Szűkítés


Kiválasztott Címke

NBI

Minden Címke 524


Jelenleg 4 bejegyzés található NBI cimkével

Újabb szakemberek erősítik a nemzetbiztonságot

    • dsc 1198 2
    • dsc 0824 2
    • dsc 0852 2
    • dsc 0858 2
    • dsc 1171 2
    • dsc 1182 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) 37 levelezős hallgatója vehetett át diplomát az intézmény szerdai oklevélátadó ünnepségén, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az NBI képzésein - a megalakulása óta eltelt több mint 4 évben- mintegy százan diplomáztak.  

A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek jelenlétében megtartott oklevélátadó ünnepség elején a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban, szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzszerész katonákról. „A karközi intézményként működő Nemzetbiztonsági Intézet a hivatásrendek közötti integráció és együttműködés nagyon jó példája” mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemen tanuló civil, katonai, rendészeti és terrorelhárítási hivatásrendhez tartozó szakemberek a valós életben sokszor közös erőfeszítéssel oldják meg feladataikat. A rektor szólt arról, hogy a most végzettek elsősorban a hírszerzés témaköréből szereztek fontos ismereteket tanulmányaik során. Szerinte a hírszerzés komoly múltra tekint vissza Magyarországon is, alapját pedig a katonai felderítést adta. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy már az ókori Kínában is foglalkoztak a hírszerzés tudományával, amely Szun-ce híres művében, A háború művészetében is kiemelt figyelmet kap.  Ebben is szó van arról, hogy a hírszerzőknek kifinomultnak kell lenni, amihez társulnia kell az elmélyültségnek, hogy valaki igazán jó szakember legyen ezen a területen.

A Nemzetbiztonsági Intézet a korábbi katonai nemzetbiztonsági tanszék bázisán alakult meg, még 2012 elején. Kezdetben kettő, ma már három tanszéken történik az oktatás katonai, polgári és terror-elhárítási specializációval.  A rendezvényen az intézet 37 hallgatója vehette át oklevelét Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Resperger István ezredestől, az intézet igazgatójától. A legjobban teljesítő hallgatók külön elismerésben részesültek.

Pohárköszöntőjében Dr. Boldizsár Gábor ezredes szólt arról, hogy a most végzett hallgatók munkájára is nagy szükség van az ország békéjének és biztonságának megőrzésében. „A megváltozott világ azonban elvezetett oda, hogy napjaink konfliktusaiban a látható és a láthatatlan munkavégzés határai összemosódjanak és a feladatok egy helyen jelenjenek meg, akár határainkon belül is”- mondta a HHK dékánja, aki beszéde végén megköszönte a végzős hallgatóknak a szolgálatot. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, diplomaosztó, 2016

Biztonsági dilemmák 2016

    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
  • Előző
  • Következő

A Nemzetbiztonsági Intézet és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium szervezésében első alkalommal ültek össze az NKE különböző szakkollégiumainak képviselői a „Szakkollégiumok konferenciája” című rendezvényen, amelynek létrehozásával az intézmény lehetőséget kívánt nyújtani az egyetem különböző karain működő szakkollégiumok számára kutatási témáik szakmai konferencia keretein belül történő bemutatására. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia kiválóan tükrözi az egyetem abbéli törekvését, hogy a tehetséget lehetőleg minden szinten támogassa, hiszen, mint hangsúlyozta, a tehetség kortól, helytől és nemtől független. Az, hogy jelenleg már hat szakkollégium is működik az NKE égisze alatt, arra enged következtetni, hogy az intézményben komoly tudományos munka folyik. „Hatékonyságunkat pedig az OTDK eredmények igazolják vissza” – tette hozzá a rektorhelyettes.

