Az Alaptörvény vállaltan a helyben lakó, élethivatásszerűen a földből élő birtokosoknak akar kedvezni. Mikó Zoltán szerint ha az 500 millió uniós polgár mindenféle korlátozás nélkül rászabadulhatna Magyarország termőföldvagyonára, az igen súlyos következményekkel járna. A jogalkotónak Szkülla és Karübdisz között kellett navigálnia, hiszen a földforgalmi szabályozás nem lehet ellentétes az uniós joggal, ugyanakkor a hazai földhasználók érdekeit is szem előtt kellett tartani.

A könyvben nincsenek végleges igazságok: a szerzőgárda minden tagja a saját területén vizsgálta meg, mi fog történni a földforgalmi szabályozás megváltozását követően - jellemezte a tanulmányokat Font Sándor.

Prof. Dr. Tamás András, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a könyvbemutatón elmondta: a szerzők közül senki sincs, aki az Európai Unióból való kilépés mellett érvelt volna. Ugyanakkor minden tanulmányból kiolvasható az is, hogy a folyamatoknak lehetnek vesztesei.

A kötet írásai objektívek, tényszerűek, általában nem mennek túl a kérdések felvetésén - mondott véleményt a kötetről a professzor. az írások nélkülözik a radikalizmust, de a túlzott optimizmus sem jellemző rájuk - derült ki a könyvbemutatón.

A könyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadásában jelent meg, kapható a Közigazgatás-Tudományi Kar jegyzetboltjában.

Cimkék: KTK, 2014

Közigazgatási képzés: új keretek között

    • Átalakuló képzés

Idén ősztől önálló szakok helyett szakirányokban sajátíthatják el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának hallgatói a nemzetközi közigazgatásra vonatkozó ismereteket. Ennek megfelelően a kar csupán egy alap- és egy mesterszakot indít. Az alapszakon két, a mesterszakon három szakirány választható.

A karról kikerülő diplomás szakemberek a közigazgatás minden ágában és szintjén elhelyezkedhetnek - mondta György István oktatási dékánhelyettes abban az interjúban, amit a Bonum Publicumnak adott a kart érintő változásokról.

A Közigazgatás-Tudományi Kar a jövőben szeretne nagyobb távolságot tartani az országban működő jogi karoktól, kiemeltebben koncentrál azokra a szakterületekre, melyek specifikusan a közigazgatás működtetéséhez kötődnek. A többi között ilyenek a menedzsment, a humánerőforrás-gazdálkodás, a kommunikáció vagy az államháztartási ismeretek.

A dékánhelyettes úgy véli, fontos döntést hoz a hallgató, amikor a hazai vagy a nemzetközi közigazgatási ismeretek elsajátítása mellett teszi le a voksot. A nemzetközi közigazgatás ugyanis nem több, hanem más mint a hazai. A betölthető álláshelyek pedig a nemzetközi szervezeteknél vagy a hazai közigazgatás nemzetközi területekkel foglalkozó egységeinél korlátozottak.

A karon folyó képzésben külön tantárgy foglalkozik a közszolgálati attitűd elsajátíttatásával. Annak a szemléletnek az elterjedése ugyanakkor, hogy a közhivatalnok nem elsősorban a szervezetét, hanem mindenekelőtt a közérdeket szolgálja, nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen múlik - mondja az egyetemi magazin januári számában olvasható interjúban György István.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: KTK, 2014

Nyílt nap a Közigazgatás-tudományi Karon

Nyílt nap a KTK-n

Mintegy ezer továbbtanuló részvételére számítanak a szervezők az NKE Közigazgatás-tudományi Karának nyílt napján, 2014. január 8-án.

A Ménesi úti kampuszon (1118 Budapest, Ménesi út 5., Magyary Zoltán előadóterem) 11 órától kezdődő rendezvény célja az, hogy a felvételizők személyes benyomást szerezzenek a karról és részletes tájékoztatást kapjanak a képzésekről. Rövid, informatív előadások keretében mutatkozik be az egyetem és a kar, szó lesz a felvételi eljárás menetéről, a gazdasági ügyekről, ösztöndíjakról, nemzetközi lehetőségekről, és a fiatalok bepillantást nyerhetnek a HÖK által szervezett diákéletbe is. A nyílt napon az  érdeklődők az előadások után egy rövid sétát is tehetnek a KTK épületében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara a tervek szerint a következő tanévtől a teljes képzési kínálatát megújítja.

