Szűkítés


Kiválasztott Címke

Ostrakon

Minden Címke 621


Jelenleg 4 bejegyzés található Ostrakon cimkével

Az NKE mint a vezetőképzés központja

    • fokep
    •  dsc1992 2
    •  dsc2024 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Biró Marcell előadása nyitotta meg a VI. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napokat az Államtudományi és Közigazgatási Karon 2017. április 24-én. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára előadásában mesélt a kabinetiroda létrehozásának és a hivatali munkának a részleteiről, a közigazgatási államtitkár feladatairól, kitért az NKE közigazgatásban betöltött szerepére, azon belül kiemelte, hogy az egyetem a vezetőképzés központjává válhat. Az előadás végén pedig válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Dr. Biró Marcell a közigazgatási államtitkári feladatok kapcsán felvázolta a közigazgatás hierarchikus rendszerét. Emlékeztetett, hogy 2010-ben állította vissza a Kormány a közigazgatási államtitkári tisztséget, így a jogi-szakmai felelősség a közigazgatási államtitkárt, a politikai felelősség pedig a parlamenti államtitkárt terheli egy-egy minisztériumban. 

Biró Marcell elmondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európa egyik legkisebb minisztériuma, amely közel 200 közigazgatási szakembert foglalkoztat. Létrehozása nagy feladat volt, hiszen azelőtt nem létezett hozzá hasonló intézmény, mint az 1990-es évektől működő többi minisztérium esetében, amelyek rendelkeztek jogelőddel. A szervezet megalkotásánál számtalan feladatuk volt: módosítani kellett az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkről szóló törvény, a kormány statutum rendeletét, az államháztartással kapcsolatos kormányrendeletet, valamint az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletet, forrást kellett szerezniük, valamint egy helyet is, ahol dolgozhatnak, ez elsősorban a Parlament épületében valósult meg. Továbbá harminc belső szabályt és a szervezeti és működési szabályzatot kellett megalkotni, majd pedig embereket kellett felvenni. A Miniszterelnöki Kabinetirodában brit, francia és bajor minta alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangon láthatja el a feladatait. A minisztériumok között működő külső kormányzati kommunikáció koordinálása mellett a miniszterelnök személye körüli feladatokat, protokolltevékenységet látnak el. Az elmúlt másfél év alapján Dr. Biró Marcell megállapította, hogy a Kabinetiroda jól beilleszkedett a minisztériumok soraiba a közigazgatási szervezeti struktúrában.

Az előadás résztvevői megismerhették a kormányzati kommunikáció folyamatát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány döntését közvetíti közérthetően az emberekhez, a minisztériumokkal való kapcsolattartást pedig a minisztériumonként külön kirendelt sajtómunkatársak végzik.

A hallgatók azon kérdésére, hogy hogyan tudnak az NKE-n végzett hallgatók a közigazgatásban elhelyezkedni, a közigazgatási államtitkár kiemelte a Miniszterelnöki Kabinetirodában teljesíthető szakmai gyakorlat és a közigazgatási ösztöndíjprogram lehetőségét, valamint kitért arra is, az NKE-nek megvan a lehetősége, hogy a vezetőképzés központjává váljon. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, a Fenntartói Testület tagjaként közvetlenül kísérte végig az NKE létrehozását. Mint mondta, olyan egyetemként hozták létre az intézményt és ma is úgy működik, hogy a közszolgálat, a hazaszeretet áll az oktatás fókuszában, így az egyetemen végzett szakemberek a tudást és az elhivatottságot érvényesítik a közigazgatásban. Kiemelte a Fenntartói Testület fontosságát, amely kapcsolatot teremt a képzőhely és a felvevőpiac között.


Az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok négy napos rendezvénysorozatán az alábbi előadások várják az érdeklődőket:

2017.04.25. (kedd) 15:00

Koltay Gábor - A Honfoglalástól Trianonig, a magyar történelem eseményei filmrendezői szemmel

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.25. (kedd) 17:00

Földes András – újságíró, Index

A terror hazájában - Beszámoló az ISIS elleni háború frontvonaláról, a Moszul ostromát megjárt újságírótól. Kiderül, hogy él egy Budapestnyi ember a terroristák uralma alatt és hogyan harcolnak a felszabadításukért.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.26. (szerda) 16:45

Dr. Török Gábor politológus és Stumpf András újságíró

Közéleti beszélgetés, vitaest a globális és hazai politikai helyzetről

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 304/AB


2017.04.27. (csütörtök) 17:00

Andrew G. Vajna – a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Egymás után két Oscar-díj - titkok, receptek, avagy mérlegen a magyar filmstratéga

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán II. előadóterem


Az eseményekről bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség

    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
  • Előző
  • Következő
Európai Uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség - erről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója beszélt az egyetemen az Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület szervezésében, az Európa válsága című sorozat keretében tartott előadásában. 
 