A konferencia korunk biztonsági kihívásait járta körül. Elsőként dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója beszélt a 2030-ig várható dilemmákról. Állítása szerint a szóban forgó időpontra az alultáplált és a túlsúlyos emberek száma, az ivóvízellátás, továbbá a betegségek terjedése sokkal több problémát fog jelenteni, mint a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve az olajat is. Földünk a Meadow -modell jóslata alapján 2050-re éri el a gondokkal leginkább terhelt állapotát, amikor a ma még kevésbé fejlett területek összetett hatalmi mutatói maguk mögé utasítják a fejlett országokét. A GDP, a primer energiahordozók mennyisége és a népesség radikális megváltozása mellett komoly problémát fog jelenteni a muszlim vallás térnyerése is: már 2030-ra 2,2 milliárd muzulmán és 3 milliárd keresztény lakos prognosztizálható. A migráció tekintetében elöregedéssel kell majd számolni, s a jelek szerint India és Afrika válik majd a legnagyobb kibocsátóvá. Ami a hadiipart illeti, a terrorizmus ellenében a távirányítású eszközök szerepe fog felértékelődni, így az is elképzelhető, hogy mindennapivá válik a ma még csak utópiának számító katona nélküli háború. A hibrid hadviselés ugyanakkor teret enged majd a kettős felhasználású eszközöknek is, a drónok pedig a víz alatt, felett és a levegőben is bevethetők lesznek.

A konferencián Resperger István után a szakkollégiumok tagjai tartottak előadást a témában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium részéről Bartók András Kelet-Ázsia puskaporos hordóját -  a szigetviták várható alakulását, Fekete Csanád pedig a hibrid hadviselés napjaink konfliktusaiban való megjelenését mutatta be az érdeklődőknek. A Szent György Szakkollégium részéről további gondolatébresztő bemutatókat hallhattunk, Koller Marco a migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásairól, kockázatairól; Tóth Miklós pedig a börtönökben végbemenő iszlám radikalizációról tartott előadást. Szakos Judit, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke az innovációpolitika hatékonyságát mutatta be, majd megoldási alternatívákat vetített a jövő kihívásaira vonatkozóan. Az Ostrakon Szakkollégiumot Arany-Bíró Martin képviselte, aki az adatvédelem kihívásairól, jelentőségéről tájékoztatta a hallgatóközönséget. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagjai sorából Szentes István előadásában a terrorizmus kialakulásának történetét, s jelenkori alakulását tekintette át, Radován Kristóf pedig a Boko Haram terrorszervezet tevékenységéről; nemzetköziségéről adott elő az egybegyűlteknek.

Az esemény lezárását követően a 2. NKE Szakkollégiumok Konferenciájának megrendezésére a Nemzetbiztonsági Szakkollégium a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak adta át  a stafétabot.   

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, szakkollégium, 2016

Terrorizmus és pénzmosás 2.

    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • dsc 5460 2
    • dsc 5463 2
    • dsc 5463 2
    • dsc 5470 2
    • dsc 5482 2
  • Előző
  • Következő

A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés operatív módszereiről és a dél-amerikai terrorszervezetek anyagi finanszírozásáról is szó volt a többi között azon a konferencián, amelyet a „Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei” címmel tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.


