Szűkítés


Kiválasztott Címke

Katasztrófavédelmi Intézet

Minden Címke 621


Jelenleg 7 bejegyzés található Katasztrófavédelmi Intézet cimkével

Nyári egyetemen a KVI hallgatói

    • dscn7155
    • dscn7181
    • dscn7196
    • dscn7479
    • dscn7462
    • dscn7215
  • Előző
  • Következő

Egy teljes hetet tölthettek el a romániai Árokalján (Arcalia) megrendezett katasztrófavédelmi nyári egyetemen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének (KVI) hallgatói.

Az NKE a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel közösen rendezte meg az eseményt, amelyen a résztvevők angol nyelven kommunikáltak és közösen végeztek el különböző gyakorlatokat. Így például maguk is részt vettek egy szimulált katasztrófahelyzetben, ahol egy külföldi országnak kellett segítséget nyújtaniuk. A gyakorlaton részt vettek a Beszterce-Naszód megyei tűzoltóság egységei is, mint például a búvárszolgálat, a veszélyes anyag felderítő és beavatkozó egység, vagy a tűzoltósági mentőszolgálat, így ezekkel is megismerkedhettek a hallgatók. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kezelésében álló Bethlen kastélyban zajló helyszíni képzést személyesen Prof. dr. Alexandru Ozunu, a fogadó intézmény dékánja irányította. A rendezvényen részt vett és előadást is tartott az NKE KVI tűzvédelmi és mentésirányítási tanszékének vezetője, Dr. habil. Restás Ágoston ny. tű. alezredes, egyetemi docens és Dr. Pántya Péter tű. alezredes, a tanszék egyetemi adjunktusa is.

A katasztrófavédelmi nyári egyetemen résztvevők munkáját oklevéllel ismerték el a szervezők, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyik ünnepi honoris causa professzoravató eseményére is meghívták a leendő magyar katasztrófavédőket.

Megosztás a Facebook-on


Elbúcsúzott Bleszity János

    •  dsc6789 2
    •  dsc6683 2
    •  dsc6689 2
    •  dsc6694 2
    •  dsc6697 2
    •  dsc6706 2
    •  dsc6719 2
    •  dsc6728 2
    •  dsc6746 2
    •  dsc6758 2
    •  dsc6774 2
    •  dsc6792 2
    •  dsc6800 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepi állománygyűlésen búcsúztatták szeptember ötödikén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének (KVI) nyugállományba vonuló igazgatóját. Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. altábornagy a törvényben foglalt felső korhatár elérése miatt távozik posztjáról, de az intézet munkájában professor emeritusként továbbra is részt vesz.

Patyi András beszédében hangsúlyozta, hogy az intézetigazgató búcsúztatásának jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az egyetem szinte teljes felsővezetői kara megjelent az állománygyűlésen. „Ez egyszerre szól Bleszity János személyének és a Katasztrófavédelmi Intézetnek is”- fogalmazott az egyetem vezetője. Beszédében a rektor sorra vette a karközi intézet eredményeit, mint például a jogelőd szervezetek képzéseinek átvételét, átalakítását, valamint az alap- és a mesterképzési szakok sikeres akkreditálását. Patyi András kiemelte, hogy a KVI sikereihez megfelelő vezető kellett, olyan ember, akit egyénisége, szakmai tudása alkalmassá tett arra, hogy a kitűzött célokat széles körű együttműködések árán megvalósítsa. A rektor szerint a KVI egyebek mellett azzal szerzett jó hírnevet magának, hogy eredményekkel, nem pedig problémákkal hívta fel magára a figyelmet. Az NKE első embere kitért arra is, hogy a nyugállományba vonuló altábornagy helyét átvevő új igazgatónak, Endrődi István ezredesnek nem lesz könnyű dolga, hiszen a léc magasan van. Az egyetem vezetése pedig azt várja tőle, hogy ismételje meg, sőt, szárnyalja túl az előző vezető teljesítményét.

