Szűkítés


Kiválasztott Címke

Ludovika Nagyköveti Szalon

Minden Címke 621


Jelenleg 8 bejegyzés található Ludovika Nagyköveti Szalon cimkével

A felkelő nap országának nagykövete a Ludovikán

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • dsc 6575 2
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
  • Előző
  • Következő

A japán-magyar kapcsolatokat két szó jellemzi igazán: kitűnő és problémamentes – hangzott el a Ludovika Nagyköveti Fórum májusi eseményén, ahol szezonzáróként Japán volt a meghívott vendég. Őexcellenciája Junichi Kosuge, a 2014 óta Magyarországra akkreditált nagykövet a két ország egymáshoz fűződő viszonyáról beszélt, s arról, hogy országa hogyan viszonyul az Európai Unióhoz, illetve a térség egyéb társulásaihoz, így a Visegrádi Négyek csoportosulásához.

Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes megnyitója után a diplomata elmondta, hogy a japán-magyar barátság 147 évvel ezelőttre datálódik. A kontaktus hivatalos felvétele ugyanis 1869-re tehető, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Az összeköttetés 1914-ig volt aktív, majd az első világháborút követően új szakaszba lépett. A második világháború árnyékából végül 1959-ben sikerült kikeveredni; azóta akadálymentes a két ország között zajló párbeszéd. A diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális, gazdasági és tudományos szálak fűzik össze a két országot: Magyarország Tokióban üzemeltet nagykövetséget, Hamamacuban és Oszakában pedig tiszteletbeli konzuli irodát tart fenn, míg Japán magyarországi nagykövetsége Budapesten található. Az országban működő mintegy százötven japán cégnek köszönhetően Japán ma Magyarország legjelentősebb ázsiai befektetőjének minősül. Döntően az autóipar és az elektronikai szektor nyújtotta lehetőségek vonzzák a japán befektetőket, akik körülbelül 28.000 magyar állampolgárt foglalkoztatnak.

Politikai szempontból a magyar példa mindig is érdekes volt a japánok számára – jelentette ki Junichi Kosuge. A magyar demokratikus átalakulási folyamatok több tanulsággal is szolgáltak az ázsiai ország részére, ilyeténképp elmondható az is, hogy a modern diplomácia alapját a két ország történelmében felfedezhető hasonlóságok nyújtják. A két ország viszonyát ugyanakkor ma már nemzetközi kontextusban érdemes vizsgálni, hiszen az olyan közös célokért való küzdelem vált meghatározóvá, mint a terrorizmus visszaszorítása, a menekültek segítése, a szegénység, vagy a klímaváltozás káros következményeinek kiküszöbölése. A Japánban jelenleg hatályban lévő gazdasági és stratégiai együttműködési nyilatkozatokban e témák mellett helyet kap a világűr békés használata, a hajózás szabadsága, a területi szuverenitás fenntartása, a növekedés és a jólét elősegítése, továbbá a kutatások és fejlesztések támogatása és az innováció előmozdítása. Junichi Kosuge egyúttal elmondta, noha e hosszú távú célok megegyeznek más országokéval, azt tisztán kell látni, hogy Japánnak még mindig nem sikerült teljes mértékben lezárnia a második világháborút. Sem Oroszország, sem Korea viszonylatában nincs érvényben lévő békeszerződés, s ebben a tekintetben, mint fogalmazott, „Ázsia messze le van maradva Európától”.

Ami a regionális integrációt illeti, sajnos egyre nehézkesebbé váló folyamatokról és fokozódó veszélyről beszélhetünk. Mind a Dél-kínai-tengert övező viták, mind az Észak-Korea működését fémjelző események merőben megnehezítik a békés rendezést. Mindezekkel együtt Japán elsősorban a nemzetközi jog betartásának híve, így elítél minden szabályellenes megmozdulást, s támogató partnerként a béke mellett küzd a régió gazdasági fejlődéséért.

Az eseményről, így az előadást követő kerekasztal beszélgetésről is, bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on


A kínai nagykövet az NKE-n

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
  • Előző
  • Következő

2016. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az egyetem Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvénysorozatának vendégeként őexcellenciája Kína békés fejlődéséről és a Dél-kínai-tenger körüli vitákról tartott előadást. Mint elmondta, Kína gazdasági erejének növekedésével az ország politikai szerepe is felértékelődött a térségben, csakúgy, mint a nemzetközi nagyhatalmak között. Kína jelenlegi külpolitikáját öt fő cél határozza meg: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentesség, a békés egymás mellett élés és a ráhagyás, vagyis a más nemzetek politikájába való be nem avatkozás gondolata.