Cimkék: KTK, Nyílt nap 2014

Szinte csak a nyelv választja el a szlovák és a magyar nemzetet

A szlovák-magyar kisebbségi problémák köre akár a történész, akár a jogász számára fantáziaszegény kérdés. De ettől még fontos! Interjú Prof Dr. Halász Ivánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézetének egyetemi tanárával.

Szinte csak a nyelv választja el a szlovák és a magyar nemzetet, kultúrájuk, történetük igen hasonló Prof. Dr. Halász Iván szerint, aki a napokban vehette át Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől az Áder János köztársasági elnök által aláírt egyetemi tanári kinevezését. A történész és jogász végzettséggel, valamint szlovák nyelv és irodalom diplomával is rendelkező, lévai származású kutató tanár pályája elején, történészként vagy éppen jogászként nem sok szakmai kihívást talált a szlovák-magyar kisebbségi kérdések elemzésében. Halász Iván több más magyar-szlovák projekt mellett részt vett a Szlovák-magyar Történész Vegyesbizottság munkájában is. A mindkét ország diákjai számára elérhető tananyag 2014 elején jelenik meg.

A professzorral eddigi szakmai pályájáról, valamint Kelet-Közép-Európa XX. századi történetéről is beszélgettünk.

- A tanár úrnak jellegzetes palóc tájszólása van és az életrajzában is olvasható, hogy az egykori Csehszlovákia területén született. A diplomáit viszont már Magyarországon szerezte...

- Dél-Szlovákiában születtem, Léván. Ez a város két szempontból is határvonalon fekszik: egyrészt földrajzi értelemben, hiszen a síkság itt ér véget és itt kezdődnek a hegyek, másrészt a szlovák-magyar etnikai határ is itt található. Ennek megfelelően a város etnikailag vegyes, ahogyan a családom is. Miután Léva csupán 120 kilométerre fekszik Budapesttől, már gyerekkoromban is többször jártunk át a magyar fővárosba. Számos rokonom is itt lakik. A 80-as évek végén édesapám munkája miatt kerültünk Magyarországra. Tehát már itt kezdtem egyetemre járni. A történelem és a jog után a szlovák nyelv és irodalom diplomámat már úgy szereztem, hogy közben tanítottam is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Egy rövid középiskolai történelem-tanári időszak után, amely egyébként nagyon hasznos volt számomra, végül itt találtam állást és hosszú évekre úgymond pázmányos oktató lettem.

- A szlovák nyelvtudását tudta hasznosítani Magyarországon?

- A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagyon erős szlavisztikai szak létezett, sajnos, ma már nincs meg. Pedig annak idején ott barátaimmal nagyon jó multidiszciplináris Közép-Európa specializációt indítottunk el, amely mindvégig népszerű volt a hallgatók körében. Ott tanítottam több mint tíz évig. Pontosabban ott és a történelem szakon is.

Az az igazság, hogy mindig is egyformán kedveltem a történelmet és a jogot, ezért törekedtem a lehetőségek szerint mindegyikkel foglalkozni. De egyszerre nehéz volt azonos figyelmet szentelni mindkettőnek. Azért eleinte a Közép-Európa tanulmányok és történelem volt számomra meghatározó, később azonban az állam- és jogtudomány lett domináns. Az utóbbi 15 évben megjelent munkáim többsége jogi témájú, de most is igyekszem évente legalább egy-két írást a történelemtudomány és szlavisztika terén is publikálni. Ez a szakmai kettősség végül is a fokozataimban is megnyilvánul – a PhD fokozatot előbb történelemből, aztán jogból is megszereztem. Habilitációval pontosan fordított volt a helyzet – előbb állam- és jogtudományból habilitáltam Budapesten, aztán még szlavisztikából Prágában.

- Az utóbbi években részt vett mind az Orosz-Magyar, mind a Szlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság munkájában. Ha jól emlékszem, szlovák kollégáival megkísérelnek közös történelemkönyvet írni a két ország diákjai számára. A téma erősen elaknásítottnak tűnik. Ha fel kellene sorolni azt a három területet, ahol a leghevesebb viták zajlottak, melyeket említené?

