Szűkítés


Kiválasztott Címke

Magyar Tudomány Ünnepe

Minden Címke 583


Jelenleg 7 bejegyzés található Magyar Tudomány Ünnepe cimkével

Európa keresi önmagát

    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
    • szent szovetsegtol az eu-ig
  • Előző
  • Következő

  „A Szent Szövetségtől az Európai Unióig (1815-2015) Az európai nemzetállamok 200 éve”címmel rendezte meg az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara 2015. november 17-én nemzetközi konferenciáját a Ludovika Campus Dísztermében.

A Szent Szövetség az 1815. szeptember 26-án, a napóleoni háborúk után I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király által Párizsban megkötött politikai és katonai szövetség, melynek aláírását az 1814 szeptember és 1815 június között megrendezett Bécsi Kongresszus előzte meg. A Szövetség a feudális monarchiák fenntartását tette lehetővé, mely a 1853-56-os krími háborúig megakadályozta a nagyhatalmak egymás elleni háborúit Európában. A bécsi kongresszus mérföldkő az európai történelemben. Olyan esemény, amely hosszú ideig – számos történész szerint egészen az I. világháborúig – meghatározta az európai nagyhatalmi struk­túrát. Hasonlóan az 1648-as vesztfáliai békékhez, az I. világháborút lezáró versailles-i béke­rend­szer­­hez vagy az 1945-ös jaltai konferenciához, a bécsi kongresszus is átalakította Európát, meg­ha­tá­roz­ta a területrendezési elveket, kialakította a nagyhatal­mi politika működésének elveit és gya­kor­la­tát, s ezzel jelentős hatással volt az európai nem­zetek mindennapjaira is.

A bécsi kongresszus abból a szempontból is különleges, hogy az ezt követő időszak a modern európai nemzetállamok kialakulásának és fejlődésének időszaka. Ez az európai nem­zet­­ál­lami fejlődés pedig lényegében egészen napjainkig tart (Koszovó 2008-ban lett független). A jelenlegi konferencia az európai nemzetállami fejlődés 200 évére kívánt reflektálni, különböző területe­ken és dimenziókban. Történeti fejlődési ívet rajzolt az állami szuverenitás fel­fo­­gá­­sának változásain végigtekintve, az Európán belüli kapcsolatok és az európai egy­ségesü­lés szempontjából, illetve az európai biztonság dimenziójában is. A konferencia egyik alap­kér­dése az volt, hogy az 1815 óra eltelt 200 évben Európa és Európa nemzetei honnan ho­vá jutottak?

A rendezvényt Dr.Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, hogy a konferencia megítélése a két évszázad alatt folyamatosan változott, napjainkra pedig sok tekintetben átértékelődött. Ezt követően a két külföldi keynote speaker a Bécsi Kongresszus óta eltelt 200 év európai történelmének strukturális változásait mutatta be az európai történelmi régiók azonos és eltérő fejlődési jellegzetességeire is kitérve. Dr. Lothar Hoebelt, a Bécsi Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Bécsi Kongresszus összehívását annak idején az orosz cár kezdeményezte és a jelenlegi menekült válság hátterében álló háborús konfliktusokat sem lehet Oroszország nélkül rendezni. Beszédét avval a kérdéssel zárta, hogy vajon Európának szándékában és lehetőségében áll-e napjainkban nagyhatalomként működni.  Dr. Erwin Schmidl, az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémia professzora az európai összefogás jó példájaként hozta fel az 1991-es délszláv háború után az európai békefenntartó erők közös jelenlétét a térségben. A jelenlét hosszú távú hatékonyságának kérdését viszont feleveti, hogy van-e évtizedeken át tartó politikai szándék a béke fenntartására, fogalmazott Dr. Schmidl. Dr. Fülöp Mihály az NKE egyetemi tanára előadásában kiemelte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek nagyhatalmi státusza szorosan összefügg a Bécsi Kongresszuson kialakított európai renddel, az Európai Unió előképe volt a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozgásának tekintetében. Ez a kongresszus volt a történelem első olyan nagy nemzetközi konferenciája, ahol a tartós béke érdekében a győztes és vesztes felek hónapokon át tárgyalásokat folytattak egymással. A monarchiák fennállása ugyanakkor lehetővé tette azt a fejlődést, amely a német és az olasz nemzetállamok létrejöttéhez vezetett, fejtette ki a professzor.  Dr. Kántor Zoltán a Pázmány Péter Egyetem oktatójának „Nemzetpolitikai modellek Európában” című  előadásának az a megállapítása, miszerint a határok Európában állandóan mozgásban vannak komoly eszmecserére adott lehetőséget a hallgatóság és az előadó között. Dr. Tóth Norbert az NKE oktatója a kisebbségvédelemről és az európai nemzetállamokról tartott elemzésében kifejtette, hogy a kisebbségvédelem területén jelenleg egyénileg az emberi jogok alapján lehet eljárni, mivel a nemzetközi kisebbségvédelemnél a jogszabályok nehezen alkalmazhatók a nemzetközi és az európai jog ellentmondásai miatt.