Kína az az ország, amely elsőként garantálta a világon, hogy soha nem használ atomfegyvert támadás során – emelte ki a nagykövet. Minthogy országa elkötelezett híve a diplomáciai úton történő rendezés elvének, jelenleg is 300 multilaterális egyezmény határozza meg mindennapjait. Az ENSZ békemisszióinak tekintetében az látszik, hogy Kína biztosítja a második legtöbb anyagi és emberi erőforrásbéli hozzájárulást. Az ázsiai jelenlét mellett komoly szerepet vállal Afrikában is: több millió rászorulót juttat orvosi ellátáshoz; harcol a malária és az ebola ellen. Az ország számára fontosak mindemellett a terrorizmusellenes megmozdulások, továbbá aktívan küzd a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében.

Kína mindig is uralta a Dél-kínai-tengert, hisz a történelem során a kínaiak voltak az elsők, akik feltérképezték, majd kereskedelmi céllal használni kezdték a régiót – mutatott rá Duan Jielong. A második világháborút követően Kína állította helyre a szigetvilágban esett károk jelentős részét, ahol az 1970-es évekig relatív béke honolt mindaddig, amíg egyéb országok be nem jelentették területi igényüket a vizekre vonatkozóan. Miután fény derült a Dél-kínai-tenger olaj és más természeti erőforrásokban való gazdagságára, az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezményt követően a környező országok illegálisan megszállták a Dél-kínai-tengeri szigetek egy részét. Kína külpolitikája azonban ezidő alatt sem változott: az ország most is arra törekszik, hogy a nemzetközi jogok alapján békés tárgyalással rendezze a vitákat, a területi szuverenitás mellett fenntartva a szabad hajózás elvét. A nagykövet ugyanakkor rámutatott: miután a térségen átfolyó kereskedelmi tevékenység nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, a kínai szempontok szem előtt tartása mindannyiunk érdeke.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Németország a Ludovika Nagyköveti Fórumon

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_nemetorszag
  • Előző
  • Következő

Abban, hogy a német egység létrejöhetett, Magyarországnak óriási szerepe volt. Természetesen a két ország baráti kapcsolata régebbről datálódik, mint 1989, de a berlini fal leomlása meghatározó pillanat volt mindannyiunk számára – kezdte beszámolóját őexc. Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete a Ludovika Nagyköveti Fórum márciusi rendezvényén.

A nagykövet elmondása szerint a sorsfordító esemény előre kiszámíthatatlanul következett be, s kizárólag külső segítségre támaszkodva mehetett csak végbe. Nem véletlen, hogy korábban Helmut Kohl is úgy nyilatkozott: az első téglát Magyarország vette ki a berlini falból. Mikor az 1989. augusztus 19-én megrendezett páneurópai piknik alkalmával Bella Árpád határőr alezredes úgy döntött, az ideiglenesen feloldott határzárat kihasználó, mintegy 600 NDK állampolgár nyugatra tartó útját még az érvényben lévő tűzparancs ellenére sem zavarja meg, új fordulatot vett Németország története. Noha a tényleges határnyitásra egészen 1989. szeptember 11-ig kellett várni, a Budapesten és a Balaton térségében rekedt keletnémet állampolgárok sorsa már abban a hónapban jobbra fordult. A nagykövet maga is 20 embert szállásolt el irodájában, a követség pedig két hotellel vette fel a kapcsolatot, hogy napi háromszori étkezést biztosítson a menekülteknek. Egyebek mellett 20 dedikált taxi állt rendelkezésükre, továbbá az állandó orvosi felügyeleten felül pszichológusi segítséget is igényelhettek. Kozma Imre atya támogatása szintén sokat jelentett, aki az akkor még fiatal Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a római katolikus egyház nevében osztott ételt és állított sátrakat. Mikor 1989. november 4-én Gorbacsov látogatást tett az NDK-ban, egyértelmű lett a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el többé a változtatások elől. Erich Honecker lemondása után az NDK államvezetés előre menekült és Csehszlovákia nyomására kidolgozta a nyugatra utazást szabályozó új javaslatokat. Ezeknek a televíziós ismertetése nyomán tízezrek vonultak ki az utcára, majd pár nap elteltével a két oldalról érkező németek csákánnyal, vésővel és a puszta kezükkel láttak hozzá a berlini fal lebontásához.