- Szerintem a szlovák-magyar antagonizmusok jó része onnan fakad, hogy a két nép történelmileg, mentalitásában és számos egyéb vonatkozásban nagyon közel áll egymáshoz. Sok szempontból ezeken a területeken úgymond „lámpással kell keresni a különbségeket.” Amikor tehát a XIX. században elkezdődött a "szétszerelés", igazából csak a nyelv volt az, ami ténylegesen szétválasztotta a magyar és a szlovák népet. A későbbi történéseket is a nyelvi különbség szabta meg.

Ami ezt a bizonyos bizottsági tevékenységet illeti, tulajdonképpen a munkánk tárgya a tanárok és az érdeklődő diákok számára készített kisegítő jellegű tananyag, azaz nem egy kötelezően használandó rendes tankönyv. Az oktatás meglehetősen konzervatív szakma, ez volt a legtöbb, amit ki lehetett hozni reálisan az együttműködésből.

A munka a gyakorlatban úgy zajlott, hogy egy-egy korszakot történész-párok dolgoztak föl, egy szlovák és egy magyar kolléga. Voltak olyan párok, akik remekül együtt tudtak működni. Azaz nem két, párhuzamos tanulmányt írtak, hanem egy szöveget alkottak. Előfordultak azonban területek, ahol ez nehezebben ment. Talán a legtöbb problémát a kora középkor okozta. A Nagymorva Birodalom, honfoglalás, államalapítás időszaka. Itt álltak egymástól legmesszebb az álláspontok. Ennek a fő oka az, hogy a kor dokumentációja nagyon hiányos. Teljesen mások a feltételek, mint például a XIX. századnál, ahol a sajtó tudósításai, emlékiratok, levéltári anyagok bőséggel rendelkezésre állnak és csak az interpretáció lehet más. Bár a kora középkornál a régészet is segítheti a történész munkáját, még így is tágabb területek maradnak a saját értelmezésre.

A másik vitatott időszaknak természetesen a XX. század bizonyult: Trianon és a II. világháború alatti és utáni történések.

Nekem éppenséggel szerencsém volt, én az 1848-as dolgokkal foglalkoztam. A forradalomról, a polgári átalakulásról, a nemzetépítésről bőséges anyag állt rendelkezésre, nagyon könnyen megtaláltuk a partneremmel a közös hangot.

De hadd említsek még a bizottság munkájából olyan területeket, ahol nagyon kevés vita bontakozott ki. Ilyen volt a kora újkor, azaz a török hódoltság időszaka. Vagy a XIX. század, holott azt hinné az ember, hogy itt bukkannak fel erőteljesebb ellentétek.

- Az ön szlovák történész párja tudott magyarul?

- Aktívan nem, de a passzív nyelvtudása megvolt. Szlovákiában a történész hallgatóknak a kötelező latin és német mellett a magyar nyelvet is erősen ajánlott elsajátítaniuk.

- Ön összehasonlító alkotmányjoggal is foglalkozik. Térségünk, Közép-Kelet-Európa országai nyugati társaikhoz képest jóval szerényebb demokratikus előélettel rendelkeznek. Mit lehet mondani egy olyan eshetőségre, ha egy ország a demokratikus akaratnyilvánítás játékszabályait maximálisan betartva úgy dönt, hogy nem kíván demokráciában élni?

- A rövid válaszom: ilyenkor diktatúra van. És többnyire az ilyesmi előbb vagy utóbb tragédiába szokott torkolni. Erről senkinek ne legyenek illúziói. A demokráciát lehet kritizálni, de nem nagyon van nála jobb megoldás. De az is igaz, hogy a demokráciáért sokat kell dolgozni, mert az soha nem adatik meg automatikusan. Előfordultak olyan esetek, amikor valamely nép esetében a demokrácia úgymond könnyen jött, de aztán könnyen el is ment.

A demokrácia és az egész humanista örökségünk egy olyan berendezkedés, amely folyamatos odafigyelést igényel mindenki részéről, nemcsak az arra hivatott „hivatalos demokrácia őröktől.” Valódi demokraták nélkül ugyanis a demokrácia nem nagyon tud működni. A demokratákat pedig nevelni kell. Illetve nagyon fontos az is, hogy a világról és az országukról felelősen gondolkodó vezetők mindent megtegyenek azért, hogy széles rétegeket ne hozzanak olyan helyzetbe, amikor a nyomorult állapotuk miatt elfordulnak a demokratikus eszméktől.

