Szűkítés


Minden Címke 651


Jelenleg 1 bejegyzés található Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar cimkével

„Nyitott szemmel a világra” - A NETK első fél éve

    • Bonum_illusztracio

Fél éve működik, de már számos eredményt fel tud mutatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem negyedik kara. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) a folyamatos oktatási tevékenység mellett ma már szervezetileg is „működőképes állapotban” van, megalakultak az intézmény különböző egységei. Mindemellett konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket és könyvbemutatókat rendeznek, a kar oktatói és kutatói rendszeresen szerepelnek szakértőként a különböző médiumokban és jelentősek a biztonság- és védelempolitika területén végzett kutatások eredményei is. Az elmúlt hat hónapot a NETK munkatársaival értékeltük.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a magyar felsőoktatásban a következő évtizedekben, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja” – mondta Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, az NKE Fenntartói Testületének akkori ügyvivője a NETK alapító ünnepségén, január 30-án. Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora így fogalmazta meg a kar alapításának egyik célját: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon, hogy az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják.”

Az alapítás óta eltelt fél év az építkezés jegyében telt a NETK háza táján. Első lépésként a szakok mintatanterveit tekintették át, hogy a kar létszámának bővítését oktatási és kutatási feladataival összhangban kezdhessék el. Az állomány feltöltése fokozatos, jelenleg 33 főállású minősített oktató és kutató van a karon, akiknek a munkáját a Dékáni Hivatal, a Tanulmányi Osztály és a kutatóközpontok adminisztratív munkatársaival együtt 11 fő segíti. Tálas Péter szerint komoly siker, hogy az egyetem Szenátusa és Fenntartói Testülete valamennyi mintatantervet szakmailag megalapozottnak találta és elfogadta. „Pozitív visszhangot kapott az a törekvésünk is, hogy oktatásunkat a megrendelői igényekhez szabjuk és a korábbiaknál gyakorlatiasabbá tegyük” – tette hozzá a kar dékánja.

Ezt a célkitűzést erősíti a hallgatók és az oktatók véleménye is. Marsai Viktor, a NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója úgy véli, hogy az elméleti és a gyakorlati ismeretek jelenlegi arányát az utóbbi javára kell erősíteni: „A hallgatók körében tavasszal végzett vélemény- és igényfelmérés is ezt támasztotta alá, valamint ez a nemzetközi tendencia is.” A karon jelenleg két alapszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi igazgatás), valamint két mesterszakon (nemzetközi biztonság- és védelempolitika, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok) folytatja tanulmányait közel 300 hallgató. Emellett olyan népszerű idegen nyelvű képzéseket is gondoznak, mint az Academy of Diplomacy, Budapest.

„A karon folyó képzések az oktatási portfolió folyamatos fejlesztését igénylik a nemzetközi biztonság, az Európa-tanulmányok, a nemzetközi és európai jog, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok témaköréhez illeszkedve” – mondta Tóth Norbert. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint az őszi egyetemi önértékelésre, majd a MAB akkreditációra tekintettel már nyáron folytatják a munkát, amikor az oktatási szünet lehetővé teszi a szakfelelősök, vezető szakemberek bevonását ebbe az összetett fejlesztési, az oktatás tartalmát és minőségét a középpontba állító folyamatba.

