Szűkítés


Kiválasztott Címke

NETK

Minden Címke 566


Jelenleg 31 bejegyzés található NETK cimkével

Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Málta az Európai Unióban

    • fokep
    •  dsc0243 2
    •  dsc0265 2
    •  dsc0268 2
    •  dsc0283 2
  • Előző
  • Következő
Június végéig Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amelynek fő diplomáciai eseménye a február 3-i informális miniszterelnöki csúcstalálkozó volt Vallettában. A szigetország uniós csatlakozásáról és a 13 éves tagság tapasztalatairól Dr. Joseph Licari Málta brüsszeli, strasbourgi, genfi nyugalmazott nagykövete tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
 
A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és Prof. Dr. Fülöp Mihály egyetemi tanár, Magyary Chair által szervezett műhelybeszélgetésen Licari nagykövet emlékeztetett arra, hogy Málta 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától és ettől kezdve külpolitikáján is érződött, hogy az Európai Gazdasági Közösség felé (EGK) orientálódik. A szigetország 1970-ben kötött társulási szerződést kötött az EGK-val, ami segítette az ország iparosodását, növekedett a Nyugat-Európába irányuló exportja és a turizmus is fellendült. Bár Kadhafi Líbiája megpróbálta befolyása alá vonni Máltát, de a közben hatalomra került kereszténydemokrata kormány 1990-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Ezt azonban egyedül csak Olaszország támogatta, így a csatakozás meghiúsult. A szigetország 1998-ban újította fel csatlakozási kérelmét, aminek tárgyalása egészen 2003-ig húzódott, de végül Málta és Ciprus 8 közép-európai országgal (köztük Magyarországgal) 2004-ben az Európai Unió tagjává vált. A nagykövet előadásában szólt arról, hogy az elmúlt 12 évben konszenzus alakult ki a máltai politikában az Európai Uniós tagsággal kapcsolatban: a 2013-ig kormányzó kereszténydemokraták és a jelenlegi kormányfő, Muscat munkáspártja egyaránt támogatja az Unióhoz tartozást. Málta 2017 első felében elnöke az Európa Tanács üléseinek. A hat hónapos elnökség programja között migrációs, biztonsági, piaci, társadalmi integrációs és tengerészeti témák szerepelnek.
 
Joseph Licari nagykövet elmondta, hogy Málta sikerként könyveli el a napokban, Vallettában tartott informális uniós csúcs megszervezését és lebonyolítását. Ezen a tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy meg kell fékezni a tömeges migrációt a Földközi-tengeren, Olaszország és Líbia között, pont azon az útvonalon, ahol Málta is található. A szigetország három évvel ezelőtt hallgatólagos megállapodást kötött Olaszországgal, amelynek értelmében a partjait elérő menekülteket átirányítják az olasz félszigetre. A máltai uniós nyilatkozat szerint a többi között erősíteni kell a líbiai partvédelem támogatását és Líbia szubszaharai országokkal közös határainak szigorúbb ellenőrzését az illegális bevándorlás megakadályozására. „Az Európai Uniónak ez az első lépése az Afrikából Európába irányuló bevándorlás ellenőrzésére”- hangsúlyozta a nagykövet.
 
Joseph Licari a rendezvényen jelenlévő hallgató kérdéseire válaszolva különbséget tett az EU-n belüli bevándorlás, a munkaerő piaci szükségleteket kielégítő Európán kívülről jövő gazdasági bevándorlás és az 1951-es genfi menekült egyezmény szerinti befogadás között. Szerinte az Európába érkező migránsok sznte kivétel nélkül az utóbbi kategóriába szeretnének tartozni. A nagykövet úgy véli, hogy a Nagy- Britannia és az Európai Unió közötti, a Brexit miatti tárgyalások a holland, a francia és a német választások miatt valószínűleg elhúzódnak majd, akár 2018-ig is.
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Málta, NETK, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, diplomaosztó, 2017