Ez másként megfogalmazva a bárminemű elitektől folyamatos önmérsékletet igényel, illetve egyfajta kiegyenlítődést is – akár a gazdasági, akár szociális, akár a politikai téren is. Szerintem demokrácia csak aktivista programként, eszmeként tud fennmaradni. A demokrácia megőrzése területén tehát csak nagyon nehezen tudom elképzelni a passzív semlegességet vagy a távolságtartó magatartást. Valószínűleg olyan soha nem lesz, hogy egy társadalomban mindenki demokrata lesz, de fontos, hogy a demokraták maradjanak többségben.

Itt van például a náci Németország, ami a Weimari Köztársaságból nőtte ki magát. Itt nemcsak arról volt szó, hogy az ország lakói egyszer csak megunták a dolgot és diktatúrára szavaztak. Nyilván kellett ehhez a nagyon rossz gazdasági helyzet, az igazságtalannak tartott közállapotok és végül egy antidemokratikus párt is. Sőt, az akkori Németországban pártokból rögtön kettő is volt ilyen. A kérdés az, hogy egy demokrácia mennyire képes megtűrni antidemokratikus pártokat, milyenek az önvédelmi reflexei. Vagy másképpen megfogalmazva, hogyan tudja ezeket kezelni. A weimari demokrácia, ahol mindkét politikai pólus szélén szélsőséges, antidemokratikus pártok működtek, nem volt képes ellenállni ennek a kihívásnak.

Én Közép-Európa országai XX. századi alkotmányos fejlődésével foglalkoztam sokat. Rendkívül érdekes, hogy az I. világháború után többek között a wilsonizmus, illetve részben (közvetve) az orosz forradalom hatására meglehetősen demokratikus alkotmányok születtek a térségben. Bevezették az általános, titkos és egyenlő választójogot, erős parlamenteket hoztak létre. A 20-as években a térség a polgári demokrácia irányában fejlődött. Csakhogy egyes országokban a politikai változás előreszaladt a társadalmi fejlődéshez képest. A gazdasági, társadalmi viszonyok kevésbé voltak demokratikusak, mint maga az alkotmány. Ebben a feszültséggel teli helyzetben egyiknek alkalmazkodnia kell a másikhoz.

És többnyire a politikai rendszer idomult a reális társadalmi, gazdasági viszonyokhoz. Ezért következett be, hogy az 1920-as évek közepétől, de különösen a gazdasági válságot követően Kelet-Közép-Európa országainak alkotmányos fejlődése a tekintélyelvű berendezkedés irányába ment el. Lengyelországban kezdődik ez 1926-ban a Pilsudski-féle államcsínnyel. Gyakorlatilag Közép-Kelet-Európában egyetlenegy olyan ország volt, ahol 1938-ig maradéktalanul polgári demokrácia létezett, ez pedig Csehszlovákia. De a dolog nem meglepő, hiszen ez az ország örökölte a Monarchia iparának 60-70%-át. Csehországban a társadalmi viszonyok is jobban megfeleltek a polgári berendezkedésnek. 1938 után a geopolitikai helyzet miatt nyilván ez a fejlődés összeomlott, belülről azonban nem következett be autoriter fordulat.

Persze az is igaz, hogy amikor egy politikai rendszer előre szalad, ha nagyon ügyes, képes a saját képére formálni a társadalmat. De ezért nagyon sokat kell dolgozni. Kell hozzá jó adag szerencse, egy kegyelmi pillanat is. Mint például Svédország esetében. Ez az ország nem volt gazdag a XIX. században, mégis itt alakult ki az egyik legstabilabb demokrácia, a jóléti állam. A többi szerencsés nemzetnek, a norvégoknak, finneknek, osztrákoknak mind volt egy olyan kedvező időszakuk, amit jól ki tudtak használni. Ahhoz a jelenséghez hasonlít ez, amikor egy család életében sikeres időszak következik el, amikor felhalmozódik egy gazdasági vagy szellemi tőke, amiből jó ideig lehet majd élni. És, teszem hozzá, el is lehet herdálni.