A konferencia második részét Dr. Bóka Éva független kutató és egyetemi tanár „Az európai egységgondolat 200 éve című előadása” nyitotta meg. Mondanivalójának központi témája az európai egység gondolata és fejlődésének fordulópontjai voltak. Az előadó körképet adott az együttműködési formákról a klasszikus görög kortól egészen napjainkig. Dr. Arató Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója előadásában az európai mítoszok 200 évéről, azok mai jelentőségéről és ellentmondásairól beszélt. A politikai mítoszok létrejötte politikai ellenmítoszok létrejöttét idézi elő, mivel a társadalomban mindig a „mi” és az „ők” fogalma állnak egymással szemben. Ennek megfelelően a Szent Szövetség, mint a nemzetek feletti egyezmény az olasz és német egység létrejöttét vonta maga után. Napjaink politikai helyzetében felvetődik a kérdés, hogy ki is az a „mi” Európában, akinek cselekednie kell, vélekedett a tanárnő. Dr. Koller Boglárka az NKE tanára az Európa-fogalom földrajzi, történelmi alakváltozásait mutatta be az elmúlt 200 évben. Összefoglaló körképet adott azokról a töréspontokról, melyek Európát jelenleg megosztják. A mentális határvonalak létrejötte egészen a szekularizációnak a keresztény Európában történő megjelenéséig, Luther Márton munkásságának kezdetéig nyúlik vissza. Az európai törésvonalak a nyugati és keleti területek megosztottságán kívül az újabb keletű északi és déli megosztottságban is jelen vannak. Az egységes integrációval szemben a differenciált integráció áll, Európa jelenleg keresi magát, fogalmazott a tanárnő. Nagy érdeklődés kísérte Dr. Hermann Róbert, a Károli Gáspár Egyetem tanárának előadását az eltelt 200 év fegyvernemeinek történetéről. Az előadó az aszimmetrikus és totális háború kombinációjaként definiálta napjaink terrorizmusát. A rendezvény zárásaként Dr. Gazdag Ferenc az NKE professzora a 19. és 21. század hatalmi realizmusáról beszélt. Bevezetőül elmondta, hogy előadásának kiterjedt témája miatt annak összeállításához több közismert tankönyv szolgált alapul. Diószegi István, Henry Kissinger, Zbigniew Brzezinski és Samuel P. Huntington könyveit emelte ki ezek közül.

Huntington 23 évvel ezelőtt megfogalmazott feltételezése azóta valóra vált, hiszen előrejelzése szerint a bipoláris világrendet követően korunkat egy olyan állapot fogja jellemezni, ahol egyszerre több állam lesz hasonlóan erős. A professzor előadása végén kifejtette, hogy a nemzetközi politikai rendszert alkotó nemzetállamok globális gazdasági környezetben való működése önmagában érdekellentéteket takar.

Megosztás a Facebook-on


Európai válságok

    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
    • Európai válságok – Európai válságkezelés
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében szervezte meg az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóságával együttműködve az immár hagyományosnak tekinthető őszi biztonságpolitikai konferenciáját, melynek ezúttal a Stefánia Palota adott otthont. Az idei konferencia témája az aktuális biztonságpolitikai fejleményekre reagálva az „Európai válságok – Európai válságkezelés (2005-2015)” volt.

A konferencia résztvevőit Baráth Ernő ezredes az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott parancsnoka, valamint Dr. Tálas Péter a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja köszöntötte, aki ezt követően összefoglaló körképet adott a 2005-óta Európát érintő különböző válságokról és ezek kezeléséről. A következő előadásban Dr. Koller Boglárka egyetemi docens elemezte az Európai Unió intézményi-belpolitikai és bizalmi válságát. A délelőtti utolsó előadásban Ablaka Gergely egyetemi tanársegéd mutatta be az „Arab Tavasz” hatását Európa biztonsági környezetére.

Nagy érdeklődés kísérte Prof. Dr. Halmai Péter előadását a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság és az eurózóna válságának kérdéseiról. Meghívott előadóként Sz. Bíró Zoltán az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Oroszország és Európa kapcsolatát elemezte biztonságpolitikai szemszögből, a 2088-as orosz-grúz háborútól az ukrán válságig.