Mikor a német egység megszületett, két erősen polarizált állam talált ismét egymásra – jelentette ki a nagykövet. A fejlettségbeli eltérések ugyanakkor máig érezhetők, még annak ellenére is, hogy számtalan felzárkóztató szociális intézkedést vezettek be, így például a szolidaritási adót. Heinz-Peter Behr mindazonáltal kiemelte: érdekes látni, hogy az egyesítést követően az ország nemzeti identitását ma már leginkább az európaiság gondolata határozza meg.

Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen dr. Hettyey András és dr. Kiss László egyetértettek abban, hogy Németország valóban sokat köszönhet Magyarországnak, ám úgy vélték, itt az idő, hogy a két ország újabb történelmi jelentőségű cselekedeteket hajtson végre, például a migráció kezelése és a békefenntartás terén.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Hosszú távon csak a demokrácia kifizetődő

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_hollandia
  • Előző
  • Következő

Mivel 2016. január 1. és június 30. között ismét Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, logikusnak tűnt, hogy az év első Ludovika Nagyköveti Fórumán őexc. Hugo Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete legyen a vendég. Nyitóbeszédében röviden szólt az elnökségi programról, amely olyan témakörökre koncentrál, mint a migráció és nemzetközi biztonság, a tagállamok rendezett államháztartási helyzete, a szilárd pilléreken nyugvó euróövezet, Európa innovátori és munkahelyteremtő szerepe, valamint az előremutató éghajlat- és energiapolitika. Mint mondta, az elnökség arra törekszik, hogy az Unió a polgárok és a vállalkozások számára fontos kérdésekkel foglalkozzon, illetve hogy kapcsolatot teremtsen a civil társadalommal, hiszen ennek nagy hagyománya van hazájában.

A fenntartható demokratikus működés alapja a hatalmi ágak egyértelmű szétválasztása – fogalmazott „Felelősségteljes kormányzás, átláthatóság és elszámoltathatóság Hollandiában” című beszámolójában a nagykövet. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a hatalommal való visszaélés intézményesített gátján túl, a horizontális elszámoltathatóság mellett, kiemelt szerep jut a vertikális folyamatoknak is. Hollandia többek között azért olyan sikeres, mert kormányzati szervei partnerként tekintenek az állampolgárokra. Az 1991-ben elfogadott nyilvános hozzáférésről szóló törvény értelmében mindenkinek jogában áll megismerni azokat az információkat, amelyekre a közigazgatási döntéseket alapozzák. A szakszervezeteknek, a különféle civil társulásoknak és szervezeteknek egyaránt adott a lehetőség, hogy objektív módon, tényekre alapozva, beleszóljon a hatóságok működésébe. Így fordulhatott elő az is, hogy 2013 során a káros anyagok kibocsátását szabályozó rendelkezések túlzott megengedő mivolta apropóján, a több mint 900 fő érdekében fellépő Urgenda környezetvédelmi társulás beperelte a holland kormányt. Noha a tárgyalás elhúzódott csaknem két évig, a hágai bíróság döntésének értelmében végül a polgárok akarata győzött, és a kormányt arra kötelezték, hogy 25%-kal csökkentse a káros anyagok kibocsátását a következő öt év során.

A nyitóbeszédet követő kerekasztal beszélgetésen dr. Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora követendő útnak minősítette a holland példát, ám felvetette a kérdést, hogy vajon a „bevált gyakorlatok” exportálhatók-e és alkalmazhatók-e olyan országokban, amelyek merőben eltérő struktúrával rendelkeznek. Aggályait osztotta a jelen lévő Mizsei Kálmán is, akit korábban az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára az EU ukrajnai civil missziójának misszióvezetői pozíciójára neveztek ki. Ő úgy vélte, a kívülről jövő elvárások gyakran merőben ellentétesek lehetnek az egyes országban kialakult folyamatokkal, így például Moldova vagy Ukrajna esetében is. Gajus Scheltema erre úgy reagált, hogy hosszú távon csakis a demokrácia lehet kifizetődő. Mint mondta, az átláthatóság szoros kapcsolatban áll a gazdasággal, hiszen a kiszámíthatóság a legfőbb elvárás a befektetők részéről. Dr. Kádár Krisztián, a Jó Állam Jelentés projektvezetője azt kérdezte a holland nagykövettől, vajon egyetért-e a kormányzati berendezkedés azon hármas besorolásával, amely megkülönbözteti a német robosztus közigazgatást, az eredményorientált angolszász törvényhozást és az északi országokra jellemző átláthatóság-központúságot. Gajus Scheltema úgy vélte, semmilyen modell nem állhatja meg a helyét, mert túlontúl egyszerűsítő, így a hármas elválasztás sem tartható. Az esemény moderátora, dr. Bóka János egyetemi docens javaslatára, az est kötetlen beszélgetéssel zárult, amelybe bekapcsolódhattak a közönség tagjai is.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Közösségvállalás és összefogás – csak így működhet tovább a NATO