- Egy újabb terület, ahol szakértőnek számít, a kisebbségek jogi helyzete. Melyik a jobb: ha valaki a külső szemlélő tárgyilagosságával képes vizsgálni a területet, vagy ha maga is érintettként, egy kívülálló számára megismerhetetlen érzelmi többlettel áll a problémához?

- Amikor az ELTE Bölcsészkaron tanultam, a származásomnak és a nyelvtudásomnak köszönhetően mindenki azt gondolta, hogy kisebbségi kérdésekkel fogok foglalkozni. Bennem viszont volt egy ellenkezés. Amikor mindenki elvár az embertől valamit, csak azért sem akarja éppen azt. Különösen nem a fiatal korában. Én is feltettem a kérdést magamnak: tudok ebben semleges maradni? Képes vagyok megfelelő távolságból vizsgálni a kérdést?

Akadt még valami, ami az ellen hatott, hogy ezzel a területtel foglalkozzam. A szlovák-magyar kisebbségi viszony a lehető legtriviálisabb. Az idők során csak a szereplők változtak, illetve az, hogy ki mikor van fönn és mikor van lenn. Úgy éreztem, ez történelmileg nagyon fantáziaszegény kérdés. Nagyon szomorú, de 150 éve végül is ugyanazokon vitatkozunk: nyelvhasználat, oktatás, feliratok... Igen lassan haladunk előre. Úgy éreztem, innen igazából nem lehet megérteni a világ működését. Az egyetemi tanulmányaim során ezért elkezdtem foglalkozni inkább a XX. századi orosz és szovjet történelemmel, valamint az összehasonlító alkotmányjoggal. Ez utóbbi terület tágabb összefüggésekben vizsgálja a valóságot.

Volt tehát egy négy-ötéves időszakom, amikor igyekeztem magamtól eltolni a kisebbségek problémakörét. De az az igazság, utána mégiscsak visszatértem ehhez a területhez is. Nem ment másként. Szerencsére az utóbbi években olyan újszerű problémák bukkantak fel, amelyek a kisebbségi jogok területén is képesek voltak fenntartani a figyelmemet. Ilyen volt például a státustörvények problematikája, az etnikai identitás regisztrálásának a problémái, továbbá az alkotmányos nemzetfogalmának és egyfajta „nemzetépítő” taktikáinak a vizsgálata.

A klasszikus, őshonos kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseken túl próbálom kitágítani az érdeklődésemet, foglalkozom például a migránsok jogaival. Ez nálunk viszonylag egy új és szerintem fontos terület. Talán kevesen tudják, Csehországban ötvenezres vietnámi kisebbség él. Ez az első markáns, Európán kívüli közösség, amely ilyen nagy számban Közép-Európában telepedett le. Úgy néz ki, hogy a csehek egyelőre jól tudják kezelni, de a vietnámiak hivatalos kisebbségi elismerése még előttük van. Egyébként most már a nemzetközi migráció és közigazgatás kapcsolata is a legfőbb kutatási témáim közé tartozik. Ehhez a témához pedig éppen a kisebbségi jogokon keresztül jutottam el.

Egyszóval megtaláltam azokat a témákat, amelyek ezen a területen is lekötik a figyelmemet. Ez nagyon fontos egy oktató, kutató számára. Őszintén szólva én unnám, ha egész életen át egyetlen témával kellene foglalkoznom. Természetesen a fő vonalak megmaradnak, nyilván nem fogom magam átképezni polgári jogásszá vagy zenetudóssá. A saját területén belül viszont folyton igyekszik az ember új utakat találni. Engem is jobban érdekel egy-egy új téma és tán hasznosabb is vagyok így.

A többféle végzettségemnek is talán egyik legfőbb előnye az, hogy előbb vagy utóbb össze tudok kapcsolni bizonyos problémaköröket, azok különböző aspektusait. Mondok egy példát. A történész disszertációmat az oroszországi polgárháborúról írtam, pontosabban szólva az orosz fehérgárdista tábornokok rezsimjeinek hatalmi szerkezetéről. Azaz arról, hogyan próbálták ezek a tábornokok kezelni 1917-ben az ország és a közigazgatás általános összeomlásából fakadó problémákat. Ezek a kutatások sokat segítettek nekem megérteni abból, hogy mit jelent egy rendszer, állam, illetve közigazgatás totális összeomlása. Ezt hasznosítani tudtam később a jogi és még inkább a közigazgatási kutatásban, illetve oktatásban.