Az elmúlt hónapok azonban nemcsak az oktatói munkáról szóltak, hiszen komoly szervezetépítésnek lehettünk tanúi. A NETK fokozatosan hozta létre az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt kari testületeket és szervezeti egységeket. „Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Intézettől örökölt oktatói kör, az újonnan csatlakozott kollégákkal kiegészülve biztosítani tudta a képzés folytonosságát, az önálló kari lét rengeteg olyan adminisztratív, szervezési és szervezetfejlesztési feladatot állított elénk az elmúlt félévben, amelyet úgy kellett megoldanunk, hogy a hallgatók számára mind az oktatás, mind pedig a tanulmányi kérdések intézése ugyanolyan gördülékenyen történjen, mint a már évek óta működő karok esetében” – mondta el lapunknak Zámbó Dávid. A Dékáni Hivatal vezetője számára az elmúlt fél év legfelemelőbb pillanata a Kari Tanács alakuló ülése volt. „A kar megalapítására vonatkozó egyetemi szándék megfogalmazását követően ez volt az a momentum, amikor a fakultás mint közösség által megválasztott képviselők először hozhattak a karra vonatkozó döntéseket – számomra ez a nap volt a kar igazi születésnapja.” A Kari Tanács elfogadta – és időközben már a Szenátus is jóváhagyta – a kar emblémáját és jelmondatát – Aperi oculos ad mundum, avagy Nyitott szemmel a világra, illetve a kari kitüntetések adományozásának rendjét. A szimbolikus döntések mellett azonban a Kari Tanács fontos érdemi döntéseket is hozott, támogatta a négy szak mintatantervét, amelyet az egyetem Szenátusa a 2015. június 24-i ülésén elfogadott.

A NETK létrejöttének célja a hazai – rendvédelmi, honvédelmi és civil – közigazgatási intézményrendszer nemzetközi és diplomáciai jellegű feladataiban részt vevő hivatásos és tisztviselői állomány, valamint a külképviseleteken és az Európai Unió egyes intézményeiben Magyarországot képviselő szakemberek képzése és utánpótlásának biztosítása.

„E küldetésből kiindulva az elmúlt fél évben azon dolgoztunk, hogy a korábbi Nemzetközi Intézet feladatrendszerét, oktatói és kutatói állományát, egyúttal felelősségét kibővítve a kar szervesen beilleszkedjen az NKE szervezetrendszerébe és értékrendjébe” – fogalmazott Tóth Norbert. A dékánhelyettes szerint fontos, hogy a kart „alma materül” választó hallgatók egyfajta stratégiai, elemző szemléletet is elsajátítsanak, hiszen az itt szerzett elméleti és gyakorlati tudás mellett ez is nagyban növeli a diploma utáni elhelyezkedés esélyeit.

Mindenesetre az eddigi felvételi jelentkezések számadatai azt bizonyítják, hogy jó úton járnak. „Az olykor húszszoros túljelentkezés, valamint a júniusi – mesterszakos – felvételi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók körében népszerűek a képzések, ami jó kiindulási alapot jelenthet az építkezéshez” – véli Marsai Viktor. A NETK oktatója szerint a népszerűség oka kettős. „Azon dolgozunk, hogy a NETK által kiadott diploma megszerzése megteremtse a nemzetközi pályára lépés lehetőségét. A kar állományába tartozó oktató és kutató kollégák felkészültségét és elismertségét jelenlegi hallgatóink is visszaigazolták, így a képzésekről kialakult kép kedvező.”

A sikeres munkához azonban nem elég az oktatók, kutatók, kari vezetők egyéni képessége, hiszen itt is csapatmunkáról van szó. „A kar vezetése fontosnak tartja, hogy a NETK valamennyi munkatársa – legyen régi vagy új – olyan területen dolgozzon, ahol a legkiemelkedőbb eredményt tudja nyújtani. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kar oktatói, kutatói és adminisztratív dolgozói csapatként tevékenykedhessenek” – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint az egyetem rektorától, rektorhelyetteseitől és dékánjaitól kapott támogatás nélkülözhetetlen volt. „Ez azért is jelentős, mert a NETK egyetemünknek az integrált működésre leginkább építő, abban leginkább érdekelt kara. Részben profiljából fakadóan – hiszen az általunk lefedett külkapcsolati területen katonákra, rendőrökre és a civilekre egyaránt szükség van –, részben pedig azért, mert oktatóink közül sokan tanítanak az egyetem más karain is” – véli Tálas Péter.