A szakértő a párizsi merényletek kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unióban a terrorelhárítás nemzeti szinten működik, holott véleménye szerint a titkosszolgálatoknak vagy jobban kellene információkat cserélniük vagy a tagállamoknak közös terrorelhárítási intézményt kellene létrehozniuk egy olyan adatbázisra alapozva, amely mindenkihez eljut. A hírszerzéssel kapcsolatban pedig kifejtette: a nemzetállami hírszerzések kapcsolatban vannak a közel-keleti államokkal, amelyek az egyiknek adnak információkat, a másiknak viszont nem.     
A párizsi merényletekkel összefüggésben kifejtette: a nagyszámú áldozattal a terroristák azt akarják megmutatni, hogy hatékonyak. A támadások stratégiai támadásnak tekinthetők: ennek jellemzője az áldozatok nagy száma, a nagy médiafigyelem és a félelemkeltés. Tálas Péter szerint azonban a párizsi támadások "primitív támadások voltak", házilag készített bombákat használtak, illetve AK géppisztolyokat, amelyeknek a beszerzése nem nehéz. 
Úgy vélte, a terrortámadás a Bataclan koncertteremben járt sikerrel, a futballstadionnál nem, ahol bár az volt a támadók célja, hogy egy benti robbantással pánikot okozzanak és az épületen kívüliekkel pedig nagy számú áldozatot ejtsenek, valójában nem értek célt. 
A történtekről zajló diskurzus szempontjából a szakértő fontosnak nevezte, hogy ugyan iszlamista támadásról beszélünk, de ahogy a francia politikusok fogalmaztak, "a saját gyerekeik támadtak rájuk", vagyis döntően olyanok, akik Európában nőttek fel. 
Hangsúlyozta: minden ilyen támadásnak - ide sorolva a korábbi madridi, londoni vagy épp az oslói terrorcselekményeket - a kontextusát érdemes vizsgálni, s nem vonatkoztathatóak el az Európában zajló vitáktól. 
Felidézte azt is: 2008-tól Európa folyton válságban van, előbb pénzügyi válságban, majd most menekültválságban. Hozzátette: mindez hat a biztonságérzetünkre. A menekültválsággal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a franciák gyorsan elválasztották a migrációt és a terrorizmust, addig egy másik markáns álláspont - ide sorolva a V4-ekét is - összeköti e kettőt azzal, hogy a migráció növeli a terrorfenyegetettséget. 
Tálas Péter szerint ha még be is szivárog 100 ember a menekültek között, akkor sem a menekültek túlnyomó többségére kell haragudni, hanem azt a 100 embert kell kiszűrni. 
Felvetve azt a kérdést, hogy vajon az európai muzulmán kisebbségek potenciális terroristák, vagy sem, arra mutatott rá, hogy máshogy ítélik meg ezt a kérdést Franciaországban, ahol több milliós muzulmán kisebbség él, mint például Lengyelországban, ahol csak néhány fő és a migráció sem sújtja utóbbiakat olyan mértékben, mint például Magyarországot. 
A szakértő a zsúfolásig telt előadóban kérdésként vetette fel, vajon Európában tudták-e integrálni a muzulmánokat, s a hallgatók többsége a nem mellett emelte fel a kezét. Tálas Péter arra mutatott rá, hogy nincs meghatározva az integráció foka, nem is erről szükséges beszélni, hanem inkább arról, hogy a betelepülők mennyire normakövetőek. Az integrációról szóló diskurzus véleménye szerint olyan éles lett, hogy európai politikusok is olyan hangnemet ütöttek meg egymással szemben, amely arra utal, hogy mindenki kezdi elveszteni a türelmét. 
Úgy vélte: a szélsőségesek, a terroristák kis számban vannak, de nagy félelmet keltenek. Szerinte az emberek mitizálják a terroristákat és magát az Iszlám Államot is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: tény, hogy területtel bír, ez korábban nem volt jellemző, az Al Kaida például nem rendelkezett ilyennel. Az Iszlám Állam másik jellemzője pedig a kegyetlenség: az internetre felkerülő videókon is brutálisnak igyekszik bemutatni magát, mert tudja, hogy ettől az emberek félnek. Ezt a szakértő hatásosnak, mi több, profinak nevezte. 
Az elmúlt időszak merényleteit - beleértve a törökországi, bejrúti, párizsi támadásokat - Tálas Péter úgy értékelte: ez az Iszlám Állam meggyengülését mutatja, mert kezd a "hagyományos" eszközökhöz nyúlni, ahogy azt korábban az Al Kaida is tette, amely terület hiányában több helyen is robbantásokat hajtott végre. 
Arra felvetésre, hogy vajon mi szükséges az Iszlám Állam elleni fellépéshez, azt mondta: a bombázás nem elégséges, a szélsőséges ideológiát véleménye szerint a mérsékelt muszlimoknak kell legyőzniük, a Szíria területén élőknek pedig politikai programot kell ajánlani. 
Hangsúlyozta: az Európai Unió egyetért abban, hogy az uniónak a terrorizmussal, a bevándorlással szemben összeurópai megoldást kell találnia, ugyanakkor arra is kitért, hogy az Európai Uniót nem válságidőszakra találták ki. 
A hallgatók kérdéseire válaszolva kifejtette: a magyar terrorfenyegetettséget ahogyan korábban is, alacsonyra értékeli, de nem tartja kizárhatónak, hogy egyszer Magyarországon is elkövessenek terrorcselekményt. Arról is beszélt, hogy Európa számára jelenleg a terrorizmus a szélsőséges iszlamista terrorizmust jelenti és elsősorban azok az országok fenyegetettek, ahol nagyszámú muzulmán kisebbség van, mellettük pedig a szélsőséges réteg is nagyszámú.
 