„Amíg az Iszlám Államnak a kőolajból származik a legnagyobb bevétele, addig a dél-amerikai terrorszervezetek esetében, különösen Kolumbiában a kokaineladások jelentik a fő bevételi forrást”- hangsúlyozta előadásában Dr. Bebesi Zoltán. Az NKE terrorlehárítási tanszékének vezetője szólt az 1964-ben létrejött kolumbiai terrorszervezetről, a FARC-ról, amely a mai napig a legnagyobb gerillaszervezet a kontinensen. Bár létszáma és az általa uralt terület nagysága is csökkent, továbbra is hajt végre jelentősebb merényleteket és működteti illegális üzleteit is. Éves szinten mintegy 600 millió dollárból gazdálkodik, ezt a pénzt nagyrészt a kokain előállításából, szállításából és eladásából teremti elő. Kezdetben kisrepülőgépekkel, később motorcsónakokkal, majd tengeralattjárószerű eszközökkel, manapság pedig úgynevezett torpedókkal bonyolítja a kábítószer szállítását. Utóbbi eszközzel akár 5 tonna kokaint is meg tudnak mozgatni, elsősorban a Kolumbai-Galapagos szigetek- Mexikó útvonalon, de tervezik az európai szállítást is. „A kelet-európai országok és Oroszország ugyanis egyre nagyobb felvevőpiacnak számít” - hangsúlyozta Bebesi Zoltán. A tanszékvezető szólt arról is, hogy milyen eszközökkel éltek a hatóságok a gerillaszervezet ellen: a kokain ültetvények felszámolása mellett ma már egyre inkább tárgyalásos úton próbálják rendezni a helyzetet a szervezettel. Hogy mekkora üzlet még ma is a kokain terjesztése, azt Bebesi Zoltán a piaci árakkal érzékeltette: 1 kg kokain előállítása mintegy 500 dollárba kerül, de mire az a fogyasztókhoz jut, 42 ezer dollárért lehet értékesíteni azt.

„Az Iszlám Állam egy nagyon sok lábon álló gazdasági vállalkozásnak tekinthető, éppen ezért nehéz elzárni a hozzávezető pénzcsapokat, hiszen ha az egyik lábát levágjuk, egy újat növeszt”- mondta előadásában Dr. Kaiser Ferenc docens. Az NKE katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője szerint az ISIS az első olyan terrorszervezet a térségben, amelynek saját területe van és rendelkezik az államiság több jellemzőjével, így például van kormánya, zászlója és címere is. Éves bevételüket mintegy 2 milliárd dollárra becsülik, de amikor bevették az iraki Moszult, csak onnan mintegy 500 millió dollár értékű készpénzt, aranyat és egyéb értéktárgyat hurcoltak el. Kaiser Ferenc szerint egyfajta hibrid finanszírozást valósítanak meg, az illegális és legális pénzszerzési lehetőségeket kombinálva jutnak nagyon jelentős bevételekhez.  Bár csökkent, de még így is az egyik legjelentősebb pénzügyi forrásuk a kőolajból származik. Korábban kihasználták a magas piaci árakat, így az olajat olcsón adva, hatalmas, akár havi 100 millió dolláros bevételre is szert tettek. A 120 ezer hordó/nap kitermelésük mára 40 ezer hordó/napra csökkent, elsősorban a katonai légicsapásoknak köszönhetően.  Az igazán nagy veszteséget azonban a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése okozta az ISIS számára. A kőolaj bizniszben egyébként a térség szinte valamennyi állama részt vesz, a törökök és a kurdok mellett még a szíriai kormány is vásárol az Iszlám Államtól. „Mivel az ISIS területéről származó kőolajat később más származékokkal is összekeverik, így lényegében követhetetlen és lenyomozhatatlan az eredete és a szállítási útvonala” –hangsúlyozta Kaiser Ferenc. A docens kiemelte az adományok jelentőségét az Iszlám Állam finanszírozásában: az öböl-menti államok – Katar, Kuvait, Szaud-Arábia – éves szinten legalább 500 millió dollárral támogatják a szervezetet. A térségben meglévő vallási ellentétek miatt számukra nem egy terrorszervezetet, hanem egy szunnita szabadságharcos mozgalmat jelent az ISIS.

„Az Iszlám Állam a pénzek mozgatásához a fejlett nyugati világ által kifejlesztett és bevált pénzmosási technikákat használja, ezért sem könnyű legyőzni őket gazdaságilag, katonailag pedig valószínűleg csak egy szárazföldi beavatkozás vezethet sikerre, amire jelenleg nem sok esély van” – összegezte gondolatait Kaiser Ferenc.