Nyitott szemmel a világra! Nyílt nap a NETK-n

    •  dsc9037 2
    •  dsc8981 2
    •  dsc8985 2
    •  dsc8992 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9004 2
    •  dsc9028 2
    •  dsc9032 2
    •  dsc9048 2
    •  dsc9060 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó állomásához érkezett a Ludovikán tartandó nyílt napok sorozata, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar várta az érdeklődő felvételiző diákokat és szülőket. A rendezvényen bemutatkozott a kar vezetése, ismertették a 2017-es felvételi eljárásban induló szakokat. A karon működő kutatóközpontok interaktív előadással prezentálták kutatásaikat, a hallgatók és a tanulmányi előadók pedig az információs pultoknál igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Az eseményt, amelyre több száz érdeklődő látogatott el, az egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kiemelte, hogy az NKE unikumnak számít a magyar felsőoktatásban, hiszen kiemelt szakmai kihívásoknak kell megfelelnie az egyetemnek: a rendőrségnek, honvédségnek és közigazgatásnak képeznek szakembereket. „Viszont egyetemünk a magyar felsőoktatási térben ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik más egyetem” – mondta Kovács Gábor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az NKE óriási fejlődésben van, fejlődés előtt áll, amelyet a 2012-es megalakulás óta igyekeznek megalapozni. A NETK-val kapcsolatban kitért arra, hogy nagyon erős a felkészítés az általános nemzetközi ügyek intézésére, valamint kiemelten hangsúlyos az idegen nyelvi oktatás is. „Az itt képzett szakemberek azokat a feladatokat fogják végrehajtani, amit a magyar államigazgatás a nemzetközi kapcsolatoktól elvár. Nagyon jól felkészült hallgatókat kell kibocsájtanunk, ezt az eredményt tudjuk is hozni” – hívta fel a figyelmet az NKE oktatási rektorhelyettese. Záró gondolataiban kitért arra, hogy az ide jelentkező hallgatóknak a kemény tanulás mellett kiváló lehetőségeik vannak a tudományos önképzésre, különböző sportok űzésére, valamint a budapesti egyetemista életforma megélésre, amelyben a Hallgatói Önkormányzat és a szakmai hallgatói szervezetek nyújtanak majd segítséget.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja előadását felvételi tanácsokkal kezdte a végzős diákok és szüleik számára. Kiemelte, hogy a döntésnek őszintének kell lenni a felsőoktatási jelentkezésnél, egyetemre csak úgy lehet járni, ha megvan a belső elsődleges motivációja a fiatalnak. A NETK képzési portfólióját egy olyan kis közösségnek írta le, amelynél magas a felvételi pontszám, továbbá a diploma megszerzése nem tömegképzéssel párosul. Kiemelten fontos a nyelvtudás, azonban a bekerült kari polgárokat szoros oktató-hallgató viszony várja, ahol a hallgatók egyéni fejlődését igyekszik az egyetem minél jobban támogatni. A kar jelmondata: Nyitott szemmel a világra. „Kicsit nyugtalan emberek vagyunk, szeretjük a változásokat és szenvedéllyel csináljuk, amit akarunk. Minket nagyon érdekel az, hogy mit történik a világban” – mondta Koller Boglárka. A dékán kifejtette, hogy az itt végzett hallgatók olyan hazai és nemzetközi szinten is versenyképes szakemberek lesznek, akik képesek eligazodni a világban, akik megértik például a Brexit folyamatait, világosan látják az USA külpolitikájának európai hatásait és az egzotikus térségekről megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy kormányzatok, minisztériumok, háttérintézmények, nemzetközi cégek vagy EU-s szervek számára szakpolitikai tanácsot tudjanak nyújtani. Koller Boglárka sokszínűnek írta le a kart, ahol nem csak az oktatók nemzetközi szakemberek, hanem egy multidiszciplináris megközelítés várja a hallgatókat.

A kar képzési struktúráját is ismertette a dékán. A NETK két alapképzéssel várja a felvételizőket, nemzetközi igazgatási, valamint nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar mesterképzésében újdonságként megjelenik a társadalomtudományi felsőoktatási területen a nemzetközi tanulmányok szak, továbbá az államtudományi területen hallgatható a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak, valamint az angol nyelvű International Public Service Relations szak.

A nyílt nap során bemutatkoztak a karhoz kötődő kutatóközpontok is, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és Amerika Tanulmányok Kutatóközpont is előadással készültek az érdeklődők számára. A nyílt napon különböző standokkal várták a felvételi kérdéseket a tanulmányi osztály és a nemzetközi kapcsolatok iroda munkatársai, valamint a karon működő hallgatói szervezetek. Az esemény zárásaként a megjelent végzős fiatalok és a kísérők hallgatói idegenvezetéssel körbejárhatták a történelmi múltú Ludovika Akadémia épületét, valamint betekinthettek az NKE 600 fős Orczy úti kollégiumába.


További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, nyílt nap, 2017

Nyílt nap az RTK-n és a NETK-n

    • rtk_netk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bemutató nyílt napok keretében január utolsó hétvégéjén a Rendészettudományi Kar (RTK) és a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A képzésekkel kapcsolatos információk megosztása mellett számos gyakorlati bemutatóra is sor kerül az RTK január 27-i (péntek) nyílt napján. Az érdeklődők megtekinthetnek egy tonfa- és egy intézkedéstaktikai bemutatót, valamint részt vehetnek egy fizikai-kondicionális felmérésen. Utóbbi azért is lehet fontos a továbbtanulás előtt állók számára, mert a karra való felvételizés része egy fizikai alkalmassági vizsga is. A leendő hallgatók a nyílt napon különböző rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek, és információkat kaphatnak a sikeres felvételit követő alapkiképzésről is. A 11 órától kezdődő rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti campusán kerül sor.

Ezen a hétvégén ismerkedhetnek meg részletesebben az érdeklődők az NKE nemzetközi képzéseivel is. A NETK január 28-i (szombat) nyílt napján külön előadásokon mutatkoznak be a kar szakjai, valamint a kutatóközpontok is. Az alap- és mesterképzések mellett így információkat kaphatnak a leendő hallgatók az Amerika Tanulmányok Kutatóközpontról, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központról, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről. Az információs standokon találkozhatnak a karon működő szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat képviselőivel, valamint megtekinthetik a rendezvénynek helyszínt adó Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot is.

A részletes programok itt érhetőek el:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, RTK, nylít nap, 2017

Létrejön-e a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége?

    • fokep
    •  dsc7008 2
    •  dsc7036 2
    •  dsc7040 2
    •  dsc7048 2
    •  dsc7064 2
    •  dsc7075 2
  • Előző
  • Következő

A visegrádi országokban magasabb a társadalmi támogatottsága az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezménynek - derült ki a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Political Capital által közösen szervezett rendezvényen. Az Orczy úti kollégiumban tartott szakmai fórumon a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) részleteiről beszéltek szakértők, akik egyöntetűen úgy látták, hogy kicsi az esély az egyezmény megkötésére. 

A TTIP az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. A szabadkereskedelmi egyezményről 2013 óta folynak a tárgyalások, aminek eredményétől mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár. Az EU és az USA ugyanis 3 milliárd dollár értékben cserél árut és szolgáltatásokat minden nap, és szükség van ennek a kereskedelmi folyamatnak a hatékonyabbá tételére.