„A Katasztrófavédelmi Intézetbe látogatni mindig felemelő dolog, mert az intézménnyel kapcsolatban mindig magas színvonalat emlegetnek az egyetemen, ez pedig büszkeségre ad okot”- ezt már Tollár Tibor mondta. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató a távozó Bleszity Jánossal kapcsolatban megjegyezte, hogy bár hosszú éveket töltött az oktatásban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tábornok mindig is elsősorban tűzoltó volt, és a mai napig is az. Tollár Tibor az intézet búcsúzó igazgatójának több mint negyvenöt éves pályafutásából az országos parancsnokhelyettesi és az országos parancsnoki időszakot emelte ki. „Köszönöm azt a szerepet, amit parancsnokként a tűzoltóság, igazgatóként az intézet életében játszott, és köszönöm az eredményeket, amelyeket vezetésével a Katasztrófavédelmi Intézet elért” – fogalmazott a BM OKF első embere. Tollár Tibor szólt Bleszity János utódáról is: Endrődi István ezredesről azt mondta, hogy jól ismeri a polgári védelem területét, dolgozott a katasztrófavédelem gazdasági főigazgató-helyetteseként, érdemeket szerzett a felsőoktatásban is. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy Endrődi István képes lesz alkalmazkodni az egyetem követelményeihez, egyben megfogalmazta saját elvárását is: a Katasztrófavédelmi Intézet új vezetője legyen sikeresebb elődjénél.

A főigazgatói beszédet követően Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató átadta Bleszity János ny. tű. altábornagynak a belügyminiszter elismerését. Pintér Sándor életútja elismeréseként és hatvanötödik születésnapja alkalmából ajándéktárgyat adományozott a távozó intézetvezetőnek.

Bleszity János a mögötte lévő több mint negyven, hivatásos szolgálatban eltöltött évről szólva tréfásan elmondta, ez idő alatt összesen háromszor szeretett volna Budapesten tűzoltóparancsnok lenni, de mindannyiszor más, magasabb beosztásba került. Először 1987-ben, harminchat évesen a fővárosi vezetői poszt helyett a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság általános parancsnokhelyettesének nevezték ki, de az 1995-ös második próbálkozásnál se az áhított helyre, hanem a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság élére került. 2000-ben pedig a Rendőrtiszti Főiskola katasztrófavédelmi tanszékvezetői székébe vezetett az útja. Bleszity János úgy fogalmazott, hogy komoly feladat találta meg 2011-ben is, hiszen ekkor kapta a felkérést, hogy a katasztrófavédelem oldaláról vegyen részt az egyetemi intézet létrehozásában. Az altábornagy hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés volt az ország harmadik legjobb, folyamatosan szépülő, bővülő egyetemén vezetni a Katasztrófavédelmi Intézetet, és ugyancsak megtiszteltetés volt, hogy ezt a munkát felkészült, racionális kollégákkal végezhette. Hozzátette, hogy négy és fél évtizedes pályafutása alatt sok mindent megtanult, de két dolgot mindig szem előtt tartott: az egyik, hogy rendnek kell lenni – a szervezetben, a munkában, a feladatok ellátásában. A másik, hogy kell egy csapat, amelynek tagjai felkészültek, ismerik a célokat, és meg is valósítják azokat. Neki ilyen csapatban sikerült dolgoznia, így búcsúzásként elmondhatja, hogy amit vállalt, azt meg is valósította, a kollégákkal közösen.

Az állománygyűlésen a stafétabotot megbízott igazgatóként továbbvivő Endrődi István elmondta, hogy számos feladat áll az intézet előtt. Szakmailag nyitott, együttműködő szervezetként jól kell reagálniuk az egyetem többi kara, a civil felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplőinek elvárásaira. Emellett az oktatómunkának is idomulnia kell mindazon változásokhoz, amelyek a hivatásos katasztrófavédelmet jellemzik. Endrődi István büszke arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt az első felsőoktatási intézmény, ahol polgári védelmi szervezet alakult, és a csapat már többször is bizonyította rátermettségét. A hallgatókhoz szólva az intézetigazgató emlékeztetett arra, hogy a KVI képzései magas szintűek, és nagy az elvárás is. „A most elsajátított tudást a későbbiekben mindenkinek önállóan kell alkalmaznia”- hangsúlyozta a megbízott intézetvezető.