 
Szöveg: MTI
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Ostrakon, 2015

A Facebook is segíti összetartani a Habsburgokat

    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
    • 2015 Ostrakon
  • Előző
  • Következő

A világ szinte minden pontján élő, mintegy 500 tagú Habsburg-család összetartása nagyon nehéz feladat, amelyben sokszor a közösségi médiafelületeket hívják segítségül - derült ki az Ostrakon Szakkollégium által szervezett rendezvényen, amelynek vendége Habsburg György, az EU magyarországi megbízott nagykövete volt.

„A szakkollégium által szervezett II. Hungarikum Napok célja, hogy olyan magyar sajátosságokat, teljesítményeket és eredményeket mutassunk be, amelyekre identitásunk részeként büszkék lehetünk” - mondta el a rendezvény bevezetőjében Pál Gábor igazgató, aki szerint Habsburg György európai perspektívából is tudja értelmezni hungarikumainkat. Családról, hitről, politikáról és aktuális témákról is esett szó a Közigazgatás-tudományi Karon megtartott eseményen, ahol Szentpéteri Nagy Richárd, az NKE Államelméleti és Politikatudományi Tanszék munkatársa beszélgetett Habsburg Györggyel.

Az egykor újságíróként is dolgozó korábbi nagykövet 12 évesen tartotta meg első beszédét Linzben, ahol édesapját helyettesítette egy rendezvényen. „Kicsit kínos volt a helyzet, mivel a pulpitus magasabb volt, mint én” – emlékszik ma már vidámabban erre a régi történetre Habsburg György, aki szerint Habsburgnak lenni különleges felelősséggel jár. Mintegy 500 családtag él a világ különböző pontjain, Európán kívül Afrikában, Japánban és a teljes amerikai kontinensen. „A bátyám, Károly tartja számon a családtagokat, erre külön irodát tart fent. De nagy segítségünkre vannak a közösségi médiafelületek is, például külön családi Facebook-csoportunk is van, teszi hozzá a Habsburg György, akinek a hit mindig fontos támasza volt az életben. Gyerekként sokat panaszkodott a szüleinek az állandó misére járás miatt, később jött csak rá, hogy a vallás mennyire meghatározó az életében. „A Habsburgoknál nem is lehet kérdés a katolicizmus, a feleségem viszont lutheránus. Sokat beszélgetünk ilyen témákról és rá kellett jönnöm, hogy több a hasonlóság, mint a különbség a két vallás között”.

Habsburg György szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egyfajta mintaként szolgálhatott az Európai Unió létrejöttéhez, hiszen mindkét rendszer célja, hogy a békét lehetőleg minél hosszabb ideig megőrizzék a tagállamokban. Habsburg Györgyöt édesapja soha nem befolyásolta abban, hogy Magyarországra költözzön, ráadásul sokáig nem is beszélte a magyar nyelvet. Ahogy mondja, a másik öt idegen nyelv mellett ezt volt neki a legnehezebb megtanulni. A közélettel, politikával való foglalkozás családi örökség számára, egyik testvére például Svédországban parlamenti képviselő, a másik pedig Grúzia berlini nagykövete volt, de még a Katalóniában élő rokon is aktív politikus. Habsburg György szerint a politika nemcsak belpolitikát jelent, mint ahogy azt Magyarországon is művelik. Például, amikor 2009-ben részt vett az itteni Európa parlamenti választásokon, a kampány során másokkal ellentétben egyáltalán nem beszélt a belpolitikáról, hiszen szerinte nem is arról kell szólnia egy ilyen voksolásnak. „Nagyon bosszant, amikor azt látom, hogy az EU-s képviselők családjukkal egyből Brüsszelbe költöznek, és alig tartózkodnak a hazájukban, pedig itt kellene számot adniuk az általuk végzett munkáról”– teszi hozzá.  