Az erről szóló rendezvény megnyitójában Bóka János, a NETK dékánhelyettese arra emlékeztetett, hogy amíg korábban Európában a társadalom örömmel fogadta a szabadkereskedelem kiterjesztését, ma inkább ellenkező tendenciákat lehet tapasztalni a kontinensen. „Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény társadalmi megítélése a V4 országokban egyértelműen kedvezőbb, mint Európa nyugatibb felén”- idézte a Political Capital legfrissebb elemzésének egyik következtetését Zgut Edit. A tanácsadó cég külpolitikai elemzője elmondta, hogy térségünkben, Lengyelországban állnak az emberek a legpozitívabban az egyezmény megkötéséhez, de Magyarországon is több mint 50 százalékos a támogatottsága. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a társadalommal szemben a politikai szereplők és a média kritikusabb hangokat üt meg a témában. Az elemző szerint az is megfigyelhető, hogy az EU intézményeibe vetett bizalom folyamatos csökkenésével a tervezett egyezmény megítélése is negatív irányba változik. A kerekasztal beszélgetésen szó volt arról, hogy a TTIP nemcsak kereskedelmi, hanem egyben beruházási egyezmény is, amelyben új elemként jelennek meg bizonyos versenyszabályozási kérdések is.

Elekes Andrea közgazdász szerint a TTIP a korábbi szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben figyelembe veszi a gazdasági technológiai fejlődést is, így megfelel a 21. századi normáknak. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy az USA-nak egyértelműen érdeke a megállapodás megkötése, hiszen a korábbi időszaktól eltérően az Egyesült Államokban a kereskedelem kisebb ütemben növekszik, mint a GDP, ezért folyamatosan bővülő piacokra van szüksége az országnak. Akik pedig a munkaerőpiaci oldalról kritizálják a TTIP-t, azok nem látják, hogy az emberek nem a szabadkereskedelem miatt veszítették el állásukat, hanem a termelésben megfigyelhető folyamatos gépesítés és automatizálás miatt.

„Eseti jellegű befektető-védelmi megállapodások eddig is voltak a világban, ezzel az egyezménnyel azonban mindez intézményesülne és közjogi jelleget kapna”- mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A NETK egyetemi docense szerint, ha az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) nem jön létre hamarosan, akkor nagy esély van arra, hogy a TTIP is elbukik. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy mivel annak szövege nem nyilvános, így kevés információt tudhatnak a polgárok a részletekről, ráadásul térségünk kormányai sem nagyon kommunikálnak a témában. Az egyezmény elfogadásához minden uniós országnak ratifikálnia kellene a megállapodást, amire szerinte minimális az esély.

Novák Tamás közgazdász arról beszélt, hogy amennyiben mégis sikerülne tető alá hozni az egyezményt, az sok pozitív eredménnyel járna az EU és az USA számára is. Az egységes szabványok lehetővé tennék azt, hogy például a Magyarországon előállított terméket közvetlenül forgalomba lehetne hozni az Egyesült Államokban. Ráadásul mindez nagy költségcsökkentést tenne lehetővé a cégek számára. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi igazgatója szerint az Európai Unió országaiban 20 évvel ezelőtt akár még választást is lehetett nyerni egy-egy szabadkereskedelmi egyezmény ígéretével, ma már annak felszámolása és elutasítása hozhat hasznot a politikai szereplőknek. Úgy véli, hogy az TTIP esetleges bukása a hitelesség szempontjából is problémát jelenthet az EU-nak, hiszen a deklaráltan egyik legfontosabb külpolitikai célját nem sikerülne ebben az esetben elérnie.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016

Emlékkötettel köszöntötték a „tanárurat”

    • foookeoup
    •  dsc9837 2
    •  dsc9857 2
    •  dsc9864 2
    •  dsc9868 2
    •  dsc9869 2
    •  dsc9884 2
    •  dsc9890 2
    •  dsc9903 2
    •  dsc9926 2
    •  dsc9960 2
  • Előző
  • Következő

„Magyarország Európában, Európa a világban”- ez a címe annak az emlékkötetnek, amellyel Prof. Dr. Gazdag Ferencet, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar munkatársát köszöntötték 70. születésnapja alkalmából.

Gazdag Ferenc több évtizede tevékenykedik a felsőoktatásban és a tudományos életben. Dolgozott a Magyar Külügyi Intézetben mint tudományos főmunkatárs, de volt főosztályvezető is a Külügyminisztériumban. 1995-től a történelemtudomány kandidátusa, 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Megalakulása óta az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) munkatársa, nemrégiben az NKE szenátusa professor emeritus címet adományozott számára.

“Mindannyian, akik itt vagyunk, Gazdag tanár úr kutatói-oktatói szellemi hálózatához tartozunk. Jómagam is az Ő “gyermeke” vagyok” – mondta az emlékkötet bemutatóján Dr. habil. Koller Boglárka egyetemi docens, a könyv egyik szerkesztője. A zsúfolásig megtelt teremben, a NETK dékánja személyes hangvételű beszédében szólt arról, hogy számára Gazdag Ferenc testesíti meg azt a professzor típust, amely sajnos már kihalóban van. „Tőle kapjuk meg azt, amire nekünk a tudományos közegben való fejlődéshez szükségünk van: a véleményeket, sokszor kritikákat munkánkkal kapcsolatban”. Koller Boglárka szerint a most 70. születésnapját ünneplő professzor mindig figyel a fiatalabb kollégáira és tanáccsal látja el őket munkájuk során. „Számomra Ő a „tanárúr”, így egybeírva, kisbetűvel”- fogalmazott a dékán, aki továbbra is számít a karon Gazdag Ferenc aktív munkájára.

A 400 oldalas emlékkötet négy nagy fejezetben mutat be olyan fontos témákat, mint például az európai integráció története, Magyarország múltja és jelene a világban, valamint a jövő nemzetközi perspektívái. „Mivel időben és tartalomban is széles spektrumot fognak át az emlékkötetben helyet kapott tanulmányok, így nem volt olyan könnyű feladat megszerkeszteni azt - mondta a rendezvényen Marsai Viktor egyetemi adjunktus, a kiadvány másik szerkesztője. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék munkatársa elmondta, hogy összesen 33 tanulmány kapott helyett az emlékkötetben, amely olyan aktualitásokkal is foglalkozik, mint például az európai integráció jövője.

