Szűkítés


Kiválasztott Címke

Magyary

Minden Címke 621


Jelenleg 3 bejegyzés található Magyary cimkével

Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény - amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary- emléktáblát,  ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Magyary, konferencia, 2016

15 éves a Magyary Szakkollégium

    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt időszak fontosabb pillanatait bemutató kiállítással és szakmai műhelybeszélgetésekkel ünnepli 15 éves fennállást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiuma. A szakmai műhely tagjai egyre jobb eredményeket érnek el az országos tudományos versenyeken, a szervezet tavaly pedig a legmagasabb, három évre szóló minősített szakkollégiumi címet is megkapta.


A Magyary Zoltán Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő, a közigazgatási értelmiség képzésére hivatott szellemi és közösségi műhely. A szakkollégium munkájában résztvevő mintegy 30 hallgató több szakmai műhelyben is végezhet tudományos tevékenységet, amelynek eredményeként tavaly már 11 TDK-dolgozat született és az OTDK-n is eredményesen szerepeltek a fiatalok. „A szakkollégiumi tevékenység az egyetem lényegéhez tartozik: a hallgatók itt többet vagy máshogy tanulhatnak, mint az egyetemi előadásokon, szemináriumokon. Ehhez azonban az is kell, hogy a hallgatóban megfelelő késztetés legyen a többlettudás elsajátítására”- fogalmazott az évfordulóra szervezett fogadáson Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy a szakkollégium 15 év elteltével is működik, ráadásul a magyar közigazgatás-tudomány zsenijének a nevét viselve végzi munkáját. Utalt rá, hogy a szakkollégiumok ma már a jogszabályokban is elismert formái a tehetséggondozásnak, sőt az egyetemi kiválóság egyik mérőeszközének is számítanak. A rektor Magyary Zoltán életútja kapcsán arra kérte a hallgatókat, hogy tanuljanak idegen nyelveket, kutatásaik során ne restelljenek elemezni és lehetőleg ne másod- vagy harmadkézből kapott információkból dolgozzanak.

„Önök valószínűleg többre vágynak, mint hogy „egyszerű” egyetemi hallgatók legyenek. Magasabb elméleti tudást, szakmai gyakorlatot kívánnak szerezni”- szólt beszédében a szakkollégium tagjaihoz Prof. Dr Kiss György. Az ÁKK dékánja felidézte egyetemi éveit, amikor szemináriumi csoportokba szerveződtek önkéntes alapon azok a hallgatók, akik szerettek volna „többet tudni” a világról, a szakmáról. Emberileg is fontos egy ilyen közösség a dékán szerint, hiszen például ők is segítik egymást mind a mai napig. Kiss György reméli azt, hogy a jelenlegi szakkollégiumi hallgatók közül minél többen választják majd a kar doktori képzéseit.

Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság volt elnöke szerint a Magyary által képviselt szakmaiság őrzése és átadása csak akkor működhet jól, ha vannak olyan fiatalok, akik időben átveszik a stafétabotot. Ezért is törekednek minél szorosabb kapcsolatra a szakkollégiummal.

„Folyamatos inspirációt kell nyújtani a fiataloknak”- mondta Dr. Horváth Attila, a szakkollégium igazgatója, aki az elmúlt négy évben végzett munkáját oktatói pályafutása egyik legnehezebb, ugyanakkor legtöbb eredményt hozó részének tekinti. Az eredmények kapcsán szólt az OTDK-n elért sikerekről, a belföldi és külföldi tanulmányutakon való részvételről és a konferenciák szervezéséről is. Megemlítette, hogy a szakkollégium tagjai már egyetemi éveik alatt is tarthatnak idegen nyelven előadásokat, legközelebb például két hét múlva Krakkóban, egy hallgatói workshopon.

„Az elmúlt 15 évben nagyon sok segítséget kértünk és még többet kaptunk. Nemcsak oktattak, hanem neveltek is minket. Példaként szolgáltak számunkra, igazi mentorként támogattak minket”- köszönte meg egyetem és a kar jelenlegi, valamint korábbi vezetőinek segítségét Szakos Judit, a szakkollégium elnöke, aki oklevelet adott át a megjelenő mentoroknak.

