Szűkítés


Kiválasztott Címke

NBI

Minden Címke 711


Jelenleg 6 bejegyzés található NBI cimkével

Diplomaátadó ünnepséget tartott az NBI

    • fokep
    •  dsc6328 2
    •  dsc6329 2
    •  dsc6335 2
    •  dsc6340 2
    •  dsc6547 2
    •  dsc6552 2
    •  dsc6575 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának Szent László kápolnájában 33 hallgató vehette át nemzetbiztonsági végzettségét igazoló okmányát. „Erős állam nem képzelhető el erős szolgálatok nélkül. Az az állam, amely nem készül a holnapra, nem tervez előre, könnyen veszélybe sodorhatja magát és közösségét” – mondta Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-t gyakran becézik „zászlóshajónak”, amelyet 5 éve bocsájtottak a magyar felsőoktatás hullámzó tengerére: „Az elmúlt évek sok hánykolódást, vihart és nehézséget hoztak. Önök, végzett hallgatók miatt nem süllyedhetünk el. Az a személyes áldozat, amelyet a tanulással és tudásgyarapítással hoznak, azt érdemli, hogy az egyetem mindent megtegyen a fennmaradásért” – köszönte meg a rektor a hallgatók kitartó munkáját. Kiemelte, hogy az egyetem sok fejlődésen ment át az elmúlt évek során, azonban a legfontosabb fejlődés mégis a sokszor láthatatlan tudásgenerálásban rejlik. Rávilágított, hogy az NKE újabb 5 évre kapott felsőoktatási minőségi akkreditációt, amelyet komoly átvilágítás előzött meg. Így az egyetem a több évszázados hagyományokkal rendelkező magyar felsőoktatási intézmények közt állta meg a helyét. „Ebből a tudásgyarapítást támogató munkából a Nemzetbiztonsági Intézet is aktívan kiveszi a részét” – mondta.

A Nemzetbiztonsági Intézet munkájával kapcsolatban a rektor kiemelte, hogy ez az egyetem egyik specialitása a felsőoktatási palettán: „Magyarország egyetlen intézménye vagyunk, ahol nyíltan nemzetbiztonsági felkészítés zajlik.” Gondolataiban kifejtette, hogy azok a területek, amelyek az állam működése során fontosak, jelen lesznek az NKE képzési kínálatában, így a nemzetbiztonsági képzés is. A rektor köszönetet mondott a hallgatóknak, a támogató családoknak, az egyetemi oktatóknak és dolgozóknak kitartó munkájukért, valamint az NKE Fenntartói Testületének a türelemért és segítségért, hogy hidat képeznek a kormányzati akarat és az egyetem fejlődése között.

Patyi András és Dr. habil. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója adtak át okleveleket az NKE Nemzetbiztonsági Felsővezetői tanfolyamon végzett, valamint a nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakot katonai és polgári specializáción teljesítő hallgatói számára. A kiemelkedő eredménnyel végzett diplomások külön elismerésben részesültek, és emléktárgyat kaptak.

Az ünnepség után Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes mondott pohárköszöntőt, Zrínyi Miklós gondolatait osztotta meg a frissdiplomás hallgatókkal. Ismertette, Zrínyi a felderítés és az éberség fontosságát abban látta, hogy ezzel is csökkentette az ismeretlen tényezők számát. Sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szerencse tényezője hogyan jelenik meg a hadviselésben. A hadvezér arra jutott, hogyha a számtalan bizonytalansági tényező csökkenthető, akkor a szerencse kijátszható. Zrínyitől gyakran idézett mondása a „Kapitány, azért adták kezedbe a hadat, hogy gondot viselj rá”. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet a második, kevésbé idézett részre: „Hogy a hadra gondot viselhess, szükséges az ellenségedre is viselned gondot. Mit csinál? Mit gondol? Ha ezt nem cselekszed, nem mondható gondviselőnek!” – világított rá a rektorhelyettes a hírszerzés fontosságára. Köszöntője végén Padányi József sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, munkájukban és magánéletükben egyaránt.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, diplomaosztó, 2017

Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017

Újabb szakemberek erősítik a nemzetbiztonságot

    • dsc 1198 2
    • dsc 0824 2
    • dsc 0852 2
    • dsc 0858 2
    • dsc 1171 2
    • dsc 1182 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) 37 levelezős hallgatója vehetett át diplomát az intézmény szerdai oklevélátadó ünnepségén, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az NBI képzésein - a megalakulása óta eltelt több mint 4 évben- mintegy százan diplomáztak.  

A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek jelenlétében megtartott oklevélátadó ünnepség elején a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban, szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzszerész katonákról. „A karközi intézményként működő Nemzetbiztonsági Intézet a hivatásrendek közötti integráció és együttműködés nagyon jó példája” mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemen tanuló civil, katonai, rendészeti és terrorelhárítási hivatásrendhez tartozó szakemberek a valós életben sokszor közös erőfeszítéssel oldják meg feladataikat. A rektor szólt arról, hogy a most végzettek elsősorban a hírszerzés témaköréből szereztek fontos ismereteket tanulmányaik során. Szerinte a hírszerzés komoly múltra tekint vissza Magyarországon is, alapját pedig a katonai felderítést adta. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy már az ókori Kínában is foglalkoztak a hírszerzés tudományával, amely Szun-ce híres művében, A háború művészetében is kiemelt figyelmet kap.  Ebben is szó van arról, hogy a hírszerzőknek kifinomultnak kell lenni, amihez társulnia kell az elmélyültségnek, hogy valaki igazán jó szakember legyen ezen a területen.

A Nemzetbiztonsági Intézet a korábbi katonai nemzetbiztonsági tanszék bázisán alakult meg, még 2012 elején. Kezdetben kettő, ma már három tanszéken történik az oktatás katonai, polgári és terror-elhárítási specializációval.  A rendezvényen az intézet 37 hallgatója vehette át oklevelét Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Resperger István ezredestől, az intézet igazgatójától. A legjobban teljesítő hallgatók külön elismerésben részesültek.

Pohárköszöntőjében Dr. Boldizsár Gábor ezredes szólt arról, hogy a most végzett hallgatók munkájára is nagy szükség van az ország békéjének és biztonságának megőrzésében. „A megváltozott világ azonban elvezetett oda, hogy napjaink konfliktusaiban a látható és a láthatatlan munkavégzés határai összemosódjanak és a feladatok egy helyen jelenjenek meg, akár határainkon belül is”- mondta a HHK dékánja, aki beszéde végén megköszönte a végzős hallgatóknak a szolgálatot. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, diplomaosztó, 2016

Biztonsági dilemmák 2016

    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
  • Előző
  • Következő

A Nemzetbiztonsági Intézet és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium szervezésében első alkalommal ültek össze az NKE különböző szakkollégiumainak képviselői a „Szakkollégiumok konferenciája” című rendezvényen, amelynek létrehozásával az intézmény lehetőséget kívánt nyújtani az egyetem különböző karain működő szakkollégiumok számára kutatási témáik szakmai konferencia keretein belül történő bemutatására. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia kiválóan tükrözi az egyetem abbéli törekvését, hogy a tehetséget lehetőleg minden szinten támogassa, hiszen, mint hangsúlyozta, a tehetség kortól, helytől és nemtől független. Az, hogy jelenleg már hat szakkollégium is működik az NKE égisze alatt, arra enged következtetni, hogy az intézményben komoly tudományos munka folyik. „Hatékonyságunkat pedig az OTDK eredmények igazolják vissza” – tette hozzá a rektorhelyettes.