Dr. Molnár Anna egyetemi docens előadása napjaink legaktuálisabb válságára, az Európát érő migrációs kihívásra és annak lehetséges következményeire reflektált. A rendezvény zárásaként Dr. Tóth Norbert adjunktus a válságkezelés jogi aspektusait elemezte, különös tekintettel a nemzetközi jog és az európai jog szerepére.

Megosztás a Facebook-on


Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
  • Előző
  • Következő

Papp Károly rendőr altábornagyot is díszpolgárai közé választotta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. Az elismerést a tudomány ünnepe alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen adták át az országos rendőrfőkapitánynak. A Ludovika Főépület dísztermében rendezett eseményen összesen tizenheten kaptak egyetemi kitüntetést, valamint nyolc habilitált és tizennégy PhD-doktort is avattak. 

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításáról. Az NKE rektora felidézte 1825. november 3-át, amikor a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely később felvette az MTA nevet. Patyi András legalább ekkora jelentőségűnek tartja a Ludovika Akadémia alapítását is, amihez lényegesen több anyagi felajánlás érkezett, mint a MTA létesítéséhez. A rektor szólt a Ludovika Akadémia létesítéséről szóló törvényről, amelynek egyik fontos célja volt, hogy az intézmény hallgatói ne csak a katonai feladatok ellátására, hanem állami szolgálatra is alkalmasak legyenek. „A magyar nyelvű tisztképzés otthonaként megalapított akadémia az államügyek jelképeként vonult be a magyar történelembe” - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora beszédében Démokritosz görög filozófus gondolatait is idézte, miszerint „az államügyeket kell a legfontosabbaknak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkre megy.” Patyi András szólt arról is, hogy az NKE gyarapodását jelzik azok az elismerések, amelyeket a rendezvényen adnak át az intézmény megalakulásáért és fejlődéséért sokat dolgozó szakembereknek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány kapta, aki kezdeményezője volt a rendészeti képzés szervezeti, tartalmi és jogi keretei megújításának. Emellett Papp Károly jelentős támogatást nyújtott az NKE-re vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet is megkezdhette működését. Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Dr. Bakondi György ny. tű. altábornagy vehette át. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi vezetője aktívan részt vett a Katasztrófavédelmi Intézet létrehozásában és a képzési programok kidolgozásában. A szenátus döntése alapján Dr. Béres János vezérőrnagy magántanári, Dr. Szent-Imrey Tamás címzetes egyetemi tanári, míg Dr. Túrós András ny. r. altábornagy címzetes egyetemi docensi címet vehetett át az ünnepségen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Aranyérmét Dr. Tari Ferenc ny. bv. altábornagy, az Egyetemért Emlékérmet Dr. Békési László ny. ezredes és Tóth Csaba érdemelték ki.  Rektori Kitüntető Oklevelet kilencen vehettek át, így Bana Katalin, Dr. Csanády Szabolcs, Cserjési Ferenc alezredes, Csiki Tamás, Majoros Lászlóné, Dr. Nagy Judit r. ezredes, Dr. P. Szabó Sándor, Dr. Pap Andrea őrnagy és Dr. Szerletics Antal.

A rendezvényen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az új habilitált doktorok: Dr. Endrődi István tű. ezredes, Dr. Földi László mk. alezredes, Dr. Furján Attila ny. alezredes, Dr. Kis Norbert az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Kuti Rajmund, Dr. Nyikos Györgyi, Dr. Restás Ágoston ny. tű. mk. alezredes és Dr. Vizi Balázs Zoltán.

A rendezvényen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen tizennégy PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Ma van a magyar tudomány ünnepe

    • mtu

1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.  Az "Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja" ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

A magyar tudomány ünnepéről az MTA  évről évre megemlékezik. Idén A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel rendezi meg az országos rendezvénysorozatát.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadik alkalommal, ismét gazdag programsorozattal csatlakozik az eseményhez. Az egyetem az oktatási tevékenysége mellett, a tudományos kutatást tekinti az egyik legfőbb missziójának, amelynek középpontjában az államtudomány, azaz az állam és a közszolgálat átfogó, multidiszciplináris, komparatív és alkalmazott megközelítésére épülő államkutatások állnak. Az NKE tudomány napi rendezvényeinek egy része is e komplex tárgykörhöz kapcsolódik: az állam létének, működésének és kormányzásának különféle területeit mutatja meg.