A jövő közigazgatásának kihívásait mutatta be az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen olyan szervezetek képviselői vettek részt, mint a Budapest Dialog, a Design Terminál és a Lechner Tudásközpont. Az eseményen szó volt a főváros fejlődésében rejlő lehetőségekről, a versenyképes Budapestről alkotott jövőképről és az ezt támogató közigazgatási szakemberállománnyal szemben támasztott követelményekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőorientált, intelligens városok adatokkal történő gazdálkodása kiemelkedő feladat a jövő szempontjából. Hangsúlyozták a helyi lakosokkal folytatott intenzív kommunikáció, a stratégiai gondolkodás és az önkormányzatok bevételtermelő képessége növelésének fontosságát.

A szakkollégium fennállásnak 15 éves évfordulója kapcsán az elmúlt időszak fotóiból és tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást, amelyet Boros Anita, az NGM vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, a szakkollégium első titkára nyitotta meg. A kétnapos rendezvény egy sporttal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik, amelyen egykori  olimpiai és világbajnokok is részt vesznek.

A témáról további részleteket honlapunkon és a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában is olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Dr. Vastag Gyula lett az első Magyary Chair

    • Magyary Chair

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által létrehozott Chairship program lényege, hogy az intézmény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően elismerje azoknak az egyetemi tanárainak és kutatóprofesszorainak a munkáját, akik tudományterületük nemzetközileg is elismert szaktekintélyei, illetve szakmájukat a legmagasabb szinten, az egyetem érdekében művelik. A több elemből álló programban a Magyary Zoltán Chair a közigazgatás-tudományi, a Hunyadi János Chair a hadtudományi, míg az Andrássy Gyula Chair a rendészettudományi eredményeket népszerűsíti és fejleszti. 

A Chair program első lépéseként az NKE rektora a Magyary Chair cím elnyerésére hirdetett pályázatot.  A program célja a névadó közigazgatás-tudomány terén elért eredményeinek ápolása, népszerűsítése és a Magyary Zoltán által teremtett tudományos iskola szellemi hagyatékának gondozása, továbbfejlesztése. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a pályázó kutatóként, egyetemi oktatóként segítse elő az egyetem presztizsének növelését.

A Magyary Chair címet Prof. Dr. Vastag Gyula nyerte el, akit 2014. július elsejétől nevezett ki a program élére Prof. Dr. Patyi András rektor. Az erről szóló okiratot július 9-én vette át Vastag professzor úr, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi ismertségének, illetve nemzetközi elismertségének növelését nevezte meg fő célkitűzésként. A neves tudós az MTA doktora, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara Közszervezési és Szakigazgatási Intézetének új vezetője.

Prof. Dr. Vastag Gyula kinevezése alkalmából a következőket nyilatkozta honlapunknak: "Nagy megtiszteltetés számomra ez a pozíció, hiszen az én szemszögemből Magyary Zoltán nemcsak a közigazgatási reform egyik legkiemelkedőbb alakja volt Magyarországon, hanem a vezetéstudomány és a szervezés területén is kiemelkedőt alkotott. Nagy tisztelettel tekintett a szervezéstudományokra, amely számomra nem idegen, hiszen korábban főként ezen a területen tevékenykedtem." Dr. Vastag Gyula hozzáfűzte: munkája során nagy hangsúlyt fektet majd az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítésére, főként angolszász vonalon, ezen belül együttműködési megállapodások, közös programok kidolgozása, tanár és diákcsere programok megvalósítása szerepel a tervben.

Prof. Dr. Vastag Gyula a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén végzett népgazdasági tervező-elemző matematika szakon. Egyetemi évei alatt a hazai és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon négy díjnyertes tanulmánynak volt szerzője, illetve társszerzője. 1990-től 2006-ig az Egyesült Államok vezető gazdálkodástudományi iskoláiban dolgozott. Hazatérése után több egyemen oktatott, illetve töltött be vezető pozíciókat. A Budapesti Corvinus Egyetemen habilitált, MTA doktori címét a szervezeti versenyképesség témakörében az „Operations and Supply Chain Management” területén folytatott kutatásaiból írta.  Számos folyóirat és kiadó felkért bírálója, valamint a többi között a Decision Sciences Institute Végrehajtó Bizottságának tagja.

A Prof. Dr. Vastag Gyulával készült nagyobb terjedelmű interjút a Bonum Publicum következő számában olvashatják majd.

Cimkék: Magyary, július, 2014