A konferencia korunk biztonsági kihívásait járta körül. Elsőként dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója beszélt a 2030-ig várható dilemmákról. Állítása szerint a szóban forgó időpontra az alultáplált és a túlsúlyos emberek száma, az ivóvízellátás, továbbá a betegségek terjedése sokkal több problémát fog jelenteni, mint a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve az olajat is. Földünk a Meadow -modell jóslata alapján 2050-re éri el a gondokkal leginkább terhelt állapotát, amikor a ma még kevésbé fejlett területek összetett hatalmi mutatói maguk mögé utasítják a fejlett országokét. A GDP, a primer energiahordozók mennyisége és a népesség radikális megváltozása mellett komoly problémát fog jelenteni a muszlim vallás térnyerése is: már 2030-ra 2,2 milliárd muzulmán és 3 milliárd keresztény lakos prognosztizálható. A migráció tekintetében elöregedéssel kell majd számolni, s a jelek szerint India és Afrika válik majd a legnagyobb kibocsátóvá. Ami a hadiipart illeti, a terrorizmus ellenében a távirányítású eszközök szerepe fog felértékelődni, így az is elképzelhető, hogy mindennapivá válik a ma még csak utópiának számító katona nélküli háború. A hibrid hadviselés ugyanakkor teret enged majd a kettős felhasználású eszközöknek is, a drónok pedig a víz alatt, felett és a levegőben is bevethetők lesznek.

A konferencián Resperger István után a szakkollégiumok tagjai tartottak előadást a témában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium részéről Bartók András Kelet-Ázsia puskaporos hordóját -  a szigetviták várható alakulását, Fekete Csanád pedig a hibrid hadviselés napjaink konfliktusaiban való megjelenését mutatta be az érdeklődőknek. A Szent György Szakkollégium részéről további gondolatébresztő bemutatókat hallhattunk, Koller Marco a migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásairól, kockázatairól; Tóth Miklós pedig a börtönökben végbemenő iszlám radikalizációról tartott előadást. Szakos Judit, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke az innovációpolitika hatékonyságát mutatta be, majd megoldási alternatívákat vetített a jövő kihívásaira vonatkozóan. Az Ostrakon Szakkollégiumot Arany-Bíró Martin képviselte, aki az adatvédelem kihívásairól, jelentőségéről tájékoztatta a hallgatóközönséget. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagjai sorából Szentes István előadásában a terrorizmus kialakulásának történetét, s jelenkori alakulását tekintette át, Radován Kristóf pedig a Boko Haram terrorszervezet tevékenységéről; nemzetköziségéről adott elő az egybegyűlteknek.

Az esemény lezárását követően a 2. NKE Szakkollégiumok Konferenciájának megrendezésére a Nemzetbiztonsági Szakkollégium a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak adta át  a stafétabot.   

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, szakkollégium, 2016

Terrorizmus és pénzmosás 2.

    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • dsc 5460 2
    • dsc 5463 2
    • dsc 5463 2
    • dsc 5470 2
    • dsc 5482 2
  • Előző
  • Következő

A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés operatív módszereiről és a dél-amerikai terrorszervezetek anyagi finanszírozásáról is szó volt a többi között azon a konferencián, amelyet a „Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei” címmel tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.