A könyvbemutató a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A pozsonyi EU-csúcs után

    • fokep
    •  dsc8361 2
    •  dsc8364 2
    •  dsc8391 2
    •  dsc8408 2
    •  dsc8419 2
    •  dsc8439 2
    •  dsc8440 2
    •  dsc8446 2
    •  dsc8457 2
  • Előző
  • Következő

Bár történt némi előrelépés néhány kérdésben, a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó után is megmaradtak azok a törésvonalak a tagállamok között, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezett a Ludovika  főépületében. 

Az informális csúcstalálkozó célja az lett volna, hogy az egységet demonstrálja, ehelyett eléggé ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a csúcstalálkozó értékelésekor. A korábban is tapasztalható törésvonalak azonban továbbra is megmaradtak a tagállamok között – véli Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja és az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője szerint a visegrádi négyek által a kvótarendszer helyett javasolt flexibilis szolidaritás sem ad feltétlenül jó, megnyugtató választ a migrációs helyzetre.

A gazdasági kérdések megvitatását hiányolta a pozsonyi csúcstalálkozó témái közül Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék vezetője szerint pedig az uniónak most leginkább arra lenne szüksége, hogy a nemrégiben napirendre került rendszerszintű gazdasági reformokat be tudja indítani. Ennek viszont nem sok jelét látta a szakember a hétvégi csúcstalálkozón. Az igen ambiciózus célként megfogalmazott teljes gazdasági unió létrehozásához nagyon sok mindent kellene még tennie az Európai Uniónak, köztük a tagállamoknak is. Példaként hozta a mediterrán periféria országokat (Olaszország, Portugália, Görögország), amelyeknek komoly gazdasági problémákkal kell szembenézniük nap, mint nap. A professzor szerint ráadásul van realitása egy újabb globális krízisnek, így erre is fel kellene készülnie az EU-nak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység javulása nélkül növekednek a bérek, a versenyképesség romlani fog.

A kerekasztal-beszélgetés természetes módon a Brexitet, azaz a britek unióból való kilépését is érintette. Prof. Dr. Gazdag Ferenc szerint mindez politikailag veszteség, az integráció egésze szempontjából azonban pozitív folyamat. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára úgy látja, hogy a britek a kezdetektől sokat ártottak az integrációnak. Az európai közös hadsereg létrehozásának gondolata kapcsán megjegyezte, hogy erre már az 50-es években volt próbálkozás, ami azonban végül a franciák miatt meghiúsult. A professzor szerint itt egy fogalmi zűrzavar van, hiszen egy közös hadsereghez közös védelmi miniszter, ehhez pedig közös kormány kellene, aminek létrehozása éppen ellentétes a jelenlegi folyamatokkal. 

Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fontosabb uniós fejleményei alapvetően összecsengenek, tehát mintha megindult volna valami a közös útkeresés irányába. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója szerint most megvan az a kényszerhelyzet, ami előre viheti a közös ügyeket, de nem biztos, hogy mindenki együtt és egyforma mértékben képzeli ezt el. Szerinte a pozsonyi csúcstalálkozót lezáró dokumentum egy szándéknyilatkozat, amelyet majd később tölthetnek meg igazi tartalommal a tagállamok. 

Dr. Molnár Anna szerint is lehetőség van a továbblépésre, de ő úgy gondolja, hogy a britek kiválásával inkább vesztett az Európai Unió, főleg a biztonság és védelempolitika területén, amiben Nagy-Britannia mindig meghatározó volt. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetője szerint a biztonságpolitika kérdése a pozsonyi csúcstalálkozónak is meghatározó témája volt, azonban az európai közös hadsereg felállítására egyelőre kevés esélyt lát. Megjegyezte azt is, hogy ha a tagállamok állampolgárai nem kapnak válaszokat az unió részéről a fontosabb kihívásokra, akkor előbb-utóbb az intézményrendszer iránti bizalmuk is csökkeni fog. 

Dr. Bóka János szerint az EU-ban a hosszú távú politikai tervezés gátja lehet az a függő állapot, amely a Brexit után jellemzi a britekkel való viszonyát a közösségnek. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint Magyarország csak akkor lehet igazán meghatározó az uniós döntéshozatalban, ha más országokkal koalícióban képviseli álláspontját. Eddig a visegrádi négyek „vezető hangjaként” ezt el is tudta érni, azonban a pozsonyi csúcstalálkozó után ez a négyes egység szerinte megbomlani látszik. Amíg a magyar miniszterelnök ugyanis inkább negatívan beszélt a találkozó eredményeiről, a másik három ország vezetője inkább elismerően nyilatkozott az ott elhangzottakról.

Az eseményről bővebben az októberi Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016

Jelentkezz, ha érdekel a diplomácia!

    • NETK hallgatok

Nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. A képzésre a pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A szak önköltséges, de egyetemünk egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak tantervét a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egyeztetve, a gyakorlati igényekre tekintettel alakította ki az egyetem. A diplomáciai pályára felkészítő, gyakorlatorientált képzés tematikája igazodik a külügyi igazgatás követelményeihez. Meghatározó szerepet játszik a szak struktúrájában a gazdaságdiplomácia, és hangsúlyosan szerepelnek benne külgazdasági témák. A szak nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, valamint Európa-tanulmányok specializációt tartalmaz, amelyek a képzés 3. félévében, megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak a képzési tartalom kialakításában vett részt, hanem a kurzusok egy részének oktatóit is biztosítja, továbbá szervezett keretek között, 8 hetes szakmai gyakorlati lehetőséget kínál valamennyi hallgató számára.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak nemzetközileg elismert és versenyképes végzettséget ad, így azok számára is vonzó lehet, akik nem a közszolgálatban, hanem tudományos pályán vagy versenyszférában, nemzetközi területen képzelik el a jövőjüket.