Somoskövi Áron, a TEK munkatársa a rendezvényen arról beszélt, hogy manapság a dzsihadista alapú terrorfenyegetettség a legnagyobb kihívás az európai elhárító szolgálatok és rendvédelmi szervek számára. A szakember szerint ma már az európai államok is célországnak tekinthetőek és fontos hogy „a saját társadalmunkban gyökerező kockázatokat is kezelni tudjuk”. A kontinensünkön élő, másod- és harmad generációs muszlim fiatalok mellett egyre több európai, eredetileg nem muszlim vallású ember tér át az iszlám hitre, akik az ISIS soraiban harcolnak. Somoskövi Áron szerint éppen ezért felderítési szempontból nemcsak a terrorcselekmények konkrét megelőzése a cél, hanem az elkövetéshez vezető út megfigyelése is meghatározó feladat a szolgálatok számára.

„2001.szeptember 11. óta egyre kevesebbet költenek a terrorszervezetek a támadások közvetlen finanszírozására, hiszen a terroristák rájöttek, hogy jóval kevesebb pénzből is tudnak ugyanakkora félelmet gerjeszteni”- mondta előadásában Dr. Böröcz Miklós. A TEK főosztályvezető-helyettese szerint a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékony eszközét jelentik az üzemanyag-piacok, olajfinomítók, szállító eszközök és a terrorista vezetők elleni célzott légicsapások, amelyeket folytatni kell. Emellett fokozni kell a pénzügyi eszközök vizsgálatát, hogy minél jobban el lehessen lehetetleníteni az illegális tranzakcióikat. Ez azonban nehéz feladat, hiszen a terrorszervezetek egyre hatékonyabban használják a bizalmi alapon működő és ezért nehezen lenyomozható pénzügyi rendszereket, mint például a havalát vagy a bitcoint.

Zárszavában Dr. Béres János dandártábornok, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója reményének adott hangot, hogy a konferencián elhangzott információk további kutatásokra inspirálják a jelenlévőket. Prof. Dr. Finszter Géza, a konferencia moderátora szerint jó lenne, ha egy következő alkalommal több szó esne a TEK működéséről is, hiszen a 4 évvel ezelőtt létrejött szervezet egyfajta hungarikumként ötvözi a nemzetbiztonsági felderítő, a terror-elhárítási és a bűnüldözési tevékenységeket.   

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


A terrorizmus és a pénzmosás

    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
    • Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei
  • Előző
  • Következő

Azok a terrorszervezetek tudnak hosszabb távon is hatékonyan működni, amelyek jelentős tömegbázissal rendelkeznek, mint például az Iszlám Állam - hangzott el „A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei”„címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett tudományos konferencián. Az eseményen szó volt arról is, hogy ma már akár néhány ezer dollárból is lehet jelentős terrorcselekményt végrehajtani.

Az Iszlám Állam továbbra is hozzáfér a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító távközlési hálózathoz, az úgynevezett SWIFT-hez - mondta el előadásában Hajdu János vezérőrnagy. A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója ezzel arra utalt, hogy a terrorszervezetek sokszor kreatív módon biztosítják a saját működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Szerinte a különböző finanszírozási csatornák felszámolásához meg kell érteni a terrorszervezetek működési mechanizmusait, ehhez pedig a rendészeti mellett más szakmák képviselőinek a véleményére is szükség van. Hajdu János hangsúlyozta, a terrorszervezeteknek is szükségük van pénzre, majd idézte A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei című konferencia mottóját: az ideológia változó, de a pénzigény állandó.