„Amíg az Iszlám Államnak a kőolajból származik a legnagyobb bevétele, addig a dél-amerikai terrorszervezetek esetében, különösen Kolumbiában a kokaineladások jelentik a fő bevételi forrást”- hangsúlyozta előadásában Dr. Bebesi Zoltán. Az NKE terrorlehárítási tanszékének vezetője szólt az 1964-ben létrejött kolumbiai terrorszervezetről, a FARC-ról, amely a mai napig a legnagyobb gerillaszervezet a kontinensen. Bár létszáma és az általa uralt terület nagysága is csökkent, továbbra is hajt végre jelentősebb merényleteket és működteti illegális üzleteit is. Éves szinten mintegy 600 millió dollárból gazdálkodik, ezt a pénzt nagyrészt a kokain előállításából, szállításából és eladásából teremti elő. Kezdetben kisrepülőgépekkel, később motorcsónakokkal, majd tengeralattjárószerű eszközökkel, manapság pedig úgynevezett torpedókkal bonyolítja a kábítószer szállítását. Utóbbi eszközzel akár 5 tonna kokaint is meg tudnak mozgatni, elsősorban a Kolumbai-Galapagos szigetek- Mexikó útvonalon, de tervezik az európai szállítást is. „A kelet-európai országok és Oroszország ugyanis egyre nagyobb felvevőpiacnak számít” - hangsúlyozta Bebesi Zoltán. A tanszékvezető szólt arról is, hogy milyen eszközökkel éltek a hatóságok a gerillaszervezet ellen: a kokain ültetvények felszámolása mellett ma már egyre inkább tárgyalásos úton próbálják rendezni a helyzetet a szervezettel. Hogy mekkora üzlet még ma is a kokain terjesztése, azt Bebesi Zoltán a piaci árakkal érzékeltette: 1 kg kokain előállítása mintegy 500 dollárba kerül, de mire az a fogyasztókhoz jut, 42 ezer dollárért lehet értékesíteni azt.

„Az Iszlám Állam egy nagyon sok lábon álló gazdasági vállalkozásnak tekinthető, éppen ezért nehéz elzárni a hozzávezető pénzcsapokat, hiszen ha az egyik lábát levágjuk, egy újat növeszt”- mondta előadásában Dr. Kaiser Ferenc docens. Az NKE katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője szerint az ISIS az első olyan terrorszervezet a térségben, amelynek saját területe van és rendelkezik az államiság több jellemzőjével, így például van kormánya, zászlója és címere is. Éves bevételüket mintegy 2 milliárd dollárra becsülik, de amikor bevették az iraki Moszult, csak onnan mintegy 500 millió dollár értékű készpénzt, aranyat és egyéb értéktárgyat hurcoltak el. Kaiser Ferenc szerint egyfajta hibrid finanszírozást valósítanak meg, az illegális és legális pénzszerzési lehetőségeket kombinálva jutnak nagyon jelentős bevételekhez.  Bár csökkent, de még így is az egyik legjelentősebb pénzügyi forrásuk a kőolajból származik. Korábban kihasználták a magas piaci árakat, így az olajat olcsón adva, hatalmas, akár havi 100 millió dolláros bevételre is szert tettek. A 120 ezer hordó/nap kitermelésük mára 40 ezer hordó/napra csökkent, elsősorban a katonai légicsapásoknak köszönhetően.  Az igazán nagy veszteséget azonban a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése okozta az ISIS számára. A kőolaj bizniszben egyébként a térség szinte valamennyi állama részt vesz, a törökök és a kurdok mellett még a szíriai kormány is vásárol az Iszlám Államtól. „Mivel az ISIS területéről származó kőolajat később más származékokkal is összekeverik, így lényegében követhetetlen és lenyomozhatatlan az eredete és a szállítási útvonala” –hangsúlyozta Kaiser Ferenc. A docens kiemelte az adományok jelentőségét az Iszlám Állam finanszírozásában: az öböl-menti államok – Katar, Kuvait, Szaud-Arábia – éves szinten legalább 500 millió dollárral támogatják a szervezetet. A térségben meglévő vallási ellentétek miatt számukra nem egy terrorszervezetet, hanem egy szunnita szabadságharcos mozgalmat jelent az ISIS.

„Az Iszlám Állam a pénzek mozgatásához a fejlett nyugati világ által kifejlesztett és bevált pénzmosási technikákat használja, ezért sem könnyű legyőzni őket gazdaságilag, katonailag pedig valószínűleg csak egy szárazföldi beavatkozás vezethet sikerre, amire jelenleg nem sok esély van” – összegezte gondolatait Kaiser Ferenc.