Az ünnepséget követő fogadáson dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője mondott pohárköszöntőt. Személyes hangvételű beszédében felidézte a Bleszity Jánossal közös kapcsolódási pontokat, azokat az időszakokat, amikor az altábornagy és az ő pályafutása egymás mellett haladt. A jövőről szólva hangsúlyozta, bármi megtörténhet, mindig késznek kell lenni arra, hogy a Katasztrófavédelmi Intézetet önálló karrá alakítsák.

A Bleszity Jánossal készített portréinterjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában olvashatják

(forrás: www.katasztrofavedelem.hu)

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Egyetemisták a fővárosi tűzoltók mellett

    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
    • 2015 augusztus vihar
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet pillérén létrehozott  Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálatának leendő harmadéves hallgatói is részt vettek a múlt heti rendkívüli időjárás következményeinek felszámolásában. A hallgatók a kialakult veszélyhelyzetben a szervezési feladatok során kiválóan teljesítettek.

A hétfő délutáni felhőszakadás miatt mintegy kétezer bejelentés érkezett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központi Ügyeletére. A vihar miatt a legtöbb bejelentés a fővárosból érkezett, itt ugyanis a belső kerületekben egy óra leforgása alatt több csapadék esett, mint az augusztus havi átlag. Az özönvízszerű esővel érkező lehűlés több helyen is fennakadásokat okozott. A hivatásos tűzoltó erők több kárhelyszínen is folyamatosan mentési munkálatokat végeztek. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot a belsőbb kerületekben nem tudta elvezetni a csatornarendszer, így az több helyen utcákat, pincéket, alagsori helyiségeket, mélygarázsokat árasztott el, fennakadásokat okozott a közlekedésben és több ezer lakásban áramkimaradást okozott.  

Az események felszámolását a hivatásos erőkön túl a fővárosban megalakított önkéntes mentőcsoportok is segítették. Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának felkérésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálatának tagjai is részt vettek a törzsfeladatok végrehajtásában. A hallgatók szünidejüket feláldozva két napon keresztül, önkéntes vállalással segítették a hivatásos szerv munkáját, erőn felüli teljesítménnyel. A hallgatók főként a beérkezett jelzések ellenőrzését, adatok pontosítását és a szervezési munkát támogatták.

A hallgatók részvételét Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora engedélyezte és az egyetem vezetői állománya támogatta. A diákok munkájával a hivatásos katasztrófavédelmi szerv elégedett volt.


Főigazgatói látogatás a Ludovika Campuson

    • Bakondi
    • dsc 7190 2
    • dsc 7200 2
  • Előző
  • Következő

A katasztrófavédelmi képzés helyzetéről, valamint további fejlesztések lehetőségéről egyeztetett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora és Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője október 28-án, a Ludovika Campuson.

A főigazgatói látogatásra a Katasztrófavédelmi Intézet Hungária körúti campuson történő új elhelyezésének apropóján került sor. A megbeszélés végén Bakondi György parancsnoki tűzoltói sisakot adományozott Patyi Andrásnak a katasztrófavédelmi képzéshez nyújtott támogatásáért.

A látogatás végén Dr. Horváth József főtitkár kíséretében a főigazgató megtekintette a megújult Ludovika Főépületet. 


Ismét a hunorral gyakoroltak a Katasztrófavédelmi Intézet hallgatói

Egy fiktív országban, Hunóriában egy ciklon rövid idő alatt rekordmennyiségű csapadékot hozott, emiatt földcsuszamlás alakult ki és több folyó áradt egyidejűleg - így kezdődik annak az elképzelt katasztrófahelyzetnek a leírása, melyet a múlt héten próbáltak elhárítani, közös erővel egy Hajdúszoboszlón tartott gyakorlaton, az ENSZ megfigyelői előtt a Hunor hivatásos mentőszervezet 52 tagja, valamint Bulgária és Románia mentőcsapatai és műveleti tisztjei, a rendőrség, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Honvédség egyik felderítő alakulata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetébe tartozó hallgatók. A főváros közelében lévő víztározók megteltek, a gát fala a megnövekedett nyomás következtében átszakadt, a víz elöntötte a belvárosban lévő lakótelepet, lakó- és középületek dőltek romba. Az utak több helyen járhatatlanná váltak, a heves esőzés következtében a talajvíz megemelkedett, fák dőltek a főváros fő közlekedési útjaira, megbénítva a közlekedést. Nehézségekbe ütközött az alapvető élelmiszerek szállítása, a lakosság ellátása. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Hunória, a gyakorlat képzeletbeli színhelyéül szolgáló ország kapcsolata a szomszédos állammal megromlott, mert vitatták egyes határ menti területek hovatartozását. A szomszéd állam katonai erői több helyen megsértették Hunória határait, a támadások mindennapossá váltak. Az ország erői, eszközei nem voltak elegendőek a helyzet kezelésére, ezért Hunória kormánya nemzetközi segítséget kért. A kutató-mentő alakulatokat a zavargásoktól mentes térségben vetették be, ott a hatóságok képesek voltak garantálni a megfelelő közbiztonságot.