A terrorizmus finanszírozásának különböző technikáiról beszélt a rendezvényen Dr. habil. Gál István László. Az NKE egyetemi docense szólt arról, hogy még a nagyobb terrorcselekmények is aránylag kis anyagi befektetéssel valósulnak meg.  A többi között példaként hozta a 2005-ös londoni merényletet, amelynek az úgynevezett műveleti költsége mindössze 8 ezer dollár volt. Természetesen emellett a terrorszervezetnek működési költségeik is vannak és az öngyilkos merénylők családtagjainak jutatott adományok is az ő büdzséjüket terhelik. Ezzel szemben jóval nagyobb az az anyagi kár, amelyet a különböző merényletekkel okoznak a terrorista szervezetek. A halottak és sebesültek mellett ilyenek például a közvetlen és közvetett anyagi és egészségügyi károk, a turisztikai bevételkiesés, a válaszként adott katonai akciók költségei és természetesen a terrorelhárítás finanszírozása.  A terrorizmus finanszírozásának különböző módszerei terjedtek el az elmúlt évtizedekben. Az államok és magánszemélyek adományai mellett gyakoriak az olyan bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmek, mint például a kábítószer-kereskedelem és az emberrablás. Sokszor törvényes üzleti tevékenység biztosítja a pénzügyi forrásokat: például Oszama Bin Laden a 90-es években, Szudánban mintegy harminc céget üzemeltetett, amelyek bevételeiből finanszírozta a terrorista akcióit.

A digitális, vagy virtuális pénz elterjedése is segített a terrorizmus finanszírozásában - derült ki Vesszős Gergely előadásából. A NAV Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság munkatársa az úgynevezett Bitcoin-ról beszélve elmondta: ez egy speciális programmal megszerezhető fizetőeszköz, amely ma már az átlagfelhasználók számára nehezen elérhető. A gazdasági világválság időszakában terjedt el és a terrorizmus szempontjából nagy előnye, hogy anonim módon lehet vele kereskedni. Széles körben lehet alkalmazni, Lengyelországban például repülőjegy vásárlására, az USA-ban pedig ügyvédek díjazására is. A bitcoin-hálózatot az Iszlám Állam is használta, ehhez gyűjtőszámlákat hozott létre, ahová a felajánlott támogatásokat ilyen módon lehetett befizetni. Ma már a készpénzre váltása sem bonyolult, hiszen több száz automata működik a világban, például egy Budapesten is. Mivel ez a rendszer alkalmas lehet a terrorizmus finanszírozására is, ezért az eddiginél hatékonyabb törvényi szabályozásra van szükség, ami nyilvántartási és bejelentési kötelezettség bevezetését jelenti - mondta el Vesszős Gergely, aki szerint az bitcoin elfogadó- és beváltóhelyeket is fokozottabban kell ellenőrizni a jövőben.

Egy terrorszervezet hatékonyságát és időtállóságát alapvetően az dönti el, hogy milyen tömegbázis áll mögötte – ezt már Dr. Béres János mondta. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese előadásában a nyugat-európai hagyományos és az iszlám kötődésű globális terrorszervezetek finanszírozását hasonlította össze. Hangsúlyozta, hogy egy terrorszervezet külső finanszírozása közvetlenül vagy közvetetten is történhet, utóbbira példa az alapítványokon, karitatív szervezeteken keresztüli pénzmozgás. De saját bevételre is szert tesznek ezek a szervezetek, amelyek olyan legális tevékenységet is folytathatnak, mint az ingatlanbefektetés, vagy a részvényekkel, értékpapírok való kereskedés. Szerinte azok a csoportok tudnak hosszabb távon is hatékonyan működni, amelyek megszerzik az adott területen élők többségének a támogatását. Az úgynevezett támogatói kört pedig sokszor a szemben álló fél démonizálásával, a legitim, igazságos harc látszatának keltésével és a nagy médianyilvánosságot kapó támadásokkal bővítik.