További információ: http://netk.uni-nke.hu

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, 2016

Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, workshop, 2016

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


Közép-Európa biztonsága szakértői szemmel

    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) 2016. május 20-án rendezte meg „Közép-európai perspektívák” elnevezésű workshop-sorozatának soron következő rendezvényét „From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO” (Newporttól Varsóig - Közép-Európa NATO-hozzájárulásának értékelése) címmel.

„Egy kétéves ciklus zárásához érünk el Varsóban, ahol az előző, newporti NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának eredményeit értékelik a tagállamok, ezt tettük meg előzetesen Közép-Európára fókuszálva mi magunk is” – foglalta össze a rendezvény célját Tálas Péter, az SVKK igazgatója. „Jól látható, hogy Lengyelország az elmúlt 15 évben határozott lépeseket tett annak érdekében, hogy Európában középhatalomként jelenjen meg: politikailag hajlandó vezető szerepet vállalni, a nemzetközi válságkezelésben komoly katonai feladatokat vállalt Irakban és Afganisztánban, 2009 óta pedig fegyveres erőinek átfogó modernizációjába kezdett, amely által biztonságteremtővé vált Közép-Európában. Az ukrán válság kitörését követően e törekvéseket igyekeztek kiszélesíteni és elmélyíteni az egész kelet-közép-európai térségben. Fontos látnunk, hogy regionális partnereink az elmúlt években a katonai képességfejlesztés, a romló biztonsági környezethez történő alkalmazkodás terén milyen lépéseket tettek, mert a védelempolitikai együttműködést így tudjuk tovább mélyíteni.”

A harmadik éve zajló szakértői workshop-sorozat aktuális, immár hatodik eseményén ezúttal cseh, észt, lengyel, litván, magyar, román és szlovák biztonságpolitikai szakértők vettek részt. A workshop első részében a walesi NATO-csúcs eseményeire tekintettek vissza a résztvevők. Varga Gergely, az SVKK külső munkatársa előadásában átfogó képet nyújtott az elmúlt évek megváltozott biztonságpolitikai környezetéről és a NATO által a változó körülményekre adott válaszokról, kiemelve a kollektív védelem megújult jelentőségét. Ismertette a walesi csúcstalálkozón hozott legfontosabb döntéseket, illetve ezek végrehajtásának jelenlegi állását szövetségi szinten. Péczeli Anna (SVKK) az európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejlesztésének legfontosabb aspektusait tekintette át, kiemelve, hogy a rendszer a moszkvai félelmek ellenére sem Oroszország ellen irányul, illetve kitérve az orosz féllel való együttműködés lehetőségeire a rakétavédelem területén. Csizmazia Gábor (NKE NETK) előadásában a visegrádi országok NATO-n belüli szerepét értékelte a walesi csúcstalálkozót követően. A V4-ek – eltérő fenyegetéspercepcióik ellenére – a védelempolitika több területén sikeres együttműködést valósítottak meg az elmúlt években. A visegrádi államok hozzájárulásai közül kiemelhetjük a NATO afganisztáni műveletében (RSM), a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (VJTF), illetve legláthatóbb elemként a Kelet-Közép-Európa térségében folyamatosan zajló hadgyakorlatokon való részvételt.

A második panel középpontjában a NATO-t érintő aktuális fenyegetések álltak. Kiss Annamária (CENS) a NATO és Oroszország kapcsolatait politikai megközelítésben vizsgálta, többek között azt elemezve, milyen események hatására és hogyan változtak meg Oroszország és a Nyugat egymásról alkotott percepciói az elmúlt években. Berzsenyi Dániel (NKE HDI) a NATO kibervédelmi politikájának és képességeinek fejlődéséről tartott előadást, kiemelve az internet, és ezzel párhuzamosan a kiberbiztonság globális szinten növekvő jelentőségét, illetve kitérve a NATO lehetséges szerepére a tagállamok kibervédelmi erőfeszítéseiben. Szalai Máté (KKI) előadása a NATO „déli szárnyának” – a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének – fenyegetettségéről adott átfogó képet. A szövetség az ebben a tág térségben zajló, szerkezetileg egymástól eltérő jellegű (például szíriai és líbiai) polgárháborúkon túl hosszú távú instabilitással néz szembe, és ez az összetett helyzet rendkívül jól körülhatárolt célokat és azokon alapuló gyakorlati válaszokat kíván meg a NATO részéről. A ma kihívásai mellett a NATO-nak figyelmet kell fordítani a jövő potenciális fenyegetéseire is, mint például Egyiptom lehetséges destabilizálódása, vagy a klímaváltozás negatív hatásainak erősödése és ezek következményei a térségben - és azon túl.

A workshop harmadik paneljében a közép-európai államok 2014-2016 közötti képességfejlesztési intézkedéseit tekintették át és értékelték a résztvevők; az egyes nemzetek szakértői saját országának nézőpontjából vizsgálták meg a kérdést. Sandra Kaziukonyte a balti államok, Lukasz Kulesa a lengyel, Lukas Dycka a cseh, Marian Majer a szlovák, Mirela Atanasiu a román, Csiki Tamás pedig a magyar nemzeti hozzájárulást értékelte.


