Szűkítés


Kiválasztott Címke

Kurdisztán

Minden Címke 712


Jelenleg 1 bejegyzés található Kurdisztán cimkével

Az iraki kurdok függetlenedni akarnak

    • fokep
    •  dsc0885 2
    •  dsc0901 2
    •  dsc0915 2
    •  dsc0924 2
    •  dsc0949 2
  • Előző
  • Következő

Várhatóan nem lesz regionális háború az iraki Kurdisztánban lezajlott népszavazás nyomán - állapították meg szakértők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett keddi panelbeszélgetésen. A rendezvény apropója, hogy hétfőn a szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt egy független kurd állam létrehozására. A rendezvényen megszólalók többsége szerint az ügyben egyfajta pókerjátszma zajlik a nagyhatalmak és a környező országok részvételével.

A referendumon a szavazásra jogosult 5,5 millió fő több mint 72 százaléka járult az urnákhoz. Közülük döntő többségben voltak azok, akik arra szavaztak, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. Az iraki legfelsőbb bíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást, így annak jogi ereje nincs, ráadásul a környező országok és a nagyhatalmak sem álltak ki a népszavazás mellett.  A népszavazás után az iraki külügyminisztérium bejelentette, hogy a hadsereg nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Törökországgal a közös határukon. A török államfő pedig szankciókkal fenyegette meg az észak-iraki kurd autonóm régiót a népszavazás miatt. Törökország és Irak mellett Irán és Szíria is ellenzi a kurdok függetlenségét, mert attól tartanak, hogy a lépés felerősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.

„Iraki Kurdisztán nagyjából 25 éve létezik, és 2005-ben már volt egy hasonló referendum, ami azonban nem hozott áttörést a függetlenségi törekvésekben”- mondta el a rendezvényen Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) igazgatója, az esemény moderátora. Dr. Szatmári Tibor, Magyarország volt bagdadi nagykövete szerint az iraki kurdok úgy érezték, hogy számukra most jött el az idő a függetlenségi népszavazásra. A volt diplomata úgy látja, hogy belpolitikailag jól időzítették a referendumot, mert az egyre szétziláltabb régiót és benne az iraki kurdokat így érzelmi alapon jobban össze tudják majd hozni. „Az Iszlám Állam elleni harcokban a nemzetközi média által reflektorfénybe kerültek az iraki kurdok és ezért is kellett a népszavazási referendumot most megtartaniuk, amíg ez a figyelem még megvan”- ezt már Etl Alex, az SVKK kutatója mondta.

Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője arról beszélt, hogy az iraki kurdok között is jelentős belső hatalmi harc folyik, így nem látszik az pontosan, hogy mennyire tudna stabil állam létrejönni Iraki Kurdisztán területén. Szerinte a referendum inkább további instabilitást hoz majd a régióban, ráadásul megvan a veszélye annak is, hogy fellángolnak majd a harcok ezeken a területeken. A vitatott területek kiterjedése elég jelentős, nagyon vegyes az itt élők vallási összetétele, ráadásul sok menekült is érkezett ide az elmúlt években. Pénzváltó Nikolett, az SVKK kutatója szerint ezért most még nehezebb a helyzet ezen területek rendezésére. Szatmári Tibor úgy látja, hogy az iraki kurdok még most sem akarnának teljesen elszakadni Iraktól, ha megfelelő garanciát kapnának Bagdadtól. Az eddigi megállapodások azonban mindig kudarccal jártak.

Egeresi Zoltán, az SVKK kutatója, Törökország-szakértő szerint a belső megosztottság nem jelenti azt, hogy az iraki kurdok ne tudnának létrehozni és működtetni is egy teljesen független államot. Erre az is utal, hogy jelenleg is működőképes a de facto független ország, amelynek hadserege eddig is jól teljesített az Iszlám Állam ellen és jó külkapcsolati rendszert is sikerült felépíteniük.

A népszavazást szinte egyetlen ország sem támogatta, különösen Törökország nem, hiszen az ő esetükben egyetlen független kurdállam létrejötte sem lenne elfogadható. „Ez ugyanis a törökországi kurdok függetlenedési törekvéseit is erősíthetné”- fogalmazott Tarik Demirkan. A nagyhatalmak pedig ragaszkodnak a korábban létrejött status quo-hoz, s számukra az sem lenne jó megoldás, ha katonai lépések történnének a népszavazás következtében. „Ezért az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a felek tárgyalásokon próbálják majd rendezni a kérdést”- fogalmazott Szatmári Tibor. A volt bagdadi nagykövet külön kiemelte, hogy Oroszország feltűnően hallgat az ügyben, mintha kivárásra játszana és az esetleges tárgyalásokon próbálna minél kedvezőbb pozíciót szerezni magának és egyre erősödő gazdasági érdekeltségeinek.

Tarik Demirkan szerint a független iraki kurd állam létrejötte csak akkor képzelhető el, ha egy általános rendezés történik az egész Közel-keleten. „Ellenben Irak és Szíria is szét fog esni és át kell majd rajzolni a térképeket”- fogalmazott a török újságíró.

Az európai biztonságra mindenesetre nem lenne jelentős hatással a független állam létrejötte a megszólaló szakértők szerint. Legfeljebb csak akkor, ha katonai konfliktusba csapna át a helyzet és ez erősítené az Európába tartó migrációt. Etl Alex szerint pedig az iraki kurdok egyik nagy ütőkártyája az lehet a rendezés során, ha „eljátsszák” a geopolitikai egyensúlyozó szerepét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on