A hagyományos terrorszervezetre példaként az azóta már megszűnt IRA-t és az ETA-t hozta fel a tábornok, aki szerint ezeknek a csoportoknak a működésére az adományozó magánszemélyek jelentős befolyással voltak. A megszűnésükhöz pedig a tömegbázisuk elvesztése vezetett - tette hozzá a főigazgató-helyettes. Az Iszlám Állammal kapcsolatban elmondta: bármely korábbi terrorszervezetnél jobban meg tudta szólítani a sérelmeket szenvedett embereket, így egyfajta pszeudoállamot sikerült kialakítania, ahol saját adót is kivet a területén tartózkodó polgárokra. Sikeréhez emellett hozzájárult a kalifátus megteremtéséhez kapcsolódó közös cél, a professzionális médiakampány és az erős internetes jelenlét. A tábornok elmondta azt is, hogy az Iszlám Állam hawala-rendszert működtet, amely egyfajta bizalmi alapon működő,  föld alatti bankrendszernek tekinthető. A csoportok itt nem utalnak országhatárokon át jelentős összegeket, hanem szóbeli jelszavas megállapodás alapján, brókereik közreműködésével juthat pénzhez az adott személy.  Béres János szerint a terror elleni küzdelemben nagyon fontos a terrorszervezetek pénzügyi forrásainak azonosítása, a bevételi lehetőségeik korlátozása, illetve megszüntetése.

A Törökország és az Iszlám Állam kapcsolatáról szólt Dr. Fenyves Péter előadása. A szakértő szerint Törökország egységét nem a terrorizmus, hanem a szeparatizmus fenyegeti elsősorban. Ennek ellenére az ISIS egyre gyakrabban követ el merényleteket ott is, tavaly például négy akciójukban összesen 141-en haltak meg az országban. Ráadásul a tömeges migrációval is meg kell küzdeniük, ami nagyrészt szintén az iszlám állam tevékenységének köszönhető. Bár a török a világ 17. legnagyobb gazdasága és a térség vezető gazdasági hatalma, a hitelminősítők jelenleg is bóvli kategóriában tartják, a fizetőeszközük mélyponton van és a gazdasági növekedés is jelentősen lassult az elmúlt években. Az ISIS esetében eddig az olajbevételek voltak a legjelentősebbek, ma már ezek csökkenése miatt egyre kevesebbet tud katonáinak fizetni az Iszlám Állam, ráadásul a szervezeten belüli korrupció is egyre jelentősebb.

A hazai és nemzetközi pénzügyi szerveteknek és felügyeleteknek is nagy a felelősségük a terrorizmus elleni küzdelemben- mutatott ré előadásban Kisgergely Kornél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a fellépés egyik fontos eszközének tartja azokat a nemzetközi sztenderdeket és jogszabályokat, amelyek a többi között a megelőző intézkedésekkel, a célzott szankciókkal és a hatóságok nemzetközi együttműködésével próbálják felvenni a harcot a terrorizmus ellen. Ebben a küzdelemben a pénzügyi szerveteknek Magyarországon is feladata a megfelelő ügyfél-azonosítás, a pénzügyi források eredetének kutatása és a folyamatos szűrés, monitoring. Adott esetben sor kerülhet olyan szankciókra is, mint például a különböző pénzügyi eszközök befagyasztása vagy a tranzakciók megakadályozása. Az MNB különböző eszközökkel támogatja a pénzügyi szerveztek ellenőrző tevékenységét, így például a különböző szankciós listákkal, a személyek és tranzakciók kapcsolatát feltáró programokkal, vagy a különféle iránymutatásokkal és ajánlásokkal- tette hozzá a jegybank ügyvezető igazgatója. 

A rendezvényen Dr. Bebesi Zoltán tanszékvezető a dél-amerikai terrorszervezetek anyagi finanszírozásáról, Dr. Kaiser Ferenc tanszékvezető az Iszlám Állam, mint a terrorizmus finanszírozásának új modelljéről, Dr. Somoskövi Áron, a TEK munkatársa a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés felderítő szempontjairól, míg Dr. Böröcz Miklós, a TEK főosztályvezető-helyettese a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés operatív módszereiről beszélt. Az egyetem honlapján ezekről az előadásokról is beszámolunk majd. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on