Szöveg: Pénzváltó Nikolett
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, NETK, workshop, 2016

NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof.Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

Kéz a kézben Németországgal a gazdaságban

    • dsc 2259 2
    • dsc 2289 2
    • dsc 2243 2
    • dsc 2249 2
    • dsc 2270 2
    • dsc 2285 2
  • Előző
  • Következő

„A magyar-német kapcsolatoknak a történelmi dimenzión túl van egy erős gazdasági hajtóereje, amit egyfajta geopolitikai egymásrautaltságra lehet visszavezetni”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Dr. Prőhle Gergely. Az EMMI helyettes államtitkára szerint a német tőke hosszú távra rendezkedik be a közép-európai térségben, így Magyarországon is.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) által szervezett workshopon a jelenlévők megismerkedhettek a magyar-német kapcsolatok történetével és szó volt az aktuális fejleményekről is. A korábban berlini nagykövetként is dolgozó Prőhle Gergely elmondta, hogy 1973-ban történt meg a diplomáciai kapcsolatfelvétel Magyarország és az akkor NSZK között, de az első jelentősebb, akár szimbolikusnak is nevezhető találkozóra 1982-ben kerül sor. Ekkor Kádár János Bonnba látogatott és találkozott Willy Brandt korábbi és Helmut Schmidt akkori német kancellárral, akik szívélyes, szinte már baráti hangulatban fogadták a magyar politikust. E mögött az amerikai külpolitika Kelet-Európával kapcsolatos felfogásának a megváltozása állt. Az amerikaiak ugyanis ekkor már a szovjet birodalom kelet-európai szövetségeseinek lassú demokratizálódását és függetlenedését szerették volna elérni. Kohl kancellár hatalomra jutása után egyre aktívabbá is váltak a magyar-német kapcsolatok, aminek fontos bizonyítéka volt, hogy 1986-ban az NSZK akkori szövetségi elnöke,  Richard von Weizsäcker Magyarországra látogatott. Prőhle Gergely történeti visszatekintésében szólt a szintén mérföldkőnek számító 1989. szeptember 11–i dátumról, amikor Magyarország hivatalosan is megnyitotta a határt a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. A magyarországi rendszerváltást követően megalakult a Magyar-Német Fórum, amely azóta is a két ország közötti kapcsolatrendszer egyik legfontosabb intézménye. Az egyre szorosabb együttműködés kifejezésére 1992-ben a baráti együttműködésről és az európai partnerségről írtak alá egyezményt Magyarország és Németország vezetői.

„A rendszerváltás előtt az akkori magyar reformkommunisták és a hatalmon lévő német kereszténydemokraták között olyan mély kapcsolat alakult ki, hogy Kohl kancellár 1990-ben személyesen kérte azt Antall Józseftől, hogy Horn Gyula maradhasson a külügyminiszter az akkor megalakuló magyar kormányban”- mondta Prőhle Gergely. A helyettes államtitkár előadásában részletesen is kitért a két ország közötti kiegyensúlyozott és dinamikusan növekvő gazdasági kapcsolatokra. Az elmúlt évtizedekben – a gazdasági világválság időszakát leszámítva- folyamatos volt a növekedés a kereskedelmi forgalomban, és a német vállalatok befektetései is egyre jelentősebbé váltak. Leginkább Bajorországból, Baden-Württembergből, valamint az észak-rajna-vesztfáliai tartományból érkeztek a német cégek Magyarországra. Elsősorban a közúti járműgyártás, a gépgyártás, az elektronika, az elektrotechnika, a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentősek a befektetések most is. „Az mindenképpen elmondható, hogy a német tőke hosszútávon rendezkedik be Magyarországon”- hangsúlyozta az egykori diplomata.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) minden évben készít egy úgynevezett konjunktúrajelentést Magyarországról, amely a német cégek körében végzett felmérésre alapoz. A 2016-os jelentés kiemeli, hogy a német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a magyar gazdasági helyzetet és az idei kilátásokat. A gazdaságpolitikai keretek tekintetében számos kérdésben javult a vállalatok elégedettsége, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak, mint például a jelentős szakemberhiányban, ami kockázatokkal jár a magyar gazdaságra nézve. A németek szerint javítani kellene a magyarországi szakképzési és felsőoktatási rendszer működésén, mivel a hazai beszállító háttér nem minden esetben felel meg a nyugat-európai minőségi elvárásoknak.

„Magyarország nem önmagában, hanem egy regionális összefogás részeként érdekes Németország számára”- jegyezte meg Prőhle Gergely.


Szöveg: Szöőr Ádám  

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, Németország, 2016

A párbeszéd nem választás kérdése

    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
  • Előző
  • Következő

“A migrációnak csak a szele csapott meg bennünket, a következő évtizedekben az úgynevezett klímamigránsok megjelenése sokkal nehezebb feladat elé állítja majd Európát” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián. Az NKE és az Anna Lindh alapítvány közös rendezvényén az Euro-Mediterrán térség kihívásait vizsgálták szakemberek a tömeges migráció szemszögéből.  

„A tömeges migrációval kapcsolatos politikai kommunikáció európai szinten is sokszor leegyszerűsítő, amit azért is lenne jó előbb-utóbb túllépni, mert a különböző előrejelzések szerint pár évtizeden belül jelentősen megváltozik a civilizációs-etnikai környezet kontinensünkön”- mondta köszöntőjében Dr. Prőhle Gergely. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ma már nem a párbeszéd lehetőségéről, hanem annak szükségességéről kell beszélnünk, és a tömeges migráció kezelésével kapcsolatos magyar álláspontot is ennek a figyelembe vételével lenne érdemes alakítani a jövőben. Az államtitkár úgy véli, hogy a felnövő generációk számára lesz igazán égető probléma a migráció, hiszen például az ENSZ előrejelzése szerint a következő 30-40 évben mintegy 80 millió fővel csökken majd az európai lakosság, miközben az afrikai kontinensen mintegy 500 milliós populációs bővülés várható. „Tehát az biztosra vehető, hogy megváltozik az európai kontinens etnikai összetétele, a kérdés az, hogy erre hogyan tudunk felkészülni majd”- hangsúlyozta Prőhle Gergely. Ehhez szerinte olyan európai politikára van szükség, amely a kulturális korlátokat és a demográfiai szükségszerűségeket egyaránt figyelembe veszi.