- Abból az apropóból beszélgetünk, hogy a napokban megkapta az egyetemi tanári kinevezését. Milyen változást hozott ez az életében?

- Az ember, ha szereti a szakmáját, ugyanazt csinálja a kinevezést követően is. Az egyetemi tanári cím ugyanakkor elismerés. Az egyetemi oktatók világában ez a legtöbb, amit el lehet érni, mindannyian erre törekszünk.

Az egyetemi tanári cím ugyanakkor egyfajta márkanév is. Azaz az embert a megszerzése után általában jobban bevonják bizonyos dolgokba, tudományos testületi munkákba, a bírálati tevékenységbe. Azt lehet mondani, hogy a professzori cím rendszerint megkönnyíti az oktató boldogulását a tudományos életben, ami nemcsak a tanításból és a kutatásból áll, hanem némi adminisztrálásból és a különféle bizottsági munkákból is. Akadémiai szinten tehát számít ez a professzori titulus. Másrészt a dolgok többségét ugyan úgy kell csinálni és végezni, mint eddig – rendesen kell kutatni és oktatni, ennyi az egész. Hiszen legtöbben annak idején nem azért mentünk tudományos pályára, hogy professzorok legyünk, hanem azért, mert érdekeltek minket azok a témák, amelyekkel foglalkozunk. Másként megfogalmazva érdekeltek bennünket a világ dolgai, mi miért van benne, és az egész hogyan működik.

Cimkék: KTK, interjú, november, 2013

Aktív állami befolyásoló szerepek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara idén  is részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt zajló Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban. A kari keretek között zajlott hétfő délelőtti konferencia az „Aktív állami befolyásoló szerepek” címet viselte. Dr. Cserny Ákos dékán beköszöntő előadásában elmondta: a mai rendezvényünkön a tudomány előtt tisztelgünk, abban a formában, hogy tudományos rendezvényt szerveztünk, amelynek középpontjában a három éve megújuló magyar közigazgatás és gazdasági kormányzás tudományos hátterének bemutatása áll.

A dékán utalt a kar kiterjedt nemzetközi kapcsolataira, amelynek keretében LI JUNQUING professzor, a Pekingi Minzu Egyetem Szervezéstudományi Karának dékánja tartott előadást a kínai gazdaságirányításról, annak sikereiről és problémáiról. A hallgatóság élénk érdeklődéssel fogadta P. Szabó Sándor, a Kína Kutató Központjának igazgatója által szervezett külföldi előadót. Ezt követően a magyar gazdasági irányítás tudományos háttere került bemutatásra, a Közigazgatás-tudományi Kar két vezető oktatója által.

Lentner Csaba professzor a közigazgatás-tudomány szerves, meghatározó részét jelentő új magyar állampénzügyi rendszertanról beszélt. Ízelítőt adott a most megjelent Közpénzügyek és Államháztartástan című egyetemi tankönyvében publikált tudományos eredményeiből. Elmondta, a Magyar Állam újjászervezésében markánsan érvényesülnek azok a nemzetközi tendenciák – így a kínai fiskális és monetáris elemek is-, amelyek a piaci mechanizmusok és a közigazgatás állami koordinációját és kontrollját erősítik.

Majd Bogár László, a Közgazdasági tanszék vezetője, a lokálisan szerveződő magyar nemzetgazdaságról, és annak globális hátteréről szólt. Bemutatta azokat az új világgazdasági rendező elveket, amelyek a magyar gazdaságra óhatatlanul kihatnak, amelyek mentén a gazdaságunkat szervezni kell, de ha szükséges, a negatívumokkal szemben kormányzási védőeszközöket kell alkalmazni.

A több száz hallgató által végighallgatott előadások szakmai anyagait (diakockák, videó felvétel) felrakjuk a Kína Kutató Központ és a Kínai TDK honlapjára is, tekintettel az előadások kimagasló tudományos értékeire, és a nagyfokú hallgatói, oktatói érdeklődésre.

Cimkék: KTK, november, 2013