Szűkítés


Kiválasztott Címke

Migrációkutató Intézet

Minden Címke 667


Jelenleg 3 bejegyzés található Migrációkutató Intézet cimkével

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Sokadik generációs radikalizáció

    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
  • Előző
  • Következő

Migrációkutató workshopot rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Századvég Alapítvánnyal karöltve. Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese az esemény nyitóbeszédében elmondta, a hasonló rendezvényeknek azért van nagy szerepük, mert a migrációs problémák megoldása az együttműködésben és az aktív párbeszédben rejlik.

A délelőtti szekción Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet kutatója, Yassin Ekdahl pszichológus, Svédország kulturális minisztériumának delegáltja és Morten Hjørnholm szociológus, a dán Börtön- és Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársa vett részt előadóként, Kovács István moderálása mellett, aki az Alapjogokért Központot képviselte. Elhangzott, hogy a mindenkori menekültek sikeres integrációjához három dolog szükséges: a befogadó társadalom felkészültsége, a menekültek hajlandósága, és a megfelelő átfutási idő. Gyakran csak a második, harmadik nemzedék esetében beszélhetünk teljes beolvadásról, ám pont ez az a generáció, amely könnyen válhat a radikális eszmék követőjévé gyökértelensége révén. Mint azt Yashim Ekdahl megjegyezte, a migrációnak sajnos ritkán vizsgálják pszichológiai aspektusait, holott az identitásválság súlyosan korlátozza a társadalmi fejlődést. A dán modell, mint arra Morten Hjørnholm is rámutatott, alkalmas lehet a feszültség feloldására, hiszen a közösség erejével hat a probléma forrására, szem előtt tartva az érintett egyének érdekeit.

A délutáni szekcióban Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető kutatója előadásában elmondta, hogy mivel nyugaton a vallási tapasztalat individualizálódik, az egyén kerül a fókuszba, a közösségben megélt iszlámot, amelyet a helyi kultúrák is formáltak, felváltja magánszférába szorult "egyéni" vallásosság. Az iszlám hitre áttétérö európaiak esetében pedig ez a saját kultúrából adódó örökség. A muszlim fiatalok nem tudnak kapcsolódi a szülők vallási gyakorlatához, az ő hitük individualizált, nyugati módon megélt iszlám, ami különbözik a kibocsátó területek számos kulturális elemmel gazdagított iszlámjától. Ez a vallásoság más fogózkodók híján a szöveg szószerinti értelmezésébe kapaszkodik, ami fogékonnyá teszi a vahhábita szalafita értelmezés iránt, amely irányzat dzsihádizmus "előszobája". A radikalizálódás eszközei az önjelölt imámok, és az internet, az angol nyelv használata, valamint a fiatalok számára vonzó előadásmód, amely specifikus problémáik ismeretéről tanúskodik. Az önjelölt, gyűlöletkeltő propagandát folytató imámok vallásilag nem képzettek, hanem dzsihádista-szalafita aktivisták. A propaganda "megszólító" videókkal kezdödik, amelyeket bárki megnézhet, és mert nem agresszívak, nem adnak okot a betiltásra. Azonban, akik ezek alapján bejelentkeznek egy adott weboldalon, már regisztrációval és csettroomokban folytathatják az ideológiával való ismerkedést. Az internetes hittérítés és toborzás tehát gyakorlatilag elkülöníthetetlen.

Muhanad Seloom iraki származású, Londonban élő kriminológus, terrorizmus szakértő a menekültválság és az "Iszlám Állam" harcosai beszivárgásának összefüggéseivel kezdte előadását. Hangsúlyozta, hogy bár a harcosok a menekülők tömegének csak elenyésző százalékát alkotják, az általuk jelentett veszélyt nem szabad alábecsülni, amint azt a párizsi terrortámadás is bizonyítja. Hozzátette, hogy jelentős az Euróbába érkező síita radikálisok száma is, akik rekreáció céljából érkeznek. Ők egyelőre nem ellenségesek Európával, ám ez bármely pillanatban megváltozhat, amint az érdemi közel-keleti rendezés napirendre kerül, amelynek során a síita érdekeket fenyegetve érzik. Az "Iszlám Állam" elleni harcot ott kell megkezdeni, ahol a szervezet gyökerei vannak: Irakban. Hiszen, az ottani immár 13 éves konfliktus adja a táptalaját a terrorszervezetnek. Az iraki rendszer reformja nélkül szervezet jelenléte folyamatos veszélyt fog jelenteni. Seloom felhívta a figyelmet az európai diplomáciai nyomásgyakorlás jelentőségére és eddigi hiányára. Szíria és Irak népe várakozással tekint Európára a helyzet megoldásában, mert abban a térségben Európával kapcsolatban nincs neheztelés az emberekben, valamint Európa gazdasági súlya is megkövetelné az ennek megfelelő diplomáciai aktivitást. Az iraki szakértő külön említette a kurd autonóm területtel való együttműködésben rejlő lehetőséget és azt, hogy ez a török- EU viszonyt sem rendítené meg, hiszen Ankara és Erbil között gazdasági okokból szoros és jó az együttműködés.
 
Megosztás a Facebook-on


Az NKE is bekapcsolódik a modern migrációkutatásba

    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
    • migracios workshop
  • Előző
  • Következő

Kutatási együttműködést kezdeményez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Századvég Alapítvány, valamint a – Századvég Alapítvány és a Matthias Corvinus Collegium által közösen alapított – Migrációkutató Intézet annak érdekében, hogy a jövőben közösen tegyenek modern kutatási eredményekkel alátámasztott szakpolitikai javaslatokat a következő évek egyik meghatározó európai kihívásának, a tömeges migrációnak a kezelésére.

„A 2015-ös migrációs- és menekültválság egyik következtetése az, hogy nem elég, ha csak követjük az eseményeket, hanem alakítanunk kell azokat – ehhez pedig a migrációról szóló kutatói és szakpolitikai diskurzus részeseinek kell lennünk. Ennek módja a hazai modern migrációkutatás legújabb intézménye, a Migrációkutató Intézet kutatásaiban való aktív szerepvállalás. Ehhez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karai és intézetei, intézményi és szakmai beágyazottsága számos területen komoly hátteret jelent a biztonságpolitikától a rendvédelmen át a bevándorlás-politikáig. Ezt ajánljuk fel a kibontakozó együttműködés egyik alapelemeként” – fogalmazta meg Dr. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az együttműködés szakmai hátterét.

Az együttműködés első gyakorlati lépéseként 2015. november 17-én „Az iszlám és Európa” címmel szakértői workshopot rendezett az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja, Államtudományi Intézete és a Migrációkutató Intézet.

A workshop alkalmával Prof. Dr. Maróth Miklós, Dr. Mihálffy Balázs és Dr. Molnár Anna előadásai nyomán a szakértői eszmecsere arra fókuszált, hogy a Nyugat-Európában immár 60 éve zajló migrációs folyamatok 20-30 évvel később napirendre kerülő integrációs problémái milyen tanulságokkal járnak napjainkra nézve, és a multikulturális modellre épülő integrációs kísérletek mennyiben voltak sikeresek? A beszélgetés több, egymással szoros kapcsolatban lévő témát fogott át: melyek az Európába érkező muszlimok integrációjának fő akadályai, melyek a migrációs nyomás kezelésének lehetőségei, valamint hogyan lehetséges az integrációs kihívások eredményes kezelése; illetve melyek az Európában 2015-ben kezdődött migrációs- és menekülthullám járulékos társadalmi kihívásai?

Megosztás a Facebook-on