    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
  • Előző
  • Következő

2015. december 2-án, körülbelül egy hónappal korábbi látogatása után, Colleen Bell ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dísztermében tartott előadást, a Ludovika Nagyköveti Fórum idei utolsó összejövetelén. „NATO ma és holnap: aktív részvétel, modern védelmi politika” című felszólalásában az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete kifejtette, hogy a NATO-ra nem mint tagállamok egyszerű tömörülésére kell tekinteni, hanem mint politikai, kulturális csoportosulásra, amely olyan célok eléréséért küzd, mint a jólét és a béke. Felhívta a figyelmet, hogy miután a NATO nem egy közös ellenséggel szemben definiálja önmagát, hanem afféle „elvek közösségeként”, óhatatlanul „nyitott ajtó” politikát folytat – így kerülhet sor Montenegró integrációjára is.

A NATO-nak óhatatlanul fejlődnie kell, jelentette ki Colleen Bell. Erős, megbízható és lelkes partnerekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudjon reagálni korunk új kihívásaira. Ahhoz, hogy a szövetség megőrizze létjogosultságát, agilis, összefogott válaszokat kell tudnia adni az olyan katasztrófák esetén is, mint a novemberi párizsi merénylet. A nagykövet Barack Obama amerikai elnököt idézte: a párizsi terrortámadás nem csupán a francia fővárost, hanem az összes liberális demokrata államot, nyugati szemléletű kulturális berendezkedést, illetve magát a világot sújtotta. Óriási szerepe van a közösségvállalásnak – ez pedig tükröződik a 2014-es walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) kivitelezésében is, amely a tagállamok biztonsági szintjét hivatott növelni. Szem előtt kell továbbá tartani azt a walesi megállapodást is, amelynek fényében a NATO tagok 2025-ig kötelesek „közelíteni” katonai kiadásaik mértékét a saját hazai össztermékük 2 százalékának megfelelő értékhez. Nem elég tehát a tagállamok részéről az egyező értékprioritás, aktív részvételre van szükség – összegzett Colleen Bell.

Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen Dr. Koller Boglárka, a NETK tudományos dékánhelyettesének moderálása mellett Dr. Péczeli Anna, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ szakembere és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója vett részt. Elhangzott, hogy a következő varsói csúcstalálkozó egyik elsődleges kérdése a NATO és az Európai Unió lehetséges érdekellentéteinek tisztázása, az orosz-ukrán viszonyok rendezése és a közös kibervédelmi stratégia felállítása lesz.

Prof. Dr. Patyi András az NKE rektoraként örömmel nyugtázta, hogy a rendezvénysorozat idén is méltó maradt a Ludovika névre. A rangos vendégek és a meghívott szakértők estéről estére olyan fajsúlyos témákat jártak körül, mint a migráció, vagy az Európai Unió jövője, s ezáltal a fórum megmaradt annak, aminek a szervezői megálmodták: az összetett kulturális, politikai diskurzus színterének.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Európa az előnyök és a problémák együttes megosztásáról szól

    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_olaszorszag
  • Előző
  • Következő

Őexc. Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete a Ludovika Nagyköveti Fórum novemberi összejövetelén a migrációs jelenség összetettségéről beszélt, s a szolidaritás európai eszméjét hirdette. Mint elmondta, Európa értékrendje a vendégszereteten, a közösségvállaláson és az áldozatkészségen nyugszik. Nem szabad elutasítani azokat, akik a segítségünket kérik, de tudni kell megvédenünk határainkat; különbséget kell tenni rászorulók és megélhetési migránsok között.