Az NKE központi rendezvénye idén is az ünnepi szenátusi ülés lesz, ahol a hagyományok szerint egyetemi elismerések és doktori oklevelek átadására kerül sor, november 5-én. Szintén ezen a napon tartják az „Európai válságok- Európai válságkezelés 2005-2015” című konferenciát, ahol a többi között szó lesz Európa és Oroszország kapcsolatáról, valamint a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásairól. Az önkormányzatiságot helyezi középpontjába a Ludovika Campuson rendezendő, november 4-i konferencia, ahol a helyi önkormányzatok elmúlt 25 évének teljesítményét teszik mérlegre több szempontból is a szakértők. A kommunikáció hadtudományi megközelítésével foglalkozik a Stefánia Palotában rendezendő november 11-i esemény, de lesz vallástudományi és irodalomtudományi vonatkozású rendezvénye is az egyetemnek a Magyar Tudomány Ünnepén.


A teljes program itt érhető el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2015

A társrendezők eseményei között egyetemünk programjai is megtalálhatók az alábbi linken:  

http://mta.hu/tudomanyunnep/a-tarsrendezok-esemenyei-136895


A rendezvénysorozat saját honlapja:

http://mta.hu/tudomanyunnep/

Megosztás a Facebook-on


Idén is ünnepel a magyar tudomány

    • magyar tudomany unnepe logo 1 710 355 s

 A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel rendezik meg idén a Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozatot.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadik alkalommal csatlakozik a programhoz.

Az NKE központi rendezvénye idén is az ünnepi szenátusi ülés lesz, ahol a hagyományok szerint egyetemi elismerések és doktori oklevelek átadására kerül sor, november 5-én. Szintén ezen a napon tartják az „Európai válságok- Európai válságkezelés 2005-2015” című konferenciát, ahol a többi között szó lesz Európa és Oroszország kapcsolatáról, valamint a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásairól. Az önkormányzatiságot helyezi középpontjába a Ludovika Campuson rendezendő, november 4-i konferencia, ahol a helyi önkormányzatok elmúlt 25 évének teljesítményét teszik mérlegre több szempontból is a szakértők. A kommunikáció hadtudományi megközelítésével foglalkozik a Stefánia palotába rendezendő november 11-i esemény, de lesz vallástudományi és irodalomtudományi vonatkozású rendezvénye is az egyetemnek a Magyar Tudomány Ünnepén.

A teljes program itt érhető el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2015

A társrendezők eseményei között egyetemünk programjai is megtalálhatók az alábbi linken:  

http://mta.hu/tudomanyunnep/a-tarsrendezok-esemenyei-136895

A rendezvénysorozat saját honlapja:

http://mta.hu/tudomanyunnep/


Elsőbálozó egyetem

    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
    • Tudomány Napi Estély
  • Előző
  • Következő
Megtartotta első egyetemi bálját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. November 8-án pénteken a Stefánia Palota dísztermében, a Tudomány Napja tiszteletére rendezett esten több, mint kétszáz egyetemi dolgozó, oktató, hallgató, és partner ünnepelt.
 
Prof. Dr. Patyi András rektor és Prof. Dr. Szakály Sándor tudományos rektorhelyettes köszöntő beszédei, a vacsora és a tombola után profi táncosok - köztük egyetemünk egy hallgatója -, és Magyarország legnagyobb party zenekara a Cool Miners szórakoztatta a bálozókat.
 
Fotó: Szilágyi Dénes

A Ludovikától a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig

Eleink nyomában - a Ludovikától a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig - ez a címe annak a tudományos ülésnek és kiállításnak, amivel a felsőoktatási intézmény vesz részt a Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozatban.

A november 7-én, 13:00-i kezdettel tartandó konferencián a Ludovikától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elindításáig tekint végig a három, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatott hivatásrend képzésének hazai történetén többek között Prof. Dr. Szakály Sándor kutatási rektorhelyettes, Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Blaskó Béla, nyugalmazott rendőr vezérőrnagy.

16:30-kor Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora nyitja meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtárában a konferencia témájához kapcsolódó kiállítást.

Délelőtt, a Szenátus Ünnepi ülésén Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tart előadást A tudomány a 21. századi magyar társadalomban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címmel.

Szintén az ünnepi szenátusi ülésen veheti át tiszteletbeli doktori címét Dr. Boross Péter, volt miniszterelnök és Prof. Dr. Szabó Dénes, a Montreali Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2013. évi rendezvénysorozata november 3-30. között, az egész országban kerül megrendezésre. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének döntése értelmében a 2013. évi Magyar Tudomány Ünnepe vezértémájának főcíme: Velünk Élő Tudomány.