A gyakorlat során a katasztrófavédelem hajdúszoboszlói gyakorlóbázisán éles helyzeteket szimulálva embereket mentettek ki "egy többszintes, összedőlt szállodából, romba dőlt lakóépületekből, alagútból", s egy árvíz elleni védekezést szimulálva nyúlgátat is építettek az aradi tűzoltók közreműködésével - ismertette Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a Hunor parancsnoka.

Három ország, Magyarország, Románia és Bulgária küldött mentőalakulatot és koordinációs szakértőt Hunória biztonságos térségébe.

A gyakorlaton résztvevők október 17. hajnali 6-tól váltásokban dolgoztak másnap 18:00-ig. A gyakorlat valamennyi kárhelyszínén olyan helyzetet teremtettek a szervezők, amely közvetve vagy közvetlenül a szélsőséges időjáráshoz volt köthető.

Endrődi István tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanszékvezetője, egyben a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke a helyszínre látogató Bakondi György tűzoltó altábornagynak, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének elmondta: harmincöt másodéves hallgató vesz részt a gyakorlaton, nemcsak elméleti ismereteket szereznek, hanem kiveszik a részüket a tényleges tennivalókból is.

Góra Zoltán tűzoltó dandártábornok a gyakorlat végén elismerő oklevelet adott át a Katasztrófavédelmi Intézet hallgatóinak.


A szemcsés adalékkal a fémet is átvágja

    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
    • Látogatása a Liszt Ferenc Repülőtéren
  • Előző
  • Következő

Próbaút reptéri tűzoltó autóval, vízágyú használata, speciális, a reptéri tűzoltók számára kifejlesztett gyakorlópálya - mindez szerepelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak látogatásán, melyet a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren tettek november 21-én.

A hivatásrendek harmonizációja program keretében, a Katasztrófavédelmi Intézet Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszéke szervezésében a különböző karokról érkező jelentkezők a reptér hivatásos tűzoltó-parancsnokságán kaptak bepillantást az ott dolgozók munkájába.

A Dr. Pántya Péter tűzoltó százados, egyetemi adjunktus által vezetett csoport az igencsak zárt területre történő beléptetést követően elsőként a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságra érkezett. Elsőként lehetőség nyílt a szertár és az abban állomásozó, még a gyakorló hivatásos tűzoltók számára is különlegesnek számító gépjárműfecskendőket megtekinteni. Itt a legnépszerűbb a Rosenbauer Panther HAB oltójármű volt, melyet nemcsak megszemlélni lehetett, a gépjármű vezetője a hatalmas fülkében minden résztvevőt elvitt egy próbaútra és a belülről vezérelhető vízágyúkat is ki lehetett próbálni.

A tűzoltóság feladatairól, működéséről, a repülőtér felépítéséről tartott előadást a nap hátralevő részének házigazdája, az aznapi szolgálatparancsnok, Horváth Zsolt tűzoltó főhadnagy. Az ismertetést követően hamarosan egy ellenőrző gyakorlaton találták magukat a hallgatók a tűzoltóság mögötti gyakorló repülőgépnél, ahol az aznapi szolgálat tagjai éppen imitált futómű-tüzet oltottak és közben kimentették az utasokat. A gyakorlat után a program résztvevői maguk is kipróbálhatták a tűzoltók szűkös, zárt és sötét körülmények között végrehajtandó feladatait. A tűzoltóság saját gyakorlópályáján sokan felöltötték a repülőtéri tűzoltók speciális védőruházatát és a csúszóaknán keresztül lecsúszva a variálható és lesötétített, csak négykézláb használható, csapóajtókkal és szintkülönbségekkel nehezített kiképzőpályán küzdötték végig magukat.