A migráció ciklikus jelenség, hangzott el. Míg az 1900-as évek elején mintegy 24 millió olasz vágott neki a világnak egy jobb élet reményében, addig ma Olaszország tranzit-, illetve befogadó országgá vált. Miközben a 61 milliós lakosságból körülbelül 5,5 millió fő számít bevándorlónak, addig 4,5 millió olasz él külföldön. Noha a 8,2%-os bevándorló arány kicsit túllépi az európai átlagot, Olaszország támogatja az állampolgárság odaítélését azoknak, akik már régebb óta élnek az országban. A tavalyi év során például 130.000 emberrel nőtt ebben a formában a lakosság, a vegyes házasságok aránya pedig már eléri a 9,4%-ot. Olaszország ugyanakkor szerencsés helyzetben van, hiszen a törvényes bevándorlók integrációja gyakorlatilag zökkenőmentes, a munkaerőpiac bővülése pedig a kiadások fényében növeli az államháztartás bevételét. A bevándorlók jellemzően olyan állásokat töltenek be, amelyeket maguk az olaszok nem szívesen választanak, így például sok bevándorló dolgozik az agrár-, vagy az egészségügyi szektorban, de otthon vannak a kiskereskedelemben is.

A helyzet természetesen nem egyértelműen rózsás. Olaszország ugyanúgy célpontja a menekülteknek és az illegális bevándorlóknak is, nem csoda, hogy Lampedusa szigete a jelenlegi migrációs krízis jelképévé vált. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy a most tapasztalható nemzetközi válság a prioritások felülvizsgálatát kívánja meg az európaiaktól. Félre kell tenni az egyéni érdekeket, a kétségbeesést és a félelmet, és támogatni kell rászoruló embertársainkat abban, hogy ráleljenek a nyugodt élet lehetőségére. Maria Assunta Accili úgy véli, segíteni kell a menekülteket, de elsősorban azt a problémát kell orvosolni, ami otthon útnak indította őket, hiszen a valódi menekültek többsége maradna, ha tehetné. A hosszú távú sikerekhez közös EU-s stratégiákra van szükség, partnerkapcsolatokat kell kiépíteni Afrika és Ázsia országaival, s hatékony menekültpolitikát kell folytatni, amely kitüntetett figyelmet szentel a fenntartható relokációs programoknak. A kontrollálatlan migráció kikezdi az Uniót, összegzett a nagykövet, majd hozzátette, a migránsokat kezelni, a menekülteket pedig segíteni kell.

Molnár Anna, az NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének oktatója, a fórum házigazdájaként Federica Mogherinit, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte: „értelmetlenek azok a narratívák, amelyek a „mi” és az „ők” szembeállításán alapulnak. Keresztények és muszlimok, európaiak és arabok, migránsok és helyiek. Nem a „másik” teszi tönkre a társadalmunkat, hanem a tőlük való félelem.” A migrációs helyzet lehetséges kezeléséről a felszólalást követő kerekasztal beszélgetés keretében az NKE Nemzetközi Jog és Európai Jogi Tanszék egyetemi oktatója, Dr. Vízi Balázs és Szép László ezredes beszélgettek.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Szerbia a Ludovika Nagyköveti Fórumon

    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
    • ludovika nagykoveti forum_szerbia
  • Előző
  • Következő

2015. október 21-én este ismét nagyköveti szalonná változott a Ludovika főépület Zrínyi terme. Az idei programsorozat második vendége Szerbia magyarországi nagykövete volt, aki cseh kollégájától vette át a stafétabotot. Őexc. Rade Drobac nyitóbeszédében elmondta, hogy a jelenlegi szerb kormányzás három fő pontra koncentrál; a politikai stabilitás megőrzésére, a regionális, illetve a nemzetközi béke, továbbá a gazdasági fejlődés fenntartására. Kiemelte, hogy a mindenkori vezetés csak akkor tekinthető hatékonynak, ha az követi a nemzetközileg elismert jogszabályokat, tiszteletben tartja a területi szuverenitást, és elkötelezett amellett, hogy nem avatkozik be más országok belügyeibe. A nagykövet úgy fogalmazott, „tiszteld a szomszédodat és a szomszédod is tisztelni fog téged”.