„A jelenlegi helyzetben a párbeszéd nem választás kérdése, hiszen arra mindenképpen szükség van”- hangsúlyozta beszédében dr. Tálas Péter. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok kar (NETK) dékánja szerint a tömeges migráció kapcsán nagyon erős a politikai kommunikáció és a közbeszéd hatása, pedig a témáról érdemes lenne higgadtabban is beszélni. Tálas Péter úgy látja, hogy a balkáni válsághoz és az arab tavaszhoz hasonlóan, a tömeges migráció kezelése kapcsán is ellentétbe kerültek egymással az értékek és az érdekek. Ráadásul nagyon nehéz hatékony együttműködést létrehozni a kérdésben azért is, mert túl sok szereplője van a szíriai konfliktusnak. Tálas Péter szólt arról is, hogy idáig összesen 4.8 millió ember hagyta el Szíriát, csak tavaly szeptember óta mintegy 800 ezren indultak útnak Európa felé. Bár az EU-Törökország megállapodással kapcsolatban az európai közvélemény egy része elég szkeptikus, jelenleg nincs jobb megoldás ennél. Európában két jelentősen eltérő álláspont alakult ki a migráció kezeléséről, amelyben kompromisszum szükséges a biztonságpolitikai szakértő szerint. Tálas Péter úgy véli, ma már nincs választási lehetősége Európának abban, hogy jöjjön-e migráns a kontinensre, vagy pedig nem. Szerinte, ha Európa a teljes elutasítás mellett voksol, akkor azt leginkább a közép-európai régió sínyli meg hosszú távon. Tálas Péter elmondta: ma azt láthatjuk, hogy lényegében lezárultak a nemzeti határok vagy kerítéssel, vagy fokozott határellenőrzésekkel. Szerinte nem lenne jó, ha ez sokáig így maradna, mivel ez sem jelent igazi megoldást. Hozzátette, hogy Magyarországnak a kvótaügyben hangoztatott teljesen elutasító álláspontja inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen a kormány által ebben a témában tervezett népszavazásnak nem lesz jogi következménye. Ez inkább a kormányzás erősítését szolgálja. A dékán a klímamigránsokkal kapcsolatban megjegyezte: ha a mostani helyzetet sem tudja Európa megfelelően kezelni, mi lesz akkor, ha tömegesen indulnak majd meg az emberek az afrikai kontinensről?

A Mediterráneum természeti, környezeti és demográfiai kihívásairól beszélt a rendezvényen Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára. Az NKE egyetemi tanára a Földközi tenger partján elterülő mediterrán térségről elmondta: 22 ország határolja, a mediterrán klíma, a történelmi maradandóság, valamint a földrajzi változatosság jellemzi. Ez a térség több alkalommal is a világpolitika barométerének bizonyult. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség déli részének országaiban jelentős hőmérséklet emelkedés és ezzel párhuzamosan komoly vízhiány alakult ki az utóbbi évtizedekben. Ez pedig a lakosság szám jelentős növekedésével együtt előrevetíti a klímamigrációt, amelynek során várhatóan egyre többen fognak majd Európa felé elindulni az afrikai kontinensről. A Mediterráneum déli része ezért időzített bombaként viselkedik. Amíg délen növekszik a népességszám, addig északon csökken, és ott elöregedő társadalmak alakulnak ki – tette hozzá a professzorasszony.

„Európa megváltozott biztonsági környezete kapcsán többgenerációs migrációs problémáról beszélhetünk”- ezt már Dr. Kasznár Attila mondta. A nemzetbiztonsági százados szerint a már régóta Európában élő másod-, és harmadgenerációs migránsok radikalizálódása jelenti a legnagyobb veszélyt a terrorfenyegetettség szempontjából. Ezen emberek egy része a tömeges migráció adta lehetőségeket kihasználva, az Iszlám Állam soraiból ellenőrizetlenül jutott vissza Szíriából Európába, hogy részt vegyen különböző terrorakciók megszervezésében és kivitelezésében. A szakember szerint terrorlehárítási szempontból bebizonyosodott, hogy van összefüggés a migráció és a terrorizmus között. Kasznár Attila úgy véli: a szakszolgálatok elsődleges feladata az, hogy megakadályozzák az Európában élő muszlim közösségek radikalizációját.

A tudományos konferencia szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mellett az Anna Lindh alapítvány, amely egy kormányközi intézményként működik az EU és a mediterrán térség országai közötti partnerség erősítésére. Ez kiterjed a politikai és biztonsági, a gazdasági és pénzügyi, valamint a szociális, a kulturális és a humán kapcsolatok kiépítésére. „A kultúrák és civilizációk közti párbeszédet segíti elő a magyarországi hálózat is, amelyhez már több mint hatvan szervezet csatlakozott, így például oktatási és kulturális intézmények, valamint sajtóorgánumok is” – mondta előadásában Komlósi Orsolya. A hálózatvezető szólt arról is, hogy számos rendezvényt szerveznek, így például a mostani Art és  Medium Fesztivált is, amelynek programjaira szeretettel várnak minden érdeklődőt. A tudományos konferencia szervezésében az Anna Lindh Alapítvány részéről Komlósi Orsolya, a NETK részéről pedig dr. Molnár Anna egyetemi docens vállalt fő szerepet. 

A rendezvény a plenáris ülést követően szekciókban folytatódott, ahol szó esett a többi között a szíriai háborúról, az európai identitásválságról és az ENSZ 15 évre szóló globális fejlesztési programjáról.