A beszélgetésből kiderült az is, hogy a Magyar Vöröskeresztnél végzett elnöki munkája minden percét élvezte és azóta is folyamatos kapcsolatban van a szervezettel. Különösen manapság, amikor a menekültválság miatt rájuk is egyre nagyobb feladat hárul. A jelenlegi migráció szerinte csak a jéghegy csúcsa, az igazi problémák akkor kezdődnek, ha az afrikai kontinens is „megindul”. A kvóta rendszer szerinte csak akkor lehet működőképes megoldás, ha minden tagországban azonos feltételekkel juthat valaki menekültstátuszhoz. Emellett pedig a Szíriával határos országokban kellene olyan EU-s migrációs központokat felállítani, ahol intézni lehetne a regisztrációt és a kérelmek benyújtását – tette hozzá Habsburg György, aki tart attól, hogy a menekültválság miatt jelentősen megerősödnek majd a szélsőséges pártok Európában.

A rendezvényen elhangzott teljes beszélgetést a Bonum Publicum egyetemi magazin novemberi számában olvashatják majd.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: Ostrakon, 2015

Európa válsága? - a nyugat jövője

    • „Európa válsága? - a nyugat jövője” - Ostrakon kerekasztal
    • „Európa válsága? - a nyugat jövője” - Ostrakon kerekasztal
    • „Európa válsága? - a nyugat jövője” - Ostrakon kerekasztal
    • „Európa válsága? - a nyugat jövője” - Ostrakon kerekasztal
    • „Európa válsága? - a nyugat jövője” - Ostrakon kerekasztal
  • Előző
  • Következő

A tömeges migráció komoly, de nem kezelhetetlen válsághelyzetet jelent az Európai Unió országai számára, amelyeknek minél hamarabb közös megoldást kell találniuk, mert az eddiginél lényegesen nagyobb menekülthullám várható a jövőben- hangzott el az Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület közéleti előadás-sorozatának első rendezvényén. A Ludovika Campuson tartott eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, szakemberei mondták el a véleményüket a migrációs válságról.


Az „Európa válsága? - a nyugat jövője” című kerekasztal beszélgetésen Tálas Péter arról beszélt, hogy Európa nem készült fel a tömeges méretű migrációs hullámra. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) igazgatója, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja  szerint a kontinens vezetői nem vonták le a megfelelő tanulságokat a dél-szláv háború, majd az arab tavasz okozta migrációs helyzetekből és a jelenlegi uniós menekültügyi szabályozás sem a tömeges menekülthullám kezelésre lett kitalálva.

Tálas Péter szerint a probléma megoldásához rendszerszintű gondolkodásmód és cselekvéssorozat szükséges, amelyhez az SVKK javaslatcsomagot is kidolgozott. Eszerint első körben a szíriai konfliktust mértékét legalább csillapítani kellene és meg kell erősíteni a válságövezetek szomszédságában fekvő országok (Törökország, Jordánia, Libanon) menekültügyi rendszereit. A biztonságpolitikai szakértő szerint létre kellene hozni a nagyobb európai migrációs útvonalak mentén az EU fenntartása alatt álló oltalmi övezeteket, ahol eldöntenék, hogy ki jogosult a menekültstátuszra. Ezt követően csak ezek a menekültek léphetnének be az EU területére.

A jelenlegi migrációs helyzet az EU kulturális és önmeghatározási válsága is egyben - ezt már Lattmann Tamás, a NETK nemzetközi jogi tanszék tanára mondja. Az egyetemi docens emlékeztetett arra, hogy Európában az elmúlt 25 évben viszonylagos nyugalom volt menekültügyben. Az első figyelmeztető jelzés Moammer Kadhafitól jött, aki a Líbiát ért, kezdetben európai bombázások után elkezdte úgymond kiengedni országából az afrikai menekülteket. Lattmann Tamás szerint a válság hatására egyre erősödik az idegenellenes, jobboldali attitűd a közép- és kelet- európai országok politikájában is, pedig erre a térségre ez korábban nem volt jellemző. „A nyugat-európai öröklött identitásválság találkozik egy kihívó jellegű, kelet-közép-európai magatartással, ami a tradicionális, érték alapú európai gondolkodásmód fennmaradását is veszélyeztetheti” - tette hozzá az egyetemi docens.

