Szűkítés


Kiválasztott Címke

Molnár Tamás Kutató Központ

Minden Címke 711


Jelenleg 4 bejegyzés található Molnár Tamás Kutató Központ cimkével

Pályázat kutatók számára modern és kortárs eszmetörténet témakörben

    • molnar tamas

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által kihirdetett pályázaton részt vehet mindenki, aki MA, MSc, vagy azzal egyenértékű diplomával rendelkezik, s akinek kutatói munkássága hozzákapcsolható a Molnár Tamás Kutató Központ tevékenységéhez. Minden sikeres pályázó, aki Molnár Tamás munkásságával, a XVIII-XX. század magyar eszmetörténetével, vagy a XVIII-XX. század politikai és társadalmi gondolkodás-történetével foglalkozik, 8 hónapon keresztül havi bruttó 190.000 forintban részesül.

Amellett, hogy a támogatást elnyertek kötelesek részt venni a Molnár Tamás Kutató Központ munkájában, a szponzorációs időszak lezárultával minden ösztöndíjasnak el kell készítenie a pályázatában vállalt, legalább 6 ív terjedelmű tudományos művét. A havi támogatás feltétele a rendszeres kutatási beszámoló készítése.

 A pályázattal kapcsolatban bővebb információk itt érhetők el: 
http://uni-nke.hu/egyetem/egyeb-palyazatok/palyazat-kutatok-szamara-modern-es-kortars-eszmetortenet-temakorben

Megosztás a Facebook-on


Azonosítani kell a közös pontokat és meg kell érteni a különbségeket

    • dsc 0009 2
    • dsc 0029 2
    • dsc 0034 2
    • dsc 9954 2
    • dsc 9976 2
    • dsc 9979 2
  • Előző
  • Következő

Multikulturalizmus válság? Miféle válság? címmel rendezett tudományos konferenciát a Molnár Tamás Kutató Központ 2016. február 5-én. A konferencia apropóját Molnár Attila Károly, a kutató központ igazgatója úgy foglalta össze: be kell látnunk, hogy a mai kor egy poszt-multikulturalista kor, így eljutottunk arra a pontra, hogy kötelező arról elmélkednünk, hogyan lehet tovább menedzselni a társadalmakat. Ésszerű határokat állítunk fel egy közös cél érdekében, vagy a teljes liberalizmus jegyében a békés egymás mellett élés ideológiája mentén megengedő politikát folytatunk?

Szilvay Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója, a „Túlérzékenység kultusza” c. előadásában rámutatott, Saussure óta tudjuk, minden csak a nyelvi szerkezeteken, és a bennük tükröződő hatalmi struktúrákon keresztül ismerhető meg. Kiemelt szerep jut tehát a nyelvi megnyilvánulások vizsgálatának, egyúttal észre kell vennünk itt is a dichotómiát: a szólásszabadság elve merőben szembe helyezkedik a sértésmentességhez való joggal, vagyis valamelyiknek óhatatlanul sérülnie kell. Noha az angolszász kultúrában gyökerező PC mozgalom látszólag megoldás lehet a problémára nézve, annak túlhajszolása egy konfliktuskerülő kultúra kialakításához vezethet, amely nem a legcélravezetőbb a társadalmak fejlődése érdekében. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az egyetemeken hirdetett „safe space” és „trigger warning” hozzáállás nem épp magát a tudományos fejlődést kezdi-e ki hosszútávon?

A multikulturalizmus az identitás töredezettségének politikai következményeit kívánja megoldani – fogalmazott a második előadó, Ungár Péter. Véleménye szerint a kisebbségekkel való együttélés európai módja mára megbukott, hiszen a tolerancián alapuló diverzitás nem mozgatta előre a demokratikus folyamatokat. Az olyan kérdéseket vizsgálva, mint hogy a multikulturalizmus vajon növelte-e az állampolgári részvételt, vagy csökkentette-e a munkahelyi egyenlőtlenségeket, arra a belátásra kell jutnunk, hogy az integrációnak igenis jobb, ha iránya van: a kisebbségeknek be kell olvadniuk a többségi társadalomba, csakis az lehet előremutató.

Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet munkatársa, az integrációs kérdés biztonságpolitikai aspektusairól beszélt. Úgy fogalmazott, az integráció kölcsönös kötelezettségekkel jár mindkét fél számára, a folyamat sikere pedig függ a rendelkezésre álló időtől, az anyagi forrásoktól, illetve a kellő szakértelemtől. Nem lehet elég azonban mindezek biztosítása, hiszen szükség van önmagunk és a másik fél átfogó ismeretére is. Kierkegaard arra figyelmeztetett, ahhoz, hogy megértsünk valakit, meg kell értenünk, hogy ő honnan jött, minden más csupán arrogancia.

Navracsics Tibor európai uniós biztos, reflektálva a korábban elhangzottakra, a konferencia utolsó előadójaként elmondta, számára a multikulturalizmus nem pozitív, de nem is negatív érték, hanem "egy szükségszerű együttélési forma, amivel ha akarunk valamit kezdeni, akkor ahelyett, hogy doktrínává fejlesztjük, inkább a problémáit és előnyeit kell néznünk". Hangsúlyozta: az interkulturális párbeszéd célja az, hogy megismerjük egymást, a másik múltját, szimbólumait, érzékenységét, ugyanakkor ez "nem kell, hogy elvezessen minket egy politikai hiperkorrektséghez", a cél pedig az, hogy azonosítsuk a közös pontokat és megértsük a különbségeket. Navracsics Tibor közölte, a bevándorlási hullám miatt ma nagyobb számban jelentkeznek a kulturális ütközések, ezért "jobban oda kell figyelnünk azokra a lépésekre, amelyek biztosítani tudják a társadalom integritását, stabilitását". Ugyanakkor kérdésként vetette fel, hogy a problémát a menekültek és migránsok "idejövetele és újszerűsége" okozza, vagy pedig "a mi identitásbeli bizonytalanságunk". 

Megosztás a Facebook-on


A demokráciáról tudományosan

    • mtu_demokraciaelmeletek
    • mtu_demokraciaelmeletek
    • mtu_demokraciaelmeletek
    • mtu_demokraciaelmeletek
    • mtu_demokraciaelmeletek
    • mtu_demokraciaelmeletek
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt hónapok világpolitikai eseményeinek tükrében különösen hasznos lehet egy olyan tudományos tanácskozás, amely a demokráciával kapcsolatos vizsgálódásokról szól - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott rendezvényen. A Molnár Tamás Kutató Központ által szervezett konferencián a többi között a demokráciaelmélet válságáról és az illiberalizmusról is szó volt.

Ma különösen aktuális a demokráciával kapcsolatos kérdések vizsgálata - mondta köszöntőjében Horváth József. Az NKE főtitkára szerint manapság a demokrácia értelmezése körül is egyre több a vitás kérdés, amelyeknek érdemes tudományos szempontból is megvilágítani a hátterét. Horváth József személyesen is részt vett a rendszerváltást megelőző évek folyamataiban és országgyűlési képviselőként az első szabadon választott parlament munkájában. A főtitkár elmondta: bár a 25 év nem tekinthető hosszú időnek, ma már mégis történelemként tekintünk a rendszerváltás eseményeire. 

Csak rendszereket lehet megdönteni, a demokrácia pedig nem az - mondta előadásában Prof. Dr. Boros János. A Pécsi Tudományegyetem professzora szerint a demokráciáknak jó társadalmaknak kell lenni, nem szabad azt deklaráltan rossz szándékokra építeni. A demokráciában fontos az egyén felelőssége, amely nemcsak törvényeket alkot, hanem alá is van vetve azoknak. A demokrácia megdönthetőségével kapcsolatban Hemingway híres mondatát idézte, miszerint „az embert meg lehet ölni, de nem lehet legyőzni”.