A magyar-szerb kapcsolatok vonatkozásában elhangzott, hogy a két ország viszonya az utóbbi időben kiemelkedően jónak mondható, mivel a két állam kölcsönösen támogatja a területén élő kisebbségi csoportokat, és Magyarország segíti déli szomszédjának Európai Uniós felvételét. A nagykövet ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a gazdasági folyamatok mellett az országokat hasonló geopolitikai helyzetük is összetartja. Az energiaügy, a közlekedés, vagy a migráció mindkét államban része a napi politikának, s a főbb problémák megoldása az együttműködésben rejlik. Nincsenek egymástól elszigetelt, független válaszok, hiszen azok csak alapot adnak a félreértésnek.

A nyitóbeszédet ezúttal is kerekasztal beszélgetés követte, amelyen az est házigazdája, dr. Tóth Norbert, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának megbízott oktatási dékán-helyettese mellett részt vett Dr. Hóvári János, korábbi globális ügyekért felelős helyettes államtitkár és Orosz Andrea, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Szerbia Uniós törekvései kapcsán felmerült a kérdés, vajon nem jelentkezik-e előfeltételként Koszovó függetlenségének elismerése. A nagykövet válaszában kijelentette, hogy országa sem most, sem a jövőben nem szomszédként, hanem saját részeként  fog tekinteni Koszovóra, s ez az eltérő ENSZ, illetve UNESCO megítélés fényében megnehezítheti a csatlakozást.  


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Csehország a Ludovika Nagyköveti Fórumon

    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
    • ludovika nagykoveti szalon 2015_csehorszag
  • Előző
  • Következő

2015 szeptemberének utolsó napján rendezték meg az idei tanév első Ludovika Nagyköveti Fórumát. A kiemelt vendég ezúttal Juraj Chmiel cseh nagykövet volt. Meghívását elsősorban az indokolta, hogy idén Csehország tölti be a Visegrádi Négyek soros elnökségi posztját. Az est nyitóbeszédében, amelyet a nagykövet magyarul kezdett meg, összefoglalta országának elnökségi programját. Mint fogalmazott, elsődleges küldetésként jelenik meg az összetartozás gondolata és a négy visegrádi ország közötti kapcsolatok ápolása, amelyben központi szerep jut a Nemzetközi Visegrádi Alapnak. A főbb feladatok közé tartozik az országok energetikai kooperációja, aminek az EU irányelvek alapján kell megvalósulnia. A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiapiaccal két dedikált konferencia is foglalkozik a cseh elnökség során.

Az együttműködés ugyanakkor, mint mondta, óriási jelentőségű a külkapcsolatok tekintetében is. Egyfelől nyitni kell a nyugat-balkáni országokra, így Grúziára, Moldovára és Ukrajnára, illetve erősíteni kell a francia, német és amerikai kapcsolatokat. Össze kell hangolni továbbá a visegrádi országok védelmi politikáját, amely a jelenleg tapasztalható migráció kérdésében erősen felértékelődik. A gyakorlati hadászati megfontolásokon túlmenően a jövőben azonban a kiberbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Juraj Chmiel hangsúlyozta, ha a négyek közösen lépnek fel az Európai Unión belül, nagyobb tér jut a helyi aktuálpolitikai megfontolásoknak is, s a regionális érdekek jobban képesek érvényesülni. A nagykövet az együttműködés fontosságát emelte ki az infrastrukturális és a gazdasági kérdésekben is, rámutatva arra, hogy a befektetési sikerek növelése érdekében az országok között tapasztalatcserére, a nemzeti beruházások védelmére és az adócsalás ellen való együttes fellépésre van szükség.

A nyitóbeszédet kerekasztal beszélgetés követte, amelyen részt vett Varga György, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgató helyettese, továbbá Dr. Halász Iván, a Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézetének tanszékvezető tanára. Szóba került a migrációs kvótarendszer, a befogadási kötelezettség, az EU-s külső határok védelme, illetve a V4 társulás fennállásának 25. évfordulóját megünnepelni hivatott rendezvénysorozat is. Az esemény háziasszonya Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese volt, aki az est zárásaként az egyetem galériájába invitálta a hallgatóságot, hogy megtekintse a "Pilsen, a királyi város - Európa Kulturális Fővérosa 2015" c. fotókiállítást. A kiállítás szeptember 30-tól október 14-ig látogatható.


Szöveg: Pétery Dorottya