Lattmann Tamás szerint a migrációs válság hatékony kezeléséhez nem a nemzetállami gondolkodásmódnak, hanem az Európai Uniónak az erősítésére van szükség. „Ebben a helyzetben egy-egy tagállam önállóan képtelen a helyzet kezelésére, a kerítésépítés is csak egy időleges megoldást jelent” – mondta Lattmann Tamás, aki szerint uniós határőrizetre és hatáskörökre van szükség. A kvótarendszer pedig csak akkor működhet, ha kialakítják mellé a megfelelő ösztönző rendszert is.

Halász Iván szerint a migrációs válság egy pozitív kihívás is lehet Európa számára, amely még talán fel tud készülni a szinte biztosan bekövetkező nagyobb menekülthullámra. A Közigazgatás-tudományi Kar tanszékvezetője elmondta: az EU-nak a migráció mellett kezelnie kellene az ukrán-orosz és a görög pénzügyi válságot is, erre így együtt pedig egyelőre képtelen. 

Pál Gábor szerint a migráció kapcsán Európa érték-, strukturális- és identitásválsággal áll szemben. Az Ostrakon Szakkollégium igazgatója elmondta: még nem lehet tudni, hova vezet majd az európai intézményi válság, de akár az EU szétesésével is járhat. A jelenlegi helyzetben nemcsak a liberalizmus és a multikulturalizmus válságáról beszélhetünk, hanem a kereszténységet is egyfajta kihívás elé állítja a migráció. Pál Gábor hiányolja a probléma szakpolitikai megközelítését, amely konkrét, tárgyilagos elemzését jelenthetné a helyzetnek.

Tálas Péter szerint az is problémát jelent, hogy a helyzet kezelésében érdekelt országok belpolitikai oldalról, sokszor kommunikációs szempontból közelítik meg a kérdést és egyelőre képtelenek a hatékony, közös fellépésre. „Ezt az is nehezíti, hogy nagyon elmérgesedett a viszony egyes vezetők között”- tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a közép-európai országok közül Magyarországnak van a legnagyobb szüksége egy európai szintű megoldásra, de a kormány nem minden lépése mutat ebbe az irányba. Tálas Péter úgy látja, a demográfiai tendenciák és a történelem kikényszerítik majd az együttműködést.

Pál Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfrissebb felmérések szerint egyedül Svédországban vannak többségben azok, akik a bevándorlást támogatják.

A rendezvényen szó volt a V4 országoknak (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) a migrációs válságban megnyilvánuló együttműködéséről is. A szakértők szerint a menekültügyben mi jóval érintettebbek vagyunk a többieknél, ezért nekünk inkább az uniós határ országokkal (Görögország, Olaszország) kellene elsősorban a kapcsolatunkat erősíteni. Halász Iván hozzátette, hogy az ukrán-orosz válság esetleges erősödésével a V4 együttműködés megerősítése is aktuálissá válhat. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a szíriai konfliktusról, mint a migrációs hullám egyik kiinduló pontjáról is megfogalmazták véleményüket. Tálas Péter szerint a térségben megjelenő oroszok elsősorban az Aszad-rendszert jöttek megvédeni. Szerinte Európa és Oroszország még közös erővel sem képes megfékezni az Iszlám Államot, ehhez kellenek a környező országok, a különböző nemzetközi intézmények is, valamint például, az, hogy az úgynevezett öböl-államok ne finanszírozzák ilyen mértékben a felkelőket.

Lattmann Tamás szerint az orosz jelenlét egyelőre szimbolikusnak tekinthető Szíriában. „A négy darab Szu-30-as repülőgép jól néz ki, de ebben a helyzetben nem sok a harci értéke- fogalmazott a nemzetközi jogász, aki úgy látja: az oroszok egyelőre nem akarnak komoly segítséget nyújtani a konfliktus megoldásában.

Halász Iván szerint a nyugati szárazföldi beavatkozás elmaradása esetén a konfliktus akár több évtizedig elhúzódhat, ami jelentősen növelheti az Európára terhelődő migrációs nyomást.

A katonai beavatkozás viszont nagyon költséges lenne és bizonyára sok áldozattal járna. Szerinte az eddiginél hatékonyabban kell helyzetbe hozni azokat a helyi erőket, amelyek képesek egy állami struktúrát maguk köré építeni.  


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: Ostrakon, 2015