Somoskövi Áron, a TEK munkatársa a rendezvényen arról beszélt, hogy manapság a dzsihadista alapú terrorfenyegetettség a legnagyobb kihívás az európai elhárító szolgálatok és rendvédelmi szervek számára. A szakember szerint ma már az európai államok is célországnak tekinthetőek és fontos hogy „a saját társadalmunkban gyökerező kockázatokat is kezelni tudjuk”. A kontinensünkön élő, másod- és harmad generációs muszlim fiatalok mellett egyre több európai, eredetileg nem muszlim vallású ember tér át az iszlám hitre, akik az ISIS soraiban harcolnak. Somoskövi Áron szerint éppen ezért felderítési szempontból nemcsak a terrorcselekmények konkrét megelőzése a cél, hanem az elkövetéshez vezető út megfigyelése is meghatározó feladat a szolgálatok számára.

„2001.szeptember 11. óta egyre kevesebbet költenek a terrorszervezetek a támadások közvetlen finanszírozására, hiszen a terroristák rájöttek, hogy jóval kevesebb pénzből is tudnak ugyanakkora félelmet gerjeszteni”- mondta előadásában Dr. Böröcz Miklós. A TEK főosztályvezető-helyettese szerint a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékony eszközét jelentik az üzemanyag-piacok, olajfinomítók, szállító eszközök és a terrorista vezetők elleni célzott légicsapások, amelyeket folytatni kell. Emellett fokozni kell a pénzügyi eszközök vizsgálatát, hogy minél jobban el lehessen lehetetleníteni az illegális tranzakcióikat. Ez azonban nehéz feladat, hiszen a terrorszervezetek egyre hatékonyabban használják a bizalmi alapon működő és ezért nehezen lenyomozható pénzügyi rendszereket, mint például a havalát vagy a bitcoint.

Zárszavában Dr. Béres János dandártábornok, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója reményének adott hangot, hogy a konferencián elhangzott információk további kutatásokra inspirálják a jelenlévőket. Prof. Dr. Finszter Géza, a konferencia moderátora szerint jó lenne, ha egy következő alkalommal több szó esne a TEK működéséről is, hiszen a 4 évvel ezelőtt létrejött szervezet egyfajta hungarikumként ötvözi a nemzetbiztonsági felderítő, a terror-elhárítási és a bűnüldözési tevékenységeket.   

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


A terrorizmus és a pénzmosás

    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
  • Előző
  • Következő

Azok a terrorszervezetek tudnak hosszabb távon is hatékonyan működni, amelyek jelentős tömegbázissal rendelkeznek, mint például az Iszlám Állam - hangzott el „A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei”„címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett tudományos konferencián. Az eseményen szó volt arról is, hogy ma már akár néhány ezer dollárból is lehet jelentős terrorcselekményt végrehajtani.

Az Iszlám Állam továbbra is hozzáfér a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító távközlési hálózathoz, az úgynevezett SWIFT-hez - mondta el előadásában Hajdu János vezérőrnagy. A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója ezzel arra utalt, hogy a terrorszervezetek sokszor kreatív módon biztosítják a saját működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Szerinte a különböző finanszírozási csatornák felszámolásához meg kell érteni a terrorszervezetek működési mechanizmusait, ehhez pedig a rendészeti mellett más szakmák képviselőinek a véleményére is szükség van. Hajdu János hangsúlyozta, a terrorszervezeteknek is szükségük van pénzre, majd idézte A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei című konferencia mottóját: az ideológia változó, de a pénzigény állandó.