A demokráciaelmélet válságáról beszélt előadásában Pap Milán. A Molnár Tamás Kutató Központ munkatársa szerint a 20. században először a két világháború között került súlyos válságba a demokrácia a totalitárius rendszerek kihívásai miatt. Ezt követően a 70-es években jelentek meg újabb válságtünetek, amikor láthatóan növekedett a világban az állami bürokrácia, a demokratikus struktúrák átláthatatlanná váltak és csökkent az állampolgárok demokratikus részvételének lehetősége. Pap Milán szerint manapság azt tapasztalhatjuk, hogy az állampolgárok elzárkóznak a demokratikus folyamatokban való részvételtől és megindult újra a demokratikus értékek kiüresedése. A fiatal kutató szerint ma szinte minden állam demokráciának tünteti fel magát, holott például latin-Amerikában inkább rezsimnek lehet nevezni egyes országok politikai berendezkedését. Elhangzott az is, hogy az előző századokhoz képest manapság sokkal többet várunk el egy demokráciától, aminek az nem tud teljes mértékben megfelelni.

A liberális demokrácia válságáról szólt előadásában Böcskei Balázs politikai elemző. A tudományos politikai kutató szerint Magyarországon 2010 előtt a politikai gondolkodást elsősorban a liberális gondolkodásmód jellemezte, amelynek olyan jellemzői voltak, mint például az állam túlhatalmának kritikája vagy a hatalmi ágak „szaporítása”. Az elemző szerint a 2010-ben hatalomra kerülő Orbán- kormány politikájának sajátosságai a többi között a centrális erőtér kialakítása, a hatalomkoncentráció és a bal-jobb politikai oldal ideológiai meghaladása.

Öndefiníciója szerint is állandó hanyatlásban van a demokrácia – mondta előadásában Lánczi András. A Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője szerint a demokrácia nem egy politikai fogalom, hanem egy normatív eszmerendszer. A politológus szólt az autoriter rezsimekről is, amelyeket az erős vezetés és a szuverenitás túlzott hangsúlyozása jellemez. A politológus úgy véli, amíg egy országban megvan a gazdasági jólét és a béke, addig a polgárok elfogadják a demokráciát.  Lánczi András ugyanakkor úgy látja, hogy a polgárok még a demokráciákban sem feltétlenül szeretnének részt venni a közügyekben.

 Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Középpontban a konzervatív gondolkodó

    • molnar tamas

Molnár Tamás az 1945 utáni magyar emigráció egyik legjelentősebb gondolkodója volt – hangzott el a Molnár Tamás Kutató Központ múlt heti konferenciáján. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott rendezvényen szó volt az elsősorban nemzetközileg ismert filozófus-történész életútjáról és a magyar konzervatív gondolkodás alakulásában játszott szerepéről.

Bár a rendszerváltás után sok időt töltött Magyarországon, a hazai filozófus szakma alig ismerte Molnár Tamást, aki nem törekedett túlzottan a szakma elismerésére, mégis jelentős szerepe volt a hazai jobboldali gondolkodás alakításában – hangzott el a konferencián. Az előadások nyomán körvonalazódó Molnár Tamás-kép elsősorban a modernitás-, utópia- és értelmiség-kritikáját emelte ki. Vitás kérdésként merült fel a rendezvényen, hogy Molnár Tamás hol helyezkedett el az amerikai és a magyar konzervatív irányzatokban, illetve melyik szellemi, irodalmi és tudományos hagyományba tartozott.

Molnár Tamás 1921. június 26-án született Budapesten.  Tanulmányait 1948-tól a brüsszeli egyetem francia irodalom és filozófia szakán végezte, majd 1952-ben a Columbia Egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. 1957–1967 között a Brooklyn College francia és világirodalom professzora volt. Ezt követően a Long Island-i Egyetemnek, a dél-afrikai Potchefstroomi Egyetemnek majd a michigani Hillsdale Főiskolának és a Yale Egyetemnek volt a filozófia vendégprofesszora.  Magyarországon az ELTE-n vallásfilozófiát adott elő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek pedig filozófia professzora volt. 1995-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. Haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt, de Magyarországon is tanított, publikált.

Az NKE 2013. szeptember 1-jén hozta létre az eszmetörténeti kutatásokkal foglalkozó Molnár Tamás Kutató Központot. Az intézet egyik fő feladata a névadója gondolkodásának kutatása. Az október 30-án tartott konferencián a Molnár Tamás Kutató Központ kutatói mellett más tudományos műhelyek tagjai is előadást tartottak és együtt vitatták meg Molnár Tamás gondolkodását.  

Megosztás a Facebook-on