A dékán a kar munkatársainak első félévi teljesítményét pozitívan értékeli, mert „a kar szervezetfejlesztési feladataiban úgy vettek részt, hogy közben saját oktatói, kutatói, adminisztratív, illetve egyéb feladatukat is el kellett látniuk. Vagyis szinte mindenkinél pluszmunkával járt, néhányuk esetében pedig azzal, hogy a dékán este 10-11-kor is hívta őket telefonon vagy Skype-on.” A kar első fél évét több mint 25 nemzetközi relációjú rendezvénnyel, szakmai eseménnyel zárta, hol házigazdaként, hol oktatói, kutatói szerepvállalásával. Kínai, pakisztáni, dél-koreai, nigériai, cseh, lengyel, román delegációk látogatásai, a magyar uniós biztosok vitája, nemzetközi kiberbiztonsági képzés, a Ludovika Nagyköveti Fórum és szakértői workshopok, szakmai konferenciák fémjelzik azt az utat, amit a NETK február óta megtett.

A karon zajló kutatómunka egyik fő bázisa továbbra is a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK), amely több szempontból is sajátos helyzetbe került a NETK megalapításával. Egyrészt, mert állományából ketten – Tálas Péter dékánként, Csiki Tamás dékáni tanácsadóként – a kar vezetésében vállaltak szerepet és új feladatköröket, másrészt, mert a felálló kari vezetés több olyan célt is megfogalmazott, amely közép- és hosszú távon az SVKK-ra háruló feladatokat is megnöveli. „Bár az első fél év kari szervezetfejlesztése még viszonylagos nyugalomban hagyta a kutatóközpontot, már készülünk arra, hogy a következő hónapokban meghatározó szerepet játsszunk a kar állományán belül az oktató-kutató – kutató-oktató modell kialakításában, ahogy az a dékáni szakmai programban is szerepel” – mondta Felméry Zoltán, az SVKK kutatója. Emellett az SVKK kutatói és elemzéseik jelentős médiafigyelmet élveznek Magyarországon: elemző-értékelő nyilatkozataik napi rendszerességgel jelennek meg a médiumokban, legyen szó akár az orosz–ukrán válságról, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitásáról, a migráció problémájáról vagy Európa stratégiai dilemmáiról.

A NETK munkatársai beszéltek az előttük álló feladatokról is. Tóth Norbert szerint idővel szükség lesz az angol nyelvű képzések továbbfejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére, valamint a doktori képzés nemzetközi orientációjának erősítésére. Zámbó Dávid úgy véli, hogy a kari adminisztráció előtt álló fő feladat a most létrehozott szervezeti struktúra hatékony működtetése, az esetleges zavarok és hiányosságok feltárása, és a működési tapasztalatok, valamint az összegyetemi szempontok és a fenntartói igények alapján a szervezet esetleges átalakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozása.

Marsai Viktor arról beszélt, hogy idén ősszel a NETK-n is elindul a szervezett keretek között zajló hallgatói tehetséggondozás, aminek komoly hagyományai vannak a „régi” tanszékek és az SVKK berkein belül. „A tudományos diákköri munkát, a szakkollégiumi önképzést, a hallgatók öntevékeny közösségi és kulturális tevékenységét is támogatni kívánjuk, kiemelt hangsúlyt helyezve arra, hogy a hozzánk érkező külföldi hallgatók is otthonosan érezzék magukat, és a lehető legjobb tapasztalatokról számoljanak be, amikor majd hazatérnek.”

Felméry Zoltán szerint a kar megalakulása sok lehetőséget tárt fel a kutatók számára: erősödtek és bővültek a szakmai kapcsolatok, a mobilitási lehetőségek, valamint egyre több a szakmai rendezvény is, amik azonban több feladatot is jelentenek. „Kis létszámú, de a visszajelzések alapján magas szakmai színvonalon dolgozó csapatként élnünk kell e lehetőségekkel, építenünk kell az SVKK szakmai és média-láthatóságára, és tovább kell fokoznunk az NKE és a NETK elismertségét.”


Szöveg: Szöőr Ádám