A terrorizmus finanszírozásának különböző technikáiról beszélt a rendezvényen Dr. habil. Gál István László. Az NKE egyetemi docense szólt arról, hogy még a nagyobb terrorcselekmények is aránylag kis anyagi befektetéssel valósulnak meg.  A többi között példaként hozta a 2005-ös londoni merényletet, amelynek az úgynevezett műveleti költsége mindössze 8 ezer dollár volt. Természetesen emellett a terrorszervezetnek működési költségeik is vannak és az öngyilkos merénylők családtagjainak jutatott adományok is az ő büdzséjüket terhelik. Ezzel szemben jóval nagyobb az az anyagi kár, amelyet a különböző merényletekkel okoznak a terrorista szervezetek. A halottak és sebesültek mellett ilyenek például a közvetlen és közvetett anyagi és egészségügyi károk, a turisztikai bevételkiesés, a válaszként adott katonai akciók költségei és természetesen a terrorelhárítás finanszírozása.  A terrorizmus finanszírozásának különböző módszerei terjedtek el az elmúlt évtizedekben. Az államok és magánszemélyek adományai mellett gyakoriak az olyan bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmek, mint például a kábítószer-kereskedelem és az emberrablás. Sokszor törvényes üzleti tevékenység biztosítja a pénzügyi forrásokat: például Oszama Bin Laden a 90-es években, Szudánban mintegy harminc céget üzemeltetett, amelyek bevételeiből finanszírozta a terrorista akcióit.

A digitális, vagy virtuális pénz elterjedése is segített a terrorizmus finanszírozásában - derült ki Vesszős Gergely előadásából. A NAV Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság munkatársa az úgynevezett Bitcoin-ról beszélve elmondta: ez egy speciális programmal megszerezhető fizetőeszköz, amely ma már az átlagfelhasználók számára nehezen elérhető. A gazdasági világválság időszakában terjedt el és a terrorizmus szempontjából nagy előnye, hogy anonim módon lehet vele kereskedni. Széles körben lehet alkalmazni, Lengyelországban például repülőjegy vásárlására, az USA-ban pedig ügyvédek díjazására is. A bitcoin-hálózatot az Iszlám Állam is használta, ehhez gyűjtőszámlákat hozott létre, ahová a felajánlott támogatásokat ilyen módon lehetett befizetni. Ma már a készpénzre váltása sem bonyolult, hiszen több száz automata működik a világban, például egy Budapesten is. Mivel ez a rendszer alkalmas lehet a terrorizmus finanszírozására is, ezért az eddiginél hatékonyabb törvényi szabályozásra van szükség, ami nyilvántartási és bejelentési kötelezettség bevezetését jelenti - mondta el Vesszős Gergely, aki szerint az bitcoin elfogadó- és beváltóhelyeket is fokozottabban kell ellenőrizni a jövőben.

Egy terrorszervezet hatékonyságát és időtállóságát alapvetően az dönti el, hogy milyen tömegbázis áll mögötte – ezt már Dr. Béres János mondta. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese előadásában a nyugat-európai hagyományos és az iszlám kötődésű globális terrorszervezetek finanszírozását hasonlította össze. Hangsúlyozta, hogy egy terrorszervezet külső finanszírozása közvetlenül vagy közvetetten is történhet, utóbbira példa az alapítványokon, karitatív szervezeteken keresztüli pénzmozgás. De saját bevételre is szert tesznek ezek a szervezetek, amelyek olyan legális tevékenységet is folytathatnak, mint az ingatlanbefektetés, vagy a részvényekkel, értékpapírok való kereskedés. Szerinte azok a csoportok tudnak hosszabb távon is hatékonyan működni, amelyek megszerzik az adott területen élők többségének a támogatását. Az úgynevezett támogatói kört pedig sokszor a szemben álló fél démonizálásával, a legitim, igazságos harc látszatának keltésével és a nagy médianyilvánosságot kapó támadásokkal bővítik.