A szűkös terek megfelelő ellentéteként a hallgatók felmehettek a repülőtér irányítótornyának kilátójára, ahonnan a teljes repülőtér területe tökéletesen megfigyelhető és átlátható. Gyakorlati bemutatóban nem volt hiány, így az egyik Mercedes Atego AT2 gépjárműfecskendőre szerelt Cobra oltóberendezés is megtekinthető volt működés közben. A nagynyomású vízzel működő rendszer egy szemcsés adalék hozzáadásával fémek átvágására is alkalmas, a hallgatóknak ezt a képességet is megmutatták az aznapi szolgálati csoport tagjai.

A repülőtéri tűzoltói beavatkozásra vonatkozó követelmények igen szigorúak és magasak. Az általános 120 másodperces riasztási idő helyett, mely alatt egy városi tűzoltóegységnek el kell hagynia a tartózkodási helyét, itt két percen belül ki is kell érkezni és az oltóanyag 50%-át ki kell juttatni a tűzre. Ahhoz, hogy ekkora területen tartani lehessen az időnormákat, két további álláshely is működik, ahol újabb oltójárművek állnak készenlétben. Az egyik kifutópálya végén álló ilyen járműhöz Horváth Zsolt tűzoltó főhadnagy személyesen kísérte el a csoportot.

A nap végén, a kezdődő szürkületben még egy „búcsúajándékot” is kaptak a hallgatók. A felvezető tűzoltójármű megállította a csoportot szállító buszt az egyik kifutópálya végénél, ahol a kivilágított pályán éppen felszállt egy utasszállító repülőgép. A nem hétköznapi látvány sokakban megmarad szép emlékként.
 


Gyakorlat „füsttel telített, ismeretlen környezetben”

    • Pszichikai felkészítés
    • Pszichikai felkészítés
    • Pszichikai felkészítés
  • Előző
  • Következő

Védőruhában, légzőkészülékkel az arcukon, 8 kilós oxigénpalackkal a hátukon próbálhatták ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem három karának hallgatói, milyen lehet lánglovagnak lenni.

A hallgatók a „hivatásrendek harmonizálása” program keretében látogattak el a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság XIII. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságán található pszichikai kiképzőpályára november 19-én. A létesítményt arra használják, hogy a leendő tűzoltókat pszichikailag felkészítsék azokra a körülményekre, amelyek között dolgozniuk kell majd, de az aktív szolgálatban lévők is itt vesznek részt továbbképzéseken, szinten tartó gyakorlatokon.

A rácsos szerkezetű labirintusban a gyakorlat alatt mintegy 30-40 centiméterre csökkentik a látótávolságot, mondta Dr. Pántya Péter tűzoltó százados, A Katasztrófavédelmi Intézet Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszékének egyetemi adjunktusa. A pályán a párokban próbálkozó hallgatók szintemelkedésekkel, fel és lefelé vezető létrákkal, belógó tárgyakkal találkozhattak. A gyakorlat résztvevőinek csövek között és csapóajtókon kellett átkúszniuk a próbatétel részeként. 

Bár a létesítmény vezérlőterméből a kiképzők végig figyelemmel kísérték a labirintusban lévők mozgását, a hallgatók csak magukra számíthattak. A feladat annyi volt - ismertette a tűzoltó százados, -, hogy a bejárattól kiindulva meg kellett találniuk a kivezető ajtót. A labirintusban persze elágazások, zsákutcák nehezítették a hallgatók dolgát. A nagyjából tíz próbálkozó átlagban 18 perc alatt teljesítette a feladatot - a légzőkészülék palackjában egyébként fél órára elegendő levegő található.

Veszélyhelyzet esetén a vezérlőteremben ülő szakemberek kapcsolatba tudnak lépni a labirintusban lévőkkel, sőt, akár ki is tudják menteni őket, ha nagy a baj. Bár a kiképzőpályán mindössze 13 Celsius fok volt a hőmérséklet, a feladattal próbálkozó hallgatók mind alaposan kimelegedtek,  mire kijutottak a labirintusból - mondja a százados. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak előreláthatóan legközelebb jövő tavasszal lesz lehetőségük tesztelni a tűzoltók akadálypályáját.