A konferencia témáiról további részleteket a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, konferencia, 2016

Fókuszban Németország

    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_csiki tamas
    • fokuszban nemetorszag
    • fokuszban nemetorszag
  • Előző
  • Következő

„Rend és káosz – a német perspektíva” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Ulrich Schlie, a budapesti Andrássy Universität oktatója. Felszólalásának mottóját Albert Einstein kölcsönözte: az atomfegyverek korának beköszönte megváltoztatott mindent, kivéve a gondolkodásmódunkat. A keddi brüsszeli események és az egyre sokasodó terrorcselekmények mind azt mutatják, hogy a folyamatok megértéséhez azok teljes újraértelmezésére van szükség – tette hozzá a szakértő.

Afrika és az arab világ megmozdulásai, a terrorizmus elleni harc, de még a pusztító természeti katasztrófák is azt sugallják, hogy napjaink biztonságpolitikai kihívásai meghaladják az egyes államok katonaságának hatáskörét, Földünk pedig az integráció és a szétesés határmezsgyéjén egyensúlyoz. A privatizáció eredményeképp a nemzetállamok fellazultak, erejük és jelentőségük megtört, a törvényhozás és a rendfenntartás szerepe pedig aláaknázódott. Ulrich Schlie mindezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló szabályozó eszközök újragondolására van szükség. A kihívásokra adható helyes válaszok megtalálásához viszont, mint mondta, csak átfogó kiértékeléseken és nemzetközi megállapodásokon keresztül vezet az út. A gazdasági válságból kilábaló Európának fel kell nőnie az amerikai nagyhatalmak mellé, az Európai Uniónak pedig vissza kell nyernie korábban meghatározó erejét. A határokon átívelő fenyegetések visszaszorítása csak akkor képzelhető el, ha a két kontinens erős partnerségre lép, ráadásul úgy, hogy erejük nem csupán egyetlen forrásból eredeztethető. Jóllehet a NATO Európán belül egy hatásos, egyedi eszköze a kollektív fellépésnek, a szervezet nem képes globálissá válni. A növekvő haditengerészeti beruházások mellett kontinentális alapon a kemény erő és a puha hatalom kombinálására van szükség, továbbá arra, hogy pontos célokat fogalmazzunk meg, amelyre később akcióterveket lehet felfűzni. A semmittevés nem alternatíva – összegzett a szakember.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Nyelvi jogok, nyelvpolitika, nyelvhasználat

    • dsc 2118 2
    • dsc 2121 2
    • dsc 2127 2
    • dsc 2133 2
    • dsc 2136 2
    • dsc 2137 2
  • Előző
  • Következő
2016. február 18-án került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszéke és a Momentum Doctorandus, kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet által szervezett konferencia. Az eseménynek az Egyetem Ludovika épülete adott otthont, megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. 
 
Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes megnyitó beszédében az anyanyelvhasználat fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy az elhangzott előadások írásos változata minden bizonnyal hozzá fog járulni a 1940/2015. (XII. 15.) kormányhatározat értelmében az Emberi jogok és identitáspolitika mesterképzési szak indításához szükséges tananyagfejlesztéshez.
 
Séra Magdolna, a Momentum Doctorandus nevében szintén az esemény fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve hogy a nyelvhasználati jogok biztosítása a kisebbségi közösségek kultúrájának, oktatásának és jövőjének szempontjából meghatározó fontosságú.  
 
A tanácskozáson a konferencia témájával foglalkozó ismert és elismert jogászok és nyelvészek tartottak előadást. 
Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a 21. század eleji nyelvhasználat jogi lehetőségeiről beszélt.  Dr. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az anyanyelv használatához kapcsolódó jogokkal összefüggésben az Európai Unión kívüli ukrán példát mutatta be, kiemelve azokat az Ukrajnában uralkodó nehézségeket, amelyek a nyelvi jogi keretekből fakadnak. Dr. Kántor Zoltán és Dr. Ferenc Viktória a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási eredményeit ismertetve foglalták össze a nyelvi jogok, a nyelvpolitika, és a nyelvhasználat Kárpát-medencei helyzetét. Dr. Vizi Balázs, a Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője az anyanyelvhasználatra vonatkozó európai jogi kereteket vázolta fel, az őt követő előadók pedig a Kárpát-medence egy-egy pontját elemezték ugyanilyen szempontból. Így Dr. Beretka Katinka a vajdasági, Zsigmond József az erdélyi és Dr. Horony Ákos a felvidéki helyzetet mutatta be.
 
A konferencia nyelvész előadói a jogi szekció előadásait követően az egyes Kárpát-medencei régiók (magyar) anyanyelvhasználattal kapcsolatos nyelvi tájképét rajzolták fel. Dr. Csernicskó István a kárpátaljai helyzet ismertetése során a nyelvpolitikai változások nyomon követésének fontos színtereként definiált nyelvi tájkép kutatásának fontosságát hangsúlyozta. Szoták Szilvia a burgenlandi kutatásainak eredményeit foglalta össze, Dr. Szabómihály Gizella a felvidéki sajátosságokat mutatta be, míg Dr. Vukov Raffai Éva a vajdasági, főként szabadkai tájképet jellemezve foglalta össze a helyi magyarság anyanyelv-használati sajátosságait, lehetőségeit. A szakmai diskurzus minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nyelvi jogi lehetőségek a magyar nyelv használatára vonatkozóan ugyan eltérőek lehetnek az egyes régiókban, azonban az adott lehetőségekkel minden helyszínen és a nyelv használhatóságának minden területén érdemes és szükséges élni, hiszen ezáltal az anyanyelvmegőrzést támogatják annak használói és beszélői (is). 
 
A konferencián elhangozottakat Dr. Vizi Balázs és Dr. Tóth Norbert foglalta össze, s köszönte meg mindenkinek a részvételt. A szervezők dolgoznak a folytatáson, az elhangzott előadások írott változatát tanulmánykötetben fogják megjelentetni.
 
    • logok
Megosztás a Facebook-on