A hagyományos terrorszervezetre példaként az azóta már megszűnt IRA-t és az ETA-t hozta fel a tábornok, aki szerint ezeknek a csoportoknak a működésére az adományozó magánszemélyek jelentős befolyással voltak. A megszűnésükhöz pedig a tömegbázisuk elvesztése vezetett - tette hozzá a főigazgató-helyettes. Az Iszlám Állammal kapcsolatban elmondta: bármely korábbi terrorszervezetnél jobban meg tudta szólítani a sérelmeket szenvedett embereket, így egyfajta pszeudoállamot sikerült kialakítania, ahol saját adót is kivet a területén tartózkodó polgárokra. Sikeréhez emellett hozzájárult a kalifátus megteremtéséhez kapcsolódó közös cél, a professzionális médiakampány és az erős internetes jelenlét. A tábornok elmondta azt is, hogy az Iszlám Állam hawala-rendszert működtet, amely egyfajta bizalmi alapon működő,  föld alatti bankrendszernek tekinthető. A csoportok itt nem utalnak országhatárokon át jelentős összegeket, hanem szóbeli jelszavas megállapodás alapján, brókereik közreműködésével juthat pénzhez az adott személy.  Béres János szerint a terror elleni küzdelemben nagyon fontos a terrorszervezetek pénzügyi forrásainak azonosítása, a bevételi lehetőségeik korlátozása, illetve megszüntetése.

A Törökország és az Iszlám Állam kapcsolatáról szólt Dr. Fenyves Péter előadása. A szakértő szerint Törökország egységét nem a terrorizmus, hanem a szeparatizmus fenyegeti elsősorban. Ennek ellenére az ISIS egyre gyakrabban követ el merényleteket ott is, tavaly például négy akciójukban összesen 141-en haltak meg az országban. Ráadásul a tömeges migrációval is meg kell küzdeniük, ami nagyrészt szintén az iszlám állam tevékenységének köszönhető. Bár a török a világ 17. legnagyobb gazdasága és a térség vezető gazdasági hatalma, a hitelminősítők jelenleg is bóvli kategóriában tartják, a fizetőeszközük mélyponton van és a gazdasági növekedés is jelentősen lassult az elmúlt években. Az ISIS esetében eddig az olajbevételek voltak a legjelentősebbek, ma már ezek csökkenése miatt egyre kevesebbet tud katonáinak fizetni az Iszlám Állam, ráadásul a szervezeten belüli korrupció is egyre jelentősebb.

A hazai és nemzetközi pénzügyi szerveteknek és felügyeleteknek is nagy a felelősségük a terrorizmus elleni küzdelemben- mutatott ré előadásban Kisgergely Kornél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a fellépés egyik fontos eszközének tartja azokat a nemzetközi sztenderdeket és jogszabályokat, amelyek a többi között a megelőző intézkedésekkel, a célzott szankciókkal és a hatóságok nemzetközi együttműködésével próbálják felvenni a harcot a terrorizmus ellen. Ebben a küzdelemben a pénzügyi szerveteknek Magyarországon is feladata a megfelelő ügyfél-azonosítás, a pénzügyi források eredetének kutatása és a folyamatos szűrés, monitoring. Adott esetben sor kerülhet olyan szankciókra is, mint például a különböző pénzügyi eszközök befagyasztása vagy a tranzakciók megakadályozása. Az MNB különböző eszközökkel támogatja a pénzügyi szerveztek ellenőrző tevékenységét, így például a különböző szankciós listákkal, a személyek és tranzakciók kapcsolatát feltáró programokkal, vagy a különféle iránymutatásokkal és ajánlásokkal- tette hozzá a jegybank ügyvezető igazgatója. 

A rendezvényen Dr. Bebesi Zoltán tanszékvezető a dél-amerikai terrorszervezetek anyagi finanszírozásáról, Dr. Kaiser Ferenc tanszékvezető az Iszlám Állam, mint a terrorizmus finanszírozásának új modelljéről, Dr. Somoskövi Áron, a TEK munkatársa a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés felderítő szempontjairól, míg Dr. Böröcz Miklós, a TEK főosztályvezető-helyettese a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés operatív módszereiről beszélt. Az egyetem honlapján ezekről az előadásokról is beszámolunk majd. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on